SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA - Díjeső a XIII. Őszi Írófesztiválon

Párkányban szervezte meg a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) a XIII. Őszi Írófesztivált, melynek keretén belül Hizsnyai Zoltán, Barak László, Szalay Zoltán és Aich Péter a párkányi gimnáziumban, Juhász Katalin és Z. Németh István a helyi alapiskolában, Csóka Ferenc és Nagy Erika a kéméndi alapiskolában, Szászi Zoltán pedig a köbölkúti alapiskolában beszélgettek a tanulókkal. Az SZMÍT ping-pong csapata szokáshoz híven a gimnáziumban mérkőzött meg egymással és az iskola pár diákjával. Kora este vette kezdetét a Hotel Thermál konferenciatermében az Arany Opus Díj, és a Turczel-, valamint a Forbáth-díj ünnepélyes díjátadója, melyre szép számmal eljöttek az érdeklődők. Zenei betétről az esztergomi Szegő Csaba jazz zenész gondoskodott, a díjnyertes alkotásokat pedig Ollé Erik színművész olvasta fel a jó hangulatban telt ünnepségen.

Az SZMÍT Arany Opus Díj címmel, idén 13. alkalommal írta ki a pályázatot szlovákiai magyar szerzők számára. A díj szabályzata értelmében a bírálóbizottság tagjai, Tőzsér Árpád, Grendel Lajos és Csanda Gábor külön értékelték a líra és a próza kategóriát. A 23 pályázó közül 10 pályázott verssel, 13 prózával. A próza kategóriájában a zsűritagok szavazatainak összevetése után a Pozsonyi metró jeligés, Fehér köd című, Tőzsér szerint „jól formált, esztétikailag kiérlelt novella” mellett döntöttek, a vers kategóriában pedig a „legkevesebb jelentésbeli és formai ellentmondást tartalmazó munkát”, az Angelica salutatio jeligéjű, Reneszánsz hármas című, terjedelmes verskompozíciót szavazták az első helyre. Ennek értelmében Z. Németh István a próza kategóriában, Szászi Zoltán pedig a líra kategóriában vehette át a pénzjutalom mellett az oklevelet, valamint Mayer Éva grafikusművész felajánlását, vagyis egy-egy képzőművészeti alkotást. Az SZMÍT választmányának döntése értelmében Forbáth-díjat vehetett át az ünnepségen Barak László, az aktuális kelet-európai problémakört boncolgató Én nem menni lakni külföld című könyvéért, amiért júniusban a legjobb magyar nyelvű alkotásnak járó Madách-díjat is átvehette. A díjazottról és a díjnyertes könyvről Vida Gergely, az SZMÍT választmányának tagja tolmácsolta gondolatait, aki szerint „Barak verseiben megszólaló szubjektumok cselekvései, napi rutinjai gyakran társadalmi-kulturális adottságok, kulisszák közt gondolhatók el, bomlanak ki.” Az SZMÍT választmánya, a Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalom Szekció vezetőségének javaslatára, munkájának elismeréseként Liszka József néprajzkutatót tüntette ki ebben az évben a Turczel Lajos-díjjal. A választmány másik tagja, Baka L. Patrik méltatta a díjazottat, aki úgy érezte, hogy azáltal, hogy Liszka József a díjazott, „oda-vissza hatás létesült, hisz a díj szakmai jelentősége is tovább nőtt így.” A méltató kiemelte, hogy Liszka „munkásságának fókuszában a folklorisztika elméleti problémái, tudománytörténete, az interetnikus és interkulturális kapcsolatok elemzése, a népi vallásosság és a szövegfolklór állnak.”