|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
December |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Szepesváralja (Szepes vm.) - Spiské Podhradie (Lőcsei j.) |
Pilcius Gáspár 1552-ben Szepesváralján szül Pilcius Gáspár (Kaspar Pilcz) protestáns egyházi író, versszerző (megh. Márkusfalva, 1605?), nevéhez latin és német nyelvű vitairatok, elbeszélő költemények fűződnek. | | | Klesch Dániel 1619-ben szül Iglón Klesch Dániel ev. egyházi író (megh. Berlin, 1697). Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Pozsonyban végezte, majd különböző helyeken (a Szepességben pl. Szepesszentgyötrgyön, Szepesváralján, Szepesolaszin) volt ev. lelkész. Az ellenreformáció üldözöttje, 1674-ben Németországban telepedett le. Iskoladrámákat írt, passiójátékot adott elő, prédkiációgyűjteményt jelentetett meg. | | | Molnár János (17281804) 1728. jún. 13-án Csécsényben szül. Molnár János (Szabó) író, biibliográfus, jezsuita versszerző (megh. Szepesváralja, 1804. febr. 15.). Az első magy. nyelvű művészettörténet szerzője, magy. felvilágosodás szempontjából jelentős műve az 17831804 között huszonkét kötetben kiadott Magyar Könyv-Ház c. almanachja. | | | Csáky Imre gróf 1732. aug. 28-án szül. Szepes várában Csáky Imre gróf kat. egyházi író (megh. Nagyvárad, 1732. aug. 28.). Tízéves korában Kassára került tanulni, ahonnan 1688-ban Bécsbe, majd Rómába ment tanulmányait folytatni. 1696-tól Kassán plébános, 1699-től Bécsben van, később esztergomi kanonok, majd pozsonyi prépost és kalocsai érsek. Több országgyűlésen is jelent volt. 1717-ben Pozsonyban fényes préposti lakot építtetett, udvarában a társalgási nyelv a magy. volt, levelezését is magyarul vitte. | | | Árvai György 1759. júl. 5-én Szepesváralján (újabb adat szerint Szepeshelyen, júl. 7-én) halt meg Árvai György (Árvay) költő, jezsuita egyházi író (szül. Eger, 1697. ápr. 25., újabb forrás szerint 1698. ápr. 27?). Többek közt a trencséni (1715), a nagyszombati (17231724, 17261729, 17321739, 17441746), a kassai (17471749, 17531758), a besztercebányai (1731), ill.1759-ben a szepesváraljai (újabb adat szerint szepeshelyi) rendház tagja volt. Beszédeiben, verseiben általában a múltat idézik meg. | | | Petőfi Sándor 1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 18391840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Preov, Szl.)-Preov (Eperjesi j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spiské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kemarok, Szl.)-Kemarok (Késmárrki j.) | Igló (Spiská Nová Ves, Szl.)-Spiská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Roňava, Szl.)-Roňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Pleivec, Szl.)-Pleivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fižakovo, Szl.)-Fižakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaža, Szl.)-Tornaža (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Krážovský Chlmec, Szl.)-Krážovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Krážovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topožníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská tiavnica (Selmecbányai j.) | | | | Fest Sándor 1883. nov. 21-én Szepesváralján szül. Fest Sándor filológus, irodalomtörténész (megh. Bp., 1944. dec. 30.). A magyarangol irodalmi és történelmi kapcsolatok jeles kutatója volt. | | | Csorba Tibor 1906. márc. 15-én szül. Szepesváralján Csorba Tibor (Szakácsi) író, műfordító, filológus, grafikus, festő (megh. Bp., 1983. szept. 3.). Bár Lőcsén kezdte a gimnáziumot, Bp.-en érettségizett, majd rajztanár lett, 1936-tól Varsóban élt. Regényeket, irodalomtörténeti tanulmányokat írt, magy. írókat fordított lengyelre, magy.lengyel szótárt is készített. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|