1546-tól Kassa állandó lakosa – saját házzal, feleségével, gyerekeivel – Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt – Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 1550–1557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 1546–1555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár – Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) – nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább...

Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Varkics Tamás | Helységnévmutató: Tinód (ma: Tinăud, Ro.) | Sárvár (Mo.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szalka, l. Ipolyszalka! | Ipolyszalka (Salka, Szl.)-Salka (Érsekújvári j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Sempte (Šintava, Szl.)-Šintava (Galántai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Surány (Šurany, Szl.) | Szitnya (Sitno, Szl.), Csábrág (Čabraď, Szl.) | Murány (Muráň, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Kassa-Košice |

1784. jún. 24-én született Csábon Szeder Fábián János író, költő, szerkesztő, nyelvészeti és néprajzi szakíró (megh. Komáromfüss, 1859. dec. 13.). Szülőfaluját követően Naszvadon, Érsekújvárban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban tanult, 1824–1826 között Nagyszombatban, ill. Komáromban tanított. 1803-tól a bencés rend tagja, melyet 1841-től jószágkormányzóként szolgált Komáromfüssön. Az esztergomi Uránia évkönyvek szerkesztője 1828–1833 között. A népnyelv kutatója és gyűjtője, a palóc nyelvi sajátosságok elemzője, rendszeres magy. nyelvtan kidolgozását tervezte, tanulmányt írt a palócokról. Komáromfüssön 1996-ban emlékszobát kapott, sírja a helyi temetőben található.

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Komáromfüss (Trávnik, Szl.)-Trávnik (Komáromi j.) | Naszvad (Nesvay, Szl.) | Érsekújvár (Nové Zámky, Szl.)-Nové Zámky (Érsekújvári j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Esztergom (Mo.) | Csáb-Čebovce (Nagykürtösi j.) |

1915. szept. 12-én Nagyölveden szül. Garai István költő. 1941-ben szerzett tanári oklevelet, ezt követően Dunaszerdahelyen, majd Ipolyságon, 1945-től Békéscsabán tanított. A szlov.-i magyarok üldöztetését is versbe foglaló Mesekirály (1948) c. kötetéért két év börtönre ítélték. Latin nyelvű verseket is írt.

Forrás: CSSZMIL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Békéscsaba (Mo.) | Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Szl.)-Bratislava | Ipolyság (Šahy, Szl.)-Šahy (Lévai j.) | Nagyölved-Veľké Ludince (Lévai j.) |

1939. jan. 29-én szül. Paláston Zsilka Tibor (Tibor Žilka, Kálnássy) nyelvész, irodalomteoretikus, szakszótáríró. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, 1962-től Nyitrán főiskolai oktató, egyetemi tanár, 1993-tól Piliscsabán is tanít, jelenleg tanszékvezető. Kutatási területe a fordításelmélet, a stilisztika, nyelvészeti statisztika, szemiotika, lexikográfia. Magyar és szlovák nyelven egyaránt publikál, 1977-ben poétikai szótárt tett közzé.

Forrás: CSSZMIL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Ipolyság (Šahy, Szl.)-Šahy (Lévai j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Piliscsaba (Mo.) | Palást-Plášťovce (Lévai j.) |