Megalapításától kezdve nemzedékeket nevelt, és szélesre tárta szellemi életünk kapuit nemcsak az irodalom és nyelvtudomány, hanem a történettudomány, a néprajz vagy a szociológia, sőt az utóbbi években a míves publicisztika előtt is. Kevés kivételtől eltekintve elmondhatjuk, nem a ”szekértáborok”, az irodalmi divatok vagy irányzatok, illetve a politikai kontárkodás képtelenségei határozták meg a szerkesztés mikéntjét, hanem az a határozott, és emberszabású, nem művészetidegen szándék, hogy lap az alkotómunka legjobb eredményeit tegye közkinccsé. Így segítse a nemzeti identitás erősítését, a nemzeti megmaradás önös érdekeit, valamint azt a törekvést, hogy sorskérdéseink megoldásában az összefogás legyen a legfontosabb érdek..
Az elmúlt évtizedekben a lap folyamatosan megőrizte többgenerációs helyzetét. Szinte havi rendszerességgel jelennek meg napjainkban is új és új nevek. A szerkesztés során nemcsak az a törekvés vezet bennünket, hogy megtartsuk szerzőink népes táborát, hanem az is, hogy a folyóirat lapjain az olvasó szembesülni tudjon a magyarországi és a határon túli magyar irodalmak legjobb alkotóival. Napjaink változó irodalmi divatjai idején, a tantételek és üdvtanok ellenére is azt valljuk, hogy az irodalmat az írók teremtik.Azt is mondhatnám, egy húron pendülünk a Nyugat kiváló szerkesztője, Ignotus megállapításával:”Irodalom pedig csak egy van: az, amit az írók írnak”. Következésképpen, ami érték kortárs irodalmunkban, (függetlenül az irodalmi kánonoktól, divattól, hóborttól) az az Irodalmi Szemle hasábjain utat talál az olvasókhoz!
Az Irodalmi Szemle a magyar kisebbségi irodalom meghatározó fóruma napjainkban is Szlovákiában. A lap rendszeresen foglalkozik a kortárs magyar irodalom alkotóival és alkotásainak bemutatásával. Témakörei között szerepelnek az irodalom és nyelvtudomány kérdései, valamint a történettudomány kisebbségeket érintő felvetései is. Foglalkozunk képzőművészeti, néprajzi, színművészeti kérdésekkel is. Rendszerese közöl a folyóirat műfordításban szlovák és cseh, valamint meghatárzó életművel rendelkező külföldi szerzők műveiből is ízelítőt. A klasszikus irodalom képviselőinek munkái is megtalálhatók a lap hasábjain. Renszeresen közöl a folyóirat illusztárciókat a magyar képzőművészek munkásságából.
Az Irodalmi Szemle közel félévszázaddal ezelőtti megjelenése (1958-ban) egy történelmi folyamat szükségszerű következménye volt. Etikai idealizmusok helyett azt a törekvést vállalta, hogy megszünjön a kisebbségi magyar kultúra és irodalom másodrendű helyzete, s az irodalom ”mentsvár” szerepét vagy a messianisztikus elhivatottság révedezéseit felváltsa az értékteremtés tudatos, semmivel sem helyettesíthető folyamata.
Kommunikációs célkitűzések
Az Irodalmi Szemle közel fél évszázada a kisebbségi és kortárs magyar irodalom megbízható fóruma Szlovákiában. Irodalmi, kritikai, társadalom-tudományi és publicisztikai folyóirat, mely nélkülözhetetlen az iskolák és közkönyvtárak, továbbá az egyetemi hallgatók és a középiskolák diákjai számára is. Hasznos tájékoztatást nyújthat a folyóirat az íróknak, iroda-lomkedvelő olvasóknak, s nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen a közélet, a kultúra és a tudomány iránt érdeklődő olvasók számára is. Ankétjai révén magvas színvonalú mondanivalója volt például az Európai Uniós csatlakozásról, a Csemadok tevékenyégről, közállapotainkról, az irodalom és művészet területén. Az irodalom és irodalomesztétika kérdései is rendszeresen napirenden szerepelnek. A magyar tájak – magyar irodalom kérdésköre is megtalálható a folyóirat hasábjain. A folyóirat nemcsak Magyarországon ismert és elismert hírnévnek örvend, hanem a határon túli irodalmi körökben is.
Fónod Zoltán