 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Áprílis |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
| 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
| 14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
| 21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
| 28 |
29 |
30 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Ekel (Komárom vm.) - Okoličná na Ostrove (Komáromi j.) |
Hetényi János  1786. júl. 26-án Ekelen szül. Hetényi János filozófus, történetíró. Komáromban, Pozsonyban, Debrecenben, végül Göttingenben tanult, 1815-től 1853. júl. 26-án bekövetkezett haláláig ref. lelkész szülőfalujában, itt írta az általa eltervezett „egyezményes filozófia" jegyében fogant műveit (pl. A magyar philosophia történetírásának alaprajza, 1837, Az ész és philosophia fölségéről, 1841). Szülőfaluja magy. tannyelvű alapiskoláját róla nevezték el, szobra az iskola udvarán áll, 1997 óta minden évben Tudós Hetényi János Napokat rendeznek a faluban. | | | Csokonai Vitéz Mihály  1796 őszén Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. nov. 17. – uo., 1805. jan. 28.) költő, író, műfordító, a magyar költészet megújítója és egyik legnagyobb alakja, Pozsonyba érkezett, hogy a diétai sereglet körében pártfogót keressen versei kiadásához. Ekkor indította meg, 1796. nov. 1-jén a Diétai Magyar Múzsa c. kéziratos költészeti folyóiratát, melyben kizárólag verseket közölt. Vállalkozása azonban kudarcba fulladt, mivel már a 11. szám után képtelen volt kifizetni a lap előállítási költségeit, így a további megjelenést leállította (a lapban azonban addig is fontos verseit sikerült közölnie, így Az estvét, a Zsugori uramot, A kevélyt, A nyárt, Az őszt. Ilyen előzmények után érkezett 1797 elején Komáromba. ide is versei megjelentetésének ... Tovább... | | Névmutató: Vajda Pál | Vajda Julianna | Kovács Sámuel | Darázs Rozália | | |
|
| Jókai Mór  1825. febr. 18-án szül. Komáromban Jókai Mór író, szerkesztő (megh. Bp., 1904. máj. 5.), a 19. sz. magy. irodalmának egyik legnagyobb, ill. legnépszerűbb, s hatásában is egyik legfrekventáltabb, idegen nyelvekre legtöbbet fordított alkotója. Sok vonatkozásában ma is eleven, terjedelmes életművével folyamatosan gyarapodó könyvtárnyi irodalom foglalkozik, munkáinak színpadi és filmes feldolgozásai ugyancsak számosak, nevét az egész magyar nyelvterületen egyesületek, köz- és művelődési-művészeti intézmények, díjak, utcák, terek, alapítványok stb. viselik, sok helyen áll szobra, emléktáblája. Életében több felső-magyarországi – a mai Szlovákia területére eső – településen megfordult, sok műve itteni helyszíneken játszódik, itteni motívumokat, t... Tovább... | | | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) Miskolc (Mo.) | Betlér (Betliar, Szl.)-Betliar (Rozsnyói j.) | Dobsina (Dobšiná, Szl.)-Dobšiná (Rozsnyói j.) | Ekel (Okoličná na Ostrove, Szl.)-Okoličná na Ostrove (Komáromi j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Kingyes (Zlatá osada, ma: Vágfüzes – Vrbová nad Váhom része, Szl.) | Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie, Szl.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Stósz (Štos, Szl.)-Štos (Kassa vidéki j.) | Komárom-Komárno (Komáromi j.) | |
|
| Erdélyi Pál 1868.ban, négyéves korában, apja halála után, anyjával Felsőgellére költözött Erdélyi Pál (Sárospatak, 1864. febr. 12. – Bp. 1936. máj. 5.) irodalomtörténész, Erdélyi János fia, Erdélyi Zsuzsanna és T. Erdélyi Ilona apja. Gimnáziumi tanulmányait 1874-ben a komáromi bencéseknél kezdte, 1878-ban Budán folytatta, s Bp.-en végezte az egyetemet is, melynek befejezése után könyvtáros ugyanitt, ill. Kolozsváron, ahol később, majd ezt követően Szegeden egyetemi tanár. 1920–1929 között Komáromban, ill. Ekelen élt (a faluhoz tartozó Viharos pusztán volt birtokuk, az 1860-as években épült neoklasszicista Erdélyi-kúria ma is áll). Komáromban tevékeny részese a helyi kulturális életnek, dolgozott a Jókai Egyesületben, kivette részét az 1925-ös Jókai-cen... Tovább... | | | Komjáthy István 1917. márc. 30-án szül. Ekelen Komjáthy István író, műfordító (megh. Bp., 1963. dec. 20.). Iskoláit szülővárosában kezdte, egyetemi tanulmányait Pozsonyban, ill. Debrecenben végezte. Ezt követően Debrecenben tanított, majd 1951-től Bp.-en volt könyvkiadói szerkesztő. Közismertek ifjúsági könyvei, történelmi regényei, különösen magyar és hun mondafeldolgozásai népszerűek. | | | Csémy Lajos László 1923. júl. 15-én szül. Alsógelléren Csémy Lajos László ref. egyháztörténész, Csémy Tamás apja. A komáromi bencéseknél érettségizett 1942-ben, majd Pápán, Pozsonyban és Prágában folytatott teológiai tanulmányokat, ezt követően lelkipásztor Kassán, Ekelen, 1954-től egyetemi tanár Prágában. Megírta a szlovákiai ref. egyház történetét, Ján Hellerrel készített munkája az ószövetségi héber szóanyag összefoglalása görög, latin, angol, német, cseh és magyar megfelelőikkel együtt, az 1960-as években 1200 héber szót tartalmazó egyetemi jegyzete jelent meg, több ref. egyháztörténeti mű kiadásánál közreműködött. Nyolcvanadik születésnapjára tisztelői, tanítványai emlékkönyvvel köszöntötték 2003-ban. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
