 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Október |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
| 6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
| 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
| 20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
| 27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Alsósztregova (Nógrád vm.) - Dolná Strehová (Nagykürtösi j.) |
Szenci Molnár Albert  1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 1617. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább... | | | Helységnévmutató: Győr (Mo.) | Gönc (Mo.) | Debrecen (Mo..) | Kolozsvár (ma: Cluj, Ro.) | Prága (Praha, Cs.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Nagybiccse (Bytča, Szl.) | Komját (Komjatice, Szl.)-Komjatice (Érsekújvári j.) | Vágsellye (ala, Szl.) Nagyszombat (Trnava, Szl.)-aža (Vágsellyei j.) | Szepsi (Moldava nad Bodvou)-Moldava nad Bodvou (Kassa-vidéki j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Alsósztregova (Dolná Strehová, Szl.)-Dolná Strehová (Nagykürtösi j.) | Szenc-Senec (Szenci j.) | |
|
| Madách Gáspár 1590 körül szül. Alsósztregován (más források nem adják meg születése helyét) Madách Gáspár költő, Rimay János unokaöccse (megh.: ?, 1641). | | | Rimay János  1596-ban szül. Alsósztregován Rimay János költő (megh. Divény, 1631. dec. 11.), a magy. késő reneszánsz költészet egyik legjelesebb képviselője, Balassi Bálint tanítványa, ir.szervező munkája is jelentős. Az ország számos neves személyiségével volt kapcsolata, megfordult nála Szenci Molnár Albert, dolgozott Bocskai Istvánnak, Thurzó Imrének, Bethlen Gábornak, részt vett az 1619. évi pozsonyi országgyűlésen, kétszer is volt követségben a töröknél. Élete utolsó évtizedében családi birtokaikon élt Alsósztregován, ott is temették el. Versei változatosak, formaművészete példás, nevezetes műve a Balassi halálát megéneklő verse (Az nagyságos Gyarmathi Balassi Bálintnak Esztergom alá való készületi...), Balassi összes verseinek kiadásához tervezett... Tovább... | | | Bél Mátyás  1684. márc. 22-én szül. Ocsován (Nagyócsán) Bél Mátyás történetíró, geográfus, Magyarország első rendszerbe foglalt leírásának elkészítője, Bél Károly András apja (megh. Pozsony, 1749. aug. 29.), a 18. sz. egyik legjelentősebb magyarországi tudós egyénisége. Szülöfalujában, Losoncon, Kálnón, Alsósztregován, Besztercebányán, Pozsonyban nevelkedett, majd Németországban tanult. Hazatérte után, 1708-tól Besztercebányán, 1714-től Pozsonyban tanított, a pozsonyi ev. gimnáziumot európai színvonalra emelte. Tankönyveket, ill. latin nyelvű újságot (Nova Posoniensia, 17201721, ez az első rendszeresen megjelenő magyarországi újság), magyar és szlovák katekizmust és egyháztudományi művet, német imakönyvet adott ki, magy. nyelv- és irodalomtörténetet ... Tovább... | | | Madách Imre  1823. jan. 21-én szül. Alsósztregován Madách Imre drámaíró, költő, Madách Aladár apja, a magy. ir. egyik legnagyobb alakja, Az ember tragédiája szerzője (megh. uo., 1864. okt. 3.). A ma is látható alsósztregovai kastélyépület nem tekinthető Madách szülőházának, hiszen ő még abban a régi emeletes, kéttornyú kastélyban született, melyet 1928-ban lebontottak. A mostani kastélyt Madách édesapja 1825-ben emeltette, s költőnk itt élte le életének nagy részét. A kastélyban 1945 után szlovák iskolát és óvodát működtettek, s csupán 1964-ben, Madách halálának 100. évfordulójára újították fel és irodalmi múzeumot létesítettek benne (amely ma a Szlovák Nemzeti Múzeum keretén belül működő Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma gondozásában van). Tragédiakölt... Tovább... | | | Arany János  1855. aug. 23-tól szept. 20-ig volt családjával Tompa Mihály vendége Hanván Arany János (Nagyszalonta, 1817. márc. 2. Bp., 1882. okt- 22.) költő, műfordító, szerkesztő, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. 1862. aug. 10-én pedig Arany Madách Imrét látogatta meg Alsósztregován (az előző napi csesztvei találkozásuk után), és aug. 12-ig volt a vendége, majd barátja kíséretében Szliácsra utazott, ahol egy teljes hónapot töltött az ottani fürdőben (a Pest, ill. a Belvedere Szállóban lakott), ám mindössze a Poéta és politikus c. epigrammája született itt. (1869-ben 1876-ig minden nyáron Karlovy Varyban gyógykezeltette magát.) A mai Szlovákia területéhez kapcsolódik Arany Katalin (1850), ill. A nagyidai cigányok (1851) c. verse (Cseho... Tovább... | | | Komjáthy Jenő  1885-ben került Szenicre tanárnak Komjáthy Jenő (Komjáti, Szécsény, 1858. febr. 2. Bp., 1895. jan. 26.) költő, a magyar szimbolizmus korai képviselője.. Apja Madách Imre, ill. Szontágh Pál barátja volt, fiát magánúton kezdte taníttatni, gimnáziumba többek közt Besztercebányára, Selmecbányára, ill. Pozsonyba járatta. Komjáthy Jenő ifjúkori lázongások után 1880-ban Balassagyarmaton szerzett tanári képesítést, 1885-ben többször meglátogatta Alsósztregován Madách Imre fiát, Madách Aladárt, 1887-ben került Szenicre tanítani, s onnan halálig nem tudott elkerülni. S bár bekapcsolódott a helyi társasági életbe, teljes elszigeteltségben érezte magát (Szenicen c. versét pl. így kezdi: Itt élek megvetetten, / Mint egy elátkozott; / Már szinte elfel... Tovább... | | | Komlós Aladár  1892. dec. 10-én szül. Alsósztregován Komlós Aladár (Koral Álmos) költő, író, irodalomtörténész, Palotai Erzsi férje (megh. Bp., 1980. jún. 22.). Ipolytarnóci gyermekévek után került 1899-ben szüleivel Losoncra, s itt élt érettségijéig: 1910-ig, s itt jelentek meg első versei is (osztálytársaival: Begyáts Lászlóval, Darvas Jánossal Bontakozó szárnyak címmel adott ki 1910-ben versfüzetet), majd Bp.-re ment egyetemre. 1919 őszén újból szülővárosában volt, azután néhány hónapig Kassán tanár, publikált a Kassai Naplóban, ám a csehszlov. hatóságok egy cikke miatt elbocsátották. Innen Bécsbe ment, ám 1921-ben végleg Bp.-re költözött. Közben Bécsből munkatársa lett a pozsonyi Tűznek is, s Csehszlovákiában Zsidók válaszúton (Eperjes, 1920) címmel m... Tovább... | | | Madách Aladár 1908. júl. 26-án hunyt el Alsósztregován Madách Aladár költő, író, Madách Imre fia (szül. Csesztve, 1848. jan. 1.). Pozsonyban és Egerben volt joghallgató az 1860-as évek második felében, 1871-től alsósztregovai birtokukon gazdálkodott. Verseket írt, spiritualizmussal foglalkozott, édesapja hagyatékát gondozta. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
