Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Költőink székelyföldi turnéja

Híreink

Április 11-én, József Attila születésnapján, melyet 1964 óta Költészet napjaként ünnepelnek az irodalom művelői és kedvelői egyaránt, a magyarlakta területeken könyvbemutatók és felolvasások sokasága zajlik.


E jeles nap alkalmából a Szlovákiai Magyar Írók Társasága képviseletében, az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával április 7. és 10. között a felvidéki szépirodalom népszerűsítőiként író-olvasó találkozókon mutatkozhattunk be, Balázs F. Attila, Hudák Katalin, Szalay Zoltán és jómagam Hargita és Háromszék megyékben, képviselvén Szlovákia különböző tájegységeit a Csallóköztől a Bodrogközig. Székelyföld irodalomkedvelő közönségének Kézdivásárhelyen, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson volt alkalma találkozni a messze földről érkezett szerzőkkel.
A rendezvény azt tűzte ki célul, hogy a felvidéki magyar költők ezúttal ne az anyaországi közönséggel, hanem egy másik kisebbségben élő irodalomkedvelő publikummal ismertethessék meg a műveiket. A rendezvénysorozat keretében többek közt erdélyi költők utaztak a Vajdaságba, szlovéniai és horvátországi irodalmárok a Felvidékre, kárpátaljai írótársaink pedig Erdélybe látogattak, hogy a kisebbségi irodalmak képviselőit és olvasóit személyesen is megismerhessék.
A rendszerváltás óta gyakrabban adódott alkalom arra, hogy felvidéki költők, írók találkozzanak erdélyi honfitársaikkal. Ennek köszönhetően jómagam is több ízben jártam Erdélyben például a Nagyböjti disznó nevű felolvasásokon, melynek versei antológiában is napvilágot láttak, a Szőrös Kő nagyváradi és kolozsvári bemutatkozóin, vagy Zetelakán az EMIL Írótáborban az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. De mivel a kölcsönösség magától értetődött, az erdélyi írók is részt vettek felvidéki írótáborokban, pl. Gombaszögön vagy Martoson, a Feszty Árpád Művelődési Parkban, vagy könyvbemutatókon.  
De nemcsak személyes találkozások, írótábori szereplések és kávéházi felolvasások jellemzik a felvidéki és az erdélyi írók kapcsolatát, hanem kölcsönös publikálási lehetőségek felkínálása is: felvidékiek publikálnak erdélyi folyóiratokban, és erdélyi szerzők a felvidéki lapokban, nemcsak saját műveket, de fordításirodalmat is, sőt az sem ritka, hogy erdélyi író kötete jelenik meg  valamelyik szlovákiai magyar kiadónál. A kölcsönös megismerés további lehetőségei a Tokaji vagy a Szigligeti Írótábor, ahová határon túli magyar szerzőket is meghívnak, valamint az anyaországi internetes és egyéb irodalmi folyóiratok, hiszen az irodalom áramlásának útjába országhatár nem állhat…
De lássuk csak, mi jellemezte a közelmúltig az erdélyi-felvidéki irodalmi kapcsolatokat! Főként önköltségen és baráti összeköttetések révén látogatták egymást íróink. A SZMIT gombaszögi táborában született meg az Erdélyi Magyar Írók Ligája megalakításának és bejegyzésének gondolata. A SZMÍT és az EMIL, a két kisebbségi írótársaság a megalakulás után hivatalosan is felvette a kapcsolatot. Az együttműködés lehetne intenzívebb is. Valószínűleg a pénzhiány miatt nincsenek rendszeres találkozók, közös rendezvények. A jelen rendezvény magyarországi forrásból kapott támogatást, a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium meghívásos pályázata révén sikerült megvalósítani. Az „Irodalmi karaván” rendezvénysorozat elősegítette, hogy a Kárpát-medencei magyar alkotók jobban megismerhessék egymás folyóiratait, kiadványait, irodalmi tevékenységét.
A rendezvénysorozat Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban vette kezdetét, ahol a város irodalomkedvelő közönségén kívül a helyi sajtó és média is képviseltette magát. Már elöljáróban el kell mondanom, hogy erdélyi szívélyes vendéglátásban és érdeklődő kérdésekben minden helyszínen bőségesen részesültünk. Miután üdvözöltek a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezői és a helyi szervezet vezetői, Hudák Katalin szívhez szóló hangja rögvest megnyerte a közönséget, aki lélegzetvisszafojtva hallgatta a gitárkísérettel felhangzó megzenésített verseket. Az előadó a Költészet napjához híven József Attila Ringató című versét is megszólaltatta. A zenés versek nyitóakkordjai megadták az est alaphangulatát, és vonzó keretet adtak az eseménynek. Ezt követően Szalay Zoltán két flekken bemutatta az első szerzőt, Balázs F. Attilát, az AB-ART Kiadó és a Poesis International magyar oldalainak igazgatóját, akit a térséghez a legtöbb kapcsolat fűzött, hiszen Marosvásárhelyen született, és évekig Csíkszeredán könyvtároskodott. Készülő, Minimál című kötetéből pár soros, lényegre csupaszított verseivel ismertette meg a nagyérdeműt. Miután engem is bemutattak, és felolvastam a Mesél a múlt című kötetemből, Hudák Katalin verséneklő másik arcát, a költőit is felcsillantotta – a megzenésített József Attila és Ady versek mellett felolvasta és elénekelte saját verseit is.
Végül, de nem utolsósorban Balázs F. Attila mutatta be Szalay Zoltán prózaírót, irodalomkritikust, akinek eddig két könyve jelent meg. Az Ártatlanság című novelláskötete 2006-ban megkapta a Posonium Irodalmi és Művészeti Díj Első Kötetes Szerzői Díját. Szalay A kormányzó könyvtára című, megjelenés előtt álló novelláskötetéből olvasott fel az arcokra mosolyt csaló elbeszéléseket.
A felolvasást követő beszélgetésben kiderült, hogy Kézdivásárhelyen is működik állandó színház, két lap, helyi tévé és rádió. A későbbiekben megtudtuk, hogy a környező városokban is hasonlóan pezsgő kulturális élet zajlik. Minden városnak van saját napilapja, színháza, tévéje, rádiója. A jelenlevőket a felvidéki kulturális élet érdekelte legfőképpen. Sántha Attila, a Székely Szótár szerzője, a helyi napilap szerkesztője,  a szlovákiai magyar irodalom jelenlegi helyzetére kérdezett rá. A helyi tévé félórás műsort szentelt az eseménynek.  
Második helyszínünkön, Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár várta a látogatókat, és az est végén kiderült, hogy Erdélyben kultúrkocsmák is működnek, hasonlóan a mi irodalmi kávéházainkhoz.  Rájöttünk továbbá, hogy Erdélyben a férfiak nagyobb számban vesznek részt az irodalomban, szerkesztőként és szerzőként is, míg Szlovákiában a nők jelenléte az irodalmi életben szembetűnőbb. A férfi- és női írásmód különbözőségeire is próbáltunk választ találni, némi sikerrel.
Csíkszeredai szállásunkról harmadnap kiruccantunk Csíksomlyóra, a híres búcsújáró helyre, és megnéztük a világ legnagyobb kegyszobrát, Szűz Máriát a kisdeddel. Este a Székelyföld kulturális folyóirat székhelyén mutatkoztunk be, ahol a folyóirat képviseletében Lövétei Lázár László főszerkesztő-író és György Attila többkötetes író fogadott. A szerkesztőség luxus körülmények között működik, a megye a rezsiköltség mellett a havilap10 szerkesztőjének és munkatársának fizetését biztosítja.  
Mivel társaságunk fele először látogatott Erdélybe, kirándultunk a szűken kanyargó Békás-szorosba és a Gyilkos tóhoz, amely a domboldal lecsúszásakor maga alá temette a juhászt és nyáját. Az áprilisi tájat még hófoltok tarkították. Gyergyószentmiklósba, a Pro Art Galériába havasi lépes mézzel, krémmézzel és propolisszal érkeztünk. A hideg eső ellenére népes közönség volt kíváncsi a messziről jött vendégekre. A helyi tévék, újságok mellett, a kolozsvári Krónika  munkatársa is tudósított az eseményről és egész oldalas interjút készített Balázs F. Attilával, aki tulajdonképpen hazalátogatott. A felolvasásokon kívül az ott töltött napok során természetesen a helyi gasztronómiával is ismerkedtünk: a mititei nevű grillezett kolbászkákkal, a juhtúrós-tejfölös puliszkával, a Csíki (Ciuc) és az Ursus sörrel.
Csak remélni tudjuk, hogy ez a minisztériumi kezdeményezés a jövőben is folytatódik, és újabb felvidéki szerzőket ismerhet meg az erdélyi irodalomkedvelő közönség. Hiszen irodalom nélkül szegényebb lenne az élet.
Pénzes Tímea




 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Híreink
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Híreink:

XIX. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny

Hír értékelése
Értékelés: 5
Szavazat: 2


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Rendezvények





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.16 másodperc