1646-ban szül. Teplán (Hőlakon) Lani György ev. lelkész, egyházi, ill. emlékiratíró (megh. Lipcse, 1688). Többek közt Kisszebenben és Lőcsén, majd német földön folytatta tanulmányait, ahonnan 1670-ben betegen tért haza korponai tanítónak, lelkésznek. 1674-ben gályarabságra ítélték, fogságából azonban sikerült meszöknie, s Magyarország érintésével Lipcsében ment egyetemi tanárnak. Számos német és latin nyelvű munkát hagyott maga után.

Forrás: SZINNYEI, http://www.kislexikon.hu/lani.html
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Kisszeben (Sabinov, Szl)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Lipcse (Leipzg, N.) | Teplá- Trenčianská Teplá (Trencsén vm.) |

1732. ápr. 12-én szül. Zborón Wagner Károly jezsuita történész (megh. Kisszeben?, 1790. jan. 7.), többek közt a trencséni (1748–1749), az eperjesi (1751, 1770), a nagyszombati (1765, 1771–1773), a szepeshelyi (1762), a bazini (1763), a besztercebányai (1764), a szakolcai (1766–1769) rendház tagja volt, 1773-tól Pozsonyban, 1777-től Budán van, 1784-ben nyugalomba vonult, s Kisszebenben telepedett le, ma is használatos forráskiadványok, genealógiai munkák szerzője.

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Kisszeben (Sabinov, Szl.)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szepeshely (Spišská Kapitula, Szl.) | Bazin (Pezinok, Szl.) Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Pezinok (Bazini j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Zboró-Zborov (Bártfai j.) |

1776-ban Berzevicén szül. Berzeviczy Albert naplóíró (megh. 1859. aug. 20.). Iskoláit Kisszebenben, Lőcsén, Debrecenben és feltehetően Kassán végezte, majd beutazta az egész Habsburg Birodalmat, ill. Nyugat-Európát, amiről német nyelvű naplójában számolt be. Ezt követően felvátlva szülőfaluijában, ill. Kassán élt, történeti kutatásokkal foglalkozott, összeírta a külföldön fellelhető hungarikákat.

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Kisszeben (Sabinov, Szl.)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Debrecen (Mo.) | Berzevice-Brezovica (Kisszebeni j.) |

1853. jún. 7-én szül. Berzevicén Berzeviczy Albert történetíró, politikus, miniszter (megh. Bp., 1936. márc. 22.). Kisszebenben, Lőcsén, Budapesten, Kassán járt iskolába, jogot végzett, majd külföldi tanulmányút után Eperjesen lett jogyakornok, s itt lépett vármegyei szolgálatba is, miközben 1878-tól az itteni jogakadémián is tanított. 1881-től országgyűlési képviselő, 1903–1905 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1905–1936 között az MTA elnöke volt. Útirajzokat, tanulmányokat, esztétikai elemzéseket, történeti munkákat, politikai írásokat publikált.

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Kisszeben (Sabinov, Szl.)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Berzevice-Brezovica (Kisszebeni j.) |

1873. nov. 10-én Kisszebenben szül. Wick Béla művészettörténész, történész, kat. egyházi író (megh. Kassa, 1955. dec. 25.). Eperjesen érettségizett, Kassán és Kolozsvárott tanult teológiát, 1896-tól segédlelkész Kassán, majd Eperjesen gimnáziumi, 1921-től Kassán teológiai főiskolai tanár. Jelentősek a kassai műemlékeket sorra vevő könyvei (A kassai Szent Erzsébet-dómról készült 1993-ban új kiadásban is megjelent). 2008 tavaszán a Wick Béla az ember, pap és történész c., róla készült könyvet emlékesten mutatták be Kassán, ahol emléktáblát is terveznek állítani neki.

Forrás: CSSZMIL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Kolozsvár (Ma: Cluj, Ro.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Kisszeben-Sabinov (Kisszebeni j.) |