1704. júl. 24-én Csetneken halt meg Gyöngyösi István költő (szül. feltehetően 1629-ben, egyes források szerint Ungváron, más források szerint Rozsnyón). Hosszú, tartalmas életet élt, élete túlnyomórészt a mai Szlovákia területére eső vidékekhez, településekhez kötődik (Eperjes, Fülek, Kassa, Krasznahorkaváralja, Murány, Pozsony stb.). A 18. sz.-i magy. költészet, ill. a régi magy. ir. egyik legjelentősebb, több műfajban is kiemelkedőt alkotója. Legismertebb műve a Márssal társalkodó Murányi Venus... (1664) Csetneki síremlékét 2003-ban felújították, azóta minden évben megemlékező koszorúzások helyszíne.

Forrás: MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Fülek (Fiľakovo, Szl.)-Fiľakovo (Losonci j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie, Szl.) | Murány (Muráň, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Csetnek-Štítnik (Rozsnyói j.) |

1740. ápr. 20-án Csetneken hunyt el Sartorius János ev. imakönyvkiadó és -szerző (szül. Rozsnyó, ?).

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Csetnek-Štítnik (Rozsnyói j.) |

1740. szept. 2-án szül. Turócszentmártonban Klanicza Márton ev. egyházi író (megh. Kövi, 1810. nov. 30.). Németországi tanulmányai után többek közt Csetneken, ill. Rimabrézón és – 1784-től – Köviben volt lelkész-tanító. Könyvet írt a vallási türelemről (1783).

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Csetnek (Štítnik, Szl.)-Štítnik (Rozsnyói j.) | Kövi (Kameňany, Szl.) | Rimabrézó (Rimavské Brezovo, Szl.)-Rimavské Brezovo (Rimaszombati j.) | Turócszentmárton-Martin (Turčianský Svätý Martin, Turócszentmártoni j.) |

1757. okt. 10-én szül. Csetneken Molnár János ev. egyházi író (megh. Pest, 1819. nov. 26.).

Forrás: SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Csetnek-Štítnik (Rozsnyói j.) |

1770. jún. 29-én szül. Rozsnyón Magda Pál statisztikus, történész, filozófus (megh. Sárospatak, 1841. júl. 23.). Rozsnyón, Késmárkon, Pozsonyban járt gimnáziumba, majd jénai egyetemi évei után 1797-től közel másfél évtizeden át többek közt Csetneken, Sajógömörben, Lőcsén, Besztercebányán tanított. Munkásságának nagy szerepe van a reformkori eszmék előkészítésében, az első magy. nyelvű statisztikai mű szerzője, a nemzeti önállóság, a független nemzetgazdaság híve, nagy jelentőséget tulajdonított a népiskolai nevelésnek, a közművelődésnek.

Forrás: MÉL-1, MÉSZÁROS, MIHSZL, MNL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Sárospatak (Mo.) | Jéna (N.) | Késmárk (Kežmarok, Szl.) Csetnek (Štítnik, Szl.)-Kežmarok (Késmárrki j.) | Lőcse (Levoča, Szl.) Pozsony (Bratislava, Szl.) Sajógömörben (Gemer, Szl.) Besztercebánya (Banská Bystrica, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Rozsnyó-Rožňava (Rozsnyói j.) |

1793. ápr. 9-én szül. Csetneken Szontagh Gusztáv filozófus, kritikus (megh. Pest, 1858. jún. 7.). Többek közt a késmárki jogakadémián tanult, Rozsnyón és Kenyhecen volt joggyakornok, az 1813–1837 közti éveket a katonai pályán töltötte, ezt követően kizárólag az irodalomnak és a tudománynak szentelte idejét. Kora egyik legjelentősebb kritikusa, ill. filozófusa volt, de írt – maga is kiváló mezőgazda lévén – a dinnyetermesztésről és a dohánytermesztésről is..

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Késmárk (Kežmarok, Szl.)-Kežmarok (Késmárrki j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Kenyhec (Kechnec, Szl.)-Kechnec (Kassa-vidéki j.) | Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Csetnek-Štítnik (Rozsnyói j.) |

1794. febr. 2-án Tiszolcon szül. Kanya Pál pedagógiai szakíró (megh. Bp., 1876. jún. 16.). Csetneken, Rozsnyón, Lőcsén, Pozsonyban tanult, majd felvidéki családoknál volt nevelő, később Pesten tanított. Többek között tankönyveket írt.

Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Helységnévmutató: Pest (Ma: Budapest része, Mo.) | Csetnek (Štítnik, Szl.)-Štítnik (Rozsnyói j.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Tiszolc-Tisovec (Rimaszombati j.) |

1807. jan. 24-én szül. Csetneken Vandrák András filozófus, pedagógiai író (megh. Eperjes, 1884. szept. 14.). Német nyelvet szülei Kassára küldték tanulni, majd Rozsnyón, azután Eperjesen folytatta tanulmányait (itt többek közt Greguss Mihály volt a tanára), Tiszolcon papjelölti vizsgát tett. Tanulmányait németországi egyetemeken fejezte be 1831-ben, ahonnan visszatért Eperjesre, és a későbbiekben már végig itt tanított, s volt a kollégium igazgatója. Kidolgozta a magyarországi protestáns gimnáziumok szervezeti szabályzatát, lélektani, logikai, etikai, jogfilozófiai tankönyveket, német előzményre épülő jogbölcseletet írt. Mészáros András Vandrák András filozófiai rendszere címmel 1980-ban monográfiát írt róla.

Forrás: MÉL-1, MÉSZÁROS, SZINNYEI, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Greguss Mihály | Mészáros András | Helységnévmutató: Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Tiszolc (Tisovec, Szl.)-Tisovec (Rimaszombati j.) | Csetnek-Štítnik (Rozsnyói j.) |