A Kínpadon
Dátum: 2008. október 30. csütörtök, 17:20 Rovat: Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat 2008
Ki egy napon,arra ébred, hogy elszállt minden,elmentek az évek. Az jobb,ha vigyáz,mert közeleg, a kínoktól menthetetlenül követett, sose-volt kínpad,felülete csúszik- a vértől,de még nem a tiédtől.
A leoninusok elvéreztek a mezőn, és Babits szava elgurult a lejtőn, és a versnek megszablyák formáját, kicsit szűkebb,tán kékebb az átlagnál, hát együtt vetnek vele a kínpadra. S vele szenvedsz,értelmet keresve, rímtelen verseknek százai előtted, de a sajátodat nem leled,megadva, fejed leszegve,szemed már nem tud nézni, füledet becsukod,de még mersz kérni, s a pribék ördögi röhögéssel nem ad, de muszáj megadni még az utolsó szavad, s a kínpadon nyöszörgsz magadban- karantén. "Csak egy tollat,és egy papírt kaphatnék..."
|
|