Megjelent a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott irodalmi folyóirat, az Opus idei harmadik száma, mely a Horizontok rovatban versekkel és prózákkal indul, ahol Iancu Laura és Pál Dániel Levente líráját Merényi Krisztián Egy sírkertész című novellája színesíti. A következő, Posztkolonializmus elnevezésű rovatban tanulmány és korreferátumok olvashatók.
Ardamica Zorán Hatalom, identitás, kultúra, interakció című írásában a szlovákiai magyar irodalom koloniális/posztkoloniális olvasatlehetősegeihez szól hozzá, majd Németh Zoltán Ellenőrizhetetlenségek összjátéka: az elnyomott elnyomottjának elnyomottja elnevezésű írásában reagál a tanulmányára. Erre tesz rá még egy lapáttal Bárczi Zsófia is, aki A posztkoloniális olvasat esélyei című korreferátumában szintén a fent említett tanulmányt boncolgatja.
A soron következő, ismét Horizontok címet viselő fejezetet Kulcsár Ferenc és Nagypál István versei, valamint Baka L. Patrik novellája alkotja. Ezekhez csatlakozik Walter J. Kovacs lírája H. Nagy Péter gyűjtéséből.
A Peremvilágok című blokk tanulmányokat vonultat fel. Hegedűs Norbert Modern mítoszok című tanulmánya Neil Gaiman Lovecraft újraírását tárgyalja. A dolgozat a Gaiman-univerzum egyetlen, jól körülhatárolható részével foglalkozik, azokkal a művekkel, melyekben Lovecraft Cthulhu-mítoszának hatása érhető tetten. Ezt Sánta Szilárd Láthatatlan forradalmak – parányi univerzumok című írása, majd Hegedűs Orsolya Worluk kiépülése elnevezésű esszéja követi, mely John Caldwell (azaz Nemes István) A Káosz Szava című 1990-ben megjelent könyvét boncolgatja.
A Palimpszeszt című fejezet Keserű József Elképzelt terek tanulmányával indít, melyben az elbeszélői hang és a térbeliség fogalmát boncolgatja Gazdag József, N. Tóth Anikó és Bárczi Zsófia műveiben. N. Juhász Tamás az Írói (kor)képek című kritikájában a tavaly megjelent Kedves filmem könyvet elemzi, illetve mutatja be. A kritikai fejtegetés után Z. Németh István Nagyon is. Nanochip. Igaz. elnevezésű kisesszéjében Mócsi Gergely Igaz című kötetét boncolgatja a maga humoros írásmódjával. Végezetül pedig Hushegyi Gábor a lapban megjelent illusztrációk megalkotóját, Balázs Istvánt mutatja be röviden Circulum Quadratum című írásában.
Az Opus mostani melléklete Hodossy Gyula 2011. április 15-én Garamkövesden elhangzott beszédével indul, mely a Gyurcsó István emléknapon hangzott el. Ezt követi Nagy Erika A tudomány szolgálatában című tudósítása, mely az azonos című könyv bemutatóját eleveníti fel. Benkő Tímea írásában a Versbetörés elnevezésű rendezvénysorozatról számol be, mely a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának évek óta zajló eseménye. Ismét Nagy Erika írása következik Az újraértelmezés hirdetője címmel, mely a hatvan éves Alabán Ferenc irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár köszöntéséről ad számot.
Őt Csapody Kinga összefoglalója követi Text-túra - Nincsen tábor szöveg nélkül címmel, amely az SZMÍT május 6. és 8. között megrendezett fiatalokkal való műhelymunkát mutatja be, ami a keszölcési Árkádia ranchon zajlott immár hagyományosan. A következőkben a Talamon-díj átadásáról tudósít Nagy Erika, amit Csanda Gábor laudációja követ, mely a díjazottat, Szalay Zoltánt mutatja be.
Ezt két képes bemutató követi, melyek a 2011. április 8-án Egerben bemutatott Opus folyóirat összejöveteléről tudósítanak, valamint a május 12-én nálunk járt Király Zoltán költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke és László Noémi József Attila-díjas költő Hodossy Gyulával, az SZMÍT elnökével való beszélgetését mutatja be.
(as)