 | Év Irodalmi Alkotása: Jelige: Angyal Bella |
 Csillagod
Lüktet csillagod
hiánya;
már nem vagy hajóm
kapitánya.
Bánatom hasítja
az ég leplét,
az elmúlt idők
végtelenét.
Kettőnk életében
mennyi csend!
Didereg talpam,
kibillent;
s a múltba apránként
beleveszek,
melybe szívem is
beleremeg.
Mennyi fájdalom
és közöny,
kétség, melybe
ütközöm!
Megtorpan léptem,
híg örömöm;
ajkamon egy szó:
Köszönöm!
…az életet,
melyet kaptam,
és cserébe
csak fájdalmat adtam.
Annyi pillanat
elveszett,
melyet a húsz év
elfedett.
…csak hiányod őrzöm
egy életen,
mellyel szívem
bélelem.
|
|
|
|
| |
| Kapcsolódó linkek |  |
| Hír értékelése | |
| Parancsok | |
|
