 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Áprílis |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
| 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
| 14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
| 21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
| 28 |
29 |
30 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Eperjes (Sáros vm.) - Preov (Eperjesi j.) |
Verancsics Antal  1573. jún. 15-én halt meg Eperjesen Verancsics Antal történetíró, diplomata, főpap (szül. Sebenico, 1504. máj. 29.), a magy. politikatörténet és művelődés egyik legjelesebb alakja, számos jelentős diplomáciai küldetés teléjesítője (ő kötötte meg pl. a törökökkel 1568-ban a drinápolyi békét), kora legkiválóbb külföldi személyiségeivel tartott kapcsolatot, meghatározó irodalmi-tudományos tevékenységet folytatott. Eperjesre 1573 áprilisában egy törvényszéki ülésre már betegen érkezett, s másfél hónap múlva itt érte a halál, Nagyszombatban temették el. | | | Szenci Molnár Albert  1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 1617. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább... | | | Helységnévmutató: Győr (Mo.) | Gönc (Mo.) | Debrecen (Mo..) | Kolozsvár (ma: Cluj, Ro.) | Prága (Praha, Cs.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Nagybiccse (Bytča, Szl.) | Komját (Komjatice, Szl.)-Komjatice (Érsekújvári j.) | Vágsellye (ala, Szl.) Nagyszombat (Trnava, Szl.)-aža (Vágsellyei j.) | Szepsi (Moldava nad Bodvou)-Moldava nad Bodvou (Kassa-vidéki j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Alsósztregova (Dolná Strehová, Szl.)-Dolná Strehová (Nagykürtösi j.) | Szenc-Senec (Szenci j.) | |
|
| Madarász Márton 1590 körül szül. Eperjesen Madarász Márton (Damascenus, Damankos) fordító (megh. uo., 1654. nov. 8.).1616-tól tanár, 1618-tól ev. lelkész a városban, katekizmust, imakönyvet, egyéb vallásos könyveket fordított és jelentetett meg. | | | Klesch Dániel 1619-ben szül Iglón Klesch Dániel ev. egyházi író (megh. Berlin, 1697). Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Pozsonyban végezte, majd különböző helyeken (a Szepességben pl. Szepesszentgyötrgyön, Szepesváralján, Szepesolaszin) volt ev. lelkész. Az ellenreformáció üldözöttje, 1674-ben Németországban telepedett le. Iskoladrámákat írt, passiójátékot adott elő, prédkiációgyűjteményt jelentetett meg. | | | Kitonich János 1619. ce. 20-án Nagyszombatban meghalt Kitonich János jogtudós (szül. ?, 1560). 16101612 között pozsonyi és eperjesi táblabíró, a magyarországi perrendtartást taglaló kézikönyve halála évében jelent meg Nagyszombatban. | | | Biner Hilarius Ernő 1664. okt. 14-én halt meg Kassán Biner Hilarius Ernő ev. egyházi író (szül.: ?), Pozsonyban, Eperjesen, Kassán volt tanár. | | | Radványszky János, id. (16661738) 1666. dec.-ében Batizfalván szül. id. Radvánszky János báró költő, naplóíró (megh. Radvány, 1738. ápr. 7.). II. Rákóczi Ferenc híve. Naplójában foglalkozik az eperjesi vértörvényszékkel, mely őt is halálra ítélte, ám miután apját halálra kínozták, őt szabadon engedték. Versei a barokk költészet eszköztárából építkeznek. | | | Rákóczi Ferenc, II.  1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 17061707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabad... Tovább... | | Névmutató: Bercsényi Miklós | Dudits Andor | Löffler Béla | Győrfi Sándor | (Mayer Ede | | Helységnévmutató: Rodostó (Tekirda?, Tö.) | Párizs (Paris, Fr.) | Nagysáros (Vežký ari, Szl.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Krasznahorka (Krásna Hôrka, Szl.) | Szomolány (Smolenice, Szl.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Stubnya (Turčianske Teplice, Szl.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Bécsújhely (Wiener Neustadt, A.) | Borsi-Bora (Tőketerebesi j.) | |
|
| Weber János 1684-ben Eperjesen halt meg Weber János versszerző (szül.: ?, 1612), két ízben is a város főbírája volt (16611668, 16751683), két latin nyelvű könyvet is kiadott, 1645-ben magyar nyelvű, de szlovákul és németül is megjelentetett könyvet írt a városban dühöngő pestisjárványról (Dög halálról). | | | Báchmegyei István Pál 1689-ben Trencsénben szül. Báchmegyei István Pál orvos, író (megh. Nagyszombat, 1735). Tanulmányait Pozsonyban, Rozsnyón, Eperjesen kezdte, doktorrá Jénában avatták 1710-ben, ezt követően Gömör megye orvosa lett öt évre, 1725-ben katolizált, 1727-től Nagyszombatban volt orvos, ahol egy alkímiai kísérlet során vesztette életét 1735-ben. Hitvédelmi munkája mellett orvosi, meteorológiai, alkímiai, természetrajzi munkái is ismertek. | | | Raymann János Ádám 1690-ben szül. Eperjesen Raymann János Ádám orvosi szakíró (megh. uo., 1770. ápr. 23.), orvosi, járványügyi, meteorológiai, növénytani, dendrológiai munkák szerzője, kapcsolatban volt Bél Mátyással is. | | | Gyöngyösi István 1704. júl. 24-én Csetneken halt meg Gyöngyösi István költő (szül. feltehetően 1629-ben, egyes források szerint Ungváron, más források szerint Rozsnyón). Hosszú, tartalmas életet élt, élete túlnyomórészt a mai Szlovákia területére eső vidékekhez, településekhez kötődik (Eperjes, Fülek, Kassa, Krasznahorkaváralja, Murány, Pozsony stb.). A 18. sz.-i magy. költészet, ill. a régi magy. ir. egyik legjelentősebb, több műfajban is kiemelkedőt alkotója. Legismertebb műve a Márssal társalkodó Murányi Venus... (1664) Csetneki síremlékét 2003-ban felújították, azóta minden évben megemlékező koszorúzások helyszíne. | | | Kazai János 17051709 között Eperjesen lelkész Kazai (Rimaszombati) János (? Hajdúböszörmény, 1729) ref. egyházi író, imádságoskönyvek szerzője. | | | Rezik János 1710. aug. 4-én hunyt el Eperjesen Rezik János (Rezik, Johannes) ev. egyházi író (szül. Nyitrakoros, ?). Eperjesen, ill. Wittenbergben tanul, majd 1683-tól kassai, 1684-től eperjesi tanár. Magyarországi protestáns iskolatörténetet írt, s lejegyezte az eperjesi vértörvényszék történetét is (1687-ben). | | | Wagner Károly 1732. ápr. 12-én szül. Zborón Wagner Károly jezsuita történész (megh. Kisszeben?, 1790. jan. 7.), többek közt a trencséni (17481749), az eperjesi (1751, 1770), a nagyszombati (1765, 17711773), a szepeshelyi (1762), a bazini (1763), a besztercebányai (1764), a szakolcai (17661769) rendház tagja volt, 1773-tól Pozsonyban, 1777-től Budán van, 1784-ben nyugalomba vonult, s Kisszebenben telepedett le, ma is használatos forráskiadványok, genealógiai munkák szerzője. | | | Helységnévmutató: Kisszeben (Sabinov, Szl.)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szepeshely (Spiská Kapitula, Szl.) | Bazin (Pezinok, Szl.) Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Pezinok (Bazini j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Zboró-Zborov (Bártfai j.) | |
|
| Timon Sámuel 1736. ápr. 7-én halt meg Kassán Timon Sámuel jezsuita történész (szül. ?, 1675. júl. 20.). Többek közt Pozsonyban, Szakolcán, Eperjesen, Nagyszombatban volt rendháztag, több műve Kassán jelent meg, tárgyához történetkritikai módszerrel közelített, hangoztatta az oklevelek fontosságát, írásaival, módszerével történetírói iskolát teremtett. | | | Korabinszky János Mátyás 1740. febr. 23-án szül. Eperjesen Korabinszky János Mátyás földrajzi szakíró, térképész, korának egyik legjelentősebb magyarországi tudósa (megh. Pozsony, 1811. jún. 23.). Iskoláit szülővárosában, ill. Pozsonyban végezte, majd hét évig tanított. Ezután 1769-ben négy évre külföldre ment. Hazatérte után ismét Pozsonyban telepedett le, német nyelvű újságot szerkesztett, almanachjában közreadta az ismert hazai tudósok jegyzékét, magyarországi földrajzi, történeti, gazdasági lexikonába a fontosabb kulturális tudnivalókat is felvette. | | | Szirmay Antal 1747. jan. 20-án szül. Eperjesen Szirmay Antal (Szirmai) politikai és helytörténeti író (megh. Szinyér, 1812. szept. 19.). Tanulmányait szülővárosában és Kassán végezte, Zemplén vm. főjegyzője, országgyúlési követ, udvari tanácsos, majd miután , az eperjesi királyi tábla elnöke. 1797-től elmozdíttatva hivatalából Vékén élt, feldolgozta több megye történetét, népdalgyűjteményt állított össze, megírta a jakobinus mozgalom történetét. | | | Klein János Sámuel 1748. jan. 24-én szül. Bártfán Klein János Sámuel ev. egyháztörténész (megh. Gölnicbánya, 1820. dec. 10.). Németországi tanulmányok után 1774-től Eperjesen, Bártfán, Kassán, Gölnicbányán tanár, ill. lekész. Mo.-i egyháztörténetet írt, elkészítette a mo.-i ev. lelkészek lexikonát. | | | Tertina Mihály 1750-ben szül. Eperjesen Tertina Mihály költő, szerkesztő (megh. Gyula, 1808. okt. 28.), a köznemesi függetlenségi mozgalom támogatója, a magy. nyelvű művelődés népszerűsítője, az 1790-es években többek közt Kassán volt tanár. | | | Kazinczy Ferenc 1779-ben joggyakornoknak került Kassára Kazinczy Ferenc (Érsemlyén, 1759. okt. 27. Széphalom, 1831. aug. 23.) író, költő, szerkesztő, nyelvújító, a magy. ir. kiemelkedő alakja, intézményesülésének szorgalmazója, a magy. tudományszervezés első gesztorainak egyike. Iskoláit korábban Késmárkon (1768-ban) és Sárospatakon végezte, s első műve, a tizenhat éves korában kiadott Magyar Ország geographica, az az földi állapotjának lerajzolása, 1775) is itt jelent meg. 1781-ben Eperjesen jurátus, ahonnan a rákövetkező évben Pestre került, ám 1784-ben Sáros és Abaúj megye táblabírájának visszajött Kassára, 1786-tól pedig az itteni tankerület iskolafelügyelője lett (1791-ig). Itt jelentek meg első fontos műfordításai, összebarátkozott Baróti Szabó Dáv... Tovább... | | | Greguss Mihály 1793. júl. 1-jén Pusztafödémesen szül. Greguss Mihály író, filozófus (megh. Pozsony, 1838. szept. 27.), Greguss Ágost és Greguss Gyula apja. Az eperjesi ev. Kollégiumban, majd Pozsonyban tanított (Kossuth Lajos is a tanítványai közé tartozott). Legfontosabb széptani munkája, az 1826-ban Kassán kiadott Compendium aestheticae 2000-ben latinmagyar kétnyelvű kiadványként is megjelent Az esztétika kézikönyve / Compendium aestheticae címmel. | | | Szemere Miklós (18021881 1802. jún. 17-én szül. Lasztócon Szemere Miklós költő (megh. uo., 19881. aug. 20.). Sárospatakon, Eperjesen, Lőcsén tanult, jurátusként ott volt az 18251827. évi pozsonyi országgyűlésen, 1827-től ügyvéd, részt vett a szabadságharcban, börtönbüntetését Kassán töltötte, majd visszavonult lasztóci birtokára (ahol többek között Tompa Mihály is többször felkereste), később azonban ismét bekapcsolódott a politikába. | | | Vandrák András  1807. jan. 24-én szül. Csetneken Vandrák András filozófus, pedagógiai író (megh. Eperjes, 1884. szept. 14.). Német nyelvet szülei Kassára küldték tanulni, majd Rozsnyón, azután Eperjesen folytatta tanulmányait (itt többek közt Greguss Mihály volt a tanára), Tiszolcon papjelölti vizsgát tett. Tanulmányait németországi egyetemeken fejezte be 1831-ben, ahonnan visszatért Eperjesre, és a későbbiekben már végig itt tanított, s volt a kollégium igazgatója. Kidolgozta a magyarországi protestáns gimnáziumok szervezeti szabályzatát, lélektani, logikai, etikai, jogfilozófiai tankönyveket, német előzményre épülő jogbölcseletet írt. Mészáros András Vandrák András filozófiai rendszere címmel 1980-ban monográfiát írt róla. | | | Ludvigh János 1812. máj. 12-én Szepesbélán szül. Ludvigh János publicista, politikus (megh. Pest, 1870. júl. 11.). Tanulmányait Késmárkon és Eperjesen kezdte, 1850-től külföldön élt, 1869-től szülővárosa országgyűlési képviselője. | | | Henszlmann Imre 1813. okt. 13-ám Kassán szül. Henszlmann Imre művészettörténész, műkritikus, régész (megh. Bp., 1888. dec. 6.). A magyar művészettörténet-írás megalapozóinak egyike, sokat tett a magyarországi műemlékvédelem érdekében. Iskoláit szülővárosában, Eperjesen és Pozsonyban végezte. Alapvető jelentőségű munkái mellett külön értekezéseket írt Lőcse műemlékeiről, valamint a kassai dómról. | | | Dessewffy Emil gróf  1814. febr. 16-án Eperjesen szül. Dessewffy Emil gróf, politikus, jogi szakíró, publicista, Dessewffy József fia, Dessewffy Aurél öccse (megh. Pozsony, 1866. jan. 10.). Kassán járt iskolába, majd külföldi tanulmányútjáról hazatérve egyik családi birtokukon gazdálkodott. 1844-ben költözött Pestre, bátyja, Aurél halála után a konzervatív politika meghatározó tényezője lett. Jeles gazdasági szakember volt, 1855-től az MTA elnöke, 1861-től Pozsony képviselője. | | Névmutató: Dessewffy József | Dessewffy Aurél | Széchenyi István | | |
|
| Pulszky Ferenc  1814. szept. 17-én Eperjesen szül. Pulszky Ferenc politikus, régész (megh. Bp., 1897. szept. 9.). 1834 tavaszán jurátus Pozsonyban, 1848-as szerepvállalását követően emigrációba ment, ahonnan 1866-ban térhetett haza, s újból bekapcsolódott a politikába. Régészeti munkássága jelentős, fontos műve önéletírása (Életem és korom IIV., 18801882) is.... Tovább... | | | Kossuth Lajos  18161819 között az eperjesi ev. líceum diákja, majd 18201821-ben itt volt joggyakornok Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. Torino, 1894. márc. 20.) politikus, államférfi, Magyarország kormányzója, közíró, az 18481849-es magyarországi események egyik vezéregyénisége. Történelmi jelentőségűek többek között az 18321836. évi, valamint az 18471848. évi pozsonyi országggyíűléseken való fellépései, szónoklatai, 1848. márc. 3-i beszédének hatására alakult meg az első felelős magyar minisztérium (az első magyar kormány). Pozsonyban adta ki kézzel írott hírlapját, az Országgyűlési Tudósításokat (18321836), 1848. március 17-én a mai Carlton Szálló helyén levő Zöld fához címzett fogadó erkélyén jelentette be Batthyány Lajossal a jobbágyság e... Tovább... | | | Benczur János 1817-ben szül. Losoncon Benczur János jogi író (megh. Rimabreznó, 1852). Többek között Eperjesen tanult, Pesten végzett jogot, 1842-ben ügyvéd lett, ismeretesek jogelméleti munkái. | | | Trefort Ágoston  1817. febr. 7-én Homonnán szül. Trefort Ágoston politikus, közgazdász, közíró (megh. Bp., 1888. aug. 22.). Eperjesen és Sátoraljaújhelyen járt gimnáziumba, Pesten végzett jogot, ott teljesedett ki pályája. Századának legkiválóbb magy. elméi közé tartozott, 1872-től haláláig több egymást váltó kormány kultuszminisztere volt. | | | Tompa Mihály  1817. szept. 28-án szül. Rimaszombatban Tompa Mihály költő (megh. Hanva, 1868. júl. 30.). Miután elvesztette szüleit, ötéves korától nagyszüleinél Igriciben nevelkedett, Sárospatakon tanult, 1840-ben megjelentek az első versei, 1844-ben Petőfinek címezte a Bártfai levél c,. versét, aki Felelet Tompa Miskának címmel ugyancsak versben válaszolt neki. Tompa 1844-től Eperjesen nevelő, ahol barátságot kötött Kerényi Frigyessel, s Petőfi itt látogatta meg őket 1845 áprilisában. Az esztendő végétől Tompa Pesten van, ám a következő év szeptemberétől már Bején lelkész, itt látogatta meg Petőfi Sándor 1847-ben, s itt írta Tompa Mihálynál c. versét, és együtt kirándultak Murány várába is, mely élményük hatására mindketten verset írtak Szécsi Máriáról.... Tovább... | | | Kazinczy Gábor 1818. júl. 18-án szül. Berettőn Kazinczy Gábor író, politikus, műfordító (megh. Bánfala, 1864. ápr. 18.), Kazinczy Ferenc unokaöccse. Iskoláit többek közt Késmárkon és Eperjesen végezte, az 18321836-os pozsonyi országgyűlésen szónoklataival tűnt fel. A világosi fegyverletétel után fogságot szenvedett, majd Bánfalán élt. Jelentős irodalomtörténeti dokumentumokat tett közzé (többek közt Kazinczy Ferenc levelezésének és fordításainak egy részét, Dessewffy József hagytékát stb.), s műfordítóként is figyelemreméltót alkotott. | | | Hunfalvy János 1820. jún. 9-én szül. Nagyszalókon Hunfalvy János (1841-ig Hunsdorfer) földrajzi szakíró, Hunfalvy Pál öccse, a magy. földrajztudomány megalapítója (megh. Bp., 1988. dec. 6.). Eperjesen jogot és teológiát tanult, 1846-ban Késmárkon statisztika- és történelemtanár. A szabadságharcban való részvételéért bebörtönözték, 1863-tól Budán tanár, 1870-ben a földrajz tanszék létrehozója Bp.-en. | | | Kerényi Frigyes 1822. jan. 1-jén szül. Eperjesen Kerényi Frigyes (1842-ig Christmann) költő (megh. San Marcos és Austin közt, USA, 1853. márc. 22.). Német családból származott, az eperjesi ev. líceumban tanult, előbb német, majd magy. önképzőköri tag volt, 1840-től Vidor Emil álnéven magyarul közölte verseit, 1844-ben Petőfi verset írt hozzá, majd Tompa Mihállyal együtt felkereste őt Eperjesen (költői versenyük során mindhárman verset írtak a városhoz közeli erdei lakról, az esemény tiszteletére később emlékoszlopot állított az utókor). Kerényi részt vett vett az 18481849-es forradalom és szabadságharc helyi, ill. pesti eseményeiben, 1850-ben kivándorolt Amerikába (ezzel kapcsolatos Tompa Levél egy kibujdosott barátom után c. verse), s röviddel ezután meg... Tovább... | | | Egervári Ödön 1823. febr. 4-én Nagyszilván szül. Egervári Ödön (Egervári Potemkin Ödön) színész, író, színműíró (megh. Bp., 1895). Szüleivel gyermekkorában beköltöztek Eperjesre, ott kezdte a gimnáziumot is, majd Jászberénybe, innen Egerbe került, ahol színésznek állt. A szabadságharcban nemzetőr főhadnagy, ennek leverése után sok mindennel próbálkozott, élete végén könyvtáros Bp.-en. Az 18481849-es eseményekhez számos munkájában visszatért, emlékirata miatt 1862-ben börtönt is szenvedett, ismert történetírói munkássága, Petőfivel hét könyvében s három színművében is foglalkozott. | | | Görgey István 1825. február 23-án szül. Késmárkon Görgey (Görgei) István történetíró, Görgey Artúr öccse (megh. Bp., 1912. jan. 13.). 1841-ben végzett jogot Eperjesen, majd Pesten ügyvéd. Több könyvet írt Görgey Artúrról, s magyarra fordította annak német nyelvű emlékiratát. | | | Greguss Ágost 1825. április 27-én Eperjesen szül. Greguss Ágost író, esztéta, kritikus, Greguss Mihály fia, Greguss Gyula bátyja (megh. Bp., 1882. dec. 13.). Édesapja halála után gyermekkorában családjával Rozsnyóra költözött, az eperjesi kollégiumban érettségizett, majd Németországban szerzett bölcsészdiplomát. 1870-től haláláig a bp.-i egyetemen tanított. Angolból, franciából fordított, filozófiai, műfajelméleti, esztétikai dolgozatok, könyvek szerzője. Munkásságával jelentős hatással volt a későbbi nemzedékekre. | | | Duka Tivadar 1825. jún. 22-ln Dukafalván szül. Duka Tivadar emlékiratíró, orvos (megh. 1908, Bournemouth). Eperjesen végzett jogot, a szabadságharcban Görgey mellett szolgált, ott volt Világosnál, a fegyverletétel után Angliába emigrált. Az angol hadsereg tábori orvosaként jutott el Kelet-Indiába, ahol tanulmányozni kezdte a helyi kultúrát, ill. Kőrösi Csoma Sándor-emlékek után kutatott. Útirajzokat írt, nyelvészeti és földrajzi, művelődéstörténeti dolgozatokat, angol nyelvű könyvet adott ki Kőrösi Csomáról.. | | | Egressy Gábor  18291834 között Kassán színész Egressy Gábor (Egressy Galambos, Sajólászlófalva, 1808. nov. 3. Pest, 1866. júl. 30.) színész, színműfordító, színházi szakíró, a magyar színjátszás legnagyobb alakjainak egyike, Egressy Béni bátyja, Egressy Ákos apja. A szabadságharcban csapatával Kassa és Eperjes környékén vívott csatákat. Szakíróként 1837-től kezdett publikálni, főként színészetelméleti és -gyakorlati kérdésekkel foglalkozott.... Tovább... | | | Greguss Gyula 1829. dec. 3-án Eperjesen szül. Greguss Gyula műfordító (megh. Pest, 1869. szept. 5.), Greguss Mihály fia, Greguss Ágost öccse. Szülővárosában jogot, később Bécsben fizikát tanult, majd Pesten lett gimnáziumi tanár, igazgató, szakpublikációi mellett jelentős műfordítói életművet hozott létre. | | | Benczur József (18061886) 18321836 között az eperjesi ev. kollégium tanára volt Benczur József (Vanyarc, 1806. nov. 9. Mogyoróska, 1886. szept. 17.) író, aki a tanári pályát odahagyva könyvkereskedést nyitott ugyanitt. | | | Révai Sámuel 1833. ápr. 13-án szül. Sebeskellemesen Révai Sámuel (Révay, Révai Samu) könyvkiadó, szakíró, Révay Mór János apja (megh. Bp., 1908. nov. 13.). Eperjesen, Bécsben, Pesten, Nagyszombatban tanult, 1856-ban nyitotta meg könyvkötőműhelyét Eperjesen, három év múlva könyvkereskedést vásárolt ugyanitt, melyet 1869-ben Pestre helyezett át, s ebből fejlesztette ki 18801895 között testvérével, Révai Leóval a 20. sz. első fele magy. művelődésében alapvető jelentőségű könyvkiadói, irodalmi intézetét. Szakpublicisztikai munkái jelentek meg, A társadalmi jólét feltételei (1901) c. könyvét a magy. szociológiatörténet is számon tartja. | | Névmutató: Révai Leó | Réveay Mór János | | |
|
| Weber Samu 1835. márc. 26-án szül. Poprádon Weber Samu helytörténész (megh. Szebesbéla, 1908. máj. 18.). Iskoláit szülővárosában, Késmárkon, Lőcsén, Eperjesen és Jénában végezte, majd Szebesbéla lelkésze lett. A Szepességre vonatkozó helytörténeti tanulmányai ma is forrásértékűek. | | | Eötvös József báró  18371839 között a Sáros megyei kerületi tábla tiszteletbeli ülnökeként több hónapot töltött Eperjesen Eötvös József báró (Buda, 1813 Pest, 1871) író, politikus, a magyar reformkor kiemelkedő alkotója és közszereplője. Már 1832-ben ott volt a pozsonyi országgyűlésen. S bár az 1847-es országgyűlésen hivatalosan nem képviseltette magát, az események 1848 márciusában mégis Pozsonyba szólították, az első felelős magy. kormány vallás és közoktatásügyi minisztere lett. A forradalom bukása után háttérbe vonult, ám 1861-től újból nyílt politizálásba kezdett, és 1867-ben újból miniszterséget vállalt. Regényei, politikai értekezései, röpiratai kora legjelentősebb alkotásai közé tartoznak, színművei, színműfordításai és tanulmányai szintén jelentős ... Tovább... | | | Lisznyai Damó Kálmán  Losonci, majd pozsonyi tanulmányok után 18381842 közt az eperjesi ev. líceum diákja volt Lisznyai Damó Kálmán (Herencsény, 1823. okt. 13. Buda, 1863. febr. 12.) költő. Itt kötött barátságot Kerényi Frigyessel, az 1843. évi pozsonyi országgyűlésen pedig melyen jurátusként vett részt Petőfi Sándorral. Palóc dalok c. verseskönyve az 1850-es évek egyik legnépszerűbb olvasmánya volt. | | | Petőfi Sándor  1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | |
|
| Thewrewk Árpád 1839. dec. 30-én szül. Pozsonyban ponori Thewrewk Árpád irodalomtörténész, kritikus, nyelvészeti szakíró, ponori Thewrewk József fia, Thewrewk Emil öccse (megh. Bp., 1903. nov. 4.). Pesten végezte az egyetemet, 18621869 között Eperjesen, 18691875 között Pozsonyban, majd Bp.-en tanár, változatos tematikájú irodalomtörténeti és nyelvészeti tanulmányok, könyvek szerzője. | | | Kubinyi Miklós 1840. nov. 7-én szül. Kubinyi Miklós történész, régész, gyűjtő, Kubinyi Sándor unokája (megh. Árvaváralja, 1937. jan. 24.). Tanulmányait a késmárki, ill. az eperjesi ev. líceumban kezdte (itt Vandrák András tanítványa volt), majd miután Pesten jogi tanulmányait befejezte, Árváaváraljára került jogásznak. Itt történeti kutatásokkal foglalkozott, megírta Árva várának történetét, s számos forrásértékű dokumentum feltárásával és közreadásával gazdagította a történeti szakirodalmat. | | | Csengey Gusztáv 1842. aug. 8-án szül. Komáromban Csengey Gusztáv költő, író (megh. Miskolc, 1925. júl. 23.). Németországban végzett egyetemet, hazatérte után különböző helyeken tanított, 1886-tól Eperjesen, verseskönyvei, elbeszéléskötetei, regényei jelentek meg, Gyermekbarát címmel gyermeklapot indított. | | | Csontosi János 1846. okt. 26-án szül. Eperjesen Csontosi János (Kost) könyvtártörténész (megh. Bp., 1918. okt. 25.). Nagyszombatban végzett teológiát (nevét ekkor változtatta meg), Ipolynyék, majd Óbarson lett káplán, azután elhagyta a papi pályát, külföldi tanulmányútra ment, ahonnan hazatérve Pesten lett könyvtáros, Corvina- és kódexkutatással foglalkozott. | | | Hörk József 1848. m árcius 7-én szül. Likéren Hörk József ev. egyházi író (megh. Pozsony, 1910. febr. 16.). 1870-ben Bp.-en szerzett tanári oklevelet, majd Losoncon, Eperjesen, Pozsonyban tanított. Feldolgozta többek közt Kossuth Lajos eperjesi éveit (1894). | | | Lányi Bertalan 1851. márc. 21-én szül. Hibbén Lányi Bertalan jogász, jogi szakíró, politikus (megh. Bp., 1921. febr. 15.). Tanulmányait többek közt Liptóújváron, Késmárkon, Iglón és Eperjesen végezte, 18731984 között Liptószentmiklóson ügyvéd, 18841889 között Rimaszombatban törvényszéki bíró, 1889-ben Budapestre került, 19051906-ban igazságügyminiszter. Szerteágazó jogi szakírói és publicisztikai tevékenységet folytatott, fiatal korában zenét is szerzett, néhány zenedarabja nyomtatásban is megjelent. | | | Berzeviczy Albert (18531936) 1853. jún. 7-én szül. Berzevicén Berzeviczy Albert történetíró, politikus, miniszter (megh. Bp., 1936. márc. 22.). Kisszebenben, Lőcsén, Budapesten, Kassán járt iskolába, jogot végzett, majd külföldi tanulmányút után Eperjesen lett jogyakornok, s itt lépett vármegyei szolgálatba is, miközben 1878-tól az itteni jogakadémián is tanított. 1881-től országgyűlési képviselő, 19031905 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, 19051936 között az MTA elnöke volt. Útirajzokat, tanulmányokat, esztétikai elemzéseket, történeti munkákat, politikai írásokat publikált. | | | Theisz Gyula 1855. aug. 13-án Szepesolaszin szül. Theisz Gyula irodalomtörténész (megh. Pestszentlőrinc, 1939. ápr. 10.). Eperjesen és Iglón járt középiskolába, külföldi egyetemeken tanult, s bp.-i tanári vizsgája után 1878-tól előbb Iglón, majd a magy. fővárosban tanár, francia nyelvű francia irodalomtörténetet írt, franciamagyar szótárt szerkesztett. | | | Gabányi Árpád 1855. aug. 18-án Eperjesen szül. Gabányi Árpád színész, író (megh. Bp., 1915. okt. 23.). Vándorszínészként kezdte pályáját Eperjesen és Kassán, 1884-ben a bp.-i Nemzeti Színház szerződtette. Számos színművet, drámai monológot és regényt írt. | | | Latkóczy Mihály 1857. márc. 24-én szül Nyitrán Latkóczy Mihály író, műfordító (megh. Bp., 1906. aug. 19.). Szülővárosa piarista gimnáziumában érettségizett, Pesten összehasonlító nyelvészetet és klasszika-filológiát tanult, Bécsben a szláv nyelveket tanulmányozta. Ezt követően 1883-ig Pesten kizárólag az irodalomnak élt, ezután előbb Sopronban, majd 18861895 között Eperjesen, végül Losoncon tanított, majd visszakerült Bp.-re. Kiterjedt publicisztikai, tudományos és műfordítói életművet hagyott maga után. | | | Fejérpataky László 1857. aug. 17-én szül. Eperjesen Fejérpataky László történetíró (megh. Bp., 1923. márc. 6.). A középkori magy. történelem jeles kutatója, 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt. | | | Révay Mór János  1860. febr. 24-én szül. Eperjesen Révay Mór János (Révai) író, szerkesztő, könyvkiadó, Révai Sámuel fia (megh. Bp., 1926. júl. 7.). Bp.-en és Lipcsében járt egyetemre, s tanulmányozta az ottani könyvkiadók működését is. 1880-tól Bp.-en belépett az apja által alapított Révai Testvérek könyvkiadóvállalatba, s ő fejlesztette későbbi színvonalára, elévülhetetlen érdemeket szerezve a 20. sz.-i magy. kultúra fejlesztésében. Írók, könyvek, kiadók Egy magyar könyvkiadó emlékiratai címmel megírta visszaemlékezését is (1920), valamint a Révai Nagylexikon történetét (1927). | | | Szlávik Mátyás 1860. okt. 24-én szül. Dobsinán Szlávik Mátyás ev. vallásfilozófus (megh. Rákosszentmihály, 1937. dec. 3.). Rozsnyón érettségizett, Eperjesen tanult teológiát, Halléban lett bölcsészdoktor, majd 18841921 között az eperjesi teológia tanára, később igazgatója, melynek megszüntetése után Bp.-re költözött. | | | Frenyó Lajos 1872-ben Abaújrákoson szül. Frenyó Lajos író, történész (megh. Eperjes, 1944. jan. 21.). Részben Eperjesen végzett ev. teológiai tanulmányai után az itteni ev. kollégium tanára, ill. könyvtárosa lett, s itt élt haláláig. Elbeszéléseket, történeti tanulmányokat, vallási tárgyú írásokat publikált. | | | Divald Kornél 1872. máj. 21-én Eperjesen szül. Divald Kornél (Tarczai György) művészettörténész (megh. Bp., 1931. márc. 24.). Regényeket, elbeszéléseket is írt (l. Felvidéki históriák, 2007), jelentősek a felső-magyarországi művészet értékeit feltáró munkái (A felső-magyarországi reneszánsz művészet emlékei, 1900? Szepes vármegye művészeti emlékei, IIII., 1905? Felvidéki séták, 1926, újabban: 1999). | | | Wick Béla  1873. nov. 10-én Kisszebenben szül. Wick Béla művészettörténész, történész, kat. egyházi író (megh. Kassa, 1955. dec. 25.). Eperjesen érettségizett, Kassán és Kolozsvárott tanult teológiát, 1896-tól segédlelkész Kassán, majd Eperjesen gimnáziumi, 1921-től Kassán teológiai főiskolai tanár. Jelentősek a kassai műemlékeket sorra vevő könyvei (A kassai Szent Erzsébet-dómról készült 1993-ban új kiadásban is megjelent). 2008 tavaszán a Wick Béla az ember, pap és történész c., róla készült könyvet emlékesten mutatták be Kassán, ahol emléktáblát is terveznek állítani neki. | | | Gárdonyi Albert 1874. dec. 24-én Eperjesen szül. Gárdonyi (1903-ig Grünn) Albert történetíró (megh. Bp. 1946. okt. 23.). 1899-től a magy. fővárosban élt, könyvtáros, egyetemi tanár, a történelmi segédtudományok szakértője, e tárgykört dolgozza fel pl. A történelmi segédtudományok története (1926) c. könyvében. | | | Dobay István 1875-ben Eperjesen szül. Dobay István (Hungaricus Viator) publicista, lapszerkesztő (megh.: ?). Szülővárosában tanult, jogot is itt végzett, az 1900-as évek elején Pozsonyban, 1914192 között Budapesten, majd 1921-től újból Pozsonyban újságíró, lapszerkesztő, útirajzok szerzője. | | | Flórián Károly 1878. jan. 26-án Eperjesen szül. Flórián Károly jogi szakíró (megh. Kassa, 1941. aug. 15.). 1901-től az eperjesi, 19181922 között a kassai jogakadémia tanára. Ezt követően Eperjesen élt, 19241928 között a város polgármestere volt. A két vh. közti csehszlov. magy. szellemi és tudományos élet tevékeny részese, számos jogi szakpublikáció szerzője. | | | Czabán Samu  1878. febr. 17-én szül. Rozsnyón Czabán Samu író, színműíró, pedagógiai szakíró, szerkesztő (megh. Nagyszőllős, 1942. dec. 16.). Eperjesen nyert tanítói képesítést, Miaván kezdett tanítani, pedagógussztrájkokat szervezett, állásából elbocsátották, Bp.-en kivette részét az 19181919-es magyarországi forradalmakból, börtönbe került, 1921-től Csehszlovákiában élt, kapcsolatot tartott a kommunista párttal, Beregszászon telepedett le, tanított, tanügyi és gyermeklapot szerkesztett, Kárpátalja Magyarországhoz való visszacsatolása után újból elvesztette állását, s ismét börtönbe került. Többek közt iskolások számára írt színművei jelentek meg. A rendszerváltás után szülővárosában szobrot állítottak neki, évente Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális... Tovább... | | | Jurán Vidor 1879. december 30-án szül. Eperjesen Jurán Vidor vadászíró (megh. Gnézda, 1963. júl. 5.). Podolinban Krúdy Gyulával egy iskolába járt, pedagógus (negyvenöt évig volt Szepesbélán tanító), vadőr, vadvédelmi szakember, vadászati cikkek szerzője, farkasokról szóló monográfiája (Ordasok, 1958) az első magyar nyelven íródott ilyen jellegű munka. | | | Lovik Károly  1884-től, tízéves korától eperjesi rokonai nevelték Lovik Károly (Bp. 1874. márc. 9. uo., 1915. ápr. 19.) írót, aki az ev. kollégium diákja volt, s 1892-es érettségije után innen került joghallgatónak Bp.-re, ahol a századelő magy. prózájának egyik legígéretesebb indulása lett. A leányvári boszorkány (1904) c. regénye az egyik selmeci dombon 15541571 között épült ún. Leányvári kastély történetét dolgozza fel. | | | Fábry Viktor 1884. dec. 23-án Leibicen szül. Fábry Viktor lapszerkesztő, művelődésszervező, színműíró (megh. Eperjes, 1940. jún. 16.). 1917-től haláláig ő volt az eperjesi ev. egyház lelkésze. A helyi kisebbségi művelődés lelkes szervezője volt. | | | Madame Sans-G?ne 1885-ben szül. Tiszolcon Madame Sans-G?ne (Szkalos Emilné Járossy Erzsébet) író, Szkalos Emil felesége (megh. Bp., 1927. dec. 4.). Eperjesen végzett tanítóképzőt, Rozsnyón élt, lapot szerkesztett, írásai Magyarországon és Erdélyben is kedvező olvasói fogadtatásra találtak. | | | Bárkány Jenő 1885. aug. 28-án szül. Eperjesen Bárkány Jenő műépítész, művészeti író (megh. Pozsony, 1967. nov. 3.). Bp.-en végezte a műegyetemet 1908-ben, utána tervezőirodája volt szülővárosában, ahol zsidó múzeumot létesített, a II. vh.-t Bp.-en vészelte át, 1952-ben költözött Pozsonyba, ahol az SZTA munkatársa lett. | | | Komlós Aladár  1892. dec. 10-én szül. Alsósztregován Komlós Aladár (Koral Álmos) költő, író, irodalomtörténész, Palotai Erzsi férje (megh. Bp., 1980. jún. 22.). Ipolytarnóci gyermekévek után került 1899-ben szüleivel Losoncra, s itt élt érettségijéig: 1910-ig, s itt jelentek meg első versei is (osztálytársaival: Begyáts Lászlóval, Darvas Jánossal Bontakozó szárnyak címmel adott ki 1910-ben versfüzetet), majd Bp.-re ment egyetemre. 1919 őszén újból szülővárosában volt, azután néhány hónapig Kassán tanár, publikált a Kassai Naplóban, ám a csehszlov. hatóságok egy cikke miatt elbocsátották. Innen Bécsbe ment, ám 1921-ben végleg Bp.-re költözött. Közben Bécsből munkatársa lett a pozsonyi Tűznek is, s Csehszlovákiában Zsidók válaszúton (Eperjes, 1920) címmel m... Tovább... | | | Bartók Béla  Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával akinek családja eredetileg Pozsonyból származott első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább... | | Névmutató: Erkel László | Kodály Zoltán | Németh István László | Pásztory Ditta | Lipcsey György | Csehy Ágota | | Helységnévmutató: Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Ro.) | New York (USA) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Zólyom (Zvolen, Szl.)-Zvolen (Zólyomi j.) | Ipolyság (ahy, Szl.)-ahy (Lévai j.) | Nagymegyer (Vežký Meder, Szl.)-Vežký Meder (Dunaszerdahelyi j.) | Dunaszerdahely (Duansjká Streda, Szl.)-Bratislava | Pozsony-Bratislava | |
|
| Ásgúthy Erzsébet 1895. szept. 9-én Eperjesen szül. Ásgúthy Erzsébet (Kissóczy Józsefmé, Körtvélyessy Erzsébet) költő, író, drámaíró (megh. uo., 1984. jan. 25.). A két vh. közti, ill. a II. vh. alatti eperjesi kulturális közélet egyik legtevékenyebb szereplője volt, versesköteteket, drámákat, novellákat írt, (cseh)szlov. magy. lapokkal tartotta a kapcsolatot, műkedvelő színészként városa ünnepelt primadonnája volt. 1945 után már csak szórványosan publikált. | | | Gömöry János 1897-ben került Eperjesre az ev. kollégium tanárának Gömöry János (Nyíregyháza, 1869. máj. 12. Bp., 1966. máj. 7.) történész, emlékiratíró. Csehszlovákiában maradt az államfordulat után is. A két vh. közti csehszlov. magy. művelődés egyik nagy tekintélyű alakja, 1930-tól Kassán élt, a Kazinczy Társaság tevékenyen tagja volt. 1947-ben áttelepítették Mo.-ra. Csehszlov.-i éveiről Emlékeim egy letűnt világból (1964) címmel írta meg emlékiratát. | | | Hamvas Béla  1897. március 23-án Eperjesen szül., s gyermekkorát is itt töltötte Hamvas Béla író, filozófus, a 20. sz. magyar bölcselet és ir. egyik legnagyobb hatású alakja (megh. Bp., 1968. nov. 7.). Később családjával Pozsonyba került, itt is érettségizett, miután azonban 1919-ben kiutasították őket Csehszlovákiából, Bp.-re került. 1948 után elhallgattatták, s csak az 1980-as évek derekától nyerhette vissza rangját megillető helyét a magy. szellemi életben. Főbb művei, többek közt: Száz könyv, Scientia sacra, ill. regénye, a Karnevál. | | | Wallentinyi Samu (18751930)  1900-ban lett az eperjesi kollégium tanára Wallentiny Samu (Egyházasdengeleg, 1875 Tőketerebes, 1930. jún. 15.) irodalomtörténész, helytörténeti szakíró, szerkesztő. Középiskolába Selmecbányán, egyetemre Bp.-en járt, a két vh. közti helyi közélet egyik fontos szereplője volt. Az eperjesi ev. temetőben temették el. | | | Márai Sándor  1900. ápr. 11-én szül. Kassán Márai Sándor (Grosschmid) író, költő, Grosschmid Géza fia, a 20. század egyik legnagyobb magyar írója (megh. San Diego, 1989. febr. 21.). Kassai és eperjesi gimnáziumi tanulmányok után Bp.-re ment újságírónak, párhuzamosan publikál fővárosi és kassai lapokban. 1919 októberétől Németországban egyetemista, a legnagyobb német lapok munkatársa, miközben rendszeresen ír a bp.-i és a kassai lapoknak. Kafkát ő fordította elsőként magyarra (a Kassai Napló 1921-es évfolyamában), s ő írt róla elsőnek magyarul. 1923-ban megnősült, Párizsba költözött, ám kapcsolata a magyarországi és a csehszlov. magy. lapokkal, szellemi élettel megmaradt. Első verseskönyve (Az emberi hang, 1921), valamint első novelláskötete (Panaszköny... Tovább... | | | Kelembéri Sándor 1902. nov. 15-én szül. Kelembéren Kelembéri Sándor költő (megh. Kassa, 1973. nov. 3.). Eperjesen érettségizett, később csehszlov. magy. lapok munkatársa lett. Két verseskötete jelent meg. 1945 után Magyarországra telepítették. | | | Zoltán József 1904. nov. 12-én Eperjesen szül. Zoltán József bibliográfus, várostörténész (megh. Bp., 1963. ápr. 3.). Olaszországban, Ausztriában tanult, 19341938 között a salzburgi egyetem magántanára, 1939-től Bp.-en könyvtáros, várostörténész. | | | Szémán István Korábbi eperjesi középiskolai, ill. jogakadémiai tanulmányok után 1906-tól az itteni líceum tanára is volt Szémán István (Szántay Szémán, Abaújszántó, 1880. júl. 5. Miskolc, 1960. dec. 21.) író, egyházi író, műfordító. | | | Borsody István 1911. szept. 16-án szül. Eperjesen Borsody István (Stephen Borsody) történész, publicista, szerkesztő (megh. Boston, 2000. okt. 17.). Prágában szerzett jogi doktorátust 1934-ben, 1937-től a Prágai Magyar Hírlap belső munkatársa, 1938-tól Bp.-en újságíró, 1946-ban külügyi szolgálatot vállalt Washingtonban, 1947-ben a kintmaradás mellett döntött, 19531977 között Pittsburgh-ban tanár, 1988-tól Bostonban élt. Beneről (1943, 2001), valamint a magy.szlov. kapcsolatok kérdéséről írt könyvei (Magyarszlovák kiegyezés, 1945) ma is alapműveknek számítanak, a Közép-Európa-kérdés szakértője (Európai évek, 1991, Az új Közép-Európa, 1998), több könyvét angolul írta. | | | Szuchy M. Emil 1912. okt. 6-án szül. Csicsókán Szuchy M. Emil színházi és művészeti író, színműfordító, muzeológus, művelődésszervező (megh. Komárom, 2006. dec. 22.). Életének változatos Eperjesen, Prágán, Varsón, Ungváron, Erdélyen keresztül vezető első szakasza után 1956-tól újból Csehszlovákiában van: 19561959 között Pozsonyban, 1959-től 1969-ig Dunaszerdahelyen népművelő, ezután Komáromban élt, s nyugdíjazásáig, 1989-ig a Duna Menti Múzeum munkatársaaként. | | | Zeman László  1928. nov. 7-én szül. Eperjesen Zeman László nyelvész, irodalomteoretikus, irodalom- és művelődéstörténész, hungarológus. Iskoláit szülővárosában kezdte, Pozsonyban szerzett egyetemi oklevelet (előbb a természettudományi karon, majd magyar szakon). 1953-tól Pozsonyban főiskolai, majd ugyanitt, ill. Kassán gimnáziumi tanár, 1962-től Pozsonyban egyetemi adjunktus. Legfőbb szakterületei: a stilisztika, a fordításelmélet, a szaknyelvi és a szépirodalmi stílus és az anyanyelvi oktatás. | | | Maléter István 1933. dec. 16-án Eperjesen elhunyt Maléter István közíró, jogi szakíró (szül. Pécs, 1870. ápr. 17.). Pozsonyi, pécsi, kassai, majd párizsi, londoni, bécsi, berlini tanulmányai után 1910-től az eperjesi ev. kollégium jogakadémiai tanára, 19161917-ben igazgatója, a főhatalomváltás után a kassai jogakadémia tanára 1922-ben történt nyugdíjaztatásáig. Az államelméleti és államjogi, valamint kisebbségjogi kérdések szakértője, a két vh. közti csehszlov. magy. tudományosság Magyarországon is magasan értékeltt tekintélye, a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi, Tudományos és Művészeti Társaság lapjának, a Magyar Figyelőnek a főszerkesztője. | | | Sződy Viktor 1936-ban szül. Nagykaposon Sződy Viktor (Sztaskó) író. Később Eperjesre költöztek, Kassára, majd Komáromba járt középiskolába az 1950-es években, novellákat, elbeszéléseket közölt az 19501960-as évek fordulóján csehszlov. magy. lapokban. 1965-ben Bp.-re települt. Mélyszántás (1995) címmel csehszlov. éveire való visszaemlékezéseit, Sárkánybarlang (1997) c. kötete 1990-es évekbeli naplóját és három drámáját közli. | | | Zirig Árpád  1940. nov. 16-án Győrben született, de egész gyermekkorában Egyházgellében élt családjával Zirig Árpád költő, író. Dunaszerdahelyen érettségizett, 1964-ben földrajztermészetrajz szakon végzett Nyitrán, ezután Nagymegyeren, Nagymagyaron, Pozsonyeperjesen, Dunaszerdahelyen tanított, jelenleg is itt él. verseskötetei mellett elbeszéléskötete is megjelent. | | | Varga László, D.  1946. máj. 17-én szül. Deregnyőn D. Varga László néprajzi gyűjtő, helytörténész. Nagykaposi érettségi után Eperjesen végzett tanítóképzőt. Ezután Nagykaposon tanított, majd Tőketerebesen újságíró. Az Ung-vidék néprajzi hagyatékának gyűjtője, ilyen jellegű könyvek, füzetek szerzője. | | | Kónya Péter 1966. aug. 20-án szül. Eperjesen Kónya Péter történész. Valamennyi iskoláját szülővárosában végezte, így az egyetem történelemorosz szakát is. Főképpen városa és Sáros megye történetét kutatja, könyvet írt többek között az 1687-es eperjesi vésztörvényszékről. | | | Kozsár Zsuzsanna  1970. aug. 13-án szül. Kassán Kozsár Zsuzsanna író, meseíró, kritikus. Iskoláit szülővárosában kezdte, 1993-tól magy.szlov. szakos tanár. Szülővárosában kezdett tanítani, később módszertani előadó Eperjesen, újabban újságíró Kassán. Mesekönyvei és prózakötete mellett monográfiát írt a szlov. magy. gyermekirodalomról (Meseirodalmunk fája, 2002). | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
