Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Június
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 20176
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

-
Jókai Mária
1937. jan. 18-án Ahán szül. Jókai Mária néprajzgyűjtő. Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet 1955-ben, majd Zobor-alji községekben tanított. Több kötete is megjelent a vidék néprajzi hagyományaiból: népköltészetéből, gyermekjátékaiból, népviseletéből, f. n.: Szlovákiai magyar népviseletek (Méry Margittal közösen, 1998).
Kardos Oszkár
1921. jan . 31-én szül. Nagykürtösön Kardos Oszkár (Gyürkő Kázmér) műfordító (megh. Pozsony, 1996. szept. 16.). Pozsonyban érettségizett, 1953-tól könyvkiadói, ill. lapszerkesztő volt, az 1960-as években cseh és szlov. prózai műveket fordított magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rákosi Zoltán
1912–1918 között Breznóbányán tanított és szerkesztette a Garamvidék c. hetilapot Rákosi Zoltán (Rákosy, Kézdivásárhely, 1885. szept. 18. – ?) költő. Korábban Nagymihályon működött.
Oláh Miklós
193. jan. 10-én Nagyszebenben szül Oláh Miklós kat. főpap, politikus, történetíró, költő (megh. Nagyszombat, más források szerint Pozsony, Bécs, 1568. jún. 14.), a magyar humanizmus egyik legjelentősebb alakja, aki kora Európájának humanistáival, így Rotterdami Erasmusszal is kapcsolatban állt. Fiatal korában komáromi főesperes is volt. 1553-tól esztergomi érsek, de Nagyszombatot választotta székhelyéül. 1561-ben ő telepítette be a jezsuitákat Mo.-ra (első rendházuk Vágsellyén és Nagyszombatban volt), s Nagyszombatban létrehozta az első magyarországi jezsuita egyetemet.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kassai Antonius János
1499-ben szül. Kassán Kassai Antonius János (Antonius Cassoviensis, Joannes) humanista orvos, író (megh. Krakkó, 1557 előtt), kora legkiválóbb humanistáival – többek közt Rotterdami Erasmusszal – állt kapcsolatban, Bécsben, Padovában, Bázelben, Krakkóban tanult, ill. működött.
Szkhárosi Horvát András
Az 1500-as évek elején születhetett bizonnyal Szkároson Szkhárosi Horvát András költő, énekszerző (megh. 1549 után), ferences szerzetesből lett ev. lelkész Tállyán, tíz verse maradt fenn, de ezek a 16. sz. egyik legkiválóbb magy. költőjét jelzik benne.
Türk Dániel
1510-ben szül. Kassán Türk Dániel naplóíró (megh.: ?, 1570 k.). 1542-től Lőcsén működött, városi hivatalok viselője, országgyűlési követ, a reformáció híve, latin nyelvű naplójában az országgyűlésekről, valamint azok Lőcsével kapcsolatos eseményeiről ad beszámolót.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Werbőczi István
1526, azaz a mohácsi csata után egy ideig dobornyai várába húzódott vissza az ország politikai küzdőteréről Werbőczy István (Verbőczy, Verbőc, 1458 k. – Buda, 1542. okt. 13.) nádor, kancellár, a 16. sz.-i magy. történelem meghatáozó alakja. Tripartitium (Hármaskönyv) c. törvénykönyve a magy. törvénykezés és jogi irodalom kiemelkedő műve volt (1570-ben Bártfán nyomtatták ki első ízben magyarul).
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Piso Jakab
1527-ben Pozsonyban hunyt el Piso Jakab (Jacobus Piso) humanista költő, diplomata (szül. Medgyes, 1480 k.), a magyar(országi) humanizmus egyik legjelentősebb – Janus Pannoniusszal egyenrangúnak tartott – alakja. II. Lajos király nevelője volt, Pozsonyba annak özvegyével, Mária királynéval érkezett 1526-ban.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Baksay Ábrahám
1530 k. Selmecbányán szül. Baksay Ábrahám történetíró (megh. 1577 után). 1555-ben Bécsben egyetemi hallgató, a hun és a magy. történelem táblázatos összefoglalásázt adta.
Purkircher György
1530 k. Pozsonyban szül. Purkircher György latin költő, orvos, botanikus (megh. uo., 1577. okt. 24.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szentgyörgyi Gábor
1530 k. Bazinban szül. Szentgyörgyi Gábor költő, életrajzíró (megh. 1591 után).
Dévai Bíró Mátyás
1531-ben Kassán prédikátor Dévai Bíró Mátyás (Déva, 1500 k. – Debrecen?, 1545 első fele) ref. egyházi író, hitvitázó, az első magy. reformátorként, a „magyar Lutherként" is emlegetik. Külföldi tanulmányok után Budán kezdte tevékenységét, innen Kassára került, ahol ellenfelei elfogatták, Likava várába, majd Pozsonyba, Bécsbe vitték, de hívei kiszabadították. Fogságából Budára került vissza, azután különböző helyeken működött. Istentiszteletein magyarul prédikált, a lutheri elvek követőjének vallotta magát, hittani kézikönyvet írt, magy. helyesírási kézikönyvet szerkesztett.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Zsámboki János
1531. júl. 1-jén szül. Nagyszombatban Zsámboki János (Sambucus, Joannes) költő, filológus, történetíró, orvos, térképész, a magyarországi humanizmus és késő reneszánsz európai rangú polihisztora (megh. Bécs, 1584. jún. 13.). Tizenegy éves korában 22 évig tartó tanulmányútra indult szülővárosából (ennek állomásai Bécs. Lipcse, Wittenberg, Strassburg, Párizs, Padova voltak), huszonhat évesen a bolognai egyetem tanára, majd Bécsben udvari tanácsos, később udvari orvos és történetíró. Tizenegy nyelven beszélt, közel három és fél ezer kötetes könyvtára kora legnagyobb magángyűjteményei közé tartozott. Ókori szerzőket adott ki, francia, német, svájci tudósokkal levelezett, megjelentette Janus Pannonius verseit, maga is írt latin verseket, kiadta ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Márton
1538-ban szül. Berzevicén Berzeviczy Márton szónok, diplomata (megh. Osiek, 1596. febr. 16.). Külföldi tanulmányutak után 1575-től Báthory István diplomatája, majd kancellárja, kora számos kiemelkedő elméjével volt személyes kapcsolatban.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illésházy István gróf
1541-ben szül. Pozsonyban gróf Illésházy István emlékiratíró, költő (megh. Bécs, 1609. máj. 5.). Szülővárosában járt gimnáziumba, fényes, változatos életpályát futott be. 1582-től Liptó vm. főispánja, 1608-tól nádor. Barátságban volt Balassi Bálinttal, Rimay János pedig egy ideig a szolgálatában állt. Forrásértékű nalójában (Gróf Illésházy János följegyzései) az 1592–1603 közti történéseket örökítette meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mossóczi Zakariás
1542. máj. 12-én szül. Mosócon Mossóczi Zakariás (Rohosnik) egyházi író (megh. Bécs, 1587. júl. 20.), nevéhez fűződik az első magyarországi törvénygyűjtemény kiadása 1584-ben).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Frangepán Ferenc
1543 januárjában Pozsonyban halt meg Frangepán Ferenc író, főúr, a 16. sz.-i magy. történelem jelentős személyisége (szül.Czetin, 1483?), szónoklatai, levelei ma is kiemelkedő teljesítmények.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Feller Miklós
Az 1546-os pozsonyi országgyűlésről Feller Miklós naplóíró Besztercebánya követeként latin nyelvű naplót vezetett, mely tkp. az első magy. országgyűlési naplónal számít.
Tinódi Sebestyén
1546-tól Kassa állandó lakosa – saját házzal, feleségével, gyerekeivel – Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt – Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 1550–1557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 1546–1555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár – Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) – nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bornemisza Péter
1548–1533 lözött Kassán tanult Bornemisza Péter (Petrus Absternius, Petrus Absternius Pannonius de Pest, Pest, 1535. febr. 22. – Rárbok, 1584 első fele) író, költő, a magyar humanista ir. és protestanizmus egyik legnagyobb alkotója, prédikációgyűjteményei alapján a régi magy. próza mestere, Balassi Bálint nevelője. Kassai tanulóideje alatt ifjonti csínnyel igyekezett megtéríteni Feledi Lestár kapitányt, amiért két hétre börtönbe került, de végül is sikerült megszöknie. 1557–1563 között Németországban, Itáliában volt tanulmányúton, ill. Bécsben tanult, itt adta ki Elektra-átdolgozását (Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Élektrájábol, 1558). Ezt követően a Balassi család udvari papja és Balassi Bálint nevelője Zólyomban, majd 1570-től Galg... Tovább...
Ilosvai (Selymes) Péter
1548 k. Nagyidán volt tanító Ilosvai (Selymes) Péter énekszerző (1520 k. – 1580 k.), egyik legismertebb műve a középkori Toldi Miklós-monda feldolgozása (1574, megjelent Kassán, 1620), mely Arany Toldi-trilógiájának alapjául szolgált. Nagyidán néptáncegyüttes kapta a nevét (Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Eck Bálint
1550 k. halt meg Bártfán (más forrás szerint Galgócon, ill. 1545 után) Eck Bálint (Eck, Valentin, Valentinus Eccius Lendanus) humanista író, költő (szül. Lindau, 1494). Krakkóból került 1517-ben nevelőnek Bártfára, később a város jegyzője, majd főbírája lett. 1533-tól Kassán tanár, majd 1539-től ismét Bártfán működött, elsősorban szónoklattani és költészettani kérdések érdekelték, de otthon volt a természettudományokban és az orvostudományban is.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pilcius Gáspár
1552-ben Szepesváralján szül Pilcius Gáspár (Kaspar Pilcz) protestáns egyházi író, versszerző (megh. Márkusfalva, 1605?), nevéhez latin és német nyelvű vitairatok, elbeszélő költemények fűződnek.
Sziráki Balázs
1552 k. Kassán alkapitány Sziráki Balázs (? – 1580 után) énekszerző, 1579-ben Nagyidán volt, házaséneke maradt fenn.
Paniti János
1554-ben kötött házasságot Nagyszombatban Zsámboki János humanista tudós lánytestvérével Paniti János helybeli polgár, aki ezen eseményt a legszebb házasénekek közé tartozó versben örökítette meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, http://www.btk.elte.hu/palimpszeszt/pali10/03.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pap Benedek
1554-ben szerzett Kassán polgárjogot Pap Benedek énekszerző (szül.: ? – Kassa, 1564), Huszár Gált ő hívta meg prédikátornak Kassára.
Balassi Bálint gróf
1554. október 20-án szül. Zólyom várában Balassi Bálint költő, drámaíró, a magyar reneszánsz, ill. a mindekori magy. költészet kiemelkedő képviselője. Zólyomban csupán kora gyermekkorát töltötte, nevelője a család lelkipásztora, Bornemisza Péter volt. Alsóbb iskoláit Besztercebányán végezte, ifjúkora többnyire Liptóújváron telt (de Kékkő, Végles, Divény vára is az övék volt). A magyaron kívül szlovákul, horvátul, latinul, németül, olaszul, románul egyaránt jól beszélt. 1572-ben apjával együtt részt vett I. Rudolf pozsonyi koronázási ünnepségein, ahol költőnk juhásztáncával kápráztatta el a könryezetében levőket. Zajos-zaklatott életéhez a szerelmi viszontagságok, kalandok, birtokperek, személyes viszálykodások, botrányok is hozzátartoztak. ... Tovább...
Forrás: CSANDA-1, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Armbrust Kristóf
1555-ben került kamarai számadásmesternek Pozsonyba a szász származású Armbrust Kristóf (Armbruster, Ormprust, Armpruster, Nagyszeben, ? – Pozsony, 1600. dec. 3.) énekszerző, németül írt asszonycsúfolóját maga fordította magyarra (A gonosz asszonyembereknek erkelcsekről való ének).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kassai Zsigmond Dávid
1556-ban Kassán szül. Kassai Zsigmond Dávid költő (megh. 1587). Németországi tanulmányok után Erdélyben tanított, görög és latin nyelvű verseket – többek közt egy verses németországi útirajzot – írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szántó István
Galgóci neveltetés után 1560-tól Nyitrán papnövendék Szántó István (Arator, Devecser, 1540 – Olmütz, 1612. júl. 3.) katolikus egyházi író, bibliafordító. 1565-ben Nagyszombatban tanított, majd külföldi, valamint erdélyi esztendők, ill. a jezsuiták elűzése után többek között Vágsellye, Znióváralja volt működésének helyszíne.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Verancsics Faustus
1561-től 1568-ig Pozsonyban tanult Verancsics Faustus (Sebenico, 1551 – Velence, 1617. jan. 3.) humanista tudós, a magyarországi latin nyelvű ir. első művelője. Pozsonyból a páduai egyetemre ment, majd Magyarországra való visszajövetele után 1573-tól hosszabb ideig élt Pozsonyban. 1579-ben Veszprém várkapitánya, 1582-től II. Rudolf császár udvari titkára Prágában, s ebben a minőségében diplomáciai küldetésben újból eljutott Pozsonyba, és megfordult Nagyszombatban is. 1606-tól Rómában élt. Ötnyelvű – latin–olasz–német–horvát–magyar – szótárt adott ki (1595), Machinae noovae (1616) c. munkájában a technikatörténetbe tartozó találmányai leírását adta.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berger Illés
1562-ben Breznóbányán szül. Berger Illés történetíró (megh. Szakolca, 1644). Tanulmányait szülővárosában kezdte, külföldön fejezte be, ahonnan visszatérve, 1597-ben Trencsénben tanított 1622-től Szakolcán volt hivatalnok.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Huszár Gál
1562 őszén került Komáromba prédikátornak Huszár Gál reformátor, énekszerző, nyomdász, a magyar reformáció kimagasló alakja, Huszár Dávid apja (megh. Pápa, 1575. okt. 23.). 1552-ben Vízkeleten plébános, majd exkommunikáció után 1554-ben már ev. prédikátor Magyaróváron. Innen menekülnie kellett, rövid ideig Kassán volt lelkész, elfogták, de kiszabadították, Debrecenbe került, majd Nagyszombatba, Komáromba, Rózsavölgybe. 1565-től Komjáton működött, ahol ugyancsak hasonlóan nyomdát létesített (itt nyomtatta ki Bornemisza Péter Postilláinak első kötetét). 1574-ben Pápára hívták lelkésznek, ahol pestis áldozata lett. Komjáton emléktáblát kapott, ennek szlovák nyelvű szövege az első szlovákiai könyvnyomtatónak nevezi őt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sóvári Soós Kristóf
1566. szept. 8-án szül. Sóváron Sóvári Soós Kristóf ev. prédikációszerző (megh. Zemplénkövesd, 1620. aug. 15. k.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Thurzó György gróf
1567. szept. 2-án Zsolnalitva várában szül. Thurzó György gróf, levélíró, 1609-től nádor (megh. Nagybiccse, 1616. dec. 24.). második feleségéhez, Czobor Erzsébethez írt levelei irodalmi értékkel bírnak.
Forrás: NÉL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Révay Péter báró
1568. febr. 2-án szül. Holicson Révay Péter báró (megh. Trencsén, 1622. jún. 5.) történetíró, író. Tanulmányait Bártfán, Iglón, Bécsben, Strassburgban végezte, 1608-tól Pozsonyban koronaőr, művei Magyarország, ill. a magy. korona történetét mutatják be.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szepsi Laczkó Máté
1570 k. szül. Szepsiben Szepsi Laczkó Máté ref. történetíró (megh.: Erdőbénye?, 1633 után). 1609-től Kassán tanító, 1612-től Erdőbényén prédikátor. 1619-ben írt, Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzései c. munkája a megelőző száz esztendő hadi és politikai eseményeinek dokumentumokban gazdag, forrásértékű összefoglalása. Hagyomány szerint ő készítette az első tokaji bort. Szülővárosában 1997-ben emléktáblát kapott.
Zay Ferenc báró
1570. okt. 10-én Zayugrócon hunyt el Zay Ferenc báró, emlékiratíró, diplomata (szül.: ?, 1505, más forrás szerint: 1498). Dél-magyarországi származású főúr, a magy. tört. 16. sz.-i eseményeinek szereplője, szemtanúja, hitelesen számol be Nándorfehérvár 1521. évi elestéről.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Huszár Dávid
1573-ban magániskolát tartott fenn Nagyszombatban Huszár Dávid nyomdász, műfordító, Huszár Gál fia. 1575-től Pápán élt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Káldi György
1573. febr. 4-én szül. Nagyszombatban Káldi György kat. egyházi író, bibliafordító (megh. Pozsony, 1634. okt. 30.). Bécsben végzett teológiát, pappá szentelték, belépett a jezsuita rendbe, majd számos helyen működött, míg végül 1625-ben – Pázmány Péter segítségével – létrehozta és nyomdával szerelte fel a pozsonyi jezsuita kollégiumot, melynek haláláig rektora maradt. 1626-ban Bécsben megjelent bibliafordítása jelentősen befolyásolta a magy. ir. nyelv kialakulását.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Verancsics Antal
1573. jún. 15-én halt meg Eperjesen Verancsics Antal történetíró, diplomata, főpap (szül. Sebenico, 1504. máj. 29.), a magy. politikatörténet és művelődés egyik legjelesebb alakja, számos jelentős diplomáciai küldetés teléjesítője (ő kötötte meg pl. a törökökkel 1568-ban a drinápolyi békét), kora legkiválóbb külföldi személyiségeivel tartott kapcsolatot, meghatározó irodalmi-tudományos tevékenységet folytatott. Eperjesre 1573 áprilisában egy törvényszéki ülésre már betegen érkezett, s másfél hónap múlva itt érte a halál, Nagyszombatban temették el.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Monoszlói András
1574-től Nagyszombatban tanár Monoszlói András (Monoszlai, Nagyvárad, 1552 – Bécs, 1601. dec. 11.) egyházi író, a magyar ellenreformáció első jelentős hitvitázója. 1580–1586 között pozsonyi kanonok. A halál ugyan Bécsben érte, de Pozsonyban, a Szent Márton-székesegyházban temették el.
Forrás: MIHSZTL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szenci Molnár Albert
1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 16–17. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább...
Forrás: KSI, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, ZALABAI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szenci Csene Péter
1575 k. Szencen szül. Szenci Csene Péter ref. egyházi író (megh. Érsekújvár, 1622. jún. 14.), 1603-tól Jóka, Somorja, majd Érsekújvár lelkésze, 1615-től felsődunamelléki püspök.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hajnal Mátyás
1578. febr. 4-án Nagyszombatban szül. Hajnal Mátyás jezsuita író, versszerző (megh. Bécs, 1644. máj. 28.). Többek közt Vágsellyén tanított, Homonnán s Nagyszombatban is működött. A Jézus szívét szerető szíveknek ájtatosságára… c. művét 1629-ben adta ki Bécsben nevének feltüntetése nélkül.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kopcsányi Márton
1579-ben szül. Kopcsányban Kopcsányi Márton (Kopcsányi Pap Márton) egyházi író, hitszónok, versszerző (megh. Kismarton, más forrás szerint Nagyszombat, 1638. júl. 16.). Verseket, vallásos elmélkedéseket, imádságos könyvet írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lépes Bálint
Az 1580-as években Nagyszombatban, ill. Bécsben tanult Lépes Bálint (Győr, 1570 – uo., 1623. ápr. 26.) kat. egyházi író, diplomata, a magyar ellenreformáció vezető képviselőinek egyike. Többek között zólyomi, majd nyitrai főesperes, később nyitrai püspök, 1619-től győri püspök. Imái, prédikációia magyar kora barokk jelentős teljesítményei.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKLLLL/LEONARD.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nyéki Vörös Mátyás
Az 1580-as években Znióváralján gimnazista, majd a nagyszombati papnevelde tanulója Nyéki Vörös Mátyás (Győr, 1575 – uo., 1654. ápr. 1,.) költő, a magyar korai barokk első jelentős alkotója. 1602-ben már a prágai királyi kancellária alkalmazottja (az írást is itt kezdte el), 1611-től győri kanonok, később püspök.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szepsi Korocz György
Az 1580–1590-es években születhetett Szepsiben Szepsi Korocz György (Korotz) költő, ref. egyházi író, fordító (megh.: ?, 1630). 1605–1606-ban Bocskai István írnoka volt Kassán, később Németországban tanult, majd Kassán ref. lelkész.
Esterházy Miklós gróf
1582. ápr. 8-án szül. Galántán Esterházy Miklós gróf, író, országbíró, nádor (megh. Nagyhőflány, 1645. szept. 11.), a 17. sz. magy. történelem jelentős személysiége. Tanulmányait Nagyszombatban végezte, 1601-ben katolizált, családja ezért kitagadta őt, amikor is katonai pályára lépett Kassán. Később diplomataként ért el eredményeket. 1618-ban zólyomi főispán, 1623-ban Érsekújvár kapitánya, s ilyetén minőségében fényes győzelmet aratott a törökök fölött a Nyitra folyónál, 1625-ben nádorrá választották. Hitvitairatai. I. Rákóczi Györgyhöz intézett, először Pozsonyban kiadott intő levelei nem kis irodalmi értéket is képviselnek.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Samarjai Máté János
1585. febr. 21-én szül. Galgócon Samarjai Máté János ref. egyházi író (megh. Halászi?, 1652). Galgócon, Nagyszombatban tanult, Szencen és Nagyszombatban iskolamester volt, 1611–1618 között Nagymegyeren lelkész, 1622-től a somorjai ref. egyházkerület szuperintendense. A protestáns egyházak közti megbékélést híve volt, később a kat. egyházzal való békességkötésre is javaslatot tett.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Madách Gáspár
1590 körül szül. Alsósztregován (más források nem adják meg születése helyét) Madách Gáspár költő, Rimay János unokaöccse (megh.: ?, 1641).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Madarász Márton
1590 körül szül. Eperjesen Madarász Márton (Damascenus, Damankos) fordító (megh. uo., 1654. nov. 8.).1616-tól tanár, 1618-tól ev. lelkész a városban, katekizmust, imakönyvet, egyéb vallásos könyveket fordított és jelentetett meg.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bocatius, Joannes
1592–1599 között Eperjesen tanított, azt követően pedig Kassán élt Joannes Bocatius (Bocatius János, Bock, Vetschau, 1569. dec. 25. – Uherský Brod, 1621. nov. 12.) költő, egyházi író, történetíró, politikus, kora egyik legkiválóbb elméje. 1590-ben érkezett Magyarországra, vélekedések szerint Selmecbányán is megfordulhatott, Kassán – tanítósága mellett – háromszor volt a város jegyzője, kétszer városbíró, 1604-ben II. Rudolfhoz indult Prágába, hogy a város nevében tiltakozzon előtte, amiért a kassai dómot elvették a protestánsoktól, 1605-ben megnyitotta a város kapuit Bocskai István csapatai előtt, 1606–1610 között Prágában rabosokodott, amikor is sikerült megszöknie és visszatérnie Kassára, ahol 1613-tól ismét iskolaigazgató, 1618-tól pedig... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szepsi Csombor Márton
1595-ben szül. Szepsiben Szepsi Csombor Márton író, versszerző, kora egyik kiemelkedő magyar írói teljesítményének létrehozója (megh. Varannó, 1622). Szülővárosán kívül Késmárkon, Nagybányán és Göncön tanult, 1615-ben Telkibányán iskolamaster. 1616 májusa és 1618 áprilisa között beutazta Nyugat-Európát. Bejárta Lengyelországot, Csehországot, Sziléziát, Poroszországot, volt Dániában, Londonban, Canterburyban, Párizsban, majd Németországon át indult vissza. Hazatérve Kassán lett iskolaigazgató, lésőbb, 1620 őszétől Varannón pap, ill. házitanító, ahol két év múlva pestisjárvány áldozata lett. Kassán írt s kinyomtatott műve, az Europica varietas (1620, legújabb, szlov. magy. kiadása: 2003) az első magyar útleírás, szülőhelye emlékét őrzi az Ad ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rimay János
1596-ban szül. Alsósztregován Rimay János költő (megh. Divény, 1631. dec. 11.), a magy. késő reneszánsz költészet egyik legjelesebb képviselője, Balassi Bálint tanítványa, ir.szervező munkája is jelentős. Az ország számos neves személyiségével volt kapcsolata, megfordult nála Szenci Molnár Albert, dolgozott Bocskai Istvánnak, Thurzó Imrének, Bethlen Gábornak, részt vett az 1619. évi pozsonyi országgyűlésen, kétszer is volt követségben a töröknél. Élete utolsó évtizedében családi birtokaikon élt Alsósztregován, ott is temették el. Versei változatosak, formaművészete példás, nevezetes műve a Balassi halálát megéneklő verse (Az nagyságos Gyarmathi Balassi Bálintnak Esztergom alá való készületi...), Balassi összes verseinek kiadásához tervezett... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Forgách Imre
1599-ben Komjáton halt meg Forgách Imre humanista író, főúr, a magyar történelem kiemelkedő személyisége, a magyarországi humanizmus jelentős képviselője (szül. 1540-ben). Huszár Gál, Bornemisza Péter pártfogója, baráti kapcsolatot tartott fenn Rimay Jánossal. Európai léptékű Zrínyi-antológiája a szigetvári hősnek állít méltó emléket.
Forrás: MIHSZL , SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fekete István
Az 1600-as évek első felében Szencen szül. Fekete István ev. egyházi író. 1673–1679 között a mo.-i protestánsüldözés miatt külföldön élt, majd, visszatérve hazájába, újabb lefogatása miatt, áttért a kat. hitre.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lippay György
1600-ban Pozsonyban szül. Lippay György egyházi író, érsek, politikus, Lippay János bátyja (megh. Nagyszombat, 1666. jan. 30., de szülővárosában temették el). Iskoláit Pozsonyban, Bécsben, Grazban. Rómában végezte, majd többek közt Szencen, Tornán, Érsekújvárban működött. Az ellenreformáció egyik hangadója, 1635-től kancellár. 1642-től esztergomi érsek, részt vett a nagyszombati egyetem jogi fakultásának létrehozásában. A jezsuita rend egyik fő pártolója, 1659-ben Rozsnyón is az ő kezdeményezésére telepdtek meg a jezsuiták. Az olasz reneszánsz mintájára Pozsonyban létesített, egész Európában elhíresült kertjéről öccse, Lippay János írt könyvet.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Schaider Pál
Az 1600-as évek második felében szül. Körmöcbányán Schaider Pál humanista filológus (megh. 1532 után). Szülővárosa reformációt ellenző plébánosa volt, Ferrarrában tanult.
Pázmány Péter
1600. október 15-én Vágsellyére, 1601 februárjában pedig Kassára került gyóntatónak Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. okt. 4. – Pozsony, 1637. márc. 19.) író, kat. főpap, az ellenreformáció és a korai magyar barokk legnagyobb alakja, a magyar irodalom és művelődés egyik legjelentősebb személyisége. Református nemesi családban szül., 1583-ban katolizált. Magyarországi iskolák és külföldi tanulóévek, valamint háromévi grazi tanárkodás (1597–1600) után lett Vágsellyén, majd Kassán gyóntató, hitvitái sorát már itt megnyitotta 1602 nyarán a Magyari István Az országokban való sok romlásoknak okairól c. könyvére írt Feleletével (Nagyszombat, 1603). Ekkor újból Grazba ment, de 1607-ben végleg visszatért Magyarországra, s átvette a kat. megújulás irán... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Belleci Péter
1602. aug. 24-én szül. Pozsonyban Belleci Péter jezsuita iskoladráma-szerző (megh. uo., 1649. máj. 10.). Külföldön tanult, 1630–1632 között tanár Pozsonyban, 1638 után Kassán, ill. Nagyszombatban hitszónok, ugyanitt 1631-ben mutatták be az egyik művét.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lippay János
1606. júl. 30-án (más forrás szerint nov. 1-jén) szül. Pozsonyban Lippai János kertészeti író, Lippay György öccse (megh. Trencsén, 1666. jún. 2.). Szülővárosában, ill. Bécsben tanult, 1624-től a jezsuita rend tagja. A grazi és a bécsi egyetemeken keleti nyelveket adott elő. 1643-ban visszatért hazájába, itt előbb a győri kollégium igazgatója, majd a trencséni jezsuita rendház főnöke volt. Ezt követően bátyja pozsonyi érseki kertjét gondozta, főművei e tevékenységéhez kötődnek (Posoni kert, Gyümölcsös kert, Veteményes kert).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, http://mek.oszk.hu/00000/00058/html/lippaij.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bocskai István
1606. dec. 29-én Kassán hunyt el Bocskai István Erdély fejedelme, politikus, levélíró (szül. Kolozsvár, 1577. jan. 1.). Bethlen Gábor biztatására 1604-től Habsburg-ellenes szabadságharcot indított, melyhez 1605-ben Kassa is csatlakozott, ahol Bocskai kora legműveltebb magyar íróival vette magát körül.... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pécseli Király Imre
1607–1609 között Komáromban tanított Pécsely Király Imre (Pécsely, 1590 k. – Érsekújvár?, 1641 k.) ref. egyházi író, költő, százada írásbeliségének kiválósága, retorikai kézikönyvét Szenci Molnár Albert verssel üdvözölte. Előzőleg többek közt Somorján tanult, tanulmányait 1609–1612-ben Heidelbergben folytatta, majd 1615-től Komáromban lelkész, 1622-től Érsekújvárban a végvári katonaság prédikátora.
Kátai Mihály
1607. jan. 12-én Kassán elhunyt Kátai Mihály (Káthay) énekszerző (szül.: ?), latinul és magyarul egyaránt verselt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lippay Ferenc
1608. márc. 4-én szül. Pozsonyban Lippay Ferenc jezsuita versszerző, egyházi író (megh. Győr, 1674. jan. 7.). 1652–1653-ban filozófia- és teológiatanár Nagyszombatban, azután különböző helyeken működött (többek között Kassán is).
Siderius János
1608. aug. 31-én Szepsiben halt meg Siderius János (Szikszai Siderius) ref. egyházi író (szül. Szikszó, ?). 1584-ben prédikátor Kassán, 1599-től Szepsi ref. lelkésze.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szőlősy Benedek
1609. márc. 21-én Garamszőllősön szül. Szőlősy Benedek (Rybniczky, Szőlősi, Szölősy jezusita versszerző (megh. Znióváralja, 1656. dec. 10.). Nagyszombatban, ill. Bécsben tanult, 1637-től többek között Nagyszombatban, Kassán, ill. Turóc, valamint Szepes megyékben működött. Magy., szlov. és latin nyelvű versek, egyházi énekek szerzője.
Draskovich János báró
1613. márc. 11-én hunyt el Pozsonyban Draskovich János (Draskovits) báró, író, műfordító, horvát bán, a törökök elleni háború hadvezére (szül. 1550). 1606-tól, visszavonulása után komáromi, ill. pozsonyi házában élt, a kormányzással foglalkozó könyvet fordított, melyhez a hazai viszonyokat taglaló előszót írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nádasi János
1614. jan. 12-én szül. Nagyszombatban Nádasi János író (megh. Bécs, 1679. márc. 3.), erkölcsnevelő művek szerzője.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Czeglédi István
1619-ben szül. Perényben (ma: Perény-Hím) Czeglédi István ref. egyházi író, jeles protestáns hitvitázó (megh. Nagyszombat, 1671. jún. 5.). Tanulmányai elvégzése, valamint peregrinációja után 1647-ben Kassán iskolaigazgató, 1653-tól lelkész ugyanitt, több munkája is itt látott napvilágot (Az országnak romlásárul, 1659? Barátsági dorgálás, 1663), 1670-ben egy összeesküvésben való részvétele miatt perbe fogták, a köv. évben Pozsonyba idézték, de útközben, Nagyszombat határában meghalt. Telógiai munkákat írt, harcos hitvitázó volt, kiadta halotti beszédeit is, halála után egy siralmas ének foglalta össze élettörténetét (Czeglédi István históriája).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Klesch Dániel
1619-ben szül Iglón Klesch Dániel ev. egyházi író (megh. Berlin, 1697). Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Pozsonyban végezte, majd különböző helyeken (a Szepességben pl. Szepesszentgyötrgyön, Szepesváralján, Szepesolaszin) volt ev. lelkész. Az ellenreformáció üldözöttje, 1674-ben Németországban telepedett le. Iskoladrámákat írt, passiójátékot adott elő, prédkiációgyűjteményt jelentetett meg.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kitonich János
1619. ce. 20-án Nagyszombatban meghalt Kitonich János jogtudós (szül. ?, 1560). 1610–1612 között pozsonyi és eperjesi táblabíró, a magyarországi perrendtartást taglaló kézikönyve halála évében jelent meg Nagyszombatban.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Zólyomi Perina Boldizsár
1620-ban vagy 1624-ben felthetően Semptén halt meg Zólyomi Perina Sámuel ev. egyházi író (szül. Szielnic, ?). Többek közt Zólyomban, Kassán, Homonnán tanult, 1607-től Sempte, majd Szered lelkésze, 1613-tól ismét Semptén van.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lanzmayr Ferenc
1623-ban Nagyszombatban szül. Lanzmayr (Lantzmár, Lanzmar) Ferenc jezsuita író (megh. uo., 1658. jan. 21.). 1641-től a jezsuita rend tagja Nagyszombatban, ugyanitt végezte el a bölcseletet és a teológiát, 1655–1658 között filozófiát tanított.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Balásfi Tamás
1625. márc. 10-én hunyt el Pozsonyban Balásfi Tamás kat. egyházi író, költő (szül. Kolozsvár, 1580. dec. 3.) Pázmány Péter híve, az ellenreformáció egyik jelentős személyisége, szembenállt többek közt Szenci Molnár Alberttel, Csepregi iskola (Pozsony, 1616) c. vitairata a hitvitázó irodalom egyik legkeményebb megnyilvánulása. 1611-ben részt vett a nagyszombati zsinaton. 1619–1621 között pozsonyi prépost.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Balassa Bálint gróf
Feltehetően 1626-ban született Kékkőn Balassa Bálint költő, Balassi Bálint távolabbi rokona (megh. Zólyom, 1684. jan.), a nagyszombati jezsuitáknál nevelkedett, később Bécsben tanult, ellene volt a protestantizmusnak és a kuruc mozgalmaknak, eseménydús, zaklatott életet élt, főleg szerelmes verseket írt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bársony György
1626. márc. 3-án szül. Péterlakon Bársony György kat. egyházi író (megh. szepesi káptalan, 1678. jan. 11.?). Tanulmányait Nyitrán és Nagyszombatban végezte, ezt követően Vágszerdahely (ma: Felsőszerdahely) plénánosa lett, később barsi, tornai, majd gömöri főesperes, nagyváradi püspök, szepesi prépost, élete végén egri püspök. A magyarországi ellenreformáció fontos dokumentumai fűződnek nevéhez.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tarnóczy István
1626. aug. 20-án szül. Nyitranovákon Tarnóczy István fordító (megh. Győr, 1689. szept. 30.). Grazban, Nagyszombatban tanult, s többek közt ugyanitt, ill. Kassán is tanított, a magyarországi barokk képviselője.
Komáromi Csipkés György
1628-ban szül. Komáromban Komáromi Csipkés György (Csipkés Komáromi) ref. egyházi író, nyelvtaníró, bibliafordító, kora egyik legkiválóbb szelleme (megh. Debrecen, 1678. okt. 6.).. Szülővárosában, majd Sárospatakon végezte iskoláit, 1649-ben Kassán tanított, ezt követően külföldre ment peregrinációba, ahonnan Debrecenbe tért vissza tanárnak, lelkésznek. Magyar, angol és héber nyelvtant írt latinul, disputációk, hitviták, gyászbeszédek szerzője, magáévá tette az angol puritanizmus eszméjét, Károli Gáspár munkájával vetekedő bibliafordítást készített, melyhez latin nyelvű bibliamagyarázatokat csatolt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI (Csipkés Komáromi), ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pereszlényi Pál
1631. jan. 25-én szül. Pereszlényben Pereszlényi Pál nyelvtaníró, jezsuita egyházi író (megh. Besztercebánya, 1689. jan. 6.). 1653-tól Nagyszombatban tanított. Magyar nyelvtant írt latin nyelven (1682).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kiss Imre
1631. dec. 3-án Nagyszombatban szül. Kiss Imre kat. egyházi író, II. Rákóczi Ferenc nevelője (megh. Zágráb, más forrás szerint Bécs, 1683. okt. 25.). Iskoláit szülővárosában kezdte, majd több helyen tanított. Ismertek vitairatai, Az igaz hitre vezérlő könyvecske (1681) c. művét Nagyszombatnak ajánlotta.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hain Gáspár
1632. febr. 17-én szül. Kassán Hain György krónikaíró (megh. Lőcse, 1687-ben). Németországi tanulmányai befejeztével 1658-tól Lőcsén rektor, később városi tanácsos, többször városbíró. 1684-ig terjedő szepességi krónikája ma is hiteles forrás Lőcse, ill. a Szepesség múltjához.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ordódy János
1632. szept. 7-én Pozsonyban szül. Ordódy János jezsuita egyházi író (megh. Munkács, 1681. márc. 5.), I. Rákóczi Ferenc gyóntatója volt, imádságoskönyve jelent meg Lőcsén 1672-ben (Lelki virágos kert).
Szentiványi Márton
1633. okt. 20-án szül. Liptószentivánon Szentiványi Márton (Szentiváni, Szent-Iványi) jezsuita bölcseleti és teológiai író (megh. Nagyszombat, 1705. márc. 5.), 1674-től a nagyszombati egyetemi nyomda vezetője, az itteni kalendáriumok szerkesztője, enciklopédiája (1689–1702) kora tudományának átfogó összegzése.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szenci Fekete István
Feltehetően 1634-ben szül. Szencen Szenci Fekete István egyházi író (megh. Kőszeg, 1692?), 1680-ban mint ref. lelkészt Pozsonyban börtönbe vetették, 1681-ben katolizált
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Alvinczi Péter
1634. nov. 22-én halt meg Kassán Alvinczi Péter ref. egyházi író, hitvitázó, Pázmány Péter legtekintélyesebb ellenfele (szül. Nagyenyed, 1570 k.), 1606. március 5-étől volt lassai lelkész, műveit jelentős részét szintén Kassán adta ki. Történeti-genealógiai szempontból jelentősek halotti beszédei, több művelődéstörténeti forrásanyag közlése fűződik a nevéhez, kapcsolatban állt Bethen Gáborral, ő fogalmazta Bocskai István végrendeletét, művei a Habsburg-ellenes rendi ellenállás eszmei alapjait adják, prédikációgyűjteménye a magy. nyelv. és ir. legszebb hagyományai közé tartozik.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sámbár Mátyás
1637-ben Pozsonyban tanított Sámbár Mátyás (Varasd, 1616. ápr. 27. – Zágráb, 1685. febr. 14.) jezsuita egyházi író, hitvitázó, 1658 után többek között Komáromban és Kassán is működött egy ideig.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kéry János
1638-ban szül. Ipolykéren Kéry János író, történetíró (megh. 1658. márc. 5.). Bécsben, Rómában tanult, 1655-ben belépett a pálos rendbe, melynek 1669-től generálisa, később püspöke. 1664-ben gyászbeszédet mondott Zrínyi Miklós temetésén. Emlék- és gyászbeszédei élvonalbeli teljesítmények, könyvet írt az 1663–1664. évi török háborúról, 1673-ben a logikát, fizikát és metafizikát összegző művet tett közzé.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kovásznai Imre
1628-ban Szepsiben elhunyt Kovásznai Imre ref. egyházi író (szül. ?). Németországi tanulmányok után Korláton, Kassán, Szepsiben, Tornán működött. Latin nyelvű disputációin kívül halotti prédikációja, ill. vigasztaló beszéde maradt fenn.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csúzi Cseh Jakab
1639-ben szül. Losoncon Csúzi Cseh Jakab, ref. egyházi író, Csúzi Cseh János és Csúzi Cseh József apja (megh. Pápa, 1695. márc. 22.). Külföldi tanulmányai után, 1668-tól Komáromban másodlelkész, innen azonban ref. híveivel együtt 1673-ban elűzték. Szülővárosába ment prédikátornak, 1674-ben Pozsonyban elfogták, s csak 1676-ban szabadult. Ekkor ismét Losoncra lelkésznek, majd további helyeken teljesített szolgálatok után Pápán kötött ki. Ismertek hitvitázó, elmélkedő, ill. vallásos tárgyú könyvei, alkalmi versei, beszédei.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Auer János Ferdinánd
1640 augusztusában vagy szeptemberében szül. Auer János Ferdinánd (Auer, Johann Ferdinand) naplóíró (megh. uo, 1698–1702 között?). 1663. aug. 7-én a párkányi csatában – melyben Pozsony nemesi századának hadnagyaként vett részt – esett a törökök fogságába, s közel tizenegy esztendőt, 1674-ig raboskodott Konstantinápolyban, szerfölött olvasmányos naplóját itt írta.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szenczi Pál
1644-ben szül. Szencen Szenci Pál (Szenci A. Pál) ref. egyházi író (megh. Debrecen?, 1691. febr. 19.).
Veresmarti Mihály
1599-ben nagykőrösi lelkészként menekült híveivel Ürménybe Veresmarti Mihály (Vörösmarti, Veresmart, 1572. márc. – Pozsony, 1645) hitvitázó író. 1604-ben katolikusellenessége miatt a nyitrai börtönbe zárták, 1605–1608 között Komjáton lelkész, 1610-ben, Pázmány Péter közbenjárásával katolizált – ekkor kezdte írni Megtérése históriáját (1634, Ipolyi Arnold adta ki 1875-ben), majd előbb Vágsellyén, majd 1614-től Pozsonyban volt plébános, később kanonok.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lani György
1646-ban szül. Teplán (Hőlakon) Lani György ev. lelkész, egyházi, ill. emlékiratíró (megh. Lipcse, 1688). Többek közt Kisszebenben és Lőcsén, majd német földön folytatta tanulmányait, ahonnan 1670-ben betegen tért haza korponai tanítónak, lelkésznek. 1674-ben gályarabságra ítélték, fogságából azonban sikerült meszöknie, s Magyarország érintésével Lipcsében ment egyetemi tanárnak. Számos német és latin nyelvű munkát hagyott maga után.
Forrás: SZINNYEI, http://www.kislexikon.hu/lani.html
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Otrokocsi Foris Ferenc
1648 októberében Otrokocson szül. Otrokocsi Foris Ferenc egyházi, történeti és nyelvészeti író (megh. Nagyszombat, 1718. okt. 1.). Hollandiai tanulmányai után 1673-ban Rimaszécsen volt lelkész, ám a rákövetkező évben várfogságot, majd gályarabságot szenvedett, s két évvel későbbi kiszabadulása után küföldön maradt, s csak 1679-ben tért vissza hazájába – ismét Rimaszécsre – lelkésznek.1687-ben Kassán volt, 1694-ben katolizált, ettől kezdve Nagyszombatban élt és tanított, és a tudománynak szentelte magát. A magyarországi barokk egyik jelentős életművét alkotta meg.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csete István
1648. dec. 15-én szül. Vágsellyén Csete István (Vízkeleti) költő, jezsuita hitszónok (megh. Sopron, 1718. márc. 18.). Nagyszombatban, Trencsénben, Bécsben tanult, majd 1675-ben Kassán kezdett tanítani, ezt követően Erdélyben volt hitszónok, ahonnan egy időre Nagyszombatba is visszakerült. Többkötetnyi prédikációt írt, verses életrajzokat készített.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Koháry István gróf
1649. márc. 17-én Csábrágvarbókon (Csábrág) szül. Koháry István gróf költő, országbíró (megh. uo., 1731. márc. 29.). A nagyszombati jezsuita kollégiumban, ill. a bécsi egyetemen tanult, 1667-től Fülek kapitánya. A bécsi udvar híve, szemben állt II. Rákóczi Ferenccel, részt vett a török elleni harcokban is.. 1682–1685 között Thököly Imre fogságában van, itt költött verseitn – melyek a magyar barokk fontos alkotásai – később vetette papírra. A bécsi udvarhoz való hűségének jutalmául szabadulása után magas tisztségeket kapott, 1714-ben országbíró volt. Füleken cserkészcsapat és polgári társulás viseli a nevét.... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csécsi János
1650. jún. 14-én Abaújszakalyon szül. Csécsi János (Tsétsi) nyelvészeti szakíró (megh. Sárospatak, 1708. máj. 14.). Tanulmányait Csécsen, Nagyidán, Szepsiben, Kassán kezdte, később nevelősködött, majd tanító lett, 1782-ben külföldi peregrinációba indult, 1785-ben hazatérve ismét tanítani kezdett, 1695–1705 között Kassán. Történeti műveket írt, helyesírási szabályzatot szerkesztett, naplót készített a szécsényi országggyűlésről stb.
Forrás: NUHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Henrik
1650. nov. 1-Jén szül. Hámborban Berziviczy Henrik jezsuita iskoladráma-szerző (megh. Besztercebánya, 1713. jún. 20.). Többek közt Nagyszombatban tanult, Ungváron, Kassán, Nagysuzombatban, Lőcsén, Trencsénben, Besztercebányán tanított, tankönyvet, egyházi munkát, iskolai színjátékot írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Paksi K. György
1652-ben Rimaszombatban halt meg az egy évvel korábban, 1651-ben a városba érkezett Paksi K. György ref. egyházi író (szül.: ?).
Szirmay András
1667–1670 közt az eperjesi ev. líceumban Thököly Imre osztálytársa volt Szirmay András (?, 1656 – ?, 1727) napló-, ill. történetíró. 1682-ben Thökölyt támogatta, 1704-től Rákóczi híve. Ismeretes 1680–1705 közti naplója, s történeti munkában dolgozta fel saját korát.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Thököly Imre gróf
1657. szept. 25-én szül. Thököly Imre gróf naplóíró, Felső-Magyarország és Erdély fejedelme (megh. Nikodémia, 1705. szept. 13.). 1667-ben az eperjesi kollégium diákja volt, 1678-ban Habsburg-ellenes függetlenségi harcot indított, szövetséget kötött a törökökkel, rövid idő alatt meghódította Felső-Magyarországot, 1682-ben elfoglalta Kassát, ám a következő évi kassai országgyűlésen a rendek a török szövetség miatt kinyilvánították vele szembeni elégedetlenségüket, a törökök 1683. évi bécsi vereségével az ő hatalma is megtört, később rövid időre mégis Erdély fejedelme lett. 1699-ben feleségével, Zrínyi Ilonával száműzetésbe kényszerült. Gyermekkorától naplót írt. Hamvai 1906-ban hazakerültek szülővárosába, s a késmárki ev. templomban azokat új... Tovább...
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Petrőczi Kata Szidónia
1662. jan.-jában vagy febr.-jában Kasza várában szül., s a gyermekkorát is itt élte le Petrőczi Kata Szidónia költő, fordító (megh. Beregszentmiklós, 1708. okt. 21.), versei százada legjobb s legszuggesztívabb költői teljesítményeihez tartoznak.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Beniczky Péter
1664. febr. 8-án halt meg Nagyszombatban Beniczky Péter költő (szül. Vác, 1606?, más forrás szerint: 1663). Élete nagy részét Nagyszombat melletti birtokán éelte le, időtöltésből írt versei összegyűjtve – saját elrendezésében – halálának évében láttak napvilágot Nagyszombatban Magyar Rithmusok címmel. Ezek a magyar barokk népszerű darabjai voltak, s Balassi hatása érződik rajtuk. Fennmaradtak szlovákul írt – vagy saját maga által szlovákra fordított – versei is, ezért a szlov. irodalmi folytonosságnak is szerves része.
Forrás: CSEHY Z., SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Biner Hilarius Ernő
1664. okt. 14-én halt meg Kassán Biner Hilarius Ernő ev. egyházi író (szül.: ?), Pozsonyban, Eperjesen, Kassán volt tanár.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bercsényi Miklós
1665 dec. 6-án szül. Temetvényen Bercsényi Miklós emlékiratíró, levélíró, diplomata (megh. Rodostó, 1725. nov. 6.), II. Rákóczi Ferenc fővezére. Többek közt Nagyszombatban tanult, részt vett Buda ostromában, Rákóczival 1696-ban ismerkedett meg, s ettől kezdve leghűségesebb embere, diplomatája, szabadságharcának katonai vezetője lett, elkísérte őt rodostói emigrációjába is. Hamvait II. Rákóczi Ferencéivel együtt 1906-ban hozták vissza Magyarországra, s a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték el.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Radványszky János, id. (1666–1738)
1666. dec.-ében Batizfalván szül. id. Radvánszky János báró költő, naplóíró (megh. Radvány, 1738. ápr. 7.). II. Rákóczi Ferenc híve. Naplójában foglalkozik az eperjesi vértörvényszékkel, mely őt is halálra ítélte, ám miután apját halálra kínozták, őt szabadon engedték. Versei a barokk költészet eszköztárából építkeznek.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lisznyai Kovács Pál
1667–1671 között Kassán tanított Lisznyai Kovács Pál (Lisznyó, 1630. jan. 4. – Debrecen, 1693) író, alkalmai versek, kronológiák szerzője.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illyefalvi István
1668–1669-ben a kassai jezsuita akadémia hallgatója, később itteni plébános Illyefalvi István (1650 előtt – 1683 után). Elhíresült vitairata a Bányászcsákánynak tompítása (Kassa, 1669) a kassai jezsuiták és a sárospataki ref. teológusok közti vita fontos darabja.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rajcsányi János
1669. jún. 23-án Nemeskosztolányban szül. Rajcsányi János jezsuita egyházi író (megh. Nagyszombat, 1733. márc. 12.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Helmeczi Komoróczi István
1670-ben szül. Királyhelmecen Helmeczi Komoróczi István, ref. egyházi író (megh. Nagykőrös, 1753. febr. 22.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Palocsay György
1670-ben szül. Palocsán báró Palocsay György költő (megh. uo., 1730), kuruc brigadéros, színvonalas verses anekdoták, mesterkedő oktatóversek szerzője, képverseket is készített.
Moller Károly Ottó
1670. jan. 10-én Pozsonyban szül. Moller Károly Ottó orvos, szakíró, Bél Mátyás segítője és munkatársa (megh. Besztercebánya, 1747. ápr. 9.)..
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bónis Ferenc
1671. ápr. 30-án végezték ki Pozsonyban egy összeesküvésben való részvétele miatt Bónis Ferenc ref. énekszerzőt (szül.: ?, 1627).
Kéri Sámuel
1671. dec. 17-én hunyt el Pozsonyban Kéri Sámuel (1645-ig Szorád v. Zorád) ferences hitszónok, zsoltárfordító (szül. Nyitrakiskér, ?). 1645-ben Sopronban lépett be a ferences rendbe, teológiát Nagyszombatban tanult, 1654-től ugyanitt hitszónok, 1670-től házfőnök. Egyházi műveket fordított.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Földvári Mihály
1673. aug. 11-én Pozsonyban szül. Földvári Mihály történész, hitszónok (megh. Győr, 1746. febr. 27.). Valószínűsíthetően ő írta az 1712-ben megjelent hun–avar–magyar őstörténetet.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Besnyei György
1675-ben szül. Nagymegyeren Besnyei György ref. egyházi író, bibliafordító (megh.: ?, 1749, egy legenda szerint 1763-ban még élt). Tanulmányai befejezése után Vágfarkasdon, Kamocsán, végül, 1737-től Madaron volt prédikátor lett (1737-től), bibliafordítását már itt fejezte be. Szülővárosában utcát neveztek el róla, 1994 óta évente Besnyei György Napokat rendeznek, 1998-ban pedig emléktáblát kapott.
Forrás: SZINNYEI, http://hu.wikipedia.org/wiki/Besnyei_Gy%C3%B6rgy
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Czvittinger Dávid
1676-ban Selmecbányán szül. Czvittinger Dávid irodalomtörténész, lexikográfus, bibliográfus (megh. uo., 1743). Iskoláit szülővárosában kerzdte, német városokban folytatta, ill. fejezte be. Az első átfogó kísérletet tette az addigi magy. irodalom tudományosság összefoglalására (munkájának anyagi költségei miatt 1711-ben az adósok börtönébe került, de két év múlva megszökött), nagyjából 270 magyarországi író és tudós életrajzi és bibliográfiai adatait gyűjtötte egybe, melyekkel elsősorban a külföld tájékoztatását szolgálta.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rákóczi Ferenc, II.
1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a „comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 1706–1707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabad... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csúzi Cseh János
1677 k. szül. Losoncon Csúzi Cseh János orvosi szakíró, ref. egyházi író, Csúzi Cseh Jakab fia, Csúzi Cseh József bátyja (megh. Győr, 1732. ápr. 28.). Tanulmányai befejeztével többek közt Győrben volt lelkész, ill. orvos, imakönyvet adott ki, de a köszvényekről szóló orvosi értekezést is írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ráday Pál
1677. júl. 2-án Losoncon szül. Ráday Pál költő, politikai író, diplomata (megh. Pécel, 1733. máj. 20.). II. Rákóczi Ferenc kancelláriájának vezetője volt, 1710-ig részt vett a Mercurius Veridicus ex Hungaria szerkesztésében és cikkeinek írásában. Politikai publicisztikája, önéletírása, vallásos versei kora kiemelkedő alkotásai közé számítanak. Mecénási tevékenysége is jelentős volt. Könyv- és dokumentumgyűjteménye az alapja a bp.-i Ráday-könyvtárnak. Ráday Pál sírja a Ráday családnak a losonci ref. temetőben levő, emléktáblával jelölt sírboltjában van.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csúzi Cseh József
1680 k. szül. Komáromban Csúzi Cseh József ref. egyházi író, Csúzi Cseh Jakab fia, Csúzi Cseh János öccse (megh. Pápa, 1731. ápr. 8.). Debreceni, majd külföldi tanulmányai végeztével pápai lelkész-tanító, II. Rákóczi Ferenc kapcsán az eszményi uralkodóról értekezett, verset írt Bercsényi Miklóshoz, hagyatékában imádságoskönyv és énekggyűjtemény is találtatott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Váczy P. András
1680 után Szepsiben hunyt el Váczy P. András ref. egyházi író (szül.: ?, 1619), 1650-től haláláig Szepsi ref. lelkésze volt, teológiai vitairata ismert.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bednári Mihály
1682-ben Nagytapolcsányban szül. Bednári Mihály kat. egyházi író (megh. Trencsén, 1728. jan. 13.). Többek közt Kassán volt filozófiatanár, majd Trencsénben hitszónok és a jezsuita rendház főnöke.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szlavkovszky Benedek
1684-ben szül. Besztercebányán Szlavkovszky Benedek versszerző, piarista iskoladrámaszerző (megh. (Korpona, 1748. szept. 11.), Nyitrán végezte a teológiát, aritmetika-, zene- és filozófiatanár volt Privigyén, majd Szentgyörgyön (itt később iskolaigazgató), Breznóbányán plébános, Rózsahegyen rendfőnök-helyettes, élete utolsó két évében Korponán igazgató-helyettes. Ismertek képversei is.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Weber János
1684-ben Eperjesen halt meg Weber János versszerző (szül.: ?, 1612), két ízben is a város főbírája volt (1661–1668, 1675–1683), két latin nyelvű könyvet is kiadott, 1645-ben magyar nyelvű, de szlovákul és németül is megjelentetett könyvet írt a városban dühöngő pestisjárványról (Dög halálról).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bél Mátyás
1684. márc. 22-én szül. Ocsován (Nagyócsán) Bél Mátyás történetíró, geográfus, Magyarország első rendszerbe foglalt leírásának elkészítője, Bél Károly András apja (megh. Pozsony, 1749. aug. 29.), a 18. sz. egyik legjelentősebb magyarországi tudós egyénisége. Szülöfalujában, Losoncon, Kálnón, Alsósztregován, Besztercebányán, Pozsonyban nevelkedett, majd Németországban tanult. Hazatérte után, 1708-tól Besztercebányán, 1714-től Pozsonyban tanított, a pozsonyi ev. gimnáziumot európai színvonalra emelte. Tankönyveket, ill. latin nyelvű újságot (Nova Posoniensia, 1720–1721, ez az első rendszeresen megjelenő magyarországi újság), magyar és szlovák katekizmust és egyháztudományi művet, német imakönyvet adott ki, magy. nyelv- és irodalomtörténetet ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illyés István
1685–1688 között Nagyszombatban tanított Illyés István katolikus egyházi író (Csíkszentgyörgy, 1650 –1714), Illyés András öccse. Sokrétű munkásságból kiemelkedik a Soltári énekek és halottas énekek (Nagyszombat, 1693) c. énekeskönyve.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kornéli János
1686. dec. 24-én szül. Kopcsányban Kornéli János (Corneli) kat. történetíró (megh. Kassa, 1748. nov. 19.). 1704-ben lépett be a jezsuita rendbe, többek közt a nagyszombati, a komáromi és a kassai rendháznak is tagja volt. Műveiben a 17. sz.-i múltat kutatta, a korai felvilágosodás külföldi képviselőivel vitázott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Báchmegyei István Pál
1689-ben Trencsénben szül. Báchmegyei István Pál orvos, író (megh. Nagyszombat, 1735). Tanulmányait Pozsonyban, Rozsnyón, Eperjesen kezdte, doktorrá Jénában avatták 1710-ben, ezt követően Gömör megye orvosa lett öt évre, 1725-ben katolizált, 1727-től Nagyszombatban volt orvos, ahol egy alkímiai kísérlet során vesztette életét 1735-ben. Hitvédelmi munkája mellett orvosi, meteorológiai, alkímiai, természetrajzi munkái is ismertek.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ágoston Péter
1689. ápr. 23-án halt meg Nagyszombatban Ágoston Péter kat. egyházi író, hitszónok (szül. Szentlélek, 1616. aug. 11.). 1638-ban Pozsonyban lépett be a jezsuita rendbe, több erdélyi és felső-magyarországi városban működött mint hitszónok, ez utóbbit illetően leghosszabb ideig Komáromban, ill. Nagyszombatban. Több imádságos könyve megjelent, ám kéziratban is több maradt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Raymann János Ádám
1690-ben szül. Eperjesen Raymann János Ádám orvosi szakíró (megh. uo., 1770. ápr. 23.), orvosi, járványügyi, meteorológiai, növénytani, dendrológiai munkák szerzője, kapcsolatban volt Bél Mátyással is.
Hajnóczy Dániel
1690. ápr. 9-án szül. Vágbesztercén Hajnóczy Dániel író (megh. Sopron, 1747. febr. 26.). Tanulmányai wittenbergai befejezése után 1718-tól a soproni ev. gimnázium tanára lett. Verstani tankönyvet írt, iskolai naplót vezetett, párbeszédes útinaplójában a Besztercebányáról Sopronba vezető útját is feldolgozta.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Milleter János
1691-ben Iglón szül. Milleter János orvos, szakíró (megh. ?, 1755. márc. 8.), Bél Mátyás munkatársa.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Beer Frigyes Vilmos
1691. jan. 4-én Pozsonyban szül. Beer Frigyes Vilmos ev. egyházi író (megh. uo., 1764. nov. 30.). Szülővárosában, ill. – keleti nyelveket, bölcseletet és teológiát – Németországban tanult, 1715-től Pozsonyban iskolaigazgató, lelkész.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hermann András
1693. febr. 28-án szül. Besztercebányán Hermann András, szakíró, bölcseleti és orvosdoktor, Bél Mátyás sógora, ill. munkatársa (megh. Pozsony, 1764. máj. 11.). 1723-tól élt Pozsonyban.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tomka Szászky János
1694. szept. 7-én szül. Zólyomban Tomka Szászky János (Szászky) földrajzi szakíró (megh. Pozsony?, 1762. aug. 26.). Tanulmányai Rozsnyóhoz, Besztercebányához, Győrhöz, Pozsonyhoz kötötték, 1732-től Pozsonyban tanított. Bél Mátyás munkatársa volt, ismert egyetemes földrajza, melyben nagy terjedelmet szentelt Magyarország földrajzának is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tolvay Imre
1694. nov. 8-án szül. Holicson Tolvay Imre jezsuita történetíró (megh. Kékkő, 1775. júl. 10.). Többek közt a pozsonyi, a nagyszombati, a besztercebányai rendház tagja, 1757–1773 között a nagyszombati egyetemi nyomda vezetője, az itteni egyetem történetének feldolgozója.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kazy Ferenc
1695. ápr. 7-én Léván szül (garamvezekényi) Kazy Ferenc költő, történetíró (megh. Pozsony, 1759. jún. 11.). Iskoláit Nagyszombatban kezdte, 1738-tól többek között a trencséni, ill. a pozsonyi jezsuita rendház főnöke, az 1740-es években két alkalommal is Nagyszombatban kollégiumi igazgató. Elégiákat írt a magy. történelem főbb állomásairól, feldolgozta a magy. történelem jelentős személyiségeinek életét, megírta a 17. sz.-i Magyarország, ill. a nagyszombati egyetem első száz évének történetét.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Padányi Bíró Márton
1696. ápr. 15-én szül. Padányban Padányi Bíró Márton kat. egyházi író, 1729-től veszprémi kanonok, később püspök (megh. Veszprém, 1762. aug. 10.), beszédei, hitbuzgalmi írásai, naplója a magyarországi barokk fontos teljesítményei.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Orosz Ferenc
1697-ben Nagyfödémesen szül. Orosz Ferenc egyházi és történeti író (megh. Tőkerebes, 1771. szept. 21.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kolinovics Gábor
1698. márc. 24-én Nagysenkőcön szül. Kolinovics Gábor történész (megh. Modor, 1702. dec. 22.). Iskoláit Szentgyörgyön, Modorban, Pozsonyban, ill. Nagyszombatban végezte, 1717-től különböző tisztségekben működött, végül visszavonult szülőföldjére. A Rákóczi-szabadságharc, ill. Mária Terézia kora történeti forrásanyagának feltárásával, összegyűjtésével szerzett jelentős érdemeket.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Felker András
1698. nov. 30-án szül. Szakolcán Felker András jezsuita egyházi író (megh. Zsolna, 1737. márc. 22.). 1726–1729-ben Nagyszombatban hallgatott teológiát, 1734-ben a bölcselet tanára lett Kassán.
Rényes István
1699. júl. 7-én halt meg Pozsonyban Rényes István (Renyes) jezsuita hitszónok, a „magyar Tulliusnak" is nevezték (szül.: Nagyvárad, 1647. dec. 5.). 1666-ban katolizált, Kassán, Nagyszombatban tanított, Trencsében volt jezsuita házfőnök, élete utolsó éveiben hitszónokként működött.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Náray György
1699. dec. 5-én hunyt el Nagyszombatban Náray György kat. egyházi ének- és dalszerző (szül. Pálóz, 1645. ápr. 23.).
Mikovinyi Sámuel
1700 k. Ábelfalván szül. Mikovinyi Sámuel térképész, földrajzi szakíró, Bél Mátyás munkatársa (megh. 1750 k.).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Péterfy Károly
1700. aug. 24-én szül. Pozsonyban Péterfy Károly jezsuita történetíró (megh. uo., 1746. aug. 24.). Nagyszombatban s Bécsben tanult, majd szülővárosában folytatott történeti kutatásokat.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sennyei László báró
1702. jan. 13-án halt meg Nagyszombatban Sennyei László, jezsuita útleíró (szül. Tárkány, 1631. máj. 6.). Naplókat, útinaplókat, teológiai műveket írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ambrosovszky Mihály
1702. ápr. 17-én szül. Galántán Ambrosovszky Mihály kat. egyházi író (megh. Eger, 1792. febr. 2.). Tanulmányait 1731-ben fejezte be Nagyszombatban, majd Egerben lett tanár, iskolaigazgató, kanonok. Egyháztörténeti művei jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gyöngyösi István
1704. júl. 24-én Csetneken halt meg Gyöngyösi István költő (szül. feltehetően 1629-ben, egyes források szerint Ungváron, más források szerint Rozsnyón). Hosszú, tartalmas életet élt, élete túlnyomórészt a mai Szlovákia területére eső vidékekhez, településekhez kötődik (Eperjes, Fülek, Kassa, Krasznahorkaváralja, Murány, Pozsony stb.). A 18. sz.-i magy. költészet, ill. a régi magy. ir. egyik legjelentősebb, több műfajban is kiemelkedőt alkotója. Legismertebb műve a Márssal társalkodó Murányi Venus... (1664) Csetneki síremlékét 2003-ban felújították, azóta minden évben megemlékező koszorúzások helyszíne.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Amade László báró
1704. júl. 26-án Bősön szül. Amade László költő, Amade Antal fia (megh. Felbár, 1764. dec. 22.). Győrben, Nagyszombatban, Grazban tanult, csapongó magánélet után harmincéves korában a katonai pályára lépett, melynek 1750-ben fordított hátat, s kamarai tanácsos, majd királyi kamarás lett Pozsonyban. Egészen fiatalon kezdett verselni, a magy. rokokó költészet kiemelkedő alkotója lett. Dalainak dallamát általában maga szerezte. Leghíresebb verse az A szép fényes katonának arany gyöngy élete c., melyhez Arany János írt dallamot, s Kodály a Háry Jánosba is átemelte. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir.-ba Tőzsér Árpád emelte be az Amadé-hagyományt az 1980-as évek elején írt tanulmányával, verseiből 1997-ben Kulcsár Ferenc készített válogatást ... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TŐZSÉR-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kazai János
1705–1709 között Eperjesen lelkész Kazai (Rimaszombati) János (? – Hajdúböszörmény, 1729) ref. egyházi író, imádságoskönyvek szerzője.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Világhi István
1705. aug. 12-én (más forrás szerint: 1704. aug. ?) szül. Komáromban Világhi István jezsuita iskoladráma-szerző (megh.: ?). Tanulmányait Lőcsén folytatta, Nagyszombatban, Kassán, Budán tanított. Verses rejtvényei is ismertek.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Perliczi János Dániel
1705. okt. 29-én szül. Késmárkon Perliczi János Dániel orvosi szakíró (megh. Apátfalva, 1778. ápr. 6.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Schmitth Miklós
1707. dec. 6-án Nagyszombatban halt meg Schmitth Miklós történész (szül. Nagymarton, 1707. dec. 6.).
Árvai Mihály
1708. szept. 13-án szül. Kassán Árvai Mihály (Árvay) költő, jezsuita tudománytörténet-író (megh. Boldogújfalu, 1750. febr. 15.). Többek közt a kassai (1725–1726, 1734–1735), a komáromi (1728), a nagyszombati (1729–1731, 1733, 1736–1739), a besztercebányai (1740) rendház tagja, tudománytörténeti vázlata maradt fenn, Res litteraria Hungariare c., 1735-ben Kassán megjelentetett műve az első kísérlet a magyar irodalom történeti összefoglalására.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Prileszky János
1709. márc. 16-án Prileszen (ma Hőlak része) szül. Prileszky János jezsuita egyházi író, vers- és tankönyvszerző (megh. Trencsén, 1790).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Deményi László
1710-ben szül. Trencsénben Deményi László piarista egyházi író, iskoladráma-szerző (megh. Korpona, 1761. okt. 28.). Szülővárosában, ill. Privigyén tanult, itt lépett be 1728-ban a piarista rendbe, többek között Nyitrán (1731, 1737–1739), Privigyén (1734, 1740, 1745, 1747), Rózsahegyen (1741, 1746, 1758–1760), Szentgyörgyön (1748–1757), Korponán (1741, 1761) működött. Megjelentek latin nyelvű egyházi beszédei, Nyitrán iskoladrámáját mutatták be.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Komáromi János
1710-ben v. 1711-ben halt meg Cselfalván Komáromi János naplóíró (szül. ?). Mozgalmas életet élt, többek közt Thököly Imre titkáraként működött (korábban a foglya volt), s követte urát Törökországba, ahol naplót vezetett. Ura halála után hazatért, és II. Rákóczi Ferenctől kapott birtokán, Cselfalván telepedett le, ahol pestis áldozata lett.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Radvánszky György
Az 1710-es években Besztercebányán és Pozsonyban tanult s Bél Mátyás kedvelt tanítványainak egyike lett Radvánszky György báró (?, 1700. okt. 6. – ?, 1763 k.) naplóíró, versszerző, Radvánszky László bátyja. Részt vett az 1728–1729. évi pozsonyi országgyűlésen, melyről naplót írt, s útinaplóban dolgozta fel 1743. évi prágai és bécsi útjait is.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Radvánszky László
Az 1710-es években Besztercebányán és Pozsonyban tanult s Bél Mátyás kedvelt tanítványainak egyike lett Radvánszky László báró (?, 1701. dec. 18. – ?, 1758?) író, Radvánszky György öccse. Részt vett az 1728–1729. évi pozsonyi országgyűlésen, valamint Mária Terézia 1741-es pozsonyi, ill. 1743-as prágai megkoronázásán. A Radvánszky család történetét feldolgozó munkája (1754) a magy. ir. első genealógiai műve.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Missovitz Mihály
1710. ápr. 4-én halt meg Rozsnyón Missovitz Mihály iskoladráma-szerző (szül. Szmrecsán, ?).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rezik János
1710. aug. 4-én hunyt el Eperjesen Rezik János (Rezik, Johannes) ev. egyházi író (szül. Nyitrakoros, ?). Eperjesen, ill. Wittenbergben tanul, majd 1683-tól kassai, 1684-től eperjesi tanár. Magyarországi protestáns iskolatörténetet írt, s lejegyezte az eperjesi vértörvényszék történetét is (1687-ben).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ács Mihály, ifj.
1711. febr. 2-án hunyt el Bártfán (újabb forrás szerint 1710. ápr. 28-án Kassán) ifj. Ács Mihály (Aachs) ev. egyházi író (szül.: Győr?/Kemenesszentmárton?, 1672). 1705 után ev. lelkész volt Rozsnyón, Kassán, majd Bártfán rektor, később tábori pap. Teológiai munkát, halotti beszédet, vallásos elmélkedést stb. jelentetett meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gaso István
1711. nov. 11-én Lednicen szül. Gaso István jezsuita egyházi író, 1746-tól Szakolcán, 1751-től Nagyszombatban volt a bölcselet és az ékesszólás tanára.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illyés András
1712-ben halt meg Nagyszombatban Illyés András katolikus egyházi író (szül. Csíkszentgyörgy, 1637), a magy. barokk egyik fontos képviselője, Illyés István bátyja. Tanulmányait Nagyarszombatban és Rómában végezte, 1668-tól pozsonyi kanonok. Szentéletrajzokat tartalmazó műve, A keresztyéni életnek példája és tüköre (Nagyszombat, 1682–1683) ihlette Móra Ferencet az Aranykoporsó megírására.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sajgó Ignác
1713. szept. 28-án Nagyszombatban szül. Sajgó Ignác (Sajghó, Saigho) költő, szülővárosa egyetemének jezsuita tanára (megh. uo., 1754. ápr. 26.).
Kaprinai István
1714. aug. 12-én szül. Érsekújváron Kaprinai István jezsuita történész (megh. Nagyszombat, 1785. dec. 26.). Többek között a nagyszombati (1730–1731, 1766–1773), a kassai (1733–1735, 1740–1741, 1755–1756), ill. a besztercebányai (1744) rendház tagja, de a történeti Magyarország egyéb vidékein is szolgált. Híres szónok volt, számos történeti forrásanyagot dolgozott fel és adott ki, megteremtette a magyarországi numizmatika alapjait..
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Telek József
1716-ban szül. Tarnócon Telek József kat. egyházi író (megh. Vác, 1773. jún. 3.). Többek között Körmöcbányán tanult (teológiát, 1739–1742-ben), az 1750-es években Kassán is tanított, utolsó lelkészi állomáshelye Vác volt. Prédikációgyűjteményeket adott ki, ellenezte a protestantizmus, Pármány Péter követője volt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bél Károly András
1717. júl. 13-án Pozsonyban szül. Bél Károly András történetíró, Bél Máytás fia (megh. Lipcse, 1782. ápr. 4.). Iskoláit Pozsonyban kezdte, Németországban fejezte be, munkatársa volt apjának, történeti-irodalomtörténeti feltáró tevékenységet folytatott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hatvani István
1718. nov. 21-én szül. Rimaszombatban Hatvani István orvos, természettudós, polihisztor (megh. Debrecen, 1786. nov. 15.). Iskoláit szülővárosában és Losoncon kezdte, tanított többek között Komáromban, Losoncon, egy időben lelkészként, ill. a mértan és a bölcselet professzoraként is működött, foglalkozott orvoslással, csillagászattal, fizikai kísérleteket végzett.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csiba István
1719. aug. 9-én halt meg Kassán Csiba István (Cs. István Mihály) jezsuita egyházi író, költő (szül. Kecskemét, 1672. okt. 28.). A nagyszombati teológián végzett 1694-ben, majd itt, ill. Kassán tanított. Két könyvet is szánt Nagyszombat történetének, de könyvet írt a magyarországi gyógyvizekről, ill. hegyekről is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Baranyi Pál
1719. dec. 8-án halt meg Nagyszombatban Baranyi Pál (Barany László) jezsuita egyházi író (szül. Jászberény, 1657. jan. 25.). Élete vége felé, 1711-ben került Nagyszomatba mint a jezsuita rendház főnöke, latin, ill. magy. nyelvű vallásos elmélkedéseit több kötetben is kiadta. Komáromban utcát neveztek el róla.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ribini János
1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartakovics József
1722. márc. 19-én szül. Szalakuszon Bartakovics József kat. egyházi író, szakíró, szótárszerkeszrő, író (megh. Kassa, 1763. ápr. 15.). Tanulmányait Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Grazban végezte, előbb Szakolcán, később többek között Egerben, Nagyszombatban, Besztercebányán, végül 1755-től Kassán tanított. Latin–német–magy. bányászati szótárt szerkesztett, ismert az arany- és ezüstbányászatról szóló tankölteménye, s fennmaradtak iskolai színjátékai is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Iváncsics János
1722. nov. 25-én szül. Komáromban Iváncsics Imre (Ivanchich) kat. egyházi szakíró, tankönyvíró (megh. Nagyszombat, 1784. júl. 17.). Többek között Trencsénben, Kassán, Nagyszombatban tanult, 1755–1760 között Komáromban és Nagyszombatban tanított, 1770-től újból ez utóbbi városban van. Matematika- és fizikatankönyveket is írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pray György
1723. jan. 11-én szül. Érsekújvárban Pray György történetíró, a 18. sz. egyik legjelentősebb magy. történettudósa (megh. Pest, 1800. szept. 27.). Filozófiát és teológiát Nagyszombatban tanult, tanított többek közt Trencsénben, Pozsonyban, Rozsnyón, Komáromban, 1777-től Budán, majd Pesten könyvtáros. Terjedelmes történetírói életműve a forráskutatáson és forráskritikán alapuló történetírás felé tört utat, nevéhez fűződik a Halotti beszéd, valamint a Margit-legenda kiadása, megírta a Szent Jobb történetét, Szent Erzsébet életrajzát,
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illei János
1725. jan. (v. máj.?) 25-én Komáromban szül. Illei János (Szabó) jezsuita iskoladráma-szerző és -fordító (megh. Komárom, 1794. jan. 24.). Szülővárosában és Kőszegen járta ki iskoláit, 1743-tól tagja a jezsuita rendnek, Trencsénben tesz fogadalmat, többek közt Nagyszombatban, Szakolcán, Besztercebányán és Kassán tanár, ill. hitszónok. A rend feloszlatása után, 1773-tól Budán tanított, nyugdíjba vonulása után hazatért szülővárosába. Munkái a legjelesebb magy. iskoladrámák közé taroznak.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tatai János
1725. márc. 9-én Nemesócsán halt meg Tatai János naplóíró, ref. verssezrző (szül. Tata, 1669).
Szerdahelyi Gábor
1726. jan. 24-én halt meg Kassán Szerdahelyi Gábor jezsuita egyházi író, hitvitázó (szül. Munkács, 1660. szept. 2.), 1697-től Nagyszombatban az egyházi jog tanára, élete végén a kassai kollégium és nyomda igazgatója, latin nyelvű teológiai művei számosak.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bossányi Farkas
1726. aug. 31-én Kassán hunyt el Bossányi Farkas jogi és történeti szakíró (szül. Nyitra vm., 1669. jún. 21.). Az 1680-as években Nagyszombatban lépett be a jezsuita rendbe, később mint tanár is működött itt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Éder Xavér Ferenc
1727. márc. 19-én szül. Selmecbányán Éder Xavér Ferenc hittérítő, földrajzi író (megh. Besztercebánya, 1773. ápr. 7.). Nagyszombatban tanulmányai végeztével 1749-ben jezsuita hittérítőként a perui Moxó indiánok közé ment, ahonnan 1769-ben tért csak haza, s lett Besztercebánya plébánosa. Európában elsőként adott tudósítást Peruról.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Benczur József (1728–1784)
1728. febr. 28-án szül. Jeszenován (Jaszenován) Benczur József (Bentzur, Benzur) jogtörténész (megh. Pozsony, 1784. aug. 31.). Külföldi tanulmányait követően Késmárkon, ill. Pozsonyban ev. gimnáziumi tanár, 1776-tól Pozsonyban a kamaránál működött, a bécsi udvar politikájának támogatója.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Molnár János (1728–1804)
1728. jún. 13-án Csécsényben szül. Molnár János (Szabó) író, biibliográfus, jezsuita versszerző (megh. Szepesváralja, 1804. febr. 15.). Az első magy. nyelvű művészettörténet szerzője, magy. felvilágosodás szempontjából jelentős műve az 1783–1804 között huszonkét kötetben kiadott Magyar Könyv-Ház c. almanachja.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kozma Ferenc Xavér
1728. okt. 18-án Nagymagyaron szül. Kozma Ferenc Xavér jezsuita egyházi író (megh. Lovasberény, 1806. nov. 29.). 1744-ben lépett be a rendbe, több helyütt tanított, így pl. Pozsonyban, Nagyszombatban, ill. Kassán is. Kitűnő szónok volt, iskolai színjátékot is írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKO/KOZMA.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mészáros Ignác
1729-ben szül. Felbáron Mészáros Ignác író, az első magyar regény (Buda várának vissza vételekor a keresztények fogságába esett egy Kártigám nevű török kis-asszonynak ritka és emlékezetes történeti, 1772) szerzője (megh. Buda, 1800. nov. 21.).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Jetting Károly
1730. szept. 13-án Pozsonyban szül. Jetting Károly utazó, útirajzíró (megh. Pozsony?, 1790 után), a „pozsonyi Robinson", kalandos élete során kilenc hónapot töltött egy szigeten teljes magányban – emlékirata németül 1797-ben, magyarul 1926-ban, szlovákul 1972-ben jelent meg.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kolosvári Pál
1731. ápr. 25-én Kassán meghalt Kolosvári Pál jezsuita egyházi író (szül. Kolozsvár, 1684. nov. 24.). 1707–1708-ban II. Rákóczi Ferenc titkára volt, 1709-ben katolizált, majd belépett a jezsuita rendbe, többek közt Nagyszombatban is tanított.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Institoris Mihály
1731. szept. 29-én szül. Turócbesztercén Institoris Mihály egyházi író (megh. Pozsony, 1803. okt. 7.). Középiskolai tanulmányait 1750-ben Pozsonyban fejezte be, 1756-ben Modorban pappá szentelték, majd a magy. és a szlov. ev. gyülekezet lelkésze, ill. a teológia tanára Pozsonyban. Szlovákul is írt.
Wagner Károly
1732. ápr. 12-én szül. Zborón Wagner Károly jezsuita történész (megh. Kisszeben?, 1790. jan. 7.), többek közt a trencséni (1748–1749), az eperjesi (1751, 1770), a nagyszombati (1765, 1771–1773), a szepeshelyi (1762), a bazini (1763), a besztercebányai (1764), a szakolcai (1766–1769) rendház tagja volt, 1773-tól Pozsonyban, 1777-től Budán van, 1784-ben nyugalomba vonult, s Kisszebenben telepedett le, ma is használatos forráskiadványok, genealógiai munkák szerzője.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Cornides Dániel
1732. júl. 1-jén Liptószentmiklóson szül. Cornides Dániel történész (megh. Pest, 1787. okt. 4.). Iskoláit Körmöcbányán, Losoncon, Pozsonyban (itt Bél Mátyás tanítványa volt), majd külföldön végezte, ezután nevelő Erdélyben, 1784-től Pesten egyetemi tanár, főleg középkorkutatással foglalkozott, írt Anonymusról, a régi magyarok vallásáról, fontos forrásmunkákat tett közzé stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csáky Imre gróf
1732. aug. 28-án szül. Szepes várában Csáky Imre gróf kat. egyházi író (megh. Nagyvárad, 1732. aug. 28.). Tízéves korában Kassára került tanulni, ahonnan 1688-ban Bécsbe, majd Rómába ment tanulmányait folytatni. 1696-tól Kassán plébános, 1699-től Bécsben van, később esztergomi kanonok, majd pozsonyi prépost és kalocsai érsek. Több országgyűlésen is jelent volt. 1717-ben Pozsonyban fényes préposti lakot építtetett, udvarában a társalgási nyelv a magy. volt, levelezését is magyarul vitte.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Katona István
1732. dec. 13-án szül. Bolykon (Ipolybolyk) Katona István történetíró (megh. Kalocsa, 1811. aug. 17.). 1750-ben Trencsénben lett a jezsuita rend tagja, Kassán és Nagyszombatban tanult, de egy időben (1758-ban) tagja volt a komáromi rendháznak is. Kritikai megjegyzésekkel ellátott, egyháztörténeti forrásgyűjteménye (1779–1782) ma is alapműnek számít.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fiala Jakab
1733. okt. 1-jén Breznóbányán halt meg Fiala Jakab iskoladráma-szerző, költő (szül. Rákos, 1697. febr. 2.). 1714-ben belépett a piarista rendbe, 1723-ban pappá szentelték, több felső-magyarországi városban – így Breznóbányán – is lelkészként működött.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kempelen Farkas
1734. jan. 23-án Pozsonyban szül. Kempelen Farkas, szakíró, polihisztor, feltaláló (megh. Bécs, 1804. márc. 26.). Bölcseleti és jogi tanulmányok után kamarai főtisztviselő, majd udvari tanácsos lett. Németre fordította Mária Terézia rendeleteit, ő irányította a budai királyi palota építésének munkálatait, 1777-ben ő költöztette Budára a nagyszombati egyetemet, hajóhidat épített Pozsonyban, szökőkutat Schönbrunnban,1769-ben sakkozógépet, 1778-ban beszélőgépet szerkesztett, nyelvészeti tanulmányt írt. Szalatnai Rezső regényt írt róla (Kempelen, a varázsló, 1969).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Palma Károly Ferenc
1735. aug. 18-án szül. Rózsahegyen Palma Károly Ferenc kat. történetíró (megh. Pest, 1787. febr. 11.), a heraldika első magy. tanulmányozója.
Timon Sámuel
1736. ápr. 7-én halt meg Kassán Timon Sámuel jezsuita történész (szül. ?, 1675. júl. 20.). Többek közt Pozsonyban, Szakolcán, Eperjesen, Nagyszombatban volt rendháztag, több műve Kassán jelent meg, tárgyához történetkritikai módszerrel közelített, hangoztatta az oklevelek fontosságát, írásaival, módszerével történetírói iskolát teremtett.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Amade Antal báró
1737-ben Felbáron elhunyt Amade Antal költő, Amade László apja (szül. Hédervár?, 1676), a barokk nemesi ir. képviselője, a pozsonyi jezsuita gimnáziumban, majd a nagyszombati egyetemen tanult, majd közhivatalt viselt, ám a Rákóczi-szabadságharc idején visszavonult felbári birtokára, ahol napjai rendezetlen családi és birtokviszonyai miatti őrlődésben teltek, kéziratban maradt, túlnyomórészt a halállal és a túlvilági élettel foglalkozó vallásos versei 1884-ben Alsókubinból kerültek elő.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabadhegyi Mihály
1737-ben Komáromban szül. Szabadhegyi Mihály pálos iskoladráma-szerző (megh.: ?)..
Szabó András
1738. jan. 10-én szül. Ipolynyéken Szabó András kat. egyházi író (szül. Nemesnyék, 1738. jan. 16.), 1804-től kassai psüpök.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kármán József (1738–1795)
1738. szept. 29-én szül. Losoncon Kármán József egyházi író, Kármám József (1768–1795) apja (megh. uo., 1795. ápr. 5.). Tanulmányai befejezése után 1762-től szülővárosában ref. lelkész, később esperes, majd szuperintendens.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Radvánszky János, ifj. (1739–1815)
1739. máj. 11-én szül. Radványban ifj. Radvánszky János báró költő (megh.: ?, 1815).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Korabinszky János Mátyás
1740. febr. 23-án szül. Eperjesen Korabinszky János Mátyás földrajzi szakíró, térképész, korának egyik legjelentősebb magyarországi tudósa (megh. Pozsony, 1811. jún. 23.). Iskoláit szülővárosában, ill. Pozsonyban végezte, majd hét évig tanított. Ezután 1769-ben négy évre külföldre ment. Hazatérte után ismét Pozsonyban telepedett le, német nyelvű újságot szerkesztett, almanachjában közreadta az ismert hazai tudósok jegyzékét, magyarországi földrajzi, történeti, gazdasági lexikonába a fontosabb kulturális tudnivalókat is felvette.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sartorius János
1740. ápr. 20-án Csetneken hunyt el Sartorius János ev. imakönyvkiadó és -szerző (szül. Rozsnyó, ?).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Klanicza Márton
1740. szept. 2-án szül. Turócszentmártonban Klanicza Márton ev. egyházi író (megh. Kövi, 1810. nov. 30.). Németországi tanulmányai után többek közt Csetneken, ill. Rimabrézón és – 1784-től – Köviben volt lelkész-tanító. Könyvet írt a vallási türelemről (1783).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pállya István
1740. szept. 10-én Léván szül. Pállya István iskoladráma-szerző (megh. Pest, 1802. ápr. 6,).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Benyovszky Móric
1741-ben Verbón szül. gróf Benyovszky Móric emlékiratíró, katonatiszt, Madagaszkár királya (megh. Agoncy, Madagaszkár, 1786. máj. 23.). Kalandokkal teli életét és utazásait francia nyelven megörökítő emlékiratát, mely Londonban jelent meg első ízben 1790-ben angol fordításban, Jókai Mór ültette át először magyarra. Alakját romantikus írónk regényben is feldolgozta (Gróf Benyovszky Móric), Gvadányi József verses elbeszélést írt róla (Rontó Pálnak és Benyovszky Móricnak élete), de Gaál József és Radó Antal is regényben örökítette meg őt. foglalkozott vele.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lehotzky András
1741. szept. 15-én Pozsonyban szül. Lehotzky András családtörténész, bibliográfus (megh. uo., 1813. ápr. 23.). Tanulmányai befejezése után Pesten, majd Nagyszombatban ügyvéd, 1790-ben ugyanitt kerületi táblabíró. Közigazgatási-jogi bibliográfiát szerkesztett, s elkészítette a magy. nemesi családok genealógiáját is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Decsy Sámuel
1742. jan. 2-án (más adatok szerint 1745. aug. 19-én) szül. Rimaszombatban Decsy Sámuel író, szerkesztő (megh. Bécs, 1816. jan. 25.). A pozsonyi ev. líceumban érettségizett, Németországban és Hollandiában tanult, majd 1793-tól haláláig bécsi magy. lapok szerkesztője. Könyvei közt mezőgazdasági, nyelvészeti, történeti, ill. földrajzi tárgyút egyaránt találni, megírta a magy. korona történetét is.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Wallaszky Pál
1742. jan. 29-én Bagyánban szül. Wallaszky Pál irodalomtörténész (megh. Jolsva, 1824. szept. 29.). Középiskolába Selmecbányán, Rimaszombatban, Pozsonyban járt, ugyanitt bölcseletet és teológiát is végzett, többek közt Losoncon is nevelősködött, 1783-tól Jolsván paposkodott. Ő adta ki – latinul – az első magy. rendszeres irodalomtörténetet (1785-ben).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Simai Kristóf
1742. nov. 8-án Komáromban szül. Simai Kristóf (Sima Márton) piarista iskoladráma-szerző, szótáríró (megh. Selmecbánya, 1833. júl. 14.). Többek közt Privigyén és Nyitrán tanult, Kassán, Körmöcbányán tanított, 1830-tól Selmecbányán vicerektor. 1790-ben az ő Igazházijával kezdődött a magy. hivatásos színjátszás Budán, iskoladrámái, drámamagyarításai ma is elevenen hatnak, s különböző átdolgozásokban mai színpadokon is felbukkannak.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Spangár András
1744. márc. 14-én halt meg Rozsnyón Spangár András egyházi író (szül. Nógrád, 1677. jún. 23.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bielek László
1744. aug. 25-én Kiszucaújhelyen szül. Bielek László író, fordító (megh. Kőszeg, 1807. nov. 14.). 1764-től a piarista rend tagja, 1776–1782 között Nyitrán gimnáziumi tanár, 1803–1805 közt ismét Nyitrán működött. Számos munkája jelent meg, alkalmi verseket írt, vallási műveket fordított, a barokk ir. hagyományok folytatója, ellenezte a felvilágosodást.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kovachich Márton
1744. nov. 9-én szül. Nagysenkőcön Kovachich Márton György történész (megh. Buda, 1821. dec. 1.). A nagyszombati egyetemen tanult filozófiát és teológiát, 1744-től egyeteme könyvtárának írnoka, majd az intézménnyel együtt Budára költözött, a könyvtárügy képviseletével buzgólkodott, tudományos társaság alapításába kezdett, szorgalmazta a történeti emlékek gyűjtését, jelentős forráskiadványokat tett közzé,
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Faludi Ferenc
1745–1750 között a nagyszombati egyetem bölcsészkarának dékánja és teológiatanára Faludi Ferenc (Németújvár, 1704. márc. 25. – Rohonc, 1779. dec. 18.) költő, író, műfordító, a 18. sz.-i magy. költészet és széppróza egyik mestere. 1747-től a nyomda igazgatója (saját művei közül itt adta ki az Udvari ember első részét, valamint a Nemes embert és a Nemes asszonyt). Szerzetesi próbaévét a jezsuita rendben 1721-ben Besztercebányán töltötte. 1753–1773 között, a rend feloszlatásáig a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárosa, gimnáziumigazgató, könyvvizsgáló volt, itt jelent meg Téli éjszakák c. műve is.
Forrás: ERŐS, MIHSZL, SÁRKÖZY, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szklenár György
1745. febr. 28-án szül. Lőcsén Szklenár György történetíró (megh. Pozsony, 1790. jan. 30.). 1764-ben lépett a jezsuita rendbe, bölcseleti tanulmányokat folytatott, a pozsonyi kat. főgimnázium gimnázium tanára volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szentgyörgyi Sámuel
1745. márc. 6-án halt meg Rimaszombatban Szentgyörgyi Sámuel ref. egyházi író (szül. Hejce, 1683). 1769-ben került Rimaszombatba lelkésznek, 1735–1745 között püspök volt.
Benyák Bernát József
1745. dec. 6-án szül. Komáromban Benyák Bernát József író, piarista iskoladráma-szerző (megh. Selmecbánya, 1829. márc. 1.). Tanulmányai elvégeztével tanári pályáját a nyitrai konviktus igazgatójaként kezdte, majd az ország különböző városaiban – többek között Trencsénben, ill. Selmecbányán tanított. Előadásait magyarul tartotta, s azon volt, hogy az idegen szakkifejezések helyébe magyarokat léptessen. Számos művet hagyott maga után: verseket, színműveket, fizikai. filozófiai, nyelvtani értekezéseket, fordításokat stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szirmay Antal
1747. jan. 20-án szül. Eperjesen Szirmay Antal (Szirmai) politikai és helytörténeti író (megh. Szinyér, 1812. szept. 19.). Tanulmányait szülővárosában és Kassán végezte, Zemplén vm. főjegyzője, országgyúlési követ, udvari tanácsos, majd miután , az eperjesi királyi tábla elnöke. 1797-től – elmozdíttatva hivatalából – Vékén élt, feldolgozta több megye történetét, népdalgyűjteményt állított össze, megírta a jakobinus mozgalom történetét.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Klein János Sámuel
1748. jan. 24-én szül. Bártfán Klein János Sámuel ev. egyháztörténész (megh. Gölnicbánya, 1820. dec. 10.). Németországi tanulmányok után 1774-től Eperjesen, Bártfán, Kassán, Gölnicbányán tanár, ill. lekész. Mo.-i egyháztörténetet írt, elkészítette a mo.-i ev. lelkészek lexikonát.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ambrózy Sámuel
1748. márc. 22-én szül. Szielnicen Ambrózy Sámuel (Ambrosius, Samuel) ev. egyházi író, szerkesztő (megh. Selmecbánya, 1806. febr. 15.). Tanulmányait a pozsonyi ev. líceumban kezdte, majd a jénai egyetemre ment. 1785-től Velicsnán, Besztercebányán, végül, 1803-tól Selmecbányán lelkész. Népszerűsítette az iskolai oktatást, a közművelődést, évkönyvet szerkesztett.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Schenauer György
1749. febr. 7-én Komáromban szül. Schenauer György minorita iskoladráma-szerző (megh. Detta, 1808. jan. 10.). 1782-től a lőcsei gimnázium igazgatója volt, magy., ill. latin nyelvű iskoladrámája mellett latin–szlovák növényjegyzéket, valamint tizenhárom nyelvű szótárt állított össze.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szombathi János
1749. okt. 8-án szül. Rimaszombatban Szombathi János ref. egyházi író (megh. Sárospatak, 1823. okt. 5.). Szülővárosában, ill. Sárospatakon, majd külföldön tanult, ezt követően Sárospatakon lett tanár, ismertek kollgéiumtörténeti munkái és gyászbeszédei..
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tertina Mihály
1750-ben szül. Eperjesen Tertina Mihály költő, szerkesztő (megh. Gyula, 1808. okt. 28.), a köznemesi függetlenségi mozgalom támogatója, a magy. nyelvű művelődés népszerűsítője, az 1790-es években többek közt Kassán volt tanár.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Pál
1750. ápr. 2-án szül. Zsitvagyarmaton Nagy Pál költő (megh. Székesfehérvár, 1819. jan. 11.), magy. és latin nyelven egyaránt verselt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hajnóczy József
1750. máj. 3-án Modorban szül. Hajnóczy József író, a jog- és államtudomány jelentős képviselője, az 1780–1790-es évek reformmozgalmának egyik, jogi végzettségét Pozsonyban megszerző vezéralakja. A jakobinus mozgalomban való részvételéért elfogták, és 1795. máj. 20-án Budán kivégezték.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sándor István
1750. aug. 11-én szül. Váglukán Sándor István író, bibliográfus, a magy. felvilágosodás jeles alakja (megh. Bécs, 1815. márc. 29.). Nyitrán a piaristáknál, Nagyszombatban a jezsuitáknál járt iskolába, majd 1774-től egy évtizeden keresztül odahaza gazdálkodott, amikor 1784-ben Bécsbe költözött. Nevéhez fűződik az első magy. nyelvtörténeti szótár, bibliográfiát szerkesztett, lapot írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kubinyi Sándor
1751. dec. 12-én szül. Deménfalván Kubinyi Sándor jogtudós, jogi író, Kubinyi Miklós nagyapja (megh. uo., 1799. júl. 27.). Liptó megyei tisztségviselőként feltünést keltett magyar nyelvű jogi szakelőadásával 1796-ban. Nevéhez fűződik az első magyarországi jogi lexikon és bibliográfia (1792).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Halápi Konstantin
1752. jan. 8-án Privigyén halt meg Halápi Konstantin költő, piarista szerzetes (szül. Ungvár, 1698. aug. 15.). Tanulmányait többek közt Privigyén, Szentgyörgyön, Nyitrán folytatott tanulmányokat, 1746-tól haláláig Prvigyén volt rektor.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szekér Joákim Alajos
1752. júl. 5-én szül. Komáromban Szekér Joákim Alajos író, történetíró (megh. Kolozsvár, 1810. szept. 26.). Többek között Nagyszombatban tanult, egy időben Nyitrán volt tanár és hitszónok. 1791-es, Magyarok eredete c. munkája keltett széles körű visszhangot, Magyar Robinson (1809) c. regénye kora népszerű olvasmánya volt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ráby Mátyás
1752. szept. 21-én szül. Pozsonyban (más forrás szerint Királyfalván) Ráby Mátyás emlékiratíró (megh.: ?, 1796 után). Hivatalával visszaélő besúgó volt, amiért felelősségre vonták, majd külföldre kényszerült. Magát kedvező színben, ártatlanul meghurcoltnak feltüntető kétkötetes önéletírása szolgált alapul Jókai Mór Rab Ráby (1879) c. regényéhez.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Adányi András
1753–1755 között, majd 1760-tól a jezsuita rend felszámolásáig a nagyszombati egyetemen tanított filozófiát, fizikát és teológiát Adányi András (Ádány, Dormánd, 1716. dec. 29. / újabb forrás szerint: Mezőtárkány, 1715. dec. 27. – Esztergom, 1795. okt. 13., újabb forrás szerint: dec. 12.) jezsuita egyházi író, fizikus (pályája kezdetén, az 1730-as években, 1740-ig Kassán is működött. Filozófiai, matematikai, fizikai szakmunkái mellett latin nyelvű eposzt írt a világ, ill. a magyarság és Magyarország történetéről, továbbá az 1601–1640 közti időszakra vonatkozóan a jezsuita rend kassai történetét is feldolgozta.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó István (1695–1753)
1753. márciusában hunyt el Nagyszombatban Szabó István jezsuita egyházi író, hitszónok (szül. Eger, 1695. júl.? 28.?), többek között Trencsénben, Kassán, Besztercebányán, Komáromban, Nagyszombatban szolgált, prédikációit több kötetben adta ki.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bozóky Mihály
1755-ben Kicsinden szül. Bozóky Mihály író (megh. Marót, 1839). Iskoláit Esztergomban végezte, falusi kántorként, ill. jegyzőként működött, kat. énekeskönyveket adott ki, elbeszéléseket írt, fordított.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dugonics András
1756-tól, szegedi előzmények után, többek közt Privigyén, majd Nyitrán tanult a piarista gimnáziumban Dugonincs András (Szeged, 1740. okt. 18. – uo., 1818. júl. 26.) író, költő, színműíró, matematikus 1770–1773 között a nyitrai jezsuita papneveldében, a rend eltörlése után, 1774-től a nagyszombati egyetemen tanított, s az egyetem alkalmazásában maradt annak Budára történt, 1777-es áthelyezése után is. Első könyve Pozsonyban jelent meg (Troja veszedelme..., 1774), iskoladrámákat, ill. egyéb színműveket is írt (egyiket-másikat évtizedekig tartották műsorukon a vándortársulatok), magy. nyelvű matematika tankönyvet adott ki, Etelka (1788) c. műve az első magyar regények egyike volt, mellyel rögtön olvasóközönséget is teremtett magának, alaposan... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mocsáry Antal
1757. szept. 18-án Bozókon szül. Mocsáry Antal író (megh. Lapujtő, 1832. máj. 24.)
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Molnár János (1757–1819)
1757. okt. 10-én szül. Csetneken Molnár János ev. egyházi író (megh. Pest, 1819. nov. 26.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Schwartner Márton
1759. márc. 1-jén szül. Késmárkon Schwartner Márton történetíró, statisztikus, a magyarországi tudományos statisztika úttörője (megh. Pest, 1823. aug. 15.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Árvai György
1759. júl. 5-én Szepesváralján (újabb adat szerint Szepeshelyen, júl. 7-én) halt meg Árvai György (Árvay) költő, jezsuita egyházi író (szül. Eger, 1697. ápr. 25., újabb forrás szerint 1698. ápr. 27?). Többek közt a trencséni (1715), a nagyszombati (1723–1724, 1726–1729, 1732–1739, 1744–1746), a kassai (1747–1749, 1753–1758), a besztercebányai (1731), ill.1759-ben a szepesváraljai (újabb adat szerint szepeshelyi) rendház tagja volt. Beszédeiben, verseiben általában a múltat idézik meg.
Forrás: MIHSZL? SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tállyai Dániel
1760. jan. 4-én szül. Lőcsén Tállyai Dániel szerkesztő (megh. Pozsony, 1816. ápr. 25. k.). Debrecenben, majd Pozsonyban tanult. ezt követően ugyanitt a Pressburger Zeitungot szerkeszti 1784-től 1786-ig, 1783–1787 között kiadja az első szlovák lapot, a Presspurské Novinyt, 1787-ben a Magyar Hírmondó, majd a Pozsonyi Magyar Musa szerkesztője, városi tisztviselő, később tanácsos.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kondé József Benedek
1760. febr. 26-án szül. Pozsonyban Kondé József Benedek író, mecénás (megh. Karva, 1831. márc. 5.). Nagyszombatban tanult, ezután különböző megyei hivatalokat látott el Esztergom, Komárom, Pozsony és Hont vármegyékben. Sokat áldozott a magy. nyelv és ir. fejlesztésére, kora jó néhány jeles magy. írójának munkáit segítette megjelenéshez, maga gazdasági feljegyzéseit jelentette meg. Síremléke a karvai róm. kat. templomban található.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kultsár István
1760. szept. 16-án Komáromban szül. Kultsár István író, szerkesztő, könyvtáralapító (megh. Pest, 1828. márc. 28.). Iskoláit szülővárosában, ill. Pannonhalmán kezdte, majd a pozsonyi papneveldében folytatta. 1788–189 között Komáromban volt gimnáziumi tanár, ezután különböző helyeken tanítóskodott és nevelősködött. 1806-ban Pesten létrehozta a Hazai és Külföldi Tudósításokat, majd a pesti színházat igazgatta, részt vett az akadémia alapszabályainak kidolgozásában. Jelentős mecénási tevékenysége, ő adta ki első ízben Mikes Kelemen Törökországi leveleit, szorgalmazta a magyar népdalok gyűjtését. 1821-ben megalapította a komáromi könyvtárat. Komáromban utcát neveztek el róla.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rudnay Sándor
1760. okt. 4-én Nyitraszentkereszten (ma: Vágszentkereszt) szül. Rudnay Sándor kat. egyházi író, esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás. Tanulmányait Nyitrán kezdte, majd a pozsonyi papneveldében, később Nagyszombatban, később Budán folytatta. 1785-ben szentelték pappá, 1789-ben a nagyszombati érseki helynökség titkára, 1815-től erdélyi püspök, 1819-től esztergomi érsek, hercegprímás, itt első jelentős lépésével 1820-ban az érsekséget Nagyszombatból – ahová 1543-ban a török elől elmenekült – visszaköltöztette Esztergomba, s jelentős beruházásokkal korszerű egyházi központtá építtette ki a várost, s jelenlegi formájában ő építtette a.bazilikát is. 1822-ben nemzeti zsinatot tartott Pozsonyban, 1830-ban ugyanitt ő koronázta magy. királlyá V. F... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szegedi János
1760. dec. 5-én Nagyszombatban halt meg Szegedi János jogi szakíró, jezsuita egyházi író (szül. Acsád, 1699. ápr. 4.). Nagyszombatban szerzett bölcsészdoktori címet, ill. teológiai doktorátust, ugyanitt tanított 1731–1738 között, ill. 1751-től – kisebb-nagyobb megszakításokkal – haláláig. Több jogi tan- és kézikönyvet jelentetett meg..
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rájnis József
1762–1763-ban Kassán tanult, majd 1763-ban Pozsonyban lett magyartanár Rájnis József (Kőszeg, 1741. jún. 4. – Keszthely, 1813. szept. 23.) költő, az időmértékes verselés egyik magyar meghonosítója, az ún. klasszikus triász tagja. 1768-tól Nagyszombatban negyedéves teológus-hallgató, 1771-ben szentelték pappá. Híressé vált, s a Rát Mátyással, Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal való prozódiai vitáját kirobbantó Magyar Helikonra vezérlő kalauz c. verseskönyve 1781-ben Pozsonyban jelent meg.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Puhóczy Márton
1762. febr. 8-án Rózsahegyen elhunyt Puchóczy Márton kat. Iskoladráma-szerző (szül. Kemenesmál, 1696. aug. 15.)
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bertalanffi Pál
1763. jan. 15-én hunyt el Komáromban Bertalanffi Pál kat. egyházi, ill. földrajzi író (szül. Felsőpulya, 1706. jan. 26.). 1725-től volt a jezsuita rend tagja, iskoláit többek közt Nagyszombatban és Kassán végezte, ugyanitt hitszónokként is működött, Kassán a rendház gondnoka, Komáromban az igazgatója volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Édes Gergely
1763. jan. 24-én szül. Madaron Édes Gergely költő, a magyar leoninus mestere, az ún. mesterkedők jelese (megh. Tiszatarján, 1847. okt. 20.). 1776-tól Sárospatakon, majd Debrecenben tanult. 1787-ben Hetényben rektor, 1788-ban Martoson jegyző, ill. rektor. Ezt követően tamítói, ill. lelkészi állást vállalt Mezőszántón, Nagykanizsán, 1797 elején ismét Madaron van, majd a Dunántúlon telepedett le. Verseinek regisztere a természetismertető tankölteménytől a hexameterekben készült verses regényig, a látomásos lírától a könnyed dalokig, a az 'iramatoktól', 'danáktól', 'keservektől' a magánhangzó-zsonglőrködésig terjed. Szülőfalujában emléktáblát avattak a tiszteletére.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Gergely
1763. jún. 15-én szül. Nagylomnicon (Kakaslomnicon) Berzeviczy Gergely közgazdasági író, történetíró, politikus (megh. uo., 1822. febr. 23.). Középiskolásként Késmárkon tanult, ügyvédi diplomát szerzett 1783-ban, majd külföldi tanulmányútra ment. Hazatérte után a Helytartótanács hivatalnoka volt, ám kapcsolatot tartott a jakobinus mozgalommal is, melynek elfojtása után visszavonult, és gazdasági kérdésekkel, valamint a magy. jobbágyság történetének tanulmányozásával foglalkozott, támogatta a magy. nyelvű színjátszás kibontakozását, az ország függetlenségének híve volt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fábián Julianna (Bédi Jánosné)
1765-ben Komáromban szül. Fábián Julianna költő, s 1810. márc. 7-én itt halt meg. Ismert verses levelezése Gvadányi Józseffel, másokkal, megverselte az 1770. évi nagy komáromi földrengést. Az ő házánál ismerkedett meg Csokonai Vizét Mihály Vajda Juliannát, azaz Lillát.
Szentgyörgyi József
1765. febr. 22-én szül. Csallóközaranyoson Szentgyörgyi József orvos, természettudós, költő (megh. Debrecen, 1832. jan. 1.). Pozsonyban, Nagykőrösön, Debrecenben tanult, 1799-től Debrecen főorvosa, A neológ nyelvújítók túlzásait kigúnyoló Mondolat c. tréfás gúnyirata képezte Somogyi Gedeon ugyane címet kapott röpiratának alapját.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Belnay György Alajos
1765. júl. 14-én szül. Trencsénben Belnay György Alajos irodalomtörténeti és jogi szakíró, tankönyvíró, fordító (megh. Pozsony, 1809. okt. 26.), 1792-től tanított Pozsonyban.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Besse János Károly
1765. aug. 31-én szül. Ógyallán Besse János Károly útirajzíró, nyelvész, Kaukázus- és Ázsia-kutató (megh. 1841 jún. után). Tanulmányai elvégzése után, 1790–1824 között külföldön – főleg Párizsban – élt (itt Batsányival is szoros kapcsolatot tartott), ám 1829-ben újból útnak indult, ezúttal, Alexander Humboldttal, keletre, a Kaukázusba, Kelet-Indiába, mely útjának tapasztalatait, megfigyeléseit Ó-gyallai tudósítása Kaukázus hegye vidékéről hazafiaihoz címmel foglalta össze a Tudományos Gyűjtemény hasábjain (1829–1830). 1832-től ismét Franciaországban élt, 1841-ben útban hazafelé érte a halál.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vályi Nagy Ferenc
1765. szept. 30-án Felsővályon szül Vályi Nagy Ferenc filológus, költő (megh. Sárospatak, 1820. jan. 15.). Sárospatakon, ill. Miskolcon járt iskolába, tanár is ugyane két helyen lett. Meséket, verseket, elbeszélő költeményeket írt, Iliász-fordítása (1821), lévén, hogy – bár Kazinczy biztatására – teljes részeket vett át Kölcsey Homérosz-fordításából, az első plágiumpert váltotta ki a magy. ir.-ban.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Döme Károly
1768. jan. 26-án Komáromban szül. Döme Károly kat. egyházi író, költő, műfordító (megh. Pozsony, 1845. máj. 22.), Metastasius első magyar fordítója. Iskoláit szülővárosában, majd Pozsonyban végezte. 1800–1816 között Izsán plébános, majd Erdélyben szolgált, 1818-tól pozsonyi kanonok, nevelőintézeti igazgató, kapcsolatban volt Kazinczy Ferenccel, Baróti Szabó Dáviddal. Az izsai szegény gyermekek iskoláztatására alapítványt tett, amely egészen 1918-ig működött. Levelezése, kéziratai később a vásárúti plébánia könyvtárából kerültek elő. Az izsai alapiskola 2000-ben felvette Döme Károly nevét, az iskola falán felavatták emléktábláját.
Forrás: MIHSZL, FEHÉR-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kármán József (1768–1795)
1768. márc. 14-én szül. Losoncon Kármán József író, lapszerkesztő, Kármán József (1738–1795) fia (megh. uo., 1795. jún. 3.). Szülővárosában, Bécsben és Pozsonyban tanult, majd Pestre került. Rövid pályafutása alatt a magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb életművét hozta létre, ezen belül is kiugró teljesítmény A nemzet csinosodása (1794) c. művelődési programja, valamint a Fanni hagyományai (1795) c. napló- és levélregénye. Uránia c. folyóiratát 1794-ben indította el. Síremléke szülővárosa ref. temetőjében található, a ref. templom mellett 1895-ben szobrot állítottak neki, 1969-ben a szülőháza helyén álló épületen 1969-ben emléktáblát kapott. A városban Kármán József Kör, ill. Kárrmán József Színház működik, továbbá egy iskola és óvoda... Tovább...
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gedeon László
1768. ápr. 18-án szül Jászón Gedeon László költő (megh. Nagyvárad, 1863. júl. 2.). 1796–1806-ig a rozsnyói gimnázium tanára volt, ekkor Nagyváradra költözött.
Forrás: SZINNYEI / ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ányos Pál
1769–1770-ben Komáromban tanult, ill. itteni nagyanyjánál lakott Ányos Pál (Nagyesztergár, 1756. dec. 28. – Veszprém, 1784. szept. 5.) költő, a magy. felvilágosodás jeles alkotója, a magy. szentimentális líra kiváló képviselője. 1774–1777-ben a nagyszombati egyetem diákja volt, s annak elköltözésekor az intézménnyel együtt ment Budára ő is. 1781-ben rövid ideig a pálosokhoz tartozó felsőelefeánti kolostor lakója is volt, ahol több verset is írt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Horváth János
1769. nov. 4-én Csicsón szül. Horváth János költő, kat. egyházi író (megh. Pozsony, 1835. jan. 16.). 1808-tól veszprémi kanonok, 1830-tól székesfehérvári püspök, 1825-ben kiadta Verseghy Ferenc kéziratos munkáit.
Torkos Justus János
1770. ápr. 7-én halt meg Pozsonyban Torkos Justus János orvosi szakíró (szül. Győr, 1699. dec. 17.), az első magy. orvosi-gyógyszerészeti szabályzat szerzője.
Magda Pál
1770. jún. 29-én szül. Rozsnyón Magda Pál statisztikus, történész, filozófus (megh. Sárospatak, 1841. júl. 23.). Rozsnyón, Késmárkon, Pozsonyban járt gimnáziumba, majd jénai egyetemi évei után 1797-től közel másfél évtizeden át többek közt Csetneken, Sajógömörben, Lőcsén, Besztercebányán tanított. Munkásságának nagy szerepe van a reformkori eszmék előkészítésében, az első magy. nyelvű statisztikai mű szerzője, a nemzeti önállóság, a független nemzetgazdaság híve, nagy jelentőséget tulajdonított a népiskolai nevelésnek, a közművelődésnek.
Forrás: MÉL-1, MÉSZÁROS, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dessewffy József gróf
1771. febr. 13-án szül. Kriványban Dessewffy József gróf, író, politikus, szerkesztő, Dessewffy Aurél és Dessewffy Emil apja (megh. Pest, 1843. máj. 2.). Kilencéves korától Kassán, majd Kolozsváron, ill. Pesten tanult, az egyetemet is itt végezte. A felvilágosodás eszméin nevelkedett, a nyelvújítás és a sajtószabadság híve volt. Később ízlése konzervatívabb irányba fordult, vitába keveredett Széchenyivel. Létrehozta a Felső Magyar Országi Minervát, szépprózai és kritikai írásai számottevő értéket képviselnek (pl. a Bártfai levelek, 1818).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Georch Illés
1772. szept. 28-án Etrekarcsán szül. Geroch Illés nyelvész, jogi szakíró (megh. Pest, 1835. júl. 31.). 1806-tól Pesten ügyvéd. Legfőbb érdeme a jogi szaknyelv magyarításának szándéka.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Somogyi Csizmazia Sándor
1772. nov. 4-én született Vágfarkasdon Somogyi Csizmazia Sándor történész, színműfordító (megh. Pest, 1860. nov. 21.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Babai Ferenc
1773-ban Nagyszombatban könyvtárigazgató Babai Ferenc (Pécs, 1742. márc. 12. – Pécs, 1778. szept.1) epigrammaköltő, jezsuita egyházi, ill. történetíró.
Forrás: MIHSZL,SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Sámuel
1773 k. született Komáromban Nagy Sámuel (Pathi Nagy) , orvostudományi szakíró, filozófus, műfordító (megh. uo., 1810. jan.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Brunszvik Teréz
1775. júl. 27-én Pozsonyban szül. Brunszvik Teréz (Brunswick) pedagógiai író (megh. Pest, más forrás szerint Martonvásár, 1861. szept. 17.), itt kezdte tanulmányait, majd felváltva élt Magyarországon, ill. külföldön (Bécsben, Oroszországban, Svájcban, hosszabb ideig Morvaországban is), végül Budára költözött, itt nyitotta meg az első magyarországi kisdedóvót (Angyalkert néven), ismertek nevelési tárgyú írásai. ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Albert (1776–1859)
1776-ban Berzevicén szül. Berzeviczy Albert naplóíró (megh. 1859. aug. 20.). Iskoláit Kisszebenben, Lőcsén, Debrecenben és feltehetően Kassán végezte, majd beutazta az egész Habsburg Birodalmat, ill. Nyugat-Európát, amiről német nyelvű naplójában számolt be. Ezt követően felvátlva szülőfaluijában, ill. Kassán élt, történeti kutatásokkal foglalkozott, összeírta a külföldön fellelhető hungarikákat.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kazinczy Ferenc
1779-ben joggyakornoknak került Kassára Kazinczy Ferenc (Érsemlyén, 1759. okt. 27. – Széphalom, 1831. aug. 23.) író, költő, szerkesztő, nyelvújító, a magy. ir. kiemelkedő alakja, intézményesülésének szorgalmazója, a magy. tudományszervezés első gesztorainak egyike. Iskoláit korábban Késmárkon (1768-ban) és Sárospatakon végezte, s első műve, a tizenhat éves korában kiadott Magyar Ország geographica, az az földi állapotjának lerajzolása, 1775) is itt jelent meg. 1781-ben Eperjesen jurátus, ahonnan a rákövetkező évben Pestre került, ám 1784-ben Sáros és Abaúj megye táblabírájának visszajött Kassára, 1786-tól pedig az itteni tankerület iskolafelügyelője lett (1791-ig). Itt jelentek meg első fontos műfordításai, összebarátkozott Baróti Szabó Dáv... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szacsvai Sándor
1779–1786 között Pozsonyban működött Szacsvai Sándor (Szatsvay, Marosvécs, 1752 – Kolozsvár, 1815. máj. 15.) újságíró, szerkesztő, az első magyar újság, a Magyar Hírmondó munkatársa, 1784-től szerkesztője. Innen Bécsbe ment az ugyancsak Pozsonyban indított Magyar Kurír és melléklete, a Magyar Musa szerkesztőjének.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rát Mátyás
1780. jan. 1-jével indította el Pozsonyban Rát Mátyás (Ráth, Győr, 1749. ápr. 13. – uo., 1810. febr. 10.) – Paczkó Ferenc Ágoston kiadásában – az első magyarországi újságot, a Magyar Hírmondót. A lap 1788. október 8-áig fennállt, hetente kétszer jelent meg, további szerkesztői Mátyus Péter, Révai Miklós, Barczafalvi Szabó Dávid (két ízben is), Szacsvay Sándor, Tállyai Dániel, Ungi Pál, ill. Szabó Márton voltak.1782-től Rát volt Győr ev. lelkésze.
Forrás: MIHSZL, HÍRMONDÓ, ÚMIL, http://iki.elte.hu/hirmondo/
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Révai Miklós
1781-ől Pozsonyban volt nevelő Révai Miklós (Nagyszentmiklós, 1750. febr. 24. – Pest, 1807. ápr. 1.) költő, nyelvész, a felvilágosodás kori magy. ir. jelentős alakja, a magy. nyelvtudomány úttörője. Nyitrán tanult teológiát (1776), Pozsonyban volt nevelő (1781-től, miközben 1783. december közepétől 1784. május 1-jéig a Magyar Hírmondót is szerkesztette), ezt követően többek közt Komáromban tanított, majd a pesti egyetem tanára lett. ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Vince
1781. márc. 16-án Darócon szül. Berzeviczy Vince színházigazgató, színikritikus (megh. Kassa, 1834. ápr. 15.). Iskoláit Kassán kezdte, majd a katonai pálya mellett döntött, Velencében és Milánóban került közel a színházhoz, álnéven évekig színész volt Németországban. Hazatérte után 1829–1833-ban Kassán elvállalta az ottani színház igazgatását, s kritikákat is írt a Nemzeti Játékszíni Tudósításokba.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Spányik Glicér
1781. okt. 20-án Néveren szül. Spányik Glicér piarista történetíró (megh. Pest, 1850. nov. 28.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bokross Ferenc
1782. márc. 13-án Sissón szül. Bokross Ferenc kat. egyházi író, versszerző (megh. Léva, 1836. jan. 22.). 1799-től többek között Privigyén, ill. Podolinban is tanított, 1831-től Léván működött.
Forrás: MIHSZL? SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Melczer Jakab
1782. máj. 16-án szül. Poprádon Melczer Jakab (Jakob Melczer) költő, író, történész (megh. Kislomnic, 1836. jan. ?).
Mátyus Péter
1783 elején, az alistáli Mátyus Péter (? –?) költő, szerkesztő. Hazatérve külföldi tanulmányútjáról, Pozsonyban átvette a Magyar Hírmondó szerkesztését. Elsősorban lakodalmi versei maradtak ránk.
Péczeli József
1783-ban érkezett Komáromba református lelkésznek Péczeli József (Pétzeli, Putnok, 1750 – Komárom, 1792. dec. 4.) műfordító, közíró, tudományszervező, a magy. felvilágosodás szorgos munkása, kora sokak által elismert szellemi tekintélye, ifj. Péczely József apja. Megszervezte a Komáromi Tudós Társaságot, 1789-ben a magyar nyelv és irodalom fejlesztésére elindította a Mindenes Gyűjtemény c. tudomány-népszerűsítő, erkölcsjobbító folyóiratát. A La Fontaine, ill. Ezópusz nyomán írt verses tanítómeséi (Haszonnal mulattató mesék) ma is elevenek. Komáromban emléktábla és utcanév őrzi az emlékét.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gaal György
1783. ápr. 21-én Pozsonyban szül. Gaal György népmesegyűjtő, műfordító (megh. Bécs, 1855. nov. 6.). A rendszeres és tudományos alapokra helyezett magyar népmesegyűjtés megaalapozója
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dayka Gábor
1784-től Kassán diák Dayka Gábor (Miskolc, 1768. máj. 8. – Ungvár, 1796. okt. 20.) költő, a magy. felvilágosodás költészetének jelentős tehetsége, aki első verseit is Kassán, Kazinczy Orpheusában közölte.1792–1795 között a lőcsei gimnáziumban tanított. 1795-ben visszatért Kassára, hogy itt gyógyítsa súlyos tüdőbetegségét, de a rákövetkező esztendőben meghalt.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mednyánszky Alajos
1784. ápr. 20-án szül. Turócprékopán (ma: Turócszentmárton része) báró Mednyánszky Alajos író (megh. Galgóc, 1844. jún. 17.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szeder Fábián János
1784. jún. 24-én született Csábon Szeder Fábián János író, költő, szerkesztő, nyelvészeti és néprajzi szakíró (megh. Komáromfüss, 1859. dec. 13.). Szülőfaluját követően Naszvadon, Érsekújvárban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban tanult, 1824–1826 között Nagyszombatban, ill. Komáromban tanított. 1803-tól a bencés rend tagja, melyet 1841-től jószágkormányzóként szolgált Komáromfüssön. Az esztergomi Uránia évkönyvek szerkesztője 1828–1833 között. A népnyelv kutatója és gyűjtője, a palóc nyelvi sajátosságok elemzője, rendszeres magy. nyelvtan kidolgozását tervezte, tanulmányt írt a palócokról. Komáromfüssön 1996-ban emlékszobát kapott, sírja a helyi temetőben található.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartal György
1785. ár. 24-én szül. Komáromfüssön Bartal György jogtörténész, történész (megh. Damazérkarcsa, 1865. szept. 20.). Komáromban nőtt fel, Nagyszombatban járt iskolába, Pozsonyban végezte a jogakadémiát. 1809-től ügyvéd, Pozsony vármegye levéltárosa, ill. főjegyzője, s további fontos tisztségeket lát el a közigazgatásban és a közéletben, 1848 után visszavonult a közélettől. Csallóközről írt történeti vázlatot, s egyéb történeti munkákot adott közre.
Dulházy Mihály
1786. febr. 2 Kassán szül. Dulházy Mihály fordító, szerkesztő (megh. uo., 1856. ápr. 5.). Dessewffy József titkára volt, szerkesztette a Felső Magyar Országi Minervát, az 1850-es években kassai városbíró.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fáy András
1786. máj. 30-án Kohányban szül. Fáy András író (megh. Pest, 1864. júl. 26.). Ötéves korában került el a faluból. 1798–1803 között a pozsonyi evangélikus líceum diákja volt. A magyar reformkor egyik legjelesebb közéleti személyisége, tanítómeséi ma is elevenek, regényei irodalomtörténeti jelentőségűek.
Forrás: ERŐS, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hetényi János
1786. júl. 26-án Ekelen szül. Hetényi János filozófus, történetíró. Komáromban, Pozsonyban, Debrecenben, végül Göttingenben tanult, 1815-től 1853. júl. 26-án bekövetkezett haláláig ref. lelkész szülőfalujában, itt írta az általa eltervezett „egyezményes filozófia" jegyében fogant műveit (pl. A magyar philosophia történetírásának alaprajza, 1837, Az ész és philosophia fölségéről, 1841). Szülőfaluja magy. tannyelvű alapiskoláját róla nevezték el, szobra az iskola udvarán áll, 1997 óta minden évben Tudós Hetényi János Napokat rendeznek a faluban.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Batsányi János
1787-ben került Kassára kamarai gyakornoknak, majd írnoknak Batsányi János (Tapolca, 1763. máj. 9. – Linz, 1845. máj. 12.) költő, író, szerkesztő, a magyar felvilágosodás egyik legfontosabb poétája. Itt 1787-ben, Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal szövetkezve megalapították a legelső magyarországi irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot (1788–1792), melyet Kazinczy kiválása után is szerkesztett, s amely a felvilágosodás eszméinek egyik legfontosabb magyarországi terjesztője lett, és létrehozta az első magy. ir. társaságot (Kassai Magyar Társaság). 1794-ben Batsányinak, amikor forradalmi versei miatt állását elvesztette, Kassát is el kellett hagynia (itt írta A franciaországi változásokra, ill. A látó c. versét, de több más fontos ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kisfaludy Sándor
1788–1791 között Pozsonyban volt joghallgató Kisfaludy Sándor (Sümeg, 1772. szept. 17. – uo., 1844. okt. 28.) költő, drámaíró, műfordító, a magy. költészet jelentős alakja, Kisfaludy Károly bátyja. Szellemi-érzelmi fejlődésére nagy hatást gyakorolt az 1790–1791. évi pozsonyi országgyűlés, s lelkesen bekapcsolódott a város eleven szellemi-kulturális életébe is. Pozsonyban írta első műveit, itt készültek első műfordításai. Mivel azonban jogi tanulmányait elhanyagolta, apja hazaparancsolta, hogy ott legyen joggyakornok, ám Kisfaludy inkább a katonáskodást válaszotta. Írói pályája az 1800-as évekkel ért csúcspontjára.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Helmeczy Mihály
1788. szept. 27-én szül. Királyhelmecen Helmeczy Mihály (Bierbrauer, Serfőző) szerkesztő, nyelvújító (megh. Pest, 1852. dec. 1.). Széchenyi megbízásából szerkesztette a Jelenkort, a nyelvújítás híve volt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mossóczi-Institoris Gábor
1789. okt. 1-jén Pozsonyban halt meg Mossóczi-Institoris Gábor ev. egyházi író (szül. Gyöngyös, 1732. jan. 19.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Thaisz András
1789. nov. 15-én Jolsván szül. Thaisz András költő, műfordító, szerkesztő (megh. Pest, 1840. júl. 9.). A késmárki líceum elvégzése után Pestre került ügyvédnek, verseket írt, jogi műveket s regényt fordított (Walter Scottól az Ivanhoe-t).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Péczely József, ifj.
1789. dec. 25-én Komáromban szül. ifj. Péczely József történetíró, költő, Péczeli József fia (megh. Debrecen, 1849. máj. 23.).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szászi János
1790–1794 között Losoncon volt nevelő Szászi János (17–18. sz. fordulója) iskoladráma-szerző, színműíró.
Gánóczy Antal
1790. dec. 10-én Pozsonyban halt meg Gánóczy Antal katolikus egyházi író (szül. Kassán, a 18. sz. első felében). Pályája elején Érsekújvárban volt plébános, később pozsonyi, majd nagyváradi kanonok, a budai papnevelde igazgatója. Jelentős egyháztörténeti, ill. teológiai művek szerzője.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartakovics Béla
1791. ápr. 4-én szül. Felsőelefánton Bartakovics Béla kat. egyházi író (megh.: ?, 1873. máj. 30.). Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult, 1815-ös pappá szentelése után előbb Vágsellyén és Muzslán káplán, később Nagyszombatban, Rozsnyón tevékenykedett, 1850-től egri érsek. Népfelvilágosító művek szerzője, kiadta szentbeszédeit is.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szemere Pálné Szemere Krisztina
1792-ben szül. Lasztócon Szemere Pálné Szemere Krisztina (Képlaki Vilma) író, költő (megh. Pest, 1929. márc. 26.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szontagh Gusztáv
1793. ápr. 9-én szül. Csetneken Szontagh Gusztáv filozófus, kritikus (megh. Pest, 1858. jún. 7.). Többek közt a késmárki jogakadémián tanult, Rozsnyón és Kenyhecen volt joggyakornok, az 1813–1837 közti éveket a katonai pályán töltötte, ezt követően kizárólag az irodalomnak és a tudománynak szentelte idejét. Kora egyik legjelentősebb kritikusa, ill. filozófusa volt, de írt – maga is kiváló mezőgazda lévén – a dinnyetermesztésről és a dohánytermesztésről is..
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Greguss Mihály
1793. júl. 1-jén Pusztafödémesen szül. Greguss Mihály író, filozófus (megh. Pozsony, 1838. szept. 27.), Greguss Ágost és Greguss Gyula apja. Az eperjesi ev. Kollégiumban, majd Pozsonyban tanított (Kossuth Lajos is a tanítványai közé tartozott). Legfontosabb széptani munkája, az 1826-ban Kassán kiadott Compendium aestheticae 2000-ben latin–magyar kétnyelvű kiadványként is megjelent Az esztétika kézikönyve / Compendium aestheticae címmel.
Forrás: MÉSZÁROS, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nyitra-Zerdahelyi Lőrinc
1793. aug. 3-án Nyitraszerdahelyen szül. Nyitra-Zerdahelyi Lőrinc (Zerdahelyi) költő, író (megh. uo., 1858. jan. 10.), versei mellett politikai írásokat is kiadott. A Nyitra-vidéki szlovákok népszokásaival is foglalkozott.
Szentmiklóssy Alajos
1793. okt. 12-én szül. Királyiban Szentmiklóssy Alajos (Szerényi, Honváry) költő, színműíró, műfordító (megh. Erdőtarcsa, 1849. ápr. 6.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kanya Pál
1794. febr. 2-án Tiszolcon szül. Kanya Pál pedagógiai szakíró (megh. Bp., 1876. jún. 16.). Csetneken, Rozsnyón, Lőcsén, Pozsonyban tanult, majd felvidéki családoknál volt nevelő, később Pesten tanított. Többek között tankönyveket írt.
Podhradczky József
1795. jan. 18-án szül. Udvardon Podhradczky József (Podhradszky, Podhraczky) történész (megh. Buda, 1870. aug. 14.), köz- és egyháztörténeti tanulmányok, monográfiák szerzője, Buda és Pest történetének kutatója. Többek között Szent László király, ill. Pázmány Péter életét is feldolgozta.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Albach József Szaniszló
1795. jan. 28-án Pozsonyban szül. Albach József Szaniszló ferences hitszónok, egyházi író, természettudományi író (megh. Kismarton, 1853. nov. 12.). 1818-tól Érsekújvárban, 1820–1822 között Nagyszombatban működött. Németül írt, de művei magyarul is megjelentek.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Holéczy Mihály
1795. okt. 16-án Komáromban szül. Holéczy Mihály költő, történetíró (megh. Nagyszokoly, 1838. márc. 29.), megírta többek között a komáromi ev. iskola történetét.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csokonai Vitéz Mihály
1796 őszén Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. nov. 17. – uo., 1805. jan. 28.) költő, író, műfordító, a magyar költészet megújítója és egyik legnagyobb alakja, Pozsonyba érkezett, hogy a diétai sereglet körében pártfogót keressen versei kiadásához. Ekkor indította meg, 1796. nov. 1-jén a Diétai Magyar Múzsa c. kéziratos költészeti folyóiratát, melyben kizárólag verseket közölt. Vállalkozása azonban kudarcba fulladt, mivel már a 11. szám után képtelen volt kifizetni a lap előállítási költségeit, így a további megjelenést leállította (a lapban azonban addig is fontos verseit sikerült közölnie, így Az estvét, a Zsugori uramot, A kevélyt, A nyárt, Az őszt. Ilyen előzmények után érkezett 1797 elején Komáromba. ide is versei megjelentetésének ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kubinyi Ferenc (1796–1874)
1796. márc. 21-én szül. Videfalván Kubinyi Ferenc paleontológus, jogtudós, politikus, Kubinyi Ágoston bátyja (megh. uo., 1874. márc. 28.). Besztercebányán, Debrecenben, Pesten tanult, ez utóbbi helyen jogot, több tanulmányutat tett külföldön. Jelentős eredményeket ért el a paleontológia, az archeológia és a geológia terén, emellett megjelentek országgyűlési beszédei is.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Károly
1797. dec. 6-án szül. Komáromban Nagy Károly csillagász, matematikus, gazdasági és politikai szakíró (megh. Párizs, 1868. márc. 2.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kubinyi Ágoston
1799. máj. 30-án szül Videfalván Kubinyi Ágoston természettudós, régész, szakíró, múzeumigazgató, Kubinyi Ferenc (1796–1874) öccse (megh. Bp., 1873. szept. 19.). Besztercebányán, Debrecenben tanult, a pesti egyetemen pedig a filozófia mellett diplomatikát, régészetet, numizmatikát, növénytant. 1843–1869 között, nyugdíjba meneteléig a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Sokágú tudományos, ill. múzeum- és könyvtárszervező tevékenysége mellett ismeretterjesztő publicisztikája is jelentős.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szentmiklósy Alajos Timót
1799. nov. 19-én hunyt el Komáromban Szentmiklósy Alajos Timót kat. egyházi író, fordító (szül.: ?, 1749), a komáromi bencés gimnázium tanára, majd igazgatója volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Grosz Antal
Az 1800-as évek első felében volt Rozsnyón pap, majd a papnevelő intézet igazgatója, s itt jelentette meg erkölcsnevelő szándékú műveit Grosz Antal egyházi író (A lopásnak utálatos vétkéről, 1829, Az ellenség szeretetétől, 1831 stb.).
Szenvey József
1800. aug. 28-án szül. Pozsonyban Szenvey József (Kvicsola) költő, műfordító, színműíró, újságíró (megh. Pest, 1857. jan. 22.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Czuczor Gergely
1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója, évről évre a Komáromi Kalendárium szerkesztője, már ekkor s innen kezdeményezi, Erdélyi Jánost megelőzve a népköltészet gyűjtését, 1835-ben Pestre költözött a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjének, ill. levéltárosának, ahol mind költészete, mind tudományos munkássága teljes kibontakoztatásához termékeny talajra talált, számos verse... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, RÉVÉSZ, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lukács Pál
1801. márc. 21-én Kamocsán szül. Lukács Pál költő, ifjúsági író, korának népszerű szerzője, a magy. gyermekirodalom úttörője (megh. uo., 1873. aug. 15.). Losoncon végezte főiskolai tanulmányait, majd vándorszínész esztendők után nevelő volt az ország különböző vidékein, utoljára Kurtakeszin, azután visszavonult szülőfalujába, s az irodalomnak élt. Ismeretterjesztő műveket is írt. Sírja ma is megvan szülőfalujában, Pénzes István kis füzetet jelentetett meg róla („...s lettem a kicsinyek papja”. Lukács Pál és Kamocsa kapcsolata, 1996). 1993-tól szülőfalujában Lukács Pál Irodalmi és Kulturális Napokat tartanak, a község parkjában emléktáblát kapott.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gvadányi József
1801. dec. 21-én Szakolcán meghalt Gvadányi József költő (szül. Rudabánya, 1725. okt. 16.), a magyar felvilágosodás jellegzetes alakja. 1743-ban elszegődött katonának, s negyvenévi katonáskodás után ment genrálisi rangban nyugdíjba, s Rohón telepedett meg. Később Szakolcára költözött, s itt kezdte ir. tevékenységét. Legnagyobb hatású művei: Pöstényi förödés (1784), Egy falusi nótáriusnak budai utazása (1790), A Rontó Pálnak egy magyar lovas Köz-Katona és gróf Benyovszky Móritznak életek (...) leirása (1793). Szakolcán halt meg, a helybeli ferencesek templomában temették el, ahonnan halála után ötven évvel hamvait átvitték a rohói templomba, első feleségének holtteste mellé, ahol márványtábla jelöli sírját a köv. felirattal: „Gróf Gvadányi J... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Zsarnay Lajos
1802. jan. 1-jén szül. Zsarnay Lajos ref. egyházi, ill. pedagógiai író (megh. Pest, 1866. jún. 13.), többek között Lőcsén tanult, Sárospatakon, Miskolcon működött, keresztyén egyháztörténetet írt, görög–magy. szótárt szerkesztett stb..
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szemere Miklós (1802–1881
1802. jún. 17-én szül. Lasztócon Szemere Miklós költő (megh. uo., 19881. aug. 20.). Sárospatakon, Eperjesen, Lőcsén tanult, jurátusként ott volt az 1825–1827. évi pozsonyi országgyűlésen, 1827-től ügyvéd, részt vett a szabadságharcban, börtönbüntetését Kassán töltötte, majd visszavonult lasztóci birtokára (ahol többek között Tompa Mihály is többször felkereste), később azonban ismét bekapcsolódott a politikába.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Botka Tivadar
1802. júl. 6-án szül. Kisendréden (ma: Endréd) Botka Tivadar jogtudós, államjogi és jogtörténetíró (megh. Kisvezekény, 1885. jan. 6.). Iskoláit Léván, Nagyszombatban, Pesten végezte, majd Bars vármegye szolgálatában látott el különböző tisztségeket, 1843-ban országgyűlési követ, a szabadságharc leverése után törvényszéki elnök, később országgyűlési képviselő. Jogtörténeti, államjogi munkákat írt, szorgalmazta, hogy Bars megye székhelye Aranyosmarótról Lévára kerüljön át, foglalkozott a magyar államiság ezeréves történetével, Csák Mátéról is írz egy monográfiát. A frissen alakult pozsonyi Toldy Kör első elnöke volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bátori Schulcz Bódog
1804. jan. 14-én szül. Körmöcbányán Bátori Schulcz Bódog emlékiratíró (megh. Garamkövesd, 1885. márc. 7.). 1824-ben, jogi tanulmányai befejezése után, katonai pályára lépett, az 1848–1849-es szabadságharcban honvédezredesként vett részt (a Bátori előnet katonáitól kapta), ott volt Komárom ostrománál is, a hadműveleti eseményeket részletező emlékiratai 1870-ben jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Márton
1804. okt. 5-én szül. Muzslán Nagy Márton pedagógiai író (megh. Szentgyörgy, 1873. ápr. 5.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dobay Elek
1804. dec. 5-én szül. Léván Dobay Elek kat. egyházi író (megh. uo., 1879. jún. 1.), 1821-től pap-tanár, többek közt Nyitrán, Szentgyörgyön, Trencsénben, élete végén szülővárosába vonult vissza.
Bogyó Mihály
1806-ban Garamlökön szül. Bogyó Mihály ref. egyházi író (megh. Szentgyörgy, 1867. máj. 10.). Iskoláit többek közt Losoncon végezte, 1838-tól a komáromi ref. gimnázium tanára, majd pozbai, szentgyörgyi lelkész volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mindszenthy Sámuel
1806. nov. 5-én halt meg Komáromban Mindszenthy Sámuel író, ref. egyház- és művelődéstörténész (szül. Püspökladány, 1752), a Mindenes Gyűjtemény társszerkesztője Péczeli József oldalán.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hajnik Károly
1806. dec. 10-én szül. Pozsonyban Hajnik Károly újságíró (megh. Buda, 1866. szept. 21.), Borsos Márton mellett az első magyar gyorsíró, haláláig szerkesztette az országgyűlés gyorsírásos naplóit. Maga 1856-ban Visszaemlékezések, jelenetek és adomák a magyar életből címmel írt könyvet.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vandrák András
1807. jan. 24-én szül. Csetneken Vandrák András filozófus, pedagógiai író (megh. Eperjes, 1884. szept. 14.). Német nyelvet szülei Kassára küldték tanulni, majd Rozsnyón, azután Eperjesen folytatta tanulmányait (itt többek közt Greguss Mihály volt a tanára), Tiszolcon papjelölti vizsgát tett. Tanulmányait németországi egyetemeken fejezte be 1831-ben, ahonnan visszatért Eperjesre, és a későbbiekben már végig itt tanított, s volt a kollégium igazgatója. Kidolgozta a magyarországi protestáns gimnáziumok szervezeti szabályzatát, lélektani, logikai, etikai, jogfilozófiai tankönyveket, német előzményre épülő jogbölcseletet írt. Mészáros András Vandrák András filozófiai rendszere címmel 1980-ban monográfiát írt róla.
Forrás: MÉL-1, MÉSZÁROS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Batthyány Lajos
1807. febr. 10-én (egy korábbi forrás szerint 1806. febr. 14.) szül. Pozsonyban Batthyány Lajos politikus, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, az 1848-as események egyik főszereplője, 1849. okt. 6-án Pesten kivégezték. Kivégzésének, s az aradi vértanúk kivégzésének napja nemzeti gyásznapnak minősült, melyről a szlovákiai magyarság is évről évre megemlékezik. A pozsonyi országgyűléseken 1830-tól vett részt.
Batthyány Kázmér
1807. jún. 4-én Pozsonyban szül. Batthyány Kázmér politikus, emlékiratíró (megh. Párizs, 1854. júl. 12.). Fiatalkorában bejárta Európát, tanulmányait is külföldön végezte. Hazatérte után politizálni kezdett, szerepet vállalt az 1848–1849. évi forradalomban és szabadságharcban, a Szemere-kormány külügyminisztere, Világos után emigrációba ment, ahol megírta emlékiratait.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Radvánszky Antal báró
1807. jún. 7-én Besztercebányán szül. Radvánszky Antal báró politikus, emlékiratíró (megh. Radvány, 1882. jún. 7.).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csery József
1807. szept. 11-én szül. Korponán Csery József költő, nyelvész, történetíró (megh. Pest, 1866. szept. 23.). Gimnzáiumba szülővárosában, ill. Léván járt, majd Szegeden filozófiát hallgatott, Pesten pedig jogot végzett, 1836-tól a pesti Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Latin és magy. versei maradtak fenn, 1680-og feldolgozta a pesti egyetem történetét, nyelvtani munkákat írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tarczy Lajos
1807. dec. 6-án szül. Hetényben Tarczy Lajos író, hegeliánus filozófus, természettudós (megh. Bécs, 1881. márc. 20.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Komáromban kezdte, 1833-tól Pápán volt tanár, ahol többek közt Petőfit és Jókait is tanította. Természettudományi tankönyvek, szakkönyvek szerzője, de pl. esztétikai kérdésekkel is foglalkozott, s pályadíjnyertes tanulmányt írt a dráma hatásáról. Az 1980-as évek elején Szénássy Árpád írta meg életrajzát (Heténytől Pápáig, 1983), a hetényi alapiskola fölvette a nevét.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Horárik János
1808-ban szül. Bánban Horárik János író, közíró (megh. Besztercebánya, 1864. máj. 28.). Nyitrán érettségizett, majd teológiát végzett, 1831-ben kat. pappá szentelték. Később szembefordult egyházával, s kilépett belőle. Horárik János harca a hierarchia és az egyház ellen az 1841–45. években c., eredetileg németül írt, de magyarul is megjelent művében saját élettörténetét írta meg. 1848-ban a forradalom oldalán állt, a világosi fegyverletétel után tanítóként kereste kenyerét.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dualszky János
1808. jan. 6-án Szenicén szül. Dualszky János helytörténetíró (megh. Nyitra, 1881. márc. 22.). Tanulmányait a nyitrai papneveldében végezte, 1836-tól Trencsénben segédlelkész, 1844–1870 között Beckó plébánosa volt, 1871-től nyitrai kanonok, itt adta ki 1875-ben a város történetét feldolgozó könyvét.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dessewffy Aurél gróf
1808. júl. 27-én Nagymihályon szül. Dessewffy Aurél gróf, politikus, publicista, Dessewffy József fia, Dessewffy Emil bátyja (megh. Pest, 1842). Iskoláit Kassán végezte, pályáját az udvarnál 1828-ban Bécsben kezdte, 1832-től Budán a kancellárián folytatta. Részt vett az 1825–1826-os, ill. az 1830-as pozsonyi országgyűléseken. Konzervatív, abszolutista nézeteket vallott, szembenállt Kossuthtal.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Klestinszky László
1809. jún. 9-én szül. Kassán Klestinszky László író, színműíró, kritikus (megh. uo., 1899. szept. 30.). 1832-ben Pesten szerzett ügyvédi oklevelet, majd szülővárosában különböző megyei és városi tisztségeket töltött be. 1838–1839-ben és 1848-ban a kassai színház vezetője volt. Színműveket írt, fordított, „játékszíni zsebkönyvet" szerkesztett, s megírta a kassai magyar színészet történetét 1781–1877 között.
Forrás: MISZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Barsi József
1810. febr. 23-án szül. Jánosgyarmaton (Janolehotán) Barsi József (Neumann) emlékiratíró, költő, statisztikus (megh. Bp., 1893. márc. 18.). Többek közt Körmöcbányán, Selmecbányán, Nyitrán járt iskolába 1833-ban szentelték pappá, többek közt Németprónán, Tajón, Besztercebányán, Kóson, Korponán, majd Bicskén működött (közben Milánóban is volt tábori lelkész), személyesen ismerte Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt, 1848-as hazafias cikkei és versei miatt az osztrákok elfogták, majd húsz év várfogságra ítélték, 1856-ig Olmützben raboskodott, 1862-ben áttért a ref. vallásra, s Pesten lett tanár, majd statisztikus. Emlékiratában fogságát örökítette meg.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fabó András
1810. márc. 10-én itt szül. Fabó András író, egyháztörténész. A pozsonyi ev. líceum elvégzése után szülővárosában tanár, majd Agárdon lelkész (itt halt meg 1874. márc. 18-án). Könyvet írt a magyar protestantizmusról, főleg a 16–17. sz.-i ev. írókat kutatta.
Hunfalvy Pál
1810. márc. 12-én szül Nagyszalókon Hunfalvy Pál (1841-ig Hunsdorfer) nyelvész, történész, néprajztudós, Hunfalvy János bátyja (megh. Bp., 1891. nov. 30.). Késmárkon, Miskolcon tanult, részt vett az 1832–1836-os pozsonyi országgyűlésen, 1842-től a késmárki jogakadémia tanára, később igazgatója (itt Petőfi is meglátogatta). 1848–1849-ben országggyűlési képviselő, 1850-től Pesten élt. Jelentősek az őstörténet, a finnugrisztika és a néprajztudomány terén elért eredményei. A késmárki líceum falán emléktáblája látható.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mészáros Imre
1811. máj. 23-án szül. Muzslán Mészáros Imre egyházi író (megh. Bécs, 1865. szept. 26.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Heckenast Gusztáv
1811. szept. 2-ám Kassán szül. Heckenast Gusztáv könyvkereskedő, könyvkiadó (megh. Pozsony, 1878. ápr. 10.), a reformkor egyik legjelentősebb könyvkereskedője és könyvkiadója. Tanulmányait szülővárosában, ill. az eperjesi ev. kollégiumban kezdte, 1826-tól Pesten működött. Landerer Lajossal közös nyomdájukban készült 1848. márc. 15-én a szabad sajtó két legelső terméke, a Nemzeti dal és a Tizenkét pont. 1873-tól, miután nyugdíjba vonult, Pozsonyban élt.
Peregriny Elek
1812. febr. 12-én szül. Gálszécsen Peregriny Elek pedagógiai és ifjúsági író (megh. Bp., 1886. ápr. 3.).
Ludvigh János
1812. máj. 12-én Szepesbélán szül. Ludvigh János publicista, politikus (megh. Pest, 1870. júl. 11.). Tanulmányait Késmárkon és Eperjesen kezdte, 1850-től külföldön élt, 1869-től szülővárosa országgyűlési képviselője.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lányi Károly
1812. dec. 12-én szül. Bakabányán Lányi Károly kat. egyháztörténész (megh. Egbell, 1856. máj. 23.). Többek között Körmöcbányán és Nagyszombatban, majd Pesten bölcseletet és teológiát tanult. 1837-től Máriavölgyben segédlelkész, 1840-ben Pozsonyban pap, első írásai is itt születtek, 1842–1844 között nagyszombati tanár, majd 1850-ben ide tért vissza. 1853-tól Egbellen plébános. A Lányi-kódex névadója, három kötetben megírta Magyarország egyháztörténetét.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09185.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Orosz József
1813. márc. 22-én tette le esküjét s lett ügyvéd Pozsonyban Orosz József (Balásfalvi Orosz, Kőszeg, 1790. aug. 15. – Versailles, 1851. jan. 13.) publicista. Jelen volt az 1833–1834. évi országgyűlésen, Kossuthtal együtt, majd egyedül szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat. A szabadságharc idején külügyi szolgálatot látott el, majd emigrációba kényszerült, s itt – nagy nyomorában – öngyilkos lett.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Beniczky Lajos
1813 májusában szül. Alsómicsinyén Beniczky Lajos önéletrajzíró, politikus, Beniczky Irma bátyja.(megh. Pest, 1868. júl. 16.). Iskoláit Besztercebányán és Selmecbányán végezte, részt vett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeiben és csatáiban, amiért 1857-ig tartó börtönbüntetést szenvedett, szabadulása után újból bekapcsolódott az országos politikába. Megírta visszaemlékezéseit az 1848–1849-es eseményekre.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Henszlmann Imre
1813. okt. 13-ám Kassán szül. Henszlmann Imre művészettörténész, műkritikus, régész (megh. Bp., 1888. dec. 6.). A magyar művészettörténet-írás megalapozóinak egyike, sokat tett a magyarországi műemlékvédelem érdekében. Iskoláit szülővárosában, Eperjesen és Pozsonyban végezte. Alapvető jelentőségű munkái mellett külön értekezéseket írt Lőcse műemlékeiről, valamint a kassai dómról.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dessewffy Emil gróf
1814. febr. 16-án Eperjesen szül. Dessewffy Emil gróf, politikus, jogi szakíró, publicista, Dessewffy József fia, Dessewffy Aurél öccse (megh. Pozsony, 1866. jan. 10.). Kassán járt iskolába, majd külföldi tanulmányútjáról hazatérve egyik családi birtokukon gazdálkodott. 1844-ben költözött Pestre, bátyja, Aurél halála után a konzervatív politika meghatározó tényezője lett. Jeles gazdasági szakember volt, 1855-től az MTA elnöke, 1861-től Pozsony képviselője.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Erdélyi János
1814. ápr. 1-jén Kiskaposon (ma: Nagykapos része) szül. Erdélyi János költő, irodalomkritikus, esztéta, filozófus, népköltészeti gyűjtő és kutató, művelődésszervező, Erdélyi Pál apja költő, Erdélyi Zsuzsanna és T. Erdélyi Ilona nagyapja (megh. Sárospatak, 1868. jan. 23.), a a 19. sz.-i magy. irodalom, művelődés és szellemi élet jelentős alakja. Iskoláit szülőhelyén kezdte, majd 1824-ben a sárospataki kollégiumban folytatta, s itt végezte a jogot is 1837-ben. Közben 1833–1834-ben Cselejen, 1835–1839 között pedig Berzétén volt nevelő. Jelentős lapokat szerkesztett Pesten, a kor legjelesebb tudományos-irodalmi társaságainak tagja volt, alapvető jelentőségű népköltészeti gyűjtést szervezett és folytatott, ugyanilyen fontos irodalmi, esztétikai... Tovább...
Forrás: MÉL, MIHSZL, MNL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pulszky Ferenc
1814. szept. 17-én Eperjesen szül. Pulszky Ferenc politikus, régész (megh. Bp., 1897. szept. 9.). 1834 tavaszán jurátus Pozsonyban, 1848-as szerepvállalását követően emigrációba ment, ahonnan 1866-ban térhetett haza, s újból bekapcsolódott a politikába. Régészeti munkássága jelentős, fontos műve önéletírása (Életem és korom I–IV., 1880–1882) is.... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gubernáth Antal
1814. november 2-án halt meg Pozsonyban Gubernáth Antal író (szül. Rajka, 1757), 1792-től Pozsonyban volt akadémiai tanár.
Tóth Lőrinc
1814. dec. 17-én szül. Komáromban Tóth Lőrinc író, költő, drámaíró, kritikus, jogtudós (megh. Bp., 1903. márc. 17.). Iskoláit szülővárosában kezdte, Pozsonyban folytatta, 1837-ben szerzett ügyvédi oklevelet Pesten. A 19. sz.-i magy. művelődés, szellemi és politikai élet fontos személyisége, figyelemreméltó romantikus drámák, színházi tanulmányok, színikritikák szerzője, útirajzíróként, ill. jogtudósként is a legjobbak közé tartozik. Szülőháza Komáromban (a református lelkészi lak épülete) ma is áll (ugyanebben a házban lakott Péczeli József, akinek itt szül. a fia, ifj. Péczely József is). Hármuk 1904-ben felavatott, ám a csehszlovák hatóságok által 1945-ben eltávolított emléktábláját 1993-ban visszahelyezték az épületre.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Birányi István
1815 k. szül. Selmecbányán Birányi István (Schultz) író, Birányi Ákos bátyja (megh. Rio de Janeiro, 1856. dec. 7.), jogot végzett, útirajzai, politikai cikkei jelentek meg Pesten, írt magyar nyelvtant és„történeti zsebkönyvet", 1848-ban hadbíróként működött, a szabadságharc leverése után Amerikába emigrált.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kelecsényi József
1815. márc. 17-én Nyitraivánkán szül. Kelecsényi József író, népdalgyűjtő (megh.: ?). Korabeli pesti lapokban jelentek meg történeti és régészeti tárgyú írásai, Nyitra vidéki népszokásokat és népdalokat gyűjtött.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rómer Flóris Ferenc
1815 ápr. 12-án szül. Pozsonyban Rómer Flóris Ferenc (Rammer) régész, művészettörténész (megh. Nagyvárad, 1889. márc. 18.), a magyar régészet egyik megteremtője. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Trencsénben, majd Tatán folytatta, 1830-ban Benedek-rendi szerzetes lett (Bakonybélen Ipolyi Arnold tanulótársa volt). 1845-től Pozsonyban tanított, a város közkedvelt személyisége volt, az ő kezdeményezésére alakították pl. át a pozsonyi ligetet növénykertté, de országos hírnévre is itt kezdett szert tenni. 1848–1849-ben honvédként vett részt a szabadságharcban, utána bebörtönözték, s csak 1854-ben szabadult, és kezdhetett újból tanítani, 1855-től magántanítóként Pozsonyban, később Győrben, Pesten, 1877-től nagyváradi kanonok volt. Első munkáina... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Birányi Ákos
1816-ban szül. Selmecbányán Birányi Ákos (Schultz, August) író, Birányi István öccse (megh. Pest, 1855. jún. 10.). A középiskolát Léván, a teológiai főiskolát Nagyszombatban végezte, majd vidéki nevelősködés után Pesten, 1844–1845-ben Pozsonyban, azután ismét Pesten volt újságíró, elbeszéléseket, regényeket, humoros töténeteket írt, 1848-ban radikális szellemű röplapok szerzője.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kisfaludy Károly
1816-ban, ill. 1817-ben Pozsonyban lakott Kisfaludy Károly (Tét, 1788. febr. 5. – Pest, 1830- nov. 21.) költő, drámaíró, szerkesztő, a magy. ir. jelentős alakja, Kisfaludy Sándor öccse. Életének válságos időszakában, mindkét alkalommal Bécset odahagyva remélt megnyugvást és megélhetést a várostól, ahol Ballus Pál tanácsos segítette őt, s akinek Kecske utcai házában lakott (a házon egészen a legutóbbi időkig látható volt az 1863-ban odahelyezett, magyar nyelvű emléktáblája). Kisfaludy több olyan drámát is írt, melynek tárgya a mai Szlov. területéhez kapcsolódik (Széchy Mária vagy Murányvár ostroma, Stibor vajda, Csák Máté).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kossuth Lajos
1816–1819 között az eperjesi ev. líceum diákja, majd 1820–1821-ben itt volt joggyakornok Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. – Torino, 1894. márc. 20.) politikus, államférfi, Magyarország kormányzója, közíró, az 1848–1849-es magyarországi események egyik vezéregyénisége. Történelmi jelentőségűek többek között az 1832–1836. évi, valamint az 1847–1848. évi pozsonyi országggyíűléseken való fellépései, szónoklatai, 1848. márc. 3-i beszédének hatására alakult meg az első felelős magyar minisztérium (az első magyar kormány). Pozsonyban adta ki kézzel írott hírlapját, az Országgyűlési Tudósításokat (1832–1836), 1848. március 17-én a mai Carlton Szálló helyén levő Zöld fához címzett fogadó erkélyén jelentette be Batthyány Lajossal a jobbágyság e... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Télfy Iván
1816. jún. 18-án Nagyszombatban szül. Télfi István (1868-ig Zima) klasszika-filológus, műfordító (megh. Bp., 1898. aug. 2.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Benczur János
1817-ben szül. Losoncon Benczur János jogi író (megh. Rimabreznó, 1852). Többek között Eperjesen tanult, Pesten végzett jogot, 1842-ben ügyvéd lett, ismeretesek jogelméleti munkái.
Trefort Ágoston
1817. febr. 7-én Homonnán szül. Trefort Ágoston politikus, közgazdász, közíró (megh. Bp., 1888. aug. 22.). Eperjesen és Sátoraljaújhelyen járt gimnáziumba, Pesten végzett jogot, ott teljesedett ki pályája. Századának legkiválóbb magy. elméi közé tartozott, 1872-től haláláig több egymást váltó kormány kultuszminisztere volt.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Danielik János
1817. máj. 20-án szül. Murányban Danielik János kat. egyházi író, történetíró, Danielik József bátyja (megh. Eger, 1888. jan. 23.). Tanulmányait Rozsnyón és Pesten végezte, 1839-től a rozsnyói líceum tanára, 1848-tól Pesten lapszerkesztő. Jeles történeti munkákat publikált a legkülönbözőbb témákban (Columbus, avagy Amerika fölfedezése, 1856? A története szelleme, 1857? A bölcsészet számára igényelt szabadságról és függetlenségről, 1960), kiadta egyházi beszédeit, könyvet írt a premontreiekről, fő kutatása területe a magy. középkor.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tompa Mihály
1817. szept. 28-án szül. Rimaszombatban Tompa Mihály költő (megh. Hanva, 1868. júl. 30.). Miután elvesztette szüleit, ötéves korától nagyszüleinél Igriciben nevelkedett, Sárospatakon tanult, 1840-ben megjelentek az első versei, 1844-ben Petőfinek címezte a Bártfai levél c,. versét, aki Felelet Tompa Miskának címmel ugyancsak versben válaszolt neki. Tompa 1844-től Eperjesen nevelő, ahol barátságot kötött Kerényi Frigyessel, s Petőfi itt látogatta meg őket 1845 áprilisában. Az esztendő végétől Tompa Pesten van, ám a következő év szeptemberétől már Bején lelkész, itt látogatta meg Petőfi Sándor 1847-ben, s itt írta Tompa Mihálynál c. versét, és együtt kirándultak Murány várába is, mely élményük hatására mindketten verset írtak Szécsi Máriáról.... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Görgey Artúr
1818. jan. 30. szül. Toporcon Görgey Artúr honvédtábornok, emlékiratíró, az 1879-es szabadságharc fővezére (megh. Visegrád, 1916. máj. 21.). 1852-ben Lipcsében németül megjelent emlékirata (Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években) csupán 1911-ben látott napvilágot magyarul öccse, Görgey István fordításában.
Forrás: MÉL, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kazinczy Gábor
1818. júl. 18-án szül. Berettőn Kazinczy Gábor író, politikus, műfordító (megh. Bánfala, 1864. ápr. 18.), Kazinczy Ferenc unokaöccse. Iskoláit többek közt Késmárkon és Eperjesen végezte, az 1832–1836-os pozsonyi országgyűlésen szónoklataival tűnt fel. A világosi fegyverletétel után fogságot szenvedett, majd Bánfalán élt. Jelentős irodalomtörténeti dokumentumokat tett közzé (többek közt Kazinczy Ferenc levelezésének és fordításainak egy részét, Dessewffy József hagytékát stb.), s műfordítóként is figyelemreméltót alkotott.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csecsetka Sámuel
1818. aug. 2-án szül. Besztercebányán Csecsetka Sámuel ev. egyházi író, jogi szakíró (megh.: ?). Szülővárosában, Miskolcon, Selmecbányán, Pozsonyban tanult, e két utóbbi helyen tanított, Pozsonyban jelent meg a tárgyban alapműnek számító kétkötetes magyar evangélikus egyházjogtana (1887–1889).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ivánka Imre
1818. dec. 9-én Felsőszemeréden szül. Ivánka Imre emlékiratíró, politikus (megh. Besnyő, 1896. júl. 27.). Katonaként küzdötte végig az 1848–1849. évi szabadságharcot, 1881-ben idevágó emlékiratait is kiadta.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Beöthy Zsigmond
1819. febr. 17-én szül. Komáromban Beöthy Zsigmond író, színműíró, jogi szakíró, Beöthy László bátyja (megh. uo., 1896. jan. 29.). Szülővárosában és Pozsonyban járt iskolába, Pesten végzett jogot. Részt vett az 1839–1840. évi pozsonyi országgyűlésen, 1845-ben szolgabíró szülővárosában. Bekapcsolódott az 1848–1849. évi eseményekbe, az 1850-es években ügyvéd volt Komáromban, országgyűlési képviselő, később Bp.-en is működött. Verseket, elbeszéléseket, gyermekirodalmi műveket és jogtudományi munkákat műveket írt, a magy. gyermekir. és a magy. nyelvű jogtudományi ir. elterjedésében elvitathatatlan szerepe van, Elemi magyar közjog (1846) c. munkája az első magy. nyelvű jogtudományi művek egyike.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kubriczky András
1819. febr. 21-én szül. Lökön Kubriczky András katolikus pap, egyházi író (megh. Pozsony, 1887. jan. 19.). Selmecbányán, Léván, Nagyszombatban tanult, a teológiát Pesten végezte, 1843-ban szentelték pappá. Nagysúron, Cseklészen, Taksonyban működött, 1885-től pozsonyi kanonok. Nevelésügyi cikkei, egyházi írásai kat. lapokban jelentek meg.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Baróti Szabó Dávid
1819. nov. 22-én hunyt el Virten Baróti Szabó Dávid költő, színműíró, nyelvész, szerkesztő (szül. Barót, 1739. ápr. 10.), a magyar felvilágosodás irodalmának jelentős képviselője, 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal az első magyarországi ir. folyóirat, a kassai Magyar Museum társalapítója, az időmértékes verselés magy. klasszikusa. 1757-ben lett a jezsuita rend tagja, s első állomáshelyéül Trencsént jelölték ki számára, majd többek közt Szakolcán (1759–17690), Nagyszombatban (1761–1763) tanult, végül 1770-ben, teológiai tanulmányai befejeztével Kassán pappá szentelték, ezt követően Besztercebányán, 1773–1777 között Komáromban, 1777–1779 között Kassán tanított, amikor nyugalomba vonult, és egykori tanítványa, Pyber Benedek csalá... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TŐZSÉR-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Adorján Boldizsár
1820-ban szül. Gortvakisfaludon Adorján Boldizsár költő, író, Lemouton Emília férje (megh. uo., 1867. júl. 13.). Az 1840-es években Pesten volt ügyvéd, összebarátkozott Petőfivel és Vörösmartyval, akik verset is írtak hozzá. 1849 után költőként elhallgatott, Rimaszombatban működött mint törvényszéki ülnök.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Thewrewk József
1820-tól Pozsonyban élt ponori Thewrewk József (Déva, 1739. febr. 20. – Pest, 1870. nov. 4.).költő, publicista, régiséggyűjtő, Thewrewk Árpád és Thewrewk Emil apja. Konzervatív politikai szemlélet jellemezte, elutasította a reformista eszméket, a cenzúra híve volt. Sokrétű, ám kevés maradandót tartalmazó életművet hagyott maga után.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Elek
1820. jan. 9-én szül. Komáromban Nagy Elek író, színműfordító (megh. Pozsony, 1875. márc. 27.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hunfalvy János
1820. jún. 9-én szül. Nagyszalókon Hunfalvy János (1841-ig Hunsdorfer) földrajzi szakíró, Hunfalvy Pál öccse, a magy. földrajztudomány megalapítója (megh. Bp., 1988. dec. 6.). Eperjesen jogot és teológiát tanult, 1846-ban Késmárkon statisztika- és történelemtanár. A szabadságharcban való részvételéért bebörtönözték, 1863-tól Budán tanár, 1870-ben a földrajz tanszék létrehozója Bp.-en.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csaplár Benedek
1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (1851–1853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Danielik József
1821. ápr. 5-én Murányban szül. Danielik József lexikográfus, szerkesztő, történetíró, Danielik János öccse (megh. Pozsony, 1886. jún. 18.). Tanulmányait Podolinban, ill. Rozsnyón kezdte, majd katona lett, részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, 1851-től Pesten, 1860-tól Egerben szerkesztő, 1878-tól a pozsonyi postaigazgatóság vezetője. Kétkötetes magy. írói életrajzi lexikon adott ki 1856–1858 között.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Samarjay Károly
1821. ápr. 6-án szül. Komáromban Samarjay Károly (Samarjai) költő (megh. Pozsony, 1894. ápr. 27.). Szülővárosa-beli, modori és vágúlyhelyi iskolák után a pozsonyi jogakadémián fejezte be tanulmányait 1843-ban, majd különböző helyeken működött. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Lisznyai Kálmán, Pákh Albert barátja volt. 1854-ben telepedett le Pozsonyban, s tevékenyen kivette részét a város művelődéséből, többek közt elnöke volt a Toldy Körnek is.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pajor István
1821. máj. 20-án Ipolynyéken szül. Pajor István író, költő, publicista, műfordító (megh. Balassagyarmat, 1899. márc. 29.). Korponán, Selmecbányán, Pozsonyban, Losoncon tanult, 1849-ben a szabadságharc idején közvádlóként szerepelt, később Komárom várában volt, 1850-től nagycsalomjai birtokán gazdálkodott. Verseskötetei, nyelvészeti, jogi publikációi jelentek meg. Szülőfalujában emléktáblája van.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berecz Károly
1821. okt. 12-én szül. Rimaszombatban Berecz Károly költő, író (megh. Miskolc, 1901. dec. 26.). Szülővárosában, Késmárkon és Sárospatakon tanult, 1841-ben Pesten jurátus, Eötvös József oldalán részt vett az 1843–1844. évi pozsonyi országgyűlésen, itt ismerkedett meg Petőfivel is. 1848-ban Pozsonyban megjelent Szabad hangok c. verseskötete a szabad sajtó első kiadványa lett. Megírta emlékiratát is (A régi „Fiatal Magyarország", 1898).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kerényi Frigyes
1822. jan. 1-jén szül. Eperjesen Kerényi Frigyes (1842-ig Christmann) költő (megh. San Marcos és Austin közt, USA, 1853. márc. 22.). Német családból származott, az eperjesi ev. líceumban tanult, előbb német, majd magy. önképzőköri tag volt, 1840-től Vidor Emil álnéven magyarul közölte verseit, 1844-ben Petőfi verset írt hozzá, majd Tompa Mihállyal együtt felkereste őt Eperjesen (költői versenyük során mindhárman verset írtak a városhoz közeli erdei lakról, az esemény tiszteletére később emlékoszlopot állított az utókor). Kerényi részt vett vett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc helyi, ill. pesti eseményeiben, 1850-ben kivándorolt Amerikába (ezzel kapcsolatos Tompa Levél egy kibujdosott barátom után c. verse), s röviddel ezután meg... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZNNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Katona Mihály
1820. okt. 12-én Búcsun meghalt Katona Mihály földrajzi szakíró (szül. Szatmárnémeti, 1764. okt. 9.). Németországban befejezett tanulmányai után, 1796–1803 között a komáromi ref. líceum tanára, majd Búcson prédikátor. Földrajztudományi munkásságával elsőként tett kísérletet a magy. természeti földrajz rendszerezésére, A föld mathematikai leírása a világ alkotmányával együtt (Komárom, 1814) c. főműve kora legszínvonalasabb természeti földrajzi leírásainak egyike. Sírköve a búcsi temetőben ma is áll. 2000-ben a búcsi alapiskola felvette a nevét, s 2001 óta emléknapokat is rendeznek a faluban a tiszteletére
Forrás: MIHSZl, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dux Adolf
1822. okt. 25-én Pozsonyban szül. Dux Adolf író, műfordító (megh. Bp., 1881). Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Bécsben folytatta, itt végezte az egyetemet is, ezutáhn tanár, ill. újágíró lett Bécsben, majd Pozsonyban, később Pesten. Magy. írókat ültetett át németre, Petőfi verseinek első német fordítója volt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Madách Imre
1823. jan. 21-én szül. Alsósztregován Madách Imre drámaíró, költő, Madách Aladár apja, a magy. ir. egyik legnagyobb alakja, Az ember tragédiája szerzője (megh. uo., 1864. okt. 3.). A ma is látható alsósztregovai kastélyépület nem tekinthető Madách szülőházának, hiszen ő még abban a régi emeletes, kéttornyú kastélyban született, melyet 1928-ban lebontottak. A mostani kastélyt Madách édesapja 1825-ben emeltette, s költőnk itt élte le életének nagy részét. A kastélyban 1945 után szlovák iskolát és óvodát működtettek, s csupán 1964-ben, Madách halálának 100. évfordulójára újították fel és irodalmi múzeumot létesítettek benne (amely ma a Szlovák Nemzeti Múzeum keretén belül működő Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma gondozásában van). Tragédiakölt... Tovább...
Forrás: ERŐS, KERÉNYI, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Egervári Ödön
1823. febr. 4-én Nagyszilván szül. Egervári Ödön (Egervári Potemkin Ödön) színész, író, színműíró (megh. Bp., 1895). Szüleivel gyermekkorában beköltöztek Eperjesre, ott kezdte a gimnáziumot is, majd Jászberénybe, innen Egerbe került, ahol színésznek állt. A szabadságharcban nemzetőr főhadnagy, ennek leverése után sok mindennel próbálkozott, élete végén könyvtáros Bp.-en. Az 1848–1849-es eseményekhez számos munkájában visszatért, emlékirata miatt 1862-ben börtönt is szenvedett, ismert történetírói munkássága, Petőfivel hét könyvében s három színművében is foglalkozott.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pákh Albert
1823. márc. 11-én szül. Rozsnyón Pákh Albert író, humorista, szerkesztő (megh. Pest, 1867. febr. 10.). Szülővárosában Pákh Albert Társaság őrzi emlékét.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bulcsu Károly
1823. ápr. 8-án szül. Kassán Bulcsu Károly költő (megh. Kecskemét, 1865. aug. 29.), Sárospatakon, ill. Lőcsén tanult, Pesten lett jogász, 1848-ben Kassán ügyvéd, 1849-ben honvéd Komáromban, ezután előbb Losoncon, végül Kecskeméten tanár, több verseskötete jelent meg.
Ipolyi Arnold
1823. okt. 20-án Ipolykeszin szül. Ipolyi (Stummer) Arnold történeti szakíró, régész, néprajzkutató, műgyűjtő (az ÚMIL Disznóst adja meg szül. helyeként, megh. Nagyvárad, 1886. dec. 2.). Gimnáziumba Korponán és Selmecbányán járt, teológiai tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban kezdte, 1847-ben szentelték pappá, majd előbb Szentpéteren segédlelkész, hitszónok Pozsonyban, lelkész Zohoron 1872–1886 között besztercebányai püspök. Sokrétű tudományos, valamint műemlékvédelmi és műtörténeti tevékenységével a 19. sz. legnagyobb hatású magyar alkotói közé tartozik. Legismertebb műve a számos újrakiadásban ismert Magyar mythológia (1854). Szlovákiai magyar kiadásai az utóbbi években: Csallóköz műemlékei (Kalligram,1994, 1996), Csallóközi úti-képe... Tovább...
Forrás: MÉL, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ferenczy Teréz
1823. dec. 17-én Rimaszombatban szül. Ferenczy Teréz költő, Ferenczy István szobrász unokahúga, de szülei, rögtön születése után Szécsénybe költöztek, s ettől kezdve ott élt. Ígéretesen indult pályáját korai halála törte ketté: 1853. máj. 22-én öngyilkos lett.
Fényes Elek
1824–1826-ban Pozsonyban végezte jogi tanulmányait Fényes Elek statisztikus, földrajzi és közgazdasági szakíró (Csokaj, 1807. júl. 7. – Újpest, 1876. júl. 23.). Az 1830., valamint az 1832–36. évi pozsonyi országggyűléseken a távollevők képviseletében vett részt, ahol megismerkedett a reformeszmékkel, melyek hatására Mo. földrajzi és statisztikai feltérképezésére és leírására szánta el magát.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mednyánszky Cézár
1824. jún. 9-én szül. Beckón Mednyánszky Cézár báró emlékiratíró (megh. Hy?res, 1857. ápr. 20.).
Jókai Mór
1825. febr. 18-án szül. Komáromban Jókai Mór író, szerkesztő (megh. Bp., 1904. máj. 5.), a 19. sz. magy. irodalmának egyik legnagyobb, ill. legnépszerűbb, s hatásában is egyik legfrekventáltabb, idegen nyelvekre legtöbbet fordított alkotója. Sok vonatkozásában ma is eleven, terjedelmes életművével folyamatosan gyarapodó könyvtárnyi irodalom foglalkozik, munkáinak színpadi és filmes feldolgozásai ugyancsak számosak, nevét az egész magyar nyelvterületen egyesületek, köz- és művelődési-művészeti intézmények, díjak, utcák, terek, alapítványok stb. viselik, sok helyen áll szobra, emléktáblája. Életében több felső-magyarországi – a mai Szlovákia területére eső – településen megfordult, sok műve itteni helyszíneken játszódik, itteni motívumokat, t... Tovább...
Forrás: ERDÉLYI, ERŐS, MIHSZL, MIKSZÁTH, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Görgey István
1825. február 23-án szül. Késmárkon Görgey (Görgei) István történetíró, Görgey Artúr öccse (megh. Bp., 1912. jan. 13.). 1841-ben végzett jogot Eperjesen, majd Pesten ügyvéd. Több könyvet írt Görgey Artúrról, s magyarra fordította annak német nyelvű emlékiratát.
Greguss Ágost
1825. április 27-én Eperjesen szül. Greguss Ágost író, esztéta, kritikus, Greguss Mihály fia, Greguss Gyula bátyja (megh. Bp., 1882. dec. 13.). Édesapja halála után gyermekkorában családjával Rozsnyóra költözött, az eperjesi kollégiumban érettségizett, majd Németországban szerzett bölcsészdiplomát. 1870-től haláláig a bp.-i egyetemen tanított. Angolból, franciából fordított, filozófiai, műfajelméleti, esztétikai dolgozatok, könyvek szerzője. Munkásságával jelentős hatással volt a későbbi nemzedékekre.
Duka Tivadar
1825. jún. 22-ln Dukafalván szül. Duka Tivadar emlékiratíró, orvos (megh. 1908, Bournemouth). Eperjesen végzett jogot, a szabadságharcban Görgey mellett szolgált, ott volt Világosnál, a fegyverletétel után Angliába emigrált. Az angol hadsereg tábori orvosaként jutott el Kelet-Indiába, ahol tanulmányozni kezdte a helyi kultúrát, ill. Kőrösi Csoma Sándor-emlékek után kutatott. Útirajzokat írt, nyelvészeti és földrajzi, művelődéstörténeti dolgozatokat, angol nyelvű könyvet adott ki Kőrösi Csomáról..
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mártonffy Frigyes
1825. nov. 27-én szül. Mártonffy Frigyes (1961-ig Martin) író, műfordító, szerkesztő (megh. Újpest, 1895. júl. 23.). Tanulmányait Pozsonyban végezte, honvédként harcolt a szabadságharcban, majd 1860-ig emigrációban élt. Hazatérte után előbb vidéki színházaknál, majd fővárosi lapoknál helyezkedett el.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szemere Bertalan
1826–1827-ben a késmárki líceum diákja volt Szemere Bertalan (Vatta, 1812. aug. 27. – Pest, 1869. jan. 18.) politikus, író, a reformkor és az 1848-as forradalom egyik legjelentősebb személyisége, 1832–1834-ben pozsonyi ügyvéd, 1848-ben belügyminiszter volt, később miniszterelnök. 1849. júl. 28-án a világon első ízben nemzetiségi törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, 1849 után emigrációba kényszerült, ahonnan 1865-ben tért haza.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Beöthy László
1826. máj. 1-jén szül. Komáromban Beöthy László író, humorista, Beöthy Zsigmond öccse (megh. Pest, 1857. máj. 20.). Tanulmányait szülővárosában, ill. Pozsonyban kezdte, Kecskeméten végzett jogot, ezután 1847-ben – joggyakorlaton – újból Komáromban volt, s honvédként itt tartózkodott a város ostromakor is 1849-ben. Rövid ideig a színészettel próbálkozott, amikor is 1850-ben Pestre ment, s ettől kezdve a hírlapírásnak és az irodalomnak szentelte idejét. Elbeszéléseket, regényeket írt, s rendkívül népszerűek voltak humorisztikus írásai (első jelentősebb könyvének, a Puncsnak három kötete is Komáromban jeléent meg 1853–1856-ban). Szülővárosa 1895-ben emléktáblát készíttetett számára, mely most a Rozália tér és a Beöthy u. sarkán levő ház falán ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Virághalmi Ferenc
1826. szept. 5-én szül. Komáromban Virághalmi Ferenc (Blumentritt) író, műfordító. 1848 előtt vidéki városokban tanított, a szabadságharcban való részvételéért büntetésből besorozták a császári hadseregbe. Leszerelése után vidéken volt nevelő, majd Pesten hivatalnok lett. Jókai-regényeket fordított németre, maga is történelmi regényeket írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bedeő Pál
1827-ben Diószegen kezdte papi pályáját Bedeő Pál (Ásvány, 1805. jan. 29. – Buda, 1876. okt. 31.) kat. egyházi író, történetíró, majd Mihályfán, Illésházán, Pozsonyban, Királyréven, végül Szímőn működött, több teológiai és történeti műve is megjelent.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Karcsú Antal Arzén
1827. május 9-én szül. Vásárúton Karcsú Antal Arzén kat. egyháztörténész (megh. Szolnok, 1893. febr. 7.). Komáromban, Szegeden, Gyöngyösön tanult, gimnáziumi tanárként, hitoktatóként, hitszónokként, káplánként, Ferenc-rendi házfőnökként működött. Öt kötetben megírta a szerzetes rendek (1867), nyolc kötetben a római pápák történetét (1869–1871), feldolgozta Vác, ill. a váci nyomda történetét (1875, 1880).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Beniczky Irma
1828. szept. 7-én szül. Alsómicsinyén Beniczky Irma író, műfordító, Beniczky Lajos húga (megh. Újpest, 1902. febr. 20.). Ifjúsági művek, meseskötetek szerzője, német és francia ifjúsági művek fordítója, átdolgozója.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Samassa József
1828. szept. 30-án szül. Aranyosmaróton Samassa József kat. egyházi író (megh. Eger, 1912. aug. 20.).
Egressy Gábor
1829–1834 között Kassán színész Egressy Gábor (Egressy Galambos, Sajólászlófalva, 1808. nov. 3. – Pest, 1866. júl. 30.) színész, színműfordító, színházi szakíró, a magyar színjátszás legnagyobb alakjainak egyike, Egressy Béni bátyja, Egressy Ákos apja. A szabadságharcban csapatával Kassa és Eperjes környékén vívott csatákat. Szakíróként 1837-től kezdett publikálni, főként színészetelméleti és -gyakorlati kérdésekkel foglalkozott.... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dankó József Károly
1829. jan. 26-án szül. Pozsonyban Dankó József Károly hittudós, művészettörténész, trörténetíró (megh. uo., 1895. jan. 16.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Nagyszombatban, ill. Bécsben folytatta, ezt követően sokáig Bécsben tanított. Sokat utazott, bejárta Európát, főleg a művészettörténeti emlékeket tanulmányozta. 1889-től pozsonyi prépost. Különösen a magyarországi latin nyelvű egyházi költészet kiadásában szerzett nagy érdemeket, foglalkozott a reneszánsz művészetével, könyvet írt Dürerről stb.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartal Antal
1829. ápr. 24-én szül. Besztercebányán Bartal Antal nyelvész, klasszika-filológus (megh. Dunaharaszti, 1909. szept. 6.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pesten teológiát, Bécsben klasszika-filológiát tanult, 1858-tól Pesten tanított. Latin szótárai, valamint latin nyelv- és olvasókönyvei jelentek meg.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Színi Károly
1829. aug. 5-én szül. Pozsonyban Színi Károly író, hírlapíró, folklorista (megh. Bp., 1896. nov. 16.), Sárospatakon tanult, az 1850-es évek derekától Pesten élt, 1865-ben népdalgyűjteményt jelentetett meg.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mindszenty Gedeon
1829. okt. 8-án szül. Jolsván Mindszenty Gedeon költő (megh. Eger, 1877. jún. 5.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Boncz Ferenc
1829. dec. 2-án szül. Udvardon Boncz Ferenc jogi szakíró (megh. uo., 1901. ápr. 2.). A komáromi gimnázium után Pozsonyban, majd Nagyszombatban végzett teológiát, 1849-ben a komáromi várban honvédtiszt, majd Pozsonyban és Pesten a jogot is elvégezte. 1861-től ügyvéd Muzslán, Komáromban, Aranyosmaróton, végül Bp.-re került, közigazgatási kézikönyvet írt, államjoggal foglalkozott.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Greguss Gyula
1829. dec. 3-án Eperjesen szül. Greguss Gyula műfordító (megh. Pest, 1869. szept. 5.), Greguss Mihály fia, Greguss Ágost öccse. Szülővárosában jogot, később Bécsben fizikát tanult, majd Pesten lett gimnáziumi tanár, igazgató, szakpublikációi mellett jelentős műfordítói életművet hozott létre.
Kovacsóczy Mihály
Az 1830-as években jogakadémiai tanárnak került Kassára Kovacsóczy Mihály (Gödöllő, 1801. márc. 19. – Pest, 1846. jan. 13.) költő, szerkesztő, történetíró, műfordító. Pesten végzett jogot, s íróként és műfordítóként már ekkor nevet szerzett magának, de pályája igazából csak Kassán bontakozott ki: irodalmi lapokat, almanachokat szerkesztett, igazgatója volt a magyar színháznak, színműveket fordított. 1841-től ismét Pesten van, szerkesztői-írói tevékenységét korai halála törte meg.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lehoczky Tivadar
Az 1830-as években Oszadán töltötte gyermekkorát Lehoczky Tivadar (Fucine, 1830. okt. 5. – Munkács, 1915. nov. 25.) történész, régész, műfordító.Tanulmányai Rózsahegyhez, Rozsnyóhoz és a kassai jogakadémiához kötik (közben honvédtisztként megjárta a szabadságharc harctereit is). 1851-től ügyvéd, 1855-től Munkácson, ahol Erdélyi János biztatására magyar, szlovák, orosz, ukrán népdalok gyűjtésébe kezdett. Történettudományi és régészeti munkássága révén is országos hírnévre tett szert, megírta Bereg megye, ill. Munkács monográfiáját, a munkácsi vár történetét stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kámory Sámuel
1830. febr. 6-án szül. Bakabányán Kámory Sámuel nyelvész, műfordító, ev. teológus (1861-ig Krump, megh. Pozsony, 1903). Selmecbányán, Osgyánban és Pozsonyban végezte tanulmányait. 1855-től a pozsonyi ev. líceum tanára volt. Az eredeti szövegek alapján lefordította a Bibliát és az apokrif könyveket.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szinnyei József, id. (1830–1913)
1830. márc. 18-án szül. Komáromban id. Szinnyei József (Ferber) bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros, ifj. Szinnyei József apja (megh. Bp., 1913. aug. 9.). Tanulmányait Pesten, ill. Győrben végezte. Komáromban élte meg a császári hadak 1849-es ostromának napjait, erről naplója tartalmaz élvezetes leírásokat, forrásértékű adatokat. 1849–1853 között Komáromban, majd egy gancsházai kitérő után 1855–1864 között Pozsonyban működött (Samarjay Károlynál), s ezt követően Pesten élt, kezdetben mint tisztviselő, később könyvtárosként, könyvtárszervezőként, bibliográfusként tevékenykedett. Dokumentumértékük, adatgazdagságuk miatt különösen értékesek egymás után kiadott naplókötetei, rendszeresen összeállította a magyarországi hírlapok jegyzékét... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Egressy Ákos
1830. nov. 9-én Kassán szül. Egressy Ákos (Galambos) színész, író, emlékiratíró, Egressy Gábor fia (megh. Bp., 1914. dec. 25.). Iskoláit Pesten, Kolozsváron, Miskolcon, Késmárkon végezte. Végigharcolta a szabadságharcot, majd a színészi pályára lépett, színtársulatokat vezetett, megírta 1848–1849-es emlékeit, kiadta apja műveit, színészettel foglalkozó írásai, útirajzai mellett könyvet írt Petőfiről, Dérynéről.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csontos István
1831-ben Kassán hunyt el Csontos István író, fordító (szül. Szentes, 1787. nov. 10.), katona volt, majd tisztviselő, az 1820-as évektől élt Kassán, színművet s elbeszéléseket írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Riedl Szende
1831. márc. 15-én szül. Besztercebányán Riedl Szende nyelvész, szerkesztő, Riedl Frigyes apja (megh. Bp., 1873. okt. 15.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta, Németországban fejezte be. Hazatérve szülővárosában nevelő, 1852-től Lőcsén, 1854–1860 között Prágában egyetemi tanár, itt Irodalmi Lapok címmel folyóiratot indított. Az összehasonlító nyelvészet jeles művelője, a szláv–magy. kulturális kölcsönösség egyik első szorgalmazója volt, könyvet írt a magy. nyelvrendszerről, német irodalmi kézikönyvet jelentetett meg, tudományos igényű, kritikai lapokat adott ki és szerkesztett.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Majláth Béla
1831. jún. 18-án Andrásfalun szül. Majláth Béla történész (megh. Bp., 1900. márc. 23.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pereszlényi János
1831. dec. 25-én szül. Ipolypásztón Pereszlényi János ref. egyházi író (megh. Győr, 1894. jan. 12.). Szépirodalmi, politikai, egyházi dolgozatokat írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Benczur József (1806–1886)
1832–1836 között az eperjesi ev. kollégium tanára volt Benczur József (Vanyarc, 1806. nov. 9. – Mogyoróska, 1886. szept. 17.) író, aki a tanári pályát odahagyva könyvkereskedést nyitott ugyanitt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kölcsey Ferenc
1832-ben Szatmár megye követeként Pozsonyba jött az első reformországgyűlésre Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. aug. 8. – Szatmárcseke, 1838. aug. 24.) költő, író, politikus, a Himnusz szerzője, a magyar reformkor egyik legnagyobb hatású személyisége. A Magyar u. 495. sz. alatt (ma: Obchodná) lakott, a végrendeletét is itt készítette el. Pozsonyban írta híres Országgyűlési naplóját (1832. dec. 11. – 1833. aug. 19. között), s közszájon forgó Emléklapra c. epigrammája is itt született („Négy szócskát üzenek, / vésd jól kebeledbe, / s fiadnak hagy örökül, ha kihúnysz: / A haza minden előtt!" 1835-ben, mielőtt visszament volna birtokára gazdálkodni, nagy hatású, a haza és haladás szolgálatáról mondott beszéddel búcsúzott az országgyűléstől, s a... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Irányi Dániel
1822. febr. 24-én Toporcon szül. Irányi Dániel író, publicista (megh. Nyíregyháza, 1892. nov. 2.). Iskoláit Eperjesen, Késmárkon, Rozsnyón végezte, Eperjesen volt joggyakornok, majd Pestre költözött.1848–1849. évi szerepvállalását követően emigrációba vonult, ahonnan 1868-ban tért haza, s ismét bekapcsolódott a magyar politikai és közéletbe.
Forrás: MÉL, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vámbéry Ármin
1832. márc. 19-én szül. Dunaszerdahelyen Vámbéry Ármin (Wamberger Hermann) orientalista, filológus, utazó (megh. Bp., 1913. szept. 15.). Néhány hónapos volt, amikor apja meghalt, rendkívül nehéz körülmények között nevelkedett, csupán az első három elemit járhatta ki, amikor be kellett állnia szabóinasnak, ám később sikerült elszegődnie nevelőnek, így beiratkozhatott a szentgyörgyi alsó, majd a pozsonyi felső gimnáziumba, ahol magántanításból tartotta fenn magát. Már itt kiütközött rendkívüli nyelvi tehetsége, alig húszéves, amikor már számos európai nyelvet ismert és megtanult törökül is. Első tudományos célú közel-keleti utazására 1857–1861 között, báró Eötvös József támogatásával sikerült sort kerítenie, amikor is Konstantinápolyig jutott... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Egressy Béni
1833-ban Szepsiben segédtanító Egressy Béni (Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. áp. 2. – Pest, 1851. júl. 17.) színész, színműíró és -fordító, zeneszerző, Egressy Gábor öccse, Vörösmarty Szózatának megzenésítője, magyar „Schubert”. Iskoláit szülőfaluja mellett Miskolcon és Sárospatakon végezte, ezt követően rövid mezőcsáti, majd szepsi kántortanítóskodás után Kassán lépett színészi pályára, melyet egy olaszországi tanulmányúttal kezdett. 1840-ben ismét Kassán ljátszott, ahonnan Pestre került a Nemzeti Színházhoz. Részben komáromi kapcsolódású a Tóth Lőrinc drámája nyomán írt Hunyadi László c. operája, mely a címszereplő mellett a Komáromban született V. Lászlót is színpadra hozta. Honvédként részt vett a szabadságharcban, 1849-ben ott vol... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Weber Simon Péter
1833 után Pozsonyban halt meg Weber Simon Péter nyomdász, költő (szül. Nagyszeben, a 18. sz. közepén). 1783-ban érkezett Pozsonyba, nyomdájában kora művelődéstörténeti értékű kiadványai, ill. a magyar felvilágosodás fontos termékei készültek, ő maga német verseket írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
József Károly Lajos
1833. márc. 2-án szül. Pozsonyban József Károly Lajos királyi főherceg, botanikai író, nyelvész (megh. Fiume, 1905. jún. 13.). Fiatal korától katonáskodott, 1868-ban megszervezte a magy. honvédséget. Botanikai szakmunkái mellett főleg a cigányság kultúrájával, nyelvével, történetével foglalkozott, egy cigány nyelvtannak is a szerzője.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Révai Sámuel
1833. ápr. 13-án szül. Sebeskellemesen Révai Sámuel (Révay, Révai Samu) könyvkiadó, szakíró, Révay Mór János apja (megh. Bp., 1908. nov. 13.). Eperjesen, Bécsben, Pesten, Nagyszombatban tanult, 1856-ban nyitotta meg könyvkötőműhelyét Eperjesen, három év múlva könyvkereskedést vásárolt ugyanitt, melyet 1869-ben Pestre helyezett át, s ebből fejlesztette ki 1880–1895 között testvérével, Révai Leóval a 20. sz. első fele magy. művelődésében alapvető jelentőségű könyvkiadói, irodalmi intézetét. Szakpublicisztikai munkái jelentek meg, A társadalmi jólét feltételei (1901) c. könyvét a magy. szociológiatörténet is számon tartja.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Balás Frigyes
1834. márc. 6-án szül. Rimaszombatban Balás Frigyes (Balázs) költő, író, színműíró (megh. Elemér, 1879. júl. 18.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sváby Frigyes
1834. aug. 4-én szül. Szepestótfaluban Sváby Frigyes történész, levéltáros (megh. Lőcse, 1904. ápr. 21.). Társadalomtudományi és természettudományi közleményeket is írt
Kőváry György
1835. jan. 24-én halt meg Udvardon Kőváry György kat. egyházi író (szül.: ?). Nagyszombatban tanult bölcseletet, majd teológiát, 1810-ben szentelték pappá. Ettől kezdve Nagykéren, Tardoskedden, Hontfüzesgyarmaton, Párkányban, végül Udvardon működött. Prédikációi és gyászbeszédei jelentek meg.
Weber Samu
1835. márc. 26-án szül. Poprádon Weber Samu helytörténész (megh. Szebesbéla, 1908. máj. 18.). Iskoláit szülővárosában, Késmárkon, Lőcsén, Eperjesen és Jénában végezte, majd Szebesbéla lelkésze lett. A Szepességre vonatkozó helytörténeti tanulmányai ma is forrásértékűek.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szokoly Géza Viktor
1835. ápr. 22-én szül. Oszlányban Szokoly Géza Viktor író, humorista (megh. Esztergom, 1913. máj. 8.). Pesten járt piarista gimnáziumba, majd egyetemi tanulmányait félbehagyva újságíró. Sajtó alá rendezte Mészáros Lázár levelezését és emlékiratait, könyvet írt Petőfiről, szórakoztató műveket fordított magyarra.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Herman Ottó
1835. jún. 26-án Breznóbányán szül. Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, közíró (megh. Bp., 1914. dec. 27.). Miskolcon érettségizett, majd politechnikai tanulmányokat kezdett Bécsben, később munkás volt, ezt követően katona, azután fényképész. 1864-től a kolozsvári múzeumba indult el fényes természettudományi és néprajzi kutatói, ill. szakírói pályája. F. m., pl.: Amagyar halászat könyve 1–2. (1887–1888), A magyar ősfoglalkozások köréből (1899), A magyar nép arca és jelleme (1902).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dalmady Győző
1836. febr. 11-én Koltán szül. Dalmady Győző költő, műfordító, jogi szakíró (megh. Bp., 1916. jún. 30). Az 1830–1840-es évek fordulóján Komáromcsehiben, továbbá Kurtakeszin, ill. Ógyallán töltötte gyermekkora egy részét, Komáromban kezdett gimnáziumi tanulmányait Pesten folytatta, ott végzett jogot is, igen mozgékony volt a közéletben, szaporán írta népszerű szerelmes vagy éppen hazafias verseit, német, francia és angol költőket fordított.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Odescalchi Artúr
1836. júl. 21-én Szolcsányban szül. Odescalchi Artúr történész, politikus (megh. Körmöcbánya, 1925. jan. 9.).
Kiss István
1836. aug. 11-énó szül. Ürményben Kiss István (Ilméri) jogi szakíró, szerkesztő (megh. Óbecse, 1918. máj. 10.). Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Nyitrán, Pesten végezte, majd gimnáziumi tanár lett. Később elvégezte a jogot is. Pesti lapok munkatársa volt, jogi szakkönyveket írt.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKHI/KISS-A.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kubinyi Ferenc (1836–1903
1836. nov. 22-én szül. Kóváron Kubinyi Ferenc régészeti író, történész, nyelvész (megh. uo., 1903. júl. 14.). Tízéves korában szüleivel Pestre került, tanulmányait is itt, ill. Budán végezte. 1855-ben szülőfalujabeli családi birtokukon gazdálkodott. Ismert régiséggyűjtő, régészeti, ill. nyelvészeti munkák szerzője, de – áénéven – kiadta a verseit is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csató Pál
1837-ben érkezett Pozsonyba a Hírnök segédszerkesztőjének s itt is halt meg 1841. febr. 15-én Csató Pál író, műfordító, szerkesztő (szül. Sarkad, 1804. jan. 7.). Kora ígéretes indulásai közé tartozott az övé, legismertebb művei – elbeszélései, színművei – már Pozsonyban születtek, egyik darabját húsz éven át játszotta a pesti Nemzeti Színház. Nyelvészeti értekezést is írt, magy.–német társalgási lézikönyvet állított össze, francia és német irodalmat fordított.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Eötvös József báró
1837–1839 között a Sáros megyei kerületi tábla tiszteletbeli ülnökeként több hónapot töltött Eperjesen Eötvös József báró (Buda, 1813 – Pest, 1871) író, politikus, a magyar reformkor kiemelkedő alkotója és közszereplője. Már 1832-ben ott volt a pozsonyi országgyűlésen. S bár az 1847-es országgyűlésen hivatalosan nem képviseltette magát, az események 1848 márciusában mégis Pozsonyba szólították, az első felelős magy. kormány vallás és közoktatásügyi minisztere lett. A forradalom bukása után háttérbe vonult, ám 1861-től újból nyílt politizálásba kezdett, és 1867-ben újból miniszterséget vállalt. Regényei, politikai értekezései, röpiratai kora legjelentősebb alkotásai közé tartoznak, színművei, színműfordításai és tanulmányai szintén jelentős ... Tovább...
Forrás: ERŐSMÉL, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó István (1801–1892)
1837–1841 között Guszonán volt kat. pap a rozsnyói premontrei papneveledében végzett Szabó István (Bakonyszentkirály, 1801. júl. 4. – Kazár, 1892. márc. 27.) műfordító, ógörög szerzők magyar átültetője.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Majthényi Flóra
1837. júl. 28-án szül. Majthényi Flóra (Majtényi) költő, kora divatods lírikusa (megh.Bp., 1915. máj. 18.). Korán Pestre került, 1886–1908 között Spanyolországban, ill. Algírban élt, majd visszatért a magy. fővárosba.
Lisznyai Damó Kálmán
Losonci, majd pozsonyi tanulmányok után 1838–1842 közt az eperjesi ev. líceum diákja volt Lisznyai Damó Kálmán (Herencsény, 1823. okt. 13. – Buda, 1863. febr. 12.) költő. Itt kötött barátságot Kerényi Frigyessel, az 1843. évi pozsonyi országgyűlésen pedig – melyen jurátusként vett részt – Petőfi Sándorral. Palóc dalok c. verseskönyve az 1850-es évek egyik legnépszerűbb olvasmánya volt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL,
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Petőfi Sándor
1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 1839–1840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-2, TURCZEL-3, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fejes István
1838. jan. 22-én Legenyén szül. Fejes István egyházi író, költő, műfordító, 1910-től ref. püspök (megh. Sátoraljaújhely, 1913. dec. 1.). Különösen jó kapcsolatot tartott fenn Erdélyi Jánossal.
Thewrewk Emil
1838. febr. 10-én szül. Pozsonyban ponori Thewrewk Emil költő, műfordító, klasszika-filológus, nyelvész, ponori Thewrewk József fia, Thewrewk Árpád bátyja (megh. Bp., 1917. febr. 24.), a moderrn klasszika-filológia egyik megalapítója, a klasszikus görög és latin költészet jeles magy. átöltetője.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Myskovszky Viktor
1838. máj. 15-én szül. Bártfán Myskovszky Viktor művészettörténész, művészeti író (megh. Kassa, 1909. nov. 2.). Feldolgozta Bártfa, valamint Kassa középkori műemlékeit, s könyvet írt a felső-magyarországi műemlékekről is.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Markovits Iván
1838. jún. 2-án Körmöcbányán szül. Markovits Iván gyorsíró, szerkesztő (megh. Bp., 1893. ápr. 5.), a magy. gyorsírás megszervezője, szakmai lapok szerkesztője, egy gyorsírástani tankönyv szerzője.
Beniczky Emil
1838. dec. 2-án szül. Alsómicsinyén Beniczky Emil költő, író (megh. Törtel, 1864. dec. 1.). Többek közt teológiát is tanult Nagyszombatban 1856-tól, de felhagyott vele, ill. a papi pályával, és Pestre ment jogot tanulni meg újságírónak, lapszerkesztőnek, elbeszéléskötetei, regényei jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Thewrewk Árpád
1839. dec. 30-én szül. Pozsonyban ponori Thewrewk Árpád irodalomtörténész, kritikus, nyelvészeti szakíró, ponori Thewrewk József fia, Thewrewk Emil öccse (megh. Bp., 1903. nov. 4.). Pesten végezte az egyetemet, 1862–1869 között Eperjesen, 1869–1875 között Pozsonyban, majd Bp.-en tanár, változatos tematikájú irodalomtörténeti és nyelvészeti tanulmányok, könyvek szerzője.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gruber Károly Antal
1840. szept. 9-én Pozsonyban halt meg Gruber Károly Antal költő, színműíró (szül. 1760. jún. 28.). Pozsonyba az Apponyi könyvtár őreként került. Huszonöt verses-, ill. drámakötete jelent meg.
Kubinyi Miklós
1840. nov. 7-én szül. Kubinyi Miklós történész, régész, gyűjtő, Kubinyi Sándor unokája (megh. Árvaváralja, 1937. jan. 24.). Tanulmányait a késmárki, ill. az eperjesi ev. líceumban kezdte (itt Vandrák András tanítványa volt), majd miután Pesten jogi tanulmányait befejezte, Árváaváraljára került jogásznak. Itt történeti kutatásokkal foglalkozott, megírta Árva várának történetét, s számos forrásértékű dokumentum feltárásával és közreadásával gazdagította a történeti szakirodalmat.
Forrás: SZINNYEI, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kubinyi_Mikl%C3%B3s
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Váli Mari
1840. nov. 19-én szül. Komáromban Váli Mari (Váli Mária, Peti Józsefné) emlékiratíró (megh. Pápa, 1915. máj. 17.). Jókai unokahúga volt, emlékiratában Jókai magánéletének apró részletekre is kiterjedő menetét foglalta össze (ebből szemelvényeket közöl: Emlékeim Jókai Mórról, 1955).
Kiss Károly
1841. okt. 18-án Pozbán szül Kiss Károly ref. egyházi író (megh. Nagyigmánd, 1928. jan. 22.). Selmecbányán érettségizett, majd a pápai ref. Teológia elvégzése után szülőfalujában, ill. 1888-tól Nagyigmándon volt lelkész. Egyháztörténeti kutatásokkal is foglalkozott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Piry Czirjék János
1842-ben lett az érsekújvári gimnázium tanára Piry Cirjék János (Rábapüspöki, 1810. ápr. 15. – Bp., 1880. okt. 6.) Ferenc-rendi egyházi író, történetíró. Kőszegi, pozsonyi és esztergomi tanulmányai után, 1833-tól néhány évig Komáromban, 1852-től Szentantalban is működött, 1866-ban Pestre került. 1848–1849-es érsekújvári naplója 1998-ban új kiadásban is megjelent.
Csengey Gusztáv
1842. aug. 8-án szül. Komáromban Csengey Gusztáv költő, író (megh. Miskolc, 1925. júl. 23.). Németországban végzett egyetemet, hazatérte után különböző helyeken tanított, 1886-tól Eperjesen, verseskönyvei, elbeszéléskötetei, regényei jelentek meg, Gyermekbarát címmel gyermeklapot indított.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csepreghy Ferenc
1842. aug. 15-én szül. Ipolyszalkán Csepreghy Ferenc színműíró, író (megh. Görbersdorf, 1860. febr. 6.), a 1872-től a pesti Népszínház titkára, kora egyik legismertebb népszínműszerzője. Asztalosként Pesten dolgozott, amikor műkedvelők bemutattál első színművét, 1868-tól Pesten telepedett le, 1878-tól Görbersdorfban élt. Szülőfaluja emléktáblával jelölte meg szülőházát.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-5, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fraknói Vilmos
1843. febr. 27-én Ürményben szül. Fraknói Vilmos történetíró (megh. Bp., 1924. nov. 2.). A középkori és újkori magyar politika-, diplomácia-, egyház- és művelődéstörténet kiváló ismerője.
Törs Kálmán
1843. ápr. 5-én szül. Rimabrézón Törs Kálmán író (megh. Bp., 1892. aug. 31). Pesten végzett jogot, majd a magy. fővárosban lett hírlapíró, szerkesztő, kiadta többek között Déryné naplóját.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pap Gyula
1843. máj. 20-án szül. Pálfalván Pap Gyula (Nógrádi Pap) költő, népdalgyűjtő (megh. Salgótarján, 1931. aug. 5.), 1868-tól Füleken volt ügyvéd, Erdélyi János biztatására kezdett a népköltészet gyűjtésébe.
Erdődi János
1844-ben szül. Késmárkon Erdődi János pedagógiai szakíró, tankönyvíró (megh.: ?, 1904). Lőcsén, Rozsnyón, Sárospatakon, Kassán tanult, 1870–1872 között Kassán tanár, neveléstani, oktatásmódszertani, ill. tankönyveket írt.
Findura Imre
1844. okt. 23-án Rimaszombatban szül. Findura Imre történész, irodalomtörténész (megh. ?). Megírta Vác és Rimaszombat történetét, könyvet írt Fáry Andrásról.
Katona Mór
1845. máj. 5-én szül. Mihályfán (Szentmihályfa) Katona Mór jogi szakíró (megh. Bp., 1927. ápr. 6.). A középiskolát Pozsonyban kezdte, Bp.-en és Bécsben hallgatott jogot – 1892-től a kassai, 1899-től a pozsonyi jogakadémián is tanított, 1903-tól Bp.-en volt egyetemi tanár. Magánjogi, családjogi, birtokjogi, ill. büntetőjogi szakértő.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bodon József
1845. szept. 29-én szül. Rimaszombatban Bodon József író (megh. uo., 1908. febr. 10.). Jogot végzett, az 1870-es évek elejétől Pesten élt, ahonnan súlyos szívbaja miatt szülővárosába húzódott vissza, és felhagyott az írással. Elbeszélései, megjelent kötetei kétségtelen tehetségéről vallanak..
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Petrik Géza
1845. okt. 3-án szül. Alsószelin Petrik Géza bibliográfus, szerkesztő (megh. Bp., 1925. aug. 26.), Magyarország bibliographiája c. munkája ma is alapműnek számít.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dombay Hugó
1846. ápr. 1-jén Nyitraivánkán szül. Dombay Hugó költő (megh. Nyitra, 1931. jún. 20.). Nyitrán érettségizett, Pozsonyban jogot tanult, ezután 1871-től Nyitrán ügyvédi irodát nyitott. Jobbára helyi, felső-magyarországi és más vidéki lapok munkatársa volt, elbeszéléskötete és verseskönyve jelent meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Wagner Lajos
1846. aug. 1-jén szül. Besztercebányán Wagner Lajos (Zólyomi Lajos) irodalomtörténész, nyelvész (megh.: ?, 191?). A középiskolát szülővárosában és Selmecbányán, a teológiát Pozsonyban, bölcsészet- és nyelvtudományi tanulmányait Bp.-en végezte, tanított Besztercebányán, Bp.-en, Pozsonyban, Toldy Ferenc-, Vörösmarty Mihály-, Bessenyei György-, Báthory István-életrajzokat írt, tankönyveket és nyelvészeti, művelődéstörténeti munkákat tett közzé (pl. a német elöljárókról, a hónapok nevéről stb.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Böhm Károly
1846. szept. 17-én Besztercebányán szül. Böhm Károly filozófus (megh. Kolozsvár, 1911. máj. 19.), az első magy. filozófiai rendszer megalkotója. Tanulmányait Pozsonyban, valamint Németországban végezte, 1870-ben a pozsonyi ev. líceum tanára, 1873-tól Bp.-en gimnáziumi, 1896-tól Kolozsváron egyetemi tanár. A századforduló nagy hatású, iskolateremtő magy. kantiánus filozófusa volt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csontosi János
1846. okt. 26-án szül. Eperjesen Csontosi János (Kost) könyvtártörténész (megh. Bp., 1918. okt. 25.). Nagyszombatban végzett teológiát (nevét ekkor változtatta meg), Ipolynyék, majd Óbarson lett káplán, azután elhagyta a papi pályát, külföldi tanulmányútra ment, ahonnan hazatérve Pesten lett könyvtáros, Corvina- és kódexkutatással foglalkozott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vidor Pál
1846. nov. 17-én szül. Osgyánban Vidor Pál (Bodonyi Kajtár Pál), színműíró, színész, rendező, színigazgató (megh. Bp., 1906. dec. 1.). Pályáját vándorszínészként kezdte (többek közt Rozsnyón, ill. Kassán is játszott), majd a bp.-i Népszínház színésze, rendezője, igazgatója lett.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mikszáth Kálmán
1847. jan. 16-án szül. Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, közíró, a magyar széppróza egyik legnagyobb képviselője (megh. Bp., 1910. máj. 28.). Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gyermekkorában gyakran megfordult Nagykürtösön, Losoncon, gimnáziumba Rimaszombatba (1857–1863), ill. Selmecbányára (1963–1866) járt, majd Győrben joghallgató, 1873-tól újságíró, szerkesztő Bp.-en. 1881-ben, ill. 1882-ben megjelent elbeszéléskötetei (A tót atyafiak, A jó palócok) meghozták számára a sikert. Műveit át- meg átszövik a mai Szlovákia területéhez kapcsolódó vonatkozások, alakok, motívumok, témák. Palóc voltának tudata, a palóc nyelvi ízek, palócság-élménye történeteinek egész sorát itatják át (Nemzetes uraimék, A fahuszár meg a lova meg a ló sípja, A... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hörk József
1848. m árcius 7-én szül. Likéren Hörk József ev. egyházi író (megh. Pozsony, 1910. febr. 16.). 1870-ben Bp.-en szerzett tanári oklevelet, majd Losoncon, Eperjesen, Pozsonyban tanított. Feldolgozta többek közt Kossuth Lajos eperjesi éveit (1894).
Kürthy Emil
1848. márc. 13-án Endréden (Barsendréden) szül. Kürthy Emil író, újságíró (megh. Bp., 1920. dec. 27.). A gimnáziumot Pozsonyban, a jogakadémiát Győrben végezte. 1875-től Bp.-en újságíró, ismert lapok tárcaírója, színikritikusa. Egyidejűleg bajkai birtokán is sokat tartózkodott. Regényeket, színműveket írt és fordított.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, hu.obecondrejovce.sk/main.php?id_menu=28356&firmy_slovenska_flag=0
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mérey Sándor
1848. okt. 9-én Pozsonyban hunyt el Mérey Sándor színműfordító (szül. Dunapentele, 1779. szept. 18.).
Lemouton Emília
1849-ben férjével, a Rimaszombatban munkát vállaló Adorján Boldizsárral annak birtokára, Gortvakisfaludra költözött Lemouton Emília (Adorján Boldizsárné, Pest, 1824. márc. 22. – Gortvakisfalud, 1869. jan. 2.) író, műfordító. Elbeszéléseket írt, franciából, angolból fordított, pl. Shakespeare-t – prózában.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó Endre
1849. jún. 3-án szül. Nagytoronyán Szabó Endre költő, író, műfordító (megh. Bp., 1924. febr. 3.), 1874-től Bp.-en élt, elsők között fordított orosz írókat magyarra.
Klapka György
1849. jún. 29.– okt. 3-a között Komárom főparancsnoka Klapka György (Temesvár, 1820. ápr. 6. – Bp., 1892. máj. 17.) hadvezér, diplomata, emlékiratíró, az 1849-es magyar szabadságharc legendás alakja, akinek főparancsnoksága alatt az ostromló császári seregeknek nem sikerült Komárom várát bevenniük, ám azt okt. 3-án, a várvédők szabad elvonulásának feltétele mellett mégis kénytelen volt átadni Haynaunak. Egyebek mellett vele kapcsolatban ismert Egressy Béni Klapka-indulója. Róla nevezték el Komárom főterét (Klapka György tér), ahol a városháza előtt Róna József 1896-ban készített egészalakos Klapka-szobra látható, de utca is viseli a nevét. Szénássy Zoltán Klapka György (1977, 1992) c. könyvében állít emléket városa hős védőjének.... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Wertner Mór
1849. júl. 26-án szül. Ispácán Wertner Mór történetíró, orvosi szakíró (megh. Párkány, 1921. jún. 8.). Bécsben végzett orvosi egyetemet, Csicsón, Szencen, Pozsonyban, Muzslán működött orvosként, orvostörténeti, közegészségügyi dolgozatokat írt, történeti, geneológiai kutatásokat folytatott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kiss József (1843–1921
1850–1853 között Serkén élt szüleivel Kiss József (Klein, szül. Mezőcsát, 1843. nov. 30. – Bp., 1921. dec. 31.) költő, lapszerkesztő, a századforduló magy. irodalmának és újságírásának jelentős alakja, ahol apja kocsmáros volt, s ahol Almási Balogh Sámuel ref. lelkész biztatgatta az olvasásra, s szerettette meg vele a magy. irodalmat. Innen Kiss József Miskolcra került, majd 1858–1861 között a rimaszombati ev. gimnázium tanulója lett (ahol Mikszáth Kálmán osztálytársa volt). Rimaszombatban Brenner Ferdinánd vendéglősék fogadták be. Kiss József később is élete fontos szakaszának tartotta rimaszombati éveit, s a többször is visszajött a városba (1892, 1904). Édesanyja sírját a rimaszombati zsidó temetőben a költő versben örökítette meg (Egy s... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pósa Lajos
1850. ápr. 9-én Radnóton (Nemesradnóton) szül. Pósa Lajos költő, ifjúsági író, szerkesztő, a magyar gyermekvers, gyermekirodalom fellendítője (megh. Bp., 1914. júl. 9.). Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, gimnáziumba Rimaszombatban és Sárospatakon járt, Bp.-en végzett egyetemet, majd újságíró lett. 1901-ben feleségével egy évig Radnótban élt. Szülőfalujában az iskola falán elhelyezett emléktábla, ill. mellszobra őrzi az emlékét. 2002-ben Tülökvár címmel versei új kiadásban is megjelentek Dunaszerdahelyen.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Blaha Lujza
1850. szept. 8-án Rimaszombatban szül. Blaha Lujza (Reindl, Kölesi) színésznő, emlékiratíró (megh. Bp., 1926. jan. 18.), a magy. színjátszás történetének egy legnagyobb személyisége, a „nemzet csalogánya". Már gyermekként színpadra lépett, bejárta az ország számos színpadát, 1872-től a Népszínház, ill. a Nemzeti Színház színésze volt. Önéletírása 1920-ból való (Életem naplója). Rimaszombati szülőházát, Marczel József csizmadiamester házát egykor emléktáblával jelölték meg, a városban mellszobra is áll, s nevét viselő alapítványt is létrehoztak. 2000-től Rimaszombatban Országos Szlovákiai Magyar Blaha Lujza Ének- és Táncfesztiválok megrendezésére került sor.... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lányi Bertalan
1851. márc. 21-én szül. Hibbén Lányi Bertalan jogász, jogi szakíró, politikus (megh. Bp., 1921. febr. 15.). Tanulmányait többek közt Liptóújváron, Késmárkon, Iglón és Eperjesen végezte, 1873–1984 között Liptószentmiklóson ügyvéd, 1884–1889 között Rimaszombatban törvényszéki bíró, 1889-ben Budapestre került, 1905–1906-ban igazságügyminiszter. Szerteágazó jogi szakírói és publicisztikai tevékenységet folytatott, fiatal korában zenét is szerzett, néhány zenedarabja nyomtatásban is megjelent.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09182.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Behyna Gyula
1851. ápr. 3-án Nagyszaláncon szül. Behyna Gyula irodalomtörténész, író (megh. Lőcse, 1906. ápr. 30.). Kassán érettségizett 1869-ben, majd Bp.-en volt bölcsészhallgató. 1875-től Lőcsén tanár. Figyelemreméltó irodalomtörténeti értekezéseket írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bánfi János
1851. szept. 8-án Bazinban szül. Bánfi János (Wolfshörndl) író, neveléstudományi szakíró (megh.: ?). A modori tanítóképző után 1874-ben szerzett Bp.-en tanítói oklevelet, vidéki városokban tanított (egy ideig pl. Somorján is), s közben sűrűn publikálta regényeit, elbeszélésköteteit, műfordításait, magy. és német nyelvű cikkeit.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kárpáti Károly
1851. szept. 14-én Besztercebányán szül. Kárpáti Károly (1877-ig Schlosjarik) irodalomtörténész (megh. Szeged, 1921. okt. 15.). Szülővárosában érettségizett, majd a tanári pályára lépett (Sopron, Szeged). Többek közt A Murányi Vénusz a magyar költészetben (1880) címmel írt könyvet.
Kiszlingstein Sándor
1852. jan. 14-én Léván szül. Kiszlingstein Sándor bibliográfus (megh. Bp., 1913. ápr. 16.). Komáromban tanult könyvkereskedést, majd vidéki vidéki városok után 1891-től Budapesten van, biblográfiai folyóiratot alapít, bibliográfiákat szerkeszt, 1876–1895-re vonatkozóan elkészíti A magyar irodalom húsz éves statisztikáját (1897).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Újvári Béla
1852. ápr. 16-án szül. Érsekújvárban Újvári Béla (1875-ig Moravicz) író, költő, színműíró (megh. Bp., 1926. nov. 7.). Bp.-i, bécsi, párizsi tanulóévek után 1857-től vidéki városokban, majd 1894-től Bp.-en tanított, versei, tárcái, novellái mellett francia nyelvkönyveket, szótárakat jelentetett meg.
Kompolthy Tivadar
1852. ápr. 19-én Szomolnokon (Újszomolnok) szül. Kompolthy Tivadar (1871-ig Schreiber, megh. Bp., 1907) író, hírlapíró. Tizennyolc éves korában tengerésznek állt, beutazta a fél világot, 1879-ben Veszprémben telepedett le, utazásait több műfajban és több könyvében is feldolgozta.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mednyánszky László
1852. ápr. 23-án szül. Beckón Mednyánszky László báró festőművész, emlékiratíró (megh. Bécs, 1919. ápr. 17.).... Tovább...
Vermes Imre
1853-ban szül. valószínűsíthetően Budafán Vermes Imre (budafalvi Vermes Imre) irodalomtörténész (megh. Bp., 1886. júl. 21.). Az 1880-as évek első felében Pozsonyban volt gimnáziumi tanár, Virág Benedekről, Zrínyi Miklósról, Tinódi Sebestyénről, Gyöngyösi Istvánról jelentetett meg értekezéseket.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Moller Ede
1853. febr. 12-én szül. Nagyszombatban Moller Ede esztéta (megh. Sopron, 1882. ápr. 12.). Pozsonyi és nagyszombati gimnáziumi évek után Pesten végezte el az egyetem esztétika–filozófia szakát, majd előbb a fővárosban, azután Sopronban lett tanár.
Pap Kálmán
1853. ápr. 21-én szül. Kamocsán Pap Kálmán költő, író, jogi szakíró, hadbíró (megh. Pécs, 1934. jún. 4.). A pozsonyi ev. líceum, ill. a pápai ref. kollégium diákja volt, jogot Bp.-en végzett, majd hivatásos katona lett. Több verseskötete, ill. jogi szakkönyve is megjelent. Szülőfalujában emléktáblát állítottak neki.
Komlóssy Ferenc
1854. ápr. 23-án Nagytapolcsányban szül. Komlóssy Ferenc kat. egyházi író, történész (megh. Pozsony, 1915. okt. 3.). Többek között Nyitrán járt gimnáziumba, majd Bp.-en 1879-ben elvégezte a bölcsészetet, két évvel később pappá szentelték. Ezután többek közt Modorban, Nagyszombatban, Csúzon, Muzslán működött, 1893-ban esztergomi kanonok, 1905-től Pozsonyban prépost, majd pápai prelátus. Pedagógiai, politikai, irodalomtörténeti és egyházi tárgyú cikkeket, könyveket publikált, de megjelentek színművei is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Albert (1853–1936)
1853. jún. 7-én szül. Berzevicén Berzeviczy Albert történetíró, politikus, miniszter (megh. Bp., 1936. márc. 22.). Kisszebenben, Lőcsén, Budapesten, Kassán járt iskolába, jogot végzett, majd külföldi tanulmányút után Eperjesen lett jogyakornok, s itt lépett vármegyei szolgálatba is, miközben 1878-tól az itteni jogakadémián is tanított. 1881-től országgyűlési képviselő, 1903–1905 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1905–1936 között az MTA elnöke volt. Útirajzokat, tanulmányokat, esztétikai elemzéseket, történeti munkákat, politikai írásokat publikált.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pap Ferenc
1853. dec. 10-én Párkányban halt meg Pap Ferenc (Bilkei Pap) költő, kat. egyházi író (szül.: ?, 1797. dec. 26.), alkalmi versei, egyházi beszédei, erkölcsi tanításai láttak nyomtatásban napvilágot.
Sükei Károly
1854. jan. 18-án halt meg Losoncon s itt is van eltemetve Sükei Károly költő, kritikus, műfordító (szül. Bukarest, 1824. febr. 27.). Erdélyi városokban tanult, 1847-től élt Pesten, 1848-as pesti forrongások egyik főszereplője, a márciusi ifjak egyike volt. 1853 végén a losonci ref. gimnázium tanára lett, néhány hét múlva azonban meghalt. Victor Hugot, Shelleyt, Gogolt, Thackerayt fordított magyarra. Sírja a losonci temetőben található.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bogdányi Mór
1854. febr. 11-én szül. Lakszakállason Bogdányi Mór író (megh. Bp., 1923. jún. 5.). Iskoláit Pécsen és Pozsonyban végezte, 1872-től jogász Bp.-en, magy. és német lapok munkatársa ugyanitt, elbeszélései, regényei, humoros életképei jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gáspár Imre
1854. febr. 24-én Nagycsalomján szül. Gáspár Imre költő, műfordító, hírlapíró (megh. Bp., 1910. aug. 9.). Tanulmányai végeztétől a magyar fővárosban élt. A szlov.–magy. kulturális kapcsolatok jelese, az első magy. nyelvű szlov. költői antológia összeállítója, fordítója volt. Szülőfalujában 2004-től emléktáblája van.
Benczúr Béla
1854. ápr. 6-án szül. Kassán Benczúr Béla építész, illusztrátor, művészeti író (megh. Bp., 1941. jún. 14.).
Reviczky Gyula
1855. ápr. 9-én szül. Vitkócon Revivzky Gyula költő, író, kritikus (megh. Bp., 1889. júl.11.), a 19. sz. második felének egyik legizgalmasabb költője, a magy. szimbolizmus előfutára. Születését különböző bonyodalmak kísérték, Nemesjácon keresztelték, hároméves koráig élt Vitkócon, ahonnan apja családjával Lestyénbe költöztek (Vitkócon hagyva édesanyját), majd Alsókubinban élt. Iskoláit 1865–1871-ben Léván kezdte, 1872–1873-ban Pozsonyban tanult jogot, azután 1873–1874-ben nevelő volt Garamújfalun, ám a következő esztendőben Pestre ment, de 1875-ben ismét nevelő, előbb a barsfüssi kastélyban, azután Dentán, 1877-től újból Pesten élt, különböző lapok munkatársa volt, színikritikákat, Apai örökség címmel önéletrajzi regényt írt, verseket fordí... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bánó Jenő
1855. jún. 25-én szül. Roskoványban Bánó Jenő útirajzíró, utazó (megh. Malaga, 1927. aug. 2.). Fiumében végzett kereskedelmi akadémiát, s tengerészapródként innen kezdte világjáró utazásait. Hosszú ideig élt Mexikóban, majd Spanyolországban telepedett le. Magyarul útikönyvei jelentek meg.
Theisz Gyula
1855. aug. 13-án Szepesolaszin szül. Theisz Gyula irodalomtörténész (megh. Pestszentlőrinc, 1939. ápr. 10.). Eperjesen és Iglón járt középiskolába, külföldi egyetemeken tanult, s bp.-i tanári vizsgája után 1878-tól előbb Iglón, majd a magy. fővárosban tanár, francia nyelvű francia irodalomtörténetet írt, francia–magyar szótárt szerkesztett.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gabányi Árpád
1855. aug. 18-án Eperjesen szül. Gabányi Árpád színész, író (megh. Bp., 1915. okt. 23.). Vándorszínészként kezdte pályáját Eperjesen és Kassán, 1884-ben a bp.-i Nemzeti Színház szerződtette. Számos színművet, drámai monológot és regényt írt.
Ozorai József
1855. okt. 2-án szül. Érsekújváron Ozorai József író, költő, szerkesztő (megh. uo., 1932. okt. 4.).
Komárik István
1855. dec. 23-án Nyitrán szül. Komárik István jezsuita történetíró (Kalocsa, 1940. márc. 25.). Szülővárosában folytatott gimnáziumi tanulmányai után elkerült otthonról, bölcsészetet és teológiát végzett, 1885-től Kalocsán működött. Írt többek között Koháry Istvánról, foglalkozott a kassai vértanúkkal stb.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mészáros Károly (1804–1870 k.)
1856-tól Pozsonyban törvényszéki tanácsos, majd az Esterházy-uradalom tisztviselője Mészáros Károly (?, 1804 k. – Pozsony, 1870 k.) író, szépirodalmi művek után gazdasági-politikai munkák írására tért át.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szemere Miklós (1856–1919)
1856. ápr. 21-én Azaron szül. Szemere Miklós író, politikus (megh. Bécs, 1919. aug. 20.), több Krúdy-regény hőse.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tóth János
1856. júl. 26-án Nagysurányban szül. Tóth János kat. egyházi író (megh. Görz, 1907. júl.). Tanulmányai elvégzése után, 1885-től a nyitrai papnevelde tanára, majd Roskoványban könyvtáros. Elbeszélései, tanulmányai jelentek meg.
Gracza György
1856. szept. 12-én Vehécen szül. Gracza György történetíró, függetlenség párti hírlapíró (megh. Bp., 1908. máj. 18.).Többek között könyvet írt Kossuth Lajosról, ill. az 1948–1949. évi szabadságharcról.
Riedl Frigyes
1856. szept. 12-én szül. Ladomérban Riedl Frigyes irodalomtörténész, esztéta, Riedl Szende fia (megh. Bp., 1921. aug. 7.). Tanulmányait Bp.-en végezte, s kétéves külföldi tanulmányút után ott kezdett tanítani, 1904-től egyetemi tanár volt. A 19. sz. és a századforduló magy. irodalmának tekintélyes értékelője, fő műve Arany Jánosról írt monográfiája (1887).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Feszty Árpád
1856. dec. 25-én Ógyallán szül. Feszty Árpád festőművész, költő, író (megh. Lovrana, 1914. jún. 13.). Elsősorban A magyarok bejövetele c. körképéről ismert, irodalmi művei periférikus jellegűek. Jókai Mór veje volt, a Komárom melletti Kingyes pusztai házukban a századforduló számos jelentős írójját látta vendégül. Síremléke az ógyallai temetőben található.
Latkóczy Mihály
1857. márc. 24-én szül Nyitrán Latkóczy Mihály író, műfordító (megh. Bp., 1906. aug. 19.). Szülővárosa piarista gimnáziumában érettségizett, Pesten összehasonlító nyelvészetet és klasszika-filológiát tanult, Bécsben a szláv nyelveket tanulmányozta. Ezt követően 1883-ig Pesten kizárólag az irodalomnak élt, ezután előbb Sopronban, majd 1886–1895 között Eperjesen, végül Losoncon tanított, majd visszakerült Bp.-re. Kiterjedt publicisztikai, tudományos és műfordítói életművet hagyott maga után.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szinnyei József, ifj. (1857–1943)
1857. máj. 26-án szül. Pozsonyban ifj. Szinnyei József nyelvész, szakíró, id. Szinnyei József fia (megh. Bp., 1943. ápr. 14.). Tanulmányait Pozsonyban, ill. Bp.-en végezte, 1879-ben egy évet Finnországban töltött. Jelentősek a finnugor összehasonlító nyelvtudományi, magy. történeti hangtani, valamint nyelvjáráskutatási eredményei, gimnáziumi nyelvtankönyvet, finn–magy. szótárt is szerkesztett.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mokos Gyula
1857. máj. 27-én Búcson szül. Mokos Gyula író, egyháztörténész (megh. Bp., 1931. okt. I.). Gimnáziumba Pozsonyba járt 1867–1875 között, a teológiát Bp.-en végezte 1879-ben, az 1880-as évek végétől itt hitoktató, majd tanár. Értékesek ref. egyháztörténeti szak- és forrásközleményei (pl. Magyarországi tanulók a jenai egyetemen, 1890).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=1906
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Diner-Dénes József
1857. jún. 27-én Liptószentmiklóson szül. Diner-Dénes József (Diner József) publicista, művészettörténész (megh. Párizs, 1937. aug. 5.). Tanulmányait Zólyomban, ill. külföldön végezte, később újságíró lett Pesten. A szociáldemokrácia híve, 1918-ban a Károlyi-kormány politikusa, 1919-től Párizsban élt, könyvet írt Leonardo da Vinciről és a reneszánszról (1906), francia nyelvű életrajzot Marx Károlyról(1937).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dortsák Gyula
1857. júl. 13-án Losoncon szül. Dortsák Gyula pedagógiai szakíró (megh.: ?). Rozsnyón érettségizett, történelem–földrajz szakon végzett Pesten, majd Losoncon kezdett tanítani, később Alsókubinban, azután Trsztenán tanított. Pedagógiai értekezései, iskolapolitikai dolgozatai jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fejérpataky László
1857. aug. 17-én szül. Eperjesen Fejérpataky László történetíró (megh. Bp., 1923. márc. 6.). A középkori magy. történelem jeles kutatója, 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt.
Mahler Ede
1857. szept. 29-én Cíferen szül. Mahler Ede (Eduard Mahler) történész, régész, ókorkutató, orientalista (megh. Bp., 1945. jún. 29.). Bécsben és Bp.-en tanult csillagászatot, 1898-tól a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa Bp.-en, a magyarországi egyiptológia és asszirológia megteremtője, az ókori kronológia világszerte elismert szaktekintélye.
Rudnay Béla
1857. okt. 1-jén Szenicén szül. Rudnay Béla családtörténész, Rudnay Alajos bátyja (megh. Bp., 1932. jún. 14.). Bp.-en végzett jogot, majd Nyitra megyében visel hivatalokat, országgyűlési képviselő, több magyarországi történelmi család történetét is feldogozta.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szalay József
1857. okt. 13-án Barsbaracskán szül. Szalay József történész (megh. Bp., 1885. márc. 15.).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dankovszky Gergely Alajos
1857. dec. 6-án halt meg Pozsonyban Dankovszky Gergely Alajos nyelvész, történetíró (szül. Telč, 1784. febr. 16.).), és Pozsonyban jelentek meg munkái is (pl. A magyar nemzet maradéki az ősi lakhelyeikben, 1826).
Koroda Pál
1858. márc. 6-án szül. Endréden (Kisendréd, Barsendréd) Koroda Pál költő, író, színműíró (megh. Bp., 1933. aug. 13.). Gyermekkorát Garamújfaluban töltötte, Léván, majd Pozsonyban járt iskolába, 1881-ben Bp.-en jogot végzett, s ettől kezdve itt élt. Verseskönyvei, színművei, regényei jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, ÚMIL, http://hu.obecondrejovce.sk/main.php?id_menu=28356&firmy_slovenska_flag=0
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tagányi Károly
1858. márc. 19-én szül. Nyitrán Tagányi Károly törénész, levéletáros (megh. Bp., 1927. szept. 9.). Nyitrai érettségi után Bp.-re ment egyetemre, s a magy. fővárosban maradt annak elvégzése után is
Rudnyánszky Gyula
1858. máj. 1-jén szül. Özdögén Rudnyánszky Gyula költő (megh. Bp., 1913. dec. 8.). 1876-ban félbehagyta pozsonyi jogi tanulmányait, s Bp.-re költözött, ahol újságíró lett. 1905 végén kivándorolt Amerikába, s már csak meghalni jött haza. Verseskönyvei mellett gyermek- és ifjúsági színműveket is írt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dudek János
1858. jún. 22-én Aranyosmaróton szül. Dudek János kat. egyházi író (megh. Bp., 1916). Az 1880-as évek elejétől többek közt Bánban segédlelkész, papnevelő intézeti tanár Nyitrán, 1906-tól Bp.-en egyetemi tanár, szerkesztő (főbb műve pl.: Lessing Bölcs Náthánja, 1890, A modernizmus és a katolicizmus, 1908).
Prohászka Ottokár
1858. okt. 10-én szül. Nyitrán Prohászka Ottokár katolikus egyházi író, politikus (megh. Bp., 1927. ápr. 2.). Gyermek- és ifjúkorát 1858–1861 között Nyitrán és Pozsonyban, 1961-től 1966-ig Rózsahegyen, 1866-tól 1869-ig Losoncon töltötte. A 19–20. sz. fordulójának, a 20. sz.elejének egyik meghatározó egyházi személyisége, katolikus politikusa volt. A két vh. között a csehszlov. magy. katolikus fiatalság körében is kibontakozott a Prohászka Körök erőteljes mozgalma.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Boncz Ödön
1858. dec. 19-én szül. Komáromban Boncz Ödön jogtudós, történész, művelődéstörténész, régészeti, genealógiai és heraldikai író, Boncz Ferenc fia (megh. Bp., 1928). Pesten végezte tan ulmányait, ott lépett jogi pályára, majd minisztériumi főhivatalnok lett, írt családtörténetet, viselettörténeti vázlatot, címertani és genealógiai munkát stb.
Pechány Adolf
1859. febr. 15-én szül. Illaván Pechány Adolf pedagógiai szakíró, turisztikai szakíró, publicista (megh. Bp., 1942. jún. 15.). Znióváralján, Trencsénben, Nyitrán járt középiskolába, az egyetemet Pesten végezte el, majd többek közt Galgócon, Pozsonyban és Trencsénben is tanított. 1897-től Bp.-en működött, 1908-ban miniszterelnökségi tisztviselő, 1921- től a mo.-i szlovákok kormánybiztosa volt. Többek közt szerkesztette a Slovenské noviny c. szlovák nyelvű napilapot, s írt egy szlovák–magyar szótárt is. Számos neveléselméleti és oktatáspolitikai, ill. oktatástörténeti munkája mellett könyvet írt a szlovákságról, de ismertek észak-magyarországi turisztikai kalauzai is. A magyarországi tótok c. munkája 2000-ben Miskolcon új kiadásban is megjele... Tovább...
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Zoltvány Irén
1859. ápr. 24-én szül. Érsekújvárban Zoltvány Irén irodalomtörténész (megh. Balatonfüred, 1938. febr. 12.). 1882-ben szentelték pappá, Pannonhalmán főiskolai tanár, 1921-től bakonybéli apát. Fontos irodalomtörténeti munkákat írt, forráskiadványokat gondozott, három kötetben sajtó alá rendezte Czuczor Gergely összes költői munkáit (1899).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rudnay Alajos
1859. aug. 27-én Divékújfaluban szül. Rudnay Alajos, Rudnay Béla öccse (megh.: ?). Középiskolába Kalocsán és Győrben járt, itt végezte a teológiát is, 1900-tól bajmóci prépost-plébános, verseket írt, egyházpolitikai írásokat, egy kötete szlovákul is megjelent.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kemény Lajos (1859–1927)
1859. szept. 5-én szül. Kassán Kemény Lajos történész, író (megh. Kassa, 1927. jún. 24.). Iskoláit Eperjesen, Kassán, Bp.-en végezte, majd 1885-ben levéltáros lett szülővárosában. Kassa múltjára vonatkozó történeti, valamint művelődés- és irodalomtörténeti közlemények, könyvek termékeny szerzője.
Somló Sándor
1859. nov. 19-én szül. Nagykaposon Somló Sándor (Hlavathy Ödön) színműíró, színművész, színházigazgató, költő (megh. Bp., 1916. szept. 2.).
Kőrösi Albin
1860. jan. 16-án szül. Selmecbányán Kőrösi Albin (1882-ig Kulhánek) irodalomtörténész, műfordító (megh. Bp., 1936. ápr. 8.). Iskoláit szülővárosában kezdte, 1876-tól a piarista rend tagja, Nyitrán végezte a teológiát, majd Bp.-re ment egyetemre, 1885-től – több helyütt – tanár. A spanyol költészet és ir. fordítója.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Révay Mór János
1860. febr. 24-én szül. Eperjesen Révay Mór János (Révai) író, szerkesztő, könyvkiadó, Révai Sámuel fia (megh. Bp., 1926. júl. 7.). Bp.-en és Lipcsében járt egyetemre, s tanulmányozta az ottani könyvkiadók működését is. 1880-tól Bp.-en belépett az apja által alapított Révai Testvérek könyvkiadóvállalatba, s ő fejlesztette későbbi színvonalára, elévülhetetlen érdemeket szerezve a 20. sz.-i magy. kultúra fejlesztésében. Írók, könyvek, kiadók – Egy magyar könyvkiadó emlékiratai címmel megírta visszaemlékezését is (1920), valamint a Révai Nagylexikon történetét (1927).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Stromp László
1860. febr. 27-én szül. Rozsnyón Stromp László ev. egyházi, ill. pedagógiai író (megh. Pozsony, 1907. máj. 12.). Bp.-en jogot és filozófiát, Pozsonyban teológiát tanult, 1887-től a pozsonyi ev. teológiai akadémia tanára.
Szlávik Mátyás
1860. okt. 24-én szül. Dobsinán Szlávik Mátyás ev. vallásfilozófus (megh. Rákosszentmihály, 1937. dec. 3.). Rozsnyón érettségizett, Eperjesen tanult teológiát, Halléban lett bölcsészdoktor, majd 1884–1921 között az eperjesi teológia tanára, később igazgatója, melynek megszüntetése után Bp.-re költözött.
Forrás: MÉSZÁROS, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Takáts Sándor
1860. dec. 6-án szül. Komáromban Takáts Sándor művelődéstörténész (megh. Bp., 1932. dec. 21.). Bp.-en szerzett történelem–latin szakos tanári oklevelet, 1861-től a piarista rend tagja, 1886–1889 között a nyitrai gimnázium tanára, végül Bp.-re került tanítani, később levéltáros lett. Kutatói munkáját szülővárosa történelmének feltárásával kezdte, később széles körben vizsgálódó, érdekfeszítő írások, könyvek, monográfiák sorával végzett mélyfúrásokat a magy. történelemben és művelődéstörténetben. Könyveinek új kiadásai időről időre ma is megjelennek, több könyvéhez is szülővárosa adta az anyagot (Komárom IV. Béla alatt, 1885, Lapok egy kis város múltjából, 1886), Komáromban utcát neveztek el róla.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szarvas Gábor
1861–1869 között Pozsonyban tanított, s itt tette le közben tanári vizsgáját is Szarvas Gábor (Ada, 1832. márc. 22. – Bp., 1895. okt. 12.) nyelvész, műfordító, színműíró, a magy. nyelvtudomány kiemelkedő alakja. Pozsonyban kezdett behatóbban foglalkozni a magyar nyelvhelyesség kérdésével, itt írta Magyartalanságok (1867) c. tanulmányát, mellyel a szakmai figyelem középpontjába került. Létrehozta a Magyar Nyelvőr c. folyóiratot, alapvető munkája a Magyar nyelvtörténeti szótár (1890–1893).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Jásznigi Sándor
1861. jún. 14-én Privigyén szül. Jásznigi Sándor (Oscar von Krücken) író, műfordító (megh. Bp., 1926), magy. és német nyelven írt, könyvtárnyi magy. író műveit fordította németre, kétkötetes német nyelvű magy. ir. lexikon adott ki.
Vértes József
1861. jún. 14-én Ipolyságon szül. Vértes József (Vértess, 1886-ig Winter) író, vegyészeti szakíró (megh. Auschwitz, 1944. jún. 17.). Tanulmányait Bécsben, Münchenben és Budapesten végezte, majd tanítani kezdett (1890-től többek közt Nyitrán is). Egymás után láttak napvilágot regényei, novellái, színműveket írt, s vegyészeti, ill. áruismereti szakmunkákat jelentetett meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sebők Zsigmond
1861. szept. 22-én szül. Párkányban (más adatok szerint Nánán) Sebők Zsigmond író, ifjúsági író (megh. Bp., 1916. jún. 4.). Gyermekirodalmi és ifjúsági művei hozták meg számára a népszerűséget az 1880-as évek közepétől, Dörmögő Dömötörrel a magy. gyermekirodalom ma is eleven figuráját teremtette meg. Párkányban, egykori iskolája falára 1998–ban helyezték el emléktábláját, Nánán 1999-től évről évre Sebők Zsigmond Mesemondó Fesztivált rendeznek.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lőrincz Gyula (1862–1928)
1862. ápr. 10-én Keszegfalván szül. Lőrincz Gyula (1884-ig Ruhás) kat. történetíró (megh. Bp., 1928. júl. 29.). A gimnáziumot Komáromban és Esztergomban, a teológiát Bp.-en végezte, 1886-ban szentelték pappá, 1897–1910 között Nagyszombatban tanított. Szülőfaluja alapiskolája az ő nevét vette föl.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKLLLL/LOXRINC.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Arany János
1855. aug. 23-tól szept. 20-ig volt családjával Tompa Mihály vendége Hanván Arany János (Nagyszalonta, 1817. márc. 2. – Bp., 1882. okt- 22.) költő, műfordító, szerkesztő, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. 1862. aug. 10-én pedig Arany Madách Imrét látogatta meg Alsósztregován (az előző napi csesztvei találkozásuk után), és aug. 12-ig volt a vendége, majd barátja kíséretében Szliácsra utazott, ahol egy teljes hónapot töltött az ottani fürdőben (a Pest, ill. a Belvedere Szállóban lakott), ám mindössze a Poéta és politikus c. epigrammája született itt. (1869-ben – 1876-ig minden nyáron – Karlovy Varyban gyógykezeltette magát.) A mai Szlovákia területéhez kapcsolódik Arany Katalin (1850), ill. A nagyidai cigányok (1851) c. verse (Cseho... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó József
1862. aug. 15-én szül. Serkén Szabó József (S. Szabó, Serkei Szabó) ref. egyház-, iskola- és irodalomtörténész (megh. Cegléd, 1944. okt. 19.), a reformáció korának kutatója. Rimaszombati, sárospataki, bp.-i tanulmányok után lelkész volt Naprágyon, tanár Rimaszombatban, majd Debrecenben, 1929-től pedig Cegléden működött.
Kemechey Jenő
1862. dec. 28-án szül Királyhelmecen Kemechey Jenő hírlapíró, író (megh. Bp., 1905). Jogot végzett Bp.-en, később Szegeden, ill a fővárosban volt újságíró. Regényeket, novellásköteteket jelentetett meg (ez utóbbiak közül pl.Bodrogközi történetek, 1902).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Terhes Sámuel
1863. jan. 7-én halt meg Rimaszombatban Terhes Sándor költő, író (szül. Sály, 1783. nov. 25.), Nagyfalu, Pelsőc, Kassa, Rimaszombat ref. lelkésze, a latin nyelvű oktatás ellenzője.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kollányi Ferenc
1863. ápr. 29-én szül. Komáromszentpéteren Kollányi Ferenc kat. egyháztörténész (megh. Bp., 1933. máj. 1.). Tanulmányait Komáromban, Nagyszombatban, Esztergomban végezte, 1885-től Rimóca, ill. Ipolyság voltak papi pályájának első állomásai, majd a tudományos érdeklődés került előtérbe munkásságában.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Székely István
1863. máj. 24-én szül. Olaszkán Székely István pedagógiai író, kritikus, műfordító (megh. Bp., 1925).
Zelliger Alajos
1863. jún. 27-én Zohoron szül. Zelliger Alajos kat. egyházi író, irodalomtörténész (megh.: ?, 1942). Gimnáziumba Nagyszombatba járt, ahova 1888-ban, az esztergomi teológia elvégzése után visszatért, előbb tanítóintézeti tanár, majd igazgató, 1897-től érsekhelynöki titkár, 1916-tól plébános, kanonok, végül apát. Irodalomtörténeti műveket hagyott hátra.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fischer-Colbrie Ágost
1863. okt. 16-án szül. Zselizen Fischer-Colbrie Ágost teológiai és filozófiai író, egyháztörténész, róm. kat. püspök (megh. Kassa, 1925. máj. 17.). Gimnáziumi tanulmányait Ausztriában, Pozsonyban, Esztergomban végezte, Bécsben járt teológiára. 1888-tól Esztergomban levéltáros, érseki titkár, hercegprímási szertartó, 1890-től Bécsben tanít, 1902-től a Pázmáneum rektora. 1904-ben került Kassára, 1907-től megyéspüspök. E tisztségében – 1919-ben hűségesküt tett az új csehszlovák államnak tett hűségesje után – a főhatalomváltást követően is megmaradhatott, ám tevékenységével, befolyásával teljes mértékben a csehszlov. magyarságot szolgálta. Márai Sándor is megemlékezik róla az Egy polgár vallomásaiban. Magyarra fordította XIII. Leó pápa Rerum no... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, FILEP-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Virág Béla, J.
1863. okt. 19-én szül. Motesicben Virág Béla (Jaskula, J. Virág) költő, író (megh.: ?). Trencsénben, Körmöcbányán, Pozsonyban tanult, verseskötetei mellett regénye is megjelent.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gyárfás István Tihamér
1863. dec. 14-én szül. Léván Gyárfás István Tihamér irodalomtörténész (megh. Besztercebánya, 1916. dec. 12.). Bp.-en végzett teológiát, 1886–1891 között Nagyszombatban tanított, később Brassóba került. Könyvet írt az iskolai színjátékokról, Faludi Ferencről, monográfiákat szerkesztett.
Hodinka Antal
1864. jan. 13-án szül. Ladomérban Hodinka Antal író, történész (megh. Bp., 1946. júl. 15.). Bp.-en végzett teológiát, majd bölcsészdoktorátust szerzett. 1906–1923 között Pozsonyban tanított, EZUTÁN a pécsi egyetem tanára lett. egyház- és nemzetiségtörténeti tanulmányokat írt, a magy.–szláv történelmi kapcsolatok szakértője volt.
Salamon Ödön
1864. febr. 17-én Érsekújvárban szül. Salamon Ödön író, színműíró (megh. Bp., 1903. nov. 6.).
Sárosi Árpád
1864. jún. 16-án szül. Kassán Sárosi Árpád költő, színműíró (megh. up., 1930. ápr. 18.). Kassán és Iglón járt iskolába, Kassán lett rendőrtiszt, később hírlapíró, verseskönyvei jelentek meg, bemutatták színműveit.
Stampay János
1864. dec. 7-én szül. Léván Stampay János kat. egyházi író (megh. Köbölkút, 1960. jan. 27.). Szülővárosában szerzett tanítói képesítést, 1891-től Köbölkúton tanított. Kat. ének- és imagyűjteménye több kiadásban kelt el. 1964-ben, Köbölkúton, egykori lakóházán, emléktáblát kapott, 1999-ben a helybeli iskola fölvette a nevét.
Forrás: CSSZMIL, http://stampay.extranet.sk/selected.php?theme=0&subtheme=4&mode=0&s_k=bemutatkozas
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lőrinczi Lehr Zsigmond
1865-től haláláig a pozsonyi ev. líceum tanára Lőrinczi Lehr Zsigmond (Sárszentlőrinc, 1841. szept. 1. – Pozsony, 1871. szept. 3.) műfordító, Tolnai Vilmos apja, jelentős angol, francia, olasz művek fordítója.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Abonyi Árpád
1865. szept. 11-én Garamszentkereszten szül. Abonyi Árpád (Csiba) író, drámaíró (megh. Bp. 1918. júl. 25.). Kolozsváron érettségizett, s a jogot is itt végezte, majd Bp.-re került hírlapírónak, s itt lett befutott író.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Paikert Alajos
1866. máj. 31-én Nagyszombatban szül. Paikert Alajos (Seprősi) gazdasági szakíró (megh. Bp., 1948. júl. 30.), a „turáni eszme" híve.
Blanár Béla
1866. aug. 24-én szül. Kassán Blanár Béla történész, jogi szakíró (megh. uo., 1932. dec. 31.). Jogot végzett, szülővárosában lett ügyvéd, jogakadémiai tanár, 1914–1918 között polgármester, az államfordulat után is tevékenyen kivette részét a város köz- és kulturális életéből, helytörténeti munkákat írt.
Haiczl Kálmán
1866. okt. 14-én Selmecbányán szül. Haiczl Kálmán egyháztörténész, történész (megh. Bp., 1952. febr. 1.). 1899-ben szentelték pappá, érsekségi levéltáros Esztergomban, plébános Garamszentbenedeken, ill. a két vh. között Szőgyénben, ahol emléktábla őrzi a nevét. Feldolgozta a garamszentbenedeki apátság történetét, könyvet írt Érsekújvár és Léva múltjáról stb.
Waldapfel János
1866. okt. 14-én Nagyzáblaton (Végszabolcson) szül. Waldapfel János pedagógiai szakíró, irodalomtörténész (megh. Bp., 1935. nov. 5.). Trencsénben érettségizett, Bp.-en végzett egyetemet, s itt kezdett tanítani is. Korszerű nevelést szorgalmazó pedagógiai szaktanulmányai, továbbá irodalomtörténeti dolgozatai jelentek meg, Kármán-emlékkönyvet szerkesztett.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, úMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Péter Mihály
1867. máj. 12-én Deregnyőn szül. Péter Mihály ref. egyháztörténész, egyházi író, 1924-től egyházkerületi főjegyző, 1930-tól ref. püspök Rimaszombatban (megh. Rimaszombat, 1932. dec. 30.). Szaktanulmányok szerzője a reformátusság köréből, 1927-ben két kötetben kiadta prédikációit is (Papi dolgozatok).
Justh Béla
1867. jún. 14-én szül. Necpálban Justh Béla költő (megh. Bp., 1896). Többek között Kassán és Pozsonyban tanult, verseskötetei idegen nyelveken is megjelentek.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kóbor Tamás
1867. aug. 28-án szül. Pozsonyban Kóbor Tamás (Bermann Adolf) író, színműíró, hírlapíró (megh. Bp., 1942. máj. 26.). Reáliskolai tanulmányai után banktisztviselő, 1890-től pedig hírlapíró lett Bp.-n, s íróként is elérték az első sikerek. Regényeiben, elbeszéléseiben szívesen foglalkozott a bp.-i zsidóság életével.
Erdélyi Pál
1868.ban, négyéves korában, apja halála után, anyjával Felsőgellére költözött Erdélyi Pál (Sárospatak, 1864. febr. 12. – Bp. 1936. máj. 5.) irodalomtörténész, Erdélyi János fia, Erdélyi Zsuzsanna és T. Erdélyi Ilona apja. Gimnáziumi tanulmányait 1874-ben a komáromi bencéseknél kezdte, 1878-ban Budán folytatta, s Bp.-en végezte az egyetemet is, melynek befejezése után könyvtáros ugyanitt, ill. Kolozsváron, ahol később, majd ezt követően Szegeden egyetemi tanár. 1920–1929 között Komáromban, ill. Ekelen élt (a faluhoz tartozó Viharos pusztán volt birtokuk, az 1860-as években épült neoklasszicista Erdélyi-kúria ma is áll). Komáromban tevékeny részese a helyi kulturális életnek, dolgozott a Jókai Egyesületben, kivette részét az 1925-ös Jókai-cen... Tovább...
Forrás: FILEP-2, MÉL, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Erdélyi László
1868. márc. 2-án szül. Zsigárdon Erdélyi László kat. történetíró (megh. Zalavár, 1947. aug. 17.). 1891-ben szentelték pappá, bencés szerzetes. 1892-től Pannonhalmán, Kolozsvárott, Szegeden működött, előbb mint főiskolai, később mint egyetemi tanár, 1938-tól zalavári perjel. Elsősorban rendtörténeti és magy. középkor-történeti munkássága jelentős.
Forrás: MÉL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó Adorján Aladár
1868. márc. 12-én szül. Kassán Szabó Adorján Aladár történész, író, premontrei szerzetes (megh. uo., 1950. ápr. 7.).
Kumlik Emil
1868. jún. 5-én szül. Pozsonyban Kumlik Emil író, történész, újságíró, műfordító (megh. Bp., 1944. dec. 31.). Iskoláit szülővárosában végezte, majd újságíró lett, helybeli magyar és német lapok szerkesztője (1894–1900 között Bp.-en volt miniszterelnökségi köztisztviselő). 1922-ben azután végleg Bp.-re költözött újságírónak, de szülővárosával továbbra is állandó kapcsolatot tartott. Ott volt a Toldy Kör megalakításánál, majd három évtizeddel később megírta annak addigi történetét. Több Pozsonnyal kapcsolatos könyvet tett közzé (pl. A szabadságharc pozsonyi vértanúi, 1905, 1998).
Forrás: CSSZMIL, ÚMIL, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08903.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sajó Sándor
1868. nov. 12-én Ipolyságon szül. Sajó Sándor költő, színműíró (megh. Bp., 1933. febr. 1.). A selmecbányai líceum diákja volt, 1891–1893 között Nyitrán tanított, 1903-ban került Bp.-re. Legutóbb, 2006-ben Zalabai Zsigmond összeállításában a Lilium Aurum kiadó adott ki tőle Magyarnak lenni címmel válogatást.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL, http://www.hvim.hu/programajanlo/irodpalyazatsajo.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csermely Gyula
1869. jún. 5-én szül. Dunaszerdahelyen Csermely Gyula (Bruck Juda) író (megh. Bp., 1939. aug. 24.). Pozsonyban érettségizett, jogot Bp.-en végzett, majd előbb vidéki városokban, 1912-től Bp.-en volt ügyvéd, népszerű regényeket s elbeszéléseket írt, színművét Nagyváradon játszották sikerrel, a két vh. között több regényét megfilmesítették.
Kersék János
1869. júl 12-én szül. Léván s egész életét itt élte le Kersék János költő, színműíró, szerkesztő (megh. uo., 1927. febr. 7-én). Bp.-en szerzett jogi diplomát, majd ügyvéd volt szülővárosába, ahol újjságot írt, lapot szerkesztett. Termékeny vers- és színműszerző, megzenésített versei közül többet ma is magy. nótaként énekelnek. Síremléke a lévai temetőben található, a II. vh. végéig utca viselte Léván a nevét, 1997-ben Kersék János Kör alakult ugyanitt.
Forrás: CSSZMIL, ÚMIL, http://www.kersek.sk/pg000.html
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vutkovich Sándor
1870-ben került Pozsonyba gimnáziumi tanárnak, majd 1876-tól a jogakadémia tanára lett Vutkovich Sándor (Veszprém, 1845. szept. 12. – Pozsony, 1905. jan. 13.) irodalomtörténész, nyelvész. A város művelődésének egyik központi alakja, lapokat adott ki és szerkesztett, létrehozta a Toldy Kört, színpártoló egyesületet szervezett, irodalomtörténeti tanulmányokat, monográfiákat írt stb.
Forrás: CSSZMIL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tolnai Vilmos
1870. júl. 24-én szül. Pozsonyban Tolnai Vilmos nyelvész, filológus, irodalomtörténész. Lőrinczi Lehr Zsigmond fia (megh. Sopron, 1937. júl. 29.). Bp.-en járt egyetemre, előbb Pozsonyban, majd a magy. fővárosban, később Pécsett tanított. Az első magy. irodalomtörténeti módszertan kidolgozója, nyelvészeti és néprajzi kérdésekkel – a szavak, szólások, népdalok eredetével, a mesemotívumok vándorlásával – is foglalkozott.
Forrás: MÉL-1, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tichy Lajos
1871. aug. 25-én szül. Ciferen Tichy Lajos író (megh. Pozsony, 1925. júl. 1.). A modori tanítóképző után szülőhelyén, majd Pozsonyban tanított, történeti romantikától átitatott elbeszéléseket írt.
Prónai Antal
1871. dec. 29-én szül. Prónai Antal (1895-ig Czeczkó) irodalomtörténész (megh. Bp., 1944. máj. 29.), a piarista iskolai színjáték és iskoladráma szakértője..
Jankó Zoltán
1871. dec. 30-án szül. Bakán Jankó Zoltán író, szerkesztő, múzeumalapító, művelődésszervező (megh. Pozsony, 1941. ápr. 12.). Pozsonyban végzett jogot, s itt élt haláláig. A két vh. közti csehszlov. magy. művelődés és közélet jellegzetes alakja volt, 1927-ben Somorján múzeumot alapított. 2006-ban szülőfalujában, a művelődési házban emléktábláját leplezték le.... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, DARNAI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Frenyó Lajos
1872-ben Abaújrákoson szül. Frenyó Lajos író, történész (megh. Eperjes, 1944. jan. 21.). Részben Eperjesen végzett ev. teológiai tanulmányai után az itteni ev. kollégium tanára, ill. könyvtárosa lett, s itt élt haláláig. Elbeszéléseket, történeti tanulmányokat, vallási tárgyú írásokat publikált.
Grosschmid Géza
1872-ben szül. Kassán Grosschmid Géza jogi szakíró, politikus, Márai Sándor apja (megh. Miskolc, 1934). Könyvet írt a kisebbségi sorsról (1930), 1934-ben Miskolcra költözött.
Divald Kornél
1872. máj. 21-én Eperjesen szül. Divald Kornél (Tarczai György) művészettörténész (megh. Bp., 1931. márc. 24.). Regényeket, elbeszéléseket is írt (l. Felvidéki históriák, 2007), jelentősek a felső-magyarországi művészet értékeit feltáró munkái (A felső-magyarországi reneszánsz művészet emlékei, 1900? Szepes vármegye művészeti emlékei, I–III., 1905? Felvidéki séták, 1926, újabban: 1999).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dienes Adorján
1872. aug. 3-án Kisazaron szül. Dienes Adorján író (megh. Sátoraljaújhely, 1957. ápr. 15.). Iskoláit Sátoraljaújhelyen és Kassán, a teológiát Temesváron végezte, 1912–1942 között Nagykövesden kat. pap, Bodrogköz szellemi életének tevékeny részese, 1945 után Sárospatakon élt. Elbeszéléskötetei jelentek meg, megírta a nagyjövesdi kat. templom történetét, Regélő romok (1934) címmel felső-magyarországi várak történetét dolgozta fel.
Schöpflin Aladár
1872. okt. 4-én szül. Manigán Schöpflin Aladár, irodalomtörténész, kritikus, színikritikus, író, műfordító, lexikonszerkesztő, a 20. sz. egyik legfontosabb magy. irodalomkritikusa (megh. Bp., 1950. aug. 89.). Középiskolai és ev. teológiai tanulmányait Pozsonyba végezte, innen került a bp.-i egyetemre. A Nyugat első nemzedékének egyik legtekintélyesebb véleményformálója.
Forrás: MÉL-1, MSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Alapy Gyula
1872. okt. 20-án Komáromban szül. Alapy Gyula (Alapi) író, történész, néprajzkutató, szerkesztő (megh. Komárom, 1936. jan. 20.). Szülővárosában érettségizett, jogi diplomát Bp.-en szerzett, majd minisztériumi főtisztviselő lett, 1898-ban hazatért Komáromba, itt városi tisztviselő város, levéltáros, a helyi köz- és politikai élet, ill. a szlov. magy. művelődés jelentős képviselője, egy időben tartományi képviselő, helyi, ill. országos hatókörű egyesületek vezető tisztségviselője, múzeumigazgató, Nemzeti Kultúra címmel tudományos lapot szerkesztett, könyvtártudományi cikkeket írt, néprajzi és levéltári kutatásokat, régészeti feltárásokat végzett, forrásközleményei ma is számos hivatkozás alapját képezik, tanulmányköteteinek, írásainak új kiad... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Somló Bódog
1873-ban szül. Pozsonyban Somló Bódog jogi, filozófiai, társadalomtudományi szakíró (megh. Kolozsvár, 1920. szept. 28.), a magy. polgári jogbölcselet jeles művelője, Kolozsváron, Nagyváradon, Bp.-en működött.
Petrovics Elek
1873. aug. 10-én szül. Deregnyőn Petrovics Elek művészettörténész (megh. Bp., 1945. júl. 20.), 1914–1935 között a bp.-i Szépművészeti Múzeum igazgatója, ill. főigazgatója, a 19. és 20. sz.-i magy. képzőművészeti irodalom szaktekintélye.
Sörös Pongrác
1873. aug. 24-én szül. Komáromban Sörös Pongrác (S. Pál) történész, irodalomtörténész (megh. Bp., 1919. jan. 5.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Wick Béla
1873. nov. 10-én Kisszebenben szül. Wick Béla művészettörténész, történész, kat. egyházi író (megh. Kassa, 1955. dec. 25.). Eperjesen érettségizett, Kassán és Kolozsvárott tanult teológiát, 1896-tól segédlelkész Kassán, majd Eperjesen gimnáziumi, 1921-től Kassán teológiai főiskolai tanár. Jelentősek a kassai műemlékeket sorra vevő könyvei (A kassai Szent Erzsébet-dómról készült 1993-ban új kiadásban is megjelent). 2008 tavaszán a Wick Béla az ember, pap és történész c., róla készült könyvet emlékesten mutatták be Kassán, ahol emléktáblát is terveznek állítani neki.
Forrás: CSSZMIL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Benczur Vilmos
1873. dec. 17-én Kassán szül. Benczur Vilmos helytörténeti író, művelődéstörténész (megh. uo., 1940). Tisztviselő volt szülővárosában, s annak történetével, művelődéstörténetével kapcsolatos könyveket publikált, megírta pl. a kassai szabadkőművesség, színészet, ill. ev. temető történetét.
Wildner Ödön
1874. jún. 11-én szül. Kassán Wildner Ödön író, történész, irodalomtörténész, műfordító (megh. Búcsú, 1944. jún. 12.), bp.-i egyetemi évei után is a magy. fővárosban maradt, s tevékeny részvevője volt az ottani szellemi életnek. Társadalom- és várostörténeti, továbbá irodalomtörténeti tanulmányokat írt, angol, orosz, francia irodalmat, ill. Goethét és Nietzschét is fordított .
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gárdonyi Albert
1874. dec. 24-én Eperjesen szül. Gárdonyi (1903-ig Grünn) Albert történetíró (megh. Bp. 1946. okt. 23.). 1899-től a magy. fővárosban élt, könyvtáros, egyetemi tanár, a történelmi segédtudományok szakértője, e tárgykört dolgozza fel pl. A történelmi segédtudományok története (1926) c. könyvében.
Dobay István
1875-ben Eperjesen szül. Dobay István (Hungaricus Viator) publicista, lapszerkesztő (megh.: ?). Szülővárosában tanult, jogot is itt végzett, az 1900-as évek elején Pozsonyban, 1914–192 között Budapesten, majd 1921-től újból Pozsonyban újságíró, lapszerkesztő, útirajzok szerzője.
Gratz Gusztáv
1875. márc. 10-én Gölnicbányán szül. Gratz Gusztáv politikus, jogi szakíró, történetíró, közíró (megh. Bp. 1946. nov. 21.). Jogot végzett, bp.-i német lapok, ill. a Huszadik Század szerkesztője, 1917-ben pénzügyminiszter, 1921-ben külügyminiszter. Nemzetközi joggal, alkotmányjoggal és választójoggal, valamint a 19–20. sz. fordulójának magyar bel- és külpolitikai kérdéseivel, történelmi fordulópontjaival foglalkozott.
Buchinger Manó
1875. máj. 15-én Nyitrán szül. Buchinger Manó politikus, emlékiratíró (megh. Bp., 1953. aug. 18.). Könyvkötőnek tanult, az 1890-es években bekapcsolódoitt a munkásmozgalomba, szociáldemokrata, majd kommunista politikus lett Bp.-en, emlékiratainak két kötete mellett többkötetnyi politikai publicisztikát írt.
Szeberényi Lajos
1875. jún. 4-én halt meg Pozsonyban Szeberényi Lajos (Jenőfi) költő, műfordító (szül. Maglód, 1820. aug. 15.). A selmecbányai ev. líceumban kötött barátságot Petőfi Sándorral, amely 1845-ig tartott, amikor is durva támadást intézett a költő ellen. Később forrásértékű könyvet írt Petőfi selmecbányai napjairól. Pozsonyban teológiát, Pápán jogot végzett, szerepet vállalt az 1848-as forradalomban, amiért börtönbe került. Szabadulása után különböző helyeken és munkakörökben tevékenykedett, 1864-től ev. lelkész volt Pozsonyban. Szlovák népdalokat fordított magyarra, a magy.–szlov. és magy.–cseh ir. kapcsolatok elmélyítésén fáradozott.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Krenner Miklós
1875. jún. 18-án Garamberzencén szül. Krenner Miklós hírlapíró (Spectator, megh. Bp., 1968. aug. 11.). Már fiatalon Erdélybe került: a két vh. közötti erdélyi művelődés és újságírás egyik fontos személyisége volt. 1943-ban Bp.-re költözött.
Ortvay Tivadar
1875. október 11-től a pozsonyi jogakadémia tanára Ortvay Tivadar (1875-ig Ortmayr, Csiklovabánya, 1843. nov. 18. – Bp., 1916. júl. 8.) történész, régész, az MTA levelező tagja, eredeti feltárásokon alapuló régészeti, ill. történetírói munkássága egyként jelentős. Alapvető, ma is új és új kiadásokban megjelenő műve többek között a Pozsony város utcái és terei c. hatalmas munkája.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rajcsányi Gyula
1875. nov. 8-án szül. Nagypetrösben Rajcsányi Gyula író (megh. Pozsony, 1949. jan. 2.). Kolozsváron végzett jogot, 1909-től Pozsonyban tanfelügyelő, bekapcsolódott a Toldy Kör munkájába is.
Baranyay József
1876. szept. 6.án szül. Kamocsán Baranyay József író, történetíró, szerkesztő (megh. Komárom, 1952. jan. 20.). Gimnáziumi tanulmányait Komáromban és Pápán (más forrás szerint Keszthelyem és Debrecenben) végezte, Bo.-en szerzett jogi dipőlomát. Ezután lapszerkesztő lett Dunaszerdahelyen, majd Komáromba került, itt különböző lapok és időszaki kiadványok (naptárak, kalendáriumok) szerkesztése mellett könyvtárosként működött. Szépirodalmi művein, elbeszéléskötetein kívül számos hely- és művelődéstörténeti, könyvet írt a régi Csallóközről, a csallóközi aranymosásról, Komárom és a magy. királyok kapcsolatáról, a komáromi magy. színészetről, nyomdászatról és sajtóról, Komárom előfordulásáról a magy. népdalokban stb. Írásaiból a rendszerváltás után... Tovább...
Bányász László
1876. dec. 23-án Szinyeújfalun szül. Bányász László író, kritikus (megh.: ?). Jogi tanulmányokat végzett, bejárta Nyugat-Európát, közhivatalnok lett Bp.-en, majd tanár volt, regényt s szociális látleletet írt.
Szkalos Emil
1877-ben Losonctamásin szül. Szkalos Emil ev. egyházi író, Madame Sans-G?ne (Szkalos Emilné Járossy Erzsébet) férje (megh. Rozsnyó, 1932), megírta a rozsnyói ev. egyház történetét (1931).
Szathmáry István
1877. febr. 4-én szül. Szathmáry István költő (megh. Bp., 1943), 1918-tól Bp.-en élt.
Ungár Joób
1877. ápr. 30-án szül. Hernádzsadányban Ungár Joób jogi szakíró, közíró (megh. Kassa, 1941. jan. 20.). Iskoláit – beleértve a jogakadémiát is – Kassán végezte, 1904-től itt volt ügyvéd. Jogi szakcikkek szerzője, feltérképezte a magyar zsidóság helyzetét az első Csehszlovák Köztársaságban.
Szelényi Ödön
1877. júl. 23-án szül. Késmárkon Szelényi Ödön irodalomtörténész, filozófus, pedagógiai szakíró (megh. Bp., 1931. szept. 18.). Szülővárosában szerzett magy.–német szakos tanári képesítést, 1899-től többek között Lőcsén, ill. Késmárkon gimnáziumi tanár, 1909-től a pozsonyi ev. teológiai akadémián is tanított, majd Bp.-re került. Irodalom- és filozófiatörténeti, pedagógiai és vallásbölcseleti könyvek szerzője.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó Ervin
1877. aug. 23-án szül. Szlanicán Szabó Ervin társadalomtudós (megh. Bp., 1918. szept. 30.).
Szental György
1877. okt. 1-jén Nyitrán elhunyt Szental György költő, író, színműfordító (szül. Pest, 1822).
Demkó Kálmán
1878–1896 között Lőcsén tanár Demkó Kálmán (Görömböly, 1852. okt. 3. – Bp., 1918. febr. 13.) történész, majd Bp.-en lett gimnáziumi tanár, ill. politikus, kutató. Lőcse és a Szepesség történetének egyik legalaposabb ismerője, több monográfiát, szaktanulmányt írt a tárgyban, létrehozta a Szepesmegyei Történelmi Társulatot.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fülöp Zsigmond
1878-ban Komáromban szül. Fülöp Zsigmond művelődéstörténész, lapszerkesztő, politikus (megh. uo., 1940). A két vh. közti helyi közélet tevékeny alakja, a Komáromi Lapok főszerkesztője, helybeli kiadványok szerkesztője, komáromi művelődéstörténeti forrásmunkák szerzője, 1939-től a város polgármestere. Síremléke a komáromi ref. temetőben található.
Flórián Károly
1878. jan. 26-án Eperjesen szül. Flórián Károly jogi szakíró (megh. Kassa, 1941. aug. 15.). 1901-től az eperjesi, 1918–1922 között a kassai jogakadémia tanára. Ezt követően Eperjesen élt, 1924–1928 között a város polgármestere volt. A két vh. közti csehszlov. magy. szellemi és tudományos élet tevékeny részese, számos jogi szakpublikáció szerzője.
Czabán Samu
1878. febr. 17-én szül. Rozsnyón Czabán Samu író, színműíró, pedagógiai szakíró, szerkesztő (megh. Nagyszőllős, 1942. dec. 16.). Eperjesen nyert tanítói képesítést, Miaván kezdett tanítani, pedagógussztrájkokat szervezett, állásából elbocsátották, Bp.-en kivette részét az 1918–1919-es magyarországi forradalmakból, börtönbe került, 1921-től Csehszlovákiában élt, kapcsolatot tartott a kommunista párttal, Beregszászon telepedett le, tanított, tanügyi és gyermeklapot szerkesztett, Kárpátalja Magyarországhoz való visszacsatolása után újból elvesztette állását, s ismét börtönbe került. Többek közt iskolások számára írt színművei jelentek meg. A rendszerváltás után szülővárosában szobrot állítottak neki, évente Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kardeván Károly
1878. szept. 22-én szül. Lőcsén Kardeván Károly irodalomtörténész (megh. Bp., 1962. nov. 16.). Tanári oklevelet szerzett, majd 1911–1920 között Lőcsén tanított, ezután Szombathelyre, később Bp.-re került. Főként Madách Imrével, ill. Az ember tragédiájával foglalkozott.
Takács Menyhért
1879-ben lett a jászóvári premontrei rend tagja Takács Menyhért (Sátoraljaújhely, 1861. szept. 3. – Gödöllő, 1933. nov. 29.) kat. egyházi író, műfordító. Itt végezte teológiai tanulmányait, Kolozsváron tanári oklevelet szerzett. 1883-tól Rozsnyón, majd Kassán tanított, 1898-tól az itteni premontrei főgimnázium igazgatója, 1900-tól jászói prépost. Jelentős közéleti és iskolateremtő tevékenységet folytatott, 1910–1919 között a kassai Kazinczy Társaság elnöke. Könyvet írt a római nevelésről, megírta a gondolkodás történetének kézikönyvét, Dante, Aesopus és Madách címmel jelentetett meg tanulmányt. A történeti ország széthullása után Gödöllőn új rendházat hozott létre, tevékenységét itt folytatta, s itt temették el. Hamvait a bécsi döntés után ... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL, http://www.prem.hu/adatok/takacsmenyhert.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dénes Lajos
1879. jan. 15-én Garamdamásdon szül. Dénes Lajos esztéta, tankönyvíró (megh. Bp., 1942. aug. 20.), Bp.-en szerzett egyetemi diplomát, s ettől kezdve ott működött mint tanár, ill. kutató. Tankönyveket, esztétikai kérdésekkel foglalkozó tanulmányköteteket írt.
Nagyiványi Zoltán
1879. febr. 8-án szül. Aranyosmaróton Nagyiványi Zoltán író (megh. Bp., 1951. ápr. 11.), egzotikus témájú, ill. önéletrajzi telítettségű regények szerzője.
Nagy Vince
1879. márc. 20-án szül. Garamsallón Nagy Vince költő, ref. egyházi író (megh. ?), verseskötetek, elbeszélések szerzője.
Erdős Renée
1879. máj. 7-én szül. a ma Nagykeszihez tartozó Érseklélen Erdős Renée (Ehrental Regina) író, költő, színműíró (megh. Bp. 1956. júl. 9.). Gyermekkorát Győrszigeten töltötte, iskoláit Győrben kezdte, majd Bp.-en lett színésznő. Írói pályáját versekkel, verseskötetekkel kezdte (ezek Ady Endrére is hatást gyakoroltak), igazi sikereit azonban regényeivel érte el. A II. vh., ill. 1948 utáni politikai kurzus margóra helyezte műveit, könyvei csupán 1989 után jelenhetnek meg újra.
Forrás: ERŐS, ÚMIL, http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91s_Ren%C3%A9e
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tuba Károly
1879. aug. 13-án szül. Komáromban Tuba Károly költő, író (megh. Bp., 1958. aug. 10.). 1901-ben Léván szerzett tanítói oklevelet, majd Csallóközaranyoson, ill. szülővárosában tanított, 1911-ben Bp.-en telepedett le. Több verseskötet szerzője.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Borsovai Lengyel Gyula
1879. aug. 27-én Rimaszombatban szül. Borsovai Lengyel Gyula író (megh. Szendrőlád, 1939. dec. 26.). Szülővárosában érettségizett, Sárospatakon ref. teológiát végzett, 1908-tól Szendrőlád lelkésze volt, elbeszéléseket, regényeket írt.
Tichy Gyula