|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
December |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Búcs (v. Esztergom vm.) - Búč (Komáromi j.) |
Katona Mihály 1820. okt. 12-én Búcsun meghalt Katona Mihály földrajzi szakíró (szül. Szatmárnémeti, 1764. okt. 9.). Németországban befejezett tanulmányai után, 17961803 között a komáromi ref. líceum tanára, majd Búcson prédikátor. Földrajztudományi munkásságával elsőként tett kísérletet a magy. természeti földrajz rendszerezésére, A föld mathematikai leírása a világ alkotmányával együtt (Komárom, 1814) c. főműve kora legszínvonalasabb természeti földrajzi leírásainak egyike. Sírköve a búcsi temetőben ma is áll. 2000-ben a búcsi alapiskola felvette a nevét, s 2001 óta emléknapokat is rendeznek a faluban a tiszteletére | | | Petőfi Sándor 1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | | | | Mokos Gyula 1857. máj. 27-én Búcson szül. Mokos Gyula író, egyháztörténész (megh. Bp., 1931. okt. I.). Gimnáziumba Pozsonyba járt 18671875 között, a teológiát Bp.-en végezte 1879-ben, az 1880-as évek végétől itt hitoktató, majd tanár. Értékesek ref. egyháztörténeti szak- és forrásközleményei (pl. Magyarországi tanulók a jenai egyetemen, 1890). | | | Wildner Ödön 1874. jún. 11-én szül. Kassán Wildner Ödön író, történész, irodalomtörténész, műfordító (megh. Búcsú, 1944. jún. 12.), bp.-i egyetemi évei után is a magy. fővárosban maradt, s tevékeny részvevője volt az ottani szellemi életnek. Társadalom- és várostörténeti, továbbá irodalomtörténeti tanulmányokat írt, angol, orosz, francia irodalmat, ill. Goethét és Nietzschét is fordított . | | Névmutató: Goethe, Johann Wolfgang | Nietzsche, Friedrich | | | | | Esterházy János gróf 1901. márc. 14-én szül. Nyitraújlakon Esterházy János gróf, politikus, publicista, Esterházy Lujza öccse (megh. Mírov, 1957. márc. 8.), a két vh. közti csehszlov., ill. II. vh. alatti szlov. magy. történelem jelentős személyisége, a II. vh. után a csehszlov. magyarság elleni bosszúhadjárat mártírja. A gimnáziumot és a kereskedelmi akadémiát Bp.-en végezte, ahonnan hazatérve gazdálkodni, ill. politizálni kezdett, 31 évesen lett az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke, továbbá parlamenti képviselője, 1936-tól pedig az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke volt. Szlovákiában maradt Csehszlovákia 1938-as felbomlása, ill. az első Szlovák Köztársaság megalakulása után is, mint a Magyar Párt elnöke egyedüli magy. képviselője volt a szlov. pa... Tovább... | | Névmutató: Esterházy Lujza | Molnár Imre | Balassa Zoltán | Ébert Tibor | Siposhegyi Péter | Boráros Imre | Nagy János | Gáspár Péter | Szelekovszky Magdolna | Buják Vince | | | | | Ilku Pál 1935-ben Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet Ilku Pál (Bulcsú, 1912. okt. 8. Bp., 1973. júl. 30.) író, újságíró, politikus. A Sarló tagja volt, Kárpátalján tanított. 1945 után Budapesten élt. F. m. a Lendület (1936, 1949-ben Az osztály zendülői, 19701-ben Zendül az osztály címen). | | | Gál Sándor 1937. nov. 29-én Búcson szül. Gál Sándor költő, író, drámaíró, közíró, közösségszervező (Gál Éva apja, Soóky László bátyja). A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom és közélet jelentős alakja, több tucatnyi könyv verses- és novelláskötetek, regények, hangjátékok, irodalmi szociográfiák és riportok, esszé- és tanulmánykötetek, művelődéstörténeti monográfiák, gyermekkönyvek szerzője. Különösen a költészet és a kispróza terén ért el kiugró eredményeket. Szülőfalujában, ill. Komáromban járt iskolába, 1959-ben Pozsonyban újságíró lett. Az 1960-as évek második felében Szencen élt, 1969-ben Kassára költözött, s itt működött csaknem két és fél évtizedig, ahol számottevő közéleti tevéklenységet is kifejtett (egyike volt pl. a Fábry Zoltán Ir... Tovább... | | | Cúth János 1947. jan. 1-jén szül. Búcson Cúth János író, szerkesztő. Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett 1968-ban, majd hajógyári munkás volt, 1976-tól pedig újságíró Komáromban, 1994-től Kanadában él, lapot szerkeszt. Elbeszéléskötete, regénye jelent meg. | | | Soóky László 1952. febr. 24-én szül. Búcson Soóky László (Gál), költő, író, hang- és színjátékszerző, Gál Sándor öccse. Komáromban érettségizett 1970-ban, különböző foglalkozások után 1977-től népművelő, polgármester, színházi dramaturg, újságíró. Verseskötetei mellett elbeszéléskötetet is kiadott (A dzsungel törvénye, 1994), hangjátékait sugározta a rádió, színpadi művei és átiratai amatőr kisszínpadok, ill. bábszínpadok műsorán szerepeltek, fontos színikritikákat, ill. publicisztikákat írt. Marcelházán él. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|