|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
December |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Zseliz (Bars vm.) - eliezovce (Lévai j.) |
Fischer-Colbrie Ágost 1863. okt. 16-án szül. Zselizen Fischer-Colbrie Ágost teológiai és filozófiai író, egyháztörténész, róm. kat. püspök (megh. Kassa, 1925. máj. 17.). Gimnáziumi tanulmányait Ausztriában, Pozsonyban, Esztergomban végezte, Bécsben járt teológiára. 1888-tól Esztergomban levéltáros, érseki titkár, hercegprímási szertartó, 1890-től Bécsben tanít, 1902-től a Pázmáneum rektora. 1904-ben került Kassára, 1907-től megyéspüspök. E tisztségében 1919-ben hűségesküt tett az új csehszlovák államnak tett hűségesje után a főhatalomváltást követően is megmaradhatott, ám tevékenységével, befolyásával teljes mértékben a csehszlov. magyarságot szolgálta. Márai Sándor is megemlékezik róla az Egy polgár vallomásaiban. Magyarra fordította XIII. Leó pápa Rerum no... Tovább... | | | Csontos Vilmos 1908. okt. 11-én Garamsallón szül., de a II. vh. utáni évektől Zalabán élt Csontos Vilmos költő (megh. Zseliz, 2000. szept. 12.). Autodidakta, asztalosnak tanult, majd a mezőgazdaságban is dolgozott. Verseskötetei, gyermekkönyvei jelentek meg, s megírta emlékiratait is (Gyalogút, 1972). | | | Ordódy Katalin 1918. febr. 22-én szül. Léván Ordódy Katalin író, költő (megh. Pozsony, 2000. jún. 17.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. fontos elbeszélője volt az 19501970-es években. Szülővárosában, ill. Zselizen járt iskolába, 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett, évekig volt háztartásbeli, 1953-tól könyvterjesztő, 1964-től újságíró Pozsonyban. Pályája verses mesével indult, legjobb művei a női identitáskeresés regényei (Az idegen, 1968, A keskenyebb út, 1971, Kerekes kút, 1989), történelmi regényt, sci-fit, útirajzot is írt. | | | Lovicsek Béla 1922. szept. 2-án Nagypeszeken szül. Lovicsek Béla író, színműíró (megh. Csata, 2006. jún. 27). Léván, Zselizen, Pozsonyban járt iskolába, majd 19501969 közötti vidéki nyírágói, zsemléri, ipolyszakállasi, zalabai, csatai tanítóskodás után újságíró lett Pozsonyban, végül a Csemadok KB munkatársa volt. Regényei, színművei a csehszlov. magy. olvasók körében rendkívüli népszerűségnek örvendtek. | | | Urbán Sándor 1925. dec. 3-án Zalabán szül. Urbán Sándor író, szakíró (megh. Zseliz, 2002. márc. 3.). Gyermekkorát családjával Calgaryban töltötte, ahonnan 1934-ben tértek haza. Pozsonyban kezdett gimnáziumba járni, Nyitrán érettségizett 1946-ban. Koncepciós perben kémkedés vádjával börtönbe zárták, kényszermunkára ítélték. Szabadulása után különböző hivatalokat látott el, Zselizen élt, kaktuszokról írt szakkönyve eddig csak szlovákul, ill., több kiadásban is, oroszul jelent meg. Fölparcellázott égbolt c. önéletrajzi regényében az 1950-es évek légkörét és kényszermunkatáborainak világát rajzolta meg. | | | Püspöki Nagy Péter 1944. ápr. 19-én szül. Pozsonypüspökin (ma: Pozsony része) Püspöki Nagy Péter történész, heraldikus, számos forrásértékű történeti monoráfia, tanulmány szerzője. Pozsonyban érettségizett 1962-ben, a teológián kezdett egyetemi tanulmányait 1971-ben történelemlevéltártan szakon fejezte be. Ez időtől szabad foglalkozású tudományos kutató volt, 1993-tól Bp.-en egyetemi tanár. Tudományos belépőjét (Püspöki mezőváros története, 1968) településtörténeti, ill. címertani tanulmányok követték (pl. Dunaszerdahely, Rozsnyó, Zseliz), monográfiát írt Boldogfáról, tanulmányt írt Nagymorávia fekvéséről, Csallóköz vízrajzi képének történetéről, ill. Csallóköz neveiről, feldolgozta az Árpád-kori vásártartás írott emékeit stb. | | | Mikola Anikó 1944. júl. 29-én szül. Jókán Mikola Anikó költő, műfordító (megh. Pozsony, 1996. szept. 22.). Deákiban, Nagysallón, Zselizen járt iskolába, Tornalján végzett mezőgazdaásig szakiskolát, majd újságíró lett Pozsonyban (az 1960-as évek második felében egy ideig Szencen is lakott). Az 1960-as évek második felében indult csehszlov. magy. írónemzedék egyik legjelesebb alkotója, verseskötetein kívül a dél-amerikai irodalmakból és indián népköltészetből jelentek meg fordításai, elbeszélései láttak napvilágot. A pozsonyi Anima Társaság 2006-ban Mikola Anikó-díjat alapított. | | | Erdélyi Margit, L. 1945. ápr. 29-én szül. Hontfüzesgyarmaton L. Erdélyi Margit (Laczkóné) irodalomteoretikus, pedagógiai szakíró. Léván érettségizett 1962-ben, 1965-ben Nyitrán, 1980-ban Pozsonyban magy.szlov. szakon végzett. Nyitrán, Nagyölveden, Nagysallón, Léván, Ipolyságon, Zselizen tanított, 1987-től főiskolai adjunktus, később tanszékvezető Nyitrán, 1998-tól egyetemi tanár Besztercebányán, 2004-től tanszékvezető, ill. dékán Komáromban. Főleg dráma-, ill. irodalomelémlettel foglalkozik, az Örkény-drámák jeles elemzője. | | Névmutató: Örkény István | | | | | Horváth Géza 1951. március 8-án szül. Zselizen Horváth Géza karnagy, tankönyvíró, zenei szakíró. 1975-ben Nyitrán szerzett matematikaföldrajz szakos képesítést. Szülővárosában tanít ma is. Többek közt megírta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának történetét (2004). | | | Kovács Klára, L. 1952. jan. 4-én szül. Fegyverneken (Kétfegyvernek) L. Kovács Klára (Lutsky) költő. Zselizen érettségizett, 1975-ben magy.angol szakon végzett Pozsonyban, majd szerkesztő lett ugyanitt. 1978-tól az Amerikai Egyesült Államokban él, egyetemi oktató, Chicagóban verseskötete jelent meg. | | | Tóth Anikó, N. 1967. jún. 5-én szül. Zselizen N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, színműíró. Selmecbányai érettségi után Bp.-en szerzett magy.könyvtáros szakos oklevelet. 19911992-ben Paláston tanított, ezt követően Ipolyságon előbb alapiskolai, jelenleg gimnáziumi tanár. Az Iródia-mozgalom tagja 19831986 között, meséskönyvek (legutóbb: Tükörkönyv, 2008), gyermekszínművek (Dülle és Kandika, 2003), novellás- és tanulmánykötetek szerzője, írt egy könyvet Mészöly Miklósról (Szövegvándor, 2006), s megjelentetett egy regényt (Fényszilánkok, 2005) is. | | Névmutató: Mészöly Miklós | | | | | Németh Zoltán 1970. jan. 26-án szül. Érsekújvárban Németh Zoltán költő, irodalomkritikus, esszéista. Ipolybalogon nőtt fel, itt kezdte iskoláit, Zselizen érettségizett 1988-ban, 1993-ban magy.történelem szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, majd évekig Ipolybalogon tanított, jelenleg Besztercebányán egyetemi oktató. Az 1990-es években indult szlov. magy. írónemzedék meghatározó jelentőségű akotója, aki egyebek közt erőteljes kísérleteket tett a (cseh)szlov. magy. ir. fogalmának újragondolására is. Verseskönyvei, kritika- és tanulmánykötetei, monográfiái (Talamon Alfonzról, 2001, Parti Nagy Lajosról, 2006) jelentek meg, nemzedékének tagjaival készített mélyinterjúkat publikált. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|