 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Áprílis |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
| 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
| 14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
| 21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
| 28 |
29 |
30 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Bán (Trencsén vm.) - Bánovce nad Bebravou (Báni j.) |
Feller Miklós Az 1546-os pozsonyi országgyűlésről Feller Miklós naplóíró Besztercebánya követeként latin nyelvű naplót vezetett, mely tkp. az első magy. országgyűlési naplónal számít. | | | Balassi Bálint gróf  1554. október 20-án szül. Zólyom várában Balassi Bálint költő, drámaíró, a magyar reneszánsz, ill. a mindekori magy. költészet kiemelkedő képviselője. Zólyomban csupán kora gyermekkorát töltötte, nevelője a család lelkipásztora, Bornemisza Péter volt. Alsóbb iskoláit Besztercebányán végezte, ifjúkora többnyire Liptóújváron telt (de Kékkő, Végles, Divény vára is az övék volt). A magyaron kívül szlovákul, horvátul, latinul, németül, olaszul, románul egyaránt jól beszélt. 1572-ben apjával együtt részt vett I. Rudolf pozsonyi koronázási ünnepségein, ahol költőnk juhásztáncával kápráztatta el a könryezetében levőket. Zajos-zaklatott életéhez a szerelmi viszontagságok, kalandok, birtokperek, személyes viszálykodások, botrányok is hozzátartoztak. ... Tovább... | | | Bocatius, Joannes 15921599 között Eperjesen tanított, azt követően pedig Kassán élt Joannes Bocatius (Bocatius János, Bock, Vetschau, 1569. dec. 25. Uherský Brod, 1621. nov. 12.) költő, egyházi író, történetíró, politikus, kora egyik legkiválóbb elméje. 1590-ben érkezett Magyarországra, vélekedések szerint Selmecbányán is megfordulhatott, Kassán tanítósága mellett háromszor volt a város jegyzője, kétszer városbíró, 1604-ben II. Rudolfhoz indult Prágába, hogy a város nevében tiltakozzon előtte, amiért a kassai dómot elvették a protestánsoktól, 1605-ben megnyitotta a város kapuit Bocskai István csapatai előtt, 16061610 között Prágában rabosokodott, amikor is sikerült megszöknie és visszatérnie Kassára, ahol 1613-tól ismét iskolaigazgató, 1618-tól pedig... Tovább... | | | Szepsi Csombor Márton  1595-ben szül. Szepsiben Szepsi Csombor Márton író, versszerző, kora egyik kiemelkedő magyar írói teljesítményének létrehozója (megh. Varannó, 1622). Szülővárosán kívül Késmárkon, Nagybányán és Göncön tanult, 1615-ben Telkibányán iskolamaster. 1616 májusa és 1618 áprilisa között beutazta Nyugat-Európát. Bejárta Lengyelországot, Csehországot, Sziléziát, Poroszországot, volt Dániában, Londonban, Canterburyban, Párizsban, majd Németországon át indult vissza. Hazatérve Kassán lett iskolaigazgató, lésőbb, 1620 őszétől Varannón pap, ill. házitanító, ahol két év múlva pestisjárvány áldozata lett. Kassán írt s kinyomtatott műve, az Europica varietas (1620, legújabb, szlov. magy. kiadása: 2003) az első magyar útleírás, szülőhelye emlékét őrzi az Ad ... Tovább... | | | Pereszlényi Pál 1631. jan. 25-én szül. Pereszlényben Pereszlényi Pál nyelvtaníró, jezsuita egyházi író (megh. Besztercebánya, 1689. jan. 6.). 1653-tól Nagyszombatban tanított. Magyar nyelvtant írt latin nyelven (1682). | | | Berzeviczy Henrik 1650. nov. 1-Jén szül. Hámborban Berziviczy Henrik jezsuita iskoladráma-szerző (megh. Besztercebánya, 1713. jún. 20.). Többek közt Nagyszombatban tanult, Ungváron, Kassán, Nagysuzombatban, Lőcsén, Trencsénben, Besztercebányán tanított, tankönyvet, egyházi munkát, iskolai színjátékot írt. | | | Moller Károly Ottó 1670. jan. 10-én Pozsonyban szül. Moller Károly Ottó orvos, szakíró, Bél Mátyás segítője és munkatársa (megh. Besztercebánya, 1747. ápr. 9.).. | | | Szlavkovszky Benedek 1684-ben szül. Besztercebányán Szlavkovszky Benedek versszerző, piarista iskoladrámaszerző (megh. (Korpona, 1748. szept. 11.), Nyitrán végezte a teológiát, aritmetika-, zene- és filozófiatanár volt Privigyén, majd Szentgyörgyön (itt később iskolaigazgató), Breznóbányán plébános, Rózsahegyen rendfőnök-helyettes, élete utolsó két évében Korponán igazgató-helyettes. Ismertek képversei is. | | | Bél Mátyás  1684. márc. 22-én szül. Ocsován (Nagyócsán) Bél Mátyás történetíró, geográfus, Magyarország első rendszerbe foglalt leírásának elkészítője, Bél Károly András apja (megh. Pozsony, 1749. aug. 29.), a 18. sz. egyik legjelentősebb magyarországi tudós egyénisége. Szülöfalujában, Losoncon, Kálnón, Alsósztregován, Besztercebányán, Pozsonyban nevelkedett, majd Németországban tanult. Hazatérte után, 1708-tól Besztercebányán, 1714-től Pozsonyban tanított, a pozsonyi ev. gimnáziumot európai színvonalra emelte. Tankönyveket, ill. latin nyelvű újságot (Nova Posoniensia, 17201721, ez az első rendszeresen megjelenő magyarországi újság), magyar és szlovák katekizmust és egyháztudományi művet, német imakönyvet adott ki, magy. nyelv- és irodalomtörténetet ... Tovább... | | | Hajnóczy Dániel 1690. ápr. 9-án szül. Vágbesztercén Hajnóczy Dániel író (megh. Sopron, 1747. febr. 26.). Tanulmányai wittenbergai befejezése után 1718-tól a soproni ev. gimnázium tanára lett. Verstani tankönyvet írt, iskolai naplót vezetett, párbeszédes útinaplójában a Besztercebányáról Sopronba vezető útját is feldolgozta. | | | Tomka Szászky János 1694. szept. 7-én szül. Zólyomban Tomka Szászky János (Szászky) földrajzi szakíró (megh. Pozsony?, 1762. aug. 26.). Tanulmányai Rozsnyóhoz, Besztercebányához, Győrhöz, Pozsonyhoz kötötték, 1732-től Pozsonyban tanított. Bél Mátyás munkatársa volt, ismert egyetemes földrajza, melyben nagy terjedelmet szentelt Magyarország földrajzának is. | | | Tolvay Imre 1694. nov. 8-án szül. Holicson Tolvay Imre jezsuita történetíró (megh. Kékkő, 1775. júl. 10.). Többek közt a pozsonyi, a nagyszombati, a besztercebányai rendház tagja, 17571773 között a nagyszombati egyetemi nyomda vezetője, az itteni egyetem történetének feldolgozója. | | | Schmitth Miklós 1707. dec. 6-án Nagyszombatban halt meg Schmitth Miklós történész (szül. Nagymarton, 1707. dec. 6.). | | | Árvai Mihály 1708. szept. 13-án szül. Kassán Árvai Mihály (Árvay) költő, jezsuita tudománytörténet-író (megh. Boldogújfalu, 1750. febr. 15.). Többek közt a kassai (17251726, 17341735), a komáromi (1728), a nagyszombati (17291731, 1733, 17361739), a besztercebányai (1740) rendház tagja, tudománytörténeti vázlata maradt fenn, Res litteraria Hungariare c., 1735-ben Kassán megjelentetett műve az első kísérlet a magyar irodalom történeti összefoglalására. | | | Kaprinai István 1714. aug. 12-én szül. Érsekújváron Kaprinai István jezsuita történész (megh. Nagyszombat, 1785. dec. 26.). Többek között a nagyszombati (17301731, 17661773), a kassai (17331735, 17401741, 17551756), ill. a besztercebányai (1744) rendház tagja, de a történeti Magyarország egyéb vidékein is szolgált. Híres szónok volt, számos történeti forrásanyagot dolgozott fel és adott ki, megteremtette a magyarországi numizmatika alapjait.. | | | Telek József 1716-ban szül. Tarnócon Telek József kat. egyházi író (megh. Vác, 1773. jún. 3.). Többek között Körmöcbányán tanult (teológiát, 17391742-ben), az 1750-es években Kassán is tanított, utolsó lelkészi állomáshelye Vác volt. Prédikációgyűjteményeket adott ki, ellenezte a protestantizmus, Pármány Péter követője volt. | | | Ribini János 1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde. | | | Bartakovics József 1722. márc. 19-én szül. Szalakuszon Bartakovics József kat. egyházi író, szakíró, szótárszerkeszrő, író (megh. Kassa, 1763. ápr. 15.). Tanulmányait Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Grazban végezte, előbb Szakolcán, később többek között Egerben, Nagyszombatban, Besztercebányán, végül 1755-től Kassán tanított. Latinnémetmagy. bányászati szótárt szerkesztett, ismert az arany- és ezüstbányászatról szóló tankölteménye, s fennmaradtak iskolai színjátékai is. | | | Illei János 1725. jan. (v. máj.?) 25-én Komáromban szül. Illei János (Szabó) jezsuita iskoladráma-szerző és -fordító (megh. Komárom, 1794. jan. 24.). Szülővárosában és Kőszegen járta ki iskoláit, 1743-tól tagja a jezsuita rendnek, Trencsénben tesz fogadalmat, többek közt Nagyszombatban, Szakolcán, Besztercebányán és Kassán tanár, ill. hitszónok. A rend feloszlatása után, 1773-tól Budán tanított, nyugdíjba vonulása után hazatért szülővárosába. Munkái a legjelesebb magy. iskoladrámák közé taroznak. | | | Éder Xavér Ferenc 1727. márc. 19-én szül. Selmecbányán Éder Xavér Ferenc hittérítő, földrajzi író (megh. Besztercebánya, 1773. ápr. 7.). Nagyszombatban tanulmányai végeztével 1749-ben jezsuita hittérítőként a perui Moxó indiánok közé ment, ahonnan 1769-ben tért csak haza, s lett Besztercebánya plébánosa. Európában elsőként adott tudósítást Peruról. | | | Wagner Károly 1732. ápr. 12-én szül. Zborón Wagner Károly jezsuita történész (megh. Kisszeben?, 1790. jan. 7.), többek közt a trencséni (17481749), az eperjesi (1751, 1770), a nagyszombati (1765, 17711773), a szepeshelyi (1762), a bazini (1763), a besztercebányai (1764), a szakolcai (17661769) rendház tagja volt, 1773-tól Pozsonyban, 1777-től Budán van, 1784-ben nyugalomba vonult, s Kisszebenben telepedett le, ma is használatos forráskiadványok, genealógiai munkák szerzője. | | | Helységnévmutató: Kisszeben (Sabinov, Szl.)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szepeshely (Spiská Kapitula, Szl.) | Bazin (Pezinok, Szl.) Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Pezinok (Bazini j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Zboró-Zborov (Bártfai j.) | |
|
| Cornides Dániel 1732. júl. 1-jén Liptószentmiklóson szül. Cornides Dániel történész (megh. Pest, 1787. okt. 4.). Iskoláit Körmöcbányán, Losoncon, Pozsonyban (itt Bél Mátyás tanítványa volt), majd külföldön végezte, ezután nevelő Erdélyben, 1784-től Pesten egyetemi tanár, főleg középkorkutatással foglalkozott, írt Anonymusról, a régi magyarok vallásáról, fontos forrásmunkákat tett közzé stb. | | | Wallaszky Pál 1742. jan. 29-én Bagyánban szül. Wallaszky Pál irodalomtörténész (megh. Jolsva, 1824. szept. 29.). Középiskolába Selmecbányán, Rimaszombatban, Pozsonyban járt, ugyanitt bölcseletet és teológiát is végzett, többek közt Losoncon is nevelősködött, 1783-tól Jolsván paposkodott. Ő adta ki latinul az első magy. rendszeres irodalomtörténetet (1785-ben). | | | Simai Kristóf  1742. nov. 8-án Komáromban szül. Simai Kristóf (Sima Márton) piarista iskoladráma-szerző, szótáríró (megh. Selmecbánya, 1833. júl. 14.). Többek közt Privigyén és Nyitrán tanult, Kassán, Körmöcbányán tanított, 1830-tól Selmecbányán vicerektor. 1790-ben az ő Igazházijával kezdődött a magy. hivatásos színjátszás Budán, iskoladrámái, drámamagyarításai ma is elevenen hatnak, s különböző átdolgozásokban mai színpadokon is felbukkannak. | | | Faludi Ferenc  17451750 között a nagyszombati egyetem bölcsészkarának dékánja és teológiatanára Faludi Ferenc (Németújvár, 1704. márc. 25. Rohonc, 1779. dec. 18.) költő, író, műfordító, a 18. sz.-i magy. költészet és széppróza egyik mestere. 1747-től a nyomda igazgatója (saját művei közül itt adta ki az Udvari ember első részét, valamint a Nemes embert és a Nemes asszonyt). Szerzetesi próbaévét a jezsuita rendben 1721-ben Besztercebányán töltötte. 17531773 között, a rend feloszlatásáig a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárosa, gimnáziumigazgató, könyvvizsgáló volt, itt jelent meg Téli éjszakák c. műve is. | | | Benyák Bernát József 1745. dec. 6-án szül. Komáromban Benyák Bernát József író, piarista iskoladráma-szerző (megh. Selmecbánya, 1829. márc. 1.). Tanulmányai elvégeztével tanári pályáját a nyitrai konviktus igazgatójaként kezdte, majd az ország különböző városaiban többek között Trencsénben, ill. Selmecbányán tanított. Előadásait magyarul tartotta, s azon volt, hogy az idegen szakkifejezések helyébe magyarokat léptessen. Számos művet hagyott maga után: verseket, színműveket, fizikai. filozófiai, nyelvtani értekezéseket, fordításokat stb. | | | Klein János Sámuel 1748. jan. 24-én szül. Bártfán Klein János Sámuel ev. egyháztörténész (megh. Gölnicbánya, 1820. dec. 10.). Németországi tanulmányok után 1774-től Eperjesen, Bártfán, Kassán, Gölnicbányán tanár, ill. lekész. Mo.-i egyháztörténetet írt, elkészítette a mo.-i ev. lelkészek lexikonát. | | | Ambrózy Sámuel 1748. márc. 22-én szül. Szielnicen Ambrózy Sámuel (Ambrosius, Samuel) ev. egyházi író, szerkesztő (megh. Selmecbánya, 1806. febr. 15.). Tanulmányait a pozsonyi ev. líceumban kezdte, majd a jénai egyetemre ment. 1785-től Velicsnán, Besztercebányán, végül, 1803-tól Selmecbányán lelkész. Népszerűsítette az iskolai oktatást, a közművelődést, évkönyvet szerkesztett. | | | Szabó István (16951753) 1753. márciusában hunyt el Nagyszombatban Szabó István jezsuita egyházi író, hitszónok (szül. Eger, 1695. júl.? 28.?), többek között Trencsénben, Kassán, Besztercebányán, Komáromban, Nagyszombatban szolgált, prédikációit több kötetben adta ki. | | | Árvai György 1759. júl. 5-én Szepesváralján (újabb adat szerint Szepeshelyen, júl. 7-én) halt meg Árvai György (Árvay) költő, jezsuita egyházi író (szül. Eger, 1697. ápr. 25., újabb forrás szerint 1698. ápr. 27?). Többek közt a trencséni (1715), a nagyszombati (17231724, 17261729, 17321739, 17441746), a kassai (17471749, 17531758), a besztercebányai (1731), ill.1759-ben a szepesváraljai (újabb adat szerint szepeshelyi) rendház tagja volt. Beszédeiben, verseiben általában a múltat idézik meg. | | | Magda Pál 1770. jún. 29-én szül. Rozsnyón Magda Pál statisztikus, történész, filozófus (megh. Sárospatak, 1841. júl. 23.). Rozsnyón, Késmárkon, Pozsonyban járt gimnáziumba, majd jénai egyetemi évei után 1797-től közel másfél évtizeden át többek közt Csetneken, Sajógömörben, Lőcsén, Besztercebányán tanított. Munkásságának nagy szerepe van a reformkori eszmék előkészítésében, az első magy. nyelvű statisztikai mű szerzője, a nemzeti önállóság, a független nemzetgazdaság híve, nagy jelentőséget tulajdonított a népiskolai nevelésnek, a közművelődésnek. | | | Kazinczy Ferenc 1779-ben joggyakornoknak került Kassára Kazinczy Ferenc (Érsemlyén, 1759. okt. 27. Széphalom, 1831. aug. 23.) író, költő, szerkesztő, nyelvújító, a magy. ir. kiemelkedő alakja, intézményesülésének szorgalmazója, a magy. tudományszervezés első gesztorainak egyike. Iskoláit korábban Késmárkon (1768-ban) és Sárospatakon végezte, s első műve, a tizenhat éves korában kiadott Magyar Ország geographica, az az földi állapotjának lerajzolása, 1775) is itt jelent meg. 1781-ben Eperjesen jurátus, ahonnan a rákövetkező évben Pestre került, ám 1784-ben Sáros és Abaúj megye táblabírájának visszajött Kassára, 1786-tól pedig az itteni tankerület iskolafelügyelője lett (1791-ig). Itt jelentek meg első fontos műfordításai, összebarátkozott Baróti Szabó Dáv... Tovább... | | | Kubinyi Ferenc (17961874) 1796. márc. 21-én szül. Videfalván Kubinyi Ferenc paleontológus, jogtudós, politikus, Kubinyi Ágoston bátyja (megh. uo., 1874. márc. 28.). Besztercebányán, Debrecenben, Pesten tanult, ez utóbbi helyen jogot, több tanulmányutat tett külföldön. Jelentős eredményeket ért el a paleontológia, az archeológia és a geológia terén, emellett megjelentek országgyűlési beszédei is. | | | Kubinyi Ágoston 1799. máj. 30-án szül Videfalván Kubinyi Ágoston természettudós, régész, szakíró, múzeumigazgató, Kubinyi Ferenc (17961874) öccse (megh. Bp., 1873. szept. 19.). Besztercebányán, Debrecenben tanult, a pesti egyetemen pedig a filozófia mellett diplomatikát, régészetet, numizmatikát, növénytant. 18431869 között, nyugdíjba meneteléig a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Sokágú tudományos, ill. múzeum- és könyvtárszervező tevékenysége mellett ismeretterjesztő publicisztikája is jelentős. | | | Gvadányi József 1801. dec. 21-én Szakolcán meghalt Gvadányi József költő (szül. Rudabánya, 1725. okt. 16.), a magyar felvilágosodás jellegzetes alakja. 1743-ban elszegődött katonának, s negyvenévi katonáskodás után ment genrálisi rangban nyugdíjba, s Rohón telepedett meg. Később Szakolcára költözött, s itt kezdte ir. tevékenységét. Legnagyobb hatású művei: Pöstényi förödés (1784), Egy falusi nótáriusnak budai utazása (1790), A Rontó Pálnak egy magyar lovas Köz-Katona és gróf Benyovszky Móritznak életek (...) leirása (1793). Szakolcán halt meg, a helybeli ferencesek templomában temették el, ahonnan halála után ötven évvel hamvait átvitték a rohói templomba, első feleségének holtteste mellé, ahol márványtábla jelöli sírját a köv. felirattal: Gróf Gvadányi J... Tovább... | | | Horárik János 1808-ban szül. Bánban Horárik János író, közíró (megh. Besztercebánya, 1864. máj. 28.). Nyitrán érettségizett, majd teológiát végzett, 1831-ben kat. pappá szentelték. Később szembefordult egyházával, s kilépett belőle. Horárik János harca a hierarchia és az egyház ellen az 184145. években c., eredetileg németül írt, de magyarul is megjelent művében saját élettörténetét írta meg. 1848-ban a forradalom oldalán állt, a világosi fegyverletétel után tanítóként kereste kenyerét. | | | Barsi József 1810. febr. 23-án szül. Jánosgyarmaton (Janolehotán) Barsi József (Neumann) emlékiratíró, költő, statisztikus (megh. Bp., 1893. márc. 18.). Többek közt Körmöcbányán, Selmecbányán, Nyitrán járt iskolába 1833-ban szentelték pappá, többek közt Németprónán, Tajón, Besztercebányán, Kóson, Korponán, majd Bicskén működött (közben Milánóban is volt tábori lelkész), személyesen ismerte Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt, 1848-as hazafias cikkei és versei miatt az osztrákok elfogták, majd húsz év várfogságra ítélték, 1856-ig Olmützben raboskodott, 1862-ben áttért a ref. vallásra, s Pesten lett tanár, majd statisztikus. Emlékiratában fogságát örökítette meg. | | | Lányi Károly 1812. dec. 12-én szül. Bakabányán Lányi Károly kat. egyháztörténész (megh. Egbell, 1856. máj. 23.). Többek között Körmöcbányán és Nagyszombatban, majd Pesten bölcseletet és teológiát tanult. 1837-től Máriavölgyben segédlelkész, 1840-ben Pozsonyban pap, első írásai is itt születtek, 18421844 között nagyszombati tanár, majd 1850-ben ide tért vissza. 1853-tól Egbellen plébános. A Lányi-kódex névadója, három kötetben megírta Magyarország egyháztörténetét. | | | Beniczky Lajos 1813 májusában szül. Alsómicsinyén Beniczky Lajos önéletrajzíró, politikus, Beniczky Irma bátyja.(megh. Pest, 1868. júl. 16.). Iskoláit Besztercebányán és Selmecbányán végezte, részt vett az 18481849-es forradalom és szabadságharc eseményeiben és csatáiban, amiért 1857-ig tartó börtönbüntetést szenvedett, szabadulása után újból bekapcsolódott az országos politikába. Megírta visszaemlékezéseit az 18481849-es eseményekre. | | | Kazinczy Gábor 1818. júl. 18-án szül. Berettőn Kazinczy Gábor író, politikus, műfordító (megh. Bánfala, 1864. ápr. 18.), Kazinczy Ferenc unokaöccse. Iskoláit többek közt Késmárkon és Eperjesen végezte, az 18321836-os pozsonyi országgyűlésen szónoklataival tűnt fel. A világosi fegyverletétel után fogságot szenvedett, majd Bánfalán élt. Jelentős irodalomtörténeti dokumentumokat tett közzé (többek közt Kazinczy Ferenc levelezésének és fordításainak egy részét, Dessewffy József hagytékát stb.), s műfordítóként is figyelemreméltót alkotott. | | | Csecsetka Sámuel 1818. aug. 2-án szül. Besztercebányán Csecsetka Sámuel ev. egyházi író, jogi szakíró (megh.: ?). Szülővárosában, Miskolcon, Selmecbányán, Pozsonyban tanult, e két utóbbi helyen tanított, Pozsonyban jelent meg a tárgyban alapműnek számító kétkötetes magyar evangélikus egyházjogtana (18871889). | | | Kubriczky András 1819. febr. 21-én szül. Lökön Kubriczky András katolikus pap, egyházi író (megh. Pozsony, 1887. jan. 19.). Selmecbányán, Léván, Nagyszombatban tanult, a teológiát Pesten végezte, 1843-ban szentelték pappá. Nagysúron, Cseklészen, Taksonyban működött, 1885-től pozsonyi kanonok. Nevelésügyi cikkei, egyházi írásai kat. lapokban jelentek meg. | | | Baróti Szabó Dávid  1819. nov. 22-én hunyt el Virten Baróti Szabó Dávid költő, színműíró, nyelvész, szerkesztő (szül. Barót, 1739. ápr. 10.), a magyar felvilágosodás irodalmának jelentős képviselője, 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal az első magyarországi ir. folyóirat, a kassai Magyar Museum társalapítója, az időmértékes verselés magy. klasszikusa. 1757-ben lett a jezsuita rend tagja, s első állomáshelyéül Trencsént jelölték ki számára, majd többek közt Szakolcán (175917690), Nagyszombatban (17611763) tanult, végül 1770-ben, teológiai tanulmányai befejeztével Kassán pappá szentelték, ezt követően Besztercebányán, 17731777 között Komáromban, 17771779 között Kassán tanított, amikor nyugalomba vonult, és egykori tanítványa, Pyber Benedek csalá... Tovább... | | | Helységnévmutató: Barót (ma: Baraolt, Ro.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Nagyszombat (Tranava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Bajcs (Bajč, Szl.)-Bajč (Komáromi j.) | Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom, Szl.) | Marcelháza (Marcelová, Szl.)-Marcelová (Komáromi j:) | Virt-Virt (Komáromi j.) | |
|
| Csaplár Benedek 1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (18511853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb. | | | Helységnévmutató: Érsekújvár (Nové Zámky, Szl.)-Nové Zámky (Érsekújvári j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Podolin (Podolín, Szl.)-Podolinec (Ólublói j.) | Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Bécs (Wien, A.) | Vatikán (Vatican, V.) | Dunaszerdahely-Bratislava | |
|
| Pajor István 1821. máj. 20-án Ipolynyéken szül. Pajor István író, költő, publicista, műfordító (megh. Balassagyarmat, 1899. márc. 29.). Korponán, Selmecbányán, Pozsonyban, Losoncon tanult, 1849-ben a szabadságharc idején közvádlóként szerepelt, később Komárom várában volt, 1850-től nagycsalomjai birtokán gazdálkodott. Verseskötetei, nyelvészeti, jogi publikációi jelentek meg. Szülőfalujában emléktáblája van. | | | Ipolyi Arnold  1823. okt. 20-án Ipolykeszin szül. Ipolyi (Stummer) Arnold történeti szakíró, régész, néprajzkutató, műgyűjtő (az ÚMIL Disznóst adja meg szül. helyeként, megh. Nagyvárad, 1886. dec. 2.). Gimnáziumba Korponán és Selmecbányán járt, teológiai tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban kezdte, 1847-ben szentelték pappá, majd előbb Szentpéteren segédlelkész, hitszónok Pozsonyban, lelkész Zohoron 18721886 között besztercebányai püspök. Sokrétű tudományos, valamint műemlékvédelmi és műtörténeti tevékenységével a 19. sz. legnagyobb hatású magyar alkotói közé tartozik. Legismertebb műve a számos újrakiadásban ismert Magyar mythológia (1854). Szlovákiai magyar kiadásai az utóbbi években: Csallóköz műemlékei (Kalligram,1994, 1996), Csallóközi úti-képe... Tovább... | | | Kámory Sámuel 1830. febr. 6-án szül. Bakabányán Kámory Sámuel nyelvész, műfordító, ev. teológus (1861-ig Krump, megh. Pozsony, 1903). Selmecbányán, Osgyánban és Pozsonyban végezte tanulmányait. 1855-től a pozsonyi ev. líceum tanára volt. Az eredeti szövegek alapján lefordította a Bibliát és az apokrif könyveket. | | | Dalmady Győző 1836. febr. 11-én Koltán szül. Dalmady Győző költő, műfordító, jogi szakíró (megh. Bp., 1916. jún. 30). Az 18301840-es évek fordulóján Komáromcsehiben, továbbá Kurtakeszin, ill. Ógyallán töltötte gyermekkora egy részét, Komáromban kezdett gimnáziumi tanulmányait Pesten folytatta, ott végzett jogot is, igen mozgékony volt a közéletben, szaporán írta népszerű szerelmes vagy éppen hazafias verseit, német, francia és angol költőket fordított. | | | Odescalchi Artúr 1836. júl. 21-én Szolcsányban szül. Odescalchi Artúr történész, politikus (megh. Körmöcbánya, 1925. jan. 9.). | | | Kiss Károly 1841. okt. 18-án Pozbán szül Kiss Károly ref. egyházi író (megh. Nagyigmánd, 1928. jan. 22.). Selmecbányán érettségizett, majd a pápai ref. Teológia elvégzése után szülőfalujában, ill. 1888-tól Nagyigmándon volt lelkész. Egyháztörténeti kutatásokkal is foglalkozott. | | | Wagner Lajos 1846. aug. 1-jén szül. Besztercebányán Wagner Lajos (Zólyomi Lajos) irodalomtörténész, nyelvész (megh.: ?, 191?). A középiskolát szülővárosában és Selmecbányán, a teológiát Pozsonyban, bölcsészet- és nyelvtudományi tanulmányait Bp.-en végezte, tanított Besztercebányán, Bp.-en, Pozsonyban, Toldy Ferenc-, Vörösmarty Mihály-, Bessenyei György-, Báthory István-életrajzokat írt, tankönyveket és nyelvészeti, művelődéstörténeti munkákat tett közzé (pl. a német elöljárókról, a hónapok nevéről stb.). | | Névmutató: Toldy Ferenc | Vörösmarty Mihály | Bessenyei György | Báthory István | | |
|
| Mikszáth Kálmán  1847. jan. 16-án szül. Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, közíró, a magyar széppróza egyik legnagyobb képviselője (megh. Bp., 1910. máj. 28.). Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gyermekkorában gyakran megfordult Nagykürtösön, Losoncon, gimnáziumba Rimaszombatba (18571863), ill. Selmecbányára (19631866) járt, majd Győrben joghallgató, 1873-tól újságíró, szerkesztő Bp.-en. 1881-ben, ill. 1882-ben megjelent elbeszéléskötetei (A tót atyafiak, A jó palócok) meghozták számára a sikert. Műveit át- meg átszövik a mai Szlovákia területéhez kapcsolódó vonatkozások, alakok, motívumok, témák. Palóc voltának tudata, a palóc nyelvi ízek, palócság-élménye történeteinek egész sorát itatják át (Nemzetes uraimék, A fahuszár meg a lova meg a ló sípja, A... Tovább... | | Névmutató: Fábry János | Petőfi Sándor | Kubányi Lajos | Mikszáth Mariska | | |
|
| Virág Béla, J. 1863. okt. 19-én szül. Motesicben Virág Béla (Jaskula, J. Virág) költő, író (megh.: ?). Trencsénben, Körmöcbányán, Pozsonyban tanult, verseskötetei mellett regénye is megjelent. | | | Gyárfás István Tihamér 1863. dec. 14-én szül. Léván Gyárfás István Tihamér irodalomtörténész (megh. Besztercebánya, 1916. dec. 12.). Bp.-en végzett teológiát, 18861891 között Nagyszombatban tanított, később Brassóba került. Könyvet írt az iskolai színjátékokról, Faludi Ferencről, monográfiákat szerkesztett. | | | Sajó Sándor  1868. nov. 12-én Ipolyságon szül. Sajó Sándor költő, színműíró (megh. Bp., 1933. febr. 1.). A selmecbányai líceum diákja volt, 18911893 között Nyitrán tanított, 1903-ban került Bp.-re. Legutóbb, 2006-ben Zalabai Zsigmond összeállításában a Lilium Aurum kiadó adott ki tőle Magyarnak lenni címmel válogatást. | | | Szeberényi Lajos 1875. jún. 4-én halt meg Pozsonyban Szeberényi Lajos (Jenőfi) költő, műfordító (szül. Maglód, 1820. aug. 15.). A selmecbányai ev. líceumban kötött barátságot Petőfi Sándorral, amely 1845-ig tartott, amikor is durva támadást intézett a költő ellen. Később forrásértékű könyvet írt Petőfi selmecbányai napjairól. Pozsonyban teológiát, Pápán jogot végzett, szerepet vállalt az 1848-as forradalomban, amiért börtönbe került. Szabadulása után különböző helyeken és munkakörökben tevékenykedett, 1864-től ev. lelkész volt Pozsonyban. Szlovák népdalokat fordított magyarra, a magy.szlov. és magy.cseh ir. kapcsolatok elmélyítésén fáradozott. | | | Ortvay Tivadar  1875. október 11-től a pozsonyi jogakadémia tanára Ortvay Tivadar (1875-ig Ortmayr, Csiklovabánya, 1843. nov. 18. Bp., 1916. júl. 8.) történész, régész, az MTA levelező tagja, eredeti feltárásokon alapuló régészeti, ill. történetírói munkássága egyként jelentős. Alapvető, ma is új és új kiadásokban megjelenő műve többek között a Pozsony város utcái és terei c. hatalmas munkája. | | | Helységnévmutató: Csikolvabánya (ma: Ciclova Montană, Ro.) | Budapest (Mo.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Boleman István 1882. júl. 12-én Pozsonyban halt meg Boleman István ev. egyházi és tankönyvíró (szül. Krichlice, 1795. máj. 9.). Selmecbányai érettségije után ev. teológiát végzett Pozsonyban, 1815-től Losoncon, 1820-tól Selmecbányán, 1840-től Pozsonyban tanított, A dicső szabadságra emelkedő oskola c. műve is itt jelent meg 1848-ban. Selmecbányán Petőfi is a tanítványai közé tartozott. | | | Kemény Lajos (18641948) 1884-ben került Pozsonyba, és 1884-től nyugdíjazásáig a város főszámvevője volt Kemény Lajos történész, közíró (Károlyháza, 1864. aug. 8. Pozsony, 1948. febr. 2.). Bátorkeszi gyermekkor után Esztergomban, Bp.-en volt középiskolás. Nyugdíjasként kezdett Pozsony történelmével, művészettörténetével foglalkozni. Pozsony 17. sz.-i történetéről írott monográfiája a Híradó 1928. évfolyamában jelent meg. | | | Komjáthy Jenő  1885-ben került Szenicre tanárnak Komjáthy Jenő (Komjáti, Szécsény, 1858. febr. 2. Bp., 1895. jan. 26.) költő, a magyar szimbolizmus korai képviselője.. Apja Madách Imre, ill. Szontágh Pál barátja volt, fiát magánúton kezdte taníttatni, gimnáziumba többek közt Besztercebányára, Selmecbányára, ill. Pozsonyba járatta. Komjáthy Jenő ifjúkori lázongások után 1880-ban Balassagyarmaton szerzett tanári képesítést, 1885-ben többször meglátogatta Alsósztregován Madách Imre fiát, Madách Aladárt, 1887-ben került Szenicre tanítani, s onnan halálig nem tudott elkerülni. S bár bekapcsolódott a helyi társasági életbe, teljes elszigeteltségben érezte magát (Szenicen c. versét pl. így kezdi: Itt élek megvetetten, / Mint egy elátkozott; / Már szinte elfel... Tovább... | | | Rév József 1892-ben szül. Nagymihályban Rév József költő (Auschwitz, 1944). Pozsonyban végzett jogot, Selmecbányán volt ügyvéd, verseskötetei jelentek meg. | | | Juhász Árpád 1894. december 2-án szül. Szepsiben Juhász (Schäffer) Árpád költő, író, szerkesztő, színigazgató (megh. Bp., 1945), iskoláit Bécsben, Besztercebányán, Miskolcon végezte, majd újságíró lett többek között Iglón, Kassán, itt 19341938-ban a kassai rádió magyar adását szerkesztette, ezután Bp.-re költözött. Regényeket, elbeszélés- és versesköteteket adott közre | | | Halász Miklós 1892. dec. 12-én szül. Rozsnyón Halász Miklós író, történész, Szenes Piroska férje (megh. New York, 1985. júl. 26.). 1919-től Besztercebányán ügyvéd, 1945-től az Amerikai Egyesült Államokban élt, itt többnyire angol nyelvű életrajzi regényeket jelentetett meg. Alapvető jelentőségű történeti műve: Csehszlovákia 19181938 (1938).. | | | Breznyik János 1897. máj. 8-án hunyt el Selmecbányán Breznyik János nyelvész, helytörténész (szül. Iklad, 1815). Aszódon, Selmecbányán, Pozsonyban, majd külföldön tanult, azután a selmecbányai ev. líceumba tért vissza tanítani, 1858-tól annak igazgatója lett. Könyvet írt a cigány nyev elemeiről, megírta a selmecbányai ev. líceum történetét stb. | | | Wallentinyi Samu (18751930)  1900-ban lett az eperjesi kollégium tanára Wallentiny Samu (Egyházasdengeleg, 1875 Tőketerebes, 1930. jún. 15.) irodalomtörténész, helytörténeti szakíró, szerkesztő. Középiskolába Selmecbányán, egyetemre Bp.-en járt, a két vh. közti helyi közélet egyik fontos szereplője volt. Az eperjesi ev. temetőben temették el. | | | Farkas István 1900. máj. 18-án Turócszentmártonban szül. Farkas István író, műfordító, lapszerkesztő 1900. máj. 18-án (megh. Szentgyörgy, 1975. dec. 23.). Az 19201930-as években Ipolyságon volt tanító, ide esik írói, szerkesztői, közéleti tevékenységének zöme. Novellákat, regényeket írt, szlovák prózaírókat fordított, s szerkesztette A Hét (19291934), ill. a Magyar Család (19341938) c. lapokat. A korszakra vonatkozó emlékeit a Négy haza polgára c., több mint ezer oldalas, kéziratban maradt visszaemlékezésében örökítette meg. Élete utolsó évtizedeit töltötte Szentgyörgyön töltötte. | | | Manga János 1906. jún. 24-én szül. Pereszlényben Manga János néprajzkutató (megh. Bp., 1977. szept. 2.). Ipolysági érettségi után tanítói oklevelet szerzett Pozsonyban, ezt követően Szécsénkében, majd Pozsonyligetfaluban, 1940-től pedig Ógyallán tanított (közben bölcsészdoktori oklevelet szerzett Bp.-en). 1945 után előbb Balassagyarmaton működött, majd Bp.-en élt és dolgozott. Főleg a népszokások, a népzene, a népi hangszerek és a népművészet képezték kutatásai tárgyát. Születésének 100. évfordulóján, 2006-ban Manga János Emléknapot tartottak Ipolyságon. | | | Duka Zólyomi Norbert Kétéves korától, 1910-től élt Pozsonyban Duka Zólyomi Norbert (Esztergom, 1908. aug. 10. Pozsony, 1989. szept. 21.) történész, orvos- és jogtörténész. Iskoláit Pozsonyban járta ki, itt végzett 1929-ben jogot, majd franciát és olaszt tanult (később zongora, majd akkordeon szakon is tanári oklevelet szerzett). A két vh. közti csehszlov., ill. a II. vh. alatt szlov. magy. közélet tevékeny szereplője, jelentős irodalomi és kisebbségjogi, ill. politológiai-társadalomtörténeti tanulmányok szerzője, szakmai és társadalmi szervezetek tisztségviselője. 19441945-ös szerepvállalásáért 1946-ban letartóztatták, elítélték. Szabadulása után 1949-től Nyitrabányán bányász, 1953-tól 1956-ig ugyanitt, majd Nagymegyeren, végül 19571969 között Pozsonyban ze... Tovább... | | | Luzsicza Lajos  1920. febr. 13-án szül. Érsekújvárban Luzsicza Lajos festőművész, grafikus, emlékiratíró (megh. Bp., 2005. dec. 1.). 1947-ben képzőművészeti főiskolát végzett Bp.-en, ezt követően rajztanár Tatabányán, majd az 1950-es évektől a magy. fővárosban működött. Ifjúságom, Érsekújvár! c. emlékirata (1989) 1991-ben második, bővített kiadásban is megjelent. A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria létrehozásának kezdeményezője 1994-ben. Életútját, munkásságát Tasnádi Attila foglalta össze 2004-ben. | | Névmutató: Tasnád1 Attila | | |
|
| Szeberényi Lehel 1921. jún. 19-én Losoncon szül. Szeberényi Lehel író, műfordító (megh. Bp., 1998. ápr. 27.). Érettségi után Bánrévén kezdett dolgozni, 1945-től Miskolcon, 1947-től Bp.-en volt újságíró, szerkesztő, regényeket, szatírákat, elbeszélésköteteket, önéletrajzi írásokat írt, 20. sz.-i cseh szépprózát fordított. | | | Rényi Magda 1926. jún. 26-án szül. Kékkőn Rényi Magda (Jelínková) meseíró (megh. Besztercebánya, 1996. jan. 21.). 19361944 között losonci gimnazista, megjárta Auschwitzot, 1950-től Besztercebányán lett tudósító. Mint meseíró különösen az 19501960-as években volt aktív.. | | | Szenes Piroska Bp.-i egyetemi évek és a Nyugathoz kötődő írói kezdetek után 19271938 között tartozik a két vh. közti csehszlov. magy. ir. kötelékébe a Besztercebányára telepedett Szenes Piroska (Marosszalatna, 1899. nov. 25. New York, 1972. ápr. 28.), ahonnan a fasizmus fenyegetése elől férjével, Halász Miklóssal Párizs, Spanyolország és Portugália érintésével az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Csillag a homlokán c. regénye 1982-ben újabb kiadásban is megjelent, elbeszélései a csehszlov. magy. novellát bemutató antológiák állandó darabjai. | | | Sági Tóth Tibor 1928. márc. 27-én Léván szül. Sági Tóth Tibor (Tóth Tibor) műfordító, pedagógiai szakíró. Iskoláit szülővárosában és Ipolyságon kezdte, Kassán tanítói, Besztercebányán, ill. Pozsonyban tanári képesítést szerzett, 1953-tól az ipolysági magy. gimnáziumban tanított, szlovák irodalmat fordított magyarra. | | | Erdélyi Margit, L.  1945. ápr. 29-én szül. Hontfüzesgyarmaton L. Erdélyi Margit (Laczkóné) irodalomteoretikus, pedagógiai szakíró. Léván érettségizett 1962-ben, 1965-ben Nyitrán, 1980-ban Pozsonyban magy.szlov. szakon végzett. Nyitrán, Nagyölveden, Nagysallón, Léván, Ipolyságon, Zselizen tanított, 1987-től főiskolai adjunktus, később tanszékvezető Nyitrán, 1998-tól egyetemi tanár Besztercebányán, 2004-től tanszékvezető, ill. dékán Komáromban. Főleg dráma-, ill. irodalomelémlettel foglalkozik, az Örkény-drámák jeles elemzője. | | Névmutató: Örkény István | | |
|
| Alabán Ferenc  1951. febr. 25-én szül. Guszonán Alabán Ferenc irodalomkritikus. Az érettségit Füleken tette le, majd Bp.-en szerzett magy.szlov. szakos tamnári oklevelet 1974-ben, ettől kezdve Nyitrán főiskolai, ill. egyetemi tanár, tanszékvezető, dékánhelyettes, később Selmecbányán egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán.Tanulmányköteteiben, monográfiáiban főleg irodalomelméleti kérdésekkel, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalommal és egyes alkotóival foglalkozik, egyetemi tankönyveket, főiskolai jegyzeteket is írt.. | | | Lanstyák István  1959. júl. 13-án Losoncon szül. Lanstyák István nyelvész, nyelvművelő. Iskoláit szülővárosában kezdte, Selmecbányán érettségizett, majd 1983-ban Debrecenben szerzett magy.angol szakos tanári oklevelet. Selmecbányán kezdett tanítani, 1986-tól a pozsonyi Komenský (Comenius) Egyetem oktatója. Dunaszerdahelyen él, ahol 2001-ben létrehozta a Gramma Nyelvi Irodát. Különösen a szociolingvisztika, a kétnyelvűség-kutatás és a dialektológia terén ért összmagyar viszonylatban is értékelt eredményeket. Alapvető műve A magyar nyelv Szlovákiában (2001) c. monográfiája, Szabómihály Gizellával a nyelvhasználat és nyelvtervezés kérdéseiről is fontos könyvet adtak közre (2002-ben). | | | Tóth Anikó, N.  1967. jún. 5-én szül. Zselizen N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, színműíró. Selmecbányai érettségi után Bp.-en szerzett magy.könyvtáros szakos oklevelet. 19911992-ben Paláston tanított, ezt követően Ipolyságon előbb alapiskolai, jelenleg gimnáziumi tanár. Az Iródia-mozgalom tagja 19831986 között, meséskönyvek (legutóbb: Tükörkönyv, 2008), gyermekszínművek (Dülle és Kandika, 2003), novellás- és tanulmánykötetek szerzője, írt egy könyvet Mészöly Miklósról (Szövegvándor, 2006), s megjelentetett egy regényt (Fényszilánkok, 2005) is. | | Névmutató: Mészöly Miklós | | |
|
| Németh Zoltán  1970. jan. 26-án szül. Érsekújvárban Németh Zoltán költő, irodalomkritikus, esszéista. Ipolybalogon nőtt fel, itt kezdte iskoláit, Zselizen érettségizett 1988-ban, 1993-ban magy.történelem szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, majd évekig Ipolybalogon tanított, jelenleg Besztercebányán egyetemi oktató. Az 1990-es években indult szlov. magy. írónemzedék meghatározó jelentőségű akotója, aki egyebek közt erőteljes kísérleteket tett a (cseh)szlov. magy. ir. fogalmának újragondolására is. Verseskönyvei, kritika- és tanulmánykötetei, monográfiái (Talamon Alfonzról, 2001, Parti Nagy Lajosról, 2006) jelentek meg, nemzedékének tagjaival készített mélyinterjúkat publikált. | | | Ardamica Zorán  1970. nov. 4-én szül. Losoncon Ardamica Zorán költő, író, kritikus, közíró, könyvkiadó, zenész, Ardamica Ferenc fia. Szülővárosában kezdte iskoláit, Nyitrán magy.zene szakos tanári oklevelet szerzett 1993-ban, ettől kezdve Losoncon alapiskolai, 2002-től Selmecbányán egyetemi tanár. 1996-ban Plectrum néven kiadót, ugyanekkor zenekart (A Romlás Virágai) is alapított. Versekötetei, valamint esszé- és tanulmánykötetei jelentek meg, Füleken él. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
