SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA - XXI. Fiatal Írók Tábora

Augusztus 7-én szintén Ipolyszakálloson kezdődött a XXI. Fiatal Írók Tábora, ahol a táborlakók a műhelymunka mellett előadásokat hallgathattak különböző témában. Balázs F. Attila Csatlakozás az irodalom nemzetközi áramköréhez címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a magyar állam az írószövetséggel karöltve támogatta mindig is a magyar irodalom nemzetközi megismertetését, a magyar klasszikusokat szinte minden jelentős nyelvre lefordították, bárhol is járt Vietnámtól Peruig, Kanadától Kínáig. Ma viszont sajnos bár van a Balassi Intézetnek programja, amely hozzájárul néhány magyar mű idegen nyelvű kiadásához, de annyira jelentéktelen az összeg, hogy a kiadók, a műfordítók nem tolakodnak a pályázatokkal.

A fordítástámogatási program keretében 270 magyar szerző műve jelenik meg 46 nyelvre lefordítva, többségük klasszikus. Bármerre is járt a nagyvilágban, a vájtfülű írók sem tudtak legalább két kortárs írónevet mondani. A szlovák SLOLIA a szlovák irodalom idegen nyelvű fordításait támogatja, a román ICR pedig éves szinten 50 szerző idegen nyelvre fordítását. Az osztrák és a skandináv államok nagyvonalúbbak. Sajnos a az irodalom népszerűsítésére a támogatások elmaradtak a régen megszokottól, elég belterjesekké váltak.
Katona Nikolas, a műhelymunkákban résztvevő fiatal Fejezetek a queer-irodalombol (homo motívumok a prózában) címmel tartott előadást. Ezzel a témával már foglalkozott az Opus folyóiratban is. A humor az kell címmel Király Anikóval Csapody Kinga beszélgetett pályakezdésről, ifjúsági regényekről, sűrítésről és szószátyárságról Strand, papucs, szerelem és a Csak barátok? című könyvével kapcsolatban, megemlítve a most készülő harmadik kötetét is. A feketenyéken élő Király Anikó grafikusként saját maga illusztrálja könyveit, és bármiről is ír, a humort nem hagyja ki belőle. Csapody Kinga, a Manó Könyvek Kiadó főszerkesztője a Hogyan szerettessük meg a szépirodalmat? - Új trend a kortárs irodalomban: az elmúlt évek antológiáiról címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy egy 14-15 éves fiatalnak az iskolákban ahhoz, hogy megértsék azt, amit olvasnak, legtöbb esetben el kell magyarázni a történetet. A kiadó főszerkesztőjeként elmondta, hogy mielőtt átgondolják az éves kiadói tervet, arra öszpontosítanak, hogy olyan témájú könyveket adjanak ki, amelyekre igény van, elkerülve ezzel azt, hogy a könyvek a raktárban porosodjanak, s a témát megtalálva kérik fel a szerzőket az írásra. A könyvkiadásnál a történeten kívül a szóhasználatra is ügyelni kell, a túl kacifántos, túlságosan összetett szöveg is elijesztheti a gyerekeket az olvasástól, hiszen nem tudják feldolgozni. Az illusztráció szerves része a történetnek, ezért nagyon fontos, hogy mennyit tesz hozzá az adott könyvhöz. A kassai Thália Színház dramaturgjaként ismert Forgács Miklóssal Vida Gergely költő beszélgetett a tavasszal megjelent A Latex búslakodó című első könyvéről, amelyben a közel nyolc év alatt született versei jelentek meg. A könyvbemutató után a szovjet ifjúsági regény ihlette Csuk és Gek – apatúra következett. A családi tragédiákkal tűzdelt előadást írták, rendezték, előadták és zenélték a forgácsok, vagyis Forgács Miklós és Forgács András. Az érzelmekre kihegyezett dráma alapmotívuma az apakeresés, és a testvérek gyermekkori viszálya. A tábor lakóinak kellemes perceket szerezve bemutatkozott a Százdi citerazenekar is, akiknek küldetésük a felvidéki népzene ápolása és továbbadása.