|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
Október |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Hetény (Komárom vm.) - Chotín (Komáromi j.) |
Édes Gergely 1763. jan. 24-én szül. Madaron Édes Gergely költő, a magyar leoninus mestere, az ún. mesterkedők jelese (megh. Tiszatarján, 1847. okt. 20.). 1776-tól Sárospatakon, majd Debrecenben tanult. 1787-ben Hetényben rektor, 1788-ban Martoson jegyző, ill. rektor. Ezt követően tamítói, ill. lelkészi állást vállalt Mezőszántón, Nagykanizsán, 1797 elején ismét Madaron van, majd a Dunántúlon telepedett le. Verseinek regisztere a természetismertető tankölteménytől a hexameterekben készült verses regényig, a látomásos lírától a könnyed dalokig, a az 'iramatoktól', 'danáktól', 'keservektől' a magánhangzó-zsonglőrködésig terjed. Szülőfalujában emléktáblát avattak a tiszteletére. | | | Csokonai Vitéz Mihály 1796 őszén Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. nov. 17. – uo., 1805. jan. 28.) költő, író, műfordító, a magyar költészet megújítója és egyik legnagyobb alakja, Pozsonyba érkezett, hogy a diétai sereglet körében pártfogót keressen versei kiadásához. Ekkor indította meg, 1796. nov. 1-jén a Diétai Magyar Múzsa c. kéziratos költészeti folyóiratát, melyben kizárólag verseket közölt. Vállalkozása azonban kudarcba fulladt, mivel már a 11. szám után képtelen volt kifizetni a lap előállítási költségeit, így a további megjelenést leállította (a lapban azonban addig is fontos verseit sikerült közölnie, így Az estvét, a Zsugori uramot, A kevélyt, A nyárt, Az őszt. Ilyen előzmények után érkezett 1797 elején Komáromba. ide is versei megjelentetésének ... Tovább... | | Névmutató: Vajda Pál | Vajda Julianna | Kovács Sámuel | Darázs Rozália | | | | | Tarczy Lajos 1807. dec. 6-án szül. Hetényben Tarczy Lajos író, hegeliánus filozófus, természettudós (megh. Bécs, 1881. márc. 20.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Komáromban kezdte, 1833-tól Pápán volt tanár, ahol többek közt Petőfit és Jókait is tanította. Természettudományi tankönyvek, szakkönyvek szerzője, de pl. esztétikai kérdésekkel is foglalkozott, s pályadíjnyertes tanulmányt írt a dráma hatásáról. Az 1980-as évek elején Szénássy Árpád írta meg életrajzát (Heténytől Pápáig, 1983), a hetényi alapiskola fölvette a nevét. | | | Krojer Angi 1975. nov. 23-én szül. Komáromban Krojer Angi (Örs Babett) költő. Gyermekkorában Hetényen élt, Nyitrán szerzett magy.–filozófia szakos tanári oklevelet. Dunaszerdahelyen él, verseskötete jelent meg. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|