 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Október |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
| 6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
| 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
| 20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
| 27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Rimaszombat (Gömör és Kis-Hont vm.) - Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) |
Paksi K. György 1652-ben Rimaszombatban halt meg az egy évvel korábban, 1651-ben a városba érkezett Paksi K. György ref. egyházi író (szül.: ?). | | | Rákóczi Ferenc, II.  1676. márc. 27-én Borsiban szül. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, emlékiratíró, a magyar történelem kiemelkedő személyisége (megh. Rodostó, 1735. ápr. 8.). Rákóczi életének java része a történeti Felső-Magyarországhoz kötődik, itt született, családjának itt voltak jelentős birtokai (Sárosban, ezzel magyarázható, hogy párizsi emigrációjában a comte de Charoche", Sáros grófja címmel illette magát), pályafutásának több jelentős eseménye ide kötődik (Nagysároson nyilvánították örökös sárosi főispánná 1694-ben, innen vitték a császáriak 1701-ben Eperjesen és Kassán át bécsújhelyi börtönébe, 17061707 fordulóján Rozsnyón tartott országggyűlést, ez idő alatt ő maga a városban, ill. Krasznahorkán, majd Kassán lakott), Habsburg-ellenes szabad... Tovább... | | Névmutató: Bercsényi Miklós | Dudits Andor | Löffler Béla | Győrfi Sándor | (Mayer Ede | | Helységnévmutató: Rodostó (Tekirda?, Tö.) | Párizs (Paris, Fr.) | Nagysáros (Vežký ari, Szl.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Krasznahorka (Krásna Hôrka, Szl.) | Szomolány (Smolenice, Szl.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Stubnya (Turčianske Teplice, Szl.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Bécsújhely (Wiener Neustadt, A.) | Borsi-Bora (Tőketerebesi j.) | |
|
| Hatvani István 1718. nov. 21-én szül. Rimaszombatban Hatvani István orvos, természettudós, polihisztor (megh. Debrecen, 1786. nov. 15.). Iskoláit szülővárosában és Losoncon kezdte, tanított többek között Komáromban, Losoncon, egy időben lelkészként, ill. a mértan és a bölcselet professzoraként is működött, foglalkozott orvoslással, csillagászattal, fizikai kísérleteket végzett. | | | Decsy Sámuel  1742. jan. 2-án (más adatok szerint 1745. aug. 19-én) szül. Rimaszombatban Decsy Sámuel író, szerkesztő (megh. Bécs, 1816. jan. 25.). A pozsonyi ev. líceumban érettségizett, Németországban és Hollandiában tanult, majd 1793-tól haláláig bécsi magy. lapok szerkesztője. Könyvei közt mezőgazdasági, nyelvészeti, történeti, ill. földrajzi tárgyút egyaránt találni, megírta a magy. korona történetét is. | | | Wallaszky Pál 1742. jan. 29-én Bagyánban szül. Wallaszky Pál irodalomtörténész (megh. Jolsva, 1824. szept. 29.). Középiskolába Selmecbányán, Rimaszombatban, Pozsonyban járt, ugyanitt bölcseletet és teológiát is végzett, többek közt Losoncon is nevelősködött, 1783-tól Jolsván paposkodott. Ő adta ki latinul az első magy. rendszeres irodalomtörténetet (1785-ben). | | | Szentgyörgyi Sámuel 1745. márc. 6-án halt meg Rimaszombatban Szentgyörgyi Sámuel ref. egyházi író (szül. Hejce, 1683). 1769-ben került Rimaszombatba lelkésznek, 17351745 között püspök volt. | | | Szombathi János 1749. okt. 8-án szül. Rimaszombatban Szombathi János ref. egyházi író (megh. Sárospatak, 1823. okt. 5.). Szülővárosában, ill. Sárospatakon, majd külföldön tanult, ezt követően Sárospatakon lett tanár, ismertek kollgéiumtörténeti munkái és gyászbeszédei.. | | | Tompa Mihály  1817. szept. 28-án szül. Rimaszombatban Tompa Mihály költő (megh. Hanva, 1868. júl. 30.). Miután elvesztette szüleit, ötéves korától nagyszüleinél Igriciben nevelkedett, Sárospatakon tanult, 1840-ben megjelentek az első versei, 1844-ben Petőfinek címezte a Bártfai levél c,. versét, aki Felelet Tompa Miskának címmel ugyancsak versben válaszolt neki. Tompa 1844-től Eperjesen nevelő, ahol barátságot kötött Kerényi Frigyessel, s Petőfi itt látogatta meg őket 1845 áprilisában. Az esztendő végétől Tompa Pesten van, ám a következő év szeptemberétől már Bején lelkész, itt látogatta meg Petőfi Sándor 1847-ben, s itt írta Tompa Mihálynál c. versét, és együtt kirándultak Murány várába is, mely élményük hatására mindketten verset írtak Szécsi Máriáról.... Tovább... | | | Adorján Boldizsár 1820-ban szül. Gortvakisfaludon Adorján Boldizsár költő, író, Lemouton Emília férje (megh. uo., 1867. júl. 13.). Az 1840-es években Pesten volt ügyvéd, összebarátkozott Petőfivel és Vörösmartyval, akik verset is írtak hozzá. 1849 után költőként elhallgatott, Rimaszombatban működött mint törvényszéki ülnök. | | | Berecz Károly 1821. okt. 12-én szül. Rimaszombatban Berecz Károly költő, író (megh. Miskolc, 1901. dec. 26.). Szülővárosában, Késmárkon és Sárospatakon tanult, 1841-ben Pesten jurátus, Eötvös József oldalán részt vett az 18431844. évi pozsonyi országgyűlésen, itt ismerkedett meg Petőfivel is. 1848-ban Pozsonyban megjelent Szabad hangok c. verseskötete a szabad sajtó első kiadványa lett. Megírta emlékiratát is (A régi Fiatal Magyarország", 1898). | | | Ferenczy Teréz 1823. dec. 17-én Rimaszombatban szül. Ferenczy Teréz költő, Ferenczy István szobrász unokahúga, de szülei, rögtön születése után Szécsénybe költöztek, s ettől kezdve ott élt. Ígéretesen indult pályáját korai halála törte ketté: 1853. máj. 22-én öngyilkos lett. | | Névmutató: Ferenczy István | | |
|
| Balás Frigyes 1834. márc. 6-án szül. Rimaszombatban Balás Frigyes (Balázs) költő, író, színműíró (megh. Elemér, 1879. júl. 18.). | | | Petőfi Sándor  1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | |
|
| Findura Imre 1844. okt. 23-án Rimaszombatban szül. Findura Imre történész, irodalomtörténész (megh. ?). Megírta Vác és Rimaszombat történetét, könyvet írt Fáry Andrásról. | | | Bodon József 1845. szept. 29-én szül. Rimaszombatban Bodon József író (megh. uo., 1908. febr. 10.). Jogot végzett, az 1870-es évek elejétől Pesten élt, ahonnan súlyos szívbaja miatt szülővárosába húzódott vissza, és felhagyott az írással. Elbeszélései, megjelent kötetei kétségtelen tehetségéről vallanak.. | | | Mikszáth Kálmán  1847. jan. 16-án szül. Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, közíró, a magyar széppróza egyik legnagyobb képviselője (megh. Bp., 1910. máj. 28.). Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gyermekkorában gyakran megfordult Nagykürtösön, Losoncon, gimnáziumba Rimaszombatba (18571863), ill. Selmecbányára (19631866) járt, majd Győrben joghallgató, 1873-tól újságíró, szerkesztő Bp.-en. 1881-ben, ill. 1882-ben megjelent elbeszéléskötetei (A tót atyafiak, A jó palócok) meghozták számára a sikert. Műveit át- meg átszövik a mai Szlovákia területéhez kapcsolódó vonatkozások, alakok, motívumok, témák. Palóc voltának tudata, a palóc nyelvi ízek, palócság-élménye történeteinek egész sorát itatják át (Nemzetes uraimék, A fahuszár meg a lova meg a ló sípja, A... Tovább... | | Névmutató: Fábry János | Petőfi Sándor | Kubányi Lajos | Mikszáth Mariska | | |
|
| Pósa Lajos  1850. ápr. 9-én Radnóton (Nemesradnóton) szül. Pósa Lajos költő, ifjúsági író, szerkesztő, a magyar gyermekvers, gyermekirodalom fellendítője (megh. Bp., 1914. júl. 9.). Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, gimnáziumba Rimaszombatban és Sárospatakon járt, Bp.-en végzett egyetemet, majd újságíró lett. 1901-ben feleségével egy évig Radnótban élt. Szülőfalujában az iskola falán elhelyezett emléktábla, ill. mellszobra őrzi az emlékét. 2002-ben Tülökvár címmel versei új kiadásban is megjelentek Dunaszerdahelyen. | | | Blaha Lujza  1850. szept. 8-án Rimaszombatban szül. Blaha Lujza (Reindl, Kölesi) színésznő, emlékiratíró (megh. Bp., 1926. jan. 18.), a magy. színjátszás történetének egy legnagyobb személyisége, a nemzet csalogánya". Már gyermekként színpadra lépett, bejárta az ország számos színpadát, 1872-től a Népszínház, ill. a Nemzeti Színház színésze volt. Önéletírása 1920-ból való (Életem naplója). Rimaszombati szülőházát, Marczel József csizmadiamester házát egykor emléktáblával jelölték meg, a városban mellszobra is áll, s nevét viselő alapítványt is létrehoztak. 2000-től Rimaszombatban Országos Szlovákiai Magyar Blaha Lujza Ének- és Táncfesztiválok megrendezésére került sor.... Tovább... | | Névmutató: Marczel József | | |
|
| Lányi Bertalan 1851. márc. 21-én szül. Hibbén Lányi Bertalan jogász, jogi szakíró, politikus (megh. Bp., 1921. febr. 15.). Tanulmányait többek közt Liptóújváron, Késmárkon, Iglón és Eperjesen végezte, 18731984 között Liptószentmiklóson ügyvéd, 18841889 között Rimaszombatban törvényszéki bíró, 1889-ben Budapestre került, 19051906-ban igazságügyminiszter. Szerteágazó jogi szakírói és publicisztikai tevékenységet folytatott, fiatal korában zenét is szerzett, néhány zenedarabja nyomtatásban is megjelent. | | | Szabó József 1862. aug. 15-én szül. Serkén Szabó József (S. Szabó, Serkei Szabó) ref. egyház-, iskola- és irodalomtörténész (megh. Cegléd, 1944. okt. 19.), a reformáció korának kutatója. Rimaszombati, sárospataki, bp.-i tanulmányok után lelkész volt Naprágyon, tanár Rimaszombatban, majd Debrecenben, 1929-től pedig Cegléden működött. | | | Terhes Sámuel 1863. jan. 7-én halt meg Rimaszombatban Terhes Sándor költő, író (szül. Sály, 1783. nov. 25.), Nagyfalu, Pelsőc, Kassa, Rimaszombat ref. lelkésze, a latin nyelvű oktatás ellenzője. | | | Péter Mihály 1867. máj. 12-én Deregnyőn szül. Péter Mihály ref. egyháztörténész, egyházi író, 1924-től egyházkerületi főjegyző, 1930-tól ref. püspök Rimaszombatban (megh. Rimaszombat, 1932. dec. 30.). Szaktanulmányok szerzője a reformátusság köréből, 1927-ben két kötetben kiadta prédikációit is (Papi dolgozatok). | | | Borsovai Lengyel Gyula 1879. aug. 27-én Rimaszombatban szül. Borsovai Lengyel Gyula író (megh. Szendrőlád, 1939. dec. 26.). Szülővárosában érettségizett, Sárospatakon ref. teológiát végzett, 1908-tól Szendrőlád lelkésze volt, elbeszéléseket, regényeket írt. | | | Tichy Gyula  1879. aug. 28-án szül. Rimaszombatban Tichy Gyula író, festőművész (megh. Rozsnyó, 1920. jún. 20.). A bp.-i képzőművészeti főiskolán tanult, ezt követően előbb a magy. fővárosban, majd Rozsnyón volt rajztanár. A szecesszió követője, tudományos-fantasztikus regényt is írt. Síremléke a rozsnyói temetőben öccse, Tichy Kálmán tervei alapján készült. | | | Telek A. Sándor 1880. aug. 5-én Füleken szül. Telek A. Sándor (Telek Antal Sándor) költő, autodidakta (megh. Rimaszombat, 1942. okt. 9.), 1922-ben megírta héthónapos illavai fogságának emlékeit is. | | | Bresztovszky Ernő 1882. nov. 7-én Rimaszombatban szül. Bresztovszky Ernő publicista, író, szerkesztő (megh. Bécs, 1922. febrr. 17.). Budapesten végezte tanulmányait, ott lett szerkesztő, politikai, közgazdasági és társadalomtudományi írások szerzője, publicisztikai kötetei jelentek meg, Zolát fordított, az ő 1904-es átültetésében ismert magyarul az Internacionálé szövege. | | | Machnyik Andor  1888. aug 19-én szül. Vinnán Machnyik Andor gazdasági szakíró (megh. Fél, 1955. ápr. 29.). Egyetemi tanulmányai után 19211937 között Komáromban, majd Rimaszombatban tanított. Főműve, a Csallóköz. Tanulmány a honismeret, az agrár és a szociálpolitika köréből (1936) 1993-ban új kiadásban is megjelent. | | | Meskó Barna 1892. júl. 18-án Dobsinán szül. Meskó Barna író (megh. 1958. szept. 4.). Rimaszombatban érettségizett, Bp.-en végzett jogot, 1920-tól Putnokon, majd Miskolcon működött, 1938-tól Bp.-en élt, regényeket, drámákat, elbeszéléseket írt. | | | Komlós Aladár  1892. dec. 10-én szül. Alsósztregován Komlós Aladár (Koral Álmos) költő, író, irodalomtörténész, Palotai Erzsi férje (megh. Bp., 1980. jún. 22.). Ipolytarnóci gyermekévek után került 1899-ben szüleivel Losoncra, s itt élt érettségijéig: 1910-ig, s itt jelentek meg első versei is (osztálytársaival: Begyáts Lászlóval, Darvas Jánossal Bontakozó szárnyak címmel adott ki 1910-ben versfüzetet), majd Bp.-re ment egyetemre. 1919 őszén újból szülővárosában volt, azután néhány hónapig Kassán tanár, publikált a Kassai Naplóban, ám a csehszlov. hatóságok egy cikke miatt elbocsátották. Innen Bécsbe ment, ám 1921-ben végleg Bp.-re költözött. Közben Bécsből munkatársa lett a pozsonyi Tűznek is, s Csehszlovákiában Zsidók válaszúton (Eperjes, 1920) címmel m... Tovább... | | | Bartók Béla  Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával akinek családja eredetileg Pozsonyból származott első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább... | | Névmutató: Erkel László | Kodály Zoltán | Németh István László | Pásztory Ditta | Lipcsey György | Csehy Ágota | | Helységnévmutató: Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Ro.) | New York (USA) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Zólyom (Zvolen, Szl.)-Zvolen (Zólyomi j.) | Ipolyság (ahy, Szl.)-ahy (Lévai j.) | Nagymegyer (Vežký Meder, Szl.)-Vežký Meder (Dunaszerdahelyi j.) | Dunaszerdahely (Duansjká Streda, Szl.)-Bratislava | Pozsony-Bratislava | |
|
| Mihalik Sándor 1900. febr. 16-án szül. Kassán Mihalik Sándor művészettörténész (megh. Bp., 1969), 19391945 között Kassán volt múzeumigazgató, könyvet írt a rimaszombati és a lőcsei ötvösművészetről, a kassai Miklós-börtönről, ill. műemlékvédelemről stb.. | | | Győry Dezső 1900. márc. 19-én szül. Rimaszombatban Győry Dezső (Wallentinyi) költő, író, közíró (megh. Bp., 1974. febr. 1.), Wallentinyi Samu (19061968) bátyja. A két vh. közti csehszlov. magy. ir. emblematikus alakja, programadó költője, újságírója. Jelentős a Prágai Magyar Hírlapnál, ill. a pozsonyi Magyar Újságnál kifejtett tevékenysége. Első fontos verseskötetei (Százados adósság, 1923, A láthatatlan gárda, 1927) szülővárosában jelentek meg, számos verse, verskötete szinte kultikus jelleget nyert az 19201930-as évek kisebbségi magy. fiatalsága, értelmisége körében pl. A láthatatlan gárda, 1927, Újarcú magyarok, 1927, A hegyek árnyékában, 1936, Zengő Dunatáj, 1938), Emberi hang (1939) c. hosszúverse a fasizmussal való bátor szembenézés kordokument... Tovább... | | | Szombathy Viktor 1902. ápr. 8-án szül. Rimaszombatban Szombathy Viktor (Volkó) író, újságíró, múzeumigazgató, művelődésszervező (megh. Bp., 1987. aug. 12.), a két vh. közt a csehszlov. magyarság közművelődésének kikerülhetetlen tényezője. Szülővárosában érettségizett, a bp.-i egyetemen tanult, közben a Prágai Magyar Hírlap tudósítója volt. 19301938 között a a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) főtitkára Komáromban, 1936-tól ugyanitt múzeumigazgató, több lap munkatársa és szerkesztője, 19381944 között a Magyarországhoz visszacsatolt szlovákiai területek művelődését szervező Széchenyi Magyar Kultúregyesület főtitkára Bp.-en. 1945 után is a magy. fővárosban maradt, könyvtáros, műfordító, vállalati tisztviselő. Elbeszélései, regényei mellett számos i... Tovább... | | | Morvay Gyula 1905. okt. 2-án szül. Tardoskedden Morvay Gyula (Örtényi) költő, író (megh. Pécs, 1998. febr. 21.). Kolozsvárott, Érsekújvárban, Budapesten tanult, Pereden, Rimaszombatban tanított, 1940-től Magyarországon élt. Verses- és elbeszéléskötetei, valamint regényei jelentek meg. | | | Wallentinyi Samu (19061968) 1906. máj. 1-jén szül. Rimaszombatban Wallentinyi Samu (Juczkó Simon) szerkesztő, költő, Győry Dezső öccse (megh. Bp., 1968. aug. 3.). Szülővárosában, majd Miskolcon járt középiskolába, 1938-tól Bp.-en élt. Verseskötetet, valamint egy csehszlov. magy. prózai és egy versantológiát adott ki (1934, 1937). | | | Kellner József 1908. febr. 7-én Gesztetén szül. Kellner József (Kalász József) író, újságíró (megh. majdaneki koncentrációs tábor, Lublin mellett, 1942. aug. 24.). Rimaszombatban és Kassán végezte tanulmányait, az 1930-as években pozsonyi lapoknál dolgozott. Az Esti Újságban 19371939-ben álnéven közölt regénye (Ferenc József szerelmei), csupán fél évszázaddal később (1989) jelent meg könyv alakban. | | Névmutató: Ferencz József, I. | | |
|
| Moyzes Ilona 1921. okt. 27-én szül. Deresken Moyzes Ilona költő, író (megh. Kanada, 2007). Deresken, majd Rimaszombatban járt iskolába, hivatalnok lett, 1959-ig Osztraván, 1989-ig Pozsonyban élt, majd Kanadába költözött. Verseskönyve, elbeszélés- és gyermekkönyvei jelentek meg. | | | Veres János 1930. febr. 28-án szül. Tornalján Veres János (Vörös Zoltán János) költő, író, műfordító (megh. Rimaszombat, 1999. aug. 5.). Tornalján, Rozsnyón, Rimaszombatban járt iskolába, itt szlovák gimnáziumban érettségizett, betegsége miatt 19491957 között szinte egyfolytában a Magas-Tátra-i szanatóriumok vendége volt, utána hivatalnok, művelődésszervező Rimaszombatban, a város művelődésének generátora. Verseskötetein kívül kiadott egy novelláskötetet (Földrengés után, 1966), valamint Széttekintés a Rimaszombati járásban címmel 1992-ben egy honismereti kislexikont is, főleg szlovák költőket fordított. | | | Paál Gyula 1931-ben Rimaszombatban elhunyt Paál Gyula népszínműíró (szül.: ?, 1852). | | | Mács József  1931. ápr. 18-án szül. Bátkán Mács József író, újságíró. Tanulmányait szülőfalujában, Rimaszombatban, Sárospatakon, Miskolcon, ill. Pozsonyban végezte, itt szerzett magy.történelemtársadalomtudomány szakos tanári képesítést. Újságíró pályafutása pozsonyi tanulmányaival párhuzamosan kezdődött, különböző csehszlov. magy. lapok szerkesztője volt. Jelenleg is Pozsonyban él. Regényei a csehszlov. magyarság életének fontos szépirodalmi megképződései, publicisztikája a nemzetiségi ön- és valóságismeret kikerülhetetlen dokumentumai, önéletrajzi tetralógiája Öröködbe, Uram... 14. (19982001) címmel jelent meg. | | | Mikó Jenő 1931. máj. 17-én Felsőhutkán szül. Mikó Imre ref. egyházi író, püspök (megh. Pozsony, 2004. júl. 1.). 1950-ben érettségizett Kassán, majd Prágában végzett lelkészként, ezt követően Rimaszombatban, Érsekújvárban, Vágfarkasdon, Pozsonyban működött mint ref. lelkész, 1990-től parlamenti képviselő, püspök, magy. cseh. szlov. és német nyelven jelentek meg publikációi. | | | Veress Samu 1932. dec. 25-én halt meg Rimaszombatban Veress Samu irodalomtörténész, költő (Nagysajó, 1857. ápr. 24.). 1884-ben került a városba tanárnak, könyvet írt Tinódi Sebestyénről, Vörösmartyról, két alkalommal is Petőfiről, a Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozathoz ő írta Gömör-Kishont vm-i és a rimaszombati részt. | | | Liptay Lothar  1933. nov. 5-én szül. Dunamocson Liptay Lothar vallástörténész, valláskutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett 1953-ban. 1959-ben Prágában végzett teológiát, majd Rimaszombatban, Perbetén, Pozsonyban, Vajánban, Érsekújvárban lelkész, 19691970-ben az edinburghi református teológia ösztöndíjasa. 1980-ban Svájcba emigrált. Vizsgálódásai főként a buddhizmusra és a hinduizmusra, valamint a vallások párbeszédére összpontosulnak. Magyarul két könyve ismert (A keresztyénség viszonya más vallásokhoz, 2003, Az Abszolútum odisszeája a buddhizmusban, 2005). | Forrás: CSSZMIL, SZŐKEVICZIÁN, http://www.kalligram.com/start.php?id=4&id_row=160&detail=1&PHPSESSID=fd30dbbb0a8e48319ae01095f08e492c Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke | | Tankó László 1934. dec. 21-én szül. Rimaszombatban Tankó László tankönyvíró, szótáríró, pedagógiai szakíró, szerkesztő. Füleken érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.szlov. szakos tanári oklevelet 1959-ben, előbb rövid ideig Nagymegyeren tanított, majd Pozsonyban tankönyvkiadói szerkesztő, később tudományos kutató. Tankönyvek, módszertani segédkönyvek, szlov.magy. szótárak szerzője, társszerzője, kutatóként főleg a magy. irodalomtanítás kérdéseivel foglalkozik. | | | Kálniczky Géza 1938. nov. 23-án halt meg Kassán Kálniczky Géza történész, irodalomtörténész, jogi, turisztikai és sakkszakíró (szül. Sátoraljaújhely, 1862. ápr. 7.). Jogi tanulmányai befejeztével előbb Rimaszombatban, majd Kassán bíró. Az I. vh. után bekapcsolódott a csehszlov. magy. szellemi életbe, irodalom- és művelődéstörténeti munkái mellett sakk-, ill. turisztikai szakkönyvet is írt. | | | Horváth Zoltán 1939. jan. 4-én halt meg Rimaszombatban Horváth Zoltán író, földrajzi szakíró (szül. Nagykőrös, 1866. máj. 10.). Az 1890-es évek elején Nagyszombatban, 1898-tól Rimaszombatban tanított. A két vh. közti rimaszombati kulturális élet tevékeny alakja. Tankönyvei mellett színműveket és regényt is írt. | | | Batta György 1943. jan. 10-én Rimaszombatban szül., de Tornalján nőtt fel, s itt is érettségizett Batta György költő, író, színműíró, publicista. Később Kassán szakérettségit tett, majd Nyitrán szerzett 1966-ban tanári oklevelet. Ezt követően Kassán, később Pozsonyban, végül Komáromban újságíró, több gyerekkönyve, ill. sportriportkötete is megjelent, Fábry Zoltánról is írt könyvet. | | | Mihályi Molnár László  1953. ápr. 24-én szül. Rimaszombatban Mihályi Molnár László (Molnár László, Palócz György) költő, közíró, művelődésszervező. Kisgömöriben és Várgedén járt iskolába, Rimaszombatban érettségizett, Pozsonyban pszichológiamagy. szakot végzett, majd Tőketerebesen, ill. Királyhelmecen művelődésszervező, Szepsiben, később Kassán tanár. Publicisztikai írásai mellett verseskötete is megjelent. | | | Kovács István, B.  1953. júl 4-én szül. Rimaszombatban B. Kovács István néprajzkutató, régész, történész. A kassai ipariskolában érettségizett 1972-ben, Bp.-en néprajz régészet szakos oklevelet szerzett. Ezt követően előbb régészmuzeológus Rimaszombatban, majd a Honismereti Házat vezeti Rimaszécsen, később múzeumigazgató szülővárosában, egyetemi tanár Nyitrán, azután ismét régész szülővárosában, ahol 2002-től a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Rimaszombati Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. Régészeti, néprajzkutatói, történészi, valamint tudomány- és közösségszervező munkássága egyként jelentős. Példamutató színvonalú, forrásértékű szakkönyvek, tanulmánygyűjtemények, monográfiák szerzője, Gömörország címen lapot alapított. | | | Kövesdi Károly  1953. okt. 15-én szül. Mellétén Kövesdi Károly költő, újságíró. A tornaljai gimnázium után közgazdasági szakérettségitt tett Rimaszombatban, 1976-tól újságíró Pozsonyban (közben nyomdai korrektor is volt). Verseskötetein, publicisztikai kötetén kívül gyermekverseit és meséit is több ízben közreadta. | | | Bettes István  1954. aug. 15-én szül. Rimaszombatban, de Zádorházán nevelkedett Bettes István költő, műfordító. Pozsonyban vegyipari technikumban érettségizett, majd levéltáros szakon végzett 1981-ben. Ezután számos munkahelyet végigpróbált a szlovák fővárosban, ill. szülőhelyén, Gömörben, jelenleg szabadfoglalkozású. Az 1980-as évek elején indulók egyik legegyénibb hangú lépviselője. | | | Hizsnyai Zoltán  1959. febr. 13-án szül. Rimaszombatban Hizsnyai Zoltán költő, szerkesztő, esszéíró. H. Tóth Ildikó férje. Kassán érettségizett, Pozsonyban él, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. összmagyar viszonylatban is magasan értékelt alkotója, az érsekújvári Iródia-mozgalom egyik vezéregynénisége 19831986-ban. Elismerő kritikai fogadtatásban részesült verseskönyvei mellett szerkesztői, kritikusi-esszéírói tevékenysége is jelentős. Jelenleg Kovácspatakon él. | | Névmutató: H. Tóth Ildikó | | |
|
| Hajdú István  1963. ápr. 20-án Tornalján szül., 1982-ben a kassai Magyar Tannyelvű Ipariskolában érettségizett Hajdú István író, 19831986 között bekapcsolódott az Iródia mozgalomba. Rimaszombatban él | | | Simon Attila  1966. dec. 9-én szül. Rimaszombatban Simon Attila történész, tankönyvszerző. Magy.történelem szakot végzett Pozsonyban, doktori oklevelet Pécsett szerzett. Előbb Bátkán, majd Dunaszerdahelyen tanított, jelebnleg tanszékvezető egyetemi tanár Komáromban. ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Elsősorban a (cseh)szlovákiai magyarság történetét kutatja, Dunaszerdahelyen él. | | | Juhász Katalin  1969. nov. 25-én szül. Rimaszombatban Juhász Katalin költő, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.angol szakos egyetemi oklevelet, azóta újságíró, művelődésszervező. Jelenleg a szlovák fővárosban él. | | | Vankó Attila 1973. júl. 3-án szül. Losoncon Vankó Attila költő, dalszövegíró. Rimaszombatban kereskedelmi középiskolában érettségizett, Nyitrán végzett magy.pszichológia szakon, Füleksávolyban él, Füleken tanít. Verseskötetein kívül dalszövegei is megjelentek (Tűz és szív, 1997). | | | Bárczi Zsófia  1973. júl 13-án szül. Rimaszombatban, de Tornalján nevelkedett Bárczi Zsófia író, irodalomtörténész, Bárczi István és Kovács Magda lánya. Az alapiskolát Tornalján, a gimnáziumot Kassán, az egyetemet Nyitrán végezte, jelenleg ugyanitt egyetemi oktató, Érsekújvárban él, novelláskötete mellett Mécs Lászlóról írt monográfiát (2008). | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
