Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Év Irodalmi Alkotása: Jelige: Rondó

Arany Opus Díj 2019Táborban forgó

A szöveget az utolsó szó elolvasása után el kell égetni. Ha meg akarod tudni, hogy mi zajlik bennem, akkor csúsztass le a torkodon két pohár cseresznyepálinkát, fél üveg vodkát, fékezd le az egyveleget sörrel és spékeld meg egy spangli elszívásával.

Ahhoz, hogy megértsd a lényeget, engedd el magad! Ha mégis józanul olvasnád el, nem vagy biztonságban.
A szereplők az elmém szüleményei vagy már nem tudom. Hajnali három van és nem tudom, hogy flashelek vagy tényleg megtörténtek a soron következő eseménysorozatok. Ha tiszta elmével olvasod el, legjobb esetben is csak kapsz egy értelem nélküli filozófiai faszságot. Rohadt unalmas lesz és semmit nem fogsz belőle érteni. Ott van például a lehangoló életed. Azt se mindig érted, de bemagyarázod magadnak, hogy jó. Kiéled magad kommunikáció helyett a netes haverjaiddal, és igazából csak a neked tetsző filmekben látsz örömet. Minden film a lélek maszturbációja. Megtörténnek a való életben is azok a dolgok, amiket a képernyőn látunk, csak jobb, ha mással történik, mint velünk. Minden film pornó. Lélekpornó. Néha még a könyvek és maga az olvasás folyamata is, csak ha olvasol, akkor elhiszed, hogy műveltebb vagy az átlagnál és menősködsz, hogy nagyobb a szókincsed meg ilyenek.
Annyit tudok tenni, hogy még egyszer elmondom, fogadd meg a tanácsomat. Ha ezt megteszed értem, akkor nem egy alkategóriás, díjakkal és publikációkkal teli írófaszinak fogsz tartani, mert én tudok adni a katarktikus élményen kívül mást is. Azzal, hogy követed az utasításomat, kialakul köztünk egy bizonyos kapcsolat. Semmi irodalmi nyavalygás, semmi folytatás, csak én és te. Egyszerűen elgondolkodtatlak, hogy miért tettem ezt, és kattogni fog az agyad egész nap. Ha ezt nem teszed meg, elolvashatsz még egyszer, de az már nem lesz az igazi.
Ne is próbálkozz másolással, a szöveg lefotózásával, mert ilyet minden idióta meg tud tenni. Ha azt hiszed viccelek, akkor gondolkozz el azon, mennyi idióta ember vesz körül.
Na mindegy, túl sokat beszélek és érdekelhet már a történet.

0.
Helyszín: Honey Pension, IpolyBeard
Óra: 22:30
Napszak: Este

Csak álltak és próbálták megfejteni, hogy mitől válhat az írás fontossá meg maga az élet. Mondjuk nem ez volt az eredeti elképzelés, és pár feles után nehéz is lett volna eldönteni, hogy a beszélgetés melyik szakaszában tartanak, mert minden mondanivalójuk egybefolyt, mint mikor kezdesz pálinkával, majd fékezed borral, de nem maradt semmi alkohol és megisszátok a maradék darab házipáleszt. Olyankor indulnak be az igazán világmegváltó beszélgetések a nagy semmiről. Ti majd megváltoztatjátok a világot és kurvára értetek hozzá, mit és hogyan kéne.
Ahogy említettem a szereplők kiléte vagy valós vagy már nem emlékszem, de egy biztos: a spangli füstje mindhármuk tüdejének kamráiba belehatolt, majd szépen lassan kezdetét vette valami egy pánikbeteg költő, egy depressziós domina és egy magát introvert művésznek valló egyén között. Majdnem tizenegy óra volt, de úgy gondolták, hogy

Jelige: Rondó
soha többé nem akarják tudni, mennyi az idő. Elfelejtették a világ helyzetét, csak nevetni, táncolni, fosztogatni és szeretkezni szeretnének.

1.
Tudtam, hogy nem kellett volna szívnom a tablettákra. Állandóan játszom a kis mazochista szerepem. Nem tehettem mást, hiszen akkor kívülálló lettem volna egy olyan beszélgetésben, ami felszínre hoz bennem valamit.
- Nyugodj meg! Itt vagyok és nem fog történni semmi. - szólalt meg úrnőm.
- Jól vagyok. Nincsen semmi bajom. - hazudtam, miközben lábaim vad remegésbe kezdtek. Az arcok elhomályosultak és pánikszerűen beütött, hogy menekülési kényszer.
- Megyek lefekszem.
- Amatőr. - kiáltották utánam vigyorogva.
Ilyen hosszúnak még nem éreztem azt a bizonyos szakaszt, amit meg kellett tennem a szobám felé, ami rendes esetben is csak öt percnek számítana. Tudtam, hogy a fűbe sokszor kevernek bele még más dolgokat is. Sokan úgy tartják, hogy első használat után rá lehet szokni. Szerintem ez faszság, mármint négy évig aktívan csináltam, de nem lettem függő, csak kialakult bennem a pánikbetegség. Apám szerint, aki füvet szív, agresszívabb és ingerültebb lesz. A zöldecske csak a kezet. Utána jönnek majd a keményebb drogok is. Mondjuk egyszer voltam díler. Nem élveztem, mert kocsi híján az egész várost át kellett gyalogolnom éjszaka, hogy leszállítsam az anyagot. Anya szerint a fű rossz. A fű a lustáknak való. A fű a lúzerek mentsvára. Mit is várhatnék tőle? Örök életben nem tudta elengedni magát, és a társadalomnak akart megfelelni. Fontosabb volt neki az emberek véleménye meg persze mindenből presztízskérdést csinált. Valószínűleg azért is szed a mai napig altatókat, mert annyira erős egyéniség lehet...
Ülök az ágyon és flashhullámok vesznek körül. Mikor lesz már vége? Mondjuk élvezem is, mert ilyenkor állítólag előjönnek olyan dolgok, amelyet a freudi belső énem elnyom. Akármelyik begyöpösödött kis emberke akármit is mond, amikor szívok, másnap képes vagyok végezni a dolgomat, sőt még jobb teljesítménnyel is.
Sokat segít az írásban. Hány olyan művész volt, aki a szer által alkotott nagyokat? De erről persze a tanárok és az irodalmárok kussolnak, hogy fenntartsák a látszatot.
A fű ellazít. Kikapcsol egy kicsit és engedi felszínre hozni írói kreativitásomat. Ennyi.  Néha én szeretnék dönteni a sorsomról és a szokásaimról. A szülők ehhez nagyon értenek, hogy beszóljanak a dolgokba na meg a társadalom is képmutató. Azt sugallja, hogy rossz minden, ami élvezetet nyújt, közben pedig ők is ugyanúgy csinálják kontroverz módón a dolgokat. A modernkori Tartuffe-ök. Különben is, a legtöbb ember, aki azt mondja, hogy a fű káros az agyra, nem is nagyon szokott gondolkodni.
Zuhanyozni sem tudok. Csak ülök magam előtt és próbálom legyűrni a flashgömböket, amik váltakoznak az agyamban, mint a műsorok, mikor kapcsolgatod őket a távirányítóval.
Beteg ez a társadalom. Vegyük például a munkát. Szerintem ez a rabszolgaság gyakorlati alkalmazása. Kevés az órabér és ezáltal láncolják le az emberi életet, hogy aztán adókedvezményekkel végeztessenek el olyan mocskokat velünk, amit a nagy halak nem tennének meg. A másik meg a látszat. Csupán azért dolgozunk, hogy menők legyünk és álljunk be a birkasorba. Legyen egy jobb telefonunk, amivel jobban át tudjuk szerkeszteni a képeinket, hogy azt az időt, amit az olvasással tölthetnénk, a profilképeink szerkesztésére fordítjuk. Betegesen felszínesek vagyunk. Nem vagyok

Jelige: Rondó

az erőszak híve, de kijárna egy kiadós pofon ennek a generációnak. Vagyok annyira mazochista, hogy bevállalnám a többiekért.
- Hogy vagy? - nyitódott az ajtó és lépett be dominám.
- Nem találom az alvózoknim.
- Aludunk kéne. Nem tudok még, lenne kedvem játszani.
Csak meredtem rá félig álmosan, és nem tudtam eldönteni, hogy aludni vagy szexelni szeretnék.

2.
- Amatőr. - kiáltottam utána.
Sose értettem meg, hogy valaki ennyire nem bírhatja az anyagot. Nekem vagy két spanglit el kell szívni, hogy érezzem a hatását. Biztos a kis lelkecskéje nincs rendben. Még lebonyolítom ezt a beszélgetést ezzel a művészfaszival, hogy ne érezze magát egyedül. Amúgy bejövös, de hosszabb távra nem tudnék vele tervezni. Nem az a maszkulin típus.
- Most veszek részt egy ifjúságsegítő projektben. Az a lényege.....-mondta és mondta, de én nem figyeltem rá. Szépen bólogattam, hogy érezze a törődést, de igazából máshol járt az eszem.
Hónapok óta nem találkoztam Medvével. Nem is kerestem a kontaktot vele. Egy szolgának kell keresnie az úrnőjét, nem fordítva. Fájt a lelkem is nagyon, iszonyatosan megbántott. Ő volt az én ajzószerem. Mikor térdelt előttem, és azt tehettem vele, amit akartam, az megfogalmazhatatlan. Ő amolyan északi típusú ember. Nem arról van szó, hogy a párommal nem jó, de unom a hagyományosat. Kell valami fűszer. Medvével azzal váltunk el, hogy ő a bdsm-et kitörli az életéből. Nem érdekli vagy csak nem akarja, hogy érdekelje. Tipikusan felveszi a társadalom által ráaggatott köntöst, belép egy kapcsolatba, hogy legyen egy normális felesége gyerekekkel, ahelyett, hogy az élvezeteknek élne. A maga módján minden ember beteg. Vannak elfojtott szexuális vágyaik, csak félnek megélni őket.
Medve inkább szub. Néha mazochista is és szereti a kikötözést, a cbt-t. Most  40 éves, anno velem csalta meg a barátnőjét. Akkor azt se tudta, mi a nő fogalma. Én megtanítottam vele, milyen is egy igazi nő. Kiskutyaként a térdeim eleőtt hevert, és leste minden kívánságomat, de élvezte a kis rohadék. Sok mindenbe én vezettem bele. Nem tudta, mi az a szex, mi az élvezet és mi az a sorozatorgazmus...
Az idő elteltével megértettem mindent. Megviselt lelkileg nagyon az egész. Kínlódtam és szenvedtem. Egyre hisztisebb és nyűgösebb lettem, végstádiumként depressziós. Még ma is él bennem a foszladozó kórházi falak képe és az infúzió lassú folyása. Mellettem egy öreg nő volt, aki haldokolt. Utolsó napjait élte meg a dohos szagtól átitatott lepedőben. Akkor vált számomra világossá minden. Egy szub csak ideiglenesen tud kielégíteni. Nekem férfira van szükségem.
- Azt hiszem megyek aludni és ránézek a kis pánikbetegünkre. Szerintem már kidőlt vagy még flashelget magának a szobán. - mondtam, mert már nem volt kedvem hallgatni a hülyeségeit.
- Rendben. Örültem, hogy találkoztunk. Ha bármilyen segítség kellene, csak szólj.
- Köszi drága. - köszöntem meg, majd sarkon fordultam, és bevettem az irányt a szobába.
Láttam, hogy ült az ágyon és gondolkodik valamin. Nem akartam kérdezni hogyléte felől, mert elég hülyeség járhat most a fejében. A lelki szegények mind ilyenek. Én is
Jelige: Rondó

ilyen vagyok, csak jól mutatom magam erősnek. Még korainak éreztem az időt, ezért bemetem a fürdőbe és átöltöztem.


Az úrnő leheveredett az ágyra, szatén köntöse szétnyílt, és elővillant tejfehér combja. A szub szeme kikerekedett, de alázatos és sóvárgó pillantásokkal mustrálgatta végig irányítóját. Az úrnő mérges pillantásokkal viszonozta az érdeklődést.
- Ki engedte meg, hogy rám vesd szemérmetlen tekinteted, te kis köcsög!
Majd kezdetét vette a játék.

3.
Nem érthettem, hogy miért üthette ki ennyire az anyag. Mondjuk megspékeltem egy kis heroinnal, de nem kellett volna ilyen hatást kiváltania. Azért remélem jól van.
Végre kettesben maradtunk az úrnővel. Magyaráztam neki az írásról meg az alkotói munkámról, de igazából leszarta az egészet.
Kezdtem ideges lenni, hogy soha senki nem figyel arra, amit mondok. A szavaknak elvileg súlya van. Nem mindenkinél. De ha nem vagyok ideges, akkor egy őrült fasz vagyok, aki az írásban éli ki elfojtott vágyait? Nem, nem lehetek őrült, mert akkor nem feltételezném magamról, hogy őrült vagyok. Rágyújtottam egy újabb cigire, és ittam azt az olcsó kis szlovák sört. Nálunk Pesten minőségibb darabok vannak. Visszatérve a cigire. Attól jobb nekem? Kurvára nem. De leszarom. Semmitől nem lesz jobb. Most nem. Ha lenne egy kuka a közelben, akkor eldobnám a gyufásdobozt. Amúgy nem szeretem eldobni, mert a gyufa magyar találmány. Ilyen állapotban meg duplán leszarom. Simán csak a földre dobtam, és ráléptem.
Elköszönt az úrnőm és bementem a szobába. Magányosnak éreztem magam. Egy meg nem értett, a társadalomtól kirekesztett művésznek. Amúgy legtöbbnyire vizuális festészettel foglalkozom, az írás csak mellék. Amolyan pénzkereseti lehetőség. Hiába vagy pesti. Sokan azt gondolják, ha valaki felutazik, akkor meg tud valósítani mindent. Ha jó vagy és nincs ismeretségi köröd, akkor rábasztál.
Ott álltam az erkélyen, ahol csak tekintetem a semmibe meredt. A magány és éjszaka körbevett. Mi az a magány? Néha csak mondjuk, de bele sem gondolunk. Boldog vagyok a barátnőmmel? Mert mi az a boldogság? Ki a tököm definiálja, hogy mit is jelent? Nem tök mindegy? Egy biztos. Ez a jelenlegi állapot nem az. Vagy mégis? Beállva, magányosan egy erkélyen állva lennék a világ legboldogabb embere? Hisz nem kell attól félnem, hogy elvesztek mindent. Ez is boldogság, lehet csak pillanatnyi, de boldog vagyok a kurva életbe.
Még mit nem? A mellettem lévő szobában éppen kúrnak egymással. Valamilyen szinten én is szeretnék ott lenni. Gondolkodom, hogy bekopogtassak és átmenjek. Már sokan megaláztak, csak ez másmilyen lenne. És ha félreértés az egész? Igazából csak hangosan szuszognak és alszanak már.
Nem! Az ilyen találkozásoknak nem szokott nyugodt végkimenetele lenni. Múltkor olvastam egy könyvet az öreg Dickens-től. Ő volt az a faszi, akinek a történeteiben a véletlenek okozták a fordulatokat. Imádlak, Dickens! Amúgy nem. Én Salingert-et szeretem meg persze a pszichedellikus élményeket. Amúgy ki a faszom is az a Dickens?
Nem tudtam már mire gondolni, csak a puszta tények maradtak. Azok pedig azt mutatták, hogy vagy átmegyek vagy pedig elbasztam az egészet, és maradok kielégítetlenül. Magam ismerve az lesz a vége, hogy elbasztam. Túl introvert
Jelige: Rondó

(gyakorta használom, ha le kell írnom magam egy szóval) vagyok ahhoz, hogy megtegyem. Pedig nem is én. Inkább. Nem. De. Nem. De. Nem, de nem tudom, tulajdonképpen egyáltalán nem. Ki a hibás ezért? Mi az a hiba? Most pedig fognak
jönni a filozófiai flashek. A hiba az, amire szükségünk van, hogy át tudjuk vészelni földi létünket és ne unatkozzunk..
Mentem aludni. Zuhanyozni nincsen kedvem. Holnap korán kell kelnem a vonat miatt. Utoljára még megköszönném mindenkinek, aki valam








 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Arany Opus Díj 2019
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Arany Opus Díj 2019:

jelige: Viki története

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Arany Opus Díj 2019

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.33 másodperc