 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Áprílis |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
| 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
| 14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
| 21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
| 28 |
29 |
30 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Aranyosmarót (v. Bars vm.) - Zlaté Moravce (Aranyosmaróti j.) |
Botka Tivadar  1802. júl. 6-án szül. Kisendréden (ma: Endréd) Botka Tivadar jogtudós, államjogi és jogtörténetíró (megh. Kisvezekény, 1885. jan. 6.). Iskoláit Léván, Nagyszombatban, Pesten végezte, majd Bars vármegye szolgálatában látott el különböző tisztségeket, 1843-ban országgyűlési követ, a szabadságharc leverése után törvényszéki elnök, később országgyűlési képviselő. Jogtörténeti, államjogi munkákat írt, szorgalmazta, hogy Bars megye székhelye Aranyosmarótról Lévára kerüljön át, foglalkozott a magyar államiság ezeréves történetével, Csák Mátéról is írz egy monográfiát. A frissen alakult pozsonyi Toldy Kör első elnöke volt. | | | Samassa József 1828. szept. 30-án szül. Aranyosmaróton Samassa József kat. egyházi író (megh. Eger, 1912. aug. 20.). | | | Boncz Ferenc 1829. dec. 2-án szül. Udvardon Boncz Ferenc jogi szakíró (megh. uo., 1901. ápr. 2.). A komáromi gimnázium után Pozsonyban, majd Nagyszombatban végzett teológiát, 1849-ben a komáromi várban honvédtiszt, majd Pozsonyban és Pesten a jogot is elvégezte. 1861-től ügyvéd Muzslán, Komáromban, Aranyosmaróton, végül Bp.-re került, közigazgatási kézikönyvet írt, államjoggal foglalkozott. | | | Dudek János 1858. jún. 22-én Aranyosmaróton szül. Dudek János kat. egyházi író (megh. Bp., 1916). Az 1880-as évek elejétől többek közt Bánban segédlelkész, papnevelő intézeti tanár Nyitrán, 1906-tól Bp.-en egyetemi tanár, szerkesztő (főbb műve pl.: Lessing Bölcs Náthánja, 1890, A modernizmus és a katolicizmus, 1908). | | | Nagyiványi Zoltán 1879. febr. 8-án szül. Aranyosmaróton Nagyiványi Zoltán író (megh. Bp., 1951. ápr. 11.), egzotikus témájú, ill. önéletrajzi telítettségű regények szerzője. | | | Farkas Zoltán 1880. júl. 21-én Aranyosmaróton szül. Farkas Zoltán művészeti író, műfordító (megh. Bp., 1969. márc. 28.). Számos monográfiát írt a 20. sz. első fele magyar és külföldi festészetének kiemelkedő képviselőiről. | | | Gragger Róbert 1887. nov. 7-én született Aranyosmaróton Gragger Róbert irodalomtörténész (megh. Berlin, 1926. nov. 10.), a berlini Collegium Hungaricum vezetője. Ő fedezte fel az Ómagyar Mária-siralmat, tőle származik a hungarológia fogalma. | | | Büttner Lina 1917. nov. 4-én hunyt el Aranyosmaróton Büttner Lina író, Büttner Júlia nővére.(szül. Sajóvámos, 1846.dec. 6.). Apja halála után még fiatalon költözött édesanyjával a településre. Fővárosi lapok és kiadók népszerű munkatársa volt, lányregényeit, elbeszéléseit, divattudósításait, karcolatait kedvelték az olvasók, Egy asszony gondolatai címmel aforizmákat tett közzé. | | | Büttner Júlia 1925. febr. 25-én hunyt el Aranyosmaróton Büttner Júlia író, Büttner Lina húga (szül. Sajóvámos, 1848. máj. 22.). Apja halála után még fiatalon költözött édesanyjával a településre, ám innen is fővárosi lapok és kiadók népszerű munkatársa tudott lenni, divatos lányregényeket, közkedvelt elbeszéléseket írt. | | | Krammer Jenő 1928-ban jött tanárnak Érsekújvárba Krammer Jenő (Kismarton, 1900. jún. 16. – Martonvásár, 1973. jan. 21.) pedagógus, szakíró, szociálpszichológus, irodalomtörténész, a két vh. közti csehszlov. magyarság kiemelkedő pedagógus személyisége, irodalomkritikusa. Pozsonyban érettségizett, majd berlini, prágai, bp.-i egyetemi évek után német–francia szakos tanári oklevelet szerzett. Ezután Pozsonyban, Lőcsén, Aranyosmaróton, 1928-tól Érsekújvárban tanított, s bár 1939-ben Szegedre helyezték, rövidesen visszakerült Érsekújvárba. Rokonszenvezett a Sarló-mozgalommal, nagy írókkal tartott kapcsolatot (Romain Rolland-nal, Karel Čapekkel, Móricz Zsigmonddal). Érsekújváron írta – itteni pedagógusi tapasztalatai alapján – maradandó könyvét, A szlovensz... Tovább... | | Névmutató: Rolland, Romain | Čapek, Karel | Móricz Zsigmond | Horváth, Ödön von | | |
|
| |
[ Vissza ]
|
|
|
|
