Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32981
Linkajánló
 Év Irodalmi Alkotása: Jelige: Pablo Tevel - Kabaré - avagy a por tragédiája

Arany Opus Díj 20091/1
A titokból kifacsarodott  
óriás magok a citromok
halastavamba hányom
esőmérőimet
jó nézni ahogyan megfulladnak

1/2
fölösleges vagy így
földgolyó-omlett
nélkülözhetetlen
  
1/3
(szegény asszony két fillére)
a halott világ szemén pihen
a fölöslegességet nem gyötri a
feltámadás utánozhatatlansága
megismételhetetlensége
elhiteti a halottal
hogy van értelme
lázadásnak forradalomnak
  
1/4
                                            
                                                                                                   
elvégzi helyettünk
a beteljesülést
magáévá lesz

kifakul az égbolt
ahogy a csoda
várat magára
   
1/5
kivetkőzik belőlem az én
ilyenkor bontanak tollat
a madárfészek gallyai
  
1/6
a tökéletesség a torzó
egy darabja
ha megpróbálod befejezni
önmagad ismétled
   
1/7
leszek a leadott ócskavasban
megbúvó műanyag
amit az újrahasznosítás előtt
nem vettek észre
beleszámítva a tiszta súlyba
 
    
1/8
a képzelet kifesti a szobám
                                                                                                             
a helyükön hagyja

a munka befejeztével
mindent kirak a szobából
( a tökéletesség nem szólítja nevén
a csillagképeket)
  
1/9
 ( gyónás előtt)
a végtelenben hinni
két párhuzamos vonatsín
versenyfutásában
   
1/10
Jézus alázatos és béketűrő
átengedi a játékbabát
a faragottat

alázatos és béketűrő
ha akarod még
a kereszt is a válladat nyomhatja
   
1/11
( Isten )
az istentelen világ homokszeme
egy homokóra belsejében
    
  
1/12
az alapvető tudás
semmiről sem vesz tudomást
                                                                                                             
alapvetően
nem is tudna
   
1/13
cethal-templomomban
várakozom és imádkozom
közben Ninivén már az utolsó jós is
tud az érkezésem viszontagságairól
   
1/14
kivagdostam a háziállatokat
a lexikonból
szemükön át
feltűzöm őket a faliújságra
  
1/15
hajléktalan szellemeké a testem
összekeverednek
eggyé válnak bennem

egy új nemzetté
   
1/16
    
a szellemek bennem lakoznak ahogy a
városokban kutyáikat az emberek éjszaka
kieresztem őket sétálni hancúrozni és hogy
könnyítsenek magukon az elhagyatott temetőkben

a kifosztott sírboltokat imádják leginkább
                                                                                                                   
konzervatív hagyományőrző szellemek miért is
tagadnám hozzám tartoznak s ha eltéved
vagy elkóborol közülük valamelyik kiver a

félelem megvesz a guta
csakis az enyémek ők
kivéve a realistás érzéküket

amikor visszaköltöznek belém
a hiányuk akárcsak a
kutyagumi megmarad
  
1/17
mennyivel könnyebb ha nem kapsz
választ a kérdésre
mintha nem is lenne
akitől választ várhatnál
   
1/18
menekül a szél
elbújik a pajtában
    
de a pajta nem védi meg
százfele repül
recsegve széjjel

menekül a szél
megbújik a kazal torkában
a szellőzőnyílásban
de a kazal sem ad oltalmat
                                                                                                             
szárnyra kel a száraz lucerna
levele hull alá
   
1/19
a kutya rigolyáit
ráerőlteti a gazdijára
a gazdi meg tudatosan
beépíti mindezt a műsorába
vigyázva arra hogy a kutya
akarata érvényesüljön
   
1/20
a holt lelkek visszajárnak a sírjaikba
megigazítják az ing gallérját
megtisztítják a műfogsoruk

keresik a karkötőt
a hamis gyűrűt
a szemüveget a
    
rumosüveggel és a bibliával

sírjuk előtt
egy képzeletbeli tükrön állnak
olyan önzőek hogy megfeledkeznek
a kísértésről
a hátrahagyott családtagokról
nem is beszélve

sírjuk rendezettségéért
                                                                                                                
csak magukat dicsőítik
vagy hibáztatják
   
1/21
( az ember )
két párhuzamost összekötő
beszorult porszem
  
1/22
anyánk szavai kivándorolnak Amerikába
eltűnnek a könyvekből folyóiratokból
rezervátumot teremtenek a vadon hátán
a prérikutya hátán

még szép hogy az idegen szavak
híresek a hazaszeretetükről
megmaradnak
pápábbak a pápánál
    
   
elfogadtatni magamat
bezáratni az ész cellájába

aztán eszeveszetten
kiosonni a végbélnyíláson át
   
1/24
( Farnbauer Gábornak )
az énben felülkerekedett a mi
–    és te nem vagy költő?
az énben felülkerekedett az én
–    igen  nem vagyok
                                                                                                                  
  
1/25
ok nélkül hiányzol
akkor vagyok igazán én
amikor az Isten szabad idejében teszi
   
1/26
Isten a hiányzó oldalt
már akkor kívülről fújta
mielőtt kitalálhatta volna

ahogy a rabok
kenyérmorzsát szórnak a párkányra
  
    
1/27
 ( szentmise )
a tárgyak szertartásszerűen
jelentésük fölött lebegve

a csoda nem szabadít meg
rábírja Jézust
hogy atyjához térjen
   
1/28
 ( a kiválasztott )
több milliárd búzakalász közül
pont ez az egy került a kezembe
  
1/29
Jézus egy fafeszülettel
szemben áll
                                                                                                               
 a megfeszített nekifeszül
életre kel
lejön a keresztfáról

próbál keresztet vetni
és leborulni a lábai elé

hallani ahogy szálkássá
reccsen a fa
letörik a kéz
kitörik a láb
  

1/30    
kitömött föld
a föld

kitalált ketrec
a ketrec

nem lelé helyét  az Isten
alighanem otthon van már
megérkezett
   
1/31
Isten ujjlenyomata
jelen van a semmi tartóoszlopain
egy készülő templomén

ahova majd belép az én
                                                                                                              
majd kilép
a többes számból  is egyedül
és személytelenül


2/1
kikötöttem a szigeten
távolodik a falu
a halászkunyhó ereszel
akár a százlábú

    
távolodik a part is
az albatroszok
magánya noszogat

Isten hátizsákjában
hadonászom a késsel
elhagyatott szikla űz
a marasztal irányából

a szigetet bekebelezi
lasszójával a folyó
   
2/2
a mozgó világ
középpontjában
miközben ellipszis pályán körözni
a nap körül
háziállattá
                                                                                                               
szelídítve
   
2/3
( a szabadság )
egyszemű óriás
sziklákat hajigál
lecsöndesíteni a tengert


3/1
    
Isten tapasztalatlansága
volt a teremtés valódi motorja

mégcsak a természetfölötti
hatalmával sem élt
ezt teremtményei
is visszaigazolják
  
3/2
emlékei lerongyolódva
megérkeznek az ütközetből
árnyékukra rálép a felejtés

szakadozott foszlányait
keblére öleli a szél

fél lemosni magáról a mocskot
sajnálja lemosni magáról a mocskot
úgy érzi az igazsággal lenne könnyebb

                                                                                                                
földhözkötöttségére a teremtményei
utalnak majd
  
3/3
púp vagyok a semmi hátán
ékezet is lehetnék
angyalok köldökzsinórja
    
bámulom bambán az eget

kész kabaré
a szájból kilógó
kiporciózott nyelvem
  
3/4
a mulandóság kötéltáncos fruska
alatta a védőháló húsvér
drótkerítés
  
3/5
az ötödik nap végére
porfogó lett a láthatatlan Istenből
lerázva magáról a port
a következő napon már
megalkotta magát az embert
persze a saját képére és hasonlatosságára
  
3/6
deszkát állítottam a kerítésünkhöz
semmi sem zavartatta
                                                                                                                
a másik oldalról ez igazi kihívást
jelentett a kannavirágoknak
igyekeztek elérni a deszka tetejét
szeptember végére a virágok hegye
meghaladta a háromméteres magasságot















 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Arany Opus Díj 2009
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Arany Opus Díj 2009:

Jelige: Pablo Tevel - Kabaré - avagy a por tragédiája

Hír értékelése
Értékelés: 4.82
Szavazat: 237


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Arany Opus Díj 2009

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.21 másodperc