Mayer Judit 90 éves
Dátum: 2013. november 19. kedd, 09:56
Rovat: Köszöntők


Németh László 1939-ben a kultúrát feladatokként és megfelelésekként határozta meg. Kisebbségi sorban a kultúra – legyen az akár a nép tárgyi vagy szellemi hagyatéka, akár a tudományosság, a művészetek, az irodalom, a sajtó vagy a közművelődés – az anyanyelvű oktatással együtt, az önazonosság-őrzés központi területe. A kultúrát teremtő vagy azzal élő ember pedig az elődök örökségének továbbgondolásáért felelős, az annak való megfelelés következésképp sorozatos feladatmegoldást és megfelelő válaszokat igényel. 

A szlovákiai magyarok soraiban az imént jelzett feladatokat Mayer Judit messzemenően felismerte, és tett le nagyon sokat a (cseh)szlovákiai és az egyetemes magyarság szellemi asztalára. Mayer Judit egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte történelem–magyar–szlovák nyelv szakon, s úgy képzelte, tanár lesz, de közbeszólt a háború. Itthon nem ismerték el az ottani szemesztereket, így mindent újra kellett kezdenie. Előbb hivatalnokként dolgozott, majd 1954-ben a Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadóba került. Később sikerült befejeznie a tanulmányait, és 1960-ban a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet szerzett magyar–szlovák szakon. 1967-től 1969-ig a Tatran Magyar Üzeme, 1969-től nyugállományba vonulásáig, 1986-ig a Madách Lap- és Könyvkiadó szerkesztőjeként, ill. fordítói osztályának vezető szerkesztőjeként dolgozott. 
Pályáját kiváló műfordításkötetek, két saját nyelvművelő könyv: az Anyanyelvi hibanapló (Madách, Pozsony–Bratislava, 1990) és a Magyarosan magyarul (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2003) ezenkívül számos, a fordítás elméleti és gyakorlati kérdéseit illető, nyelvművelő és egyéb írás, előadás fémjelzik. Nyelvművelő cikkei az Új Szóban és a Hétben jelentek meg. 1976-tól a Csehszlovák, ill. Szlovák Rádió magyar adása Anyanyelvünk című rovatának munkatársa. 
Mayer Juditot szerkesztőként, műfordítóként és nyelvművelőként is tisztelhetjük. Az interneten fellelhető adatok alapján 30 könyvet fordított le magyar nyelvre, elsősorban a cseh irodalomból, melyek között a leggyakrabban Karel Čapek műveit találhatjuk meg, szám szerint 7-et. Rajta kívül Oldřich Daněk, Ivan Olbracht, Josef Vágner, Juraj Špitzer és mások műveit is, sőt lefordította Jan Amos Comenius: A világ útvesztője és a szív paradicsoma című művét is (Dobossy Lászlóval, 1977). Szívesen fordította a szlovák szerzők műveit is; ez utóbbi munkái között nemcsak irodalmi jellegűek találhatók, hanem ismeretterjesztőek is (František Kele, Milan Lučanský és mások művei).
A fordítás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tanulmányai között említhetjük meg A magyar nyelvre való fordítás módszertani kérdései; A szlovák–magyar fordítások gyakorlati kérdései, továbbá a Vallomások a műfordításról c. tanulmányait. Azok a szakemberek, akik a szlovákiai útikönyvek fordításaira, ill. fordítás-ellenőrzésére vállalkoznak, nem kerülhetik meg az ide vágó dolgozatait. Emellett kiválóan ismeri Pozsony város történelmének, földrajzának magyar nyelvi vonatkozásait, ill. ugyanez mondható el a Magas-Tátra földrajzi nevei tekintetében is. 
Ünnepeltünk rendkívül gazdag nyelvművelő tevékenységet is kifejtett. Állandó résztvevője volt annak a szűk csoportnak, amelynek tagjai évtizedekig hetente megszólaltak a Szlovák Rádió Anyanyelvünk című rovatában. A Csemadok Nyelvművelő Szakbizottságának, a Terminológiai Bizottságnak, később a Csehszlovákiai Magyar Anyanyelvi Társaságnak tagjaként is elősegítette a gyakorlati nyelvművelő munkát  a szlovák szakszavak és -kifejezések adekvát magyar megfelelőinek megkeresésével. Mindeközben az a cél lebegett a szeme előtt, hogy a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát segítse, nyelvi műveltségét fejlessze. Biztosan eligazodott az egyház szavainak műveltségi szempontból nagyon fontos használatában is. Széles körű műveltségének, tájékozottságának nyelvi vetületeit tehát sok vonatkozásban hasznosíthatjuk. 
Mayer Judit különféle díjakban, kitüntetésekben részesült. Három alkalommal, 1972-ben, 1990-ben és 2000-ben a Szlovák Irodalmi Alaptól nívódíjat kapott. 1985-ben és ’95-ben a műfordítói Madách Imre-díjat kapta meg. 1990-ben a Madách Könyvkiadó Nívódíjával jutalmazták. 1988-ban megkapta a Csemadok Aranyérmét, 1991-ben a Rákóczi Szövetség Pozsony-emlékérmét, 1994-ben Esterházy-emlékérmet vehetett át.  2001-ben a źudovít Štúr-érdemrend III. fokozatával tüntették ki. 2003-ban, a 80. születésnapja alkalmából háromféle elismerésben is részesült: a Szlovák Köztársaság kulturális miniszterének díját vehette át, megkapta a Szlovák Köztársaság Ezüst Emlékplakettjét, valamint a Madách Posonium Életműdíját. 2004-ben Samuel Zoch-díjat kapott.    
E szép kerek születésnap arra is lehetőséget kínál, hogy személyes vonatkozású megjegyzéseket is tegyek. Mayer Judit nénivel három fontos találkozásom volt. Az első még egyetemista koromban, valamikor a ’80-as évek derekán. Szabómihály Gizella, egykori tanárnőnk felkérésére jött el közénk, érdeklődő magyar szakos egyetemisták közé, hogy – kötetlen módon – beavasson bennünket a műfordítói, szerkesztői munka rejtelmeibe. Először akkor csodálkoztam el műveltségén, kiváló szakismeretein, s nyilván ezek hatására is még inkább megerősödött bennem a nyelv, a nyelvhasználat iránti érdeklődés. Másodszor akkor „találkoztunk” személyesen, amikor nyelvészettel kezdtem el foglalkozni a pozsonyi magyar tanszéken, s lefordítottam Ján Kačala: Slovenčina – vec politická című könyvének nagy részét. Judit néni kedvesen fogadva kezdeményezésemet, hihetetlen gyorsan és pontosan javította ki a kéziratomat; amelyet mind máig őrzök. A harmadik találkozásunk jelképesen történt a Szlovák Rádió magyar adása már említett Anyanyelvünk  rovatában, ahol magam is évekig tartottam nyelvművelő ötperceseket. Ebben a tevékenységben igazából Mayer Judit néni nyomdokaiba is léptem. Mindezekért, azért, amit tőle kaptam, tanultam, köszönetemet és őszinte hálámat fejezem ki neki, s mély meggyőződésem, hogy ezt nemcsak a magam, hanem az egész szlovákiai magyar közösség nevében is mondhatom. 
Kedves Judit néni, születésnapja alkalmából kívánunk sok erőt, további jó egészséget, derűs éveket. 


Irodalom: 
Fónod Zoltán (főszerk.) 1997. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. Mayer Judit (címszó), Madách – Posonium, Pozsony, 1997. 212. oldal.


Simon Szabolcs







A hír tulajdonosa: SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA
http://www.szmit.sk

A hír webcíme:
http://www.szmit.sk/modules.php?name=News&file=article&sid=1571