 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Áprílis |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
| 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
| 14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
| 21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
| 28 |
29 |
30 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Fülek (Nógrád vm.) - Fižakovo (Losonci j.) |
Koháry István gróf  1649. márc. 17-én Csábrágvarbókon (Csábrág) szül. Koháry István gróf költő, országbíró (megh. uo., 1731. márc. 29.). A nagyszombati jezsuita kollégiumban, ill. a bécsi egyetemen tanult, 1667-től Fülek kapitánya. A bécsi udvar híve, szemben állt II. Rákóczi Ferenccel, részt vett a török elleni harcokban is.. 16821685 között Thököly Imre fogságában van, itt költött verseitn melyek a magyar barokk fontos alkotásai később vetette papírra. A bécsi udvarhoz való hűségének jutalmául szabadulása után magas tisztségeket kapott, 1714-ben országbíró volt. Füleken cserkészcsapat és polgári társulás viseli a nevét.... Tovább... | | | Gyöngyösi István 1704. júl. 24-én Csetneken halt meg Gyöngyösi István költő (szül. feltehetően 1629-ben, egyes források szerint Ungváron, más források szerint Rozsnyón). Hosszú, tartalmas életet élt, élete túlnyomórészt a mai Szlovákia területére eső vidékekhez, településekhez kötődik (Eperjes, Fülek, Kassa, Krasznahorkaváralja, Murány, Pozsony stb.). A 18. sz.-i magy. költészet, ill. a régi magy. ir. egyik legjelentősebb, több műfajban is kiemelkedőt alkotója. Legismertebb műve a Márssal társalkodó Murányi Venus... (1664) Csetneki síremlékét 2003-ban felújították, azóta minden évben megemlékező koszorúzások helyszíne. | | | Petőfi Sándor  1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | |
|
| Pap Gyula 1843. máj. 20-án szül. Pálfalván Pap Gyula (Nógrádi Pap) költő, népdalgyűjtő (megh. Salgótarján, 1931. aug. 5.), 1868-tól Füleken volt ügyvéd, Erdélyi János biztatására kezdett a népköltészet gyűjtésébe. | | | Telek A. Sándor 1880. aug. 5-én Füleken szül. Telek A. Sándor (Telek Antal Sándor) költő, autodidakta (megh. Rimaszombat, 1942. okt. 9.), 1922-ben megírta héthónapos illavai fogságának emlékeit is. | | | Nógrádi Sándor 1894. máj. 14-én szül. Füleken Nógrádi Sándor, kommunista munkásmozgalmár, politikus, emlékiratíró (megh. Bp., 1971. jan. 1.). | | | Kovács Gyula 1897. febr. 27-én szül. Rozsnyón Kovács Gyula író, színműíró (megh. Tornagörgő, 1980. dec. 22.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, ugyanitt, ill. Egerben járt teológiára. Osgyánban szentelték pappá, Krasznahorkaváralján, Fülekpüspökin, Ipolygalsán, Rozsnyón, Sőregen, Várgedén, Füleksávolyban működött, 1934-től Tornagörgő plébánosa volt. 1945 után részt vesz a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség munkájában, 1949 márciusában letartóztatták, de miután a börtönben agyvérzést szenvedet, júliusban szabadlábra helyezték. Később visszatérhetett hivatásához Rozsnyóra, Krasznahorkára, Tornagörgőre. Vallásos érzületű, ill. tárgyú színművek, elbeszélések, előadások szerzője. | | | Helységnévmutató: Eger (M.) | Osgyán (Oďany, Szl.)-Oďany (Rimaszombati j.) | Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie, Szl.) | Fülekpüspöki (Biskupice, Szl.) | Ipolygalsa (Holia, Szl.)-Holia (Losonci j.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Sőreg (urice, Szl.)-urice (Losonci j.) | Várgede (Hodejov, Szl.), Füleksávoly (ávož, Szl.) | Tornagörgő (Hrhov, Szl.) | Rozsnyó-Roňava (Rozsnyói j.) | |
|
| Czakó József (19051958) 1905-ben szül. Ipolynyitrán Czakó József pedagógiai író (megh. Ragyolc, 1958). Losoncon érettségizett, tanítói oklevelet Pozsonyban kapott, 19451955 között Magyarországon élt, ezután újból Csehszlovákiában Füleken, Ragyolcon lett tanító. | | | Telekiné Nagy Ilona 1933. dec. 27-én szül. Terbeléden Telekiné Nagy Ilona nyelvész. Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett tanári oklevelet, Füleken, Ghymesen, Nyitrán tanított (itt előbb gimnáziumi, majd főisjkolai tanár volt), kutatói érdeklődése főleg a névtan területére összpontosult, szaktanulmányok, monográfiák, főiskolai és középiskolai tankönyvek szerzője. | | | Tankó László 1934. dec. 21-én szül. Rimaszombatban Tankó László tankönyvíró, szótáríró, pedagógiai szakíró, szerkesztő. Füleken érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.szlov. szakos tanári oklevelet 1959-ben, előbb rövid ideig Nagymegyeren tanított, majd Pozsonyban tankönyvkiadói szerkesztő, később tudományos kutató. Tankönyvek, módszertani segédkönyvek, szlov.magy. szótárak szerzője, társszerzője, kutatóként főleg a magy. irodalomtanítás kérdéseivel foglalkozik. | | | Ardamica Ferenc  1941. nov. 30-án szül. Losoncon Ardamica Ferenc író, műfordító, szerkesztő, Ardamica Zorán apja. Alapiskolai tanulmányai befejezése után fizikai munkásként, 1967-től pedig Füleken érettségit téve köztisztviselőként dolgozott szülővárosában, ahol szabadfoglalkozásúként jelenleg is él. Az 1968-as helyi eseményekben való részvétele miatt ismét fizikai munkás lett, 19901993 között újságíró. Elbeszéléskötetei, regényei, irodalmi paródiái jelentek meg, bemutatták rádiójátékait, kortárs szlov. írókat fordított magyarra. | | | Duray Miklós  1945. júl. 18-án szül. Losoncon Duray Miklós politikus, politológus, önéletrajzíró, író. Iskolába szülővárosában kezdett járni, Füleken érettségizett 1962-ben, egyetemi tanulmányait 1971-ben Pozsonyban fejezte be, majd 1990-ig geológusként dolgozott ugyanitt, 19881989 között az Amerikai Egyesült Államokban tartott előadásokat. A II. vh. utáni kisebbségi magy. politizálás jelentős alakja, 1978-ban létrehozta az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottságot, kisebbség- és jogvédő tevékenységéért kétszer is eljárást indítottak ellene és vizsgálati fogság alá helyezték. 1989 után politikai pártot szervezett (Együttélés), majd a Magyar Koalíció Pártján beklül folytatta poltikusi pályáját. Jeles kisebbségvédő és politológiai, il... Tovább... | | | Urbán Aladár, Z. 1946. máj. 22-én szül. Nagyzellőn Z. Urbán Aladár helytörténész, művelődésszervező. Füleki érettségi után Nyitrán szerzett tanári képesítést, 1968-tól Ipolyvarbón tanít, 1989-ben létrehozta a Palóc Társaságot. Honismereti, helytörténeti cikkek, füzetek szerzője. | | | Böszörményi István 1947. márc. 30-án szül. Losoncon Böszörményi István helytörténeti író, néprajzkutató. Füleki érettségi, ill. magy.svéd szakos pozsonyi diploma után 1972-től a füleki gimnázium tanára, fő kutatási területe a népi építészet, ezenkívül helytörténeti írások, kiadványok szerzője, megírta pl. a losonci ref. templom történetét, pályaképet tett közzé Mocsáry Lajosról, feldolgozta Petőfi, ill. Kármán József losonci vonatkozásait stb. | | | Alabán Ferenc  1951. febr. 25-én szül. Guszonán Alabán Ferenc irodalomkritikus. Az érettségit Füleken tette le, majd Bp.-en szerzett magy.szlov. szakos tamnári oklevelet 1974-ben, ettől kezdve Nyitrán főiskolai, ill. egyetemi tanár, tanszékvezető, dékánhelyettes, később Selmecbányán egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán.Tanulmányköteteiben, monográfiáiban főleg irodalomelméleti kérdésekkel, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalommal és egyes alkotóival foglalkozik, egyetemi tankönyveket, főiskolai jegyzeteket is írt.. | | | Puntigán József 1958. nov. 1-jén szül. Losoncon Puntigán József helytörténész, művelődésszervező. Füleken érettségizett, Kassán végzett egyetemet, 1982-től matematikai programozó. Honismereti kerékpártúrákat, ill. amatőr színpadot (Kármán József Színkör) szervezett, helytörténeti és szervezettörténeti könyveket írt (f. m., Balázs Tündével: A losonci református temető, 2003). | | Névmutató: Balázs Tünde | | |
|
| Pusko Gábor 1962. dec. 11-én szül. Tornalján Pusko Gábor néprajzkutató. Füleken érettségizett, 1999-ben Debrecenben néprajz szakon diplomázott. 1999-ben létrehozta a Tornaljai Kulturális Antropológiai Műhelyt. Főleg társadalomnéprajzzal foglalkozik, P. Bodnár Enikővel feldolgozta a Vály-völgyi hiedelemmondákat (2002), 2003-ban könyvet írt Beje gazdálkodásáról a 20. sz. első felében. | | Névmutató: Bodnár Enikő, P. | | |
|
| Ardamica Zorán  1970. nov. 4-én szül. Losoncon Ardamica Zorán költő, író, kritikus, közíró, könyvkiadó, zenész, Ardamica Ferenc fia. Szülővárosában kezdte iskoláit, Nyitrán magy.zene szakos tanári oklevelet szerzett 1993-ban, ettől kezdve Losoncon alapiskolai, 2002-től Selmecbányán egyetemi tanár. 1996-ban Plectrum néven kiadót, ugyanekkor zenekart (A Romlás Virágai) is alapított. Versekötetei, valamint esszé- és tanulmánykötetei jelentek meg, Füleken él. | | | György Norbert 1972. máj. 29-én Losoncon szül. György Norbert filmrendező, író. Füleken él, Klára (2004) címmel írt sikeres regényt. | | | Vankó Attila 1973. júl. 3-án szül. Losoncon Vankó Attila költő, dalszövegíró. Rimaszombatban kereskedelmi középiskolában érettségizett, Nyitrán végzett magy.pszichológia szakon, Füleksávolyban él, Füleken tanít. Verseskötetein kívül dalszövegei is megjelentek (Tűz és szív, 1997). | | | Mizser Attila  1975. jan. 26-án szül. Losoncon Mizser Attila költő, író, szerkesztő. Losoncon mezőgazdasági, Bp.-en könyvkereskedelmi szakközépiskolába, Nyitrán, ill. Miskolcon egyetemre járt. Füleken él, 2008-tól a salgótarjáni Palócföld főszerkesztője, verseskötetei mellett regénye, ill. esszékötete jelent meg.. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
