Le a kalappal!
Dunaszerdahely | A napokban mutatták be az Arthe Caféban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága gondozásában, Csanda Gábor és H. Nagy Péter szerkesztésében megjelent A fejek és a kalap című kötetet, amely az Opus-könyvek sorozat második darabja.
Kevesen jöttek el az irodalmi estre, így azután kevesen élvezhették Szalay Zoltán és Vida Gergely értő elemzését, melyben aprólékosan kitértek a kötetben szereplő beszélgetésekre, interjúkra (ezek a „fejek”), valamint a hozzájuk szervesen kapcsolódó vitaanyagra (azaz a „kalapra”).
A vitaindító kérdés így hangzott az Új Szó Szalon mellékletében: Milyenek ma minálunk az esélyei, kilátásai az értékes kultúrának, az igényes műveknek, az ilyen irányú értelmiségi-intézményi igyekezetnek? Szalay és Vida egyetértettek abban, hogy a dialógus nem minden esetben kap megfelelő hangsúlyt a beszélgetésekben, ezért nem építhető tovább termékenyen. A kötetben olvashatunk egyebek között az értékes kultúra és az igényes művek esélyeiről, a génkezelt irodalomról, majd arról is, hogy a bestsellereknél jóval károsabb hatású lehet a kultúrára az egydimenziós művészetfelfogás. Szót kérnek maguknak a élettörténetek és a kulturális attitűdök is. Elhangzott az is, hogy a sokszínű történetsor, amelyet a kötet felsorakoztat, tágabb teret kér magának.
Az Opus című folyóirat extratartománya, vagyis az Opus-könyvek sorozat harmadik darabja előkészületi szakaszban van, a címe Közelmúlt lesz, az alcíme pedig Tanulmányok „szlovákiai magyar” könyvekről.
Nagy Erika