Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Elhunyt Dénes György

2007. szeptember 14-én hosszú, súlyos betegség után elhunyt Dénes György költő, műfordító, szerkesztő, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja. A széles körben ismert Madách-díjas alkotót nyolcvannégy éves korában érte a halál.
Dénes György búcsúztatása 2007. szeptember 20-án (csütörtökön) 14.45-kor lesz a pozsonyi krematóriumban. A kegyeleti aktusra 13.45-kor busz indul a Duna utcai magyar tannyelvű iskola elől.



Elment egy csöndes lírikus

(Új Szó, 2007. 9. 18.)

Pénteken reggel 84. életévében elhunyt a szlovákiai magyar líra egyik nagy öregje, Dénes György. Hosszantartó, súlyos betegség után ragadta el a halál, de a sors megadta neki azt a kegyelmet, hogy fájdalmak nélkül távozhatott.
Az 1923. május 24-én Pelsőcön született költő polgári neve Dusík Dániel. Középiskolai tanulmányait Tornalján kezdte, majd a rozsnyói kereskedelmi középiskolában érettségizett. Volt tisztviselő, laboráns, a Csemadok KB munkatársa. Legtermékenyebb évei azonban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségéhez kötődtek, ahol 1951-től 1985-ig volt az irodalmi adás szerkesztője.
Gömör egész életében fontos szerepet játszott, hiszen ahogy maga vallotta: „Elbűvölő ez a vidék, nehéz elszakadni tőle, s nem is lehet. Költészetem, életem ma is oda kötődik, ezért bukkan fel olyan sűrűn a természeti kép.” Kor- és sorstársaihoz hasonlóan mégis elszakadt a szülőföldtől, hiszen Pozsonyban telepedett le, és egész élete a szlovák fővároshoz kötötte.
Sokáig az ő nevéhez kapcsolták a hontalanság évei után az első szlovákiai magyar vers megjelenését, melyet az Új Szó 1949. szeptember 4-i száma közölt (Nyári mezőkön). Mindenesetre az úttörők közé tartozott, akik a háború után publikálni kezdtek. Első kötete, a Magra vár a föld 1952-ben látott napvilágot. Eleinte ő sem mentesült a kor „építő szel?lemű” lelkesedésétől, ám hosszú vívódások után eljutott a szemléleti és formai megújulásig. 1962-ben megjelent Hallod, hogy zengenek a fák? című kötetében már csak nyomai találhatók a sematikus közéletiségnek. Az 1966-ban kiadott Évek hatalma című verskötete hozta el számára az igazi áttörést, s ettől kezdve egymás után sorjáztak a költő könyvei. Termékeny alkotó volt, hiszen 21 kötete jelent meg, és számtalan antológiában szerepelt. (Egyik kritikusa szerint ő írta a legtöbb szlovákiai magyar verset.) Legjelentősebb kötetei: Az idő börtönében (1970), Mélység fölött (1972), Szemben a mindenséggel (1976).
A nyolcvanas években lírája egyre mélyül, s bár – kritikusai szerint – a közösség iránti felelőssége nem lanyhul, együtt érez a világ dolgaival, figyelme egyre inkább befelé fordul, az egyén sorsa foglalkoztatja és a kérlelhetetlen idővel folytatott küzdelem. Köteteiben megjelenik az összegzés, az önértékelés igénye (Fenyéren boróka, 1979; Virágzó némaság, 1981; Hajnaltól alkonyig, 1983 – válogatott versek; Elfogy a fény, 1988). Ezt a szemléletet tükrözik legszebb sorai: „Bölcső fölött dúdolni hosszan, / kis lángot óvni meghatottan, / mosolyogni – ha törten, vénen, / elmélázni egy falevélen.” (Szépen felelni).
A hetvenes évek közepétől egyre nagyobb szeretettel fordul a gyereklíra felé, és talán ebben a műfajban alkotott legmaradandóbbat. A Tücsök?he?gedű nyitotta a sort 1974-ben, majd egymás után következtek a legkisebb olvasók körében népszerű könyvek: a Pipitér (1984), a Bükkfamakk (1987), a Zebramadár (1991), a Sétálni ment három kalap (1994), a Kenderkóc (1999), a Tüsszentős király (2000).
Nem felejthető Gyuri bácsi szarkasztikus humora sem, szinte élő breváriuma volt a szlovákiai magyar szellemi életnek – amolyan hamisítatlan mókamester. Sokunk emlékezetében talán éppen így marad meg. Végakarata szerint a pozsonyi búcsúvétel után hamvai visszatérnek a szűkebb pátriába, a gömöri földbe. Amely, reméljük, könnyű lesz neki.

Kövesdi Károly



 
Kapcsolódó linkek
· Több hír:
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
:

Text-túra Ipolyszakálloson

Hír értékelése
Értékelés: 5
Szavazat: 3


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.25 másodperc