1919. júl. 17-én szül. Gölnicbányán Szíjjártó Jenő zeneszerző, karnagy, népdalgyűjtő, szakíró (megh. Pozsony, 1986. júl. 28.), a II. vh. utáni csehszlov. magy. zenei élet jelentős személyisége. 1941-től Pozsonyban, Bp.-en tanult zenét, zeneszerzést. 1945-ben visszatért Szlovákiába, 1948–1951 között karmesteri szakon folytatta tanulmányait Pozsonyban, majd zenei rendező a rádióban, karmester, művészeti vezető, továbbá a Csemadok, ill. a Népművelési Intézet munkatársa, végül, 1955-től, ismét zenei rendező. Közben népdalt gyűjtött, zenét szerzett, kórusokat vezetett. Zeneszerzői életművében jelentős hely illeti meg a magyar költők verseire írt énekkari műveit. Sírja a pozsonypüspöki temetőben található. Emlékének ápolására Szíjjártó Jenő Művés... Tovább...

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, http://www.animaportal.eu/Art%C3%A9ria/Szijjarto2006.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice, ma: Pozsony-Podunajské Biskupice (ma: Pozsony része) | Bratislava része) | Gölnicbánya-Gelnica (Gölnicbányai j.) |

1924. ápr. 1-jén szül. Pozsonypüspökin Koller Gyula (Kellő Gyula) egyházi író, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. katolikus egyház jelentős személyisége, szervezője. Iskoláit szülővárosában, ill. Pozsonyban, Komáromban, Esztergomban végezte, 1946-ban szentelték pappá Pozsonyban. Különböző beosztásokban számos helyen teljesített szolgálatot, 1950–2000 között Melleken, Vágkirályfán, Somorján, Vajkán, Boldogfán plébános. A rendszerváltás után katolikus egyházi könyvkiadót (Glória) hozott létre, 1990–2000 között a Remény c. szlov. magy. katolikus hetilap főszerkesztője volt. Hittan- és imakönyveket írt és fordított, megjelentek igemagyarázatai, életrajzai (Magvetők életútja, 2002).

Forrás: MIHSZL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Mellek (Melek, Szl.) | Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom, Szl.)-Kráľová nad Váhom (Vágsellyei j.) | Somorján (Šamorín, Szl.) | Vajkán (Vojka nad Dunajom, Szl.) | Boldogfa (Boldog, Szl.) | Pozsonypüspöki-Podunajské Biskupice (ma: Pozsony része) |

1931. jan. 8-án szül. Sajótibán Takács András néptáncgyűjtő, koreográfus, néprajzi és művelődéstörténeti szakíró, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. népitánc-gyűjtés, tánckultúra és népitánc-mozgalom jelentős személyisége. 1952-ben a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett, 1966-ban Nyitrán magy.–történelem szakon diplomázott, 1952–1955 között, ill. 1960-tól Pozsonyban a Csemadok szakelőadója, osztályvezetője, egy időben titkára, 1990 után fesztiváligazgató, ill. az Ifjú Szívek igazgatója. Külön köteteket szentelt a mátyusföldi, a gömöri, ill. a csallóközi népitánc-hagyományoknak, majd egyesülettörténet-írói tevékenysége került pályáján előtérbe. Pozsonypüspökin él.

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Nyitra Í(Nitra, Szl.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Pozsonypüspöki (ma: Pozsony része, Szl.)-Podunajské Biskupice (ma: Pozsony része) | Sajótiba-Tiba (Rozsnyói j.) |

1932. jan. 28-án szül. Nemesorosziban Ozsvald Árpád költő, író, szerkesztő (megh. Pozsonypüspöki, 2003. jún. 15.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. költészet egyik legrangosabb, összmagy. viszonylatban is figyelemreméltó alkotója. Iskoláit szülőfalujában kezdte, 1950-ben Csurgón érettségizett, majd hazatérve Nyíren és Fegyverneken tanított, 1953–1957 között magy. szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban, 1956-tól újságíró, lapszerkesztő ugyanitt. Következetesen épített pályáján, gondolatvilágukban egyre mélyülő, nyelvezetükben egyre letisztultabb, képi világukban egyre sűrítettebb verseskötetei sorában a Földközelben (1965), ill. a Laterna magica (1967) hozta meg a fordulatot. A kis postás (1965, 1981, 1989) címmel sikeres ifjúsági reg... Tovább...

Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZEBERÉNYI-3, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice, ma: Pozsony része, Szl.)-Podunajské Biskupice (ma: Pozsony része) | Csurgó (Mo.) | Nyír (Nýr, Szl.) | Fegyvernek (Zbrojníky,-Zbrojníky (Lévai j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nemesoroszi-Kukučinov (Lévai j.) |

1934. dec. 4-én Pozsonypüspökin született Fukári Valéria művelődéstörténész, pozsonyi és pozsonypüspöki történeti és helytörténeti füzetek, könyvek szerzője.

Forrás: CSSZMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Pozsonypüspöki-Podunajské Biskupice (ma: Pozsony része) |

1944. ápr. 19-én szül. Pozsonypüspökin (ma: Pozsony része) Püspöki Nagy Péter történész, heraldikus, számos forrásértékű történeti monoráfia, tanulmány szerzője. Pozsonyban érettségizett 1962-ben, a teológián kezdett egyetemi tanulmányait 1971-ben történelem–levéltártan szakon fejezte be. Ez időtől szabad foglalkozású tudományos kutató volt, 1993-tól Bp.-en egyetemi tanár. Tudományos belépőjét (Püspöki mezőváros története, 1968) településtörténeti, ill. címertani tanulmányok követték (pl. Dunaszerdahely, Rozsnyó, Zseliz), monográfiát írt Boldogfáról, tanulmányt írt Nagymorávia fekvéséről, Csallóköz vízrajzi képének történetéről, ill. Csallóköz neveiről, feldolgozta az Árpád-kori vásártartás írott emékeit stb.

Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Zseliz (Želiezovce, Szl.)-Želiezovce (Lévai j.) | Boldogfa (Boldog, Szl.) | Pozsonypüspöki-Podunajské Biskupice (ma: Pozsony része) |