Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Június
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 20176
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

Losonc (v. Nógrád vm.) - Lučenec (Losonci j.)
Csúzi Cseh Jakab
1639-ben szül. Losoncon Csúzi Cseh Jakab, ref. egyházi író, Csúzi Cseh János és Csúzi Cseh József apja (megh. Pápa, 1695. márc. 22.). Külföldi tanulmányai után, 1668-tól Komáromban másodlelkész, innen azonban ref. híveivel együtt 1673-ban elűzték. Szülővárosába ment prédikátornak, 1674-ben Pozsonyban elfogták, s csak 1676-ban szabadult. Ekkor ismét Losoncra lelkésznek, majd további helyeken teljesített szolgálatok után Pápán kötött ki. Ismertek hitvitázó, elmélkedő, ill. vallásos tárgyú könyvei, alkalmi versei, beszédei.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csúzi Cseh János
1677 k. szül. Losoncon Csúzi Cseh János orvosi szakíró, ref. egyházi író, Csúzi Cseh Jakab fia, Csúzi Cseh József bátyja (megh. Győr, 1732. ápr. 28.). Tanulmányai befejeztével többek közt Győrben volt lelkész, ill. orvos, imakönyvet adott ki, de a köszvényekről szóló orvosi értekezést is írt.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ráday Pál
1677. júl. 2-án Losoncon szül. Ráday Pál költő, politikai író, diplomata (megh. Pécel, 1733. máj. 20.). II. Rákóczi Ferenc kancelláriájának vezetője volt, 1710-ig részt vett a Mercurius Veridicus ex Hungaria szerkesztésében és cikkeinek írásában. Politikai publicisztikája, önéletírása, vallásos versei kora kiemelkedő alkotásai közé számítanak. Mecénási tevékenysége is jelentős volt. Könyv- és dokumentumgyűjteménye az alapja a bp.-i Ráday-könyvtárnak. Ráday Pál sírja a Ráday családnak a losonci ref. temetőben levő, emléktáblával jelölt sírboltjában van.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bél Mátyás
1684. márc. 22-én szül. Ocsován (Nagyócsán) Bél Mátyás történetíró, geográfus, Magyarország első rendszerbe foglalt leírásának elkészítője, Bél Károly András apja (megh. Pozsony, 1749. aug. 29.), a 18. sz. egyik legjelentősebb magyarországi tudós egyénisége. Szülöfalujában, Losoncon, Kálnón, Alsósztregován, Besztercebányán, Pozsonyban nevelkedett, majd Németországban tanult. Hazatérte után, 1708-tól Besztercebányán, 1714-től Pozsonyban tanított, a pozsonyi ev. gimnáziumot európai színvonalra emelte. Tankönyveket, ill. latin nyelvű újságot (Nova Posoniensia, 1720–1721, ez az első rendszeresen megjelenő magyarországi újság), magyar és szlovák katekizmust és egyháztudományi művet, német imakönyvet adott ki, magy. nyelv- és irodalomtörténetet ... Tovább...
Forrás: MÉL-1, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hatvani István
1718. nov. 21-én szül. Rimaszombatban Hatvani István orvos, természettudós, polihisztor (megh. Debrecen, 1786. nov. 15.). Iskoláit szülővárosában és Losoncon kezdte, tanított többek között Komáromban, Losoncon, egy időben lelkészként, ill. a mértan és a bölcselet professzoraként is működött, foglalkozott orvoslással, csillagászattal, fizikai kísérleteket végzett.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Cornides Dániel
1732. júl. 1-jén Liptószentmiklóson szül. Cornides Dániel történész (megh. Pest, 1787. okt. 4.). Iskoláit Körmöcbányán, Losoncon, Pozsonyban (itt Bél Mátyás tanítványa volt), majd külföldön végezte, ezután nevelő Erdélyben, 1784-től Pesten egyetemi tanár, főleg középkorkutatással foglalkozott, írt Anonymusról, a régi magyarok vallásáról, fontos forrásmunkákat tett közzé stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kármán József (1738–1795)
1738. szept. 29-én szül. Losoncon Kármán József egyházi író, Kármám József (1768–1795) apja (megh. uo., 1795. ápr. 5.). Tanulmányai befejezése után 1762-től szülővárosában ref. lelkész, később esperes, majd szuperintendens.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Wallaszky Pál
1742. jan. 29-én Bagyánban szül. Wallaszky Pál irodalomtörténész (megh. Jolsva, 1824. szept. 29.). Középiskolába Selmecbányán, Rimaszombatban, Pozsonyban járt, ugyanitt bölcseletet és teológiát is végzett, többek közt Losoncon is nevelősködött, 1783-tól Jolsván paposkodott. Ő adta ki – latinul – az első magy. rendszeres irodalomtörténetet (1785-ben).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kármán József (1768–1795)
1768. márc. 14-én szül. Losoncon Kármán József író, lapszerkesztő, Kármán József (1738–1795) fia (megh. uo., 1795. jún. 3.). Szülővárosában, Bécsben és Pozsonyban tanult, majd Pestre került. Rövid pályafutása alatt a magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb életművét hozta létre, ezen belül is kiugró teljesítmény A nemzet csinosodása (1794) c. művelődési programja, valamint a Fanni hagyományai (1795) c. napló- és levélregénye. Uránia c. folyóiratát 1794-ben indította el. Síremléke szülővárosa ref. temetőjében található, a ref. templom mellett 1895-ben szobrot állítottak neki, 1969-ben a szülőháza helyén álló épületen 1969-ben emléktáblát kapott. A városban Kármán József Kör, ill. Kárrmán József Színház működik, továbbá egy iskola és óvoda... Tovább...
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szászi János
1790–1794 között Losoncon volt nevelő Szászi János (17–18. sz. fordulója) iskoladráma-szerző, színműíró.
Lukács Pál
1801. márc. 21-én Kamocsán szül. Lukács Pál költő, ifjúsági író, korának népszerű szerzője, a magy. gyermekirodalom úttörője (megh. uo., 1873. aug. 15.). Losoncon végezte főiskolai tanulmányait, majd vándorszínész esztendők után nevelő volt az ország különböző vidékein, utoljára Kurtakeszin, azután visszavonult szülőfalujába, s az irodalomnak élt. Ismeretterjesztő műveket is írt. Sírja ma is megvan szülőfalujában, Pénzes István kis füzetet jelentetett meg róla („...s lettem a kicsinyek papja”. Lukács Pál és Kamocsa kapcsolata, 1996). 1993-tól szülőfalujában Lukács Pál Irodalmi és Kulturális Napokat tartanak, a község parkjában emléktáblát kapott.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bogyó Mihály
1806-ban Garamlökön szül. Bogyó Mihály ref. egyházi író (megh. Szentgyörgy, 1867. máj. 10.). Iskoláit többek közt Losoncon végezte, 1838-tól a komáromi ref. gimnázium tanára, majd pozbai, szentgyörgyi lelkész volt.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fabó András
1810. márc. 10-én itt szül. Fabó András író, egyháztörténész. A pozsonyi ev. líceum elvégzése után szülővárosában tanár, majd Agárdon lelkész (itt halt meg 1874. márc. 18-án). Könyvet írt a magyar protestantizmusról, főleg a 16–17. sz.-i ev. írókat kutatta.
Benczur János
1817-ben szül. Losoncon Benczur János jogi író (megh. Rimabreznó, 1852). Többek között Eperjesen tanult, Pesten végzett jogot, 1842-ben ügyvéd lett, ismeretesek jogelméleti munkái.
Pajor István
1821. máj. 20-án Ipolynyéken szül. Pajor István író, költő, publicista, műfordító (megh. Balassagyarmat, 1899. márc. 29.). Korponán, Selmecbányán, Pozsonyban, Losoncon tanult, 1849-ben a szabadságharc idején közvádlóként szerepelt, később Komárom várában volt, 1850-től nagycsalomjai birtokán gazdálkodott. Verseskötetei, nyelvészeti, jogi publikációi jelentek meg. Szülőfalujában emléktáblája van.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bulcsu Károly
1823. ápr. 8-án szül. Kassán Bulcsu Károly költő (megh. Kecskemét, 1865. aug. 29.), Sárospatakon, ill. Lőcsén tanult, Pesten lett jogász, 1848-ben Kassán ügyvéd, 1849-ben honvéd Komáromban, ezután előbb Losoncon, végül Kecskeméten tanár, több verseskötete jelent meg.
Lisznyai Damó Kálmán
Losonci, majd pozsonyi tanulmányok után 1838–1842 közt az eperjesi ev. líceum diákja volt Lisznyai Damó Kálmán (Herencsény, 1823. okt. 13. – Buda, 1863. febr. 12.) költő. Itt kötött barátságot Kerényi Frigyessel, az 1843. évi pozsonyi országgyűlésen pedig – melyen jurátusként vett részt – Petőfi Sándorral. Palóc dalok c. verseskönyve az 1850-es évek egyik legnépszerűbb olvasmánya volt.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL,
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Petőfi Sándor
1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 1839–1840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-2, TURCZEL-3, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mikszáth Kálmán
1847. jan. 16-án szül. Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, közíró, a magyar széppróza egyik legnagyobb képviselője (megh. Bp., 1910. máj. 28.). Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gyermekkorában gyakran megfordult Nagykürtösön, Losoncon, gimnáziumba Rimaszombatba (1857–1863), ill. Selmecbányára (1963–1866) járt, majd Győrben joghallgató, 1873-tól újságíró, szerkesztő Bp.-en. 1881-ben, ill. 1882-ben megjelent elbeszéléskötetei (A tót atyafiak, A jó palócok) meghozták számára a sikert. Műveit át- meg átszövik a mai Szlovákia területéhez kapcsolódó vonatkozások, alakok, motívumok, témák. Palóc voltának tudata, a palóc nyelvi ízek, palócság-élménye történeteinek egész sorát itatják át (Nemzetes uraimék, A fahuszár meg a lova meg a ló sípja, A... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Hörk József
1848. m árcius 7-én szül. Likéren Hörk József ev. egyházi író (megh. Pozsony, 1910. febr. 16.). 1870-ben Bp.-en szerzett tanári oklevelet, majd Losoncon, Eperjesen, Pozsonyban tanított. Feldolgozta többek közt Kossuth Lajos eperjesi éveit (1894).
Sükei Károly
1854. jan. 18-án halt meg Losoncon s itt is van eltemetve Sükei Károly költő, kritikus, műfordító (szül. Bukarest, 1824. febr. 27.). Erdélyi városokban tanult, 1847-től élt Pesten, 1848-as pesti forrongások egyik főszereplője, a márciusi ifjak egyike volt. 1853 végén a losonci ref. gimnázium tanára lett, néhány hét múlva azonban meghalt. Victor Hugot, Shelleyt, Gogolt, Thackerayt fordított magyarra. Sírja a losonci temetőben található.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Latkóczy Mihály
1857. márc. 24-én szül Nyitrán Latkóczy Mihály író, műfordító (megh. Bp., 1906. aug. 19.). Szülővárosa piarista gimnáziumában érettségizett, Pesten összehasonlító nyelvészetet és klasszika-filológiát tanult, Bécsben a szláv nyelveket tanulmányozta. Ezt követően 1883-ig Pesten kizárólag az irodalomnak élt, ezután előbb Sopronban, majd 1886–1895 között Eperjesen, végül Losoncon tanított, majd visszakerült Bp.-re. Kiterjedt publicisztikai, tudományos és műfordítói életművet hagyott maga után.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Dortsák Gyula
1857. júl. 13-án Losoncon szül. Dortsák Gyula pedagógiai szakíró (megh.: ?). Rozsnyón érettségizett, történelem–földrajz szakon végzett Pesten, majd Losoncon kezdett tanítani, később Alsókubinban, azután Trsztenán tanított. Pedagógiai értekezései, iskolapolitikai dolgozatai jelentek meg.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Prohászka Ottokár
1858. okt. 10-én szül. Nyitrán Prohászka Ottokár katolikus egyházi író, politikus (megh. Bp., 1927. ápr. 2.). Gyermek- és ifjúkorát 1858–1861 között Nyitrán és Pozsonyban, 1961-től 1966-ig Rózsahegyen, 1866-tól 1869-ig Losoncon töltötte. A 19–20. sz. fordulójának, a 20. sz.elejének egyik meghatározó egyházi személyisége, katolikus politikusa volt. A két vh. között a csehszlov. magy. katolikus fiatalság körében is kibontakozott a Prohászka Körök erőteljes mozgalma.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Boleman István
1882. júl. 12-én Pozsonyban halt meg Boleman István ev. egyházi és tankönyvíró (szül. Kržichlice, 1795. máj. 9.). Selmecbányai érettségije után ev. teológiát végzett Pozsonyban, 1815-től Losoncon, 1820-tól Selmecbányán, 1840-től Pozsonyban tanított, A dicső szabadságra emelkedő oskola c. műve is itt jelent meg 1848-ban. Selmecbányán Petőfi is a tanítványai közé tartozott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Fábián Gyula
1884. ápr. 12-én Losoncon szül. Fábián Gyula ifj. író (megh. Szombathely, 1955. szept. 22.). A 20. sz. elején főként történeti tárgyú műveivel ért el sikereket.
Rozsnyai Kálmánné Dapsy Gizella
1885. jan. 18-án szül. Losoncon Rozsnyai Kálmánné Dapsy Gizella költő (megh. Nógrádverőce, 1940. ápr. 30.), a maguk idejében népszerű verseit, versesköteteit Nil álnéven tette közzé.
Privitzky Gyula
1886-ban Losoncon szül. Privitzky Gyula lapszerkesztő, publicista, katolikus pap (1924-től kanonok, 1941-től pápai prelátus) Rozsnyón (megh. Rozsnyó, 1967. nov. 15.). Hitbuzgalmi lapot szerkesztett (Krisztus Királysága), két publicisztikakötete is megjelent.
Darvas János
1891. ápr. 13-án Ipolymagyarin szül. Darvas János (Dézslik) költő, műfordító (megh. Bp., 1945. jan. 13.). Losoncon érettségizett, a debreceni, ill. a kolozsvári egyetemen szerzett magy.–latin szakos diplomát. Végigharcolta az I. vh.-t, orosz fogságba esett, s csak 1922-ben került haza. Losoncon lett újságíró, később házitanító a Szent-Iványi családnál Bején, újságíró Pozsonyban, 1926-tól Prágában. 1938 után Bp.-re költözött. Verseskönyei jelentek meg, szlov. költők kötetnyi versét fordította le (Hegyország hangja, 1934), újságíró-kézikönyvet adott ki (1941), tanulmányt írt a magyarországi kisebbségekről (1940).
Forrás: MÉL-1, CSSZMIL, FÓNOD-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Komlós Aladár
1892. dec. 10-én szül. Alsósztregován Komlós Aladár (Koral Álmos) költő, író, irodalomtörténész, Palotai Erzsi férje (megh. Bp., 1980. jún. 22.). Ipolytarnóci gyermekévek után került 1899-ben szüleivel Losoncra, s itt élt érettségijéig: 1910-ig, s itt jelentek meg első versei is (osztálytársaival: Begyáts Lászlóval, Darvas Jánossal Bontakozó szárnyak címmel adott ki 1910-ben versfüzetet), majd Bp.-re ment egyetemre. 1919 őszén újból szülővárosában volt, azután néhány hónapig Kassán tanár, publikált a Kassai Naplóban, ám a csehszlov. hatóságok egy cikke miatt elbocsátották. Innen Bécsbe ment, ám 1921-ben végleg Bp.-re költözött. Közben Bécsből munkatársa lett a pozsonyi Tűznek is, s Csehszlovákiában Zsidók válaszúton (Eperjes, 1920) címmel m... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, MÉL-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Bartók Béla
Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával – akinek családja eredetileg Pozsonyból származott – első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. – New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább...
Forrás: CSEHI Á., MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Darkó István
Az 1900-as évek elejétől Losoncon nőtt fel és iskoláit is itt járta ki Darkó István (Székely István, Szentendre, 1902. márc. 19. –Bp., 1972. aug. 6.) író, szerkesztő, a két vh. közti csehszlov. magy. prózairodalom meghatározó alkotója. Tevékenyen részt vett a kisebbségi szellemi életben, lapot szerkesztett (Magyar Írás), együttműködött a kassai Kazinczy Szövetkezettel, közművelődési munkát végzett, 1938 után a Magyarországhoz visszakerült Kassán rádióigazgató. 1946-tól Magyarországon élt, az irodalmi életbe már nem tudott bekapcsolódni, fizikai munkából tartotta el magát. Elbeszélései, regényei 1969 utáni csehszlov. magy. antológiákban, kiadásokban is napvilágot láttak.
Forrás: MÉL-1, CSSZMIL, FÓNOD-2, GÁL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Scherer Lajos
1900–1945 között Losoncon tanított Scherer Lajos (Andorka Lajos, Óverbász, 1874. szept. 16. – Szeged, 1957. febr. 16.) lapszerkesztő, tankönyvíró, a számos leendő sarlós pályakezdőnek első megjelenési lehetőséget adó A Mi Lapunk szerkesztője. 1945-ben Magyarországra telepítették. Tankönyveket, iskolatörténetet, cserkészkönyveket írt.
Narancsik Imre
1904. jan. 25-én szül. Csallóközaranyoson Narancsik Imre ref. teológus, szerkesztő, publicista, tudománytörténész (megh. szovjet fogságban, 1948. ápr.). Komáromban érettségizett, Losoncon, ill. Németországban járt teológiára, majd Pozsonyban Balogh Elemér püspök titkára volt, 1930-tól Nagymuzsalyon lelkész, 1946-ban a szovjet hatóságok elhurcolták. A két vh. közti csehszlov. magy. tudományosság figyelemreméltó képviselője, alapvető összefoglalók szerzője.
Seress Géza
1904. dec. 11-én Losoncon szül. Seress Géza (Steiner) műfordító (megh. Bp., 1957. jún. 13.). Párizsban végzett francia szakot, Bp.-en volt nyelvtanár, 1935–1939 között Csehszlovákiában, Prágában élt, újságíró volt, 1942-től illegalitásban dolgozott Magyarországon, változatos élet jutott ki neki 1945 után is. Magy. műveket fordított franciára, franciákat magy.-ra.
Czakó József (1905–1958)
1905-ben szül. Ipolynyitrán Czakó József pedagógiai író (megh. Ragyolc, 1958). Losoncon érettségizett, tanítói oklevelet Pozsonyban kapott, 1945–1955 között Magyarországon élt, ezután újból Csehszlovákiában – Füleken, Ragyolcon lett tanító.
Sörös Béla
1905-ben került Losoncra lelkésznek Sörös Béla ref. egyházi író, püspök (Nemespécsely, 1877. márc. 14. – Losonc, 1939. okt. 3.). Megszervezte, majd igazgatta a losonci ref. teológiát, egyházi lapokban publikált, f. m. A magyar liturgia története (1904).
Marék Antal
1906-ban, hároméves korában került családjával Losoncra Marék Antal (Marek, Mezőtúr, 1903. júl. 16. – Bp., 1983. szept. 1.) író, kritikus. Iskoláit is itt kezdte, s itt végezte a gimnáziumot is, majd 1923-tól egyetemista Bp.-en. Édesapja váratlan halála után négy évre hazaköltözött, és egy Losonc melletti üveggyárban dolgozott. Később Pécsett folytatta az egyetemet, ahol 1932-ben orvosi oklevelet szerzett. Első írásai, könyvei Csehszlovákiában jelentek meg, 1942-ben Felvidék, Erdély és Délvidék irodalmáról írt tanulmányt, 1944-es regényének A Felvidékről jöttek címet adta. Szépírói, irodalomkritikusi munkássága mellett népszerű egészségügyi felvilágosító könyvek szerzője.
Forrás: CSSZMIL, ÚMIL, http://www.geocities.com/tapir32hu/marek.html
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szabó Gyula
Losoncon élő szülők gyermekeként Bp.-en szül., de – néhány kisebb megszakítástól eltekintve – egész életét Losoncon élte le Szabó Gyula festőművész, grafikus, költő, Szabó Haltenberger Kinga férje (megh. Prága, 1972. máj. 25.). Az 1945 utáni csehszlovákiai magyar művészeti élet és művelődés kiemelkedő, mind magyar, mind szlovák viszonylatban is magasan értékelt alkotója volt. Művei, albumai közel négy évtizeddel a halála után is rendszeresen megjelennek, s különböző helyeken megrendezett kiállításai is éltetik az emlékét. Verseit, írásait l.: Betű és forma (1977), Szabó Gyula-breviárium (2001). Szülővárosában állandó tárlata van, Szabó Gyula Barátainak Köre működik, síremléke a losonci temetőben található, egykori lakóháza 2008 novemberétől... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, KUBIČKA, MÉL-1, SZABÓ-1, SZABÓ-2
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Magyar Imre
1910. okt. 14-én szül. Losoncon Magyar Imre író (megh. Bp., 1984. máj. 24.). 1934-ben szerzett Bp.-en orvosi diplomát, s a fővárosban telepedett le. Regények, visszaemlékezések, szaktanulmányok szerzője.
Kövy Árpád
1914-ben került Losoncra Kövy Árpád (Bp., 1887. ápr. 3. – Városlőd, 1947. nov. 13.) ref. lelkész, teológiai tanár, újságíró, a szlov. magy. ref. egyház jelentős személyisége. Tanulmányait Bp.-en végezte, itt járta ki a teológiát is. Az államfordulat után is Losoncon maradt, 1925–1939 között a Losonci Református Teológiai Szeminárium tanára volt. 1945-ben kiutasították Csehszlovákiából. Megírta a losonci Magyar Dalegylet történetét (1860-tól 1930-ig), elbeszéléskötetet jelentetett meg, s a szlov. magy. reformátusságnak is összefoglalását adta.
Forrás: CSSZMIL, http://www.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php?betu=K
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Simándy Pál
1915-ben hitoktatónak került Losoncra Simándy Pál (Gombos Ferenc) író, újságíró, s itt élt egészen 1931-ig (megh. Bp., 1978. aug. 11.). Tevékenyen bekapcsolódott a város művelődési életébe, Az elsikkadt hegyibeszéd (1932) c.vallásfilozófiai tanulmánya a II. vh. közti csehszlov. magy. ir. fontos teljesítménye.
Lóska Lajos
1917. szept. 28-án Kassán szül. Lóska Lajos író ( megh. Losonc, 1987. jan. 16.). Losonci, bp.-i, pécsi, pozsonyi tanulmányok után 1953-tól Füleken tanított, regényei jelentek meg.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Berkó Sándor
1918. febr. 13-án szül. Losoncon Berkó Sándor költő, műfordító (megh. Ukrajna, 1943), a két vh. csehszlov. magy. ir. egyik ígéretes indulása az övé, 1938 után Bp.-re került, két évvel később munkaszolgálatra hívták be, ahonnan már nem tért haza.
Vigh Károly
1918. jún. 28-án Losoncon szül. Vigh Károly történész. Szülővárosában érettségizett, az egyetemet Pozsonyban kezdte, s 1942-ben Bp.-en fejezte be. Ettől kezdve a magy. fővárosban él. Könyvet írt Bajcsy-Zsilinszky Endréről, Teleki Pálról, de foglalkozik a szlov. magyarság sorskérdéseivel is (A szlovákiai magyarság sorsa, 1992).
Petrőci Bálint
Az 1920-as évek második felében került gyermekként szüleivel Sőregre Petrőci Bálint (Popoff Cvetanov Borisz, Kolozsvár, 1924. szept. 1. – Pozsony, 2002. jan. 31.) író, újságíró. Elemi iskolába Sőregen, gimnáziumba Szegeden, ill. Losoncon járt, pozsonyi egyetemi tanulmnányait nem fejezte be. 1949-től újságíró volt Pozsonyban, regényeket, elbeszéléseket írt.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Gály Olga, L.
1921. febr. 10-én Losoncon született L. Gály Olga (Lőrincz Gyuláné, Pócz) költő, műfordító, Lőrincz Gyula felesége. 1947-től Pozsonyban él, különböző szerkesztőségekben dolgozott. Verseskötetein kívül Ördöglakat (1990) címmel Lőrincz Gyuláról írt könyvet, 2004-ben regénye jelent meg (Néma madár). Főleg szlovák prózaírókat fordított magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE-VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szeberényi Lehel
1921. jún. 19-én Losoncon szül. Szeberényi Lehel író, műfordító (megh. Bp., 1998. ápr. 27.). Érettségi után Bánrévén kezdett dolgozni, 1945-től Miskolcon, 1947-től Bp.-en volt újságíró, szerkesztő, regényeket, szatírákat, elbeszélésköteteket, önéletrajzi írásokat írt, 20. sz.-i cseh szépprózát fordított.
Rényi Magda
1926. jún. 26-án szül. Kékkőn Rényi Magda (Jelínková) meseíró (megh. Besztercebánya, 1996. jan. 21.). 1936–1944 között losonci gimnazista, megjárta Auschwitzot, 1950-től Besztercebányán lett tudósító. Mint meseíró különösen az 1950–1960-as években volt aktív..
Gergely József
1937. márc. 19-én szül. Füleksávolyon Gergely József költő, pedagógus, 1960–1973 között Léván középiskolai tanár, a Juhász Gyula Irodalmi Színpad rendezője (megh. Losonc, 2008. jan. 9.). Az 1968 utáni politikai megtorlások áldozata, 1990-ig csak fizikai munkásként dolgozhatott. Verseskötete 2000-ben jelent meg (Milyen szél). A komáromi Jókai Napokon 2008-tól Gergely József-díj is kiosztanak.
Szabó Haltenberger Kinga
1941. jún. 26-án szül. Kassán Szabó Haltenberger Kinga (Szabó Gyuláné, Sz. Haltengerger Kinga) művészettörténész, művészeti író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1966-ban Pozsonyban filozófia szakon végzett. A losonci Nógrádi Galéria megszervezője, hosszú időn át igazgatója, Szabó Gyula hagyatékának gondozója és feldolgozója, művészeti íróként főleg (cseh)szlov. magy. képzőművészettel foglalkozik, szaktanulmányok, lexikonszócikkek szerzője, albumok, gyűjtemények szerkesztője.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ardamica Ferenc
1941. nov. 30-án szül. Losoncon Ardamica Ferenc író, műfordító, szerkesztő, Ardamica Zorán apja. Alapiskolai tanulmányai befejezése után fizikai munkásként, 1967-től pedig – Füleken érettségit téve – köztisztviselőként dolgozott szülővárosában, ahol szabadfoglalkozásúként jelenleg is él. Az 1968-as helyi eseményekben való részvétele miatt ismét fizikai munkás lett, 1990–1993 között újságíró. Elbeszéléskötetei, regényei, irodalmi paródiái jelentek meg, bemutatták rádiójátékait, kortárs szlov. írókat fordított magyarra.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Nóta János
1943. febr. 8-án szül. Losoncon Nóta János műfordító. többnyire kortárs szlov. prózaírók műveit ültette át magyarra.
Duray Miklós
1945. júl. 18-án szül. Losoncon Duray Miklós politikus, politológus, önéletrajzíró, író. Iskolába szülővárosában kezdett járni, Füleken érettségizett 1962-ben, egyetemi tanulmányait 1971-ben Pozsonyban fejezte be, majd 1990-ig geológusként dolgozott ugyanitt, 1988–1989 között az Amerikai Egyesült Államokban tartott előadásokat. A II. vh. utáni kisebbségi magy. politizálás jelentős alakja, 1978-ban létrehozta az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottságot, kisebbség- és jogvédő tevékenységéért kétszer is eljárást indítottak ellene és vizsgálati fogság alá helyezték. 1989 után politikai pártot szervezett (Együttélés), majd a Magyar Koalíció Pártján beklül folytatta poltikusi pályáját. Jeles kisebbségvédő és politológiai, il... Tovább...
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Böszörményi István
1947. márc. 30-án szül. Losoncon Böszörményi István helytörténeti író, néprajzkutató. Füleki érettségi, ill. magy.–svéd szakos pozsonyi diploma után 1972-től a füleki gimnázium tanára, fő kutatási területe a népi építészet, ezenkívül helytörténeti írások, kiadványok szerzője, megírta pl. a losonci ref. templom történetét, pályaképet tett közzé Mocsáry Lajosról, feldolgozta Petőfi, ill. Kármán József losonci vonatkozásait stb.
Puntigán József
1958. nov. 1-jén szül. Losoncon Puntigán József helytörténész, művelődésszervező. Füleken érettségizett, Kassán végzett egyetemet, 1982-től matematikai programozó. Honismereti kerékpártúrákat, ill. amatőr színpadot (Kármán József Színkör) szervezett, helytörténeti és szervezettörténeti könyveket írt (f. m., Balázs Tündével: A losonci református temető, 2003).
Lanstyák István
1959. júl. 13-án Losoncon szül. Lanstyák István nyelvész, nyelvművelő. Iskoláit szülővárosában kezdte, Selmecbányán érettségizett, majd 1983-ban Debrecenben szerzett magy.–angol szakos tanári oklevelet. Selmecbányán kezdett tanítani, 1986-tól a pozsonyi Komenský (Comenius) Egyetem oktatója. Dunaszerdahelyen él, ahol 2001-ben létrehozta a Gramma Nyelvi Irodát. Különösen a szociolingvisztika, a kétnyelvűség-kutatás és a dialektológia terén ért összmagyar viszonylatban is értékelt eredményeket. Alapvető műve A magyar nyelv Szlovákiában (2001) c. monográfiája, Szabómihály Gizellával a nyelvhasználat és nyelvtervezés kérdéseiről is fontos könyvet adtak közre (2002-ben).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Agócs Gergely
1969. okt. 27-én szül. Érsekújvárban Agócs Gergely népzenegyűjtő, szakíró, népzenész, mesemondó. A losonci építészeti középiskolában érettségizett, majd Pozsonyban próbálkozik különböző foglalkozásokkal, végül Bp.-en szerzett 1997-ben néprajz szakon diplomát, azóta ott, ill. Gyermelyen él. Érdeklődésének középpontjában a hangszeres magy. népzene kutatása áll. Az énekelt és hangszeres népzene mellett mesemondással is foglalkozik.
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, http://www.folkinfo.hu/agocs/index.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ardamica Zorán
1970. nov. 4-én szül. Losoncon Ardamica Zorán költő, író, kritikus, közíró, könyvkiadó, zenész, Ardamica Ferenc fia. Szülővárosában kezdte iskoláit, Nyitrán magy.–zene szakos tanári oklevelet szerzett 1993-ban, ettől kezdve Losoncon alapiskolai, 2002-től Selmecbányán egyetemi tanár. 1996-ban Plectrum néven kiadót, ugyanekkor zenekart (A Romlás Virágai) is alapított. Versekötetei, valamint esszé- és tanulmánykötetei jelentek meg, Füleken él.
György Norbert
1972. máj. 29-én Losoncon szül. György Norbert filmrendező, író. Füleken él, Klára (2004) címmel írt sikeres regényt.
Vankó Attila
1973. júl. 3-án szül. Losoncon Vankó Attila költő, dalszövegíró. Rimaszombatban kereskedelmi középiskolában érettségizett, Nyitrán végzett magy.–pszichológia szakon, Füleksávolyban él, Füleken tanít. Verseskötetein kívül dalszövegei is megjelentek (Tűz és szív, 1997).
Mizser Attila
1975. jan. 26-án szül. Losoncon Mizser Attila költő, író, szerkesztő. Losoncon mezőgazdasági, Bp.-en könyvkereskedelmi szakközépiskolába, Nyitrán, ill. Miskolcon egyetemre járt. Füleken él, 2008-tól a salgótarjáni Palócföld főszerkesztője, verseskötetei mellett regénye, ill. esszékötete jelent meg..
[ Vissza ]





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 3.05 másodperc