Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 19938
Linkajánló
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint

| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
Személynév keresése
Magyar helységnév keresése
[ Vissza ]

Selmecbánya (Hont vm.) - Banská Štiavnica (Selmecbányai j.)
Baksay Ábrahám
1530 k. Selmecbányán szül. Baksay Ábrahám történetíró (megh. 1577 után). 1555-ben Bécsben egyetemi hallgató, a hun és a magy. történelem táblázatos összefoglalásázt adta.
Bocatius, Joannes
1592–1599 között Eperjesen tanított, azt követően pedig Kassán élt Joannes Bocatius (Bocatius János, Bock, Vetschau, 1569. dec. 25. – Uherský Brod, 1621. nov. 12.) költő, egyházi író, történetíró, politikus, kora egyik legkiválóbb elméje. 1590-ben érkezett Magyarországra, vélekedések szerint Selmecbányán is megfordulhatott, Kassán – tanítósága mellett – háromszor volt a város jegyzője, kétszer városbíró, 1604-ben II. Rudolfhoz indult Prágába, hogy a város nevében tiltakozzon előtte, amiért a kassai dómot elvették a protestánsoktól, 1605-ben megnyitotta a város kapuit Bocskai István csapatai előtt, 1606–1610 között Prágában rabosokodott, amikor is sikerült megszöknie és visszatérnie Kassára, ahol 1613-tól ismét iskolaigazgató, 1618-tól pedig... Tovább...
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Czvittinger Dávid
1676-ban Selmecbányán szül. Czvittinger Dávid irodalomtörténész, lexikográfus, bibliográfus (megh. uo., 1743). Iskoláit szülővárosában kerzdte, német városokban folytatta, ill. fejezte be. Az első átfogó kísérletet tette az addigi magy. irodalom tudományosság összefoglalására (munkájának anyagi költségei miatt 1711-ben az adósok börtönébe került, de két év múlva megszökött), nagyjából 270 magyarországi író és tudós életrajzi és bibliográfiai adatait gyűjtötte egybe, melyekkel elsősorban a külföld tájékoztatását szolgálta.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ribini János
1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SBS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Éder Xavér Ferenc
1727. márc. 19-én szül. Selmecbányán Éder Xavér Ferenc hittérítő, földrajzi író (megh. Besztercebánya, 1773. ápr. 7.). Nagyszombatban tanulmányai végeztével 1749-ben jezsuita hittérítőként a perui Moxó indiánok közé ment, ahonnan 1769-ben tért csak haza, s lett Besztercebánya plébánosa. Európában elsőként adott tudósítást Peruról.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Simai Kristóf
1742. nov. 8-án Komáromban szül. Simai Kristóf (Sima Márton) piarista iskoladráma-szerző, szótáríró (megh. Selmecbánya, 1833. júl. 14.). Többek közt Privigyén és Nyitrán tanult, Kassán, Körmöcbányán tanított, 1830-tól Selmecbányán vicerektor. 1790-ben az ő Igazházijával kezdődött a magy. hivatásos színjátszás Budán, iskoladrámái, drámamagyarításai ma is elevenen hatnak, s különböző átdolgozásokban mai színpadokon is felbukkannak.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Benyák Bernát József
1745. dec. 6-án szül. Komáromban Benyák Bernát József író, piarista iskoladráma-szerző (megh. Selmecbánya, 1829. márc. 1.). Tanulmányai elvégeztével tanári pályáját a nyitrai konviktus igazgatójaként kezdte, majd az ország különböző városaiban – többek között Trencsénben, ill. Selmecbányán tanított. Előadásait magyarul tartotta, s azon volt, hogy az idegen szakkifejezések helyébe magyarokat léptessen. Számos művet hagyott maga után: verseket, színműveket, fizikai. filozófiai, nyelvtani értekezéseket, fordításokat stb.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, MSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ambrózy Sámuel
1748. márc. 22-én szül. Szielnicen Ambrózy Sámuel (Ambrosius, Samuel) ev. egyházi író, szerkesztő (megh. Selmecbánya, 1806. febr. 15.). Tanulmányait a pozsonyi ev. líceumban kezdte, majd a jénai egyetemre ment. 1785-től Velicsnán, Besztercebányán, végül, 1803-tól Selmecbányán lelkész. Népszerűsítette az iskolai oktatást, a közművelődést, évkönyvet szerkesztett.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Barsi József
1810. febr. 23-án szül. Jánosgyarmaton (Janolehotán) Barsi József (Neumann) emlékiratíró, költő, statisztikus (megh. Bp., 1893. márc. 18.). Többek közt Körmöcbányán, Selmecbányán, Nyitrán járt iskolába 1833-ban szentelték pappá, többek közt Németprónán, Tajón, Besztercebányán, Kóson, Korponán, majd Bicskén működött (közben Milánóban is volt tábori lelkész), személyesen ismerte Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt, 1848-as hazafias cikkei és versei miatt az osztrákok elfogták, majd húsz év várfogságra ítélték, 1856-ig Olmützben raboskodott, 1862-ben áttért a ref. vallásra, s Pesten lett tanár, majd statisztikus. Emlékiratában fogságát örökítette meg.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Beniczky Lajos
1813 májusában szül. Alsómicsinyén Beniczky Lajos önéletrajzíró, politikus, Beniczky Irma bátyja.(megh. Pest, 1868. júl. 16.). Iskoláit Besztercebányán és Selmecbányán végezte, részt vett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeiben és csatáiban, amiért 1857-ig tartó börtönbüntetést szenvedett, szabadulása után újból bekapcsolódott az országos politikába. Megírta visszaemlékezéseit az 1848–1849-es eseményekre.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Birányi István
1815 k. szül. Selmecbányán Birányi István (Schultz) író, Birányi Ákos bátyja (megh. Rio de Janeiro, 1856. dec. 7.), jogot végzett, útirajzai, politikai cikkei jelentek meg Pesten, írt magyar nyelvtant és„történeti zsebkönyvet", 1848-ban hadbíróként működött, a szabadságharc leverése után Amerikába emigrált.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Birányi Ákos
1816-ban szül. Selmecbányán Birányi Ákos (Schultz, August) író, Birányi István öccse (megh. Pest, 1855. jún. 10.). A középiskolát Léván, a teológiai főiskolát Nagyszombatban végezte, majd vidéki nevelősködés után Pesten, 1844–1845-ben Pozsonyban, azután ismét Pesten volt újságíró, elbeszéléseket, regényeket, humoros töténeteket írt, 1848-ban radikális szellemű röplapok szerzője.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Csecsetka Sámuel
1818. aug. 2-án szül. Besztercebányán Csecsetka Sámuel ev. egyházi író, jogi szakíró (megh.: ?). Szülővárosában, Miskolcon, Selmecbányán, Pozsonyban tanult, e két utóbbi helyen tanított, Pozsonyban jelent meg a tárgyban alapműnek számító kétkötetes magyar evangélikus egyházjogtana (1887–1889).
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kubriczky András
1819. febr. 21-én szül. Lökön Kubriczky András katolikus pap, egyházi író (megh. Pozsony, 1887. jan. 19.). Selmecbányán, Léván, Nagyszombatban tanult, a teológiát Pesten végezte, 1843-ban szentelték pappá. Nagysúron, Cseklészen, Taksonyban működött, 1885-től pozsonyi kanonok. Nevelésügyi cikkei, egyházi írásai kat. lapokban jelentek meg.
Forrás: SZINNYEI, http://lexikon.katolikus.hu
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Pajor István
1821. máj. 20-án Ipolynyéken szül. Pajor István író, költő, publicista, műfordító (megh. Balassagyarmat, 1899. márc. 29.). Korponán, Selmecbányán, Pozsonyban, Losoncon tanult, 1849-ben a szabadságharc idején közvádlóként szerepelt, később Komárom várában volt, 1850-től nagycsalomjai birtokán gazdálkodott. Verseskötetei, nyelvészeti, jogi publikációi jelentek meg. Szülőfalujában emléktáblája van.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ipolyi Arnold
1823. okt. 20-án Ipolykeszin szül. Ipolyi (Stummer) Arnold történeti szakíró, régész, néprajzkutató, műgyűjtő (az ÚMIL Disznóst adja meg szül. helyeként, megh. Nagyvárad, 1886. dec. 2.). Gimnáziumba Korponán és Selmecbányán járt, teológiai tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban kezdte, 1847-ben szentelték pappá, majd előbb Szentpéteren segédlelkész, hitszónok Pozsonyban, lelkész Zohoron 1872–1886 között besztercebányai püspök. Sokrétű tudományos, valamint műemlékvédelmi és műtörténeti tevékenységével a 19. sz. legnagyobb hatású magyar alkotói közé tartozik. Legismertebb műve a számos újrakiadásban ismert Magyar mythológia (1854). Szlovákiai magyar kiadásai az utóbbi években: Csallóköz műemlékei (Kalligram,1994, 1996), Csallóközi úti-képe... Tovább...
Forrás: MÉL, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kámory Sámuel
1830. febr. 6-án szül. Bakabányán Kámory Sámuel nyelvész, műfordító, ev. teológus (1861-ig Krump, megh. Pozsony, 1903). Selmecbányán, Osgyánban és Pozsonyban végezte tanulmányait. 1855-től a pozsonyi ev. líceum tanára volt. Az eredeti szövegek alapján lefordította a Bibliát és az apokrif könyveket.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Petőfi Sándor
1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 1839–1840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, TURCZEL-2, TURCZEL-3, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kiss Károly
1841. okt. 18-án Pozbán szül Kiss Károly ref. egyházi író (megh. Nagyigmánd, 1928. jan. 22.). Selmecbányán érettségizett, majd a pápai ref. Teológia elvégzése után szülőfalujában, ill. 1888-tól Nagyigmándon volt lelkész. Egyháztörténeti kutatásokkal is foglalkozott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Mikszáth Kálmán
1847. jan. 16-án szül. Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, közíró, a magyar széppróza egyik legnagyobb képviselője (megh. Bp., 1910. máj. 28.). Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, gyermekkorában gyakran megfordult Nagykürtösön, Losoncon, gimnáziumba Rimaszombatba (1857–1863), ill. Selmecbányára (1963–1866) járt, majd Győrben joghallgató, 1873-tól újságíró, szerkesztő Bp.-en. 1881-ben, ill. 1882-ben megjelent elbeszéléskötetei (A tót atyafiak, A jó palócok) meghozták számára a sikert. Műveit át- meg átszövik a mai Szlovákia területéhez kapcsolódó vonatkozások, alakok, motívumok, témák. Palóc voltának tudata, a palóc nyelvi ízek, palócság-élménye történeteinek egész sorát itatják át (Nemzetes uraimék, A fahuszár meg a lova meg a ló sípja, A... Tovább...
Forrás: ERŐS, MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kőrösi Albin
1860. jan. 16-án szül. Selmecbányán Kőrösi Albin (1882-ig Kulhánek) irodalomtörténész, műfordító (megh. Bp., 1936. ápr. 8.). Iskoláit szülővárosában kezdte, 1876-tól a piarista rend tagja, Nyitrán végezte a teológiát, majd Bp.-re ment egyetemre, 1885-től – több helyütt – tanár. A spanyol költészet és ir. fordítója.
Forrás: MÉL-1, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Haiczl Kálmán
1866. okt. 14-én Selmecbányán szül. Haiczl Kálmán egyháztörténész, történész (megh. Bp., 1952. febr. 1.). 1899-ben szentelték pappá, érsekségi levéltáros Esztergomban, plébános Garamszentbenedeken, ill. a két vh. között Szőgyénben, ahol emléktábla őrzi a nevét. Feldolgozta a garamszentbenedeki apátság történetét, könyvet írt Érsekújvár és Léva múltjáról stb.
Sajó Sándor
1868. nov. 12-én Ipolyságon szül. Sajó Sándor költő, színműíró (megh. Bp., 1933. febr. 1.). A selmecbányai líceum diákja volt, 1891–1893 között Nyitrán tanított, 1903-ban került Bp.-re. Legutóbb, 2006-ben Zalabai Zsigmond összeállításában a Lilium Aurum kiadó adott ki tőle Magyarnak lenni címmel válogatást.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL, http://www.hvim.hu/programajanlo/irodpalyazatsajo.htm
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szeberényi Lajos
1875. jún. 4-én halt meg Pozsonyban Szeberényi Lajos (Jenőfi) költő, műfordító (szül. Maglód, 1820. aug. 15.). A selmecbányai ev. líceumban kötött barátságot Petőfi Sándorral, amely 1845-ig tartott, amikor is durva támadást intézett a költő ellen. Később forrásértékű könyvet írt Petőfi selmecbányai napjairól. Pozsonyban teológiát, Pápán jogot végzett, szerepet vállalt az 1848-as forradalomban, amiért börtönbe került. Szabadulása után különböző helyeken és munkakörökben tevékenykedett, 1864-től ev. lelkész volt Pozsonyban. Szlovák népdalokat fordított magyarra, a magy.–szlov. és magy.–cseh ir. kapcsolatok elmélyítésén fáradozott.
Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Boleman István
1882. júl. 12-én Pozsonyban halt meg Boleman István ev. egyházi és tankönyvíró (szül. Kržichlice, 1795. máj. 9.). Selmecbányai érettségije után ev. teológiát végzett Pozsonyban, 1815-től Losoncon, 1820-tól Selmecbányán, 1840-től Pozsonyban tanított, A dicső szabadságra emelkedő oskola c. műve is itt jelent meg 1848-ban. Selmecbányán Petőfi is a tanítványai közé tartozott.
Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Komjáthy Jenő
1885-ben került Szenicre tanárnak Komjáthy Jenő (Komjáti, Szécsény, 1858. febr. 2. – Bp., 1895. jan. 26.) költő, a magyar szimbolizmus korai képviselője.. Apja Madách Imre, ill. Szontágh Pál barátja volt, fiát magánúton kezdte taníttatni, gimnáziumba többek közt Besztercebányára, Selmecbányára, ill. Pozsonyba járatta. Komjáthy Jenő ifjúkori lázongások után 1880-ban Balassagyarmaton szerzett tanári képesítést, 1885-ben többször meglátogatta Alsósztregován Madách Imre fiát, Madách Aladárt, 1887-ben került Szenicre tanítani, s onnan halálig nem tudott elkerülni. S bár bekapcsolódott a helyi társasági életbe, teljes elszigeteltségben érezte magát (Szenicen c. versét pl. így kezdi: „Itt élek megvetetten, / Mint egy elátkozott; / Már szinte elfel... Tovább...
Forrás: ERŐS, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Rév József
1892-ben szül. Nagymihályban Rév József költő (Auschwitz, 1944). Pozsonyban végzett jogot, Selmecbányán volt ügyvéd, verseskötetei jelentek meg.
Kosáryné Réz Lola
1892. dec. 7-én Selmecbányán szül. Kosáryné Réz Lola (Réz Eleonóra, Kosáry Jánosné) író, műfordító, Kosáry Domokos történész édesanyja, a két világháború közti időszak népszerű, országosan ünnepelt írónője (megh. Bp., 1984. dec. 27.). Szülővárosában érettségizett, pályáját költőként kezdte. A várost 1919-ben hagyta el családjával, mivel férje, Kosáry János zongoraművész és zenetanár nem volt hajlandó letenni az új csehszlovák államnak a hűségesküt. Bp.-en lett sikeres író, 1921–1944 között harmincnyolc ifjúsági regénye jelent meg. 1948-ban félreállították, művei csak 1989 után jelenhetnek meg újra.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Szitnyai Zoltán
1893. máj. 27-én szül. Selmecbányán Szitnyai Zoltán író. Bp.-en végzett jogot, a a II. vh.-t követően politikai okból elítélték, szabadulása után Ausztriába emigrált.
Forrás: BORBÁNDI, CSSZMIL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Breznyik János
1897. máj. 8-án hunyt el Selmecbányán Breznyik János nyelvész, helytörténész (szül. Iklad, 1815). Aszódon, Selmecbányán, Pozsonyban, majd külföldön tanult, azután a selmecbányai ev. líceumba tért vissza tanítani, 1858-tól annak igazgatója lett. Könyvet írt a cigány nyev elemeiről, megírta a selmecbányai ev. líceum történetét stb.
Forrás: MIHSZL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Wallentinyi Samu (1875–1930)
1900-ban lett az eperjesi kollégium tanára Wallentiny Samu (Egyházasdengeleg, 1875 – Tőketerebes, 1930. jún. 15.) irodalomtörténész, helytörténeti szakíró, szerkesztő. Középiskolába Selmecbányán, egyetemre Bp.-en járt, a két vh. közti helyi közélet egyik fontos szereplője volt. Az eperjesi ev. temetőben temették el.
Forrás: CSSZMIL, SZINNYEI
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Környei Elek
1905. júl. 15-én Selmecbányán szül. Környei Elek (Krepelka) költő, író, újságíró (megh. Bp., 1982. okt. 16.). Pozsonyi érettségi után főiskolára ment, de mérnöki tanulmányait nem fejezte be: újságíró lett 1927-ben Komáromban, majd 1931–1944 között Pozsonyban. 1945-ben Bp.-re került, s haláláig itt élt. Verseskönyvei, jegyzetkötetei, színművei, s később művelődéstörténeti munkái jelentek meg.
Forrás: CSSZMIL, Fónod-2, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Kosáry Domokos
1913. júl. 31-én Selmecbányán szül. Kosáry Domokos történész, szakíró, az MTA elnöke, Kosáryné Réz Lola fia (megh. Bp., 2007. nov. 15.). Hatéves korában, 1919-ben települtek szüleivel Selmecbányáról Bp.-re, mert édesapja nem írta alá a csehszlovák államnak a hűségesküt. Iskoláit már itt végezte. A 20. sz.-i magy. történetírás egyik legjelesebb személyisége, 1990–1996 között az MTA elnöke.
Forrás: ERŐS, MÉL-1, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Alabán Ferenc
1951. febr. 25-én szül. Guszonán Alabán Ferenc irodalomkritikus. Az érettségit Füleken tette le, majd Bp.-en szerzett magy.–szlov. szakos tamnári oklevelet 1974-ben, ettől kezdve Nyitrán főiskolai, ill. egyetemi tanár, tanszékvezető, dékánhelyettes, később Selmecbányán egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán.Tanulmányköteteiben, monográfiáiban főleg irodalomelméleti kérdésekkel, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalommal és egyes alkotóival foglalkozik, egyetemi tankönyveket, főiskolai jegyzeteket is írt..
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1, SZŐKE–VICZIÁN, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Lanstyák István
1959. júl. 13-án Losoncon szül. Lanstyák István nyelvész, nyelvművelő. Iskoláit szülővárosában kezdte, Selmecbányán érettségizett, majd 1983-ban Debrecenben szerzett magy.–angol szakos tanári oklevelet. Selmecbányán kezdett tanítani, 1986-tól a pozsonyi Komenský (Comenius) Egyetem oktatója. Dunaszerdahelyen él, ahol 2001-ben létrehozta a Gramma Nyelvi Irodát. Különösen a szociolingvisztika, a kétnyelvűség-kutatás és a dialektológia terén ért összmagyar viszonylatban is értékelt eredményeket. Alapvető műve A magyar nyelv Szlovákiában (2001) c. monográfiája, Szabómihály Gizellával a nyelvhasználat és nyelvtervezés kérdéseiről is fontos könyvet adtak közre (2002-ben).
Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Tóth Anikó, N.
1967. jún. 5-én szül. Zselizen N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, színműíró. Selmecbányai érettségi után Bp.-en szerzett magy.–könyvtáros szakos oklevelet. 1991–1992-ben Paláston tanított, ezt követően Ipolyságon előbb alapiskolai, jelenleg gimnáziumi tanár. Az Iródia-mozgalom tagja 1983–1986 között, meséskönyvek (legutóbb: Tükörkönyv, 2008), gyermekszínművek (Dülle és Kandika, 2003), novellás- és tanulmánykötetek szerzője, írt egy könyvet Mészöly Miklósról (Szövegvándor, 2006), s megjelentetett egy regényt (Fényszilánkok, 2005) is.
Forrás: CSSZMIL, SZEBERÉNYI-1
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke
Ardamica Zorán
1970. nov. 4-én szül. Losoncon Ardamica Zorán költő, író, kritikus, közíró, könyvkiadó, zenész, Ardamica Ferenc fia. Szülővárosában kezdte iskoláit, Nyitrán magy.–zene szakos tanári oklevelet szerzett 1993-ban, ettől kezdve Losoncon alapiskolai, 2002-től Selmecbányán egyetemi tanár. 1996-ban Plectrum néven kiadót, ugyanekkor zenekart (A Romlás Virágai) is alapított. Versekötetei, valamint esszé- és tanulmánykötetei jelentek meg, Füleken él.
[ Vissza ]





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 1.45 másodperc