Oly mélyre merültem

S alig jöttem a felszínre levegőért

Új színek vetődtek rám

De újra hívta lelkem a mély

Azt hittem régen

Minden falat lerombolhatok

S egy új világot építek lelkemben

Melyben nincsenek korlátok

Ledőlt falak helyett

Óriási erődítmények kerítések rácsok

De nem adom fel soha

Legalább kapukat vájok

Milliónyi féreg pusztítja a világot

Én mégis újra látom a fényt

Egy kis barázda mely nevetéskor

Az arca jobb felén éled

Feledtetni tudja az egész örjöngő világot