Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Június
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 20176
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

Kassa (Abaúj-Torna vm.) - Košice
Kassai Antonius János
1499-ben szül. Kassán Kassai Antonius János (Antonius Cassoviensis, Joannes) humanista orvos, író (megh. Krakkó, 1557 előtt), kora legkiválóbb humanistáival – többek közt Rotterdami Erasmusszal – állt kapcsolatban, Bécsben, Padovában, Bázelben, Krakkóban tanult, ill. működött.
Türk Dániel
1510-ben szül. Kassán Türk Dániel naplóíró (megh.: ?, 1570 k.). 1542-től Lőcsén működött, városi hivatalok viselője, országgyűlési követ, a reformáció híve, latin nyelvű naplójában az országgyűlésekről, valamint azok Lőcsével kapcsolatos eseményeiről ad beszámolót.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dévai Bíró Mátyás
1531-ben Kassán prédikátor Dévai Bíró Mátyás (Déva, 1500 k. – Debrecen?, 1545 első fele) ref. egyházi író, hitvitázó, az első magy. reformátorként, a „magyar Lutherként" is emlegetik. Külföldi tanulmányok után Budán kezdte tevékenységét, innen Kassára került, ahol ellenfelei elfogatták, Likava várába, majd Pozsonyba, Bécsbe vitték, de hívei kiszabadították. Fogságából Budára került vissza, azután különböző helyeken működött. Istentiszteletein magyarul prédikált, a lutheri elvek követőjének vallotta magát, hittani kézikönyvet írt, magy. helyesírási kézikönyvet szerkesztett.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tinódi Sebestyén
1546-tól Kassa állandó lakosa – saját házzal, feleségével, gyerekeivel – Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt – Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 1550–1557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 1546–1555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár – Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) – nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bornemisza Péter
1548–1533 lözött Kassán tanult Bornemisza Péter (Petrus Absternius, Petrus Absternius Pannonius de Pest, Pest, 1535. febr. 22. – Rárbok, 1584 első fele) író, költő, a magyar humanista ir. és protestanizmus egyik legnagyobb alkotója, prédikációgyűjteményei alapján a régi magy. próza mestere, Balassi Bálint nevelője. Kassai tanulóideje alatt ifjonti csínnyel igyekezett megtéríteni Feledi Lestár kapitányt, amiért két hétre börtönbe került, de végül is sikerült megszöknie. 1557–1563 között Németországban, Itáliában volt tanulmányúton, ill. Bécsben tanult, itt adta ki Elektra-átdolgozását (Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Élektrájábol, 1558). Ezt követően a Balassi család udvari papja és Balassi Bálint nevelője Zólyomban, majd 1570-től Galg... Tovább...
Ilosvai (Selymes) Péter
1548 k. Nagyidán volt tanító Ilosvai (Selymes) Péter énekszerző (1520 k. – 1580 k.), egyik legismertebb műve a középkori Toldi Miklós-monda feldolgozása (1574, megjelent Kassán, 1620), mely Arany Toldi-trilógiájának alapjául szolgált. Nagyidán néptáncegyüttes kapta a nevét (Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Eck Bálint
1550 k. halt meg Bártfán (más forrás szerint Galgócon, ill. 1545 után) Eck Bálint (Eck, Valentin, Valentinus Eccius Lendanus) humanista író, költő (szül. Lindau, 1494). Krakkóból került 1517-ben nevelőnek Bártfára, később a város jegyzője, majd főbírája lett. 1533-tól Kassán tanár, majd 1539-től ismét Bártfán működött, elsősorban szónoklattani és költészettani kérdések érdekelték, de otthon volt a természettudományokban és az orvostudományban is.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sziráki Balázs
1552 k. Kassán alkapitány Sziráki Balázs (? – 1580 után) énekszerző, 1579-ben Nagyidán volt, házaséneke maradt fenn.
Pap Benedek
1554-ben szerzett Kassán polgárjogot Pap Benedek énekszerző (szül.: ? – Kassa, 1564), Huszár Gált ő hívta meg prédikátornak Kassára.
Kassai Zsigmond Dávid
1556-ban Kassán szül. Kassai Zsigmond Dávid költő (megh. 1587). Németországi tanulmányok után Erdélyben tanított, görög és latin nyelvű verseket – többek közt egy verses németországi útirajzot – írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Huszár Gál
1562 őszén került Komáromba prédikátornak Huszár Gál reformátor, énekszerző, nyomdász, a magyar reformáció kimagasló alakja, Huszár Dávid apja (megh. Pápa, 1575. okt. 23.). 1552-ben Vízkeleten plébános, majd exkommunikáció után 1554-ben már ev. prédikátor Magyaróváron. Innen menekülnie kellett, rövid ideig Kassán volt lelkész, elfogták, de kiszabadították, Debrecenbe került, majd Nagyszombatba, Komáromba, Rózsavölgybe. 1565-től Komjáton működött, ahol ugyancsak hasonlóan nyomdát létesített (itt nyomtatta ki Bornemisza Péter Postilláinak első kötetét). 1574-ben Pápára hívták lelkésznek, ahol pestis áldozata lett. Komjáton emléktáblát kapott, ennek szlovák nyelvű szövege az első szlovákiai könyvnyomtatónak nevezi őt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szepsi Laczkó Máté
1570 k. szül. Szepsiben Szepsi Laczkó Máté ref. történetíró (megh.: Erdőbénye?, 1633 után). 1609-től Kassán tanító, 1612-től Erdőbényén prédikátor. 1619-ben írt, Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzései c. munkája a megelőző száz esztendő hadi és politikai eseményeinek dokumentumokban gazdag, forrásértékű összefoglalása. Hagyomány szerint ő készítette az első tokaji bort. Szülővárosában 1997-ben emléktáblát kapott.
Szenci Molnár Albert
1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 16–17. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább...
Forrás: KSI, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, ZALABAI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szepsi Korocz György
Az 1580–1590-es években születhetett Szepsiben Szepsi Korocz György (Korotz) költő, ref. egyházi író, fordító (megh.: ?, 1630). 1605–1606-ban Bocskai István írnoka volt Kassán, később Németországban tanult, majd Kassán ref. lelkész.
Esterházy Miklós gróf
1582. ápr. 8-án szül. Galántán Esterházy Miklós gróf, író, országbíró, nádor (megh. Nagyhőflány, 1645. szept. 11.), a 17. sz. magy. történelem jelentős személysiége. Tanulmányait Nagyszombatban végezte, 1601-ben katolizált, családja ezért kitagadta őt, amikor is katonai pályára lépett Kassán. Később diplomataként ért el eredményeket. 1618-ban zólyomi főispán, 1623-ban Érsekújvár kapitánya, s ilyetén minőségében fényes győzelmet aratott a törökök fölött a Nyitra folyónál, 1625-ben nádorrá választották. Hitvitairatai. I. Rákóczi Györgyhöz intézett, először Pozsonyban kiadott intő levelei nem kis irodalmi értéket is képviselnek.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bocatius, Joannes
1592–1599 között Eperjesen tanított, azt követően pedig Kassán élt Joannes Bocatius (Bocatius János, Bock, Vetschau, 1569. dec. 25. – Uherský Brod, 1621. nov. 12.) költő, egyházi író, történetíró, politikus, kora egyik legkiválóbb elméje. 1590-ben érkezett Magyarországra, vélekedések szerint Selmecbányán is megfordulhatott, Kassán – tanítósága mellett – háromszor volt a város jegyzője, kétszer városbíró, 1604-ben II. Rudolfhoz indult Prágába, hogy a város nevében tiltakozzon előtte, amiért a kassai dómot elvették a protestánsoktól, 1605-ben megnyitotta a város kapuit Bocskai István csapatai előtt, 1606–1610 között Prágában rabosokodott, amikor is sikerült megszöknie és visszatérnie Kassára, ahol 1613-tól ismét iskolaigazgató, 1618-tól pedig... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szepsi Csombor Márton
1595-ben szül. Szepsiben Szepsi Csombor Márton író, versszerző, kora egyik kiemelkedő magyar írói teljesítményének létrehozója (megh. Varannó, 1622). Szülővárosán kívül Késmárkon, Nagybányán és Göncön tanult, 1615-ben Telkibányán iskolamaster. 1616 májusa és 1618 áprilisa között beutazta Nyugat-Európát. Bejárta Lengyelországot, Csehországot, Sziléziát, Poroszországot, volt Dániában, Londonban, Canterburyban, Párizsban, majd Németországon át indult vissza. Hazatérve Kassán lett iskolaigazgató, lésőbb, 1620 őszétől Varannón pap, ill. házitanító, ahol két év múlva pestisjárvány áldozata lett. Kassán írt s kinyomtatott műve, az Europica varietas (1620, legújabb, szlov. magy. kiadása: 2003) az első magyar útleírás, szülőhelye emlékét őrzi az Ad ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pázmány Péter
1600. október 15-én Vágsellyére, 1601 februárjában pedig Kassára került gyóntatónak Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. okt. 4. – Pozsony, 1637. márc. 19.) író, kat. főpap, az ellenreformáció és a korai magyar barokk legnagyobb alakja, a magyar irodalom és művelődés egyik legjelentősebb személyisége. Református nemesi családban szül., 1583-ban katolizált. Magyarországi iskolák és külföldi tanulóévek, valamint háromévi grazi tanárkodás (1597–1600) után lett Vágsellyén, majd Kassán gyóntató, hitvitái sorát már itt megnyitotta 1602 nyarán a Magyari István Az országokban való sok romlásoknak okairól c. könyvére írt Feleletével (Nagyszombat, 1603). Ekkor újból Grazba ment, de 1607-ben végleg visszatért Magyarországra, s átvette a kat. megújulás irán... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Belleci Péter
1602. aug. 24-én szül. Pozsonyban Belleci Péter jezsuita iskoladráma-szerző (megh. uo., 1649. máj. 10.). Külföldön tanult, 1630–1632 között tanár Pozsonyban, 1638 után Kassán, ill. Nagyszombatban hitszónok, ugyanitt 1631-ben mutatták be az egyik művét.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bocskai István
1606. dec. 29-én Kassán hunyt el Bocskai István Erdély fejedelme, politikus, levélíró (szül. Kolozsvár, 1577. jan. 1.). Bethlen Gábor biztatására 1604-től Habsburg-ellenes szabadságharcot indított, melyhez 1605-ben Kassa is csatlakozott, ahol Bocskai kora legműveltebb magyar íróival vette magát körül.... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kátai Mihály
1607. jan. 12-én Kassán elhunyt Kátai Mihály (Káthay) énekszerző (szül.: ?), latinul és magyarul egyaránt verselt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lippay Ferenc
1608. márc. 4-én szül. Pozsonyban Lippay Ferenc jezsuita versszerző, egyházi író (megh. Győr, 1674. jan. 7.). 1652–1653-ban filozófia- és teológiatanár Nagyszombatban, azután különböző helyeken működött (többek között Kassán is).
Siderius János
1608. aug. 31-én Szepsiben halt meg Siderius János (Szikszai Siderius) ref. egyházi író (szül. Szikszó, ?). 1584-ben prédikátor Kassán, 1599-től Szepsi ref. lelkésze.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szőlősy Benedek
1609. márc. 21-én Garamszőllősön szül. Szőlősy Benedek (Rybniczky, Szőlősi, Szölősy jezusita versszerző (megh. Znióváralja, 1656. dec. 10.). Nagyszombatban, ill. Bécsben tanult, 1637-től többek között Nagyszombatban, Kassán, ill. Turóc, valamint Szepes megyékben működött. Magy., szlov. és latin nyelvű versek, egyházi énekek szerzője.
Czeglédi István
1619-ben szül. Perényben (ma: Perény-Hím) Czeglédi István ref. egyházi író, jeles protestáns hitvitázó (megh. Nagyszombat, 1671. jún. 5.). Tanulmányai elvégzése, valamint peregrinációja után 1647-ben Kassán iskolaigazgató, 1653-tól lelkész ugyanitt, több munkája is itt látott napvilágot (Az országnak romlásárul, 1659? Barátsági dorgálás, 1663), 1670-ben egy összeesküvésben való részvétele miatt perbe fogták, a köv. évben Pozsonyba idézték, de útközben, Nagyszombat határában meghalt. Telógiai munkákat írt, harcos hitvitázó volt, kiadta halotti beszédeit is, halála után egy siralmas ének foglalta össze élettörténetét (Czeglédi István históriája).
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Zólyomi Perina Boldizsár
1620-ban vagy 1624-ben felthetően Semptén halt meg Zólyomi Perina Sámuel ev. egyházi író (szül. Szielnic, ?). Többek közt Zólyomban, Kassán, Homonnán tanult, 1607-től Sempte, majd Szered lelkésze, 1613-tól ismét Semptén van.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tarnóczy István
1626. aug. 20-án szül. Nyitranovákon Tarnóczy István fordító (megh. Győr, 1689. szept. 30.). Grazban, Nagyszombatban tanult, s többek közt ugyanitt, ill. Kassán is tanított, a magyarországi barokk képviselője.
Komáromi Csipkés György
1628-ban szül. Komáromban Komáromi Csipkés György (Csipkés Komáromi) ref. egyházi író, nyelvtaníró, bibliafordító, kora egyik legkiválóbb szelleme (megh. Debrecen, 1678. okt. 6.).. Szülővárosában, majd Sárospatakon végezte iskoláit, 1649-ben Kassán tanított, ezt követően külföldre ment peregrinációba, ahonnan Debrecenbe tért vissza tanárnak, lelkésznek. Magyar, angol és héber nyelvtant írt latinul, disputációk, hitviták, gyászbeszédek szerzője, magáévá tette az angol puritanizmus eszméjét, Károli Gáspár munkájával vetekedő bibliafordítást készített, melyhez latin nyelvű bibliamagyarázatokat csatolt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI (Csipkés Komáromi), ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hain Gáspár
1632. febr. 17-én szül. Kassán Hain György krónikaíró (megh. Lőcse, 1687-ben). Németországi tanulmányai befejeztével 1658-tól Lőcsén rektor, később városi tanácsos, többször városbíró. 1684-ig terjedő szepességi krónikája ma is hiteles forrás Lőcse, ill. a Szepesség múltjához.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Alvinczi Péter
1634. nov. 22-én halt meg Kassán Alvinczi Péter ref. egyházi író, hitvitázó, Pázmány Péter legtekintélyesebb ellenfele (szül. Nagyenyed, 1570 k.), 1606. március 5-étől volt lassai lelkész, műveit jelentős részét szintén Kassán adta ki. Történeti-genealógiai szempontból jelentősek halotti beszédei, több művelődéstörténeti forrásanyag közlése fűződik a nevéhez, kapcsolatban állt Bethen Gáborral, ő fogalmazta Bocskai István végrendeletét, művei a Habsburg-ellenes rendi ellenállás eszmei alapjait adják, prédikációgyűjteménye a magy. nyelv. és ir. legszebb hagyományai közé tartozik.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sámbár Mátyás
1637-ben Pozsonyban tanított Sámbár Mátyás (Varasd, 1616. ápr. 27. – Zágráb, 1685. febr. 14.) jezsuita egyházi író, hitvitázó, 1658 után többek között Komáromban és Kassán is működött egy ideig.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kovásznai Imre
1628-ban Szepsiben elhunyt Kovásznai Imre ref. egyházi író (szül. ?). Németországi tanulmányok után Korláton, Kassán, Szepsiben, Tornán működött. Latin nyelvű disputációin kívül halotti prédikációja, ill. vigasztaló beszéde maradt fenn.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Otrokocsi Foris Ferenc
1648 októberében Otrokocson szül. Otrokocsi Foris Ferenc egyházi, történeti és nyelvészeti író (megh. Nagyszombat, 1718. okt. 1.). Hollandiai tanulmányai után 1673-ban Rimaszécsen volt lelkész, ám a rákövetkező évben várfogságot, majd gályarabságot szenvedett, s két évvel későbbi kiszabadulása után küföldön maradt, s csak 1679-ben tért vissza hazájába – ismét Rimaszécsre – lelkésznek.1687-ben Kassán volt, 1694-ben katolizált, ettől kezdve Nagyszombatban élt és tanított, és a tudománynak szentelte magát. A magyarországi barokk egyik jelentős életművét alkotta meg.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csete István
1648. dec. 15-én szül. Vágsellyén Csete István (Vízkeleti) költő, jezsuita hitszónok (megh. Sopron, 1718. márc. 18.). Nagyszombatban, Trencsénben, Bécsben tanult, majd 1675-ben Kassán kezdett tanítani, ezt követően Erdélyben volt hitszónok, ahonnan egy időre Nagyszombatba is visszakerült. Többkötetnyi prédikációt írt, verses életrajzokat készített.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csécsi János
1650. jún. 14-én Abaújszakalyon szül. Csécsi János (Tsétsi) nyelvészeti szakíró (megh. Sárospatak, 1708. máj. 14.). Tanulmányait Csécsen, Nagyidán, Szepsiben, Kassán kezdte, később nevelősködött, majd tanító lett, 1782-ben külföldi peregrinációba indult, 1785-ben hazatérve ismét tanítani kezdett, 1695–1705 között Kassán. Történeti műveket írt, helyesírási szabályzatot szerkesztett, naplót készített a szécsényi országggyűlésről stb.
Forrás: NUHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Henrik
1650. nov. 1-Jén szül. Hámborban Berziviczy Henrik jezsuita iskoladráma-szerző (megh. Besztercebánya, 1713. jún. 20.). Többek közt Nagyszombatban tanult, Ungváron, Kassán, Nagysuzombatban, Lőcsén, Trencsénben, Besztercebányán tanított, tankönyvet, egyházi munkát, iskolai színjátékot írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Thököly Imre gróf
1657. szept. 25-én szül. Thököly Imre gróf naplóíró, Felső-Magyarország és Erdély fejedelme (megh. Nikodémia, 1705. szept. 13.). 1667-ben az eperjesi kollégium diákja volt, 1678-ban Habsburg-ellenes függetlenségi harcot indított, szövetséget kötött a törökökkel, rövid idő alatt meghódította Felső-Magyarországot, 1682-ben elfoglalta Kassát, ám a következő évi kassai országgyűlésen a rendek a török szövetség miatt kinyilvánították vele szembeni elégedetlenségüket, a törökök 1683. évi bécsi vereségével az ő hatalma is megtört, később rövid időre mégis Erdély fejedelme lett. 1699-ben feleségével, Zrínyi Ilonával száműzetésbe kényszerült. Gyermekkorától naplót írt. Hamvai 1906-ban hazakerültek szülővárosába, s a késmárki ev. templomban azokat új... Tovább...
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Biner Hilarius Ernő
1664. okt. 14-én halt meg Kassán Biner Hilarius Ernő ev. egyházi író (szül.: ?), Pozsonyban, Eperjesen, Kassán volt tanár.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bercsényi Miklós
1665 dec. 6-án szül. Temetvényen Bercsényi Miklós emlékiratíró, levélíró, diplomata (megh. Rodostó, 1725. nov. 6.), II. Rákóczi Ferenc fővezére. Többek közt Nagyszombatban tanult, részt vett Buda ostromában, Rákóczival 1696-ban ismerkedett meg, s ettől kezdve leghűségesebb embere, diplomatája, szabadságharcának katonai vezetője lett, elkísérte őt rodostói emigrációjába is. Hamvait II. Rákóczi Ferencéivel együtt 1906-ban hozták vissza Magyarországra, s a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték el.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lisznyai Kovács Pál
1667–1671 között Kassán tanított Lisznyai Kovács Pál (Lisznyó, 1630. jan. 4. – Debrecen, 1693) író, alkalmai versek, kronológiák szerzője.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illyefalvi István
1668–1669-ben a kassai jezsuita akadémia hallgatója, később itteni plébános Illyefalvi István (1650 előtt – 1683 után). Elhíresült vitairata a Bányászcsákánynak tompítása (Kassa, 1669) a kassai jezsuiták és a sárospataki ref. teológusok közti vita fontos darabja.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rákóczi Ferenc, II.
1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a „comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 1706–1707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabad... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bednári Mihály
1682-ben Nagytapolcsányban szül. Bednári Mihály kat. egyházi író (megh. Trencsén, 1728. jan. 13.). Többek közt Kassán volt filozófiatanár, majd Trencsénben hitszónok és a jezsuita rendház főnöke.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kornéli János
1686. dec. 24-én szül. Kopcsányban Kornéli János (Corneli) kat. történetíró (megh. Kassa, 1748. nov. 19.). 1704-ben lépett be a jezsuita rendbe, többek közt a nagyszombati, a komáromi és a kassai rendháznak is tagja volt. Műveiben a 17. sz.-i múltat kutatta, a korai felvilágosodás külföldi képviselőivel vitázott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Felker András
1698. nov. 30-án szül. Szakolcán Felker András jezsuita egyházi író (megh. Zsolna, 1737. márc. 22.). 1726–1729-ben Nagyszombatban hallgatott teológiát, 1734-ben a bölcselet tanára lett Kassán.
Rényes István
1699. júl. 7-én halt meg Pozsonyban Rényes István (Renyes) jezsuita hitszónok, a „magyar Tulliusnak" is nevezték (szül.: Nagyvárad, 1647. dec. 5.). 1666-ban katolizált, Kassán, Nagyszombatban tanított, Trencsében volt jezsuita házfőnök, élete utolsó éveiben hitszónokként működött.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gyöngyösi István
1704. júl. 24-én Csetneken halt meg Gyöngyösi István költő (szül. feltehetően 1629-ben, egyes források szerint Ungváron, más források szerint Rozsnyón). Hosszú, tartalmas életet élt, élete túlnyomórészt a mai Szlovákia területére eső vidékekhez, településekhez kötődik (Eperjes, Fülek, Kassa, Krasznahorkaváralja, Murány, Pozsony stb.). A 18. sz.-i magy. költészet, ill. a régi magy. ir. egyik legjelentősebb, több műfajban is kiemelkedőt alkotója. Legismertebb műve a Márssal társalkodó Murányi Venus... (1664) Csetneki síremlékét 2003-ban felújították, azóta minden évben megemlékező koszorúzások helyszíne.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Világhi István
1705. aug. 12-én (más forrás szerint: 1704. aug. ?) szül. Komáromban Világhi István jezsuita iskoladráma-szerző (megh.: ?). Tanulmányait Lőcsén folytatta, Nagyszombatban, Kassán, Budán tanított. Verses rejtvényei is ismertek.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Árvai Mihály
1708. szept. 13-án szül. Kassán Árvai Mihály (Árvay) költő, jezsuita tudománytörténet-író (megh. Boldogújfalu, 1750. febr. 15.). Többek közt a kassai (1725–1726, 1734–1735), a komáromi (1728), a nagyszombati (1729–1731, 1733, 1736–1739), a besztercebányai (1740) rendház tagja, tudománytörténeti vázlata maradt fenn, Res litteraria Hungariare c., 1735-ben Kassán megjelentetett műve az első kísérlet a magyar irodalom történeti összefoglalására.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ács Mihály, ifj.
1711. febr. 2-án hunyt el Bártfán (újabb forrás szerint 1710. ápr. 28-án Kassán) ifj. Ács Mihály (Aachs) ev. egyházi író (szül.: Győr?/Kemenesszentmárton?, 1672). 1705 után ev. lelkész volt Rozsnyón, Kassán, majd Bártfán rektor, később tábori pap. Teológiai munkát, halotti beszédet, vallásos elmélkedést stb. jelentetett meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kaprinai István
1714. aug. 12-én szül. Érsekújváron Kaprinai István jezsuita történész (megh. Nagyszombat, 1785. dec. 26.). Többek között a nagyszombati (1730–1731, 1766–1773), a kassai (1733–1735, 1740–1741, 1755–1756), ill. a besztercebányai (1744) rendház tagja, de a történeti Magyarország egyéb vidékein is szolgált. Híres szónok volt, számos történeti forrásanyagot dolgozott fel és adott ki, megteremtette a magyarországi numizmatika alapjait..
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Telek József
1716-ban szül. Tarnócon Telek József kat. egyházi író (megh. Vác, 1773. jún. 3.). Többek között Körmöcbányán tanult (teológiát, 1739–1742-ben), az 1750-es években Kassán is tanított, utolsó lelkészi állomáshelye Vác volt. Prédikációgyűjteményeket adott ki, ellenezte a protestantizmus, Pármány Péter követője volt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csiba István
1719. aug. 9-én halt meg Kassán Csiba István (Cs. István Mihály) jezsuita egyházi író, költő (szül. Kecskemét, 1672. okt. 28.). A nagyszombati teológián végzett 1694-ben, majd itt, ill. Kassán tanított. Két könyvet is szánt Nagyszombat történetének, de könyvet írt a magyarországi gyógyvizekről, ill. hegyekről is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartakovics József
1722. márc. 19-én szül. Szalakuszon Bartakovics József kat. egyházi író, szakíró, szótárszerkeszrő, író (megh. Kassa, 1763. ápr. 15.). Tanulmányait Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Grazban végezte, előbb Szakolcán, később többek között Egerben, Nagyszombatban, Besztercebányán, végül 1755-től Kassán tanított. Latin–német–magy. bányászati szótárt szerkesztett, ismert az arany- és ezüstbányászatról szóló tankölteménye, s fennmaradtak iskolai színjátékai is.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKBBBB/13BARSON.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Iváncsics János
1722. nov. 25-én szül. Komáromban Iváncsics Imre (Ivanchich) kat. egyházi szakíró, tankönyvíró (megh. Nagyszombat, 1784. júl. 17.). Többek között Trencsénben, Kassán, Nagyszombatban tanult, 1755–1760 között Komáromban és Nagyszombatban tanított, 1770-től újból ez utóbbi városban van. Matematika- és fizikatankönyveket is írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illei János
1725. jan. (v. máj.?) 25-én Komáromban szül. Illei János (Szabó) jezsuita iskoladráma-szerző és -fordító (megh. Komárom, 1794. jan. 24.). Szülővárosában és Kőszegen járta ki iskoláit, 1743-tól tagja a jezsuita rendnek, Trencsénben tesz fogadalmat, többek közt Nagyszombatban, Szakolcán, Besztercebányán és Kassán tanár, ill. hitszónok. A rend feloszlatása után, 1773-tól Budán tanított, nyugdíjba vonulása után hazatért szülővárosába. Munkái a legjelesebb magy. iskoladrámák közé taroznak.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szerdahelyi Gábor
1726. jan. 24-én halt meg Kassán Szerdahelyi Gábor jezsuita egyházi író, hitvitázó (szül. Munkács, 1660. szept. 2.), 1697-től Nagyszombatban az egyházi jog tanára, élete végén a kassai kollégium és nyomda igazgatója, latin nyelvű teológiai művei számosak.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bossányi Farkas
1726. aug. 31-én Kassán hunyt el Bossányi Farkas jogi és történeti szakíró (szül. Nyitra vm., 1669. jún. 21.). Az 1680-as években Nagyszombatban lépett be a jezsuita rendbe, később mint tanár is működött itt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kozma Ferenc Xavér
1728. okt. 18-án Nagymagyaron szül. Kozma Ferenc Xavér jezsuita egyházi író (megh. Lovasberény, 1806. nov. 29.). 1744-ben lépett be a rendbe, több helyütt tanított, így pl. Pozsonyban, Nagyszombatban, ill. Kassán is. Kitűnő szónok volt, iskolai színjátékot is írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKO/KOZMA.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kolosvári Pál
1731. ápr. 25-én Kassán meghalt Kolosvári Pál jezsuita egyházi író (szül. Kolozsvár, 1684. nov. 24.). 1707–1708-ban II. Rákóczi Ferenc titkára volt, 1709-ben katolizált, majd belépett a jezsuita rendbe, többek közt Nagyszombatban is tanított.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csáky Imre gróf
1732. aug. 28-án szül. Szepes várában Csáky Imre gróf kat. egyházi író (megh. Nagyvárad, 1732. aug. 28.). Tízéves korában Kassára került tanulni, ahonnan 1688-ban Bécsbe, majd Rómába ment tanulmányait folytatni. 1696-tól Kassán plébános, 1699-től Bécsben van, később esztergomi kanonok, majd pozsonyi prépost és kalocsai érsek. Több országgyűlésen is jelent volt. 1717-ben Pozsonyban fényes préposti lakot építtetett, udvarában a társalgási nyelv a magy. volt, levelezését is magyarul vitte.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Katona István
1732. dec. 13-án szül. Bolykon (Ipolybolyk) Katona István történetíró (megh. Kalocsa, 1811. aug. 17.). 1750-ben Trencsénben lett a jezsuita rend tagja, Kassán és Nagyszombatban tanult, de egy időben (1758-ban) tagja volt a komáromi rendháznak is. Kritikai megjegyzésekkel ellátott, egyháztörténeti forrásgyűjteménye (1779–1782) ma is alapműnek számít.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Timon Sámuel
1736. ápr. 7-én halt meg Kassán Timon Sámuel jezsuita történész (szül. ?, 1675. júl. 20.). Többek közt Pozsonyban, Szakolcán, Eperjesen, Nagyszombatban volt rendháztag, több műve Kassán jelent meg, tárgyához történetkritikai módszerrel közelített, hangoztatta az oklevelek fontosságát, írásaival, módszerével történetírói iskolát teremtett.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó András
1738. jan. 10-én szül. Ipolynyéken Szabó András kat. egyházi író (szül. Nemesnyék, 1738. jan. 16.), 1804-től kassai psüpök.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Simai Kristóf
1742. nov. 8-án Komáromban szül. Simai Kristóf (Sima Márton) piarista iskoladráma-szerző, szótáríró (megh. Selmecbánya, 1833. júl. 14.). Többek közt Privigyén és Nyitrán tanult, Kassán, Körmöcbányán tanított, 1830-tól Selmecbányán vicerektor. 1790-ben az ő Igazházijával kezdődött a magy. hivatásos színjátszás Budán, iskoladrámái, drámamagyarításai ma is elevenen hatnak, s különböző átdolgozásokban mai színpadokon is felbukkannak.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szirmay Antal
1747. jan. 20-án szül. Eperjesen Szirmay Antal (Szirmai) politikai és helytörténeti író (megh. Szinyér, 1812. szept. 19.). Tanulmányait szülővárosában és Kassán végezte, Zemplén vm. főjegyzője, országgyúlési követ, udvari tanácsos, majd miután , az eperjesi királyi tábla elnöke. 1797-től – elmozdíttatva hivatalából – Vékén élt, feldolgozta több megye történetét, népdalgyűjteményt állított össze, megírta a jakobinus mozgalom történetét.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Klein János Sámuel
1748. jan. 24-én szül. Bártfán Klein János Sámuel ev. egyháztörténész (megh. Gölnicbánya, 1820. dec. 10.). Németországi tanulmányok után 1774-től Eperjesen, Bártfán, Kassán, Gölnicbányán tanár, ill. lekész. Mo.-i egyháztörténetet írt, elkészítette a mo.-i ev. lelkészek lexikonát.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Adányi András
1753–1755 között, majd 1760-tól a jezsuita rend felszámolásáig a nagyszombati egyetemen tanított filozófiát, fizikát és teológiát Adányi András (Ádány, Dormánd, 1716. dec. 29. / újabb forrás szerint: Mezőtárkány, 1715. dec. 27. – Esztergom, 1795. okt. 13., újabb forrás szerint: dec. 12.) jezsuita egyházi író, fizikus (pályája kezdetén, az 1730-as években, 1740-ig Kassán is működött. Filozófiai, matematikai, fizikai szakmunkái mellett latin nyelvű eposzt írt a világ, ill. a magyarság és Magyarország történetéről, továbbá az 1601–1640 közti időszakra vonatkozóan a jezsuita rend kassai történetét is feldolgozta.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó István (1695–1753)
1753. márciusában hunyt el Nagyszombatban Szabó István jezsuita egyházi író, hitszónok (szül. Eger, 1695. júl.? 28.?), többek között Trencsénben, Kassán, Besztercebányán, Komáromban, Nagyszombatban szolgált, prédikációit több kötetben adta ki.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Árvai György
1759. júl. 5-én Szepesváralján (újabb adat szerint Szepeshelyen, júl. 7-én) halt meg Árvai György (Árvay) költő, jezsuita egyházi író (szül. Eger, 1697. ápr. 25., újabb forrás szerint 1698. ápr. 27?). Többek közt a trencséni (1715), a nagyszombati (1723–1724, 1726–1729, 1732–1739, 1744–1746), a kassai (1747–1749, 1753–1758), a besztercebányai (1731), ill.1759-ben a szepesváraljai (újabb adat szerint szepeshelyi) rendház tagja volt. Beszédeiben, verseiben általában a múltat idézik meg.
Forrás: MIHSZL? SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rájnis József
1762–1763-ban Kassán tanult, majd 1763-ban Pozsonyban lett magyartanár Rájnis József (Kőszeg, 1741. jún. 4. – Keszthely, 1813. szept. 23.) költő, az időmértékes verselés egyik magyar meghonosítója, az ún. klasszikus triász tagja. 1768-tól Nagyszombatban negyedéves teológus-hallgató, 1771-ben szentelték pappá. Híressé vált, s a Rát Mátyással, Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal való prozódiai vitáját kirobbantó Magyar Helikonra vezérlő kalauz c. verseskönyve 1781-ben Pozsonyban jelent meg.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bertalanffi Pál
1763. jan. 15-én hunyt el Komáromban Bertalanffi Pál kat. egyházi, ill. földrajzi író (szül. Felsőpulya, 1706. jan. 26.). 1725-től volt a jezsuita rend tagja, iskoláit többek közt Nagyszombatban és Kassán végezte, ugyanitt hitszónokként is működött, Kassán a rendház gondnoka, Komáromban az igazgatója volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dessewffy József gróf
1771. febr. 13-án szül. Kriványban Dessewffy József gróf, író, politikus, szerkesztő, Dessewffy Aurél és Dessewffy Emil apja (megh. Pest, 1843. máj. 2.). Kilencéves korától Kassán, majd Kolozsváron, ill. Pesten tanult, az egyetemet is itt végezte. A felvilágosodás eszméin nevelkedett, a nyelvújítás és a sajtószabadság híve volt. Később ízlése konzervatívabb irányba fordult, vitába keveredett Széchenyivel. Létrehozta a Felső Magyar Országi Minervát, szépprózai és kritikai írásai számottevő értéket képviselnek (pl. a Bártfai levelek, 1818).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Albert (1776–1859)
1776-ban Berzevicén szül. Berzeviczy Albert naplóíró (megh. 1859. aug. 20.). Iskoláit Kisszebenben, Lőcsén, Debrecenben és feltehetően Kassán végezte, majd beutazta az egész Habsburg Birodalmat, ill. Nyugat-Európát, amiről német nyelvű naplójában számolt be. Ezt követően felvátlva szülőfaluijában, ill. Kassán élt, történeti kutatásokkal foglalkozott, összeírta a külföldön fellelhető hungarikákat.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kazinczy Ferenc
1779-ben joggyakornoknak került Kassára Kazinczy Ferenc (Érsemlyén, 1759. okt. 27. – Széphalom, 1831. aug. 23.) író, költő, szerkesztő, nyelvújító, a magy. ir. kiemelkedő alakja, intézményesülésének szorgalmazója, a magy. tudományszervezés első gesztorainak egyike. Iskoláit korábban Késmárkon (1768-ban) és Sárospatakon végezte, s első műve, a tizenhat éves korában kiadott Magyar Ország geographica, az az földi állapotjának lerajzolása, 1775) is itt jelent meg. 1781-ben Eperjesen jurátus, ahonnan a rákövetkező évben Pestre került, ám 1784-ben Sáros és Abaúj megye táblabírájának visszajött Kassára, 1786-tól pedig az itteni tankerület iskolafelügyelője lett (1791-ig). Itt jelentek meg első fontos műfordításai, összebarátkozott Baróti Szabó Dáv... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Vince
1781. márc. 16-án Darócon szül. Berzeviczy Vince színházigazgató, színikritikus (megh. Kassa, 1834. ápr. 15.). Iskoláit Kassán kezdte, majd a katonai pálya mellett döntött, Velencében és Milánóban került közel a színházhoz, álnéven évekig színész volt Németországban. Hazatérte után 1829–1833-ban Kassán elvállalta az ottani színház igazgatását, s kritikákat is írt a Nemzeti Játékszíni Tudósításokba.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dayka Gábor
1784-től Kassán diák Dayka Gábor (Miskolc, 1768. máj. 8. – Ungvár, 1796. okt. 20.) költő, a magy. felvilágosodás költészetének jelentős tehetsége, aki első verseit is Kassán, Kazinczy Orpheusában közölte.1792–1795 között a lőcsei gimnáziumban tanított. 1795-ben visszatért Kassára, hogy itt gyógyítsa súlyos tüdőbetegségét, de a rákövetkező esztendőben meghalt.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dulházy Mihály
1786. febr. 2 Kassán szül. Dulházy Mihály fordító, szerkesztő (megh. uo., 1856. ápr. 5.). Dessewffy József titkára volt, szerkesztette a Felső Magyar Országi Minervát, az 1850-es években kassai városbíró.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Batsányi János
1787-ben került Kassára kamarai gyakornoknak, majd írnoknak Batsányi János (Tapolca, 1763. máj. 9. – Linz, 1845. máj. 12.) költő, író, szerkesztő, a magyar felvilágosodás egyik legfontosabb poétája. Itt 1787-ben, Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal szövetkezve megalapították a legelső magyarországi irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot (1788–1792), melyet Kazinczy kiválása után is szerkesztett, s amely a felvilágosodás eszméinek egyik legfontosabb magyarországi terjesztője lett, és létrehozta az első magy. ir. társaságot (Kassai Magyar Társaság). 1794-ben Batsányinak, amikor forradalmi versei miatt állását elvesztette, Kassát is el kellett hagynia (itt írta A franciaországi változásokra, ill. A látó c. versét, de több más fontos ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gánóczy Antal
1790. dec. 10-én Pozsonyban halt meg Gánóczy Antal katolikus egyházi író (szül. Kassán, a 18. sz. első felében). Pályája elején Érsekújvárban volt plébános, később pozsonyi, majd nagyváradi kanonok, a budai papnevelde igazgatója. Jelentős egyháztörténeti, ill. teológiai művek szerzője.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Greguss Mihály
1793. júl. 1-jén Pusztafödémesen szül. Greguss Mihály író, filozófus (megh. Pozsony, 1838. szept. 27.), Greguss Ágost és Greguss Gyula apja. Az eperjesi ev. Kollégiumban, majd Pozsonyban tanított (Kossuth Lajos is a tanítványai közé tartozott). Legfontosabb széptani munkája, az 1826-ban Kassán kiadott Compendium aestheticae 2000-ben latin–magyar kétnyelvű kiadványként is megjelent Az esztétika kézikönyve / Compendium aestheticae címmel.
Forrás: MÉSZÁROS, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szemere Miklós (1802–1881
1802. jún. 17-én szül. Lasztócon Szemere Miklós költő (megh. uo., 19881. aug. 20.). Sárospatakon, Eperjesen, Lőcsén tanult, jurátusként ott volt az 1825–1827. évi pozsonyi országgyűlésen, 1827-től ügyvéd, részt vett a szabadságharcban, börtönbüntetését Kassán töltötte, majd visszavonult lasztóci birtokára (ahol többek között Tompa Mihály is többször felkereste), később azonban ismét bekapcsolódott a politikába.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vandrák András
1807. jan. 24-én szül. Csetneken Vandrák András filozófus, pedagógiai író (megh. Eperjes, 1884. szept. 14.). Német nyelvet szülei Kassára küldték tanulni, majd Rozsnyón, azután Eperjesen folytatta tanulmányait (itt többek közt Greguss Mihály volt a tanára), Tiszolcon papjelölti vizsgát tett. Tanulmányait németországi egyetemeken fejezte be 1831-ben, ahonnan visszatért Eperjesre, és a későbbiekben már végig itt tanított, s volt a kollégium igazgatója. Kidolgozta a magyarországi protestáns gimnáziumok szervezeti szabályzatát, lélektani, logikai, etikai, jogfilozófiai tankönyveket, német előzményre épülő jogbölcseletet írt. Mészáros András Vandrák András filozófiai rendszere címmel 1980-ban monográfiát írt róla.
Forrás: MÉL-1, MÉSZÁROS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dessewffy Aurél gróf
1808. júl. 27-én Nagymihályon szül. Dessewffy Aurél gróf, politikus, publicista, Dessewffy József fia, Dessewffy Emil bátyja (megh. Pest, 1842). Iskoláit Kassán végezte, pályáját az udvarnál 1828-ban Bécsben kezdte, 1832-től Budán a kancellárián folytatta. Részt vett az 1825–1826-os, ill. az 1830-as pozsonyi országgyűléseken. Konzervatív, abszolutista nézeteket vallott, szembenállt Kossuthtal.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Klestinszky László
1809. jún. 9-én szül. Kassán Klestinszky László író, színműíró, kritikus (megh. uo., 1899. szept. 30.). 1832-ben Pesten szerzett ügyvédi oklevelet, majd szülővárosában különböző megyei és városi tisztségeket töltött be. 1838–1839-ben és 1848-ban a kassai színház vezetője volt. Színműveket írt, fordított, „játékszíni zsebkönyvet" szerkesztett, s megírta a kassai magyar színészet történetét 1781–1877 között.
Forrás: MISZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Heckenast Gusztáv
1811. szept. 2-ám Kassán szül. Heckenast Gusztáv könyvkereskedő, könyvkiadó (megh. Pozsony, 1878. ápr. 10.), a reformkor egyik legjelentősebb könyvkereskedője és könyvkiadója. Tanulmányait szülővárosában, ill. az eperjesi ev. kollégiumban kezdte, 1826-tól Pesten működött. Landerer Lajossal közös nyomdájukban készült 1848. márc. 15-én a szabad sajtó két legelső terméke, a Nemzeti dal és a Tizenkét pont. 1873-tól, miután nyugdíjba vonult, Pozsonyban élt.
Henszlmann Imre
1813. okt. 13-ám Kassán szül. Henszlmann Imre művészettörténész, műkritikus, régész (megh. Bp., 1888. dec. 6.). A magyar művészettörténet-írás megalapozóinak egyike, sokat tett a magyarországi műemlékvédelem érdekében. Iskoláit szülővárosában, Eperjesen és Pozsonyban végezte. Alapvető jelentőségű munkái mellett külön értekezéseket írt Lőcse műemlékeiről, valamint a kassai dómról.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dessewffy Emil gróf
1814. febr. 16-án Eperjesen szül. Dessewffy Emil gróf, politikus, jogi szakíró, publicista, Dessewffy József fia, Dessewffy Aurél öccse (megh. Pozsony, 1866. jan. 10.). Kassán járt iskolába, majd külföldi tanulmányútjáról hazatérve egyik családi birtokukon gazdálkodott. 1844-ben költözött Pestre, bátyja, Aurél halála után a konzervatív politika meghatározó tényezője lett. Jeles gazdasági szakember volt, 1855-től az MTA elnöke, 1861-től Pozsony képviselője.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tompa Mihály
1817. szept. 28-án szül. Rimaszombatban Tompa Mihály költő (megh. Hanva, 1868. júl. 30.). Miután elvesztette szüleit, ötéves korától nagyszüleinél Igriciben nevelkedett, Sárospatakon tanult, 1840-ben megjelentek az első versei, 1844-ben Petőfinek címezte a Bártfai levél c,. versét, aki Felelet Tompa Miskának címmel ugyancsak versben válaszolt neki. Tompa 1844-től Eperjesen nevelő, ahol barátságot kötött Kerényi Frigyessel, s Petőfi itt látogatta meg őket 1845 áprilisában. Az esztendő végétől Tompa Pesten van, ám a következő év szeptemberétől már Bején lelkész, itt látogatta meg Petőfi Sándor 1847-ben, s itt írta Tompa Mihálynál c. versét, és együtt kirándultak Murány várába is, mely élményük hatására mindketten verset írtak Szécsi Máriáról.... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Baróti Szabó Dávid
1819. nov. 22-én hunyt el Virten Baróti Szabó Dávid költő, színműíró, nyelvész, szerkesztő (szül. Barót, 1739. ápr. 10.), a magyar felvilágosodás irodalmának jelentős képviselője, 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal az első magyarországi ir. folyóirat, a kassai Magyar Museum társalapítója, az időmértékes verselés magy. klasszikusa. 1757-ben lett a jezsuita rend tagja, s első állomáshelyéül Trencsént jelölték ki számára, majd többek közt Szakolcán (1759–17690), Nagyszombatban (1761–1763) tanult, végül 1770-ben, teológiai tanulmányai befejeztével Kassán pappá szentelték, ezt követően Besztercebányán, 1773–1777 között Komáromban, 1777–1779 között Kassán tanított, amikor nyugalomba vonult, és egykori tanítványa, Pyber Benedek csalá... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TŐZSÉR-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bulcsu Károly
1823. ápr. 8-án szül. Kassán Bulcsu Károly költő (megh. Kecskemét, 1865. aug. 29.), Sárospatakon, ill. Lőcsén tanult, Pesten lett jogász, 1848-ben Kassán ügyvéd, 1849-ben honvéd Komáromban, ezután előbb Losoncon, végül Kecskeméten tanár, több verseskötete jelent meg.
Jókai Mór
1825. febr. 18-án szül. Komáromban Jókai Mór író, szerkesztő (megh. Bp., 1904. máj. 5.), a 19. sz. magy. irodalmának egyik legnagyobb, ill. legnépszerűbb, s hatásában is egyik legfrekventáltabb, idegen nyelvekre legtöbbet fordított alkotója. Sok vonatkozásában ma is eleven, terjedelmes életművével folyamatosan gyarapodó könyvtárnyi irodalom foglalkozik, munkáinak színpadi és filmes feldolgozásai ugyancsak számosak, nevét az egész magyar nyelvterületen egyesületek, köz- és művelődési-művészeti intézmények, díjak, utcák, terek, alapítványok stb. viselik, sok helyen áll szobra, emléktáblája. Életében több felső-magyarországi – a mai Szlovákia területére eső – településen megfordult, sok műve itteni helyszíneken játszódik, itteni motívumokat, t... Tovább...
Forrás: ERDÉLYI, ERŐS, MIHSZL, MIKSZÁTH, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Egressy Gábor
1829–1834 között Kassán színész Egressy Gábor (Egressy Galambos, Sajólászlófalva, 1808. nov. 3. – Pest, 1866. júl. 30.) színész, színműfordító, színházi szakíró, a magyar színjátszás legnagyobb alakjainak egyike, Egressy Béni bátyja, Egressy Ákos apja. A szabadságharcban csapatával Kassa és Eperjes környékén vívott csatákat. Szakíróként 1837-től kezdett publikálni, főként színészetelméleti és -gyakorlati kérdésekkel foglalkozott.... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kovacsóczy Mihály
Az 1830-as években jogakadémiai tanárnak került Kassára Kovacsóczy Mihály (Gödöllő, 1801. márc. 19. – Pest, 1846. jan. 13.) költő, szerkesztő, történetíró, műfordító. Pesten végzett jogot, s íróként és műfordítóként már ekkor nevet szerzett magának, de pályája igazából csak Kassán bontakozott ki: irodalmi lapokat, almanachokat szerkesztett, igazgatója volt a magyar színháznak, színműveket fordított. 1841-től ismét Pesten van, szerkesztői-írói tevékenységét korai halála törte meg.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lehoczky Tivadar
Az 1830-as években Oszadán töltötte gyermekkorát Lehoczky Tivadar (Fucine, 1830. okt. 5. – Munkács, 1915. nov. 25.) történész, régész, műfordító.Tanulmányai Rózsahegyhez, Rozsnyóhoz és a kassai jogakadémiához kötik (közben honvédtisztként megjárta a szabadságharc harctereit is). 1851-től ügyvéd, 1855-től Munkácson, ahol Erdélyi János biztatására magyar, szlovák, orosz, ukrán népdalok gyűjtésébe kezdett. Történettudományi és régészeti munkássága révén is országos hírnévre tett szert, megírta Bereg megye, ill. Munkács monográfiáját, a munkácsi vár történetét stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Egressy Ákos
1830. nov. 9-én Kassán szül. Egressy Ákos (Galambos) színész, író, emlékiratíró, Egressy Gábor fia (megh. Bp., 1914. dec. 25.). Iskoláit Pesten, Kolozsváron, Miskolcon, Késmárkon végezte. Végigharcolta a szabadságharcot, majd a színészi pályára lépett, színtársulatokat vezetett, megírta 1848–1849-es emlékeit, kiadta apja műveit, színészettel foglalkozó írásai, útirajzai mellett könyvet írt Petőfiről, Dérynéről.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csontos István
1831-ben Kassán hunyt el Csontos István író, fordító (szül. Szentes, 1787. nov. 10.), katona volt, majd tisztviselő, az 1820-as évektől élt Kassán, színművet s elbeszéléseket írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Egressy Béni
1833-ban Szepsiben segédtanító Egressy Béni (Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. áp. 2. – Pest, 1851. júl. 17.) színész, színműíró és -fordító, zeneszerző, Egressy Gábor öccse, Vörösmarty Szózatának megzenésítője, magyar „Schubert”. Iskoláit szülőfaluja mellett Miskolcon és Sárospatakon végezte, ezt követően rövid mezőcsáti, majd szepsi kántortanítóskodás után Kassán lépett színészi pályára, melyet egy olaszországi tanulmányúttal kezdett. 1840-ben ismét Kassán ljátszott, ahonnan Pestre került a Nemzeti Színházhoz. Részben komáromi kapcsolódású a Tóth Lőrinc drámája nyomán írt Hunyadi László c. operája, mely a címszereplő mellett a Komáromban született V. Lászlót is színpadra hozta. Honvédként részt vett a szabadságharcban, 1849-ben ott vol... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Petőfi Sándor
1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 1839–1840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-2, TURCZEL-3, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Myskovszky Viktor
1838. máj. 15-én szül. Bártfán Myskovszky Viktor művészettörténész, művészeti író (megh. Kassa, 1909. nov. 2.). Feldolgozta Bártfa, valamint Kassa középkori műemlékeit, s könyvet írt a felső-magyarországi műemlékekről is.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Erdődi János
1844-ben szül. Késmárkon Erdődi János pedagógiai szakíró, tankönyvíró (megh.: ?, 1904). Lőcsén, Rozsnyón, Sárospatakon, Kassán tanult, 1870–1872 között Kassán tanár, neveléstani, oktatásmódszertani, ill. tankönyveket írt.
Katona Mór
1845. máj. 5-én szül. Mihályfán (Szentmihályfa) Katona Mór jogi szakíró (megh. Bp., 1927. ápr. 6.). A középiskolát Pozsonyban kezdte, Bp.-en és Bécsben hallgatott jogot – 1892-től a kassai, 1899-től a pozsonyi jogakadémián is tanított, 1903-tól Bp.-en volt egyetemi tanár. Magánjogi, családjogi, birtokjogi, ill. büntetőjogi szakértő.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vidor Pál
1846. nov. 17-én szül. Osgyánban Vidor Pál (Bodonyi Kajtár Pál), színműíró, színész, rendező, színigazgató (megh. Bp., 1906. dec. 1.). Pályáját vándorszínészként kezdte (többek közt Rozsnyón, ill. Kassán is játszott), majd a bp.-i Népszínház színésze, rendezője, igazgatója lett.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Behyna Gyula
1851. ápr. 3-án Nagyszaláncon szül. Behyna Gyula irodalomtörténész, író (megh. Lőcse, 1906. ápr. 30.). Kassán érettségizett 1869-ben, majd Bp.-en volt bölcsészhallgató. 1875-től Lőcsén tanár. Figyelemreméltó irodalomtörténeti értekezéseket írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berzeviczy Albert (1853–1936)
1853. jún. 7-én szül. Berzevicén Berzeviczy Albert történetíró, politikus, miniszter (megh. Bp., 1936. márc. 22.). Kisszebenben, Lőcsén, Budapesten, Kassán járt iskolába, jogot végzett, majd külföldi tanulmányút után Eperjesen lett jogyakornok, s itt lépett vármegyei szolgálatba is, miközben 1878-tól az itteni jogakadémián is tanított. 1881-től országgyűlési képviselő, 1903–1905 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1905–1936 között az MTA elnöke volt. Útirajzokat, tanulmányokat, esztétikai elemzéseket, történeti munkákat, politikai írásokat publikált.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Benczúr Béla
1854. ápr. 6-án szül. Kassán Benczúr Béla építész, illusztrátor, művészeti író (megh. Bp., 1941. jún. 14.).
Gabányi Árpád
1855. aug. 18-án Eperjesen szül. Gabányi Árpád színész, író (megh. Bp., 1915. okt. 23.). Vándorszínészként kezdte pályáját Eperjesen és Kassán, 1884-ben a bp.-i Nemzeti Színház szerződtette. Számos színművet, drámai monológot és regényt írt.
Komárik István
1855. dec. 23-án Nyitrán szül. Komárik István jezsuita történetíró (Kalocsa, 1940. márc. 25.). Szülővárosában folytatott gimnáziumi tanulmányai után elkerült otthonról, bölcsészetet és teológiát végzett, 1885-től Kalocsán működött. Írt többek között Koháry Istvánról, foglalkozott a kassai vértanúkkal stb.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kemény Lajos (1859–1927)
1859. szept. 5-én szül. Kassán Kemény Lajos történész, író (megh. Kassa, 1927. jún. 24.). Iskoláit Eperjesen, Kassán, Bp.-en végezte, majd 1885-ben levéltáros lett szülővárosában. Kassa múltjára vonatkozó történeti, valamint művelődés- és irodalomtörténeti közlemények, könyvek termékeny szerzője.
Terhes Sámuel
1863. jan. 7-én halt meg Rimaszombatban Terhes Sándor költő, író (szül. Sály, 1783. nov. 25.), Nagyfalu, Pelsőc, Kassa, Rimaszombat ref. lelkésze, a latin nyelvű oktatás ellenzője.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fischer-Colbrie Ágost
1863. okt. 16-án szül. Zselizen Fischer-Colbrie Ágost teológiai és filozófiai író, egyháztörténész, róm. kat. püspök (megh. Kassa, 1925. máj. 17.). Gimnáziumi tanulmányait Ausztriában, Pozsonyban, Esztergomban végezte, Bécsben járt teológiára. 1888-tól Esztergomban levéltáros, érseki titkár, hercegprímási szertartó, 1890-től Bécsben tanít, 1902-től a Pázmáneum rektora. 1904-ben került Kassára, 1907-től megyéspüspök. E tisztségében – 1919-ben hűségesküt tett az új csehszlovák államnak tett hűségesje után – a főhatalomváltást követően is megmaradhatott, ám tevékenységével, befolyásával teljes mértékben a csehszlov. magyarságot szolgálta. Márai Sándor is megemlékezik róla az Egy polgár vallomásaiban. Magyarra fordította XIII. Leó pápa Rerum no... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, FILEP-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sárosi Árpád
1864. jún. 16-án szül. Kassán Sárosi Árpád költő, színműíró (megh. up., 1930. ápr. 18.). Kassán és Iglón járt iskolába, Kassán lett rendőrtiszt, később hírlapíró, verseskönyvei jelentek meg, bemutatták színműveit.
Blanár Béla
1866. aug. 24-én szül. Kassán Blanár Béla történész, jogi szakíró (megh. uo., 1932. dec. 31.). Jogot végzett, szülővárosában lett ügyvéd, jogakadémiai tanár, 1914–1918 között polgármester, az államfordulat után is tevékenyen kivette részét a város köz- és kulturális életéből, helytörténeti munkákat írt.
Justh Béla
1867. jún. 14-én szül. Necpálban Justh Béla költő (megh. Bp., 1896). Többek között Kassán és Pozsonyban tanult, verseskötetei idegen nyelveken is megjelentek.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó Adorján Aladár
1868. márc. 12-én szül. Kassán Szabó Adorján Aladár történész, író, premontrei szerzetes (megh. uo., 1950. ápr. 7.).
Grosschmid Géza
1872-ben szül. Kassán Grosschmid Géza jogi szakíró, politikus, Márai Sándor apja (megh. Miskolc, 1934). Könyvet írt a kisebbségi sorsról (1930), 1934-ben Miskolcra költözött.
Dienes Adorján
1872. aug. 3-án Kisazaron szül. Dienes Adorján író (megh. Sátoraljaújhely, 1957. ápr. 15.). Iskoláit Sátoraljaújhelyen és Kassán, a teológiát Temesváron végezte, 1912–1942 között Nagykövesden kat. pap, Bodrogköz szellemi életének tevékeny részese, 1945 után Sárospatakon élt. Elbeszéléskötetei jelentek meg, megírta a nagyjövesdi kat. templom történetét, Regélő romok (1934) címmel felső-magyarországi várak történetét dolgozta fel.
Wick Béla
1873. nov. 10-én Kisszebenben szül. Wick Béla művészettörténész, történész, kat. egyházi író (megh. Kassa, 1955. dec. 25.). Eperjesen érettségizett, Kassán és Kolozsvárott tanult teológiát, 1896-tól segédlelkész Kassán, majd Eperjesen gimnáziumi, 1921-től Kassán teológiai főiskolai tanár. Jelentősek a kassai műemlékeket sorra vevő könyvei (A kassai Szent Erzsébet-dómról készült 1993-ban új kiadásban is megjelent). 2008 tavaszán a Wick Béla az ember, pap és történész c., róla készült könyvet emlékesten mutatták be Kassán, ahol emléktáblát is terveznek állítani neki.
Forrás: CSSZMIL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Benczur Vilmos
1873. dec. 17-én Kassán szül. Benczur Vilmos helytörténeti író, művelődéstörténész (megh. uo., 1940). Tisztviselő volt szülővárosában, s annak történetével, művelődéstörténetével kapcsolatos könyveket publikált, megírta pl. a kassai szabadkőművesség, színészet, ill. ev. temető történetét.
Wildner Ödön
1874. jún. 11-én szül. Kassán Wildner Ödön író, történész, irodalomtörténész, műfordító (megh. Búcsú, 1944. jún. 12.), bp.-i egyetemi évei után is a magy. fővárosban maradt, s tevékeny részvevője volt az ottani szellemi életnek. Társadalom- és várostörténeti, továbbá irodalomtörténeti tanulmányokat írt, angol, orosz, francia irodalmat, ill. Goethét és Nietzschét is fordított .
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ungár Joób
1877. ápr. 30-án szül. Hernádzsadányban Ungár Joób jogi szakíró, közíró (megh. Kassa, 1941. jan. 20.). Iskoláit – beleértve a jogakadémiát is – Kassán végezte, 1904-től itt volt ügyvéd. Jogi szakcikkek szerzője, feltérképezte a magyar zsidóság helyzetét az első Csehszlovák Köztársaságban.
Flórián Károly
1878. jan. 26-án Eperjesen szül. Flórián Károly jogi szakíró (megh. Kassa, 1941. aug. 15.). 1901-től az eperjesi, 1918–1922 között a kassai jogakadémia tanára. Ezt követően Eperjesen élt, 1924–1928 között a város polgármestere volt. A két vh. közti csehszlov. magy. szellemi és tudományos élet tevékeny részese, számos jogi szakpublikáció szerzője.
Takács Menyhért
1879-ben lett a jászóvári premontrei rend tagja Takács Menyhért (Sátoraljaújhely, 1861. szept. 3. – Gödöllő, 1933. nov. 29.) kat. egyházi író, műfordító. Itt végezte teológiai tanulmányait, Kolozsváron tanári oklevelet szerzett. 1883-tól Rozsnyón, majd Kassán tanított, 1898-tól az itteni premontrei főgimnázium igazgatója, 1900-tól jászói prépost. Jelentős közéleti és iskolateremtő tevékenységet folytatott, 1910–1919 között a kassai Kazinczy Társaság elnöke. Könyvet írt a római nevelésről, megírta a gondolkodás történetének kézikönyvét, Dante, Aesopus és Madách címmel jelentetett meg tanulmányt. A történeti ország széthullása után Gödöllőn új rendházat hozott létre, tevékenységét itt folytatta, s itt temették el. Hamvait a bécsi döntés után ... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL, http://www.prem.hu/adatok/takacsmenyhert.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Avar Gyula
1882. ápr. 11-én szül. Pányban Avar Gyula író, meseíró (megh.: ?, 1942 után). Tanítói oklevelet Kassán szerzett 1904-ben, előbb különböző vidéki városokban tanított, majd Bp.-re került, történelmi regényeket, ifjúsági könyveket, meséket írt.
Bolgár Elek
1883. júl. 3-án szül. Kassán Bolgár Elek jogi szakíró, történész, diplomata (megh. Bp., 1955. jún. 26.).
Sziklay Ferenc
1883. okt. 11-én szül. Aranyidán Sziklay Ferenc író, kritikus, drámaíró, irodalom- és művelődésszervező, a két vh. közti csehszlov. magy. közélet kiemelkedő képviselője, Sziklay László apja (megh. Kassa, 1943. dec. 19.). Kolozsváron szerzett tanár képesítést, majd több helyen, így többek közt Pozsonybam, 1913-tól Kassán tanított, s ez utóbbi helyen maradt a főhatalomváltást követően is, és a csehszlov. magy. ir. és művelődés mindenese, 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodájának kultúrreferense lett. A kassai Kazinczy Társaság újjászervezője, a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet létrehozója, s oroszlánrésze van a Magyar Nemzeti Párt, továbbá a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, s a Csehszlovákiai Magyar Daloss... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, KOUDELA, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Paulikovics Lajos
1885. szept. 12-én halt meg Kassán Paulikovics Lajos író, történeti tárgyú elbeszélések szerzője (szül. Huszt, 1832. febr. 10.).
Juhász János
1888. márc. 31-én szül. Parnón Juhász János (Ján Hvozdík) író, nyelvész, szótáríró, politikus (megh. Bécs, 1956). Kassai érettségi után Budapesten végezte egyetemi tanulmányait 1919-ben, majd Kassán, ill. Pozsonyban volt tanár, 1945 után Bécsbe ment. Főműve magy.–szlov., szlov.–magy. szótára (1933, 1937), Pókhálóban (1956, 2007) c., szatirikus elemekkel vegyített kulcsregénye az első Csehszlovák Köztársaság hatalmi viszonyait eleveníti meg.
Tänzer Hugó
1891-ben szül. Liptószentmárián Tänzer Hugó jogi szakíró (megh. kocentrációs tábor, 1944). Rózsahegyi érettségi után Bp.-en szerzett jogi diplomát, 1919-től Kassán volt ügyvéd. Jogi szaklapot szerkesztett, törvénymagyarázó és -ismertető munkák szerzője.
Bacsó Béla
1891. jan. 6-án szül. Kassán Bacsó Béla író, hírlapíró (megh. Újpest, 1920. febr. 17.). Tanulmányait szülővárosában végezte, pályáját a Kassai Munkásnál kezdte, 1919-től Bp.-en baloldali újságíró, politikai gyilkosság áldozata lett. Regényt, ill. novellákat írt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Komját Aladár
1891. febr. 11-én Kassán szül. Komját Aladár (Korach) költő, szerkesztő (megh. Párizs, 1937. jan. 3.). Gyermekkora jelentős részét Fiuméban töltötte, jogásznak tanult Bp.-en, Kassák vonzásában indult, de később szembefordult vele, az agitatív lírától sem tartotta vissza magát. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült, Európa több országát végigjárta.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pünkösti Andor
1892. okt. 31-én Kassán szül. Pünkösti Andor író, színikritikus, színigazgató, színházi rendező (megh. Bp., 1944. júl. 12.), a két vh. közti magyar színházi élet jelentős alakja. Regényeket, verseket is írt.
Forrás: MÉL-1, MSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Komlós Aladár
1892. dec. 10-én szül. Alsósztregován Komlós Aladár (Koral Álmos) költő, író, irodalomtörténész, Palotai Erzsi férje (megh. Bp., 1980. jún. 22.). Ipolytarnóci gyermekévek után került 1899-ben szüleivel Losoncra, s itt élt érettségijéig: 1910-ig, s itt jelentek meg első versei is (osztálytársaival: Begyáts Lászlóval, Darvas Jánossal Bontakozó szárnyak címmel adott ki 1910-ben versfüzetet), majd Bp.-re ment egyetemre. 1919 őszén újból szülővárosában volt, azután néhány hónapig Kassán tanár, publikált a Kassai Naplóban, ám a csehszlov. hatóságok egy cikke miatt elbocsátották. Innen Bécsbe ment, ám 1921-ben végleg Bp.-re költözött. Közben Bécsből munkatársa lett a pozsonyi Tűznek is, s Csehszlovákiában Zsidók válaszúton (Eperjes, 1920) címmel m... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, MÉL-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Keresztes Pál
1893. nov. 8-án szül. Komáromban Keresztes Pál tankönyvíró (megh. Kiskomárom, 1970. május. 2.). Szülővárosában érettségizett, magy.–latin szakos tanárként végzett Bp.-en, az államfordulat után a két vh. közti Csehszlov. több városában tanított (Komárom, Érsekújvár, Kassa, Ipolyság). Irodalomtörténeti, ill. nyelvtankönyveket írt.
Bartók Béla
Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával – akinek családja eredetileg Pozsonyból származott – első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. – New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább...
Forrás: CSEHI Á., MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Merényi Gyula
1894. okt. 22-én szül. Kassán Merényi Gyula költő, drámaíró (megh. Prága, 1925. márc. 18.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Bécsben kereskedelmi akadémiára járt, majd az I. vh. frontjaira került, ahonnan betegen tért haza. Verseskötei jelentek meg, ismertek színművei is. Keller Imre regényt írt róla (Tisztán egy életen át, 1933).
Forrás: CSANDA-2, CSSZMIL, MÉL-1, FÓNOD-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Juhász Árpád
1894. december 2-án szül. Szepsiben Juhász (Schäffer) Árpád költő, író, szerkesztő, színigazgató (megh. Bp., 1945), iskoláit Bécsben, Besztercebányán, Miskolcon végezte, majd újságíró lett többek között Iglón, Kassán, itt 1934–1938-ban a kassai rádió magyar adását szerkesztette, ezután Bp.-re költözött. Regényeket, elbeszélés- és versesköteteket adott közre
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, KOVÁTS, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mécs László
1895. jan. 17-én szül. Hernádszentistvánon Mécs László (Martoncsik József) költő (megh. Pannonhalma, 1978. nov. 9.). Kassán járt középiskolába, majd belépett a premontrei rendbe. 1918-ban szentelték pappá Jászóváron. 1920–1929 között Nagykaposon, 1930–1944 között Királyhelmecen plébános. Ekkor egy Hitler-ellenes verse miatt emeltek vádat ellene, 1953-ban „röpiratok terjesztésének” vádjával került börtönbe, ahonnan 1956-ban szabadult. 1957-től ismét gyakorolhatta papi hivatását, 1961-től Pannonhalmán élt. A két vh. közti, ill. a második vh. alatti időszak rendkívül népszerű költője volt. A szlovákiai magyar kiadók közül a rendszerváltás után a Pannónia, ill. a Madách-Posonium jelentetett meg tőle egy-egy versválogatást, ez utóbbi kiadó mono... Tovább...
Forrás: BÁRCZI, CSSZMIL, ERŐS, FÓNOD-2, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illés Béla
1895. márc. 22-én szül. Kassán Illés Béla író (Lipper, megh. Bp., 1974. jan. 5.). Gyermekkorát Kárpátalján töltötte, innen Bp.-re került. A Tanácsköztársaság után rövid ideig Kassán is tartózkodott, 1923–1945 között a Szovjetunióban élt, s ezt követően tért vissza Bp.-re, ahol magas rangú irodalompolitikai-közéleti tisztségeket töltött be.
Török Géza
1896-ban szül. Homonnán Török Géza író (megh. Kassa, 1926. jún. 6.). Örök árny c., egyetlen kötetéből kiemelkedik Szérum c. novellája, mellyel sok hasonlóságot mutat Karel Čapek későbbi keletű, Fehár kór c. drámája.
Gömöry János
1897-ben került Eperjesre az ev. kollégium tanárának Gömöry János (Nyíregyháza, 1869. máj. 12. – Bp., 1966. máj. 7.) történész, emlékiratíró. Csehszlovákiában maradt az államfordulat után is. A két vh. közti csehszlov. magy. művelődés egyik nagy tekintélyű alakja, 1930-tól Kassán élt, a Kazinczy Társaság tevékenyen tagja volt. 1947-ben áttelepítették Mo.-ra. Csehszlov.-i éveiről Emlékeim egy letűnt világból (1964) címmel írta meg emlékiratát.
Fábry Zoltán
1897. aug. 10-én Stószon szül. Fábry Zoltán író, közíró, irodalomkritikus, szerkesztő (megh. uo., 1970. máj. 31.). Fiatal éveit kivéve (Rozsnyón érettségizett, 1915–1918 között katonaként megjárta a galíciai és az olasz frontot, 1918–1919-ben Bp.-re járt egyetemre) szinte egész életét szülőfalujában élte le, ahonnan azonban gyakran bejárt Kassára, számos alkalommal megfordult Pozsonyban, a II. vh. alatt Illaván politikai fogoly volt, a II. vh. után tüdőbaját Újtátrafüreden kezeltette, Dél-Szlovákia több városában előadásokat tartott stb. A két vh. közötti, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. emblematikus személyisége. Nagy hatású műve a csehszlov. magyarok II. vh. utáni üldözése ellen felszólaló memoranduma, A vádlott megszólal (194... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, FÁBRY, FÓNOD-1, FÓNOD-2, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Spielberger Leó
1898. febr. 4-én Kassán szül. Spielberger Leó, kritikus, szerkesztő, színműíró, műfordító (megh. Izrael, ?). Kereskedelmi iskolát végzett szülővárosában, kezdetben hivatalnok volt, majd helyi lapokat szerkesztett, elbeszéléseket, színműveket, tanulmányokat írt, évkönyvet szerkesztett, lexikonszócikkeket írt, héber és jiddis nyelvű műveket fordított magyarra. 1938 után emigrált.
Mihályi Ödön
1899. ápr. 5-én szül. Lemesen Mihályi Ödön (Schwarz) költő, Mihályi Gábor apja (megh. Kassa, 1929. júl. 1.). Iskoláit Kassán kezdte, majd Bp.-en járt gimnáziumba, 1920-tól Kassán élt, 1921-től Bogdányban gazdálkodott. A két vh. közti csehszlov. magy. költészet nagy reményekre jogosító indulása az övé, melyet korai halála tört ketté (autószerencsétlenség áldozate lett). Verseiből több válogatás is megjelent (legutóbb Boltozatok a tavaszban címmel 2004-ben), s rendre helyet kapnak a csehszlov. magy. költészetet bemutató antológiákban is.
Forrás: CSANDA-2, CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Schalkház Sára
1899. jún. 15-én szül. Kassán Schalkház Sára (Salkaházi) író (megh. Bp., 1944. dec. 27., más adat szerint 28.). 1930-tól a Szociális Testvérek Társaságának tagja. 1937-től Bp.-en élt, a nyilas uralom alatt üldözötteket rejtegetett, ezért a nyilasok védenceivel együtt kivégezték. Novellákat írt, misztériumjátékot Szent Margitról (Fény és illat). 2006-ban Bp.-en boldoggá avatták, 1083 óta az övé volt az első magyarországi boldoggá (illetve szentté) avatás.
Darkó István
Az 1900-as évek elejétől Losoncon nőtt fel és iskoláit is itt járta ki Darkó István (Székely István, Szentendre, 1902. márc. 19. –Bp., 1972. aug. 6.) író, szerkesztő, a két vh. közti csehszlov. magy. prózairodalom meghatározó alkotója. Tevékenyen részt vett a kisebbségi szellemi életben, lapot szerkesztett (Magyar Írás), együttműködött a kassai Kazinczy Szövetkezettel, közművelődési munkát végzett, 1938 után a Magyarországhoz visszakerült Kassán rádióigazgató. 1946-tól Magyarországon élt, az irodalmi életbe már nem tudott bekapcsolódni, fizikai munkából tartotta el magát. Elbeszélései, regényei 1969 utáni csehszlov. magy. antológiákban, kiadásokban is napvilágot láttak.
Forrás: MÉL-1, CSSZMIL, FÓNOD-2, GÁL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Urr György
1900-ban szül. Kassán Urr György politikai szakíró, publicista, bibliográfus (megh. uo. 1970), a csehszlov. magyarság pol. helyzetét elemző tanulmányai ma is forrásértékűek (A szlovenszkói magyar politika tíz éve, 1930, Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből, 1939).
Zakariás Sándor
Az 1900-as évek elejétől – Kolozsvár, ill. Szeged után – Kassán élt Zakariás Sándor (Fehérgyarmat, 1870. júl. 8. – Kassa, 1957. okt. 27.) író, történész. Könyvkereskedő volt, tevékeny részese a város szellemi életének, művelődés- és művészettörténeti könyveket írt, olasz művészettörténeti művek magy. fordítója.
Forrás: CSSZMIL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mihalik Sándor
1900. febr. 16-án szül. Kassán Mihalik Sándor művészettörténész (megh. Bp., 1969), 1939–1945 között Kassán volt múzeumigazgató, könyvet írt a rimaszombati és a lőcsei ötvösművészetről, a kassai Miklós-börtönről, ill. műemlékvédelemről stb..
Márai Sándor
1900. ápr. 11-én szül. Kassán Márai Sándor (Grosschmid) író, költő, Grosschmid Géza fia, a 20. század egyik legnagyobb magyar írója (megh. San Diego, 1989. febr. 21.). Kassai és eperjesi gimnáziumi tanulmányok után Bp.-re ment újságírónak, párhuzamosan publikál fővárosi és kassai lapokban. 1919 októberétől Németországban egyetemista, a legnagyobb német lapok munkatársa, miközben rendszeresen ír a bp.-i és a kassai lapoknak. Kafkát ő fordította elsőként magyarra (a Kassai Napló 1921-es évfolyamában), s ő írt róla elsőnek magyarul. 1923-ban megnősült, Párizsba költözött, ám kapcsolata a magyarországi és a csehszlov. magy. lapokkal, szellemi élettel megmaradt. Első verseskönyve (Az emberi hang, 1921), valamint első novelláskötete (Panaszköny... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, ERŐS, MÉL-1, TURCZEL-4, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Esterházy János gróf
1901. márc. 14-én szül. Nyitraújlakon Esterházy János gróf, politikus, publicista, Esterházy Lujza öccse (megh. Mírov, 1957. márc. 8.), a két vh. közti csehszlov., ill. II. vh. alatti szlov. magy. történelem jelentős személyisége, a II. vh. után a csehszlov. magyarság elleni bosszúhadjárat mártírja. A gimnáziumot és a kereskedelmi akadémiát Bp.-en végezte, ahonnan hazatérve gazdálkodni, ill. politizálni kezdett, 31 évesen lett az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke, továbbá parlamenti képviselője, 1936-tól pedig az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke volt. Szlovákiában maradt Csehszlovákia 1938-as felbomlása, ill. az első Szlovák Köztársaság megalakulása után is, mint a Magyar Párt elnöke egyedüli magy. képviselője volt a szlov. pa... Tovább...
Forrás: BALASSA, CSSZMIL, MÉL, MOLNÁR-1, MOLNÁR-2, SBS, http://grofesterhazyjanos.lap.hu/
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Boross Béla
1902. máj. 6-án szül. Kassán Boross Béla (Boros) költő, író, pedagógiai író, tankönyvíró, történetíró, szerkesztő (meg. Pécs, 1979. jan. 18.). Sárospatakon végzett tanítóképzőt, 1921–1944 között Szomotor, ill. Alsószeli kántortanítója volt, 1947-ben Magyarországra telepítették. A két vh. között jelentős kisebbségi oktatás- és művelődésszervező munkát végzett, részt vett a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség, ill. a szlovenszkói magy. tanítók énekkarának munkájában is, ez utóbbinak 1943-ban megírta a történetét is.
Szenes Erzsi
1902. jún. 5-én szül. Rajecen Szenes Erzsi költő, író (megh. Tel-Aviv, 1981. máj. ?), a két vh. közti csehszlov. magy. költészet Magyarországon is figyelemmel követett tehetsége. Nagymihályon nőtt fel, s élete első szakaszát itt, ill. Kassán élte le, csehszlovákiai és magyarországi lapok közölték írásait. 1942-ben a szlovákiai zsidóüldözések elől Bp.-re húzódott, innen került Auschwitzba, melyet sikerült túlélnie. Egy ideig a Pozsonyban maradással is próbálkozott, de 1949-ben kivándorolt Izraelbe. Verseskönyvein kívül regénye, napló-, továbbá emlékezéskötete is megjelent, Izraelben vál. versei, valamint vál. elbeszélései kerültek kiadásra. Versei a csehszlov. magy. költői antológiáknak ma is állandó opusai, f. m.: A lélek ellenáll (1966).
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kelembéri Sándor
1902. nov. 15-én szül. Kelembéren Kelembéri Sándor költő (megh. Kassa, 1973. nov. 3.). Eperjesen érettségizett, később csehszlov. magy. lapok munkatársa lett. Két verseskötete jelent meg. 1945 után Magyarországra telepítették.
Keller Imre
1903–1911 között Besztercebányán volt az állami felsőbb leányiskola tanára Keller Imre (Budapest, 1876. szept. 14. – Bakonyjákó, 1952. aug. 19.) író, lapszerkesztő, kritikus, filozófiatörténész. 1916–1948 között Kassán élt. Iskoláit, ill. az egyetemet szülővárosában végezte, majd Máramarosszigeten kezdett tanítani. Az 1900-as évek elején Besztercebányára került, helyi lapok munkatársa volt, kiadta Böhm Károly filozófiai munkáit (1913). 1916-ban kinevezték a kassai felső leány- és kereskedelmi iskola igazgatójának, s a városban maradt a főhatalomváltás után is, s bár tanári állását elvesztette, újságíróként, szerkesztőként, művelődésszervezőként tevékeny részt vállalt a helyi társadalmi-szellemi életben, sokoldalú írói tevékenységet folytato... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, KELLER, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Újváry Sándor
1904. máj. 6-án szül. Kassán Újváry Sándor költő, író, könyvkiadó (megh. München, 1988. ápr. 11.). 1921-től Bp.-en újságíró, 1938-ban Griff néven könyvkiadót alapít, 1947-ben Ausztriába emigrált, később az NSZK-ban Münchenben újra megalakította a Griffet, amely többek közt Márai Sándornak is kiadója volt az emigrációban. Elbeszélés- és versesköteteket adott ki, megírta emlékezéseit és önéletrajzát, kiadta naplójegyzeteit, németül is számos könyvet publikált.
Forrás: BORBÁNDI, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Urr Ida
1904. nov. 25-én Kassán szül. Urr Ida költő, orvosi szakíró (megh. 1989. aug. 2.). Iskoláit szülővárosában kezdte, orvosi diplomát Bp.-en szerzett, 1941-től a magy. fővárosban élt, verseskönyveket adott ki.
Dienes András
1904. nov. 30-án szül. Kassán Dienes András író, irodalomtörténész, katonai szakíró (megh. Balatonalmádi, 1962. aug. 30.). Katonatiszti főiskolát végzett, majd Bp.-en katona-, ill. csendőr-, 1945 után rendőrtisztként szolgált, 1951-ben koholt vádakkal letartóztatták, 1955-ben szabadult. Elbeszéléseket írt, regényt Balassiról, jelentősek Petőfi-kutatásai, ill. Petőfiről írt könyvei.
Szepesi Miksa
1906-ban került újságírónak Kassára Szepessi Miksa (Tiszadada, 1886. nov. 19. – koncentrációs tábor, 1944) szerkesztő, újságíró. Előbb a Kassai Újság felelős szerkesztője, 1918-tól a Kassai Napló főszerkesztője volt, ez utóbbi az ő irányítása alatt vált 1919 után a formálódó csehszlov. magy. művelődés meghatározó tényezőjévé. Cseh írókat fordított magyarra.
Barta Lajos
1907–1910 között a Kassai Hírlap, majd a Kassai Újság munkatársxa volt Kassán Barta Lajos (Kistapolca, 1878. okt. 20. – Bo., 1964. okt. 18.) író, drámaíró, szerkesztő. 1928-ban, bécsi emigránsként, Írók Kiadvóvállalata néven könyvkiadót, 1929-ben Új Szó címmel lapot alapított Pozsonyban, kapcsolatoit tartott a sarlós fiatalokkal. 1934–1938 között Pozsonyban élt, tevékenyen bekapcsolódott a csehszlov. magy. irodalmi és szellemi életbe, 1939-ben Londonba emigrált, ahonnan 1945 után Bp.-re tért vissza. Csehszlovákiában írt publicisztikája, ill. itt kiadott művei a csehszlov. magy. ir. hagyománynak is szerves részét képezik.
Forrás: CSAPLÁR, CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Havas Márta
1907. máj. 29-én szül. Kassán Havas Márta (Šteklné) műfordító (megh. Pozsony, 1977. máj. 29.), 1957-től az Új Szó újságírója volt, a 20. sz-i szlov. és cseh ir. számos művét fordította le magy.-ra.
Kellner József
1908. febr. 7-én Gesztetén szül. Kellner József (Kalász József) író, újságíró (megh. majdaneki koncentrációs tábor, Lublin mellett, 1942. aug. 24.). Rimaszombatban és Kassán végezte tanulmányait, az 1930-as években pozsonyi lapoknál dolgozott. Az Esti Újságban 1937–1939-ben álnéven közölt regénye (Ferenc József szerelmei), csupán fél évszázaddal később (1989) jelent meg könyv alakban.
Pfeiffer Miklós
Az 1910-es években került Kassára katolikus papként (1916-tól kanonok) és itt maradt az 1918-as államfordulat után is Pfeiffer Miklós (Sopron, 1887. márc. 12. – Fribourg, 1979. márc. 20.) kat. egyháztörténész, szociológus. Az alakuló és erős mozgalommá terebélyesedő Prohászka Körök mentora, a szociális igazságosság és a nemzetiségi kérdés megoldásának híve. Megmaradt hivatalában Kassa Magyarországhoz való visszacsatolása, sőt 1945 után is. 1947-ben váratlanul Svájcba emigrált. Több könyvet szentelt a domonkos rend magyarországi történetének (1917), könyvet írt a katolikus egyház és a magyarországi nemzetiségek viszonyáról (1942) stb.
Forrás: BORBÁNDI, CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dobossy László
1910. aug. 9-én szül. Vágfarkasdon Dobossy László (Czuczor László) irodalomtörténész, szótáríró, a cseh–magy., ill. a francia–magy. ir. és kulturális kapcsolatok szakértője (megh. Bp., 1999. jan. 27.). Érsekújvárban érettségizett, majd Párizsban, ill. Prágában tanult franciát, magy.–francia szakon végzett. Részt vett a Sarló mozgalomban, 1936–1939-ben Kassán tanított, azután 1950-ig Párizsban élt, hazatérve Bp.-en volt egyetemi tanár. A francia, ill. a cseh irodalomról, írókról szóló monográfiák (Romain Rolland, Karel Čapek Jaroslav Hašek), tanulmányok szerzője, írt egy alapos francia irodalomtörténetet (1963), nevéhez fűződik a ma is használatos cseh–magy., magy.–cseh nagyszótár (1960), irodalmi és kapcsolattörténeti antológiákat, szöveggy... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fejér István
1911. ápr. 25-én Kassán szül Fejér István író, színműíró (megh. Bp., 1976. febr. 26.). Gimnáziumi tanulmányai után Prágába ment főiskolára, majd E. F. Burian színházánál dolgozott. 1940-ben költözött Bp.-re. Népszerű vígjátékíró, kabarészerző volt.
Mohr Gedeon
1911. júl. 21-én szül. Kassán Mohr Gedeon író, ev. egyházi író, történész (megh. uo., 1974. nov. 23.). Kassán érettségizett, Pozsonyban ev. teológiát végzett, Klazányban, Kassán, Mengusfalván, Mateócon, Hosszúszón működött mint lelkész, az 1930-as évektől csehszlov. magy. lapokban publikált, kiadta prédikációit, ifjúsági, ill. történelmi regényet írt stb.
Sziklay László
1912. jan. 9-én szül. Kassán Sziklay László irodalomtörténész, Sziklay Ferenc fia (megh. Bp., 1987. jún. 15.). Kassai érettségi után Bp.-en szerzett magy.–francia–szlov. szakos tanári oklevelet, 1945 után is Magyarországon maradt. A magy.–szlov. irodalmi és kulturális kapcsolatok kutatója, tanulmánykötetek szerzője, 1962-ben szlovák irodalomtörténetet írt. Édesapjának, Sziklay Ferencnek is emléket állított Egy kassai polgár emlékei című, csupán 2004-ben kiadott emlékiratában.
Forrás: CSSZMIL, KOUDELA, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sinkó Ferenc
1919. júl. 19-én szül. Gyerken Sinkó Ferenc író, műfordító (megh. Bp., 1900. nov. 6.). Ipolyságon érettségizett, Prágában végzett jogot, 1933–1939 között a katolikus Új Élet szerkesztője, főszerkesztője Kassán. 1939-ben Bp.-re költözött. Különböző lapok szerkesztője, elbeszélések, regények szerzője, vallásos szellemiségű könyvek összeállítója volt. Tanulmányokban foglalkozott a két vh. közti csehszlov.. magy. ifjúsági mozgalmakkal, de a vallásos néprajz, a régi magy. és egyházi ir., valamint a szakrális zene világában is otthon volt. Szülőfalujában, Gyerken emléktáblát kapott 2004-ben, 2006-ban Magyarországon a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége Sinkó Ferenc-díjat alapított pályakezdő újságírók jutalmazására. .
Faragó Ödön
1913–1916 között, majd 1918-tól Kassán működött Faragó Ödön színész, színig., színházi író (Dunaadony, 1876. júl. 21. – Bp., 1958. júl. 28.), s a városban maradt a Csehszlov. Közt. megalakulása után is, egészen 1926-ig. Pozsonyban színiiskola indításával próbálkozott. A csehszlov. magy. kisebbségi színészet megszervezője, dokumentumértékű színházi könyvek, emlékezések szerzője.
Forrás: CSSZMIL, KOVÁTS, MSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vájlok Sándor
1913. nov. 17-én szül. Deákiban Vájlok Sándor irodalomkritikus, közíró (megh. Bp., 1991. dec. 31.). Komáromban érettségizett, Pozsonyban szlavisztikát végzett, s Prágában politikatudományokból diplomázott, majd Kassán kezdett tanítani 1939-ben, de 1940-tól már Bp.-en volt előbb miniszterelnökségi, majd külügyminisztériumi főhivatalnok, s mint ilyen, a párizsi béketárgyalások magy. küldöttségének is tagja lehetett. Később tisztviselő, majd – legfrissebben szerzett diplomájával – bányamérnök lett. A két vh. közti csehszlov. magy. ir. és művelődés tekintélyes kritikusa, elemzője volt, a II. vh. után a csehszlov. emigráciőó 1938–1941 közti londoni tevékenységéről írt egy kis füzetet.
Vécsey Zoltán
1914-ben került gimnázium tanárnak Kassára Vécsey Zoltán (Fogaras, 1892. márc. 3. – Sümeg, 1984. márc. 31.) író, színműíró. 1919-től újságíró volt, 1933-ban Magyarországra költözött, ahol gimnáziumi, majd főiskolai tanár, később könyvkiadói szerkesztő lett Bp.-en. Regényeket, színműveket, 1945 után földrajzi ismeretterjesztő könyveket írt.
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kemény G. Gábor
1915. jún. 2-án szül. Kassán Kemény G. Gábor történész, irodalomtörténész (megh. Bp., 1981. nov. 8.). Szülővárosában érettségizett, Bp.-en szerzett magy.–francia–történelem szakos tanári oklevelet, majd Szegeden, ill. a magyar fővárosban mint működött kutató, szerkesztő, bibliográfus. Nevéhez fűződik az első csehszlov. magy. ir.történet megírása (Így tűnt el egy gondolat, 1940). Később a magyarországi nemzetiségi kérdés elismert kutatója lett, Kapcsolatok vonzásában c. tanulmánykötete 1977-ben Pozsonyban jelent meg.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Palotai Boris
1916–1939 között élt Kassán, s itt érettségizett Palotai Boris (Nagyvárad, 1904. máj. 23. – Bp., 1983. szept. 12.) író, költő, Palotai Erzsi nővére, Bacsó Péter anyja). Pályája kiteljesedése Bp.-hez köti, a II. vh. után elbeszélései, regényei, filmforgatókönyvei a legolvasottabb, legnépszerűbb magy. írók közé sorolták.
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Palotai Erzsi
1916–1940 között élt Kassán Palotai Erzsi (Nagyvárad, 1907. szept. 24. – Bp., 1988. aug. 19.) író, műfordító, előadóművész, színésznő, Palotai Boris húga, Komlós Aladár felesége. Elbeszéléskötetei, regényei, visszaemlékezései jelentek meg, cseh irodalmat fordított magyarra.
Forrás: MÉL-1, MSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Magyar Ferenc
1916. jan. 11-án szül. Ipolygalsán Magyar Ferenc író, újságíró, szerkesztő. Pozsonyban végzett pedagógiát, 1936–1937-ben szerkesztette a kassai Új Életet, részt vett a katolikus ifjúsági mozgalmakban, 1945-től Magyarországon él.
András Károly
1917. aug. 20-án Felsőlászlófalván szül. András Károly történész, politológus, szerkesztő (megh. München, 2004. júl. 9.). Kassai érettségi után Prágában és Bp.-en járt egyetemre, magy.–francia–szlavisztika szakos diplomája mellé 1955-ben New Yorkban a politológiát is elvégezte. A kat. ifjúsági értelmiségi mozgalmakkal került a szellemi életbe, 1939–1977 között az Új Életet szerkesztette Kassán. 1945-ben az emigrációt választotta: Ausztriába, majd az Amerikai Egyesült Államokba ment, 1957-ben visszatért Európába: Münchenbe. Elsősorban a kisebbségi, ill. a Közép-Európa- kérdés szakértője volt, továbbá a szlov.-i magy. kisebbség történetét, valamint Edvard Beneš tevékenységét kutatta.
Forrás: BORBÁNDI, CSSZMIL, NAGY
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lóska Lajos
1917. szept. 28-án Kassán szül. Lóska Lajos író ( megh. Losonc, 1987. jan. 16.). Losonci, bp.-i, pécsi, pozsonyi tanulmányok után 1953-tól Füleken tanított, regényei jelentek meg.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rácz Olivér
1918. jan. 21-én szül. Kassán Rácz Olivér író, költő, műfordító, politikus (megh. uo., 1997. júl. 4.). Kassán kezdett iskolába járni, 1941-ben Szegeden tanítóképzőt, 1955-ben Pozsonyban tanárképzőt végzett, 1953–1969 között gimnáziumi tanár, ill. igazgató Kassán, 1969-től iskolaügyi, 1974-től művelődésügyi miniszterhelyettes Pozsonyban. A II. vh. utáni csehszlov. magy. ir. pályája ellentmondásosságában is fontos alkotója. Megtudtam, hogy élsz c. regénye (1963), valamint Álom Tivadar hadparancsa (1975) c. elbeszéléskötete a csehszlov. magy. próza megújulásának jelentős állomásai. Szülővárosában a Márai Sándor Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola falán 2004-ben leplezték le emléktábláját (Lukács János alkotását). Születésének 90. évfordul... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Petneházy Ferenc
1919-ben gyermekként került szüleivel Kassára Petneházy Ferenc (Házy, Pohl, Kecskemét, 1913. márc. 22. – Kassa, 1984. máj. 31.) költő, műfordító. Kassán kezdte tanulmányait, s miután orvosi diplomát szerzett Pozsonyban, orvosként is ide tért vissza. Az 1930-as évektől publikált, részt vett a város művelődésében, versei, versfordításai jelentek meg.
Szőnyi Endre
1919-ben jött Pozsonyba és nyitott tervezőirodát Szőnyi Endre (Zapletal, Jászberény, 1885. okt. 13. – Pozsony, 1968. aug. 23.) műépítész, művészeti író, szerkesztő. Monoron, Bp.-en, majd Pozsonyban tanult, ezt követően Zürichben, valamint Párizsban volt tanulmányúton. 1914-ben visszatért Magyarországra, az I. vh. után Pozsonyban telepedett le. A két vh. között Forum címmel magy.–német–szlov. nyelvű művészeti folyóiratot szerkesztett Pozsonyban, Pozsonytól Kassáig c., csupán 1995-ben megjelent könyvében a mai Szlovákia területére eső vidékek 1848–1918 közti építészettörténetét tekintette át.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Barlay Ö. Szabolcs
1919. okt. 31-én szül. Kassán Barlay Ö. Szabolcs (Barlay Ödön Szabolcs) irodalom- és művelődéstörténész, kat. pap, 1947-ben magy.–olasz szakot végzett Bp.-en, Magyarországon él.
Jarnó József
1920-ban érkezett a Magyar Tanácsköztársaság emigránsaként Csehszlov.-ba: Kassára Jarnó József (Bp., 1904. máj. 5. – Bejrút, 1934. nov. 3.) költő, író, szerkesztő, művelődésszervező . A két vh. közti csehszlov. magy. ir. és szellemi élet ígéretes alkotója, szervezője, verseskötetek, regények, elbeszélések szerzője, lap- és könyvkiadói szerkesztője, pályáját korai halála törte derékba.
Forrás: CSSZMIL / ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lányi Menyhért
1920-ban, a Tanácsköztársaság emigránsaként került Kassára újságírónak Lányi Menyhért (Sárospatak, 1893. nov. 26. – Miskolc, 1976. aug. 13.) író, drámaíró, egy filmforgalmazó cég fordítója 1929-ig. Elbeszélései, színművei a két vh. utáni csehszlov. magy. irodalom színvonalas alkotásai, színművei közül több színpadra került Kassán, 1936-ban hangjátékpályázatot nyert. A II. vh. éveiben munkaszolgálatos volt, 1946-ban ő is Mo.-ra került, előbb Sátoraljaújhelyen, majd Miskolcon telepedett le, de irodalmi munkásságát itt már nem folytatta, kereskedelmi dolgozóként tartotta el magát.
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, KOVÁTS, ÚMIL, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09186.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mácza János
1920–1922 között a Kassai Munkás szerkesztője – kulturális rovatvezetője – volt Mácza János (Alsóhrabóc, 1893. aug. 4. – Moszkva, 1974. nov. 14.) művészeti író, esztéta, mű- és színikritikus. Prágai, ill. bécsi emigrációból érkezett ide, 1923-tól Moszkvában élt.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mihályi Gábor
1923. júl. 1-jén szül. Kassán Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus, Mihályi Ödön fia, gyermekkorától Bp.-en él.
Csémy Lajos László
1923. júl. 15-én szül. Alsógelléren Csémy Lajos László ref. egyháztörténész, Csémy Tamás apja. A komáromi bencéseknél érettségizett 1942-ben, majd Pápán, Pozsonyban és Prágában folytatott teológiai tanulmányokat, ezt követően lelkipásztor Kassán, Ekelen, 1954-től egyetemi tanár Prágában. Megírta a szlovákiai ref. egyház történetét, Ján Hellerrel készített munkája az ószövetségi héber szóanyag összefoglalása görög, latin, angol, német, cseh és magyar megfelelőikkel együtt, az 1960-as években 1200 héber szót tartalmazó egyetemi jegyzete jelent meg, több ref. egyháztörténeti mű kiadásánál közreműködött. Nyolcvanadik születésnapjára tisztelői, tanítványai emlékkönyvvel köszöntötték 2003-ban.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hosszú Ferenc
1923. szept. 17-én szül. Kassán Hosszú Ferenc műfordító, író (megh. Bp., 1980. máj. 12.). Szülővárosában érettségizett, 1946-ban került Bp.-re. A cseh és a szlov. ir. jelentős magy. fordítója, gyermekkorát eleveníti meg a Hegytetőn három fenyő (1982) c. önéletrajzi regényében.
Rákos Péter
1925. febr. 14-én Kassán szül. Rákos Péter irodalomtörténész, esszéíró (megh. Prága, 2002. aug. 15.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalomtudomány kiemelkedő alkotója, jeles prágai hungarológus, a cseh–magyar irodalmi–kulturális kapcsolatok kutatója, gazdagítója. Kassán kezdett iskolába járni, 1943-ban érettségizett, 1950-ben Prágában végzett filozófia–történelem szakon, ugyanezen évtől egyetemi előadó, tanársegéd, adjunktus, docens ugyanitt. Cseh nyelvű 20. sz.-i magy. irodalomtörténetet, ill. ugyancsak cseh nyelvű magy. irodalomi lexikont írt, számos tanulmányban, elő- és utószóban ismertette a magy. ir. értékeit, magyar írókat fordított csehre, a magy. ir. cseh nyelvű bemutatásainál, fordításainál bábáskodott. Magy. nyelvű irodalo... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, FILEP – G. KOVÁCS, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bacsó Péter
1928. jan. 6-án Kassán szül. Bacsó Péter filmrendező, filmforgatókönyv-író, Palotai Boris fia, 1939-og élt édesanyjával szülővárosában, azután Bp.-re költöztek. A 20. sz.-i magy. filmművészet jelentős alkotója. ... Tovább...
Forrás: ÚMIL, http://hu.wikipedia.org/wiki/Bacs%C3%B3_P%C3%A9ter
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szőke József
1928. szept. 16-án szül. Nagykéren (Nyitranagykér) Szőke József bibliográfus, lexikográfus, író, szerkesztő. Bp.-en érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanítói oklevelet 1955-ben, jelenleg is itt él, 1952-től újságíró, szerkesztő (az Új Ifjúság főszerkesztője), 1969-ben a Csemadok KB főtitkára, de rövidesen leváltották, ezt követően a Hétnél volt, majd 1972-től nyugdíjazásáig a Csemadok KB levéltárosa. Főműve A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiájának az 1945–1985 közti időszakot feldolgozó négy kötete, valamint a Ki kicsoda Kassától Prágáig c., általa főszerkesztett életrajzi lexikona. Szépíróként is ismert, publicisztikájából a csehszlov. magyarság történetével foglalkozó írásai tűnnek ki.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Duba Gyula
1930. jún. 8-án szül. Hontfüzesgyarmaton Duba Gyula író, humorista, kritikus, esszéíró, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom jelentős alkotója. Szülőfalujában, majd Léván kezdett iskolába járni, ám a II. vh., ill. a csehszlov. magyarok azt követő üldözése miatt tanulmányait csak 1950-ben folytathatta: 1954-ben érettségizett Kassán. Ugyanitt kezdett főiskolai tanulmányait megszakítva 1957-től újságíró, lap, majd könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban. Elbeszéléseivel, regényeivel a (cseh)szlovákiai magyar széppróza jelentős, a magyarországi kritika által is kedvezően fogadott alkotásait teremtette meg, szülőfalujáról írt ir. szociográfiája (Vajúdó parasztvilág), valamint humoreszkjei, szatírái, irodalmi paródiái (Káderezés a zs... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZEBERÉNYI-5, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gyüre Lajos
1931. márc. 20-án Mokcsakerészen szül. Gyüre Lajos költő, színműíró, művelődéstörténész.1959-ben tanári oklevelet szerzett Pozsonyban, ettől Kassán műküdik: volt tanár, rádióriporter, közművelődési szakfelügyelő, színházi dramaturg. Ismertek verses-, ill. gyermekverskötetei, bemutatták mesejátékait és rádiójátékait, Kassai Napló 1918–1929 (1986), ill. Márai Sándor a Kassai Naplóban (2004) címmel monográfiát írt.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Barta András
1931. márc. 30-án szül. Barta András irodalom- és színháztörténész, kritikus, műfordító, Bp.-en él.
Mikó Jenő
1931. máj. 17-én Felsőhutkán szül. Mikó Imre ref. egyházi író, püspök (megh. Pozsony, 2004. júl. 1.). 1950-ben érettségizett Kassán, majd Prágában végzett lelkészként, ezt követően Rimaszombatban, Érsekújvárban, Vágfarkasdon, Pozsonyban működött mint ref. lelkész, 1990-től parlamenti képviselő, püspök, magy. cseh. szlov. és német nyelven jelentek meg publikációi.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fecsó Pál
1933. jan. 2-án Kassán szül. Fecsó Pál költő (megh. Torna, 2004. jan. 3.). Komáromban érettségizett, Rozsnyón tanítói képesítést nyert, majd előbb Tornagörgőn, 1958-tól pedig Tornán tanított s élt, két verseskötete jelent meg..
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Maléter István
1933. dec. 16-án Eperjesen elhunyt Maléter István közíró, jogi szakíró (szül. Pécs, 1870. ápr. 17.). Pozsonyi, pécsi, kassai, majd párizsi, londoni, bécsi, berlini tanulmányai után 1910-től az eperjesi ev. kollégium jogakadémiai tanára, 1916–1917-ben igazgatója, a főhatalomváltás után a kassai jogakadémia tanára 1922-ben történt nyugdíjaztatásáig. Az államelméleti és államjogi, valamint kisebbségjogi kérdések szakértője, a két vh. közti csehszlov. magy. tudományosság Magyarországon is magasan értékeltt tekintélye, a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi, Tudományos és Művészeti Társaság lapjának, a Magyar Figyelőnek a főszerkesztője.
Forrás: CSSZMIL, FILEP-2, MÉL-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tamás Mihály
1934-ben lett Kassán egy angol útépítő vállalat vezetője Kassán Tamás Mihály (Tvaroska, Beregszász, 1897. márc. 1. – Melbourne, 1967. aug. 1.) író, szerkesztő, a két vh. közti csehszlov. magy. ir. jeles epikusa, ahonnan 1939-ben Bp.-estre helyezték át. 1949-ben Londonba, onnan pedig 1951-ben Ausztráliába: Melbourne-ba ment. 1934-ig szülővárosában élt, ott érettségizett, s oda tért vissza bp.-i építészmérnöki, ill. brünni útépítőmérnöki oklevele megszerzése után. Műveinek új kiadásai Csehszlovákiában az 1960-as évektől több ízben is megjelentek könyv alakban, ill. különböző antológiákban, folyóiratokban, Kárpátalján csupán az 1990-es évektől kerülhetett sor emlékének nyilvános ápolására, hagyatékának továbbvitelére, amiben az író szülővárosa... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gyimesi György
1935. okt. 2-án Királyhelmecen szül. Gyimesi György vadászíró, politikus. 1960-ban orvos diplomnát szerzett, sikeres vadásztörténeteit az 1970-es évek elejétől kezdte írni. Tucatnyi vadászkönyve megjelent.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sződy Viktor
1936-ban szül. Nagykaposon Sződy Viktor (Sztaskó) író. Később Eperjesre költöztek, Kassára, majd Komáromba járt középiskolába az 1950-es években, novellákat, elbeszéléseket közölt az 1950–1960-as évek fordulóján csehszlov. magy. lapokban. 1965-ben Bp.-re települt. Mélyszántás (1995) címmel csehszlov. éveire való visszaemlékezéseit, Sárkánybarlang (1997) c. kötete 1990-es évekbeli naplóját és három drámáját közli.
Kováts Miklós
1936. szept. 7-én szül. Kassán Kováts Miklós színház- és irodalomtörténész, tankönyvíró. Iskoláit szülővárosában kezdte, 1959-ben Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos oklevelet. Ezt követően gyári munkás, 1964-től tanár szülővárosában. Monográfiát írt a két vh. közti csehszlov. magy. színjátszásról, feldolgozta Kazinczy kassai éveit, művelődéstörténeti kalauzt készített szülővárosáról.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gál Sándor
1937. nov. 29-én Búcson szül. Gál Sándor költő, író, drámaíró, közíró, közösségszervező (Gál Éva apja, Soóky László bátyja). A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom és közélet jelentős alakja, több tucatnyi könyv – verses- és novelláskötetek, regények, hangjátékok, irodalmi szociográfiák és riportok, esszé- és tanulmánykötetek, művelődéstörténeti monográfiák, gyermekkönyvek – szerzője. Különösen a költészet és a kispróza terén ért el kiugró eredményeket. Szülőfalujában, ill. Komáromban járt iskolába, 1959-ben Pozsonyban újságíró lett. Az 1960-as évek második felében Szencen élt, 1969-ben Kassára költözött, s itt működött csaknem két és fél évtizedig, ahol számottevő közéleti tevéklenységet is kifejtett (egyike volt pl. a Fábry Zoltán Ir... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kálniczky Géza
1938. nov. 23-án halt meg Kassán Kálniczky Géza történész, irodalomtörténész, jogi, turisztikai és sakkszakíró (szül. Sátoraljaújhely, 1862. ápr. 7.). Jogi tanulmányai befejeztével előbb Rimaszombatban, majd Kassán bíró. Az I. vh. után bekapcsolódott a csehszlov. magy. szellemi életbe, irodalom- és művelődéstörténeti munkái mellett sakk-, ill. turisztikai szakkönyvet is írt.
Sipos Lajos
1939. szept. 5-én szül. Kassán Sipos Lajos irodalomtörténész. Bp.-en él, elsősorban a Nyugat időszaka, a Babits-életmű, valamint a határon túli magy. irodalmak tartoznak érdeklődési körébe.
Kövesdi János
1940. jún. 12-én szül. Nagykövesden Kövesdi János (Vaszily) író, műfordító. Iskoláit szülőfalujában kezdte, Kassán folytatta, s Pozsonyban magy.–orosz szakos tanári oklevéllel fejezte be. Ezután könyvkiadói szerkesztő, ill. újságíró, 1990-ben Pannónia néven alapított kiadót. Elbeszélései, ill. intejúkötete mellett a 20. sz.-i cseh és szlov. ir. számos művét fordította le magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó Kálmán
1940. júl. 6-án szül. Kassán Szabó Kálmán irodalomtörténész, műfordító (megh. Bp. 1990. máj. 9.), az újgörög irodalom szakértője, újgörög művek fordítója.
Szabó Haltenberger Kinga
1941. jún. 26-án szül. Kassán Szabó Haltenberger Kinga (Szabó Gyuláné, Sz. Haltengerger Kinga) művészettörténész, művészeti író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1966-ban Pozsonyban filozófia szakon végzett. A losonci Nógrádi Galéria megszervezője, hosszú időn át igazgatója, Szabó Gyula hagyatékának gondozója és feldolgozója, művészeti íróként főleg (cseh)szlov. magy. képzőművészettel foglalkozik, szaktanulmányok, lexikonszócikkek szerzője, albumok, gyűjtemények szerkesztője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mácza Mihály
1942. febr. 24-én Kassán szül. Mácza Mihály történész, muzeológus. 1959-ben tett érettségit Szepsiben, Pozsonyban történelem–magy. szakot végzett 1964-ben, s néhány éves pozsonyi ténykedés után 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum szakdolgozója. A város történetének kutatója, idevonatkozó könyvek, szakközlemények szerzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hoppál Mihály
1942. okt. 31-én szül. Kassán Hoppál Mihály etnográfus. Sárospatakon érettségizett, Debrecenben szerzett 1966-ban magy.–néprajz szakos oklevelet. Budapesten él, a 20. sz. második fele magyar néprajztudományának jeles képviselője, a népi hiedelemvilág, a népi gyógyászat, a sámánizmus és az összehasonlító urali mitológia kutatója.
Kazimír Károly
1943-ban halt meg Kassán Kazimír Károly (Kazcsimír) költő, színműíró (szül. ?, 1899.). 1919-től élt Kassán, nyomdász, ill. újságíró volt.
Batta György
1943. jan. 10-én Rimaszombatban szül., de Tornalján nőtt fel, s itt is érettségizett Batta György költő, író, színműíró, publicista. Később Kassán szakérettségit tett, majd Nyitrán szerzett 1966-ban tanári oklevelet. Ezt követően Kassán, később Pozsonyban, végül Komáromban újságíró, több gyerekkönyve, ill. sportriportkötete is megjelent, Fábry Zoltánról is írt könyvet.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Albert Sándor
1943. máj. 24-én Nagykaposon szül. Albert Sándor pedagógiai szakíró, tankönyvíró, politikus. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Kassán érettségizett, majd itt szerzett gépészmérnöki oklevelet is 1966-ban, ezt követően középiskolai tanár, ill. igazgató, 1997-től egyetemi oktató Kassán, 2002-től parlamenti képviselő, 2004-ben az ő irányításával jött létre a komáromi Selye János Egyetem, melynek 2004–2008 rektora lett. Szakíróként főleg oktatásmódszertani kérdésekkekl fogllakozik, szlov. és magy. nyelven egyaránt publikál.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kelemen János
1943. jún. 8-án Kassán szül. Kelemen János (Kassai Kelemen János) filozófus, nyelvész. Már gyermekkorában elkerült szülővárosából, olasz–orosz–francia szakon végzett Szegeden. Főbb kutatási területei a strukturalizmus, a szemiotika, a nyelvfilozófia, az analitikus filozófia és az italianisztika.
Kmeczkó Mihály
1944. júl. 20-án szül. Buzitán Kmeczkó Mihály drámaíró, költő, színházi szakíró, dramaturg (megh. Komárom, 2004. jan. 21.). Szepsiben érettségizett, Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanítói oklevelet 1965-ben. Ezt követően tanító volt Nagyszarván, újságíró, ill. népművelő Pozsonyban, majd 1975–1991 között a komáromi Magyar Területi Színház és kassai Thália Színpada dramaturgja lett, ezután ismét újságíró. Bemutatott színművei, ill. színházi publikációi mellett verseskötete, novelláskönyve és regénye jelent meg.
Forrás: CSSZMIL, MSZL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Köves Károly
1945-ben halt meg Kassán Köves Károly író, hírlapíró (szül.: ?, 1943). Köztisztviselő volt, részt vett a Kazinczy Társaság munkájában, helytörténeti kiadványok szerzője.
Gágyor Péter
1946. ápr. 6-án Ipolyságon szül. Gágyor Péter színházi rendező, színműíró, műfordító, közíró. 1971-ben került Kassára, itt Szép Szó néven kisszínpadot alapított, majd a Thália Színpad rendezője volt. 1983-ban Magyarországra települt, 1988-ban az NSZK-ba emigrált. A rendszerváltás után ismét bekapcsolódott a szlov. magy. színházi életbe. Színművei, mesejátékai kötetben is megjelentek (Isten veled, Monarchia, 2004, Mesedrámák, 2007), 2006-ban regénnyel jelentkezett (Ezek).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kerekes György
1947. febr. 22-én halt meg Kassán Kerekes György történetíró, gazdaságtörténész (szül. Nyíregyháza, 1870. ápr. 3.). Egerben kapott tanári oklevelet, majd Homonnán, később Kassán kereskedelmi iskolai, 1919-től jogakadémiai tanár, 1920-tól ipari-kereskedelmi lap szerkesztett ugyanitt. Forrásértékű történeti és gazdaságtörténeti cikkeket, könyveket, monográfiákat publikált, tankönyveket írt.
Brogyányi Judit
1948 okt. 3-án szül. Kassán Brogyányi Judit (Nagy Judit) műfordító, szerkesztő (megh. Pozsony, 2006. szept. 4.). Szülővárosában érettségizet, majd magy.–német szakon végzett Pozsonyba, ezt követően könyvkiadói, később lapszerkesztő, majd szabadfoglalkozású publicista, műfordító ugyanitt, főleg 20. sz.-i cseh és szlovák írókat fordított magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL, http://www.szmit.sk/modules.php?name=SzMIT&file=index&szmit=details&id=13
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szigeti László
1949. máj. 26-án szül. Dunaszerdahelyen Szigeti László író, publicista, szekersztő, könyvkiadó, művelődésszervező. Iskoláit szülővárosában, Pozsonyban, ill. Komáromban végezte, az 1970-es évek elejétől újságíró Dunaszerdahelyen és Pozsonyban (közben rövid ideig a kassai Thália Színpad dramaturgja volt). Az 1989-es rendszerváltás egyik szlovákiai főszereplője, 1992-ben Kalligram néven könyvkiadót, ill. folyóiratot alapított, azóta mindkettő az összmagyar szellemi élet fontos orgánuma lett. Publicisztikai munkássága mellett jelentős beszélgetőkönyveket készített (pl. Bohumil Hraballal, Mészöly Miklóssal). Szülővárosában él.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kulcsár Ferenc
1949. okt. 9-én szül. Bodrogszentesen Kulcsár Ferenc költő, író, szerkesztő. A kassai gépipari szakközépiskolában érettségizett 1968-ban, majd Pozsonyba került egyetemre, de tanulmányait félbehagyva újságíró, később lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő lett Pozsonyban, majd megalakulásától, 1993-tól a Lilium Aurum szerkesztője Dunaszerdahelyen. Az 1960-as évek második felében indult Vetés-nemzedék hangadó költője, sokoldalú alkotója, verseskötetek, gyermekkönyvek, gondolatgazdag esszék szerzője.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bába Iván
Az 1950-es évek elejétől Kassán nőtt fel, s itt járta iskoláit Bába Iván politikai elemző, politikus, műfordító, szerkesztő, kritikus (szül. Teplice, 1950. jún. 25.). Itt érettségizett 1968-ban, majd egyetemi tanulmányait Pozsonyban kezdte, ám Bp.-en fejezte be 1974-ben. 1974–1976 közt Pozsonyban kiadói szerkesztő, majd átköltözött Bp.-re, s ma is itt él, a magy. politikai és közélet egyik frekventált személyisége. Cseh és szlov. ir. és politikai művek fordítója.
Vígh Rózsa
Az 1950-es évek elejétől az 1970-es évek végéig lakott Kassán Vígh Rózsa (Iván Rozália, Linda Taylor, L. Timothy) író. Egyfelvonásost, mesejátékot írt, meséskönyve jelent meg (A póruljárt gazdag ember, 1961), majd visszaköltözött Magyarországra, Bp.-en él, meséket, lektűröket ír.
Forrás: CSSZMIL, http://vighrozsa.gportal.hu/
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dusza István
1951. ápr. 12-én szül. Özörényben Dusza István író, irodalom- és színikritikus, publicista (megh. Pozsony, 2002. jan. 9.). Iskoláit Gömörhorkán kezdte, Kassán érettségizett 1970-ben, majd levelező tagoztaon Bp. a könyvtár szakot is elvégezte. Az 1970-es évek derekától korai haláláig újságíró Pozsonyban, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. szellemi és kritikai, ezen belül színházi élet jellegzetes és figyelemreméltó alakja. Színikritikai, ill. irodalomkritikai írásai, tanulmányai kötetben is megjelentek, írt egy tárcaregényt (Fapihék, 1999), s egy ir. monográfiát is (Zs. Nagy Lajos, 2000). Emlékére a szlov. magy. iskolai bábjátszók és színjátszók országos versenyének legtehetségsebb csoportjait a dunaszerdahelyi Duna Menti Tavasz évről évre D... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Peres Imre
1953. jan. 2-án szül. Beszteren Peres Imre nemzetközi elismertségű ref. teológus, egyháztörténész, ókorkutató, tanszékvezető egyetemi tanár. 1972-ben Kassán építészeti szakközépiskolában, 1973-ban Pozsonyban gimnáziumban érettségizett, 1978-ban ev. teológiát végzett Prágában. Lelkészi szolgálatot teljesített Pozsonyban, teológiai akadémiai, ill. tanszékvezető egyetemi tanár Komáromban, az újszövetségi teológia, a hellenisztikus vallás, az antik görög szövegek, ill. az ókori görög sírfeliratok nemzetközileg elismert szakértője, eddigi nyolc könyve közül a Görög sírfeliratok és az újszövetségi eszkatológia című 2003-ban német nyelven jelent meg.
Mihályi Molnár László
1953. ápr. 24-én szül. Rimaszombatban Mihályi Molnár László (Molnár László, Palócz György) költő, közíró, művelődésszervező. Kisgömöriben és Várgedén járt iskolába, Rimaszombatban érettségizett, Pozsonyban pszichológia–magy. szakot végzett, majd Tőketerebesen, ill. Királyhelmecen művelődésszervező, Szepsiben, később Kassán tanár. Publicisztikai írásai mellett verseskötete is megjelent.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kovács István, B.
1953. júl 4-én szül. Rimaszombatban B. Kovács István néprajzkutató, régész, történész. A kassai ipariskolában érettségizett 1972-ben, Bp.-en néprajz– régészet szakos oklevelet szerzett. Ezt követően előbb régész–muzeológus Rimaszombatban, majd a Honismereti Házat vezeti Rimaszécsen, később múzeumigazgató szülővárosában, egyetemi tanár Nyitrán, azután ismét régész szülővárosában, ahol 2002-től a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Rimaszombati Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. Régészeti, néprajzkutatói, történészi, valamint tudomány- és közösségszervező munkássága egyként jelentős. Példamutató színvonalú, forrásértékű szakkönyvek, tanulmánygyűjtemények, monográfiák szerzője, Gömörország címen lapot alapított.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Barak László
1953. szept. 8-án szül. Muzslán Barak László költő, közíró, könyvkiadó. Szülőfalujában járt alapiskolában, a kassai ipariban érettségizett 1973-ban, ezt követően újságíró lett Pozsonyban, majd népművelési szakelőadó Dunaszerdahelyen, később ismét lapot szerkeszt, 1992-től a dunaszerdahelyi NAP Kiadót vezeti, az utóbbi időben Kisudvarnokban él. Az 1980-as évektől a II. vh. utáni szlov. magy. költészet mind inkább hangadó alkotója, költészete a 2000-es években jut el csúcspontjára, a rendszerváltás utáni publicisztikájával a szlov. magy. közírás egyik vezető képviselője. Verseskönyveket, gyermekköteteket és publicisztikai köteteket jelenetett meg.... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hogya György
1956. aug. 16-án szül. Királyhelmecen Hogya György író. Iskoláit szülővárosában és Kassán végezte, az Iródia-mozgalom tagja, novellái nemzedékének legjobb teljesítményei közé tartoznak. Királyhelmecen él.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Puntigán József
1958. nov. 1-jén szül. Losoncon Puntigán József helytörténész, művelődésszervező. Füleken érettségizett, Kassán végzett egyetemet, 1982-től matematikai programozó. Honismereti kerékpártúrákat, ill. amatőr színpadot (Kármán József Színkör) szervezett, helytörténeti és szervezettörténeti könyveket írt (f. m., Balázs Tündével: A losonci református temető, 2003).
Hizsnyai Zoltán
1959. febr. 13-án szül. Rimaszombatban Hizsnyai Zoltán költő, szerkesztő, esszéíró. H. Tóth Ildikó férje. Kassán érettségizett, Pozsonyban él, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. összmagyar viszonylatban is magasan értékelt alkotója, az érsekújvári Iródia-mozgalom egyik vezéregynénisége 1983–1986-ban. Elismerő kritikai fogadtatásban részesült verseskönyvei mellett szerkesztői, kritikusi-esszéírói tevékenysége is jelentős. Jelenleg Kovácspatakon él.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bodnár Mónika
1961. márc. 26-án szül. Kassán Bodnár Mónika néprajzkutató, muzeológus. Szülővárosában érettségizett, Debrecenben végzett néprajz szakot, 1984-től Putnokon él, elsősorban az interetnikus kapcsolatok, a népi táplálkozás, valamint a Bódva völgye néprajzának kutatója.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hajdú István
1963. ápr. 20-án Tornalján szül., 1982-ben a kassai Magyar Tannyelvű Ipariskolában érettségizett Hajdú István író, 1983–1986 között bekapcsolódott az Iródia mozgalomba. Rimaszombatban él
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kozsár Zsuzsanna
1970. aug. 13-án szül. Kassán Kozsár Zsuzsanna író, meseíró, kritikus. Iskoláit szülővárosában kezdte, 1993-tól magy.–szlov. szakos tanár. Szülővárosában kezdett tanítani, később módszertani előadó Eperjesen, újabban újságíró Kassán. Mesekönyvei és prózakötete mellett monográfiát írt a szlov. magy. gyermekirodalomról (Meseirodalmunk fája, 2002).
Bárczi Zsófia
1973. júl 13-án szül. Rimaszombatban, de Tornalján nevelkedett Bárczi Zsófia író, irodalomtörténész, Bárczi István és Kovács Magda lánya. Az alapiskolát Tornalján, a gimnáziumot Kassán, az egyetemet Nyitrán végezte, jelenleg ugyanitt egyetemi oktató, Érsekújvárban él, novelláskötete mellett Mécs Lászlóról írt monográfiát (2008).
Gál Éva
1975. márc. 28-án szül. Kassán Gál Éva irodalomtörténész, Gál Sándor lánya. Debrecenben szerzett egyetemi képesítést, Darkó Istvánról monográfiát írt. Magyarországon él.
Gazdag József
1977. máj. 3-án Kassán szül. Gazdag József író, újságíró, Kilátás az ezüstfenyőkre (2004) c. első novelláskötete jelentős kritikai visszhangot keltett Magyarországon is. Pozsonyban és Komáromban él.
Hudák Katalin
1977. jún. 4-én szül. Kiráklyhelmecen Hudák Katalin költő, Kassán kereskedelmi szakközépiskolát végzett, jelenleg Leleszen él és dolgozik.
[ Vissza ]





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 8.97 másodperc