|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
November |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Igló (Szepes vm.) - Spiská Nová Ves (Iglói j.) |
Révay Péter báró 1568. febr. 2-án szül. Holicson Révay Péter báró (megh. Trencsén, 1622. jún. 5.) történetíró, író. Tanulmányait Bártfán, Iglón, Bécsben, Strassburgban végezte, 1608-tól Pozsonyban koronaőr, művei Magyarország, ill. a magy. korona történetét mutatják be. | | | Klesch Dániel 1619-ben szül Iglón Klesch Dániel ev. egyházi író (megh. Berlin, 1697). Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Pozsonyban végezte, majd különböző helyeken (a Szepességben pl. Szepesszentgyötrgyön, Szepesváralján, Szepesolaszin) volt ev. lelkész. Az ellenreformáció üldözöttje, 1674-ben Németországban telepedett le. Iskoladrámákat írt, passiójátékot adott elő, prédkiációgyűjteményt jelentetett meg. | | | Milleter János 1691-ben Iglón szül. Milleter János orvos, szakíró (megh. ?, 1755. márc. 8.), Bél Mátyás munkatársa. | | | Petőfi Sándor 1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | | | | Lányi Bertalan 1851. márc. 21-én szül. Hibbén Lányi Bertalan jogász, jogi szakíró, politikus (megh. Bp., 1921. febr. 15.). Tanulmányait többek közt Liptóújváron, Késmárkon, Iglón és Eperjesen végezte, 18731984 között Liptószentmiklóson ügyvéd, 18841889 között Rimaszombatban törvényszéki bíró, 1889-ben Budapestre került, 19051906-ban igazságügyminiszter. Szerteágazó jogi szakírói és publicisztikai tevékenységet folytatott, fiatal korában zenét is szerzett, néhány zenedarabja nyomtatásban is megjelent. | | | Theisz Gyula 1855. aug. 13-án Szepesolaszin szül. Theisz Gyula irodalomtörténész (megh. Pestszentlőrinc, 1939. ápr. 10.). Eperjesen és Iglón járt középiskolába, külföldi egyetemeken tanult, s bp.-i tanári vizsgája után 1878-tól előbb Iglón, majd a magy. fővárosban tanár, francia nyelvű francia irodalomtörténetet írt, franciamagyar szótárt szerkesztett. | | | Sárosi Árpád 1864. jún. 16-án szül. Kassán Sárosi Árpád költő, színműíró (megh. up., 1930. ápr. 18.). Kassán és Iglón járt iskolába, Kassán lett rendőrtiszt, később hírlapíró, verseskönyvei jelentek meg, bemutatták színműveit. | | | Juhász Árpád 1894. december 2-án szül. Szepsiben Juhász (Schäffer) Árpád költő, író, szerkesztő, színigazgató (megh. Bp., 1945), iskoláit Bécsben, Besztercebányán, Miskolcon végezte, majd újságíró lett többek között Iglón, Kassán, itt 19341938-ban a kassai rádió magyar adását szerkesztette, ezután Bp.-re költözött. Regényeket, elbeszélés- és versesköteteket adott közre | | | Vozári Dezső 1904. febr. 13-án szül. Iglón Vozári Dezső költő, műfordító (megh. Bp., 1972. nov. 20.), a két vh. közti csehszlov. magy. költészet jelentős képviselője. Prágai egyetemi tanulmányait félbehagyva újságíró lett. 1939-től a Szovjetunióban élt, ahonnan 1945-ben Bp.-re tért vissza, s ott folytatta újságírói pályáját, ám költészete ekkorra már megrekedt. Cseh és szlovák költőket fordított magyarra. . | | | Nemes Lajos 1908. jún. 1-jén Iglón szül. Nemes Lajos (Nagel, Nemes-Nágel, Louis) író, 1945-ben a párizsi Nagel könyvkiadó megalapítója (megh. ?). | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|