|
Szolgáltatások | |
Naptár | |
Szeptember |
Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
|
| | Szavazás | |
Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Léva (Bars v.) - Levice (Lévai j.) |
Tinódi Sebestyén 1546-tól Kassa állandó lakosa saját házzal, feleségével, gyerekeivel Tinódi Sebestyén (Tinód?, 1515 előtt Sárvár, 1556. jan. 30.) költő, zeneszerző, ének-, ill. történetmondó. Műveinek nagy részét is itt írta. Az egykori lakóháza helyén a Kovács u. 34. sz. alatt álló épület falára 1910-ben emléktábla került, mely azonban tévesen teszi 15501557 közé a költő itteni tartózkodásának időpontját, ugyanis az 15461555 közé esett. Nagyszombatban, ahol a kérdéses időben hosszabb időt töltött, megverselte az 1544-es szalkai csatát, Kassán több felső-magyarországi végvár Komárom, Nyitra, Sempte, Léva, Surány (Nagysurány) nevét is belszőtte a Varkics Tamás idejében lőtt csaták c. históriás énekébe, versben szólt Szitnya, Léva, Csábrág, Murá... Tovább... | | Névmutató: Varkics Tamás | | Helységnévmutató: Tinód (ma: Tinăud, Ro.) | Sárvár (Mo.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szalka, l. Ipolyszalka! | Ipolyszalka (Salka, Szl.)-Salka (Érsekújvári j.) | Kassa (Koice, Szl.)-Koice | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Sempte (intava, Szl.)-intava (Galántai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Surány (urany, Szl.) | Szitnya (Sitno, Szl.), Csábrág (Čabraď, Szl.) | Murány (Muráň, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Kassa-Koice | | | | Kazy Ferenc 1695. ápr. 7-én Léván szül (garamvezekényi) Kazy Ferenc költő, történetíró (megh. Pozsony, 1759. jún. 11.). Iskoláit Nagyszombatban kezdte, 1738-tól többek között a trencséni, ill. a pozsonyi jezsuita rendház főnöke, az 1740-es években két alkalommal is Nagyszombatban kollégiumi igazgató. Elégiákat írt a magy. történelem főbb állomásairól, feldolgozta a magy. történelem jelentős személyiségeinek életét, megírta a 17. sz.-i Magyarország, ill. a nagyszombati egyetem első száz évének történetét. | | | Pállya István 1740. szept. 10-én Léván szül. Pállya István iskoladráma-szerző (megh. Pest, 1802. ápr. 6,). | | | Bokross Ferenc 1782. márc. 13-án Sissón szül. Bokross Ferenc kat. egyházi író, versszerző (megh. Léva, 1836. jan. 22.). 1799-től többek között Privigyén, ill. Podolinban is tanított, 1831-től Léván működött. | | | Botka Tivadar 1802. júl. 6-án szül. Kisendréden (ma: Endréd) Botka Tivadar jogtudós, államjogi és jogtörténetíró (megh. Kisvezekény, 1885. jan. 6.). Iskoláit Léván, Nagyszombatban, Pesten végezte, majd Bars vármegye szolgálatában látott el különböző tisztségeket, 1843-ban országgyűlési követ, a szabadságharc leverése után törvényszéki elnök, később országgyűlési képviselő. Jogtörténeti, államjogi munkákat írt, szorgalmazta, hogy Bars megye székhelye Aranyosmarótról Lévára kerüljön át, foglalkozott a magyar államiság ezeréves történetével, Csák Mátéról is írz egy monográfiát. A frissen alakult pozsonyi Toldy Kör első elnöke volt. | | | Dobay Elek 1804. dec. 5-én szül. Léván Dobay Elek kat. egyházi író (megh. uo., 1879. jún. 1.), 1821-től pap-tanár, többek közt Nyitrán, Szentgyörgyön, Trencsénben, élete végén szülővárosába vonult vissza. | | | Csery József 1807. szept. 11-én szül. Korponán Csery József költő, nyelvész, történetíró (megh. Pest, 1866. szept. 23.). Gimnzáiumba szülővárosában, ill. Léván járt, majd Szegeden filozófiát hallgatott, Pesten pedig jogot végzett, 1836-tól a pesti Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Latin és magy. versei maradtak fenn, 1680-og feldolgozta a pesti egyetem történetét, nyelvtani munkákat írt. | | | Birányi Ákos 1816-ban szül. Selmecbányán Birányi Ákos (Schultz, August) író, Birányi István öccse (megh. Pest, 1855. jún. 10.). A középiskolát Léván, a teológiai főiskolát Nagyszombatban végezte, majd vidéki nevelősködés után Pesten, 18441845-ben Pozsonyban, azután ismét Pesten volt újságíró, elbeszéléseket, regényeket, humoros töténeteket írt, 1848-ban radikális szellemű röplapok szerzője. | | | Kubriczky András 1819. febr. 21-én szül. Lökön Kubriczky András katolikus pap, egyházi író (megh. Pozsony, 1887. jan. 19.). Selmecbányán, Léván, Nagyszombatban tanult, a teológiát Pesten végezte, 1843-ban szentelték pappá. Nagysúron, Cseklészen, Taksonyban működött, 1885-től pozsonyi kanonok. Nevelésügyi cikkei, egyházi írásai kat. lapokban jelentek meg. | | | Csaplár Benedek 1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (18511853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb. | | | Helységnévmutató: Érsekújvár (Nové Zámky, Szl.)-Nové Zámky (Érsekújvári j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Podolin (Podolín, Szl.)-Podolinec (Ólublói j.) | Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Bécs (Wien, A.) | Vatikán (Vatican, V.) | Dunaszerdahely-Bratislava | | | | Kiszlingstein Sándor 1852. jan. 14-én Léván szül. Kiszlingstein Sándor bibliográfus (megh. Bp., 1913. ápr. 16.). Komáromban tanult könyvkereskedést, majd vidéki vidéki városok után 1891-től Budapesten van, biblográfiai folyóiratot alapít, bibliográfiákat szerkeszt, 18761895-re vonatkozóan elkészíti A magyar irodalom húsz éves statisztikáját (1897). | | | Reviczky Gyula 1855. ápr. 9-én szül. Vitkócon Revivzky Gyula költő, író, kritikus (megh. Bp., 1889. júl.11.), a 19. sz. második felének egyik legizgalmasabb költője, a magy. szimbolizmus előfutára. Születését különböző bonyodalmak kísérték, Nemesjácon keresztelték, hároméves koráig élt Vitkócon, ahonnan apja családjával Lestyénbe költöztek (Vitkócon hagyva édesanyját), majd Alsókubinban élt. Iskoláit 18651871-ben Léván kezdte, 18721873-ban Pozsonyban tanult jogot, azután 18731874-ben nevelő volt Garamújfalun, ám a következő esztendőben Pestre ment, de 1875-ben ismét nevelő, előbb a barsfüssi kastélyban, azután Dentán, 1877-től újból Pesten élt, különböző lapok munkatársa volt, színikritikákat, Apai örökség címmel önéletrajzi regényt írt, verseket fordí... Tovább... | | | Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Budapest (Mo.) | Nemesjác (Jác, Jacovce, Szl.) | Lestyén (Lieany, Szl.) | Alsókubin (Dolný Kubín, Szl.)-Dolný Kubín (Alsókubini j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Garamújfalu (Nová Dedina, Szl.) | Barsfüss (Trávnica, Szl.) | Denta (ma: Denta, Ro.) | Vitkóc-Kuzmice (Nagytapolcsányi j.) | | | | Koroda Pál 1858. márc. 6-án szül. Endréden (Kisendréd, Barsendréd) Koroda Pál költő, író, színműíró (megh. Bp., 1933. aug. 13.). Gyermekkorát Garamújfaluban töltötte, Léván, majd Pozsonyban járt iskolába, 1881-ben Bp.-en jogot végzett, s ettől kezdve itt élt. Verseskönyvei, színművei, regényei jelentek meg. | | | Gyárfás István Tihamér 1863. dec. 14-én szül. Léván Gyárfás István Tihamér irodalomtörténész (megh. Besztercebánya, 1916. dec. 12.). Bp.-en végzett teológiát, 18861891 között Nagyszombatban tanított, később Brassóba került. Könyvet írt az iskolai színjátékokról, Faludi Ferencről, monográfiákat szerkesztett. | | | Stampay János 1864. dec. 7-én szül. Léván Stampay János kat. egyházi író (megh. Köbölkút, 1960. jan. 27.). Szülővárosában szerzett tanítói képesítést, 1891-től Köbölkúton tanított. Kat. ének- és imagyűjteménye több kiadásban kelt el. 1964-ben, Köbölkúton, egykori lakóházán, emléktáblát kapott, 1999-ben a helybeli iskola fölvette a nevét. | | | Haiczl Kálmán 1866. okt. 14-én Selmecbányán szül. Haiczl Kálmán egyháztörténész, történész (megh. Bp., 1952. febr. 1.). 1899-ben szentelték pappá, érsekségi levéltáros Esztergomban, plébános Garamszentbenedeken, ill. a két vh. között Szőgyénben, ahol emléktábla őrzi a nevét. Feldolgozta a garamszentbenedeki apátság történetét, könyvet írt Érsekújvár és Léva múltjáról stb. | | | Kersék János 1869. júl 12-én szül. Léván s egész életét itt élte le Kersék János költő, színműíró, szerkesztő (megh. uo., 1927. febr. 7-én). Bp.-en szerzett jogi diplomát, majd ügyvéd volt szülővárosába, ahol újjságot írt, lapot szerkesztett. Termékeny vers- és színműszerző, megzenésített versei közül többet ma is magy. nótaként énekelnek. Síremléke a lévai temetőben található, a II. vh. végéig utca viselte Léván a nevét, 1997-ben Kersék János Kör alakult ugyanitt. | | | Tuba Károly 1879. aug. 13-án szül. Komáromban Tuba Károly költő, író (megh. Bp., 1958. aug. 10.). 1901-ben Léván szerzett tanítói oklevelet, majd Csallóközaranyoson, ill. szülővárosában tanított, 1911-ben Bp.-en telepedett le. Több verseskötet szerzője. | | | Kittenberger Kálmán 1881. okt. 10-én Léván szül. Kittenberger Kálmán útirajzíró, vadászíró, Afrika-kutató (megh. Nagymaros, 1958. jan. 4.). Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Bp.-en folytatta. Afrika-kutatással 1902-től foglalkozott a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából. Ezen útjairól népszerű könyveket írt. Szülővárosában cserkészcsapat viseli nevét. | | | Luzsica Tihamér 1895-ben Léván szül. Luzsicza Tihamér író (megh.: ?). 1926-tól Rozsnyón ügyvéd, 1945 után Nyitrán élt. A két vh. között a Prágai Magyar Hírlap több regényét közölte folytatásokban. | | | Féja Géza 1900. dec. 19-én szül. a Léva melletti Szentjánospusztán Féja Géza író, szociográfus, irodalomtörténész, de egyéves korában szülei beköltöztek a városba, így Féja itt töltötte a gyermekkorát, s itt is érettségizett 1919-ben. Innen került 1920-ban Bp.-re egyetemre (megh. Bp., 1978. aug. 14.). Viharsarok c. szociográfiája, egyéb esszéi, tanulmányai a 20. századi magy. ir. rangos szerzőjévé tették. A Szülőföldem: Felvidék (2008) c. kötete válogatás a szülőföldjéhez kapcsolódó írásaiból, vallomásaiból. | | | Kónya József 1902-ben szül. Léván Kónya József író (megh. Pozsony, 1977. nov. 10.). Nagysallón, ill. Oroszváron volt tanító, majd Pozsonyban élt. Mesék, karcolatok, elbeszélések, színművek, regények szerzője. | | | Alaksza Ambrus 1903. márc. 14-én szül. Nagysenkőcön Alaksza Ambrus költő, műfordító, pedagógiai író (megh. Bp. 1983. jún. 27.). Már gyermekkorától Újpesten élt, itt, s Bp.-en járta ki iskoláit, tanári diplomát szerzett, a II. vh. éveiben Léván is tanított. Esztétikai tanulmányoat is írt, Goethét fordított. | | Névmutató: Goethe, Johann Wolfgang | | | | | Sass János 1904. márc. ö-én szül. Léván Sass János (Sloszár) autodidakta költő (megh. uo., 1986. szept. 4.), a két vh. között jelentek meg verseskötetei. | | | Szabados Sándor 1904. jún. 18-án szül. Léván Szabados Sándor költő, színész, Szabados András bátyja (megh.: ?). | | | Juhász Gyula 1907. szept. 4-én Lévára érkezett tanárnak Juhász Gyula (Szeged, 1883. ápr. 4. uo., 1937. ápr. 6.) költő, a 20. sz.-i magy. költészet jelentős alakja, de október 3-án már el is hagyta a várost, és Bp.-re utazott, hogy öngyilkos legyen, itt azonban váratlanul megtudta, hogy Szegeden megjelent az első verseskönyve, s ez visszaadta életkedvét. Később, Emlékek útján c. versében említi a várost: Némán borongok az öreg Pozsonyban, / Hol ifjú lánnyal vígan kóboroltam. // A csöndes Léva holdas udvarában / Tűnt zongorát hall fölujjongni vágyam." 19111913 között Szakolcán a katolikus főgimnáziumban tanított. Itt-tartózkodásának hatszáz napja a maga százhúsz versével és harmincnyolc prózai írásával termékeny időszaknak számít a költő pályáján ... Tovább... | | | Rudnóy Teréz 1910. jan. 20-án Léván szül. Rudnóy Teréz (Lőwy, Engel Teri, Rudnói Teri) író (megh. Esztergom, 1947. márc. 12.). Szülővárosában végezte iskoláit, népszerű regényei Bp.-en jelentek meg, túlélte Auschwitzot, de a csehszlov. magyarság jogfosztottságának idején, Magyarországra való tiltott határátlépés közben, Esztergomnál, többedmagával, belefulladt a Dunába. Kerek hold c. regénye 2004-ben új kiadásban is megjelent. | | | Ordódy Katalin 1918. febr. 22-én szül. Léván Ordódy Katalin író, költő (megh. Pozsony, 2000. jún. 17.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. fontos elbeszélője volt az 19501970-es években. Szülővárosában, ill. Zselizen járt iskolába, 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett, évekig volt háztartásbeli, 1953-tól könyvterjesztő, 1964-től újságíró Pozsonyban. Pályája verses mesével indult, legjobb művei a női identitáskeresés regényei (Az idegen, 1968, A keskenyebb út, 1971, Kerekes kút, 1989), történelmi regényt, sci-fit, útirajzot is írt. | | | Lovicsek Béla 1922. szept. 2-án Nagypeszeken szül. Lovicsek Béla író, színműíró (megh. Csata, 2006. jún. 27). Léván, Zselizen, Pozsonyban járt iskolába, majd 19501969 közötti vidéki nyírágói, zsemléri, ipolyszakállasi, zalabai, csatai tanítóskodás után újságíró lett Pozsonyban, végül a Csemadok KB munkatársa volt. Regényei, színművei a csehszlov. magy. olvasók körében rendkívüli népszerűségnek örvendtek. | | | Sági Tóth Tibor 1928. márc. 27-én Léván szül. Sági Tóth Tibor (Tóth Tibor) műfordító, pedagógiai szakíró. Iskoláit szülővárosában és Ipolyságon kezdte, Kassán tanítói, Besztercebányán, ill. Pozsonyban tanári képesítést szerzett, 1953-tól az ipolysági magy. gimnáziumban tanított, szlovák irodalmat fordított magyarra. | | | Duba Gyula 1930. jún. 8-án szül. Hontfüzesgyarmaton Duba Gyula író, humorista, kritikus, esszéíró, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom jelentős alkotója. Szülőfalujában, majd Léván kezdett iskolába járni, ám a II. vh., ill. a csehszlov. magyarok azt követő üldözése miatt tanulmányait csak 1950-ben folytathatta: 1954-ben érettségizett Kassán. Ugyanitt kezdett főiskolai tanulmányait megszakítva 1957-től újságíró, lap, majd könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban. Elbeszéléseivel, regényeivel a (cseh)szlovákiai magyar széppróza jelentős, a magyarországi kritika által is kedvezően fogadott alkotásait teremtette meg, szülőfalujáról írt ir. szociográfiája (Vajúdó parasztvilág), valamint humoreszkjei, szatírái, irodalmi paródiái (Káderezés a zs... Tovább... | | | Kubička Kucsera Klára 1936. aug. 15-én szül. Léván Kubicska Kucsera Klára művészeti író, művészettörténész. Komáromban érettségizett, majd pozsonyi és prágai egyetemi évei lezárásaként művészettörténetesztétika szakon szerzett tanári oklevelet 1959-ben. Számos képzőművészeti kiadvány szerkesztője, monográfiák, összefoglaló tanulmányok, áttekintések szerzője, a csehszlov. magy. képzőművészet egyik legalaposabb ismerője, a csehszlov. magy. művészettörténet szaktekintélye. Pozsonyban él. | | | Gergely József 1937. márc. 19-én szül. Füleksávolyon Gergely József költő, pedagógus, 19601973 között Léván középiskolai tanár, a Juhász Gyula Irodalmi Színpad rendezője (megh. Losonc, 2008. jan. 9.). Az 1968 utáni politikai megtorlások áldozata, 1990-ig csak fizikai munkásként dolgozhatott. Verseskötete 2000-ben jelent meg (Milyen szél). A komáromi Jókai Napokon 2008-tól Gergely József-díj is kiosztanak. | | | Sándor Károly 1938. szept. 9-én szül. Nagysallóban Sándor Károly helytörténész, muzeológus, költő. Gyermekkorát Sáróban töltötte, Párkányban érettségizett, Prágában ref. lelkészi, Pozsonyban történelem szakos képesítést szerzett. Léván él. Helytörténészi, muzeológusi, művelődés- és közösségszervezői tevékenysége mellett verseskötete, ill. gyermekverskötete is megjelent. | | | Karafiáth Máriusz 1940-ben hunyt el Léván Karafiáth Máriusz orvos, történész (szül. Bécs, 1958). 1885-ben került orvosnak a lévai kórházba, melynek később igazgatója lett. Természettudományi, történeti, művelődéstörténeti tanulmányokat írt. | | | Erdélyi Margit, L. 1945. ápr. 29-én szül. Hontfüzesgyarmaton L. Erdélyi Margit (Laczkóné) irodalomteoretikus, pedagógiai szakíró. Léván érettségizett 1962-ben, 1965-ben Nyitrán, 1980-ban Pozsonyban magy.szlov. szakon végzett. Nyitrán, Nagyölveden, Nagysallón, Léván, Ipolyságon, Zselizen tanított, 1987-től főiskolai adjunktus, később tanszékvezető Nyitrán, 1998-tól egyetemi tanár Besztercebányán, 2004-től tanszékvezető, ill. dékán Komáromban. Főleg dráma-, ill. irodalomelémlettel foglalkozik, az Örkény-drámák jeles elemzője. | | Névmutató: Örkény István | | | | | Grendel Lajos 1948. ápr. 6-án szül. Léván Grendel Lajos író, kritikus, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov., ill. összmagy. ir. jelentős alkotója. Alapiskolába, valamint gimnáziumba szülővárosában járt, 1973-ban magy.angol szakon végzett Pozsonyban, azóta is itt él. Kezdetben kiadói szerkesztő, később lapszerkesztő volt, ma egyetemi tanár. Regényeit, novelláit mind a magyarországi, mind a szlovák kritika elismeréssel fogadta, számos művét lefordították idegen nyelvekre. Legnagyobb sikerét az Éleslövészet (1981), a Galeri (1982) és az Áttételek (1985) c. regényei alkotta trilógiájával érte el, kritikai, esszéírói és publicisztikai munkássága is jelentős. | | | Csáky Pál 1956. márc. 21-én szül. Ipolyságon Csáky Pál író, közíró, politikai szakíró, politikus. Szülővárosában érettségizett, Pardubicén 1980-ban vegyészmérnök lett, majd évtizedig Léván dolgozott a szakmájában. 1990-ben politikai pályára lépett, 19982006 között miniszterelnök-helyettes, jelenleg a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Pozsonyban. Írásai az 1980-as évek elejétől jelennek meg, elbeszélés- és publicisztikai kötetei láttak napvilágot. | | | Hajtman Béla 1966. jún. 28-án Párkányban szül. Hajtman Béla író. Pozsonyban szerzett magy.szlov. szakos tanári oklevelet, tanított Érsekújvárban, Udvardon, jelenleg Léván gimnáziumi igazgató. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|