Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Január
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 19769
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

Komárom (Komárom vm.) - Komárno (Komáromi j.)
Oláh Miklós
193. jan. 10-én Nagyszebenben szül Oláh Miklós kat. főpap, politikus, történetíró, költő (megh. Nagyszombat, más források szerint Pozsony, Bécs, 1568. jún. 14.), a magyar humanizmus egyik legjelentősebb alakja, aki kora Európájának humanistáival, így Rotterdami Erasmusszal is kapcsolatban állt. Fiatal korában komáromi főesperes is volt. 1553-tól esztergomi érsek, de Nagyszombatot választotta székhelyéül. 1561-ben ő telepítette be a jezsuitákat Mo.-ra (első rendházuk Vágsellyén és Nagyszombatban volt), s Nagyszombatban létrehozta az első magyarországi jezsuita egyetemet.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tinódi Sebestyén
1546-tól Kassa állandó lakosa – saját házzal, feleségével, gyerekeivel – Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt – Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 1550–1557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 1546–1555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár – Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) – nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Huszár Gál
1562 őszén került Komáromba prédikátornak Huszár Gál reformátor, énekszerző, nyomdász, a magyar reformáció kimagasló alakja, Huszár Dávid apja (megh. Pápa, 1575. okt. 23.). 1552-ben Vízkeleten plébános, majd exkommunikáció után 1554-ben már ev. prédikátor Magyaróváron. Innen menekülnie kellett, rövid ideig Kassán volt lelkész, elfogták, de kiszabadították, Debrecenbe került, majd Nagyszombatba, Komáromba, Rózsavölgybe. 1565-től Komjáton működött, ahol ugyancsak hasonlóan nyomdát létesített (itt nyomtatta ki Bornemisza Péter Postilláinak első kötetét). 1574-ben Pápára hívták lelkésznek, ahol pestis áldozata lett. Komjáton emléktáblát kapott, ennek szlovák nyelvű szövege az első szlovákiai könyvnyomtatónak nevezi őt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szenci Molnár Albert
1574. aug. 30-án szül. Szencen Szenci Molnár Albert költő, egyházi író, zsoltárfordító, a 16–17. sz.-i magy. irodalom és tudományosság, ill. a protestáns művelődés egyik legjelentősebb alakja (megh. Kolozsvár, 1634. jan. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Győrben, Göncön, Debrecenben folytatta, majd egy 1590-es rövid kassai nevelősködés után egészen 1599-ig külföldön tartózkodott. Ezt követően szülővárosában , majd pártofogókat és támogatókat keresve művei kiadásához, végigjártsa Felső-Magyarországot (járt Nagyszombatban, Késmárkon, Kassán, Szepsiben, Eperjesen, Lőcsén), hogy rövidesen újból külföldre induljon (közben Prágában is járt). 1613-tól ismét odahaza van, megfordult Biccsén, Komjáton, Kassán, Késmárkon, Vágsellyén, három hón... Tovább...
Forrás: KSI, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL, ZALABAI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pécseli Király Imre
1607–1609 között Komáromban tanított Pécsely Király Imre (Pécsely, 1590 k. – Érsekújvár?, 1641 k.) ref. egyházi író, költő, százada írásbeliségének kiválósága, retorikai kézikönyvét Szenci Molnár Albert verssel üdvözölte. Előzőleg többek közt Somorján tanult, tanulmányait 1609–1612-ben Heidelbergben folytatta, majd 1615-től Komáromban lelkész, 1622-től Érsekújvárban a végvári katonaság prédikátora.
Komáromi Csipkés György
1628-ban szül. Komáromban Komáromi Csipkés György (Csipkés Komáromi) ref. egyházi író, nyelvtaníró, bibliafordító, kora egyik legkiválóbb szelleme (megh. Debrecen, 1678. okt. 6.).. Szülővárosában, majd Sárospatakon végezte iskoláit, 1649-ben Kassán tanított, ezt követően külföldre ment peregrinációba, ahonnan Debrecenbe tért vissza tanárnak, lelkésznek. Magyar, angol és héber nyelvtant írt latinul, disputációk, hitviták, gyászbeszédek szerzője, magáévá tette az angol puritanizmus eszméjét, Károli Gáspár munkájával vetekedő bibliafordítást készített, melyhez latin nyelvű bibliamagyarázatokat csatolt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI (Csipkés Komáromi), ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sámbár Mátyás
1637-ben Pozsonyban tanított Sámbár Mátyás (Varasd, 1616. ápr. 27. – Zágráb, 1685. febr. 14.) jezsuita egyházi író, hitvitázó, 1658 után többek között Komáromban és Kassán is működött egy ideig.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csúzi Cseh Jakab
1639-ben szül. Losoncon Csúzi Cseh Jakab, ref. egyházi író, Csúzi Cseh János és Csúzi Cseh József apja (megh. Pápa, 1695. márc. 22.). Külföldi tanulmányai után, 1668-tól Komáromban másodlelkész, innen azonban ref. híveivel együtt 1673-ban elűzték. Szülővárosába ment prédikátornak, 1674-ben Pozsonyban elfogták, s csak 1676-ban szabadult. Ekkor ismét Losoncra lelkésznek, majd további helyeken teljesített szolgálatok után Pápán kötött ki. Ismertek hitvitázó, elmélkedő, ill. vallásos tárgyú könyvei, alkalmi versei, beszédei.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rákóczi Ferenc, II.
1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a „comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 1706–1707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabad... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csúzi Cseh József
1680 k. szül. Komáromban Csúzi Cseh József ref. egyházi író, Csúzi Cseh Jakab fia, Csúzi Cseh János öccse (megh. Pápa, 1731. ápr. 8.). Debreceni, majd külföldi tanulmányai végeztével pápai lelkész-tanító, II. Rákóczi Ferenc kapcsán az eszményi uralkodóról értekezett, verset írt Bercsényi Miklóshoz, hagyatékában imádságoskönyv és énekggyűjtemény is találtatott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kornéli János
1686. dec. 24-én szül. Kopcsányban Kornéli János (Corneli) kat. történetíró (megh. Kassa, 1748. nov. 19.). 1704-ben lépett be a jezsuita rendbe, többek közt a nagyszombati, a komáromi és a kassai rendháznak is tagja volt. Műveiben a 17. sz.-i múltat kutatta, a korai felvilágosodás külföldi képviselőivel vitázott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ágoston Péter
1689. ápr. 23-án halt meg Nagyszombatban Ágoston Péter kat. egyházi író, hitszónok (szül. Szentlélek, 1616. aug. 11.). 1638-ban Pozsonyban lépett be a jezsuita rendbe, több erdélyi és felső-magyarországi városban működött mint hitszónok, ez utóbbit illetően leghosszabb ideig Komáromban, ill. Nagyszombatban. Több imádságos könyve megjelent, ám kéziratban is több maradt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Világhi István
1705. aug. 12-én (más forrás szerint: 1704. aug. ?) szül. Komáromban Világhi István jezsuita iskoladráma-szerző (megh.: ?). Tanulmányait Lőcsén folytatta, Nagyszombatban, Kassán, Budán tanított. Verses rejtvényei is ismertek.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Árvai Mihály
1708. szept. 13-án szül. Kassán Árvai Mihály (Árvay) költő, jezsuita tudománytörténet-író (megh. Boldogújfalu, 1750. febr. 15.). Többek közt a kassai (1725–1726, 1734–1735), a komáromi (1728), a nagyszombati (1729–1731, 1733, 1736–1739), a besztercebányai (1740) rendház tagja, tudománytörténeti vázlata maradt fenn, Res litteraria Hungariare c., 1735-ben Kassán megjelentetett műve az első kísérlet a magyar irodalom történeti összefoglalására.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hatvani István
1718. nov. 21-én szül. Rimaszombatban Hatvani István orvos, természettudós, polihisztor (megh. Debrecen, 1786. nov. 15.). Iskoláit szülővárosában és Losoncon kezdte, tanított többek között Komáromban, Losoncon, egy időben lelkészként, ill. a mértan és a bölcselet professzoraként is működött, foglalkozott orvoslással, csillagászattal, fizikai kísérleteket végzett.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Iváncsics János
1722. nov. 25-én szül. Komáromban Iváncsics Imre (Ivanchich) kat. egyházi szakíró, tankönyvíró (megh. Nagyszombat, 1784. júl. 17.). Többek között Trencsénben, Kassán, Nagyszombatban tanult, 1755–1760 között Komáromban és Nagyszombatban tanított, 1770-től újból ez utóbbi városban van. Matematika- és fizikatankönyveket is írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pray György
1723. jan. 11-én szül. Érsekújvárban Pray György történetíró, a 18. sz. egyik legjelentősebb magy. történettudósa (megh. Pest, 1800. szept. 27.). Filozófiát és teológiát Nagyszombatban tanult, tanított többek közt Trencsénben, Pozsonyban, Rozsnyón, Komáromban, 1777-től Budán, majd Pesten könyvtáros. Terjedelmes történetírói életműve a forráskutatáson és forráskritikán alapuló történetírás felé tört utat, nevéhez fűződik a Halotti beszéd, valamint a Margit-legenda kiadása, megírta a Szent Jobb történetét, Szent Erzsébet életrajzát,
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illei János
1725. jan. (v. máj.?) 25-én Komáromban szül. Illei János (Szabó) jezsuita iskoladráma-szerző és -fordító (megh. Komárom, 1794. jan. 24.). Szülővárosában és Kőszegen járta ki iskoláit, 1743-tól tagja a jezsuita rendnek, Trencsénben tesz fogadalmat, többek közt Nagyszombatban, Szakolcán, Besztercebányán és Kassán tanár, ill. hitszónok. A rend feloszlatása után, 1773-tól Budán tanított, nyugdíjba vonulása után hazatért szülővárosába. Munkái a legjelesebb magy. iskoladrámák közé taroznak.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Katona István
1732. dec. 13-án szül. Bolykon (Ipolybolyk) Katona István történetíró (megh. Kalocsa, 1811. aug. 17.). 1750-ben Trencsénben lett a jezsuita rend tagja, Kassán és Nagyszombatban tanult, de egy időben (1758-ban) tagja volt a komáromi rendháznak is. Kritikai megjegyzésekkel ellátott, egyháztörténeti forrásgyűjteménye (1779–1782) ma is alapműnek számít.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabadhegyi Mihály
1737-ben Komáromban szül. Szabadhegyi Mihály pálos iskoladráma-szerző (megh.: ?)..
Simai Kristóf
1742. nov. 8-án Komáromban szül. Simai Kristóf (Sima Márton) piarista iskoladráma-szerző, szótáríró (megh. Selmecbánya, 1833. júl. 14.). Többek közt Privigyén és Nyitrán tanult, Kassán, Körmöcbányán tanított, 1830-tól Selmecbányán vicerektor. 1790-ben az ő Igazházijával kezdődött a magy. hivatásos színjátszás Budán, iskoladrámái, drámamagyarításai ma is elevenen hatnak, s különböző átdolgozásokban mai színpadokon is felbukkannak.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Benyák Bernát József
1745. dec. 6-án szül. Komáromban Benyák Bernát József író, piarista iskoladráma-szerző (megh. Selmecbánya, 1829. márc. 1.). Tanulmányai elvégeztével tanári pályáját a nyitrai konviktus igazgatójaként kezdte, majd az ország különböző városaiban – többek között Trencsénben, ill. Selmecbányán tanított. Előadásait magyarul tartotta, s azon volt, hogy az idegen szakkifejezések helyébe magyarokat léptessen. Számos művet hagyott maga után: verseket, színműveket, fizikai. filozófiai, nyelvtani értekezéseket, fordításokat stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Schenauer György
1749. febr. 7-én Komáromban szül. Schenauer György minorita iskoladráma-szerző (megh. Detta, 1808. jan. 10.). 1782-től a lőcsei gimnázium igazgatója volt, magy., ill. latin nyelvű iskoladrámája mellett latin–szlovák növényjegyzéket, valamint tizenhárom nyelvű szótárt állított össze.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szekér Joákim Alajos
1752. júl. 5-én szül. Komáromban Szekér Joákim Alajos író, történetíró (megh. Kolozsvár, 1810. szept. 26.). Többek között Nagyszombatban tanult, egy időben Nyitrán volt tanár és hitszónok. 1791-es, Magyarok eredete c. munkája keltett széles körű visszhangot, Magyar Robinson (1809) c. regénye kora népszerű olvasmánya volt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó István (1695–1753)
1753. márciusában hunyt el Nagyszombatban Szabó István jezsuita egyházi író, hitszónok (szül. Eger, 1695. júl.? 28.?), többek között Trencsénben, Kassán, Besztercebányán, Komáromban, Nagyszombatban szolgált, prédikációit több kötetben adta ki.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kondé József Benedek
1760. febr. 26-án szül. Pozsonyban Kondé József Benedek író, mecénás (megh. Karva, 1831. márc. 5.). Nagyszombatban tanult, ezután különböző megyei hivatalokat látott el Esztergom, Komárom, Pozsony és Hont vármegyékben. Sokat áldozott a magy. nyelv és ir. fejlesztésére, kora jó néhány jeles magy. írójának munkáit segítette megjelenéshez, maga gazdasági feljegyzéseit jelentette meg. Síremléke a karvai róm. kat. templomban található.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kultsár István
1760. szept. 16-án Komáromban szül. Kultsár István író, szerkesztő, könyvtáralapító (megh. Pest, 1828. márc. 28.). Iskoláit szülővárosában, ill. Pannonhalmán kezdte, majd a pozsonyi papneveldében folytatta. 1788–189 között Komáromban volt gimnáziumi tanár, ezután különböző helyeken tanítóskodott és nevelősködött. 1806-ban Pesten létrehozta a Hazai és Külföldi Tudósításokat, majd a pesti színházat igazgatta, részt vett az akadémia alapszabályainak kidolgozásában. Jelentős mecénási tevékenysége, ő adta ki első ízben Mikes Kelemen Törökországi leveleit, szorgalmazta a magyar népdalok gyűjtését. 1821-ben megalapította a komáromi könyvtárat. Komáromban utcát neveztek el róla.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bertalanffi Pál
1763. jan. 15-én hunyt el Komáromban Bertalanffi Pál kat. egyházi, ill. földrajzi író (szül. Felsőpulya, 1706. jan. 26.). 1725-től volt a jezsuita rend tagja, iskoláit többek közt Nagyszombatban és Kassán végezte, ugyanitt hitszónokként is működött, Kassán a rendház gondnoka, Komáromban az igazgatója volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fábián Julianna (Bédi Jánosné)
1765-ben Komáromban szül. Fábián Julianna költő, s 1810. márc. 7-én itt halt meg. Ismert verses levelezése Gvadányi Józseffel, másokkal, megverselte az 1770. évi nagy komáromi földrengést. Az ő házánál ismerkedett meg Csokonai Vizét Mihály Vajda Juliannát, azaz Lillát.
Döme Károly
1768. jan. 26-án Komáromban szül. Döme Károly kat. egyházi író, költő, műfordító (megh. Pozsony, 1845. máj. 22.), Metastasius első magyar fordítója. Iskoláit szülővárosában, majd Pozsonyban végezte. 1800–1816 között Izsán plébános, majd Erdélyben szolgált, 1818-tól pozsonyi kanonok, nevelőintézeti igazgató, kapcsolatban volt Kazinczy Ferenccel, Baróti Szabó Dáviddal. Az izsai szegény gyermekek iskoláztatására alapítványt tett, amely egészen 1918-ig működött. Levelezése, kéziratai később a vásárúti plébánia könyvtárából kerültek elő. Az izsai alapiskola 2000-ben felvette Döme Károly nevét, az iskola falán felavatták emléktábláját.
Forrás: MIHSZL, FEHÉR-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ányos Pál
1769–1770-ben Komáromban tanult, ill. itteni nagyanyjánál lakott Ányos Pál (Nagyesztergár, 1756. dec. 28. – Veszprém, 1784. szept. 5.) költő, a magy. felvilágosodás jeles alkotója, a magy. szentimentális líra kiváló képviselője. 1774–1777-ben a nagyszombati egyetem diákja volt, s annak elköltözésekor az intézménnyel együtt ment Budára ő is. 1781-ben rövid ideig a pálosokhoz tartozó felsőelefeánti kolostor lakója is volt, ahol több verset is írt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Sámuel
1773 k. született Komáromban Nagy Sámuel (Pathi Nagy) , orvostudományi szakíró, filozófus, műfordító (megh. uo., 1810. jan.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Révai Miklós
1781-ől Pozsonyban volt nevelő Révai Miklós (Nagyszentmiklós, 1750. febr. 24. – Pest, 1807. ápr. 1.) költő, nyelvész, a felvilágosodás kori magy. ir. jelentős alakja, a magy. nyelvtudomány úttörője. Nyitrán tanult teológiát (1776), Pozsonyban volt nevelő (1781-től, miközben 1783. december közepétől 1784. május 1-jéig a Magyar Hírmondót is szerkesztette), ezt követően többek közt Komáromban tanított, majd a pesti egyetem tanára lett. ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Péczeli József
1783-ban érkezett Komáromba református lelkésznek Péczeli József (Pétzeli, Putnok, 1750 – Komárom, 1792. dec. 4.) műfordító, közíró, tudományszervező, a magy. felvilágosodás szorgos munkása, kora sokak által elismert szellemi tekintélye, ifj. Péczely József apja. Megszervezte a Komáromi Tudós Társaságot, 1789-ben a magyar nyelv és irodalom fejlesztésére elindította a Mindenes Gyűjtemény c. tudomány-népszerűsítő, erkölcsjobbító folyóiratát. A La Fontaine, ill. Ezópusz nyomán írt verses tanítómeséi (Haszonnal mulattató mesék) ma is elevenek. Komáromban emléktábla és utcanév őrzi az emlékét.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szeder Fábián János
1784. jún. 24-én született Csábon Szeder Fábián János író, költő, szerkesztő, nyelvészeti és néprajzi szakíró (megh. Komáromfüss, 1859. dec. 13.). Szülőfaluját követően Naszvadon, Érsekújvárban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban tanult, 1824–1826 között Nagyszombatban, ill. Komáromban tanított. 1803-tól a bencés rend tagja, melyet 1841-től jószágkormányzóként szolgált Komáromfüssön. Az esztergomi Uránia évkönyvek szerkesztője 1828–1833 között. A népnyelv kutatója és gyűjtője, a palóc nyelvi sajátosságok elemzője, rendszeres magy. nyelvtan kidolgozását tervezte, tanulmányt írt a palócokról. Komáromfüssön 1996-ban emlékszobát kapott, sírja a helyi temetőben található.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartal György
1785. ár. 24-én szül. Komáromfüssön Bartal György jogtörténész, történész (megh. Damazérkarcsa, 1865. szept. 20.). Komáromban nőtt fel, Nagyszombatban járt iskolába, Pozsonyban végezte a jogakadémiát. 1809-től ügyvéd, Pozsony vármegye levéltárosa, ill. főjegyzője, s további fontos tisztségeket lát el a közigazgatásban és a közéletben, 1848 után visszavonult a közélettől. Csallóközről írt történeti vázlatot, s egyéb történeti munkákot adott közre.
Hetényi János
1786. júl. 26-án Ekelen szül. Hetényi János filozófus, történetíró. Komáromban, Pozsonyban, Debrecenben, végül Göttingenben tanult, 1815-től 1853. júl. 26-án bekövetkezett haláláig ref. lelkész szülőfalujában, itt írta az általa eltervezett „egyezményes filozófia" jegyében fogant műveit (pl. A magyar philosophia történetírásának alaprajza, 1837, Az ész és philosophia fölségéről, 1841). Szülőfaluja magy. tannyelvű alapiskoláját róla nevezték el, szobra az iskola udvarán áll, 1997 óta minden évben Tudós Hetényi János Napokat rendeznek a faluban.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Péczely József, ifj.
1789. dec. 25-én Komáromban szül. ifj. Péczely József történetíró, költő, Péczeli József fia (megh. Debrecen, 1849. máj. 23.).
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Holéczy Mihály
1795. okt. 16-án Komáromban szül. Holéczy Mihály költő, történetíró (megh. Nagyszokoly, 1838. márc. 29.), megírta többek között a komáromi ev. iskola történetét.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csokonai Vitéz Mihály
1796 őszén Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. nov. 17. – uo., 1805. jan. 28.) költő, író, műfordító, a magyar költészet megújítója és egyik legnagyobb alakja, Pozsonyba érkezett, hogy a diétai sereglet körében pártfogót keressen versei kiadásához. Ekkor indította meg, 1796. nov. 1-jén a Diétai Magyar Múzsa c. kéziratos költészeti folyóiratát, melyben kizárólag verseket közölt. Vállalkozása azonban kudarcba fulladt, mivel már a 11. szám után képtelen volt kifizetni a lap előállítási költségeit, így a további megjelenést leállította (a lapban azonban addig is fontos verseit sikerült közölnie, így Az estvét, a Zsugori uramot, A kevélyt, A nyárt, Az őszt. Ilyen előzmények után érkezett 1797 elején Komáromba. ide is versei megjelentetésének ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Károly
1797. dec. 6-án szül. Komáromban Nagy Károly csillagász, matematikus, gazdasági és politikai szakíró (megh. Párizs, 1868. márc. 2.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szentmiklósy Alajos Timót
1799. nov. 19-én hunyt el Komáromban Szentmiklósy Alajos Timót kat. egyházi író, fordító (szül.: ?, 1749), a komáromi bencés gimnázium tanára, majd igazgatója volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Czuczor Gergely
1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója, évről évre a Komáromi Kalendárium szerkesztője, már ekkor s innen kezdeményezi, Erdélyi Jánost megelőzve a népköltészet gyűjtését, 1835-ben Pestre költözött a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjének, ill. levéltárosának, ahol mind költészete, mind tudományos munkássága teljes kibontakoztatásához termékeny talajra talált, számos verse... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, RÉVÉSZ, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bátori Schulcz Bódog
1804. jan. 14-én szül. Körmöcbányán Bátori Schulcz Bódog emlékiratíró (megh. Garamkövesd, 1885. márc. 7.). 1824-ben, jogi tanulmányai befejezése után, katonai pályára lépett, az 1848–1849-es szabadságharcban honvédezredesként vett részt (a Bátori előnet katonáitól kapta), ott volt Komárom ostrománál is, a hadműveleti eseményeket részletező emlékiratai 1870-ben jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bogyó Mihály
1806-ban Garamlökön szül. Bogyó Mihály ref. egyházi író (megh. Szentgyörgy, 1867. máj. 10.). Iskoláit többek közt Losoncon végezte, 1838-tól a komáromi ref. gimnázium tanára, majd pozbai, szentgyörgyi lelkész volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mindszenthy Sámuel
1806. nov. 5-én halt meg Komáromban Mindszenthy Sámuel író, ref. egyház- és művelődéstörténész (szül. Püspökladány, 1752), a Mindenes Gyűjtemény társszerkesztője Péczeli József oldalán.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tarczy Lajos
1807. dec. 6-án szül. Hetényben Tarczy Lajos író, hegeliánus filozófus, természettudós (megh. Bécs, 1881. márc. 20.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Komáromban kezdte, 1833-tól Pápán volt tanár, ahol többek közt Petőfit és Jókait is tanította. Természettudományi tankönyvek, szakkönyvek szerzője, de pl. esztétikai kérdésekkel is foglalkozott, s pályadíjnyertes tanulmányt írt a dráma hatásáról. Az 1980-as évek elején Szénássy Árpád írta meg életrajzát (Heténytől Pápáig, 1983), a hetényi alapiskola fölvette a nevét.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tóth Lőrinc
1814. dec. 17-én szül. Komáromban Tóth Lőrinc író, költő, drámaíró, kritikus, jogtudós (megh. Bp., 1903. márc. 17.). Iskoláit szülővárosában kezdte, Pozsonyban folytatta, 1837-ben szerzett ügyvédi oklevelet Pesten. A 19. sz.-i magy. művelődés, szellemi és politikai élet fontos személyisége, figyelemreméltó romantikus drámák, színházi tanulmányok, színikritikák szerzője, útirajzíróként, ill. jogtudósként is a legjobbak közé tartozik. Szülőháza Komáromban (a református lelkészi lak épülete) ma is áll (ugyanebben a házban lakott Péczeli József, akinek itt szül. a fia, ifj. Péczely József is). Hármuk 1904-ben felavatott, ám a csehszlovák hatóságok által 1945-ben eltávolított emléktábláját 1993-ban visszahelyezték az épületre.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kossuth Lajos
1816–1819 között az eperjesi ev. líceum diákja, majd 1820–1821-ben itt volt joggyakornok Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. – Torino, 1894. márc. 20.) politikus, államférfi, Magyarország kormányzója, közíró, az 1848–1849-es magyarországi események egyik vezéregyénisége. Történelmi jelentőségűek többek között az 1832–1836. évi, valamint az 1847–1848. évi pozsonyi országggyíűléseken való fellépései, szónoklatai, 1848. márc. 3-i beszédének hatására alakult meg az első felelős magyar minisztérium (az első magyar kormány). Pozsonyban adta ki kézzel írott hírlapját, az Országgyűlési Tudósításokat (1832–1836), 1848. március 17-én a mai Carlton Szálló helyén levő Zöld fához címzett fogadó erkélyén jelentette be Batthyány Lajossal a jobbágyság e... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Beöthy Zsigmond
1819. febr. 17-én szül. Komáromban Beöthy Zsigmond író, színműíró, jogi szakíró, Beöthy László bátyja (megh. uo., 1896. jan. 29.). Szülővárosában és Pozsonyban járt iskolába, Pesten végzett jogot. Részt vett az 1839–1840. évi pozsonyi országgyűlésen, 1845-ben szolgabíró szülővárosában. Bekapcsolódott az 1848–1849. évi eseményekbe, az 1850-es években ügyvéd volt Komáromban, országgyűlési képviselő, később Bp.-en is működött. Verseket, elbeszéléseket, gyermekirodalmi műveket és jogtudományi munkákat műveket írt, a magy. gyermekir. és a magy. nyelvű jogtudományi ir. elterjedésében elvitathatatlan szerepe van, Elemi magyar közjog (1846) c. munkája az első magy. nyelvű jogtudományi művek egyike.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Baróti Szabó Dávid
1819. nov. 22-én hunyt el Virten Baróti Szabó Dávid költő, színműíró, nyelvész, szerkesztő (szül. Barót, 1739. ápr. 10.), a magyar felvilágosodás irodalmának jelentős képviselője, 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal az első magyarországi ir. folyóirat, a kassai Magyar Museum társalapítója, az időmértékes verselés magy. klasszikusa. 1757-ben lett a jezsuita rend tagja, s első állomáshelyéül Trencsént jelölték ki számára, majd többek közt Szakolcán (1759–17690), Nagyszombatban (1761–1763) tanult, végül 1770-ben, teológiai tanulmányai befejeztével Kassán pappá szentelték, ezt követően Besztercebányán, 1773–1777 között Komáromban, 1777–1779 között Kassán tanított, amikor nyugalomba vonult, és egykori tanítványa, Pyber Benedek csalá... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TŐZSÉR-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Elek
1820. jan. 9-én szül. Komáromban Nagy Elek író, színműfordító (megh. Pozsony, 1875. márc. 27.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Samarjay Károly
1821. ápr. 6-án szül. Komáromban Samarjay Károly (Samarjai) költő (megh. Pozsony, 1894. ápr. 27.). Szülővárosa-beli, modori és vágúlyhelyi iskolák után a pozsonyi jogakadémián fejezte be tanulmányait 1843-ban, majd különböző helyeken működött. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Lisznyai Kálmán, Pákh Albert barátja volt. 1854-ben telepedett le Pozsonyban, s tevékenyen kivette részét a város művelődéséből, többek közt elnöke volt a Toldy Körnek is.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pajor István
1821. máj. 20-án Ipolynyéken szül. Pajor István író, költő, publicista, műfordító (megh. Balassagyarmat, 1899. márc. 29.). Korponán, Selmecbányán, Pozsonyban, Losoncon tanult, 1849-ben a szabadságharc idején közvádlóként szerepelt, később Komárom várában volt, 1850-től nagycsalomjai birtokán gazdálkodott. Verseskötetei, nyelvészeti, jogi publikációi jelentek meg. Szülőfalujában emléktáblája van.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Madách Imre
1823. jan. 21-én szül. Alsósztregován Madách Imre drámaíró, költő, Madách Aladár apja, a magy. ir. egyik legnagyobb alakja, Az ember tragédiája szerzője (megh. uo., 1864. okt. 3.). A ma is látható alsósztregovai kastélyépület nem tekinthető Madách szülőházának, hiszen ő még abban a régi emeletes, kéttornyú kastélyban született, melyet 1928-ban lebontottak. A mostani kastélyt Madách édesapja 1825-ben emeltette, s költőnk itt élte le életének nagy részét. A kastélyban 1945 után szlovák iskolát és óvodát működtettek, s csupán 1964-ben, Madách halálának 100. évfordulójára újították fel és irodalmi múzeumot létesítettek benne (amely ma a Szlovák Nemzeti Múzeum keretén belül működő Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma gondozásában van). Tragédiakölt... Tovább...
Forrás: ERŐS, KERÉNYI, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bulcsu Károly
1823. ápr. 8-án szül. Kassán Bulcsu Károly költő (megh. Kecskemét, 1865. aug. 29.), Sárospatakon, ill. Lőcsén tanult, Pesten lett jogász, 1848-ben Kassán ügyvéd, 1849-ben honvéd Komáromban, ezután előbb Losoncon, végül Kecskeméten tanár, több verseskötete jelent meg.
Jókai Mór
1825. febr. 18-án szül. Komáromban Jókai Mór író, szerkesztő (megh. Bp., 1904. máj. 5.), a 19. sz. magy. irodalmának egyik legnagyobb, ill. legnépszerűbb, s hatásában is egyik legfrekventáltabb, idegen nyelvekre legtöbbet fordított alkotója. Sok vonatkozásában ma is eleven, terjedelmes életművével folyamatosan gyarapodó könyvtárnyi irodalom foglalkozik, munkáinak színpadi és filmes feldolgozásai ugyancsak számosak, nevét az egész magyar nyelvterületen egyesületek, köz- és művelődési-művészeti intézmények, díjak, utcák, terek, alapítványok stb. viselik, sok helyen áll szobra, emléktáblája. Életében több felső-magyarországi – a mai Szlovákia területére eső – településen megfordult, sok műve itteni helyszíneken játszódik, itteni motívumokat, t... Tovább...
Forrás: ERDÉLYI, ERŐS, MIHSZL, MIKSZÁTH, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mártonffy Frigyes
1825. nov. 27-én szül. Mártonffy Frigyes (1961-ig Martin) író, műfordító, szerkesztő (megh. Újpest, 1895. júl. 23.). Tanulmányait Pozsonyban végezte, honvédként harcolt a szabadságharcban, majd 1860-ig emigrációban élt. Hazatérte után előbb vidéki színházaknál, majd fővárosi lapoknál helyezkedett el.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Beöthy László
1826. máj. 1-jén szül. Komáromban Beöthy László író, humorista, Beöthy Zsigmond öccse (megh. Pest, 1857. máj. 20.). Tanulmányait szülővárosában, ill. Pozsonyban kezdte, Kecskeméten végzett jogot, ezután 1847-ben – joggyakorlaton – újból Komáromban volt, s honvédként itt tartózkodott a város ostromakor is 1849-ben. Rövid ideig a színészettel próbálkozott, amikor is 1850-ben Pestre ment, s ettől kezdve a hírlapírásnak és az irodalomnak szentelte idejét. Elbeszéléseket, regényeket írt, s rendkívül népszerűek voltak humorisztikus írásai (első jelentősebb könyvének, a Puncsnak három kötete is Komáromban jeléent meg 1853–1856-ban). Szülővárosa 1895-ben emléktáblát készíttetett számára, mely most a Rozália tér és a Beöthy u. sarkán levő ház falán ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Virághalmi Ferenc
1826. szept. 5-én szül. Komáromban Virághalmi Ferenc (Blumentritt) író, műfordító. 1848 előtt vidéki városokban tanított, a szabadságharcban való részvételéért büntetésből besorozták a császári hadseregbe. Leszerelése után vidéken volt nevelő, majd Pesten hivatalnok lett. Jókai-regényeket fordított németre, maga is történelmi regényeket írt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Karcsú Antal Arzén
1827. május 9-én szül. Vásárúton Karcsú Antal Arzén kat. egyháztörténész (megh. Szolnok, 1893. febr. 7.). Komáromban, Szegeden, Gyöngyösön tanult, gimnáziumi tanárként, hitoktatóként, hitszónokként, káplánként, Ferenc-rendi házfőnökként működött. Öt kötetben megírta a szerzetes rendek (1867), nyolc kötetben a római pápák történetét (1869–1871), feldolgozta Vác, ill. a váci nyomda történetét (1875, 1880).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Boncz Ferenc
1829. dec. 2-án szül. Udvardon Boncz Ferenc jogi szakíró (megh. uo., 1901. ápr. 2.). A komáromi gimnázium után Pozsonyban, majd Nagyszombatban végzett teológiát, 1849-ben a komáromi várban honvédtiszt, majd Pozsonyban és Pesten a jogot is elvégezte. 1861-től ügyvéd Muzslán, Komáromban, Aranyosmaróton, végül Bp.-re került, közigazgatási kézikönyvet írt, államjoggal foglalkozott.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szinnyei József, id. (1830–1913)
1830. márc. 18-án szül. Komáromban id. Szinnyei József (Ferber) bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros, ifj. Szinnyei József apja (megh. Bp., 1913. aug. 9.). Tanulmányait Pesten, ill. Győrben végezte. Komáromban élte meg a császári hadak 1849-es ostromának napjait, erről naplója tartalmaz élvezetes leírásokat, forrásértékű adatokat. 1849–1853 között Komáromban, majd egy gancsházai kitérő után 1855–1864 között Pozsonyban működött (Samarjay Károlynál), s ezt követően Pesten élt, kezdetben mint tisztviselő, később könyvtárosként, könyvtárszervezőként, bibliográfusként tevékenykedett. Dokumentumértékük, adatgazdagságuk miatt különösen értékesek egymás után kiadott naplókötetei, rendszeresen összeállította a magyarországi hírlapok jegyzékét... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Egressy Béni
1833-ban Szepsiben segédtanító Egressy Béni (Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. áp. 2. – Pest, 1851. júl. 17.) színész, színműíró és -fordító, zeneszerző, Egressy Gábor öccse, Vörösmarty Szózatának megzenésítője, magyar „Schubert”. Iskoláit szülőfaluja mellett Miskolcon és Sárospatakon végezte, ezt követően rövid mezőcsáti, majd szepsi kántortanítóskodás után Kassán lépett színészi pályára, melyet egy olaszországi tanulmányúttal kezdett. 1840-ben ismét Kassán ljátszott, ahonnan Pestre került a Nemzeti Színházhoz. Részben komáromi kapcsolódású a Tóth Lőrinc drámája nyomán írt Hunyadi László c. operája, mely a címszereplő mellett a Komáromban született V. Lászlót is színpadra hozta. Honvédként részt vett a szabadságharcban, 1849-ben ott vol... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dalmady Győző
1836. febr. 11-én Koltán szül. Dalmady Győző költő, műfordító, jogi szakíró (megh. Bp., 1916. jún. 30). Az 1830–1840-es évek fordulóján Komáromcsehiben, továbbá Kurtakeszin, ill. Ógyallán töltötte gyermekkora egy részét, Komáromban kezdett gimnáziumi tanulmányait Pesten folytatta, ott végzett jogot is, igen mozgékony volt a közéletben, szaporán írta népszerű szerelmes vagy éppen hazafias verseit, német, francia és angol költőket fordított.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Petőfi Sándor
1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 1839–1840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-2, TURCZEL-3, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Váli Mari
1840. nov. 19-én szül. Komáromban Váli Mari (Váli Mária, Peti Józsefné) emlékiratíró (megh. Pápa, 1915. máj. 17.). Jókai unokahúga volt, emlékiratában Jókai magánéletének apró részletekre is kiterjedő menetét foglalta össze (ebből szemelvényeket közöl: Emlékeim Jókai Mórról, 1955).
Piry Czirjék János
1842-ben lett az érsekújvári gimnázium tanára Piry Cirjék János (Rábapüspöki, 1810. ápr. 15. – Bp., 1880. okt. 6.) Ferenc-rendi egyházi író, történetíró. Kőszegi, pozsonyi és esztergomi tanulmányai után, 1833-tól néhány évig Komáromban, 1852-től Szentantalban is működött, 1866-ban Pestre került. 1848–1849-es érsekújvári naplója 1998-ban új kiadásban is megjelent.
Csengey Gusztáv
1842. aug. 8-án szül. Komáromban Csengey Gusztáv költő, író (megh. Miskolc, 1925. júl. 23.). Németországban végzett egyetemet, hazatérte után különböző helyeken tanított, 1886-tól Eperjesen, verseskönyvei, elbeszéléskötetei, regényei jelentek meg, Gyermekbarát címmel gyermeklapot indított.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mikszáth Kálmán
1847. jan. 16-án szül. Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, közíró, a magyar széppróza egyik legnagyobb képviselője (megh. Bp., 1910. máj. 28.). Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gyermekkorában gyakran megfordult Nagykürtösön, Losoncon, gimnáziumba Rimaszombatba (1857–1863), ill. Selmecbányára (1963–1866) járt, majd Győrben joghallgató, 1873-tól újságíró, szerkesztő Bp.-en. 1881-ben, ill. 1882-ben megjelent elbeszéléskötetei (A tót atyafiak, A jó palócok) meghozták számára a sikert. Műveit át- meg átszövik a mai Szlovákia területéhez kapcsolódó vonatkozások, alakok, motívumok, témák. Palóc voltának tudata, a palóc nyelvi ízek, palócság-élménye történeteinek egész sorát itatják át (Nemzetes uraimék, A fahuszár meg a lova meg a ló sípja, A... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Klapka György
1849. jún. 29.– okt. 3-a között Komárom főparancsnoka Klapka György (Temesvár, 1820. ápr. 6. – Bp., 1892. máj. 17.) hadvezér, diplomata, emlékiratíró, az 1849-es magyar szabadságharc legendás alakja, akinek főparancsnoksága alatt az ostromló császári seregeknek nem sikerült Komárom várát bevenniük, ám azt okt. 3-án, a várvédők szabad elvonulásának feltétele mellett mégis kénytelen volt átadni Haynaunak. Egyebek mellett vele kapcsolatban ismert Egressy Béni Klapka-indulója. Róla nevezték el Komárom főterét (Klapka György tér), ahol a városháza előtt Róna József 1896-ban készített egészalakos Klapka-szobra látható, de utca is viseli a nevét. Szénássy Zoltán Klapka György (1977, 1992) c. könyvében állít emléket városa hős védőjének.... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kiszlingstein Sándor
1852. jan. 14-én Léván szül. Kiszlingstein Sándor bibliográfus (megh. Bp., 1913. ápr. 16.). Komáromban tanult könyvkereskedést, majd vidéki vidéki városok után 1891-től Budapesten van, biblográfiai folyóiratot alapít, bibliográfiákat szerkeszt, 1876–1895-re vonatkozóan elkészíti A magyar irodalom húsz éves statisztikáját (1897).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Feszty Árpád
1856. dec. 25-én Ógyallán szül. Feszty Árpád festőművész, költő, író (megh. Lovrana, 1914. jún. 13.). Elsősorban A magyarok bejövetele c. körképéről ismert, irodalmi művei periférikus jellegűek. Jókai Mór veje volt, a Komárom melletti Kingyes pusztai házukban a századforduló számos jelentős írójját látta vendégül. Síremléke az ógyallai temetőben található.
Boncz Ödön
1858. dec. 19-én szül. Komáromban Boncz Ödön jogtudós, történész, művelődéstörténész, régészeti, genealógiai és heraldikai író, Boncz Ferenc fia (megh. Bp., 1928). Pesten végezte tan ulmányait, ott lépett jogi pályára, majd minisztériumi főhivatalnok lett, írt családtörténetet, viselettörténeti vázlatot, címertani és genealógiai munkát stb.
Takáts Sándor
1860. dec. 6-án szül. Komáromban Takáts Sándor művelődéstörténész (megh. Bp., 1932. dec. 21.). Bp.-en szerzett történelem–latin szakos tanári oklevelet, 1861-től a piarista rend tagja, 1886–1889 között a nyitrai gimnázium tanára, végül Bp.-re került tanítani, később levéltáros lett. Kutatói munkáját szülővárosa történelmének feltárásával kezdte, később széles körben vizsgálódó, érdekfeszítő írások, könyvek, monográfiák sorával végzett mélyfúrásokat a magy. történelemben és művelődéstörténetben. Könyveinek új kiadásai időről időre ma is megjelennek, több könyvéhez is szülővárosa adta az anyagot (Komárom IV. Béla alatt, 1885, Lapok egy kis város múltjából, 1886), Komáromban utcát neveztek el róla.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lőrincz Gyula (1862–1928)
1862. ápr. 10-én Keszegfalván szül. Lőrincz Gyula (1884-ig Ruhás) kat. történetíró (megh. Bp., 1928. júl. 29.). A gimnáziumot Komáromban és Esztergomban, a teológiát Bp.-en végezte, 1886-ban szentelték pappá, 1897–1910 között Nagyszombatban tanított. Szülőfaluja alapiskolája az ő nevét vette föl.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKLLLL/LOXRINC.HTML
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kollányi Ferenc
1863. ápr. 29-én szül. Komáromszentpéteren Kollányi Ferenc kat. egyháztörténész (megh. Bp., 1933. máj. 1.). Tanulmányait Komáromban, Nagyszombatban, Esztergomban végezte, 1885-től Rimóca, ill. Ipolyság voltak papi pályájának első állomásai, majd a tudományos érdeklődés került előtérbe munkásságában.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Erdélyi Pál
1868.ban, négyéves korában, apja halála után, anyjával Felsőgellére költözött Erdélyi Pál (Sárospatak, 1864. febr. 12. – Bp. 1936. máj. 5.) irodalomtörténész, Erdélyi János fia, Erdélyi Zsuzsanna és T. Erdélyi Ilona apja. Gimnáziumi tanulmányait 1874-ben a komáromi bencéseknél kezdte, 1878-ban Budán folytatta, s Bp.-en végezte az egyetemet is, melynek befejezése után könyvtáros ugyanitt, ill. Kolozsváron, ahol később, majd ezt követően Szegeden egyetemi tanár. 1920–1929 között Komáromban, ill. Ekelen élt (a faluhoz tartozó Viharos pusztán volt birtokuk, az 1860-as években épült neoklasszicista Erdélyi-kúria ma is áll). Komáromban tevékeny részese a helyi kulturális életnek, dolgozott a Jókai Egyesületben, kivette részét az 1925-ös Jókai-cen... Tovább...
Forrás: FILEP-2, MÉL, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Alapy Gyula
1872. okt. 20-án Komáromban szül. Alapy Gyula (Alapi) író, történész, néprajzkutató, szerkesztő (megh. Komárom, 1936. jan. 20.). Szülővárosában érettségizett, jogi diplomát Bp.-en szerzett, majd minisztériumi főtisztviselő lett, 1898-ban hazatért Komáromba, itt városi tisztviselő város, levéltáros, a helyi köz- és politikai élet, ill. a szlov. magy. művelődés jelentős képviselője, egy időben tartományi képviselő, helyi, ill. országos hatókörű egyesületek vezető tisztségviselője, múzeumigazgató, Nemzeti Kultúra címmel tudományos lapot szerkesztett, könyvtártudományi cikkeket írt, néprajzi és levéltári kutatásokat, régészeti feltárásokat végzett, forrásközleményei ma is számos hivatkozás alapját képezik, tanulmányköteteinek, írásainak új kiad... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sörös Pongrác
1873. aug. 24-én szül. Komáromban Sörös Pongrác (S. Pál) történész, irodalomtörténész (megh. Bp., 1919. jan. 5.).
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fülöp Zsigmond
1878-ban Komáromban szül. Fülöp Zsigmond művelődéstörténész, lapszerkesztő, politikus (megh. uo., 1940). A két vh. közti helyi közélet tevékeny alakja, a Komáromi Lapok főszerkesztője, helybeli kiadványok szerkesztője, komáromi művelődéstörténeti forrásmunkák szerzője, 1939-től a város polgármestere. Síremléke a komáromi ref. temetőben található.
Tuba Károly
1879. aug. 13-án szül. Komáromban Tuba Károly költő, író (megh. Bp., 1958. aug. 10.). 1901-ben Léván szerzett tanítói oklevelet, majd Csallóközaranyoson, ill. szülővárosában tanított, 1911-ben Bp.-en telepedett le. Több verseskötet szerzője.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ráskai Ferenc
1883. nov. 23-án szül. Komáromban Ráskai Ferenc költő, író (megh. Bp., 1942. okt. 30.). Bp.-en végzett jogot, majd itt lett újságíró, szerkesztő, verskötetei, regényei jelentek meg, drámákat, elbeszéléseket is írt.
Sikabonyi Antal
1886. nov. 24-én Komáromban szül. Sikabonyi Antal irodalomtörténész (megh. Bp., 1948. dec. 29.).
Machnyik Andor
1888. aug 19-én szül. Vinnán Machnyik Andor gazdasági szakíró (megh. Fél, 1955. ápr. 29.). Egyetemi tanulmányai után 1921–1937 között Komáromban, majd Rimaszombatban tanított. Főműve, a Csallóköz. Tanulmány a honismeret, az agrár és a szociálpolitika köréből (1936) 1993-ban új kiadásban is megjelent.
Keresztes Pál
1893. nov. 8-án szül. Komáromban Keresztes Pál tankönyvíró (megh. Kiskomárom, 1970. május. 2.). Szülővárosában érettségizett, magy.–latin szakos tanárként végzett Bp.-en, az államfordulat után a két vh. közti Csehszlov. több városában tanított (Komárom, Érsekújvár, Kassa, Ipolyság). Irodalomtörténeti, ill. nyelvtankönyveket írt.
Bartók Béla
Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával – akinek családja eredetileg Pozsonyból származott – első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. – New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább...
Forrás: CSEHI Á., MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Borka Géza
1894. júl. 11-én Gútán szül. Borka Géza költő, író, színműíró, szerkesztő (megh. Kaposvár, 1977. jún. 17.). Komáromi és győri középiskolás évek után Bp.-en szerzett latin–magy. szakos tanári képesítést, majd 1923–1945 között a komáromi bencés gimnázium tanára volt, a csehszlovákiai magyrüldözések elől átmenekült Magyarországra, ahol Kaposváron lett gimnáziumi tanár, igazgató (Kaposváron emléktáblája van). A két vh. közti helyi – komáromi, ill. csehszlov. magy. – közélet tevékeny szereplője, verseskötetei mellett színművek, népszínművek, jelenetek tucatjainak szerzője volt.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kúr Géza
1896. aug. 30-án Kulcsodon szül. Kúr Géza egyháztörténész, történész (megh. Niles, USa, 1981. dec. 23.). Iskoláit szülőfalujában, Pozsonyban, ill. Pápán végezte, majd Komáromszentpéteren, 1920-tól pedig Csicsón lelkészkedett. 1945-ben előbb Németországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba ment, ahol könyvkiadót alapított, folyóiratot szerkesztett, s számos egyéb könyve mellett (pl. A Komáromi Református Egyházmegye, 1936, 1993, Küzdelmeink. Három református egyház története, 1932, 2000) többet az etruszk–magyar rokonságnak szentelt. Halála után hamvait kívánságára a csicsói temetőben helyezték el.
Forrás: CSSZMIL, NAGY, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bíró Lucián Géza
1898. ápr. 4-én Zsitvaújfalun szül. Bíró Lucián Géza tankönyvíró, szerkesztő, kat. egyházi író (megh. Komárom, 1990. máj. 15.). Teológiát vlgzett s magy.–latin szakos tanári képesítést szerzett Pannonhalmán, majd 1922–1939 között a komáromi, 1939–1944 között a pápai bencés gimnázium tanára, 1945-ben annak bezárásáig a komáromi bencés gimnázium igazgatója, 1949-ben Észak-Szlovákiába, szlovák környezetbe helyezik át, ahonnan csupán 1960-ban térhet vissza a magyarlakta vidékekre: Balonyba, Medvére, Csiliznyáradra plébánosnak. 1968 után kényszernyugdíjazzák, s visszatér Komáromba kisegítő lelkésznek. A két vh. között a kat. sajtó és közélet egyik szervezője, a jogfosztottság idején illegálisan terjesztett magyar nyelvű imakönyvet és kalendári... Tovább...
Márai Sándor
1900. ápr. 11-én szül. Kassán Márai Sándor (Grosschmid) író, költő, Grosschmid Géza fia, a 20. század egyik legnagyobb magyar írója (megh. San Diego, 1989. febr. 21.). Kassai és eperjesi gimnáziumi tanulmányok után Bp.-re ment újságírónak, párhuzamosan publikál fővárosi és kassai lapokban. 1919 októberétől Németországban egyetemista, a legnagyobb német lapok munkatársa, miközben rendszeresen ír a bp.-i és a kassai lapoknak. Kafkát ő fordította elsőként magyarra (a Kassai Napló 1921-es évfolyamában), s ő írt róla elsőnek magyarul. 1923-ban megnősült, Párizsba költözött, ám kapcsolata a magyarországi és a csehszlov. magy. lapokkal, szellemi élettel megmaradt. Első verseskönyve (Az emberi hang, 1921), valamint első novelláskötete (Panaszköny... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, ERŐS, MÉL-1, TURCZEL-4, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szombathy Viktor
1902. ápr. 8-án szül. Rimaszombatban Szombathy Viktor (Volkó) író, újságíró, múzeumigazgató, művelődésszervező (megh. Bp., 1987. aug. 12.), a két vh. közt a csehszlov. magyarság közművelődésének kikerülhetetlen tényezője. Szülővárosában érettségizett, a bp.-i egyetemen tanult, közben a Prágai Magyar Hírlap tudósítója volt. 1930–1938 között a a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) főtitkára Komáromban, 1936-tól ugyanitt múzeumigazgató, több lap munkatársa és szerkesztője, 1938–1944 között a Magyarországhoz visszacsatolt szlovákiai területek művelődését szervező Széchenyi Magyar Kultúregyesület főtitkára Bp.-en. 1945 után is a magy. fővárosban maradt, könyvtáros, műfordító, vállalati tisztviselő. Elbeszélései, regényei mellett számos i... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Narancsik Imre
1904. jan. 25-én szül. Csallóközaranyoson Narancsik Imre ref. teológus, szerkesztő, publicista, tudománytörténész (megh. szovjet fogságban, 1948. ápr.). Komáromban érettségizett, Losoncon, ill. Németországban járt teológiára, majd Pozsonyban Balogh Elemér püspök titkára volt, 1930-tól Nagymuzsalyon lelkész, 1946-ban a szovjet hatóságok elhurcolták. A két vh. közti csehszlov. magy. tudományosság figyelemreméltó képviselője, alapvető összefoglalók szerzője.
Bólya Lajos
1905. jan. 9-én szül. Kolozsnémán Bólya Lajos (Feiszthammel) költő, jogi szakíró, Bólya Péter apja (megh. Bp., 1978. máj. 19.). Komáromban érettségizett, Prágában, ill. Pozsonyban végezte jogi tanulmányait, ezt követően Nyitrán volt vizsgálóbíró 1938-ig. A két vh. közti csehszlov. magy. kulturális-szellemi élet és kisebbségi önvédelem fontos szereplője, kezdeményezte a Tavaszi Parlament és a Kisebbségi Társaság létrejöttét. 1938 után Szegeden egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán, megbízott rektor. 1945–1948 között főszerepet vállalt Bp.-en az áttelepített és hazájukból elüldözött csehszlov. magyarok ügyének intézésében, elrendezésében. Verseskötetei az 1930-as években, jogi szakkönyvei az 1960-as évektől jelentek meg.
Forrás: CSSZMIL, FÓNOD-2, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Barna Annie
1905. márc. 5-án szül. Komáromban Barna Annie Faa Anna, Borosné) költő (megh. ?), 1945-ig szülővárosában tisztviselő, az 1930-as években jelentek meg verskötetei.
Környei Elek
1905. júl. 15-én Selmecbányán szül. Környei Elek (Krepelka) költő, író, újságíró (megh. Bp., 1982. okt. 16.). Pozsonyi érettségi után főiskolára ment, de mérnöki tanulmányait nem fejezte be: újságíró lett 1927-ben Komáromban, majd 1931–1944 között Pozsonyban. 1945-ben Bp.-re került, s haláláig itt élt. Verseskönyvei, jegyzetkötetei, színművei, s később művelődéstörténeti munkái jelentek meg.
Forrás: CSSZMIL, Fónod-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bognár Cecil Pál
Első ízben 1907–1909, másodszor 1912–1926 között volt a komáromi bencés gimnázium tanára Bognár Cecil Pál (Csepreg, 1883. jan. 24. – Győr, 1967. jún. 28.) irodalomtörténész, filozófiai, pszichológiai és pedagógiai szakíró.
Forrás: BOGNÁR, CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Erdőházi Hugó
1908-ban Komáromban szül. Erdőházi Hugó (Erdőházy) költő, író (megh. London, 1982). Szülővárosában kezdte iskoláit, Prágában joghallgató volt, Komáromban lett tanár, csehszlov. magy. lapok munkatársa volt, versesköteteket jelentetett meg, 1945-től Bp.-en, 1956-tól Angliában élt.
Forrás: CSANDA-2, CSSZMIL, FÓNOD-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kossányi József
1908. márc. 8-án szül. Komáromszentpéteren Kossányi József költő (megh. Bp., 1988. szept. 15.). Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett tanítói képesítést, majd szülőfalujában, ill. Bagotán és Komáromban tanított. A II. vh. idején a Gyöngyösbokréta-mozgalom egyik szervezője. 1945-ben emigrált, 1951-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1982-ben Budapesten telepedett le. Szülőfaluja alapiskolája 2003-tól viseli a nevét, s cserkészcsapatát is róla nevezték el. 2008-ban, születése 100. évfordulója alkalmából ugyanitt Kossányi-hetet tartottak, és az iskolánál felavatták a költő mellszobrát.... Tovább...
Forrás: BORBÁNDI, CSSZMIL, FÓNOD-2, MEZEY, NAGY
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lükő Gábor
1909. nov. 4-én szül. Komáromban Lükő Gábor néprajzkutató, szociálpszichológus (megh. 2001. ápr. 21.), a 20. századi magyar kultúrakutatás kiemelkedő alakja, alapvető művét, A magyar lélek formáit 1942-ben tette közzé.
Lőrincz Gyula (1910–1980)
1910. jan. 16-án szül. Diószegen Lőrincz Gyula festőművész, kommunista politikus, publicista, szerkesztő, L. Gály Olga férje (megh. Pozsony, 1980. dec. 14.). Képzőművészeti tanulmányai Pozsonyhoz, Komáromhoz, Bp.-hez kötik, 1936-tól Párizsban ösztöndíjas, 1939-től Bp.-en élt. 1946-ban tért haza Csehszlovákiába, Pozsonyba, ahol 1948–1954, valamint 1968–1975 között az Új Szó főszerkesztője, 1949–1968, ill. 1971–1980 között a Csemadok országos elnöke. Dunaszerdahelyen utcát neveztek el róla, az 1989-ig ugyanitt galéria viselte a nevét. Ifjú éveiről L. Gály Olga írt könyvet (Ördöglakat, 1990).
Blaskovics József
1910. jún. 12-én szül. Imelyen Blaskovics József turkológus, nyelvész, műfordító (megh. Prága, 1990. júl. 6.). Komáromban érettségizett 1929-ben, Pozsonyban, ill. Szegeden végzett tanárképzőt, ezt követően Galántán, később, 1946 után Bazinban, Főréven tanított, közben Bp.-en, ill. Prágában elvégezte az orientalisztikát is. 1950-től Prágában hungarológia–turkológia szakos egyetemi tanár, a modern csah turkológia megalapozója, tankönyveket írt, török, tatár, kazah, azeri és bengáli szerzőket fordított csehre, magyarra, szlovákra. Lefordította nyelvünkre a magy. ősgeszta török változatát, a Tárih-i Üngürüszt, Rimaszombatra és Érsekújvárra, ill. ezek vidékére török történeti forrásokat tett közzé. Szülőfalujában emléktáblája van, és az ő nevét ... Tovább...
Forrás: BLASKOVICS, CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Varga Imre (1910–1990)
1910. szept. 13-án szül. Dunaszerdahelyen Varga Imre demográfiai, gazdasági és pedagógiai szakíró, történész (megh. Bp., 1990. jan. 6.). Komáromban érettségizett, Pozsonyban végzett jogot, majd a közművelődésben dolgozott, 1946-tól Bp.-en előbb tudományos intézeti, majd minisztériumi köztisztviselő. A két vh. között demográfiai, szociográfiai, gazdasági helyzetelemzéseket, később oktatáspolitikai áttekintéseket publikált, monográfiát írt a Csallóközről (Szülőföldem, Csallóköz, 1989).
Czagány Iván
1911. márc. 28-én Zsolnán szül. Czagány Iván (Bóné András) műfordító, Hideghéty Erzsébet férje (megh. Pozsony, 1995. nov. 25.). Veszprémben, Komáromban járt középiskolába, Pozsonyban kereskedelmi akadémiát, Bp.-en közgazdaság szakon végzett, 1951-től Pozsonyban volt könyvkiadói szerkesztő. 20. sz.-i cseh és szlov. prózaírók többtucatnyi könyvét fordította magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szuchy M. Emil
1912. okt. 6-án szül. Csicsókán Szuchy M. Emil színházi és művészeti író, színműfordító, muzeológus, művelődésszervező (megh. Komárom, 2006. dec. 22.). Életének változatos – Eperjesen, Prágán, Varsón, Ungváron, Erdélyen keresztül vezető – első szakasza után 1956-tól újból Csehszlovákiában van: 1956–1959 között Pozsonyban, 1959-től 1969-ig Dunaszerdahelyen népművelő, ezután Komáromban élt, s nyugdíjazásáig, 1989-ig a Duna Menti Múzeum munkatársaaként.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, http://artportal.hu/lexikon/muvtorteneszek/szuchy_m_emil
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nehéz Ferenc
1912. okt. 16-án szül. Dunamocson Nehéz Ferenc költő, újságíró (megh. Los Angeles, 1978. jan. 29.). Komáromi érettségi után ugyanitt lett újságíró az 1930-as években, a II. vh. éveiben elbeszéléskötetei és regényei jelentek meg. 1945 után emigrált, 1951-től az USA-ban élt, ahol szintén kiadott néhány kötetet (Ezüstkönny címmel pl. életrajzi regényt írt 1977-ben). 2003-tól minden évben Nehéz Ferenc Emléknapot tartanak szülőfalujában, 2008-ban ugyanitt felavatták a mellszobrát (Mag Gyula munkája), ugyanezen évben Két harangszó ölelkezett címmel válogatott novelláit adták ki Bp.-en..
Forrás: BORBÁNDI, CSSZMIL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Janics Kálmán
1912. dec. 29-én Vágkirályfán szül. Janics Kálmán történész, közíró (megh. 2003. aug. 20.). Pozsonyban érettségizett, s ugyanott szerzett orvosi diplomát 1937-ben, azóta Szlovákia különböző településein: Trencsénben, Komáromban, Nádszegen, 1946-tól 1978-ig Joslván dolgozott orvosként, majd miután politikai okból állásából elbocsátották, visszaköltözött szülőfalujába. A csehszlov. magyarság 1945–1948 közti üldöztetését feldolgozó, több kiadást megért A hontalanság évei első ízben ízben Nyugaton, Münchenben jelenhetett csak meg 1979-ben. Közíróként ugyancsak a csehszlov. magyarság helyzetével összefüggő kérdésekkel, illetve a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. 2006-ban szülőfalujában felavatták mellszobrát (Szabó László alkotását).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Jenő
1914. márc. 16-án szül. Pozsonyban Nagy Jenő rádiós újságíró, szerkesztő, riporter, Nagy Irén férje (megh. uo., 1992. szept. 8.). Komáromi érettségi után Prágában, Pozsonyban, Pécsett volt egyetemi hallgató, 1934-től rádiózott, különböző foglalkozásokat végigpróbált, 1951–1969 között rádiós szerkesztő, ill. riporter Pozsonyban, azután 1968-as szerepvállalásáért állásából elbocsátották, s csak 1989 után rehabilitálták. Emlékezései halála évében jelentek meg Emberek és élmények címmel..
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vadász Ferenc
1916. jún. 22-én szül. Komáromban Vadász Ferenc író, emlékiratíró. Tizennyolc éves korától szlovákiai magy. lapok tudósítója, 1939–1945 között háborúellenes tevékenysége miatt börtönbe zárták, ill. koncentrációs táborba küldték, 1949-től Bp.-en újságíró. Számos regényt, több önéletrajzi visszaemlékezést írt.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csukás István
1917. márc. 23-án szül. Csicsón Csukás István irodalomtörténész. A komáromi bencéseknél érettségizett, Bp.-en kapott magy.–latin szakos tanári oklevelet 1941-ben, majd különböző vidéki középiskolák tanára, 1958-tól főiskolai, ill. egyetemi tanár Szegeden. A magy.–szlov. irodalmi kapcsolatok kutatója, könyvet írt Ady, majd Petőfi szlovák recepciójáról.
Turczel Lajos
1917. szept. 2-án Ipolyszalkán szül. Turczel Lajos irodalomtörténész, kritikus, művelődéstörténész (megh. Érsekújvár, 2007. szept. 26.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Ipolyságon kezdte, Érsekújvárban érettségizett, Bp.-en végzett jogot 1942-ben. 1951-től Komáromban gimnáziumi tanár, majd igazgató, 1954-ben Pozsonyban tanári oklelevet szerzett, ettől kezdve ugyanitt főiskolai, majd egyetemi tanár (egy időben tanszékvezető). A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom egyik legnagyobb hatású kritikusa és irodalom-, ill. művelődéstörténésze, a magyar irodalom- és művelődéstörténet-írást számos eredménnyel, korszakmonográfiával, forrásfeltárással, dokumentumközléssel gazdagította. Legfontosabb műve a Két kor mezsgyéjén (1967) c. az 1918–1938 kö... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZEBERÉNYI-1, SZEBERÉNYI-4, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Siposs Jenő
1920. júl. 1-jén szül. Somorján Siposs Jenő színész, színműíró, színházi publicista (megh. Komárom, 1997. aug. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Komáromban, Érsekújvárban, Dunaszerdahelyen folytatta, Bp.-en végzett jogot 1948-ban. 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház színésze, ill. irodalmi titkára volt. Színművei, bohózatai révén az 1950–1970-es évek műkedvelő színjátszó csoportjainak népszerű szerzője, színház-népszerűsítő írásai fontos szerepet töltöttek be.
Forrás: CSSZMIL, MSZL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Földes Sándor
1921–1925 között Komáromban élt Földes Sándor költő, író, drámaíró, közíró (Temesvár, 1895. jan. 12. – Bp., 1968. jún. 18.). A Magyar Tanácsköztársaság emigránsaként került a városba, tevékenyen részt vett a kommunista párt helyi szervezetének munkájában. Bekapcsolódott a két vh. közti csehszlov. magy. irodalomba, szoros kapcsolatban állt Fábry Zoltánnal. Vers-, elbeszélés- és színműkötetei jelentek meg.
Erdélyi Zsuzsanna
1921. jan. 10-én szül. Komáromban Erdélyi Zsuzsanna (Dobozy Elemérné) folklorista, Erdélyi János unokája, Erdélyi Pál lánya, T. Erdélyi Zsuzsanna nővére, a 20. sz. második felének kiemelkedő magy. néprajzkutatója. Szüleivel kora gyermekkorában Bp.-re került, itt folytatta tanulmányait, , s itt végzett egyetemet is. Főleg a vallásos népköltészet, ill. az archaikus népi imádságok gyűjtése és kutatása terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Hegyet hágék, lőtőt lépék (1974) c. archaikus imádsággyűjteménye több kiadásban is megjelent (az utóbbi időkben a pozsonyi Kalligramnál).
Forrás: MÉL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Koller Gyula
1924. ápr. 1-jén szül. Pozsonypüspökin Koller Gyula (Kellő Gyula) egyházi író, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. katolikus egyház jelentős személyisége, szervezője. Iskoláit szülővárosában, ill. Pozsonyban, Komáromban, Esztergomban végezte, 1946-ban szentelték pappá Pozsonyban. Különböző beosztásokban számos helyen teljesített szolgálatot, 1950–2000 között Melleken, Vágkirályfán, Somorján, Vajkán, Boldogfán plébános. A rendszerváltás után katolikus egyházi könyvkiadót (Glória) hozott létre, 1990–2000 között a Remény c. szlov. magy. katolikus hetilap főszerkesztője volt. Hittan- és imakönyveket írt és fordított, megjelentek igemagyarázatai, életrajzai (Magvetők életútja, 2002).
Arató Endre
1921. nov. 8-án Komáromban szül. Arató Endre történész (megh. Bp., 1977. aug. 30.). Suülővárosában tett érettségi után Bp.-en szerzett diplomát 1948-ban, s itt működött tovább, előbb mint főhivatalnok, később mint tudományos kutató, egyetemi tanár. Elsősorban a szlov.–magy., ill. csehszlov.–magy. történelmi kapcsolatok, valamint a 19–2. sz.-i kelet-európai történelem körében tett közzé alapvető monográfiákat, tanulmány- és dokumentumköteteket.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fügedi Elek
1922. máj. 7-én Komáromban szül. Fügedi Elek műfordító. 1949-től Pozsonyban élt, főleg szlovák és cseh költőket fordított magyarra.
Bodnár Lajos
1922. aug. 25-én szül. Mátyócon Bodnár Lajos néprajzi gyűjtő, helytörténész. Mezőgazdasági szakképesítést szerzett Munkácson, ill. Komáromban, Nagykaposon élt és dolgozott, néprajzi és helytörténeti közleményei, könyvei jelentek meg.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bertók Imre
1922. aug. 30-án szül. Kéménden Bertók Imre tankönyvíró, nyelvész, pedagógiai szakíró. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet 1956-ban. Ezt követően Kéménd, Párkány, Vágsellye, Komárom voltak működésének állomásai, míg végül 1965-ben Pozsonyba került előbb tanfelügyelőnek, később pedagógiai intézeti, majd szakkiadói vezető lett, kutatóként, szakíróként főleg a nyelvoktatás módszertanával, ill. különböző nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mózsi Ferenc
1924. máj. 3-án szül. Pozsonyban Mózsi Ferenc pedagógiai szakíró, zeneesztéta, zenepedagógus, tankönyvíró. Érsekújvárban érettségizett, majd zene–képzőművészet, ill. magy.–történelem szakos végzettséget szerzett Pozsonyban. Komáromban pedagógiai iskolai tanár, Pozsonyban előbb minisztériumi főhivatalnok, majd tanszékvezető egyetemi tanár volt. Tankönyvek, módszertani kiadványok és segédkönyvek szerzője, összeállítója, főleg az irodalmi és művészeti nevelés, valamint az anyanyelvi oktatás, ill. a kétnyelvűség kérdéseivel foglalkozott.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Komáromi Ressl János
1924. júl. 13-án Komáromban szül. Komáromi Ressl János író (megh. uo., 1962. jan. 3.). Szülővárosában érettségizett, Bp.-en járt egyetemre, Pozsonyban kezdett tanítani, de súlyos betegsége miatt hazatért Komáromba. Posztumusz regénye a Ráckerti orgonák (1971, 2006).
Marczell Béla
1924. okt. 14-én szül. Kisudvarnokban Marczell Béla néprajzkutató, múzeumigazgató. Komáromi érettségi után Bp.-en szerzett magy.–történelem szakos diplomát 1950-ben, ezt követően Dunaszerdahelyen tanított, majd 1960-tól 1986-ig a Csallóközi Múzeum munkatársa – 1961–1976 között igazgatója – volt. Főként a népszokásokkal és a hidelemvilággal foglalkozott, ismeretterjesztő és adatközlő írások szerzője.
Szénássy Zoltán
1925. okt. 10-án szül. Komáromban Szénássy Zoltán irodalom-, művelődés- és helytörténész, Komárom történetének, híres személyiségei életművének legalaposabb 20. sz.-i kutatója, számos tanulmánykötet, monográfia szerzője, szöveg- és dokumentumgyűjtemények összeállítója. Pápán érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári oklevelet, ezt követően nyugdíjazásáig gimnáziumi tanár volt szülővárosában, jelenleg is itt él.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bábi Tibor
1925. okt. 30-án szül. Bábon Bábi Tibor (Poczkody) költő, publicista, kritikus, műfordító (megh. Pozsony, 1978. jún. 23.). Tanulmányait szülőfalujában és Vágtornócon kezdte, gimnáziumba Érsekújvárban, ill. Bp.-en járt, majd 1949 utáni főiskolai tanulmányait megszakítva újságíró, ill. szerkesztő lett pozsonyi magy. lapoknál (közben, az 1950-es évek első felében rövid ideig Komáromban színházi dramaturg, Szepsiben könyvesbolti eladó volt). A II. vh. utáni csehszlov. magy. ir. egyik számottevő indulása az övé, a csehszlov. magy. költőszet fontos darabjait és köteteit írta meg az 1950–1960-as években, később költőként elhallgatott s publicisztikai köteteket tett közzé.
Forrás: CSSZMIL, MÉL-1, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Erdélyi Ilona, T.
1926. dec. 27-én szül. Komáromban T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, Erdélyi János unokája, Erdélyi Pál lánya, Erdélyi Zsuzsanna húga. Szüleivel már kisgyermekként Bp.-re került, itt járta iskoláit is, magy.–olasz szakon végzett.Nagyapja, Erdélyi János hagyatékának kutatása és kiadása, ill. a reformkori magy. ir. mellett a magy.–német–olasz kapcsolatokkal foglalkozik.
Böszörményi János
1928. jún. 10-én szül. Perbetén Böszörményi János helytörténet-író, pedagógiai író, tankönyvíró (megh. Komárom, 1993. okt. 6.). Pápán érettségizett 1950-ben, Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári képesítést 1954-ben, Nagykeszin, Csallóközaranyoson, Dunamocson tanított, 1968-ban kormányhivatali főtisztviselő Pozsonyban, 1970 után állásából elbocsátották, s csak 1989-ben rehabilitálták, megírta Dunamocs történetét.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Jakab István
1928. szept. 29-én szül. Nagyráskán Jakab István nyelvész, nyelvművelő. 1958-ban szerzett magyar szakos tanári képesítést Pozsonyban. 1956–1961 közt Nagymegyeren tanított, majd nyugdíjazásáig, 1994-ig a pozsonyi Komenský (Comenius) Egyetem oktatója volt. Jelenleg Komáromban él. Tudományos munkássága mellett nyelvművelő tevékenysége is számottevő. Tucatnyi szakmonográfiát és nyelvművelő könyvet írt.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szeberényi Zoltán
1930. aug. 11-én szül. Komáromban Szeberényi Zoltán irodalomtörténész, kritikus. Gépészeti technikumban érettségizett szülővárosában 1953-ban, magyar szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban 1957-ben, ezt követően 1960-ig gimnáziumi tanár Galántán, majd nyugdíjazásáig, 1995-ig a nyitrai tanárképző főiskola tanára (két alkalommal is tanszékvezetője, majd docense) volt. Komáromban él, többek között Győry Dezsőről, Turczel Lajosról, Duba Gyuláról, Ozsvald Árpádról írt monográfiát, kétkötetes arcképcsarnokot tett közzé a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. írókról (Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999, 2000–221).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Simkó Tibor
1931. febr. 8-án szül. Pozsonyban Simkó Tibor költő, író (megh. uo., 1998. ápr. 10.). Komáromban érettségizett, számos foglalkozást végigpróbált, az 1960-as évek második felében újságíró volt Pozsonyban. Verseket (Pólusok, 1967), elbeszéléseket (Akkor tavasszal, 2000) írt, gyermekverseivel a 20. sz.-i magy. gyermekvers-költészet legjobbjai közé tartozik, különösen a több kiadást megért Tikirikitakarak (1977, 1983, 1991, 2004) c. verseskötete közkedvelt.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fecsó Pál
1933. jan. 2-án Kassán szül. Fecsó Pál költő (megh. Torna, 2004. jan. 3.). Komáromban érettségizett, Rozsnyón tanítói képesítést nyert, majd előbb Tornagörgőn, 1958-tól pedig Tornán tanított s élt, két verseskötete jelent meg..
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kulacs Dezső
1933. júl. 20-án szül. Medvén Kulacs Dezső oktatáskutató, pedagógiai szakíró, tankönyvszerző (megh. 2002. nov. 27.). Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári oklevelet 1958-ban. Galántán kezdett tanítani, majd haláláig Nyitrán volt főiskolai oktató. Módszertani szak- és kézikönyvek, főiskolai jegyzetek szerzője.
Forrás: CSSZMIL, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-05-ht-Pintes-Bucsu
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ferenczy Anna
1933. aug. 16-án Nyitragerencséren szül. Ferenczy Anna (Sedilek Milánné) színész, író. 1949-től a pozsonyi Állami Faluszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház színésze (2008-tól Örökös Tag), a (cseh)szlovákiai magyar színjátszás jelentős alakja, a fiatal tehetségek jutalmazására 1993-ban létrehozta a Ferenczy Anna-díjat. Önéletrajzi regényeket (Napraforgók,1983–1984, Pitypangkoszorú, 1991), valamint mesekönyveket írt.
Forrás: CSSZMIL, EDUS, MSZL, SZŐKE-VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Liptay Lothar
1933. nov. 5-én szül. Dunamocson Liptay Lothar vallástörténész, valláskutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett 1953-ban. 1959-ben Prágában végzett teológiát, majd Rimaszombatban, Perbetén, Pozsonyban, Vajánban, Érsekújvárban lelkész, 1969–1970-ben az edinburghi református teológia ösztöndíjasa. 1980-ban Svájcba emigrált. Vizsgálódásai főként a buddhizmusra és a hinduizmusra, valamint a vallások párbeszédére összpontosulnak. Magyarul két könyve ismert (A keresztyénség viszonya más vallásokhoz, 2003, Az Abszolútum odisszeája a buddhizmusban, 2005).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, http://www.kalligram.com/start.php?id=4&id_row=160&detail=1&PHPSESSID=fd30dbbb0a8e48319ae01095f08e492c
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Telekiné Nagy Ilona
1933. dec. 27-én szül. Terbeléden Telekiné Nagy Ilona nyelvész. Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett tanári oklevelet, Füleken, Ghymesen, Nyitrán tanított (itt előbb gimnáziumi, majd főisjkolai tanár volt), kutatói érdeklődése főleg a névtan területére összpontosult, szaktanulmányok, monográfiák, főiskolai és középiskolai tankönyvek szerzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Somogyi Mátyás
1935. febr. 7-én szül. Amadékarcsán Somogyi Mátyás szerkesztő, helytörténeti író. Komáromban érettségizett, Pozsonyban végzett magy.–szlov. szakon, ezt követően előbb Pozsonyban, majd Prágában újságíró.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Klimits Lajos (1935–1996)
1935. márc. 27-én szül. Pozsonyban Klimits Lajos (Kisbán Lajos) színműíró, dramaturg, kiadóigazgató, színműfordító (megh. uo., 1996. ápr. 15.). Szülővárosában tanult, itt dramaturgiát is itt végzett, majd színházi dramaturg lett Komáromban. 1959-től rádiódramaturg és -rendező Pozsonyban, 1980-tól minisztériumi főhivatalnok, később a Madách Könyvkiadó igazgatója. Színműveket, rádiójátékokat írt.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Lajos, Zs.
1935. szept. 28-án Szklabonyán szül. Zs. Nagy Lajos (Nagy Lajos, Zsélyi Nagy) költő, író (megh., uo., 2005. jún. 13.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. költészet jelentős alkotója. Iskoláit Zsélyben kezdte, Komáromban érettségizett 1954-ben, majd egyetemi tanulmányait félbehagyva, rövid vidéki tanítóskodás után 1958-ban újságíró lett Pozsonyban. Költői pályáján második kötete, az 1968-as Tériszony jelentett váltást, iróniája, ill. öniróniája, groteszk valóságszemlélete egyszersmind a II. vh. utáni csehszlov. magy. költészetbe is fordulatot hoztak. Jelentős verseskönyve volt még az Isapur panaszai (1977), karcolataiból, humorisztikus és szatirikus írásaiból ugyancsak több kötetet adott ki, ismertek gyermekverskötetei is (Megfogtam a tündér... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, DUSZA, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tőzsér Árpád
1935. okt. 6-án szül. Gömörpéterfalán Tőzsér Árpád költő, esszéista, irodalomkritikus és -történész, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező, a II. vh. utáni (cseh)szlov magy., ill. a magy. ir. jelentős alkotója. Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett 1960-ban magy.–szlov. szakos tanári képesítést. Ezután újságíró, ill. lapszerkesztő Pozsonyban (1960–1971 között), főiskolai tanár Nyitrán (1971–1976 között), könyvkiadói szerkesztő, valamint egyetemi tanár, majd újból szerkesztő Pozsonyban (1976-tól máig). Az 1958-as Fiatal szlovákiai magyar költők antológia hangadójaként mutatkozott be, azóta számos, a szlov. magy. ir.-ban fordulatot hozó, s a magy. kritika által is magasan értékelt vers-, tanulmány- és esszékötet szerzője, műfordításai... Tovább...
Forrás: ALABÁN, CSSZMIL, PÉCSI, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Sződy Viktor
1936-ban szül. Nagykaposon Sződy Viktor (Sztaskó) író. Később Eperjesre költöztek, Kassára, majd Komáromba járt középiskolába az 1950-es években, novellákat, elbeszéléseket közölt az 1950–1960-as évek fordulóján csehszlov. magy. lapokban. 1965-ben Bp.-re települt. Mélyszántás (1995) címmel csehszlov. éveire való visszaemlékezéseit, Sárkánybarlang (1997) c. kötete 1990-es évekbeli naplóját és három drámáját közli.
Koncsol László
1936. jún. 1-jén Deregnyőn szül. Koncsol László író, költő, irodalomkritikus, esszéíró, művelődéstörténész, műfordító. Iskoláit Sárospatakon kezdte, Komáromban érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos képesítést. Jelenleg is itt él. Főképp esszéírói, irodalomkritikai és művelődéstörténeti munkássága hézagpótló, jelentős irodalom- és művelődésszervező, ill. szerkesztői tevékenysége is (szerk. többek között. Csallóközi Kiskönyvtár ), 2002–2007 között a Szlovákiai Református Keresztyén egyház főgondnoka, ill. világi elnöke volt.
Forrás: FILEP-4, CSSZMIL, KOCUR, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kubička Kucsera Klára
1936. aug. 15-én szül. Léván Kubicska Kucsera Klára művészeti író, művészettörténész. Komáromban érettségizett, majd pozsonyi és prágai egyetemi évei lezárásaként művészettörténet–esztétika szakon szerzett tanári oklevelet 1959-ben. Számos képzőművészeti kiadvány szerkesztője, monográfiák, összefoglaló tanulmányok, áttekintések szerzője, a csehszlov. magy. képzőművészet egyik legalaposabb ismerője, a csehszlov. magy. művészettörténet szaktekintélye. Pozsonyban él.
Méry Margit
1936. okt. 1-jén Tardoskedden szül. Méry Margit (Tóth Margit, Méryné Tóth Margit) néprajzkutató. Komáromban érettségizett 1954-ben, majd szülőfalujában tanított 1961-ig, ezt követően – 1963–1968 között távúton néprajz szakot végzett – a Csemadok KB néprajzi szakelőadója, később az SZTA Néprajzi Intézetének kutatója Pozsonyban. Jelenleg is itt él, főbb kutatási területeit elsősorban a népviseletek és a népszokások adták, f. m.: Szlovákiai magyar népviseletek (Jókai Máriával közöse, 1998).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gergely József
1937. márc. 19-én szül. Füleksávolyon Gergely József költő, pedagógus, 1960–1973 között Léván középiskolai tanár, a Juhász Gyula Irodalmi Színpad rendezője (megh. Losonc, 2008. jan. 9.). Az 1968 utáni politikai megtorlások áldozata, 1990-ig csak fizikai munkásként dolgozhatott. Verseskötete 2000-ben jelent meg (Milyen szél). A komáromi Jókai Napokon 2008-tól Gergely József-díj is kiosztanak.
Dobi Géza
1937. márc. 26-án szül. Gútán zeneszerző, hegedűművész, zenei szakíró. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pilzenben folytatta, Pozsonyban hegedű szakot végzett, Komáromban él. Szlov. magy. költők gyermekverseit zenésítette meg (Fűben tücsök muzsikál, 1983; Szélhívogató, 1999), zenei lexikont írt (Magyar zeneszerzők lexikona tanulók számára, 2003, A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői A–Zs, 2004).
Erdélyi Géza
1937. ápr. 2-án Abarán szül. Erdélyi Géza ref. egyházi író, építészettörténész. 1953-ben Komáromban érettségizett, majd 1958-ban Prágában teológiát végzett, 1975-ben, ugyancsak Prágában, művészettörténészi oklevelet is szerzett. Ref. lelkészként többek közt Szalócon, Vígtelkén, Rozsnyón, Hanván működött, feldolgozta a betléri, ill. krasznahorkai Andrássy-könyvtárat, egyetemi tanár, 1996–2008 között ref. püspök. Hittudományi, ill. hitéleti dolgozatai mellett monográfiát írt Gömör vm. klasszicista építészetéről (1996). ... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gál Sándor
1937. nov. 29-én Búcson szül. Gál Sándor költő, író, drámaíró, közíró, közösségszervező (Gál Éva apja, Soóky László bátyja). A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom és közélet jelentős alakja, több tucatnyi könyv – verses- és novelláskötetek, regények, hangjátékok, irodalmi szociográfiák és riportok, esszé- és tanulmánykötetek, művelődéstörténeti monográfiák, gyermekkönyvek – szerzője. Különösen a költészet és a kispróza terén ért el kiugró eredményeket. Szülőfalujában, ill. Komáromban járt iskolába, 1959-ben Pozsonyban újságíró lett. Az 1960-as évek második felében Szencen élt, 1969-ben Kassára költözött, s itt működött csaknem két és fél évtizedig, ahol számottevő közéleti tevéklenységet is kifejtett (egyike volt pl. a Fábry Zoltán Ir... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Molnár János (1938–)
1938. jan. 16-án szül. Garammikolán Molnár János vallástörténész, orientalista. Párkányi érettségi után Prágában végzett teológiát 1963-ban, közben szemitológiát és arabisztikát is tanult. Előbb Pozsonyban mint segédlelkész működött, 1968-tól Prágában tudományos kutató, többször járt a Közel-Keleten, később egyetemi tanár Prágában, Pozsonyban, Komáromban (itt tanszékvezető), mindeközben egy időben lelkipásztorként is tevékenykedett Rétén, Boldogfán, Szencen.
Finta László
1938. febr. 22-én Komáromban szül. Finta László (Kőszeghy, Kőszeghy Finta, Kőszegi Finta) költő, író, rádiójáték-szerző (megh. uo., 2003). Verseskötete, mesekönyve jelent meg, egy mesejátéka (Lusta királyság (1984), s több rádiójátéka került bemutatásra.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy László Endre
1941-ben, tizenegy éves korában költözött szüleivel Rév-Komáromba Nagy László Endre (N. László Endre, Komárom, 1930. szept. 30. – Barcs, 2008. nov. 22.). Komáromban érettségizett, 1954-ben magy.–szlov. szakot végzett Pozsonyban, majd Somorján kezdett tanítani, de az 1956-os eseményekkel kapcsolatos állásfoglalása miatt elbocsátották. Fizikai munkás lett különböző helyeken, majd 1964-től újságíró Pozsonyban, de – ezúttal 1968-as magatartása miatt – megint távoznia kellett. Elemnt hát postai kézbesítőnek, majd Komáromba, 1988-ban pedig Magyarországra költözött. Mese- és népmese-feldolgozás-köteteket, ismeretterjesztő műveket adott ki (ez utóbbiakat főleg az aranymosásról), f. m.: Aranymosás a Kárpát-medencében (1988).
Sidó Ágnes, D.
1941. jan. 17-én szül. Komáromban D. Sidó Ágnes (Duka Zólyomi Árpádné) műfordító. Érsekújvárban érettségizett, Nyitrán magy.–szlov,–képzőművészet szakos képesítést szerzett, ezt követően Kürtön, majd Hidaskürtön tanított, 1969-től kormányhivatali szakelőadó, később könyvkiadói, majd rádiós szerkesztő Pozsonyban. Főleg 20. sz.-i cseh írókat ületett át magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mészáros László
1941. okt. 23-án szül. Negyeden Mészáros László kritikus, drámaíró, író. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, Komáromban gépipari szakközépiskolában érettségizett, Pozsonyban közgazdasági főiskolát végzett 1969-ben, azóta itt él, rendszerelmélettel, informatikával foglalkozik. Elbeszéléseket, aforizmákat publikál, kritikakötete jelent meg, színművei, rádiójátékai kerültek bemutatásra.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mácza Mihály
1942. febr. 24-én Kassán szül. Mácza Mihály történész, muzeológus. 1959-ben tett érettségit Szepsiben, Pozsonyban történelem–magy. szakot végzett 1964-ben, s néhány éves pozsonyi ténykedés után 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum szakdolgozója. A város történetének kutatója, idevonatkozó könyvek, szakközlemények szerzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Batta György
1943. jan. 10-én Rimaszombatban szül., de Tornalján nőtt fel, s itt is érettségizett Batta György költő, író, színműíró, publicista. Később Kassán szakérettségit tett, majd Nyitrán szerzett 1966-ban tanári oklevelet. Ezt követően Kassán, később Pozsonyban, végül Komáromban újságíró, több gyerekkönyve, ill. sportriportkötete is megjelent, Fábry Zoltánról is írt könyvet.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Albert Sándor
1943. máj. 24-én Nagykaposon szül. Albert Sándor pedagógiai szakíró, tankönyvíró, politikus. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Kassán érettségizett, majd itt szerzett gépészmérnöki oklevelet is 1966-ban, ezt követően középiskolai tanár, ill. igazgató, 1997-től egyetemi oktató Kassán, 2002-től parlamenti képviselő, 2004-ben az ő irányításával jött létre a komáromi Selye János Egyetem, melynek 2004–2008 rektora lett. Szakíróként főleg oktatásmódszertani kérdésekkekl fogllakozik, szlov. és magy. nyelven egyaránt publikál.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kmeczkó Mihály
1944. júl. 20-án szül. Buzitán Kmeczkó Mihály drámaíró, költő, színházi szakíró, dramaturg (megh. Komárom, 2004. jan. 21.). Szepsiben érettségizett, Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanítói oklevelet 1965-ben. Ezt követően tanító volt Nagyszarván, újságíró, ill. népművelő Pozsonyban, majd 1975–1991 között a komáromi Magyar Területi Színház és kassai Thália Színpada dramaturgja lett, ezután ismét újságíró. Bemutatott színművei, ill. színházi publikációi mellett verseskötete, novelláskönyve és regénye jelent meg.
Forrás: CSSZMIL, MSZL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fülöp Antal
Az 1940-es évek derekán, gyermekkorában került Komáromba Fülöp Antal író (szül. Bp., 1943. dec. 13.), s azóta itt él, a II. vh. utáni (cseh)szlovákiai magyar széppróza kiváló képviselője. Nagy visszhangot kiváltott elbeszéléskötetén (Kedvező pillanat, 1980) és regényén (Piszkos ember, 1992) kívül írt hangjátékot, s megjelent színmű- és verseskötete is.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Erdélyi Margit, L.
1945. ápr. 29-én szül. Hontfüzesgyarmaton L. Erdélyi Margit (Laczkóné) irodalomteoretikus, pedagógiai szakíró. Léván érettségizett 1962-ben, 1965-ben Nyitrán, 1980-ban Pozsonyban magy.–szlov. szakon végzett. Nyitrán, Nagyölveden, Nagysallón, Léván, Ipolyságon, Zselizen tanított, 1987-től főiskolai adjunktus, később tanszékvezető Nyitrán, 1998-tól egyetemi tanár Besztercebányán, 2004-től tanszékvezető, ill. dékán Komáromban. Főleg dráma-, ill. irodalomelémlettel foglalkozik, az Örkény-drámák jeles elemzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Cúth János
1947. jan. 1-jén szül. Búcson Cúth János író, szerkesztő. Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett 1968-ban, majd hajógyári munkás volt, 1976-tól pedig újságíró Komáromban, 1994-től Kanadában él, lapot szerkeszt. Elbeszéléskötete, regénye jelent meg.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nagy Irén
1949-től él Pozsonyban Nagy Irén (Zerinvári, Nagygorica, 1921. szept. 27.) író, Nagy Jenő felesége. Először 1941-ben került könyvelőnek Komáromba, majd 1945-ben visszatért a városba, ahonnan 1949-ben Pozsonyba vezetett az útja, itt 1951-től rádióbemondó lett. A II. vh. utáni csehszlov. magy. ir. első szakaszának sajátos hangú alkotója (regényei: Kiskisasszony, 1958, Fiatalok voltunk, 1965).
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szigeti László
1949. máj. 26-án szül. Dunaszerdahelyen Szigeti László író, publicista, szekersztő, könyvkiadó, művelődésszervező. Iskoláit szülővárosában, Pozsonyban, ill. Komáromban végezte, az 1970-es évek elejétől újságíró Dunaszerdahelyen és Pozsonyban (közben rövid ideig a kassai Thália Színpad dramaturgja volt). Az 1989-es rendszerváltás egyik szlovákiai főszereplője, 1992-ben Kalligram néven könyvkiadót, ill. folyóiratot alapított, azóta mindkettő az összmagyar szellemi élet fontos orgánuma lett. Publicisztikai munkássága mellett jelentős beszélgetőkönyveket készített (pl. Bohumil Hraballal, Mészöly Miklóssal). Szülővárosában él.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kiss Péntek József
1951. okt. 19-én szül. Komáromban Kiss Péntek József (Kiss József) színházi szakíró, közíró, költő, színműíró, színházi dramaturg, rendező, színigazgató. Szülővárosában érettségizett 1971-ben, gimnazista kora óta részt vesz – rendezőként, dramarugként, szervezőként, szaktanácsadóként, társulatok vezetőjeként – az amatőr színjátszó mozgalomban. 1999–2003 között Komáromi Jókai Színház igazgatója volt.
Soóky László
1952. febr. 24-én szül. Búcson Soóky László (Gál), költő, író, hang- és színjátékszerző, Gál Sándor öccse. Komáromban érettségizett 1970-ban, különböző foglalkozások után 1977-től népművelő, polgármester, színházi dramaturg, újságíró. Verseskötetei mellett elbeszéléskötetet is kiadott (A dzsungel törvénye, 1994), hangjátékait sugározta a rádió, színpadi művei és átiratai amatőr kisszínpadok, ill. bábszínpadok műsorán szerepeltek, fontos színikritikákat, ill. publicisztikákat írt. Marcelházán él.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Trugly Sándor
1952. dec. 19-én szül. Komáromban Trugly Sándor régész, muzeológus. Komáromban érettségizett, Bp.-en szerzett magy.–régészet szakos oklevelet 1976-ban, ettől kezdve a komáromi Duna Menti Múzeum régésze, a népvándorlás, ill. a magy. honfoglalás korának kutatója, f. m.: Griffek és oroszlánok népe (1994).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Peres Imre
1953. jan. 2-án szül. Beszteren Peres Imre nemzetközi elismertségű ref. teológus, egyháztörténész, ókorkutató, tanszékvezető egyetemi tanár. 1972-ben Kassán építészeti szakközépiskolában, 1973-ban Pozsonyban gimnáziumban érettségizett, 1978-ban ev. teológiát végzett Prágában. Lelkészi szolgálatot teljesített Pozsonyban, teológiai akadémiai, ill. tanszékvezető egyetemi tanár Komáromban, az újszövetségi teológia, a hellenisztikus vallás, az antik görög szövegek, ill. az ókori görög sírfeliratok nemzetközileg elismert szakértője, eddigi nyolc könyve közül a Görög sírfeliratok és az újszövetségi eszkatológia című 2003-ban német nyelven jelent meg.
Szénássy Árpád
1953. márc. 20-án szül. Komáromban Szénássy Árpád helytörténész, művelődésszervező, könyvkiadó (megh. uo., 2006. dec.). Szülővárosa épészeti középiskolájában érettségizett, Prágában agrármérnöki oklevelet szerzett. Helytörténeti monográfiák, tanulmányok szerzője, bibliográfiák, dokumentumkötetek összeállítója. Létrehozta a KT Könyvkiadót, a Múltunk Emlékei c. honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai magazint, megszervezte és kiadta a Tájak–Korok–Múzeumok szlovákiai (felvidéki) sorozatát, művelődési és kultúrtörténeti intézetet alapított, a Jókai-díj megálmodója, számos egyéb kezdeményezés ötletgazdája és megvalósítója.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kocsis Aranka
1953. dec. 8-án Bálványszakállason szül. Kocsis Aranka néprajzkutató, szerkesztő. Komáromi érettségi után magy.–néprajz szakot végzett Bp.-en 1977-ben, ezt követően Pozsonyban levéltáros, újságíró, néprajzi szakelőadó, lap-, ill. kiadói szerkesztő. Somorján él, elsősorban társadalomnéprajzzal, ill. a népművészet vizsgálatával foglalkozik.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tóth László
1954-ben költözött Izsára édesanyjával Tóth László (Budapest, 1949. szept. 26.) költő, író, művelődéstörténész, műfordító, szerkesztő. Komáromban érettségizett, ezt követően újságíró, szerkesztő Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, színházi dramaturg Komáromban, 1986–2005 között ismét Bp.-en élt, azóta előbb Pozsonyban, majd 2008-tól újból Dunaszerdahelyen. Két kötetben feldolgozta a komáromi magy. színjátszás történetét („...miként hajdan az apostolok", 1997, Déryné nyomában, 1998), összegyűjtött verseit s azok kritikai recepcióját Átváltozás, avagy az „itt" és az „ott" (2003) c. kötete tartalmazza.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó G. László
1955. aug. 30-án szül. Gútán Szabó G. László (Szabó László) újságíró, színházi és művészeti író, filmkritikus, műfordító. Szülővárosában kezdte tanulmányait, Komáromban érettségizett, Pozsonyban számítástechnika szakot végzett, azóta újságíró ugyanott. A kortárs szín-, film- és képzőművészet legjelesebbjeit megszólaltató művészinterjúiból, azok munkásságát elemző művészportréiból több kötetnyit is kiadott, bp.-i színházak részére színműveket fordított.
Liszka József
1956. ápr. 6-án szül Köbölkúton Liszka József néprajzkutató, szakíró, muzeológus, Cs. Liszka Györgyi bátyja. Az 1980-as évek közepétől a (cseh)szlovákiai magyar tudományosság, ill. néprajzkutatás széles körben értékelt alkotója. Összeállította a szlovákiai magyar nemzetiség etnográfiai és folklorisztikai bibliográfiáját, feltárta a magyar néprajzkutatás történetét Szlovákiában, összefoglalást készített a dél-szlovákiai magyar tájházakról és néprajzi gyűjteményekről, több ízben foglalkozott a népi vallásosság témakörével, szlovákul és németül is megjelent A szlovákiai magyarok néprajza c. monográfiája. Tudomány-, intézmény- és közösségszervező munkássága is jelentős. Érsekújvárban érettségizett (1975), Bp.-en néprajz–régészet szakot végzett ... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, http://www.foruminst.sk/index.php?p=&t=a&xp=&Data_Id=4&From=0&Col=1&MId=&Lev=&Ind=36&P=index,hu,
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Farnbauer Gábor
1957. máj. 6.án itt szül. Farnbauer Gábor költő, az 1980–1990-es évek (cseh)szlov. magy. irodalmának – különösen Az ibolya illata (1992) c. „gondolatregényével" – Mo.-n is nagy visszhangot keltett alkotója. Jelenleg Pozsonyban él.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Illés Anna
1957. jún. 7-én Tiszacsernyőn szül. Illés Anna (Hernádi Tiborné, Hernádi Anna) műfordító. Pozsonyban diplomázott szlov.–magy. szakon, 1984-től Komáromban él. Kortárs cseh és szlov. műveket fordít magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Angyal Béla
1958. máj. 22-én szül. Gútán Angyal Béla politikatörténész, helytörténész, politikus. Tanulmányait Gútán, Komáromban, ill. Prágában végezte, itt villamosmérnöki oklevelet szerzett 1982-ben. Ezután egy szolgáltató vállalat munkatársa Komáromban, majd alpolgármester szülővárosában (1994–1998), később központi államigazgatási intézmények vezető tisztségviselője. Néprajzi közlemények, helytörténeti kiadványok szerzője, feldolgozta a két vh. közti csehszlov. magy. Országos Keresztényszocialista Párt történetét.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csóka Ferenc
1959. nov. 27-én szül. Komáromban, de kétéves kora óta Nagymegyeren él Csóka Ferenc író, festő, zeneszerző. Az 1980-as évek második felétől publikál: meseregényeket, regényt, elbeszéléseket, írt rádiójátékot, amatőrszínház-történetet (Poloska, 2003), festéssel, zeneszerzéssel, videoklipp-készítéssel is foglalkozik.
Forrás: http://www.szmit.sk/modules.php?name=SzMIT&file=index&szmit=details&id=120
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kováts Piroska, F.
1960-ban Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet F. Kováts Piroska (Földesné, Bp., 1938. aug. 28.) műfordító, szerkesztő. Ezután középiskolai tanár volt Rozsnyón, majd Komáromban, 1974-től könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban. Számos könyvet fordított csehből és szlovákból.
Forrás: CSSZMIL, http://www.szmit.sk/modules.php?name=SzMIT&file=index&szmit=details&id=31
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Juhász Ilona, L.
1960. márc. 18-án szül. Rozsnyón L. Juhász Ilona néprajzkutató, bibliográfus, Liszka József felesége. Szülővárosában érettségizett, Debrecenben végzett néprajz szakon. Jelenleg Komáromban etnográfus, bibliográfus, Keszegfalván él. Feldolgozta Rudna temetkezési szokásait, éves szlovákiai magy. néprajzi bibliográfiái sorozatban jelennek meg.
Csehi Ágota
1966. márc. 27-én szül. Komáromban Csehi Ágota zongoraművész, zenei szakíró, zenepedagógis. Zenei tanulmányait Pozsonyban és Bp.-en végezte, majd zongoratanár Komáromban, egyetemi tanár Nyitrán. Bartók szlovákiai vonatkozásainak kutatója, szakktanulmányok szerzője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Németh István, Z.
1969. márc. 28-án szül. Komáromban Z. Németh István (Zánkay N. István, Jonathan J. Joker) költő, író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett 1987-ben, majd alsó tagozatos tanítói oklevelet szerzett Nyitrán 1991-ben. Ezt követően lap, majd könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban, 2000-től Csicsón tanít. Verseskönyvei, elbeszéléskötetei, regényei, gyermekkönyvei jelentek meg, ir. paródiáit és humoreszkjeit Nincs meneqés címmel rendezte kötetbe (2001).
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fábián Nóra (Korber Alica, Fábián N.)
1970. ápr. 11-én Komáromban szül. Fábián Nóra (Fábián N., Korber Alica) író. 1998 óta Magyarországon él, novelláskötetei jelentek meg.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Vajda Barnabás
1970. aug. 10-én Dunaszerdahelyen szül. Vajda Barnabás irodalomkritikus, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pozsonyban végzett magy.–történelem szakon, majd Pozsonyban kezdett tanítani, jelenleg egyetemi oktató Komáromban. Irodalom- és művelődéstörténeti érdeklődése mellett a történelemtanítás módszertanával is foglalkozik. Eddig Sigmund Freud és a XX. század eleji magyar irodalom (2005) címmel, ill. Monoszlóy Dezsőről (2006) írt monográfiát
Vida Gergely
1973. dec. 31-én szül. Komáromban, de kezdettől Csiliznyáradon él Vida Gergely költő, kritikus. Pozsonyban végzett egyetemet, Dunaszerdahelyen középiskolai tanár. Versesköteteit mind Szlovákiában, mind Magyarországon kedvező szakmai visszhang fogadta.
Keserű József
1975. április 13-án szül. Párkányban Keserű József irodalomkritikus, irodalomtörténész. Ugyanitt járt alapiskolába és gimnáziumba, Nyitrán szerzett magyar nyelv – filozófia szakos képesítést 1998-ban. Komáromban kezdett tanítani, jelenleg is itt egyetemi oktató.
Forrás: CSSZMIL, http://www.szmit.sk
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Krojer Angi
1975. nov. 23-én szül. Komáromban Krojer Angi (Örs Babett) költő. Gyermekkorában Hetényen élt, Nyitrán szerzett magy.–filozófia szakos tanári oklevelet. Dunaszerdahelyen él, verseskötete jelent meg.
Gazdag József
1977. máj. 3-án Kassán szül. Gazdag József író, újságíró, Kilátás az ezüstfenyőkre (2004) c. első novelláskötete jelentős kritikai visszhangot keltett Magyarországon is. Pozsonyban és Komáromban él.
Kocur László
1977. jún. 16-án Komáromban szül. Kocur László irodalomtörténész, irodalomkritikus. Iskoláit szülővárosában kezdte, Szegeden szerzett magy.–komparisztika szakos oklevelet, majd újságíró lett Pozsonyban. Kritikusként kortárs szlov. magy. ir.-mal foglalkozik, több dolgozatot írt a Prágai Magyar Hírlapról.
Nagy Péter, H.
A 2000-es évek elejétől Érsekújvárban él H. Nagy Péter (Bp., 1967. szept. 8.) irodalomtörténész, kritikus, esszéista. Tanulmányait szülővárosában végezte, jelenleg Nyitrán, ill. Komáromban egyetemi előadó. Lapot és könyvsorozatokat szerkeszt, többek közt könyvet írt Ady Endréről, Zalán Tiborról, Juhász R. Józsefről, egyéb tanulmánykötetei mellett külön kötetet szentelt a szlov. magy. költészet 1989 utáni paradigmaváltásának (Hagyománytörténés, 2007).
[ Vissza ]





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 6.19 másodperc