|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
Október |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Ipolyszalka (Hont vm.) - Salka (Érsekújvári j.) |
Tinódi Sebestyén 1546-tól Kassa állandó lakosa – saját házzal, feleségével, gyerekeivel – Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt – Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 1550–1557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 1546–1555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár – Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) – nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább... | | Névmutató: Varkics Tamás | | Helységnévmutató: Tinód (ma: Tinăud, Ro.) | Sárvár (Mo.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szalka, l. Ipolyszalka! | Ipolyszalka (Salka, Szl.)-Salka (Érsekújvári j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Sempte (Šintava, Szl.)-Šintava (Galántai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Surány (Šurany, Szl.) | Szitnya (Sitno, Szl.), Csábrág (Čabraď, Szl.) | Murány (Muráň, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Kassa-Košice | | | | Csepreghy Ferenc 1842. aug. 15-én szül. Ipolyszalkán Csepreghy Ferenc színműíró, író (megh. Görbersdorf, 1860. febr. 6.), a 1872-től a pesti Népszínház titkára, kora egyik legismertebb népszínműszerzője. Asztalosként Pesten dolgozott, amikor műkedvelők bemutattál első színművét, 1868-tól Pesten telepedett le, 1878-tól Görbersdorfban élt. Szülőfaluja emléktáblával jelölte meg szülőházát. | | | Radványi Kálmán 1887. okt. 12-én szül. Ipolyszalkán Radványi Kálmán író, színműíró, költő (megh. Bp., 1943. márc. 15.). Elbeszéléseket, regényeket, színműveket, verseket írt, nyelvészeti munkában dolgozta fel az ipolyszalkai nyelvjárást 1910-ben. | | | Turczel Lajos 1917. szept. 2-án Ipolyszalkán szül. Turczel Lajos irodalomtörténész, kritikus, művelődéstörténész (megh. Érsekújvár, 2007. szept. 26.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Ipolyságon kezdte, Érsekújvárban érettségizett, Bp.-en végzett jogot 1942-ben. 1951-től Komáromban gimnáziumi tanár, majd igazgató, 1954-ben Pozsonyban tanári oklelevet szerzett, ettől kezdve ugyanitt főiskolai, majd egyetemi tanár (egy időben tanszékvezető). A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom egyik legnagyobb hatású kritikusa és irodalom-, ill. művelődéstörténésze, a magyar irodalom- és művelődéstörténet-írást számos eredménnyel, korszakmonográfiával, forrásfeltárással, dokumentumközléssel gazdagította. Legfontosabb műve a Két kor mezsgyéjén (1967) c. az 1918–1938 kö... Tovább... | | | Vércse Miklós 1932. nov. 26-án szül. Lidértejeden Vércse Miklós műfordító. Pozsonyban szerzett pedagógus képesítést, Nyékvárkonyban, majd Ipolyszalkán, 1964-től nyugdíjazásáig pedig Párkányban tanított. Ugyanitt él. Főleg szlovák irodalmi és ismeretterjesztő művek fordítója, népmese-átdolgozásai is ismertek. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|