Születésének helye, időpontja: Abara (Oborín), 1945. 06. 08.
Apja: Popély Andor
Anyja: Tamók Ilona
Középfokú tanulmányai: 1959–1963 gimnázium, Nagymihály
Felsőfokú tanulmányai: 1963–1968 Comenius Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pozsony
Akadémiai és tudományos fokozatok: 1970 egyetemi doktor 1978 a törttudomány kandidátusa 2001 az MTA nagydoktora 2005 habilitált egyetemi tanár
Életpálya: 1968–1972 pozsonyi és szenci magyar gimnázium tanára 1972–1981 a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének aspiránsa, majd tudományos munkatársa 1981–1990: a Szlov. Szaksz. Isk. Üzemtörténeti Szekciójának tud. munkatársa 1990 jan. – 1990 ápr.: a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés kooptált képviselője 1991–1997: a pozsonyi magyar gimnázium igazgatója 1998. jan. – 2000. jan.: állástalan 2000. febr.: a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem oktatója 2001. aug. – 2005 jún.: uo. tanszékvezető docens 2002. márc. – 2004 febr.: uo. a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese 2004. febr. – 2006. márc.: uo. rektorhelyettes
Tagság szervezetekben, társaságokban: 1964–1968 a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub alapító tagja 1968–1970 a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik szervezője 1968 Csemadok 1978–1989 A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizzottsága 1985 a magyar iskolák fölszámolása elleni mozgalom egyik szervezője 1989 részese a bársonyos forradalomnak 1990 az Együttélés Politika Mozgalom egyik megalapítója, az Intéző Bizottság, majd az Országos Tanács tagja 1992 a Magyar Néppárt alapító elnöke SzMÍT |
Önálló tudományos monográfiák: 1. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság. Bratislava 1973. 175 old. 2. A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület. Budapest 1982. 92 old. 3. Népfogyatkozás. A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918–1945. Budapest 1991. 198 old. 4. Ellenszélben. A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban (1918–1925). Pozsony 1995. 224 old. 5. Búcsú a főiskolától. A felsőoktatás és a felvidéki magyarság. Pozsony 2005. 6. Erős várunk az iskola. Pozsony 2005.
Könyvfejezetek 1. Bartók Béla hatása a két háború közötti kisebbségi kulturális életünkre. In.: Új Mindenes Gyűjtemény 1980. Összeállította: Zalabai Zsigmond. Bratislava 1981. 113–128. 2. Az 1930. évi csehszlovák népszámlálás végrehajtása. In.: Magyarságkutatás. Budapest 1988. 145–175. 3. Magyar népiskolai oktatás Csehszlovákiában (1918–1938) In.: Magyarságkutatás. Budapest 1991. 41–54. 4. A magyar pártok 1936. évi fúziója Csehszlovákiában. In.: Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártok életéből. Pozsony 1993. 67–86. 5. Földreform és nemzeti terjeszkedés. In.: Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és a németek jogfosztása. Pozsony 1996. 30–37. 6. A magyar iskolaügy kálváriája (Cseh)Szlovákiában 1918–1945. In.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó. Budapest 1998. 5–93. 7. A „csehszlovák demokrácia” jellege az impériumváltás után. In.: Alkotás a társadalomtudományok határán. Emlékkötet a 80 éves Kovacsics József tiszteletére. Budapest 1999. 85–96. 8. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után. In.: A Kárpát-medence vonzásában. Tanulmányok Polányi Imre emlékére. Pécs 2001. 379–394. 9. Esterházy János emberi és politikusi pályája. In.: Esterházy János emlékkönyv. Szerkesztette Eszterházy-Malfatti Alice és Török Bálint. Budapest 2201. 176–188. 10. A szlovák nyelvű népoktatás a Magyarországhoz 1938-ban visszacsatolt felvidéki területeken. In.: Életünk, Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Budapest 2003. 189–194.
Tanulmányok szakfolyóiratokban: 1. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság létrejöttének előzményei. In.: Irodalmi Szemle, 1969/10. 905–913. 2. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulása. In.: Irodalmi Szemle, 1970/1. 67–75. 3. A Masaryk Akadémia működése. In.: Irodalmi Szemle 1971/2. 141–153. 4. Zichyho strana a nacionálno-klerikálne hnutie na Slovensku v rokoch 1985–1905. In.: Historický časopis, 1978/4. 581–609. 5. Vz»ah medzi štátom a cirkvou v poslednej tretine 19. storočia a korene politického klerikalizmu v Uhorsku. In.: Historické štúdie XXIV. Bratislava, 1980. 77–96. 6. A szlovákiai magyarság működési feltételei a két világháború között. In.: Műhely (Győr), 1981/3. 73–80. 7. A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület. In.: Irodalmi Szemle, 1981/3. 255–270., 1981/4. 343–355., 1981/5. 469–478. 8. Boj o liberálne cirkevnopolitické reformy v uhorsku a založenie katolickej µudovej strany. In.: Historický časopis (Pozsony), 1981/6. 9. A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében. In.: Századok, 1989/1–2. 44–75. 10. A nemzetközi kisebbségvédelem és a csehszlovák kisebbségvédelmi szerződés. In.: Regio, 1990. január, 66–89. 11. Van-e szükség csehszlovákiai magyar történetírásra? In.: Irodalmi Szemle, 1990/1. 162–166. 12. A felvidéki sorsforduló. Etnikum, impériumváltás, országhatár. In.: Regio, 1990. április, 70–101. 13. A kisebbségi magyar pártpolitika megújulása a harmincas évek első felében. In.: Regio, 1990. szept., 97–132. 14. A magyar pártok 1936. évi fúziója Csehszlovákiában. In.: Regio, 1990. dec., 92–111. 15. Medzinárodní ochrana menšín. Československo Společnost národu. In.: Strední Evropa (Praha), 1991/19. 58–73. 16. A müncheni döntéstől a komáromi tárgyalások megszakadásáig. In.: Magyar Szemle (Budapest), 1993. nov., 1133–1150. 17. Changes in the number,composition and settlement structure of the Hungarians in Slovakia. In.: Review of Historikal Demography, Budapest 1993. 105–116. 18. A felvidéki magyar oktatás helyzete 1918–1945. In.: Kalligram, 1993/12. 103–115., 1994/1. 82–94. 19. A kedvenc bukása. 55 éve bomlott fel először a Csehszlovák Köztársaság. In.: Magyar Szemle, 1994. márc. 309–315. 20. Esterházy János pályaképe. In.: Valóság, 1995. dec. 60–76. 21. Gróf Esterházy vo víre doby. In.:Historické revue (Bratislava), 1996. jún. 24–26. 22. Néhány gondolat a felvidéki magyarság helyzetéről. In.: Valóság, 1996/9. 76–89. 23. Politikai élet és intézményrendszer Csehszlovákiában a két világháború között. In.: Irodalmi Szemle, 1997/4. 52–69. 24. A felvidéki magyarság autonómiatörekvései a két világháború között Csehszlovákiában. In.: Pro Minoritate, 1997/3–4. 4–12. 25. A „csehszlovák demokrácia” jellege az impériumváltás után. In.: Irodalmi Szemle, 1999/5–6. 89–99. 26. A kassai jogakadémia sorsa az impériumváltás után. In.: Irodalmi Szemle, 2000/11–12., 119–127. 27. Adalékok a „csehszlovák demokrácia” arculatához az impériumváltás után. In.: Irodalmi Szemle, 2001/6. 74–85. 28. A felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben. In.: Studia Caroliensia, 2002/1–2. 21–47. 29. A magyar iskolaügy kálváriája Szlovákiában az impériumváltás után (1918–1920). In.: Studia Carolensia, 2002/1–2. 49–104. 30. A felvidéki magyarság oktatásügye a húszas évek első felében. In.: Studia Carolensia, 2002/4. 33–89. 31. A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom. In.: Irodalmi Szemle, 2004/7. 81–87., 2004/8. 85–96., 2004/9. 76–84., 2004/10. 98–107. |