Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Kritika: A rigó és a jaguár

Kritika
„A rigó és a gólya ugyanaz / a madár. gó, go, mondják / a rigónak a gólyák, hogy / gólyává változzon. ugyanígy / rokonuk a jaguár. lya, ja / kiabálják a jaguárok a / gólyának, aki ha továbbmegy, / jaguár lesz belőle. / de a jaguár már csak nagyon / kicsit hasonlít a rigóra.”

Németh Zoltán Állati nyelvek, állati versek című kötete alighanem az elmúlt időszak egyik legnagyobb irodalmi eseménye volt: egyrészt azért, mert a kötet egy teljesen egyedülálló nyelvi-poétikai rendszert valósít meg, másrészt azért, mert kifinomult humora rendkívül szórakoztató.


Németh a nyelvből olvassa ki az állatok sorsát, portréit, mondhatni a nyelv a világ állatainak meglehetősen termékeny anyja, egy igencsak „nyug?hatatlan vadbarom”, ahogy Faludi Ferenc írta róla. Ezeknek a valós és képzelt lényeknek csak a magyar nyelv bizarr állatkertje nyújthat létteret, másutt életképtelenné válnak. A kötet mű?faji meghatározásához a bestiárium műfaja tűnik a legmegfelelőbbnek: ez olyan, az antikvitástól létező műfaj, mely valós, vélt, képzelt állatok verses vagy főként prózai leírásait tartalmazza. Nyilvánvalóan ott van Németh szövegei mögött is a híres bizánci Physiologus hatása, talán Devecseri híres Állatkerti útmutatója is, de talán még inkább Henri Michaux retorikai megformáltságában Németh technikájához nagyon hasonlatos versei lappangnak a háttérben bizonyos elképzelt állatokról (A deszkács, A lobbany, Az elködlő madár). Ám Németh tovább megy egy lépéssel: nála nem az állat nyelvének a megteremtése a cél, hanem a nyelvben rejlő állat(ság) megjelenítése. Németh egyszerűen leleplezi a nyelvet: pszeudoetimológiák sokaságát teremti meg, s humorát a nyelvvel hitelesíti. A zenében Allen Sapp csinált valami hasonlót Bestiárium hiszékenyek számára című, 1981-?ben komponált csemballódarabjaiban.

A kötet a gyerek nyelvtanulási technikáit, hibáit, a hasonló hangalakból következő és kikövetkeztetett tévesztéseket, nyelvbotlásokat, az iskolai oktatás demonstratív jellegét („a cápát a középkorban a latinok használták”), a biológiakönyvek felnőttes tudálékosságát („az orrszarvú olyan, mint egy mozgóurna”) ugyanúgy kiaknázza, mint ahogy a felnőtt olvasó is jócskán részesül az irodalmi és kultúrtörténeti allúziók, felsejlő utalások pazar játékából („a vidrák nagyon szeretik az esernyőket”). Olykor a használati utasítások és a manapság mindenfajta divathóbortról kiadott hiteles és hiteltelen szakkönyvek nyelve lesz a paródia célpontja: „a növényi bonsaiok mintájára kialakított / állatbonsaiok felmérhetetlen hatást gyakorolnak / az egész emberi civilizációra”. Talán már ennyi idézetből is kitetszik, hogy ez a gyerekkönyvnek álcázott (és az egyik legszebben illusztrált és megtervezett!) Kalligram-könyv nem igazán a gyerekeknek szól: a gyerekekről annál inkább, a civilizálódást elősegítő kulturális tudás átörökítéséről a nyelven keresztül. Ebben az értelemben a mű fergeteges komédiája és elgondolkodtató példázata is a pedagógiai gyakorlatnak és a kulturális átörökítésnek. Természetesen, vérbeli költészetet olvashatunk a kötetben, melynek egyik sajátossága a nyelv öngerjesztő mivoltának felismerése: minden szöveg szinte szűznemzéssel viszi tovább önmagát, a szabadság, amelyet a könyv sugall, viszont kombinatorikus értelemben véges, ezért a humorérzék mellett a másik legfontosabb költői erény – ahogy itt is világosan megtapasztalható – a megfelelő arányérzék kell, hogy legyen.

(Németh Zoltán: Állati nyelvek, állati versek. Kalligram, 2007.)


Csehy Zoltán kritikai rovata

[2008. 03. 28.]




 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Kritika
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Kritika:

Ardamica Zorán: heterotexxxtualitás

Hír értékelése
Értékelés: 1
Szavazat: 1


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Kritika

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.16 másodperc