 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Október |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
| 6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
| 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
| 20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
| 27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Besztercebánya (Zólyom vm.) - Banská Bystrica (Besztercebányai j.) |
Feller Miklós Az 1546-os pozsonyi országgyűlésről Feller Miklós naplóíró Besztercebánya követeként latin nyelvű naplót vezetett, mely tkp. az első magy. országgyűlési naplónal számít. | | | Balassi Bálint gróf  1554. október 20-án szül. Zólyom várában Balassi Bálint költő, drámaíró, a magyar reneszánsz, ill. a mindekori magy. költészet kiemelkedő képviselője. Zólyomban csupán kora gyermekkorát töltötte, nevelője a család lelkipásztora, Bornemisza Péter volt. Alsóbb iskoláit Besztercebányán végezte, ifjúkora többnyire Liptóújváron telt (de Kékkő, Végles, Divény vára is az övék volt). A magyaron kívül szlovákul, horvátul, latinul, németül, olaszul, románul egyaránt jól beszélt. 1572-ben apjával együtt részt vett I. Rudolf pozsonyi koronázási ünnepségein, ahol költőnk juhásztáncával kápráztatta el a könryezetében levőket. Zajos-zaklatott életéhez a szerelmi viszontagságok, kalandok, birtokperek, személyes viszálykodások, botrányok is hozzátartoztak. ... Tovább... | | | Pereszlényi Pál 1631. jan. 25-én szül. Pereszlényben Pereszlényi Pál nyelvtaníró, jezsuita egyházi író (megh. Besztercebánya, 1689. jan. 6.). 1653-tól Nagyszombatban tanított. Magyar nyelvtant írt latin nyelven (1682). | | | Berzeviczy Henrik 1650. nov. 1-Jén szül. Hámborban Berziviczy Henrik jezsuita iskoladráma-szerző (megh. Besztercebánya, 1713. jún. 20.). Többek közt Nagyszombatban tanult, Ungváron, Kassán, Nagysuzombatban, Lőcsén, Trencsénben, Besztercebányán tanított, tankönyvet, egyházi munkát, iskolai színjátékot írt. | | | Moller Károly Ottó 1670. jan. 10-én Pozsonyban szül. Moller Károly Ottó orvos, szakíró, Bél Mátyás segítője és munkatársa (megh. Besztercebánya, 1747. ápr. 9.).. | | | Szlavkovszky Benedek 1684-ben szül. Besztercebányán Szlavkovszky Benedek versszerző, piarista iskoladrámaszerző (megh. (Korpona, 1748. szept. 11.), Nyitrán végezte a teológiát, aritmetika-, zene- és filozófiatanár volt Privigyén, majd Szentgyörgyön (itt később iskolaigazgató), Breznóbányán plébános, Rózsahegyen rendfőnök-helyettes, élete utolsó két évében Korponán igazgató-helyettes. Ismertek képversei is. | | | Bél Mátyás  1684. márc. 22-én szül. Ocsován (Nagyócsán) Bél Mátyás történetíró, geográfus, Magyarország első rendszerbe foglalt leírásának elkészítője, Bél Károly András apja (megh. Pozsony, 1749. aug. 29.), a 18. sz. egyik legjelentősebb magyarországi tudós egyénisége. Szülöfalujában, Losoncon, Kálnón, Alsósztregován, Besztercebányán, Pozsonyban nevelkedett, majd Németországban tanult. Hazatérte után, 1708-tól Besztercebányán, 1714-től Pozsonyban tanított, a pozsonyi ev. gimnáziumot európai színvonalra emelte. Tankönyveket, ill. latin nyelvű újságot (Nova Posoniensia, 17201721, ez az első rendszeresen megjelenő magyarországi újság), magyar és szlovák katekizmust és egyháztudományi művet, német imakönyvet adott ki, magy. nyelv- és irodalomtörténetet ... Tovább... | | | Hajnóczy Dániel 1690. ápr. 9-án szül. Vágbesztercén Hajnóczy Dániel író (megh. Sopron, 1747. febr. 26.). Tanulmányai wittenbergai befejezése után 1718-tól a soproni ev. gimnázium tanára lett. Verstani tankönyvet írt, iskolai naplót vezetett, párbeszédes útinaplójában a Besztercebányáról Sopronba vezető útját is feldolgozta. | | | Hermann András 1693. febr. 28-án szül. Besztercebányán Hermann András, szakíró, bölcseleti és orvosdoktor, Bél Mátyás sógora, ill. munkatársa (megh. Pozsony, 1764. máj. 11.). 1723-tól élt Pozsonyban. | | | Tomka Szászky János 1694. szept. 7-én szül. Zólyomban Tomka Szászky János (Szászky) földrajzi szakíró (megh. Pozsony?, 1762. aug. 26.). Tanulmányai Rozsnyóhoz, Besztercebányához, Győrhöz, Pozsonyhoz kötötték, 1732-től Pozsonyban tanított. Bél Mátyás munkatársa volt, ismert egyetemes földrajza, melyben nagy terjedelmet szentelt Magyarország földrajzának is. | | | Tolvay Imre 1694. nov. 8-án szül. Holicson Tolvay Imre jezsuita történetíró (megh. Kékkő, 1775. júl. 10.). Többek közt a pozsonyi, a nagyszombati, a besztercebányai rendház tagja, 17571773 között a nagyszombati egyetemi nyomda vezetője, az itteni egyetem történetének feldolgozója. | | | Árvai Mihály 1708. szept. 13-án szül. Kassán Árvai Mihály (Árvay) költő, jezsuita tudománytörténet-író (megh. Boldogújfalu, 1750. febr. 15.). Többek közt a kassai (17251726, 17341735), a komáromi (1728), a nagyszombati (17291731, 1733, 17361739), a besztercebányai (1740) rendház tagja, tudománytörténeti vázlata maradt fenn, Res litteraria Hungariare c., 1735-ben Kassán megjelentetett műve az első kísérlet a magyar irodalom történeti összefoglalására. | | | Radvánszky György Az 1710-es években Besztercebányán és Pozsonyban tanult s Bél Mátyás kedvelt tanítványainak egyike lett Radvánszky György báró (?, 1700. okt. 6. ?, 1763 k.) naplóíró, versszerző, Radvánszky László bátyja. Részt vett az 17281729. évi pozsonyi országgyűlésen, melyről naplót írt, s útinaplóban dolgozta fel 1743. évi prágai és bécsi útjait is. | | | Radvánszky László Az 1710-es években Besztercebányán és Pozsonyban tanult s Bél Mátyás kedvelt tanítványainak egyike lett Radvánszky László báró (?, 1701. dec. 18. ?, 1758?) író, Radvánszky György öccse. Részt vett az 17281729. évi pozsonyi országgyűlésen, valamint Mária Terézia 1741-es pozsonyi, ill. 1743-as prágai megkoronázásán. A Radvánszky család történetét feldolgozó munkája (1754) a magy. ir. első genealógiai műve. | | | Kaprinai István 1714. aug. 12-én szül. Érsekújváron Kaprinai István jezsuita történész (megh. Nagyszombat, 1785. dec. 26.). Többek között a nagyszombati (17301731, 17661773), a kassai (17331735, 17401741, 17551756), ill. a besztercebányai (1744) rendház tagja, de a történeti Magyarország egyéb vidékein is szolgált. Híres szónok volt, számos történeti forrásanyagot dolgozott fel és adott ki, megteremtette a magyarországi numizmatika alapjait.. | | | Bartakovics József 1722. márc. 19-én szül. Szalakuszon Bartakovics József kat. egyházi író, szakíró, szótárszerkeszrő, író (megh. Kassa, 1763. ápr. 15.). Tanulmányait Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Grazban végezte, előbb Szakolcán, később többek között Egerben, Nagyszombatban, Besztercebányán, végül 1755-től Kassán tanított. Latinnémetmagy. bányászati szótárt szerkesztett, ismert az arany- és ezüstbányászatról szóló tankölteménye, s fennmaradtak iskolai színjátékai is. | | | Illei János 1725. jan. (v. máj.?) 25-én Komáromban szül. Illei János (Szabó) jezsuita iskoladráma-szerző és -fordító (megh. Komárom, 1794. jan. 24.). Szülővárosában és Kőszegen járta ki iskoláit, 1743-tól tagja a jezsuita rendnek, Trencsénben tesz fogadalmat, többek közt Nagyszombatban, Szakolcán, Besztercebányán és Kassán tanár, ill. hitszónok. A rend feloszlatása után, 1773-tól Budán tanított, nyugdíjba vonulása után hazatért szülővárosába. Munkái a legjelesebb magy. iskoladrámák közé taroznak. | | | Éder Xavér Ferenc 1727. márc. 19-én szül. Selmecbányán Éder Xavér Ferenc hittérítő, földrajzi író (megh. Besztercebánya, 1773. ápr. 7.). Nagyszombatban tanulmányai végeztével 1749-ben jezsuita hittérítőként a perui Moxó indiánok közé ment, ahonnan 1769-ben tért csak haza, s lett Besztercebánya plébánosa. Európában elsőként adott tudósítást Peruról. | | | Wagner Károly 1732. ápr. 12-én szül. Zborón Wagner Károly jezsuita történész (megh. Kisszeben?, 1790. jan. 7.), többek közt a trencséni (17481749), az eperjesi (1751, 1770), a nagyszombati (1765, 17711773), a szepeshelyi (1762), a bazini (1763), a besztercebányai (1764), a szakolcai (17661769) rendház tagja volt, 1773-tól Pozsonyban, 1777-től Budán van, 1784-ben nyugalomba vonult, s Kisszebenben telepedett le, ma is használatos forráskiadványok, genealógiai munkák szerzője. | | | Helységnévmutató: Kisszeben (Sabinov, Szl.)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szepeshely (Spiská Kapitula, Szl.) | Bazin (Pezinok, Szl.) Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Pezinok (Bazini j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Zboró-Zborov (Bártfai j.) | |
|
| Faludi Ferenc  17451750 között a nagyszombati egyetem bölcsészkarának dékánja és teológiatanára Faludi Ferenc (Németújvár, 1704. márc. 25. Rohonc, 1779. dec. 18.) költő, író, műfordító, a 18. sz.-i magy. költészet és széppróza egyik mestere. 1747-től a nyomda igazgatója (saját művei közül itt adta ki az Udvari ember első részét, valamint a Nemes embert és a Nemes asszonyt). Szerzetesi próbaévét a jezsuita rendben 1721-ben Besztercebányán töltötte. 17531773 között, a rend feloszlatásáig a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárosa, gimnáziumigazgató, könyvvizsgáló volt, itt jelent meg Téli éjszakák c. műve is. | | | Ambrózy Sámuel 1748. márc. 22-én szül. Szielnicen Ambrózy Sámuel (Ambrosius, Samuel) ev. egyházi író, szerkesztő (megh. Selmecbánya, 1806. febr. 15.). Tanulmányait a pozsonyi ev. líceumban kezdte, majd a jénai egyetemre ment. 1785-től Velicsnán, Besztercebányán, végül, 1803-tól Selmecbányán lelkész. Népszerűsítette az iskolai oktatást, a közművelődést, évkönyvet szerkesztett. | | | Szabó István (16951753) 1753. márciusában hunyt el Nagyszombatban Szabó István jezsuita egyházi író, hitszónok (szül. Eger, 1695. júl.? 28.?), többek között Trencsénben, Kassán, Besztercebányán, Komáromban, Nagyszombatban szolgált, prédikációit több kötetben adta ki. | | | Árvai György 1759. júl. 5-én Szepesváralján (újabb adat szerint Szepeshelyen, júl. 7-én) halt meg Árvai György (Árvay) költő, jezsuita egyházi író (szül. Eger, 1697. ápr. 25., újabb forrás szerint 1698. ápr. 27?). Többek közt a trencséni (1715), a nagyszombati (17231724, 17261729, 17321739, 17441746), a kassai (17471749, 17531758), a besztercebányai (1731), ill.1759-ben a szepesváraljai (újabb adat szerint szepeshelyi) rendház tagja volt. Beszédeiben, verseiben általában a múltat idézik meg. | | | Magda Pál 1770. jún. 29-én szül. Rozsnyón Magda Pál statisztikus, történész, filozófus (megh. Sárospatak, 1841. júl. 23.). Rozsnyón, Késmárkon, Pozsonyban járt gimnáziumba, majd jénai egyetemi évei után 1797-től közel másfél évtizeden át többek közt Csetneken, Sajógömörben, Lőcsén, Besztercebányán tanított. Munkásságának nagy szerepe van a reformkori eszmék előkészítésében, az első magy. nyelvű statisztikai mű szerzője, a nemzeti önállóság, a független nemzetgazdaság híve, nagy jelentőséget tulajdonított a népiskolai nevelésnek, a közművelődésnek. | | | Kubinyi Ferenc (17961874) 1796. márc. 21-én szül. Videfalván Kubinyi Ferenc paleontológus, jogtudós, politikus, Kubinyi Ágoston bátyja (megh. uo., 1874. márc. 28.). Besztercebányán, Debrecenben, Pesten tanult, ez utóbbi helyen jogot, több tanulmányutat tett külföldön. Jelentős eredményeket ért el a paleontológia, az archeológia és a geológia terén, emellett megjelentek országgyűlési beszédei is. | | | Kubinyi Ágoston 1799. máj. 30-án szül Videfalván Kubinyi Ágoston természettudós, régész, szakíró, múzeumigazgató, Kubinyi Ferenc (17961874) öccse (megh. Bp., 1873. szept. 19.). Besztercebányán, Debrecenben tanult, a pesti egyetemen pedig a filozófia mellett diplomatikát, régészetet, numizmatikát, növénytant. 18431869 között, nyugdíjba meneteléig a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Sokágú tudományos, ill. múzeum- és könyvtárszervező tevékenysége mellett ismeretterjesztő publicisztikája is jelentős. | | | Radvánszky Antal báró 1807. jún. 7-én Besztercebányán szül. Radvánszky Antal báró politikus, emlékiratíró (megh. Radvány, 1882. jún. 7.). | | | Horárik János 1808-ban szül. Bánban Horárik János író, közíró (megh. Besztercebánya, 1864. máj. 28.). Nyitrán érettségizett, majd teológiát végzett, 1831-ben kat. pappá szentelték. Később szembefordult egyházával, s kilépett belőle. Horárik János harca a hierarchia és az egyház ellen az 184145. években c., eredetileg németül írt, de magyarul is megjelent művében saját élettörténetét írta meg. 1848-ban a forradalom oldalán állt, a világosi fegyverletétel után tanítóként kereste kenyerét. | | | Barsi József 1810. febr. 23-án szül. Jánosgyarmaton (Janolehotán) Barsi József (Neumann) emlékiratíró, költő, statisztikus (megh. Bp., 1893. márc. 18.). Többek közt Körmöcbányán, Selmecbányán, Nyitrán járt iskolába 1833-ban szentelték pappá, többek közt Németprónán, Tajón, Besztercebányán, Kóson, Korponán, majd Bicskén működött (közben Milánóban is volt tábori lelkész), személyesen ismerte Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt, 1848-as hazafias cikkei és versei miatt az osztrákok elfogták, majd húsz év várfogságra ítélték, 1856-ig Olmützben raboskodott, 1862-ben áttért a ref. vallásra, s Pesten lett tanár, majd statisztikus. Emlékiratában fogságát örökítette meg. | | | Beniczky Lajos 1813 májusában szül. Alsómicsinyén Beniczky Lajos önéletrajzíró, politikus, Beniczky Irma bátyja.(megh. Pest, 1868. júl. 16.). Iskoláit Besztercebányán és Selmecbányán végezte, részt vett az 18481849-es forradalom és szabadságharc eseményeiben és csatáiban, amiért 1857-ig tartó börtönbüntetést szenvedett, szabadulása után újból bekapcsolódott az országos politikába. Megírta visszaemlékezéseit az 18481849-es eseményekre. | | | Csecsetka Sámuel 1818. aug. 2-án szül. Besztercebányán Csecsetka Sámuel ev. egyházi író, jogi szakíró (megh.: ?). Szülővárosában, Miskolcon, Selmecbányán, Pozsonyban tanult, e két utóbbi helyen tanított, Pozsonyban jelent meg a tárgyban alapműnek számító kétkötetes magyar evangélikus egyházjogtana (18871889). | | | Baróti Szabó Dávid  1819. nov. 22-én hunyt el Virten Baróti Szabó Dávid költő, színműíró, nyelvész, szerkesztő (szül. Barót, 1739. ápr. 10.), a magyar felvilágosodás irodalmának jelentős képviselője, 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal az első magyarországi ir. folyóirat, a kassai Magyar Museum társalapítója, az időmértékes verselés magy. klasszikusa. 1757-ben lett a jezsuita rend tagja, s első állomáshelyéül Trencsént jelölték ki számára, majd többek közt Szakolcán (175917690), Nagyszombatban (17611763) tanult, végül 1770-ben, teológiai tanulmányai befejeztével Kassán pappá szentelték, ezt követően Besztercebányán, 17731777 között Komáromban, 17771779 között Kassán tanított, amikor nyugalomba vonult, és egykori tanítványa, Pyber Benedek csalá... Tovább... | | | Helységnévmutató: Barót (ma: Baraolt, Ro.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Nagyszombat (Tranava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Bajcs (Bajč, Szl.)-Bajč (Komáromi j.) | Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom, Szl.) | Marcelháza (Marcelová, Szl.)-Marcelová (Komáromi j:) | Virt-Virt (Komáromi j.) | |
|
| Csaplár Benedek 1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (18511853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb. | | | Helységnévmutató: Érsekújvár (Nové Zámky, Szl.)-Nové Zámky (Érsekújvári j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Podolin (Podolín, Szl.)-Podolinec (Ólublói j.) | Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Bécs (Wien, A.) | Vatikán (Vatican, V.) | Dunaszerdahely-Bratislava | |
|
| Ipolyi Arnold  1823. okt. 20-án Ipolykeszin szül. Ipolyi (Stummer) Arnold történeti szakíró, régész, néprajzkutató, műgyűjtő (az ÚMIL Disznóst adja meg szül. helyeként, megh. Nagyvárad, 1886. dec. 2.). Gimnáziumba Korponán és Selmecbányán járt, teológiai tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban kezdte, 1847-ben szentelték pappá, majd előbb Szentpéteren segédlelkész, hitszónok Pozsonyban, lelkész Zohoron 18721886 között besztercebányai püspök. Sokrétű tudományos, valamint műemlékvédelmi és műtörténeti tevékenységével a 19. sz. legnagyobb hatású magyar alkotói közé tartozik. Legismertebb műve a számos újrakiadásban ismert Magyar mythológia (1854). Szlovákiai magyar kiadásai az utóbbi években: Csallóköz műemlékei (Kalligram,1994, 1996), Csallóközi úti-képe... Tovább... | | | Bartal Antal 1829. ápr. 24-én szül. Besztercebányán Bartal Antal nyelvész, klasszika-filológus (megh. Dunaharaszti, 1909. szept. 6.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pesten teológiát, Bécsben klasszika-filológiát tanult, 1858-tól Pesten tanított. Latin szótárai, valamint latin nyelv- és olvasókönyvei jelentek meg. | | | Riedl Szende  1831. márc. 15-én szül. Besztercebányán Riedl Szende nyelvész, szerkesztő, Riedl Frigyes apja (megh. Bp., 1873. okt. 15.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta, Németországban fejezte be. Hazatérve szülővárosában nevelő, 1852-től Lőcsén, 18541860 között Prágában egyetemi tanár, itt Irodalmi Lapok címmel folyóiratot indított. Az összehasonlító nyelvészet jeles művelője, a szlávmagy. kulturális kölcsönösség egyik első szorgalmazója volt, könyvet írt a magy. nyelvrendszerről, német irodalmi kézikönyvet jelentetett meg, tudományos igényű, kritikai lapokat adott ki és szerkesztett. | | | Wagner Lajos 1846. aug. 1-jén szül. Besztercebányán Wagner Lajos (Zólyomi Lajos) irodalomtörténész, nyelvész (megh.: ?, 191?). A középiskolát szülővárosában és Selmecbányán, a teológiát Pozsonyban, bölcsészet- és nyelvtudományi tanulmányait Bp.-en végezte, tanított Besztercebányán, Bp.-en, Pozsonyban, Toldy Ferenc-, Vörösmarty Mihály-, Bessenyei György-, Báthory István-életrajzokat írt, tankönyveket és nyelvészeti, művelődéstörténeti munkákat tett közzé (pl. a német elöljárókról, a hónapok nevéről stb.). | | Névmutató: Toldy Ferenc | Vörösmarty Mihály | Bessenyei György | Báthory István | | |
|
| Böhm Károly 1846. szept. 17-én Besztercebányán szül. Böhm Károly filozófus (megh. Kolozsvár, 1911. máj. 19.), az első magy. filozófiai rendszer megalkotója. Tanulmányait Pozsonyban, valamint Németországban végezte, 1870-ben a pozsonyi ev. líceum tanára, 1873-tól Bp.-en gimnáziumi, 1896-tól Kolozsváron egyetemi tanár. A századforduló nagy hatású, iskolateremtő magy. kantiánus filozófusa volt. | | | Mikszáth Kálmán  1847. jan. 16-án szül. Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, közíró, a magyar széppróza egyik legnagyobb képviselője (megh. Bp., 1910. máj. 28.). Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gyermekkorában gyakran megfordult Nagykürtösön, Losoncon, gimnáziumba Rimaszombatba (18571863), ill. Selmecbányára (19631866) járt, majd Győrben joghallgató, 1873-tól újságíró, szerkesztő Bp.-en. 1881-ben, ill. 1882-ben megjelent elbeszéléskötetei (A tót atyafiak, A jó palócok) meghozták számára a sikert. Műveit át- meg átszövik a mai Szlovákia területéhez kapcsolódó vonatkozások, alakok, motívumok, témák. Palóc voltának tudata, a palóc nyelvi ízek, palócság-élménye történeteinek egész sorát itatják át (Nemzetes uraimék, A fahuszár meg a lova meg a ló sípja, A... Tovább... | | Névmutató: Fábry János | Petőfi Sándor | Kubányi Lajos | Mikszáth Mariska | | |
|
| Kárpáti Károly 1851. szept. 14-én Besztercebányán szül. Kárpáti Károly (1877-ig Schlosjarik) irodalomtörténész (megh. Szeged, 1921. okt. 15.). Szülővárosában érettségizett, majd a tanári pályára lépett (Sopron, Szeged). Többek közt A Murányi Vénusz a magyar költészetben (1880) címmel írt könyvet. | | | Juhász Árpád 1894. december 2-án szül. Szepsiben Juhász (Schäffer) Árpád költő, író, szerkesztő, színigazgató (megh. Bp., 1945), iskoláit Bécsben, Besztercebányán, Miskolcon végezte, majd újságíró lett többek között Iglón, Kassán, itt 19341938-ban a kassai rádió magyar adását szerkesztette, ezután Bp.-re költözött. Regényeket, elbeszélés- és versesköteteket adott közre | | | Halász Miklós 1892. dec. 12-én szül. Rozsnyón Halász Miklós író, történész, Szenes Piroska férje (megh. New York, 1985. júl. 26.). 1919-től Besztercebányán ügyvéd, 1945-től az Amerikai Egyesült Államokban élt, itt többnyire angol nyelvű életrajzi regényeket jelentetett meg. Alapvető jelentőségű történeti műve: Csehszlovákia 19181938 (1938).. | | | Bányai Pál 1901. márc. 24-én Besztercebányán szül. Bányai Pál (Munels) író (megh. Budakeszi, 1943. dec. 13-án). Szociális érzékenységű regények, baloldali szellemiségű riportok, publicisztikák szerzője. Prágában élt, a német megszállást követően szülővárosa érintésével, ahonnan egy időre Illavára internálták Bp.-re ment, Budakeszin érte a halál. | | | Keller Imre 19031911 között Besztercebányán volt az állami felsőbb leányiskola tanára Keller Imre (Budapest, 1876. szept. 14. Bakonyjákó, 1952. aug. 19.) író, lapszerkesztő, kritikus, filozófiatörténész. 19161948 között Kassán élt. Iskoláit, ill. az egyetemet szülővárosában végezte, majd Máramarosszigeten kezdett tanítani. Az 1900-as évek elején Besztercebányára került, helyi lapok munkatársa volt, kiadta Böhm Károly filozófiai munkáit (1913). 1916-ban kinevezték a kassai felső leány- és kereskedelmi iskola igazgatójának, s a városban maradt a főhatalomváltás után is, s bár tanári állását elvesztette, újságíróként, szerkesztőként, művelődésszervezőként tevékeny részt vállalt a helyi társadalmi-szellemi életben, sokoldalú írói tevékenységet folytato... Tovább... | | | Jánosy István 1919. máj. 5-én szül. Besztercebányán Jánosy István költő, író, műfordító (megh. Gyenesdiás, 2006. aug. 19.). Diákkorában került a magy. fővárosba, s élete nagy részét itt élte le. A 20. sz. magy. költészet meditatív-vallomásos vonulatának sajátos hangú alakja, jelentős műfordítói életművet hagyott hátra. | | | Rényi Magda 1926. jún. 26-án szül. Kékkőn Rényi Magda (Jelínková) meseíró (megh. Besztercebánya, 1996. jan. 21.). 19361944 között losonci gimnazista, megjárta Auschwitzot, 1950-től Besztercebányán lett tudósító. Mint meseíró különösen az 19501960-as években volt aktív.. | | | Szenes Piroska Bp.-i egyetemi évek és a Nyugathoz kötődő írói kezdetek után 19271938 között tartozik a két vh. közti csehszlov. magy. ir. kötelékébe a Besztercebányára telepedett Szenes Piroska (Marosszalatna, 1899. nov. 25. New York, 1972. ápr. 28.), ahonnan a fasizmus fenyegetése elől férjével, Halász Miklóssal Párizs, Spanyolország és Portugália érintésével az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Csillag a homlokán c. regénye 1982-ben újabb kiadásban is megjelent, elbeszélései a csehszlov. magy. novellát bemutató antológiák állandó darabjai. | | | Sági Tóth Tibor 1928. márc. 27-én Léván szül. Sági Tóth Tibor (Tóth Tibor) műfordító, pedagógiai szakíró. Iskoláit szülővárosában és Ipolyságon kezdte, Kassán tanítói, Besztercebányán, ill. Pozsonyban tanári képesítést szerzett, 1953-tól az ipolysági magy. gimnáziumban tanított, szlovák irodalmat fordított magyarra. | | | Erdélyi Margit, L.  1945. ápr. 29-én szül. Hontfüzesgyarmaton L. Erdélyi Margit (Laczkóné) irodalomteoretikus, pedagógiai szakíró. Léván érettségizett 1962-ben, 1965-ben Nyitrán, 1980-ban Pozsonyban magy.szlov. szakon végzett. Nyitrán, Nagyölveden, Nagysallón, Léván, Ipolyságon, Zselizen tanított, 1987-től főiskolai adjunktus, később tanszékvezető Nyitrán, 1998-tól egyetemi tanár Besztercebányán, 2004-től tanszékvezető, ill. dékán Komáromban. Főleg dráma-, ill. irodalomelémlettel foglalkozik, az Örkény-drámák jeles elemzője. | | Névmutató: Örkény István | | |
|
| Németh Zoltán  1970. jan. 26-án szül. Érsekújvárban Németh Zoltán költő, irodalomkritikus, esszéista. Ipolybalogon nőtt fel, itt kezdte iskoláit, Zselizen érettségizett 1988-ban, 1993-ban magy.történelem szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, majd évekig Ipolybalogon tanított, jelenleg Besztercebányán egyetemi oktató. Az 1990-es években indult szlov. magy. írónemzedék meghatározó jelentőségű akotója, aki egyebek közt erőteljes kísérleteket tett a (cseh)szlov. magy. ir. fogalmának újragondolására is. Verseskönyvei, kritika- és tanulmánykötetei, monográfiái (Talamon Alfonzról, 2001, Parti Nagy Lajosról, 2006) jelentek meg, nemzedékének tagjaival készített mélyinterjúkat publikált. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
