Jelige: Gabi V.
Dátum: 2012. október 17. szerda, 14:48
Rovat: Arany Opus Díj 2012


Rózsikámnak     

                                                                                                             
 

Csak, csak, csak azért is járatom a számat.
Ma még nem fogom be a számat.
Ma még elmondom körülöttem a dolgokat hogyan látom.
Rég betöltöttem én már a hetvenet.
Mégse szaladtam én az életemben eleget.
Ülve szaladni ugye nem lehet.
Mesélni azért lehet.

Életemben, de sok szép nőt megismertem,
Nékem legszebb lett a kedves Rózsikám.
Aki úgy szeret, és úgy ápol ő engem.
Ó Istenem, de vigyáz ő reám.

És mikor vagy negyven éve betegségbe estem,
Rozka nem sírt, nem panaszkodott, helyettem is dolgozott.
Én az óta az Úr Istent áldom,
Hogy én nékem ilyen jó asszonyt adott.

Szorgalmas az én Rózsikám,
Éjjel, nappal vigyáz ő reám.
Hajnalban etet, itat,
Mint madár a fiát.
Körülöttem rendet csinál.
Reggel süt, főz,
Még pihen, megborotvál.

Délután hátul a kertben vígan nyaral, futva kapál.
Kitudja, Gabi elöl ülve mit is csinál.
Mi lett a sok futás, lótás vége?
Néha megdicsérte Gabi érte.
Áldja meg az Isten mind a két kezét érte.

Csendes lett a Rózsika szép hangja.
Hely, de szépen dalolt ő már hajnalba.
Öreg rigó ház tetején tátott szájjal hallgatta.
Rózsika most már ritkán dalol,
Sok a dolga, nem ér rá.

Állandóan teszi, veszi a dolgát.
Estére már kicsit fáradt.
A lábán alig áll.
Azért tovább teszi, veszi a dolgát.

Be kell még az utcát, udvart seperni,
Ne kelljen a rigó előtt szégyenkezni.
Öreg rigó ház tetején, a szája be nem áll.
Most dicséri Rózsika egésznapi munkáját.







A hír tulajdonosa: SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA
http://www.szmit.sk

A hír webcíme:
http://www.szmit.sk/modules.php?name=News&file=article&sid=1379