XIII. Fiatal Írók Tábora
Dátum: 2011. július 26. kedd, 10:27
Rovat: Híreink


2011. július 20-24-e között került sor az évek óta egyre sikeresebb, ebben az évben tizenharmadik alkalommal megszervezett fiatal írók táborára. A helyszín a keszölcési Árkádia Ranch volt, ahol népes számú „lakosság” fogadta az érkezőket: a karámban legelésző birkák, kecskék, hátasló, és megannyi tyúk, akik becsülettel produkálták a reggelire szánt tojás mennyiségét.


Az időjárás nem kedvezett, szinte az első perctől kezdve az utolsóig esett az eső. Ennek ellenére a műhelymunka nagyszerű iramban haladt, négy csoportban dolgoztak a fiatalok. A hat és hét főből álló csoportok nevet kaptak, így lett Csapody Kinga a RETRO CICI, Juhász Katalin a VODKALÁCS, Z. Németh István a GYULA GYÖNGYE, Szabó Tibor Benjamin pedig a VATTACUKROS CSIRKEMELL neveket viselő csapat mentora.
A műhelymunkáról Csapody Kinga így vélekedett:
„Idei, új csoportom nagyobb részével személyesen, és munkáikkal is már korábban találkoztam, mégis nagyban megkönnyítette a szemináriumi munkára való felkészülést az, hogy Nagy Erika jóvoltából korábban, elektronikusan kaptam szövegmutatványokat.
Az anyagokból, majd a fiatal szerzőkkel folytatott előbb e-mail, majd szóbeli közlésekből kirajzolódott, hogy egy adott kor, korszak ábrázolásának módszerei, az abszurd és a groteszk megjelenítésének trükkjei, ennek kapcsán a tabuk, és a pontos, de egyben hangulatkeltő környezet-, személy-, szituáció-leírás okozza a legtöbb bizonytalanságot számukra.

A szemináriumi munkák során próbáltunk egyensúlyt találni a már meglévő szövegek javítása, a tanulás, és új feladatok révén az alkotás között. 

Meggyőződésem, hogy azon túl, hogy újabb szerzőkkel és művekkel ismerkednek meg a fiatalok, nagyon fontos, és hatékony a közös műértelmezés. Fejleszti a kritikai érzéket, megnyugtatja őket, hogy ahány ember, annyi értelmezési mód, lehetőség, és megtanulnak kérdéseket feltenni is. Kiemelném csoportom – szerintem – kivételes nyitottságát egymás, és az általam bemutatott szerzők szövegei iránt, és azt is, hogy bátran, de átgondoltan formáltak véleményt az elhangzott művekről. Takács Árpád először vett részt az írótábor munkájában, eddigi ismeretei az általános és középiskolai kötelező olvasmányoknál tovább nem terjedtek. Írásai az iskolai, feladatként kiadott fogalmazások minden jellegzetességét mutatták, és semmivel többet nem mutattak, azonban a többiek véleménye, a közösen olvasott szövegek hatására kinyílt számára egy másik világ ahhoz képest, amit eddig az irodalomról gondolt. Feladatként elkészült kisprózája már efelé indul, nyitottsága, érdeklődése pedig szerintem azt mutatja, hogy egy újabb olvasót mindenképpen nyertünk, a többi pedig majd kiderül. 
A tábor során két fő vonalra fűztem fel a feladatokat: az egyik a kor-, korszakábrázolás. Mivel többeket érdekelt az, hogy más történelmi időbe – régmúltba, vagy épp a jövőbe – helyezzék az általuk ábrázolt világot, ezért is tartottam fontosnak, hogy valami olyan korszakon gyakoroljuk, próbálgassuk ezt, amelynek lenyomataival szembesülnek még, de ők már nem éltek benne. A retro mint jelenség lett így a vezérfonal, ehhez kapcsolódott a feladat is. Elhangzottak szövegrészletek is a korszak, a módszerek ismertetésére. Háy János A bogyósgyümölcskertész fia című novellafüzérének több darabja (Óceán, A kéz), Péterfy Gergely A B oldal ( stíluskalauz), Garaczi László Arc és hátraarc című regényéből idevágó részletek. Majd a Retro szótárból tíz szót kapott a csoport, hogy azokat az általuk választott műfajú írásban felhasználják.
Az általam kiválasztott szavak a következők voltak:
adásszünet, barisnya, bárca, kacsintós pénztárca, porcelánnadrág, glottgatya, kismamacipő, szimatszatyor, benzintyúk, kártyanaptár.

Puha Andrea annyira komolyan vette a feladatot, hogy egy 12 000 leütésnyi novellát írt. Bár a tábor alatt született, meglepően letisztult írás ez, kíváncsian várom, hogy nem csak füllel, hanem átolvasás után is így találom-e. Puha Andrea különben is, mintha az elmúlt évekhez képest mostanra kezdené megtalálni saját hangját. A hang, amibe szűrödnek még más szerzők, művek hangjai is, mégis egyre árnyaltabb, rétegzettebb.

Az abszurd és a groteszk, főként Takács Zsuzsi és Tóth Tímea szövegeiben van jelen, és Tímea szövegeinek javítása kapcsán vettünk elő olyan műveket, amelyek magukon viselik ezeket a jegyeket. Tóth Krisztina Örkény átiratai, vagy Cserna-Szabó András Legyek ura című novellája mind-mind nagy hatással voltak a fiatalokra.

Bár többségben voltak a főként prózákat írók, Mucha Attila, Bende Tamás vagy az eddig még erről az oldaláról nem ismert Baka L. Patrik verseit elemezése, javítása kapcsán a kortárs lírával is foglalkoztunk, ebbe is belekapcsolva a tabu, vagy épp a test és a testiség tematikáját. Tóth Krisztina (Somnivure, Porhó, Frizbi, Óda az ötvenes férfiakhoz..stb), Szabó T. Anna (Elhagy, a Villany című kötet darabjai), Háy János (Egy szerelmes vers története prózavers) is elhangzott többek közt. Mucha Attilának sok eredeti ötlete van, a képek még néhol összeakadnak, de ha további olvasással megtámogatja kreativitását, igazán ígéretes versei születnek, mint a Halál-lé, vagy a Gyíkpárnácska, a Tetszik a motrom? pedig érdekes kísérlet a prózaversre.

Prózatechnikai építkezés, a jelentés- és motívumréteg képzés kapcsán Bartis Attila Valami a vérről című novelláját értelmeztük. A férfi-női nézőpont, a tabuk a test, az erotika volt a közös Bozsik Péter Csantavéri Orlandója, Petri György K.M szerelmes éneke, vagy az Éjszakai Állatkert antológia kapcsán.

A Vaginamonológok vagy az Ovibráder (péniszmonológok –Garaczi László) adta a második feladat ötletét, mindenkinek meg kellett szólaltatnia egy (pár) mellet. A fiatal szerzők igazán kreatívan közelítették meg a témát, született gyerekvers, kis, abszurd próza, és igazán ütős, vagány szereplíra is.

Többen régebb óta foglalkoznak az írással, nagyobb terjedelmű, és esetleg különböző műnemű szövegeik is vannak. Tóth Tímea minidrámája kapcsán a művészeti ágak közti átjárhatóság valamint egy adott szöveg színpadra vihetősége merült fel. Baka L. Patrik egyik prózája kapcsán meglehetősen parázs, de ugyanakkor konstruktív vita bontakozott ki a szépirodalom, lektűr, fantasy, sci-fi, az egyedi hang kontra a klisékből való építkezés, az intertextualitás és a másolás kérdéseit boncolgatva. Bende Tamás kiforrott ízlése, olvasottsága jó kritikai hanggal párosul, de nem csak emiatt, hanem szövegeinek letisztultságával és lendületével is vívott ki magának tiszteletet a csoportban. Takács Zsuzsi izgalmas kísérlete, mely során Tamás verseit használta a retro szavak táptalajának, egy teljesen új, a szimpla intertextualitáson túlmutató művet eredményezett, mindenkinek ajánlom a Bendítés című verset.

A gálára készülés során remek alkalom nyílt arra, hogy szó essen arról is, hogy egy szöveget nem csak megírni kell, de a felolvasási technikák is tanulhatók, gyakorolhatók, kell is őket gyakorolni. Mivel Takács Zsuzsi gyerekversének hangulat megidézte, levezetésképpen, ráhangolást segítendő, néhány gyerekverssel zártuk a közös munkát, például Varró Dániel, Kukorelly Endre, Tóth Krisztina egy-egy szövegével. Jó volt látni, ahogy nem csak az én, de egymás tanácsait is megfogadták, voltak, akik együtt, közösen készültek a felolvasásra, még a vacsora felé sétálva is.

A korábban Költői melegség nevű formációnak tisztelegve, Költői mellegség „alnevet” választotta magának, és Retro cici néven mutatkozott be a gálán. A közönség reakcióiból ítélve is sikerült a műsorban azt a jó hangulatot kicsit megmutatni, ami a négy nap alatt a „retrocicik” között uralkodott.

Bár még csak tegnap jöttünk el, már látszik, hogy nem csak üres ígéret, amit Nagy Erikának és nekem is tettek – a munka folytatódik, négy embertől már megkaptam utómunkára a SZMÍT honlapjára és a Dotyky című lapnak ígért szövegeket”.








A hír tulajdonosa: SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA
http://www.szmit.sk

A hír webcíme:
http://www.szmit.sk/modules.php?name=News&file=article&sid=1170