1827-ben Diószegen kezdte papi pályáját Bedeő Pál (Ásvány, 1805. jan. 29. – Buda, 1876. okt. 31.) kat. egyházi író, történetíró, majd Mihályfán, Illésházán, Pozsonyban, Királyréven, végül Szímőn működött, több teológiai és történeti műve is megjelent.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Ásvány (Mo.) | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Mihályfán (Michal na Ostrove, Szl.) | Illésháza (Nový Život, Szl.) | Királyrév (Kráľov Brod, Szl.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Szímő (Zemné, Szl.)-Zemné (Érsekújvári j.) | Diószeg-Sládkovičovo (Galántai j.) |

1892. febr. 15-én szül. Diószegen (Magyardiószegen) Koltay-Kastner Jenő (1935-ig Kastner) irodalomtörténész (megh. Szeged, 1985. márc. 3.). Magy.–francia szakot végzett Bp.-en 1913-ban, később felvette az olaszt is, Dantet fordított, az olasz–magy. irodalmi kapcsolatokkal foglalkozott, az olasz reneszánsz irodalomelméletét tanulmányozta.

Forrás: ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Dante, Alighieri | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Szeged (Mo.) | Diószeg-Sládkovičovo (Galántai j.) |

1910. jan. 16-án szül. Diószegen Lőrincz Gyula festőművész, kommunista politikus, publicista, szerkesztő, L. Gály Olga férje (megh. Pozsony, 1980. dec. 14.). Képzőművészeti tanulmányai Pozsonyhoz, Komáromhoz, Bp.-hez kötik, 1936-tól Párizsban ösztöndíjas, 1939-től Bp.-en élt. 1946-ban tért haza Csehszlovákiába, Pozsonyba, ahol 1948–1954, valamint 1968–1975 között az Új Szó főszerkesztője, 1949–1968, ill. 1971–1980 között a Csemadok országos elnöke. Dunaszerdahelyen utcát neveztek el róla, az 1989-ig ugyanitt galéria viselte a nevét. Ifjú éveiről L. Gály Olga írt könyvet (Ördöglakat, 1990).

Forrás: CSSZMIL, SZÍJ
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Gály Olga, L. | Helységnévmutató: Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Szl.)-Bratislava | Budapest (Mo.) | Párizs (Paris, Fr.) | Diószeg-Sládkovičovo (Galántai j.) |

1941. márc. 15-én Ipolynyéken született Gágyor József néprajzi szakíró, pedagógus. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. tudományosság kiemelkedő képviselője. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet, Tallóson, Diószegen, Hidaskürtön tanított. Ismertek népköltészeti szövegközlései, néprajzi szaktanulmányai, monográfiái. Nyelvjárásgyűjtéssel, helytörténettel is foglalkozik. Számos kötete közül máig kiemelkedik kétkötetes mátyusföldi gyermekjáték- és mondókagyűjteménye (Megy a gyűrű vándorútra, 1982).

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Diószeg (Sládkovičovo, Szl.)-Sládkovičovo (Galántai j.) | Hidaskürt (Mostová, Szl.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Tallós (Tomášikovo, Szl.) | Ipolynyék-Vinica (Nagykürtösi j.) |

1966. máj. 14-én Dunaszerdahelyen szül., de Diószegen nőtt fel Talamon Alfonz író (megh. Galánta, 1996. szept. 8.), az Iródia-nemzedék egyik legtehetségesebb, Magyarországon is nagy visszhangra talált alkotója. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban járt egyetemre, később a Csemadok szakelőadója, azután újságíró lett. Az Iródia tagja volt 1983–1986 között. Autóbaleset következtében halt meg. Diószegen 2006-ban szobrot kapott (Mag Gyula alkotása), a Szlovákiai Magyar Írók Társasága ugyanekkor a nevét viselő díjat alapított a legjobb szlov. magy. szépprózai teljesítmények jutalmazására (Talamon Alfonz-díj).

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Diószeg (Sládkovičovo, Szl.)-Sládkovičovo (Galántai j.) | Galánta (Galanta, Szl.)-Galanta (Galántai j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Dunaszerdahely-Bratislava |