 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| December |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| 1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
| 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
| 15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
| 22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
| 29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Pozsony (v. Pozsony vm.) - Bratislava |
Jókai Mária 1937. jan. 18-án Ahán szül. Jókai Mária néprajzgyűjtő. Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet 1955-ben, majd Zobor-alji községekben tanított. Több kötete is megjelent a vidék néprajzi hagyományaiból: népköltészetéből, gyermekjátékaiból, népviseletéből, f. n.: Szlovákiai magyar népviseletek (Méry Margittal közösen, 1998). | | | Kardos Oszkár 1921. jan . 31-én szül. Nagykürtösön Kardos Oszkár (Gyürkő Kázmér) műfordító (megh. Pozsony, 1996. szept. 16.). Pozsonyban érettségizett, 1953-tól könyvkiadói, ill. lapszerkesztő volt, az 1960-as években cseh és szlov. prózai műveket fordított magyarra. | | | Oláh Miklós  193. jan. 10-én Nagyszebenben szül Oláh Miklós kat. főpap, politikus, történetíró, költő (megh. Nagyszombat, más források szerint Pozsony, Bécs, 1568. jún. 14.), a magyar humanizmus egyik legjelentősebb alakja, aki kora Európájának humanistáival, így Rotterdami Erasmusszal is kapcsolatban állt. Fiatal korában komáromi főesperes is volt. 1553-tól esztergomi érsek, de Nagyszombatot választotta székhelyéül. 1561-ben ő telepítette be a jezsuitákat Mo.-ra (első rendházuk Vágsellyén és Nagyszombatban volt), s Nagyszombatban létrehozta az első magyarországi jezsuita egyetemet. | | Névmutató: Rotterdami Erasmus | | |
|
| Piso Jakab 1527-ben Pozsonyban hunyt el Piso Jakab (Jacobus Piso) humanista költő, diplomata (szül. Medgyes, 1480 k.), a magyar(országi) humanizmus egyik legjelentősebb – Janus Pannoniusszal egyenrangúnak tartott – alakja. II. Lajos király nevelője volt, Pozsonyba annak özvegyével, Mária királynéval érkezett 1526-ban. | | Névmutató: Pannonius, Janus | Lajos király, II. | Mária királyné | | |
|
| Purkircher György 1530 k. Pozsonyban szül. Purkircher György latin költő, orvos, botanikus (megh. uo., 1577. okt. 24.). | | | Dévai Bíró Mátyás 1531-ben Kassán prédikátor Dévai Bíró Mátyás (Déva, 1500 k. – Debrecen?, 1545 első fele) ref. egyházi író, hitvitázó, az első magy. reformátorként, a „magyar Lutherként" is emlegetik. Külföldi tanulmányok után Budán kezdte tevékenységét, innen Kassára került, ahol ellenfelei elfogatták, Likava várába, majd Pozsonyba, Bécsbe vitték, de hívei kiszabadították. Fogságából Budára került vissza, azután különböző helyeken működött. Istentiszteletein magyarul prédikált, a lutheri elvek követőjének vallotta magát, hittani kézikönyvet írt, magy. helyesírási kézikönyvet szerkesztett. | | Névmutató: Luther, Martin | | |
|
| Illésházy István gróf 1541-ben szül. Pozsonyban gróf Illésházy István emlékiratíró, költő (megh. Bécs, 1609. máj. 5.). Szülővárosában járt gimnáziumba, fényes, változatos életpályát futott be. 1582-től Liptó vm. főispánja, 1608-tól nádor. Barátságban volt Balassi Bálinttal, Rimay János pedig egy ideig a szolgálatában állt. Forrásértékű nalójában (Gróf Illésházy János följegyzései) az 1592–1603 közti történéseket örökítette meg. | | | Frangepán Ferenc 1543 januárjában Pozsonyban halt meg Frangepán Ferenc író, főúr, a 16. sz.-i magy. történelem jelentős személyisége (szül.Czetin, 1483?), szónoklatai, levelei ma is kiemelkedő teljesítmények. | | | Feller Miklós Az 1546-os pozsonyi országgyűlésről Feller Miklós naplóíró Besztercebánya követeként latin nyelvű naplót vezetett, mely tkp. az első magy. országgyűlési naplónal számít. | | | Balassi Bálint gróf  1554. október 20-án szül. Zólyom várában Balassi Bálint költő, drámaíró, a magyar reneszánsz, ill. a mindekori magy. költészet kiemelkedő képviselője. Zólyomban csupán kora gyermekkorát töltötte, nevelője a család lelkipásztora, Bornemisza Péter volt. Alsóbb iskoláit Besztercebányán végezte, ifjúkora többnyire Liptóújváron telt (de Kékkő, Végles, Divény vára is az övék volt). A magyaron kívül szlovákul, horvátul, latinul, németül, olaszul, románul egyaránt jól beszélt. 1572-ben apjával együtt részt vett I. Rudolf pozsonyi koronázási ünnepségein, ahol költőnk juhásztáncával kápráztatta el a könryezetében levőket. Zajos-zaklatott életéhez a szerelmi viszontagságok, kalandok, birtokperek, személyes viszálykodások, botrányok is hozzátartoztak. ... Tovább... | | | Armbrust Kristóf 1555-ben került kamarai számadásmesternek Pozsonyba a szász származású Armbrust Kristóf (Armbruster, Ormprust, Armpruster, Nagyszeben, ? – Pozsony, 1600. dec. 3.) énekszerző, németül írt asszonycsúfolóját maga fordította magyarra (A gonosz asszonyembereknek erkelcsekről való ének). | | | Verancsics Faustus 1561-től 1568-ig Pozsonyban tanult Verancsics Faustus (Sebenico, 1551 – Velence, 1617. jan. 3.) humanista tudós, a magyarországi latin nyelvű ir. első művelője. Pozsonyból a páduai egyetemre ment, majd Magyarországra való visszajövetele után 1573-tól hosszabb ideig élt Pozsonyban. 1579-ben Veszprém várkapitánya, 1582-től II. Rudolf császár udvari titkára Prágában, s ebben a minőségében diplomáciai küldetésben újból eljutott Pozsonyba, és megfordult Nagyszombatban is. 1606-tól Rómában élt. Ötnyelvű – latin–olasz–német–horvát–magyar – szótárt adott ki (1595), Machinae noovae (1616) c. munkájában a technikatörténetbe tartozó találmányai leírását adta. | | | Káldi György 1573. febr. 4-én szül. Nagyszombatban Káldi György kat. egyházi író, bibliafordító (megh. Pozsony, 1634. okt. 30.). Bécsben végzett teológiát, pappá szentelték, belépett a jezsuita rendbe, majd számos helyen működött, míg végül 1625-ben – Pázmány Péter segítségével – létrehozta és nyomdával szerelte fel a pozsonyi jezsuita kollégiumot, melynek haláláig rektora maradt. 1626-ban Bécsben megjelent bibliafordítása jelentősen befolyásolta a magy. ir. nyelv kialakulását. | | | Monoszlói András 1574-től Nagyszombatban tanár Monoszlói András (Monoszlai, Nagyvárad, 1552 – Bécs, 1601. dec. 11.) egyházi író, a magyar ellenreformáció első jelentős hitvitázója. 1580–1586 között pozsonyi kanonok. A halál ugyan Bécsben érte, de Pozsonyban, a Szent Márton-székesegyházban temették el. | | | Esterházy Miklós gróf  1582. ápr. 8-án szül. Galántán Esterházy Miklós gróf, író, országbíró, nádor (megh. Nagyhőflány, 1645. szept. 11.), a 17. sz. magy. történelem jelentős személysiége. Tanulmányait Nagyszombatban végezte, 1601-ben katolizált, családja ezért kitagadta őt, amikor is katonai pályára lépett Kassán. Később diplomataként ért el eredményeket. 1618-ban zólyomi főispán, 1623-ban Érsekújvár kapitánya, s ilyetén minőségében fényes győzelmet aratott a törökök fölött a Nyitra folyónál, 1625-ben nádorrá választották. Hitvitairatai. I. Rákóczi Györgyhöz intézett, először Pozsonyban kiadott intő levelei nem kis irodalmi értéket is képviselnek. | | Névmutató: Rákóczi György, I. | | |
|
| Rimay János  1596-ban szül. Alsósztregován Rimay János költő (megh. Divény, 1631. dec. 11.), a magy. késő reneszánsz költészet egyik legjelesebb képviselője, Balassi Bálint tanítványa, ir.szervező munkája is jelentős. Az ország számos neves személyiségével volt kapcsolata, megfordult nála Szenci Molnár Albert, dolgozott Bocskai Istvánnak, Thurzó Imrének, Bethlen Gábornak, részt vett az 1619. évi pozsonyi országgyűlésen, kétszer is volt követségben a töröknél. Élete utolsó évtizedében családi birtokaikon élt Alsósztregován, ott is temették el. Versei változatosak, formaművészete példás, nevezetes műve a Balassi halálát megéneklő verse (Az nagyságos Gyarmathi Balassi Bálintnak Esztergom alá való készületi...), Balassi összes verseinek kiadásához tervezett... Tovább... | | | Lippay György 1600-ban Pozsonyban szül. Lippay György egyházi író, érsek, politikus, Lippay János bátyja (megh. Nagyszombat, 1666. jan. 30., de szülővárosában temették el). Iskoláit Pozsonyban, Bécsben, Grazban. Rómában végezte, majd többek közt Szencen, Tornán, Érsekújvárban működött. Az ellenreformáció egyik hangadója, 1635-től kancellár. 1642-től esztergomi érsek, részt vett a nagyszombati egyetem jogi fakultásának létrehozásában. A jezsuita rend egyik fő pártolója, 1659-ben Rozsnyón is az ő kezdeményezésére telepdtek meg a jezsuiták. Az olasz reneszánsz mintájára Pozsonyban létesített, egész Európában elhíresült kertjéről öccse, Lippay János írt könyvet. | | | Pázmány Péter  1600. október 15-én Vágsellyére, 1601 februárjában pedig Kassára került gyóntatónak Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. okt. 4. – Pozsony, 1637. márc. 19.) író, kat. főpap, az ellenreformáció és a korai magyar barokk legnagyobb alakja, a magyar irodalom és művelődés egyik legjelentősebb személyisége. Református nemesi családban szül., 1583-ban katolizált. Magyarországi iskolák és külföldi tanulóévek, valamint háromévi grazi tanárkodás (1597–1600) után lett Vágsellyén, majd Kassán gyóntató, hitvitái sorát már itt megnyitotta 1602 nyarán a Magyari István Az országokban való sok romlásoknak okairól c. könyvére írt Feleletével (Nagyszombat, 1603). Ekkor újból Grazba ment, de 1607-ben végleg visszatért Magyarországra, s átvette a kat. megújulás irán... Tovább... | | Névmutató: Riege Alajos | Magyari István | Ferdinánd, II. | | |
|
| Belleci Péter 1602. aug. 24-én szül. Pozsonyban Belleci Péter jezsuita iskoladráma-szerző (megh. uo., 1649. máj. 10.). Külföldön tanult, 1630–1632 között tanár Pozsonyban, 1638 után Kassán, ill. Nagyszombatban hitszónok, ugyanitt 1631-ben mutatták be az egyik művét. | | | Lippay János  1606. júl. 30-án (más forrás szerint nov. 1-jén) szül. Pozsonyban Lippai János kertészeti író, Lippay György öccse (megh. Trencsén, 1666. jún. 2.). Szülővárosában, ill. Bécsben tanult, 1624-től a jezsuita rend tagja. A grazi és a bécsi egyetemeken keleti nyelveket adott elő. 1643-ban visszatért hazájába, itt előbb a győri kollégium igazgatója, majd a trencséni jezsuita rendház főnöke volt. Ezt követően bátyja pozsonyi érseki kertjét gondozta, főművei e tevékenységéhez kötődnek (Posoni kert, Gyümölcsös kert, Veteményes kert). | | | Lippay Ferenc 1608. márc. 4-én szül. Pozsonyban Lippay Ferenc jezsuita versszerző, egyházi író (megh. Győr, 1674. jan. 7.). 1652–1653-ban filozófia- és teológiatanár Nagyszombatban, azután különböző helyeken működött (többek között Kassán is). | | | Draskovich János báró 1613. márc. 11-én hunyt el Pozsonyban Draskovich János (Draskovits) báró, író, műfordító, horvát bán, a törökök elleni háború hadvezére (szül. 1550). 1606-tól, visszavonulása után komáromi, ill. pozsonyi házában élt, a kormányzással foglalkozó könyvet fordított, melyhez a hazai viszonyokat taglaló előszót írt. | | | Klesch Dániel 1619-ben szül Iglón Klesch Dániel ev. egyházi író (megh. Berlin, 1697). Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Pozsonyban végezte, majd különböző helyeken (a Szepességben pl. Szepesszentgyötrgyön, Szepesváralján, Szepesolaszin) volt ev. lelkész. Az ellenreformáció üldözöttje, 1674-ben Németországban telepedett le. Iskoladrámákat írt, passiójátékot adott elő, prédkiációgyűjteményt jelentetett meg. | | | Kitonich János 1619. ce. 20-án Nagyszombatban meghalt Kitonich János jogtudós (szül. ?, 1560). 1610–1612 között pozsonyi és eperjesi táblabíró, a magyarországi perrendtartást taglaló kézikönyve halála évében jelent meg Nagyszombatban. | | | Balásfi Tamás 1625. márc. 10-én hunyt el Pozsonyban Balásfi Tamás kat. egyházi író, költő (szül. Kolozsvár, 1580. dec. 3.) Pázmány Péter híve, az ellenreformáció egyik jelentős személyisége, szembenállt többek közt Szenci Molnár Alberttel, Csepregi iskola (Pozsony, 1616) c. vitairata a hitvitázó irodalom egyik legkeményebb megnyilvánulása. 1611-ben részt vett a nagyszombati zsinaton. 1619–1621 között pozsonyi prépost. | | | Ordódy János 1632. szept. 7-én Pozsonyban szül. Ordódy János jezsuita egyházi író (megh. Munkács, 1681. márc. 5.), I. Rákóczi Ferenc gyóntatója volt, imádságoskönyve jelent meg Lőcsén 1672-ben (Lelki virágos kert). | | Névmutató: I. Rákóczi Ferenc | | |
|
| Szenci Fekete István Feltehetően 1634-ben szül. Szencen Szenci Fekete István egyházi író (megh. Kőszeg, 1692?), 1680-ban mint ref. lelkészt Pozsonyban börtönbe vetették, 1681-ben katolizált | | | Sámbár Mátyás 1637-ben Pozsonyban tanított Sámbár Mátyás (Varasd, 1616. ápr. 27. – Zágráb, 1685. febr. 14.) jezsuita egyházi író, hitvitázó, 1658 után többek között Komáromban és Kassán is működött egy ideig. | | | Csúzi Cseh Jakab 1639-ben szül. Losoncon Csúzi Cseh Jakab, ref. egyházi író, Csúzi Cseh János és Csúzi Cseh József apja (megh. Pápa, 1695. márc. 22.). Külföldi tanulmányai után, 1668-tól Komáromban másodlelkész, innen azonban ref. híveivel együtt 1673-ban elűzték. Szülővárosába ment prédikátornak, 1674-ben Pozsonyban elfogták, s csak 1676-ban szabadult. Ekkor ismét Losoncra lelkésznek, majd további helyeken teljesített szolgálatok után Pápán kötött ki. Ismertek hitvitázó, elmélkedő, ill. vallásos tárgyú könyvei, alkalmi versei, beszédei. | | | Auer János Ferdinánd 1640 augusztusában vagy szeptemberében szül. Auer János Ferdinánd (Auer, Johann Ferdinand) naplóíró (megh. uo, 1698–1702 között?). 1663. aug. 7-én a párkányi csatában – melyben Pozsony nemesi századának hadnagyaként vett részt – esett a törökök fogságába, s közel tizenegy esztendőt, 1674-ig raboskodott Konstantinápolyban, szerfölött olvasmányos naplóját itt írta. | | | Veresmarti Mihály 1599-ben nagykőrösi lelkészként menekült híveivel Ürménybe Veresmarti Mihály (Vörösmarti, Veresmart, 1572. márc. – Pozsony, 1645) hitvitázó író. 1604-ben katolikusellenessége miatt a nyitrai börtönbe zárták, 1605–1608 között Komjáton lelkész, 1610-ben, Pázmány Péter közbenjárásával katolizált – ekkor kezdte írni Megtérése históriáját (1634, Ipolyi Arnold adta ki 1875-ben), majd előbb Vágsellyén, majd 1614-től Pozsonyban volt plébános, később kanonok. | | | Biner Hilarius Ernő 1664. okt. 14-én halt meg Kassán Biner Hilarius Ernő ev. egyházi író (szül.: ?), Pozsonyban, Eperjesen, Kassán volt tanár. | | | Moller Károly Ottó 1670. jan. 10-én Pozsonyban szül. Moller Károly Ottó orvos, szakíró, Bél Mátyás segítője és munkatársa (megh. Besztercebánya, 1747. ápr. 9.).. | | | Bónis Ferenc 1671. ápr. 30-án végezték ki Pozsonyban egy összeesküvésben való részvétele miatt Bónis Ferenc ref. énekszerzőt (szül.: ?, 1627). | | | Kéri Sámuel 1671. dec. 17-én hunyt el Pozsonyban Kéri Sámuel (1645-ig Szorád v. Zorád) ferences hitszónok, zsoltárfordító (szül. Nyitrakiskér, ?). 1645-ben Sopronban lépett be a ferences rendbe, teológiát Nagyszombatban tanult, 1654-től ugyanitt hitszónok, 1670-től házfőnök. Egyházi műveket fordított. | | | Földvári Mihály 1673. aug. 11-én Pozsonyban szül. Földvári Mihály történész, hitszónok (megh. Győr, 1746. febr. 27.). Valószínűsíthetően ő írta az 1712-ben megjelent hun–avar–magyar őstörténetet. | | | Bél Mátyás  1684. márc. 22-én szül. Ocsován (Nagyócsán) Bél Mátyás történetíró, geográfus, Magyarország első rendszerbe foglalt leírásának elkészítője, Bél Károly András apja (megh. Pozsony, 1749. aug. 29.), a 18. sz. egyik legjelentősebb magyarországi tudós egyénisége. Szülöfalujában, Losoncon, Kálnón, Alsósztregován, Besztercebányán, Pozsonyban nevelkedett, majd Németországban tanult. Hazatérte után, 1708-tól Besztercebányán, 1714-től Pozsonyban tanított, a pozsonyi ev. gimnáziumot európai színvonalra emelte. Tankönyveket, ill. latin nyelvű újságot (Nova Posoniensia, 1720–1721, ez az első rendszeresen megjelenő magyarországi újság), magyar és szlovák katekizmust és egyháztudományi művet, német imakönyvet adott ki, magy. nyelv- és irodalomtörténetet ... Tovább... | | | Báchmegyei István Pál 1689-ben Trencsénben szül. Báchmegyei István Pál orvos, író (megh. Nagyszombat, 1735). Tanulmányait Pozsonyban, Rozsnyón, Eperjesen kezdte, doktorrá Jénában avatták 1710-ben, ezt követően Gömör megye orvosa lett öt évre, 1725-ben katolizált, 1727-től Nagyszombatban volt orvos, ahol egy alkímiai kísérlet során vesztette életét 1735-ben. Hitvédelmi munkája mellett orvosi, meteorológiai, alkímiai, természetrajzi munkái is ismertek. | | | Ágoston Péter 1689. ápr. 23-án halt meg Nagyszombatban Ágoston Péter kat. egyházi író, hitszónok (szül. Szentlélek, 1616. aug. 11.). 1638-ban Pozsonyban lépett be a jezsuita rendbe, több erdélyi és felső-magyarországi városban működött mint hitszónok, ez utóbbit illetően leghosszabb ideig Komáromban, ill. Nagyszombatban. Több imádságos könyve megjelent, ám kéziratban is több maradt. | | | Beer Frigyes Vilmos 1691. jan. 4-én Pozsonyban szül. Beer Frigyes Vilmos ev. egyházi író (megh. uo., 1764. nov. 30.). Szülővárosában, ill. – keleti nyelveket, bölcseletet és teológiát – Németországban tanult, 1715-től Pozsonyban iskolaigazgató, lelkész. | | | Hermann András 1693. febr. 28-án szül. Besztercebányán Hermann András, szakíró, bölcseleti és orvosdoktor, Bél Mátyás sógora, ill. munkatársa (megh. Pozsony, 1764. máj. 11.). 1723-tól élt Pozsonyban. | | | Tomka Szászky János 1694. szept. 7-én szül. Zólyomban Tomka Szászky János (Szászky) földrajzi szakíró (megh. Pozsony?, 1762. aug. 26.). Tanulmányai Rozsnyóhoz, Besztercebányához, Győrhöz, Pozsonyhoz kötötték, 1732-től Pozsonyban tanított. Bél Mátyás munkatársa volt, ismert egyetemes földrajza, melyben nagy terjedelmet szentelt Magyarország földrajzának is. | | | Tolvay Imre 1694. nov. 8-án szül. Holicson Tolvay Imre jezsuita történetíró (megh. Kékkő, 1775. júl. 10.). Többek közt a pozsonyi, a nagyszombati, a besztercebányai rendház tagja, 1757–1773 között a nagyszombati egyetemi nyomda vezetője, az itteni egyetem történetének feldolgozója. | | | Kazy Ferenc 1695. ápr. 7-én Léván szül (garamvezekényi) Kazy Ferenc költő, történetíró (megh. Pozsony, 1759. jún. 11.). Iskoláit Nagyszombatban kezdte, 1738-tól többek között a trencséni, ill. a pozsonyi jezsuita rendház főnöke, az 1740-es években két alkalommal is Nagyszombatban kollégiumi igazgató. Elégiákat írt a magy. történelem főbb állomásairól, feldolgozta a magy. történelem jelentős személyiségeinek életét, megírta a 17. sz.-i Magyarország, ill. a nagyszombati egyetem első száz évének történetét. | | | Kolinovics Gábor 1698. márc. 24-én Nagysenkőcön szül. Kolinovics Gábor történész (megh. Modor, 1702. dec. 22.). Iskoláit Szentgyörgyön, Modorban, Pozsonyban, ill. Nagyszombatban végezte, 1717-től különböző tisztségekben működött, végül visszavonult szülőföldjére. A Rákóczi-szabadságharc, ill. Mária Terézia kora történeti forrásanyagának feltárásával, összegyűjtésével szerzett jelentős érdemeket. | | | Rényes István 1699. júl. 7-én halt meg Pozsonyban Rényes István (Renyes) jezsuita hitszónok, a „magyar Tulliusnak" is nevezték (szül.: Nagyvárad, 1647. dec. 5.). 1666-ban katolizált, Kassán, Nagyszombatban tanított, Trencsében volt jezsuita házfőnök, élete utolsó éveiben hitszónokként működött. | | Névmutató: Tullius, Servius | | |
|
| Péterfy Károly 1700. aug. 24-én szül. Pozsonyban Péterfy Károly jezsuita történetíró (megh. uo., 1746. aug. 24.). Nagyszombatban s Bécsben tanult, majd szülővárosában folytatott történeti kutatásokat. | | | Gyöngyösi István 1704. júl. 24-én Csetneken halt meg Gyöngyösi István költő (szül. feltehetően 1629-ben, egyes források szerint Ungváron, más források szerint Rozsnyón). Hosszú, tartalmas életet élt, élete túlnyomórészt a mai Szlovákia területére eső vidékekhez, településekhez kötődik (Eperjes, Fülek, Kassa, Krasznahorkaváralja, Murány, Pozsony stb.). A 18. sz.-i magy. költészet, ill. a régi magy. ir. egyik legjelentősebb, több műfajban is kiemelkedőt alkotója. Legismertebb műve a Márssal társalkodó Murányi Venus... (1664) Csetneki síremlékét 2003-ban felújították, azóta minden évben megemlékező koszorúzások helyszíne. | | | Amade László báró  1704. júl. 26-án Bősön szül. Amade László költő, Amade Antal fia (megh. Felbár, 1764. dec. 22.). Győrben, Nagyszombatban, Grazban tanult, csapongó magánélet után harmincéves korában a katonai pályára lépett, melynek 1750-ben fordított hátat, s kamarai tanácsos, majd királyi kamarás lett Pozsonyban. Egészen fiatalon kezdett verselni, a magy. rokokó költészet kiemelkedő alkotója lett. Dalainak dallamát általában maga szerezte. Leghíresebb verse az A szép fényes katonának arany gyöngy élete c., melyhez Arany János írt dallamot, s Kodály a Háry Jánosba is átemelte. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir.-ba Tőzsér Árpád emelte be az Amadé-hagyományt az 1980-as évek elején írt tanulmányával, verseiből 1997-ben Kulcsár Ferenc készített válogatást ... Tovább... | | | Radvánszky György Az 1710-es években Besztercebányán és Pozsonyban tanult s Bél Mátyás kedvelt tanítványainak egyike lett Radvánszky György báró (?, 1700. okt. 6. – ?, 1763 k.) naplóíró, versszerző, Radvánszky László bátyja. Részt vett az 1728–1729. évi pozsonyi országgyűlésen, melyről naplót írt, s útinaplóban dolgozta fel 1743. évi prágai és bécsi útjait is. | | | Radvánszky László Az 1710-es években Besztercebányán és Pozsonyban tanult s Bél Mátyás kedvelt tanítványainak egyike lett Radvánszky László báró (?, 1701. dec. 18. – ?, 1758?) író, Radvánszky György öccse. Részt vett az 1728–1729. évi pozsonyi országgyűlésen, valamint Mária Terézia 1741-es pozsonyi, ill. 1743-as prágai megkoronázásán. A Radvánszky család történetét feldolgozó munkája (1754) a magy. ir. első genealógiai műve. | | | Bél Károly András 1717. júl. 13-án Pozsonyban szül. Bél Károly András történetíró, Bél Máytás fia (megh. Lipcse, 1782. ápr. 4.). Iskoláit Pozsonyban kezdte, Németországban fejezte be, munkatársa volt apjának, történeti-irodalomtörténeti feltáró tevékenységet folytatott. | | | Ribini János 1722. jan. 22-én szül. Kerencsen Ribini János ev. egyháztörténész (megh. Pozsony, 1788. aug. 8.). Nemeskürtön, Nyitrán, Selmecbányán, Késmárkon, Pozsonyban tanult, ahol Bél Mátyás fiának, Bél Károly Andrásnak a nevelője is volt. Később többek közt Lőcsén, majd 1759-től Pozsonyban volt lelkész. Német és latin nyelvű munkái maradtak fenn, s egy, a magyar nyelv művelésére buzdító beszéde. | | | Pray György  1723. jan. 11-én szül. Érsekújvárban Pray György történetíró, a 18. sz. egyik legjelentősebb magy. történettudósa (megh. Pest, 1800. szept. 27.). Filozófiát és teológiát Nagyszombatban tanult, tanított többek közt Trencsénben, Pozsonyban, Rozsnyón, Komáromban, 1777-től Budán, majd Pesten könyvtáros. Terjedelmes történetírói életműve a forráskutatáson és forráskritikán alapuló történetírás felé tört utat, nevéhez fűződik a Halotti beszéd, valamint a Margit-legenda kiadása, megírta a Szent Jobb történetét, Szent Erzsébet életrajzát, | | Névmutató: Margit, Árpád-házi Szent | Erzsébet, Árpád-házi Szent | | |
|
| Illei János 1725. jan. (v. máj.?) 25-én Komáromban szül. Illei János (Szabó) jezsuita iskoladráma-szerző és -fordító (megh. Komárom, 1794. jan. 24.). Szülővárosában és Kőszegen járta ki iskoláit, 1743-tól tagja a jezsuita rendnek, Trencsénben tesz fogadalmat, többek közt Nagyszombatban, Szakolcán, Besztercebányán és Kassán tanár, ill. hitszónok. A rend feloszlatása után, 1773-tól Budán tanított, nyugdíjba vonulása után hazatért szülővárosába. Munkái a legjelesebb magy. iskoladrámák közé taroznak. | | | Benczur József (1728–1784) 1728. febr. 28-án szül. Jeszenován (Jaszenován) Benczur József (Bentzur, Benzur) jogtörténész (megh. Pozsony, 1784. aug. 31.). Külföldi tanulmányait követően Késmárkon, ill. Pozsonyban ev. gimnáziumi tanár, 1776-tól Pozsonyban a kamaránál működött, a bécsi udvar politikájának támogatója. | | | Kozma Ferenc Xavér 1728. okt. 18-án Nagymagyaron szül. Kozma Ferenc Xavér jezsuita egyházi író (megh. Lovasberény, 1806. nov. 29.). 1744-ben lépett be a rendbe, több helyütt tanított, így pl. Pozsonyban, Nagyszombatban, ill. Kassán is. Kitűnő szónok volt, iskolai színjátékot is írt. | | | Jetting Károly 1730. szept. 13-án Pozsonyban szül. Jetting Károly utazó, útirajzíró (megh. Pozsony?, 1790 után), a „pozsonyi Robinson", kalandos élete során kilenc hónapot töltött egy szigeten teljes magányban – emlékirata németül 1797-ben, magyarul 1926-ban, szlovákul 1972-ben jelent meg. | | | Institoris Mihály 1731. szept. 29-én szül. Turócbesztercén Institoris Mihály egyházi író (megh. Pozsony, 1803. okt. 7.). Középiskolai tanulmányait 1750-ben Pozsonyban fejezte be, 1756-ben Modorban pappá szentelték, majd a magy. és a szlov. ev. gyülekezet lelkésze, ill. a teológia tanára Pozsonyban. Szlovákul is írt. | | | Wagner Károly 1732. ápr. 12-én szül. Zborón Wagner Károly jezsuita történész (megh. Kisszeben?, 1790. jan. 7.), többek közt a trencséni (1748–1749), az eperjesi (1751, 1770), a nagyszombati (1765, 1771–1773), a szepeshelyi (1762), a bazini (1763), a besztercebányai (1764), a szakolcai (1766–1769) rendház tagja volt, 1773-tól Pozsonyban, 1777-től Budán van, 1784-ben nyugalomba vonult, s Kisszebenben telepedett le, ma is használatos forráskiadványok, genealógiai munkák szerzője. | | | Helységnévmutató: Kisszeben (Sabinov, Szl.)-Sabinov (Kisszebeni j.) | Trencsén (Trenčín, Szl.)-Trenčín (Trencséni j.) | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Szepeshely (Spišská Kapitula, Szl.) | Bazin (Pezinok, Szl.) Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Pezinok (Bazini j.) | Szakolca (Skalica, Szl.)-Skalica (Szenicei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Zboró-Zborov (Bártfai j.) | |
|
| Cornides Dániel 1732. júl. 1-jén Liptószentmiklóson szül. Cornides Dániel történész (megh. Pest, 1787. okt. 4.). Iskoláit Körmöcbányán, Losoncon, Pozsonyban (itt Bél Mátyás tanítványa volt), majd külföldön végezte, ezután nevelő Erdélyben, 1784-től Pesten egyetemi tanár, főleg középkorkutatással foglalkozott, írt Anonymusról, a régi magyarok vallásáról, fontos forrásmunkákat tett közzé stb. | | | Kempelen Farkas 1734. jan. 23-án Pozsonyban szül. Kempelen Farkas, szakíró, polihisztor, feltaláló (megh. Bécs, 1804. márc. 26.). Bölcseleti és jogi tanulmányok után kamarai főtisztviselő, majd udvari tanácsos lett. Németre fordította Mária Terézia rendeleteit, ő irányította a budai királyi palota építésének munkálatait, 1777-ben ő költöztette Budára a nagyszombati egyetemet, hajóhidat épített Pozsonyban, szökőkutat Schönbrunnban,1769-ben sakkozógépet, 1778-ban beszélőgépet szerkesztett, nyelvészeti tanulmányt írt. Szalatnai Rezső regényt írt róla (Kempelen, a varázsló, 1969). | | Névmutató: Mária Terézia | | |
|
| Timon Sámuel 1736. ápr. 7-én halt meg Kassán Timon Sámuel jezsuita történész (szül. ?, 1675. júl. 20.). Többek közt Pozsonyban, Szakolcán, Eperjesen, Nagyszombatban volt rendháztag, több műve Kassán jelent meg, tárgyához történetkritikai módszerrel közelített, hangoztatta az oklevelek fontosságát, írásaival, módszerével történetírói iskolát teremtett. | | | Amade Antal báró 1737-ben Felbáron elhunyt Amade Antal költő, Amade László apja (szül. Hédervár?, 1676), a barokk nemesi ir. képviselője, a pozsonyi jezsuita gimnáziumban, majd a nagyszombati egyetemen tanult, majd közhivatalt viselt, ám a Rákóczi-szabadságharc idején visszavonult felbári birtokára, ahol napjai rendezetlen családi és birtokviszonyai miatti őrlődésben teltek, kéziratban maradt, túlnyomórészt a halállal és a túlvilági élettel foglalkozó vallásos versei 1884-ben Alsókubinból kerültek elő. | | | Korabinszky János Mátyás 1740. febr. 23-án szül. Eperjesen Korabinszky János Mátyás földrajzi szakíró, térképész, korának egyik legjelentősebb magyarországi tudósa (megh. Pozsony, 1811. jún. 23.). Iskoláit szülővárosában, ill. Pozsonyban végezte, majd hét évig tanított. Ezután 1769-ben négy évre külföldre ment. Hazatérte után ismét Pozsonyban telepedett le, német nyelvű újságot szerkesztett, almanachjában közreadta az ismert hazai tudósok jegyzékét, magyarországi földrajzi, történeti, gazdasági lexikonába a fontosabb kulturális tudnivalókat is felvette. | | | Lehotzky András 1741. szept. 15-én Pozsonyban szül. Lehotzky András családtörténész, bibliográfus (megh. uo., 1813. ápr. 23.). Tanulmányai befejezése után Pesten, majd Nagyszombatban ügyvéd, 1790-ben ugyanitt kerületi táblabíró. Közigazgatási-jogi bibliográfiát szerkesztett, s elkészítette a magy. nemesi családok genealógiáját is. | | | Decsy Sámuel  1742. jan. 2-án (más adatok szerint 1745. aug. 19-én) szül. Rimaszombatban Decsy Sámuel író, szerkesztő (megh. Bécs, 1816. jan. 25.). A pozsonyi ev. líceumban érettségizett, Németországban és Hollandiában tanult, majd 1793-tól haláláig bécsi magy. lapok szerkesztője. Könyvei közt mezőgazdasági, nyelvészeti, történeti, ill. földrajzi tárgyút egyaránt találni, megírta a magy. korona történetét is. | | | Wallaszky Pál 1742. jan. 29-én Bagyánban szül. Wallaszky Pál irodalomtörténész (megh. Jolsva, 1824. szept. 29.). Középiskolába Selmecbányán, Rimaszombatban, Pozsonyban járt, ugyanitt bölcseletet és teológiát is végzett, többek közt Losoncon is nevelősködött, 1783-tól Jolsván paposkodott. Ő adta ki – latinul – az első magy. rendszeres irodalomtörténetet (1785-ben). | | | Faludi Ferenc  1745–1750 között a nagyszombati egyetem bölcsészkarának dékánja és teológiatanára Faludi Ferenc (Németújvár, 1704. márc. 25. – Rohonc, 1779. dec. 18.) költő, író, műfordító, a 18. sz.-i magy. költészet és széppróza egyik mestere. 1747-től a nyomda igazgatója (saját művei közül itt adta ki az Udvari ember első részét, valamint a Nemes embert és a Nemes asszonyt). Szerzetesi próbaévét a jezsuita rendben 1721-ben Besztercebányán töltötte. 1753–1773 között, a rend feloszlatásáig a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárosa, gimnáziumigazgató, könyvvizsgáló volt, itt jelent meg Téli éjszakák c. műve is. | | | Szklenár György 1745. febr. 28-án szül. Lőcsén Szklenár György történetíró (megh. Pozsony, 1790. jan. 30.). 1764-ben lépett a jezsuita rendbe, bölcseleti tanulmányokat folytatott, a pozsonyi kat. főgimnázium gimnázium tanára volt. | | | Ambrózy Sámuel 1748. márc. 22-én szül. Szielnicen Ambrózy Sámuel (Ambrosius, Samuel) ev. egyházi író, szerkesztő (megh. Selmecbánya, 1806. febr. 15.). Tanulmányait a pozsonyi ev. líceumban kezdte, majd a jénai egyetemre ment. 1785-től Velicsnán, Besztercebányán, végül, 1803-tól Selmecbányán lelkész. Népszerűsítette az iskolai oktatást, a közművelődést, évkönyvet szerkesztett. | | | Hajnóczy József  1750. máj. 3-án Modorban szül. Hajnóczy József író, a jog- és államtudomány jelentős képviselője, az 1780–1790-es évek reformmozgalmának egyik, jogi végzettségét Pozsonyban megszerző vezéralakja. A jakobinus mozgalomban való részvételéért elfogták, és 1795. máj. 20-án Budán kivégezték. | | | Ráby Mátyás 1752. szept. 21-én szül. Pozsonyban (más forrás szerint Királyfalván) Ráby Mátyás emlékiratíró (megh.: ?, 1796 után). Hivatalával visszaélő besúgó volt, amiért felelősségre vonták, majd külföldre kényszerült. Magát kedvező színben, ártatlanul meghurcoltnak feltüntető kétkötetes önéletírása szolgált alapul Jókai Mór Rab Ráby (1879) c. regényéhez. | | | Dugonics András  1756-tól, szegedi előzmények után, többek közt Privigyén, majd Nyitrán tanult a piarista gimnáziumban Dugonincs András (Szeged, 1740. okt. 18. – uo., 1818. júl. 26.) író, költő, színműíró, matematikus 1770–1773 között a nyitrai jezsuita papneveldében, a rend eltörlése után, 1774-től a nagyszombati egyetemen tanított, s az egyetem alkalmazásában maradt annak Budára történt, 1777-es áthelyezése után is. Első könyve Pozsonyban jelent meg (Troja veszedelme..., 1774), iskoladrámákat, ill. egyéb színműveket is írt (egyiket-másikat évtizedekig tartották műsorukon a vándortársulatok), magy. nyelvű matematika tankönyvet adott ki, Etelka (1788) c. műve az első magyar regények egyike volt, mellyel rögtön olvasóközönséget is teremtett magának, alaposan... Tovább... | | | Kondé József Benedek 1760. febr. 26-án szül. Pozsonyban Kondé József Benedek író, mecénás (megh. Karva, 1831. márc. 5.). Nagyszombatban tanult, ezután különböző megyei hivatalokat látott el Esztergom, Komárom, Pozsony és Hont vármegyékben. Sokat áldozott a magy. nyelv és ir. fejlesztésére, kora jó néhány jeles magy. írójának munkáit segítette megjelenéshez, maga gazdasági feljegyzéseit jelentette meg. Síremléke a karvai róm. kat. templomban található. | | | Rájnis József 1762–1763-ban Kassán tanult, majd 1763-ban Pozsonyban lett magyartanár Rájnis József (Kőszeg, 1741. jún. 4. – Keszthely, 1813. szept. 23.) költő, az időmértékes verselés egyik magyar meghonosítója, az ún. klasszikus triász tagja. 1768-tól Nagyszombatban negyedéves teológus-hallgató, 1771-ben szentelték pappá. Híressé vált, s a Rát Mátyással, Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal való prozódiai vitáját kirobbantó Magyar Helikonra vezérlő kalauz c. verseskönyve 1781-ben Pozsonyban jelent meg. | | | Szentgyörgyi József 1765. febr. 22-én szül. Csallóközaranyoson Szentgyörgyi József orvos, természettudós, költő (megh. Debrecen, 1832. jan. 1.). Pozsonyban, Nagykőrösön, Debrecenben tanult, 1799-től Debrecen főorvosa, A neológ nyelvújítók túlzásait kigúnyoló Mondolat c. tréfás gúnyirata képezte Somogyi Gedeon ugyane címet kapott röpiratának alapját. | | Névmutató: Somogyi Gedeon | | |
|
| Belnay György Alajos 1765. júl. 14-én szül. Trencsénben Belnay György Alajos irodalomtörténeti és jogi szakíró, tankönyvíró, fordító (megh. Pozsony, 1809. okt. 26.), 1792-től tanított Pozsonyban. | | | Döme Károly 1768. jan. 26-án Komáromban szül. Döme Károly kat. egyházi író, költő, műfordító (megh. Pozsony, 1845. máj. 22.), Metastasius első magyar fordítója. Iskoláit szülővárosában, majd Pozsonyban végezte. 1800–1816 között Izsán plébános, majd Erdélyben szolgált, 1818-tól pozsonyi kanonok, nevelőintézeti igazgató, kapcsolatban volt Kazinczy Ferenccel, Baróti Szabó Dáviddal. Az izsai szegény gyermekek iskoláztatására alapítványt tett, amely egészen 1918-ig működött. Levelezése, kéziratai később a vásárúti plébánia könyvtárából kerültek elő. Az izsai alapiskola 2000-ben felvette Döme Károly nevét, az iskola falán felavatták emléktábláját. | | | Kármán József (1768–1795)  1768. márc. 14-én szül. Losoncon Kármán József író, lapszerkesztő, Kármán József (1738–1795) fia (megh. uo., 1795. jún. 3.). Szülővárosában, Bécsben és Pozsonyban tanult, majd Pestre került. Rövid pályafutása alatt a magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb életművét hozta létre, ezen belül is kiugró teljesítmény A nemzet csinosodása (1794) c. művelődési programja, valamint a Fanni hagyományai (1795) c. napló- és levélregénye. Uránia c. folyóiratát 1794-ben indította el. Síremléke szülővárosa ref. temetőjében található, a ref. templom mellett 1895-ben szobrot állítottak neki, 1969-ben a szülőháza helyén álló épületen 1969-ben emléktáblát kapott. A városban Kármán József Kör, ill. Kárrmán József Színház működik, továbbá egy iskola és óvoda... Tovább... | | | Horváth János 1769. nov. 4-én Csicsón szül. Horváth János költő, kat. egyházi író (megh. Pozsony, 1835. jan. 16.). 1808-tól veszprémi kanonok, 1830-tól székesfehérvári püspök, 1825-ben kiadta Verseghy Ferenc kéziratos munkáit. | | Névmutató: Verseghy Ferenc | | |
|
| Torkos Justus János 1770. ápr. 7-én halt meg Pozsonyban Torkos Justus János orvosi szakíró (szül. Győr, 1699. dec. 17.), az első magy. orvosi-gyógyszerészeti szabályzat szerzője. | | | Magda Pál 1770. jún. 29-én szül. Rozsnyón Magda Pál statisztikus, történész, filozófus (megh. Sárospatak, 1841. júl. 23.). Rozsnyón, Késmárkon, Pozsonyban járt gimnáziumba, majd jénai egyetemi évei után 1797-től közel másfél évtizeden át többek közt Csetneken, Sajógömörben, Lőcsén, Besztercebányán tanított. Munkásságának nagy szerepe van a reformkori eszmék előkészítésében, az első magy. nyelvű statisztikai mű szerzője, a nemzeti önállóság, a független nemzetgazdaság híve, nagy jelentőséget tulajdonított a népiskolai nevelésnek, a közművelődésnek. | | | Brunszvik Teréz  1775. júl. 27-én Pozsonyban szül. Brunszvik Teréz (Brunswick) pedagógiai író (megh. Pest, más forrás szerint Martonvásár, 1861. szept. 17.), itt kezdte tanulmányait, majd felváltva élt Magyarországon, ill. külföldön (Bécsben, Oroszországban, Svájcban, hosszabb ideig Morvaországban is), végül Budára költözött, itt nyitotta meg az első magyarországi kisdedóvót (Angyalkert néven), ismertek nevelési tárgyú írásai. ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Buda (Ma: Budapest része, Mo.) | Martonvásár (Mo.) | Bécs (Wien, A.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Szacsvai Sándor 1779–1786 között Pozsonyban működött Szacsvai Sándor (Szatsvay, Marosvécs, 1752 – Kolozsvár, 1815. máj. 15.) újságíró, szerkesztő, az első magyar újság, a Magyar Hírmondó munkatársa, 1784-től szerkesztője. Innen Bécsbe ment az ugyancsak Pozsonyban indított Magyar Kurír és melléklete, a Magyar Musa szerkesztőjének. | | | Helységnévmutató: Marosvécs (Brâncoveneşti, Ro.) | Kolozsvár (ma: Cluj, Ro.) | Bécs (Wien, A.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Rát Mátyás 1780. jan. 1-jével indította el Pozsonyban Rát Mátyás (Ráth, Győr, 1749. ápr. 13. – uo., 1810. febr. 10.) – Paczkó Ferenc Ágoston kiadásában – az első magyarországi újságot, a Magyar Hírmondót. A lap 1788. október 8-áig fennállt, hetente kétszer jelent meg, további szerkesztői Mátyus Péter, Révai Miklós, Barczafalvi Szabó Dávid (két ízben is), Szacsvay Sándor, Tállyai Dániel, Ungi Pál, ill. Szabó Márton voltak.1782-től Rát volt Győr ev. lelkésze. | | | Révai Miklós  1781-ől Pozsonyban volt nevelő Révai Miklós (Nagyszentmiklós, 1750. febr. 24. – Pest, 1807. ápr. 1.) költő, nyelvész, a felvilágosodás kori magy. ir. jelentős alakja, a magy. nyelvtudomány úttörője. Nyitrán tanult teológiát (1776), Pozsonyban volt nevelő (1781-től, miközben 1783. december közepétől 1784. május 1-jéig a Magyar Hírmondót is szerkesztette), ezt követően többek közt Komáromban tanított, majd a pesti egyetem tanára lett. ... Tovább... | | | Mátyus Péter 1783 elején, az alistáli Mátyus Péter (? –?) költő, szerkesztő. Hazatérve külföldi tanulmányútjáról, Pozsonyban átvette a Magyar Hírmondó szerkesztését. Elsősorban lakodalmi versei maradtak ránk. | | | Gaal György 1783. ápr. 21-én Pozsonyban szül. Gaal György népmesegyűjtő, műfordító (megh. Bécs, 1855. nov. 6.). A rendszeres és tudományos alapokra helyezett magyar népmesegyűjtés megaalapozója | | | Szeder Fábián János  1784. jún. 24-én született Csábon Szeder Fábián János író, költő, szerkesztő, nyelvészeti és néprajzi szakíró (megh. Komáromfüss, 1859. dec. 13.). Szülőfaluját követően Naszvadon, Érsekújvárban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban tanult, 1824–1826 között Nagyszombatban, ill. Komáromban tanított. 1803-tól a bencés rend tagja, melyet 1841-től jószágkormányzóként szolgált Komáromfüssön. Az esztergomi Uránia évkönyvek szerkesztője 1828–1833 között. A népnyelv kutatója és gyűjtője, a palóc nyelvi sajátosságok elemzője, rendszeres magy. nyelvtan kidolgozását tervezte, tanulmányt írt a palócokról. Komáromfüssön 1996-ban emlékszobát kapott, sírja a helyi temetőben található. | | | Bartal György  1785. ár. 24-én szül. Komáromfüssön Bartal György jogtörténész, történész (megh. Damazérkarcsa, 1865. szept. 20.). Komáromban nőtt fel, Nagyszombatban járt iskolába, Pozsonyban végezte a jogakadémiát. 1809-től ügyvéd, Pozsony vármegye levéltárosa, ill. főjegyzője, s további fontos tisztségeket lát el a közigazgatásban és a közéletben, 1848 után visszavonult a közélettől. Csallóközről írt történeti vázlatot, s egyéb történeti munkákot adott közre. | | Névmutató: Bartal György (1820–1875) | | |
|
| Fáy András 1786. máj. 30-án Kohányban szül. Fáy András író (megh. Pest, 1864. júl. 26.). Ötéves korában került el a faluból. 1798–1803 között a pozsonyi evangélikus líceum diákja volt. A magyar reformkor egyik legjelesebb közéleti személyisége, tanítómeséi ma is elevenek, regényei irodalomtörténeti jelentőségűek. | | | Hetényi János  1786. júl. 26-án Ekelen szül. Hetényi János filozófus, történetíró. Komáromban, Pozsonyban, Debrecenben, végül Göttingenben tanult, 1815-től 1853. júl. 26-án bekövetkezett haláláig ref. lelkész szülőfalujában, itt írta az általa eltervezett „egyezményes filozófia" jegyében fogant műveit (pl. A magyar philosophia történetírásának alaprajza, 1837, Az ész és philosophia fölségéről, 1841). Szülőfaluja magy. tannyelvű alapiskoláját róla nevezték el, szobra az iskola udvarán áll, 1997 óta minden évben Tudós Hetényi János Napokat rendeznek a faluban. | | | Kisfaludy Sándor  1788–1791 között Pozsonyban volt joghallgató Kisfaludy Sándor (Sümeg, 1772. szept. 17. – uo., 1844. okt. 28.) költő, drámaíró, műfordító, a magy. költészet jelentős alakja, Kisfaludy Károly bátyja. Szellemi-érzelmi fejlődésére nagy hatást gyakorolt az 1790–1791. évi pozsonyi országgyűlés, s lelkesen bekapcsolódott a város eleven szellemi-kulturális életébe is. Pozsonyban írta első műveit, itt készültek első műfordításai. Mivel azonban jogi tanulmányait elhanyagolta, apja hazaparancsolta, hogy ott legyen joggyakornok, ám Kisfaludy inkább a katonáskodást válaszotta. Írói pályája az 1800-as évekkel ért csúcspontjára. | | | Mossóczi-Institoris Gábor 1789. okt. 1-jén Pozsonyban halt meg Mossóczi-Institoris Gábor ev. egyházi író (szül. Gyöngyös, 1732. jan. 19.). | | | Gánóczy Antal 1790. dec. 10-én Pozsonyban halt meg Gánóczy Antal katolikus egyházi író (szül. Kassán, a 18. sz. első felében). Pályája elején Érsekújvárban volt plébános, később pozsonyi, majd nagyváradi kanonok, a budai papnevelde igazgatója. Jelentős egyháztörténeti, ill. teológiai művek szerzője. | | | Bartakovics Béla 1791. ápr. 4-én szül. Felsőelefánton Bartakovics Béla kat. egyházi író (megh.: ?, 1873. máj. 30.). Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult, 1815-ös pappá szentelése után előbb Vágsellyén és Muzslán káplán, később Nagyszombatban, Rozsnyón tevékenykedett, 1850-től egri érsek. Népfelvilágosító művek szerzője, kiadta szentbeszédeit is. | | | Greguss Mihály 1793. júl. 1-jén Pusztafödémesen szül. Greguss Mihály író, filozófus (megh. Pozsony, 1838. szept. 27.), Greguss Ágost és Greguss Gyula apja. Az eperjesi ev. Kollégiumban, majd Pozsonyban tanított (Kossuth Lajos is a tanítványai közé tartozott). Legfontosabb széptani munkája, az 1826-ban Kassán kiadott Compendium aestheticae 2000-ben latin–magyar kétnyelvű kiadványként is megjelent Az esztétika kézikönyve / Compendium aestheticae címmel. | | | Kanya Pál 1794. febr. 2-án Tiszolcon szül. Kanya Pál pedagógiai szakíró (megh. Bp., 1876. jún. 16.). Csetneken, Rozsnyón, Lőcsén, Pozsonyban tanult, majd felvidéki családoknál volt nevelő, később Pesten tanított. Többek között tankönyveket írt. | | | Albach József Szaniszló 1795. jan. 28-án Pozsonyban szül. Albach József Szaniszló ferences hitszónok, egyházi író, természettudományi író (megh. Kismarton, 1853. nov. 12.). 1818-tól Érsekújvárban, 1820–1822 között Nagyszombatban működött. Németül írt, de művei magyarul is megjelentek. | | | Csokonai Vitéz Mihály  1796 őszén Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. nov. 17. – uo., 1805. jan. 28.) költő, író, műfordító, a magyar költészet megújítója és egyik legnagyobb alakja, Pozsonyba érkezett, hogy a diétai sereglet körében pártfogót keressen versei kiadásához. Ekkor indította meg, 1796. nov. 1-jén a Diétai Magyar Múzsa c. kéziratos költészeti folyóiratát, melyben kizárólag verseket közölt. Vállalkozása azonban kudarcba fulladt, mivel már a 11. szám után képtelen volt kifizetni a lap előállítási költségeit, így a további megjelenést leállította (a lapban azonban addig is fontos verseit sikerült közölnie, így Az estvét, a Zsugori uramot, A kevélyt, A nyárt, Az őszt. Ilyen előzmények után érkezett 1797 elején Komáromba. ide is versei megjelentetésének ... Tovább... | | Névmutató: Vajda Pál | Vajda Julianna | Kovács Sámuel | Darázs Rozália | | |
|
| Szenvey József 1800. aug. 28-án szül. Pozsonyban Szenvey József (Kvicsola) költő, műfordító, színműíró, újságíró (megh. Pest, 1857. jan. 22.). | | | Czuczor Gergely  1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója, évről évre a Komáromi Kalendárium szerkesztője, már ekkor s innen kezdeményezi, Erdélyi Jánost megelőzve a népköltészet gyűjtését, 1835-ben Pestre költözött a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjének, ill. levéltárosának, ahol mind költészete, mind tudományos munkássága teljes kibontakoztatásához termékeny talajra talált, számos verse... Tovább... | | | Botka Tivadar  1802. júl. 6-án szül. Kisendréden (ma: Endréd) Botka Tivadar jogtudós, államjogi és jogtörténetíró (megh. Kisvezekény, 1885. jan. 6.). Iskoláit Léván, Nagyszombatban, Pesten végezte, majd Bars vármegye szolgálatában látott el különböző tisztségeket, 1843-ban országgyűlési követ, a szabadságharc leverése után törvényszéki elnök, később országgyűlési képviselő. Jogtörténeti, államjogi munkákat írt, szorgalmazta, hogy Bars megye székhelye Aranyosmarótról Lévára kerüljön át, foglalkozott a magyar államiság ezeréves történetével, Csák Mátéról is írz egy monográfiát. A frissen alakult pozsonyi Toldy Kör első elnöke volt. | | | Hajnik Károly 1806. dec. 10-én szül. Pozsonyban Hajnik Károly újságíró (megh. Buda, 1866. szept. 21.), Borsos Márton mellett az első magyar gyorsíró, haláláig szerkesztette az országgyűlés gyorsírásos naplóit. Maga 1856-ban Visszaemlékezések, jelenetek és adomák a magyar életből címmel írt könyvet. | | Névmutató: Borsos Márton | | |
|
| Batthyány Lajos 1807. febr. 10-én (egy korábbi forrás szerint 1806. febr. 14.) szül. Pozsonyban Batthyány Lajos politikus, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, az 1848-as események egyik főszereplője, 1849. okt. 6-án Pesten kivégezték. Kivégzésének, s az aradi vértanúk kivégzésének napja nemzeti gyásznapnak minősült, melyről a szlovákiai magyarság is évről évre megemlékezik. A pozsonyi országgyűléseken 1830-tól vett részt. | | | Batthyány Kázmér  1807. jún. 4-én Pozsonyban szül. Batthyány Kázmér politikus, emlékiratíró (megh. Párizs, 1854. júl. 12.). Fiatalkorában bejárta Európát, tanulmányait is külföldön végezte. Hazatérte után politizálni kezdett, szerepet vállalt az 1848–1849. évi forradalomban és szabadságharcban, a Szemere-kormány külügyminisztere, Világos után emigrációba ment, ahol megírta emlékiratait. | | | Dessewffy Aurél gróf 1808. júl. 27-én Nagymihályon szül. Dessewffy Aurél gróf, politikus, publicista, Dessewffy József fia, Dessewffy Emil bátyja (megh. Pest, 1842). Iskoláit Kassán végezte, pályáját az udvarnál 1828-ban Bécsben kezdte, 1832-től Budán a kancellárián folytatta. Részt vett az 1825–1826-os, ill. az 1830-as pozsonyi országgyűléseken. Konzervatív, abszolutista nézeteket vallott, szembenállt Kossuthtal. | | | Fabó András 1810. márc. 10-én itt szül. Fabó András író, egyháztörténész. A pozsonyi ev. líceum elvégzése után szülővárosában tanár, majd Agárdon lelkész (itt halt meg 1874. márc. 18-án). Könyvet írt a magyar protestantizmusról, főleg a 16–17. sz.-i ev. írókat kutatta. | | | Hunfalvy Pál 1810. márc. 12-én szül Nagyszalókon Hunfalvy Pál (1841-ig Hunsdorfer) nyelvész, történész, néprajztudós, Hunfalvy János bátyja (megh. Bp., 1891. nov. 30.). Késmárkon, Miskolcon tanult, részt vett az 1832–1836-os pozsonyi országgyűlésen, 1842-től a késmárki jogakadémia tanára, később igazgatója (itt Petőfi is meglátogatta). 1848–1849-ben országggyűlési képviselő, 1850-től Pesten élt. Jelentősek az őstörténet, a finnugrisztika és a néprajztudomány terén elért eredményei. A késmárki líceum falán emléktáblája látható. | | | Heckenast Gusztáv 1811. szept. 2-ám Kassán szül. Heckenast Gusztáv könyvkereskedő, könyvkiadó (megh. Pozsony, 1878. ápr. 10.), a reformkor egyik legjelentősebb könyvkereskedője és könyvkiadója. Tanulmányait szülővárosában, ill. az eperjesi ev. kollégiumban kezdte, 1826-tól Pesten működött. Landerer Lajossal közös nyomdájukban készült 1848. márc. 15-én a szabad sajtó két legelső terméke, a Nemzeti dal és a Tizenkét pont. 1873-tól, miután nyugdíjba vonult, Pozsonyban élt. | | Névmutató: Landerer Lajos | | |
|
| Lányi Károly 1812. dec. 12-én szül. Bakabányán Lányi Károly kat. egyháztörténész (megh. Egbell, 1856. máj. 23.). Többek között Körmöcbányán és Nagyszombatban, majd Pesten bölcseletet és teológiát tanult. 1837-től Máriavölgyben segédlelkész, 1840-ben Pozsonyban pap, első írásai is itt születtek, 1842–1844 között nagyszombati tanár, majd 1850-ben ide tért vissza. 1853-tól Egbellen plébános. A Lányi-kódex névadója, három kötetben megírta Magyarország egyháztörténetét. | | | Orosz József 1813. márc. 22-én tette le esküjét s lett ügyvéd Pozsonyban Orosz József (Balásfalvi Orosz, Kőszeg, 1790. aug. 15. – Versailles, 1851. jan. 13.) publicista. Jelen volt az 1833–1834. évi országgyűlésen, Kossuthtal együtt, majd egyedül szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat. A szabadságharc idején külügyi szolgálatot látott el, majd emigrációba kényszerült, s itt – nagy nyomorában – öngyilkos lett. | | | Henszlmann Imre 1813. okt. 13-ám Kassán szül. Henszlmann Imre művészettörténész, műkritikus, régész (megh. Bp., 1888. dec. 6.). A magyar művészettörténet-írás megalapozóinak egyike, sokat tett a magyarországi műemlékvédelem érdekében. Iskoláit szülővárosában, Eperjesen és Pozsonyban végezte. Alapvető jelentőségű munkái mellett külön értekezéseket írt Lőcse műemlékeiről, valamint a kassai dómról. | | | Dessewffy Emil gróf  1814. febr. 16-án Eperjesen szül. Dessewffy Emil gróf, politikus, jogi szakíró, publicista, Dessewffy József fia, Dessewffy Aurél öccse (megh. Pozsony, 1866. jan. 10.). Kassán járt iskolába, majd külföldi tanulmányútjáról hazatérve egyik családi birtokukon gazdálkodott. 1844-ben költözött Pestre, bátyja, Aurél halála után a konzervatív politika meghatározó tényezője lett. Jeles gazdasági szakember volt, 1855-től az MTA elnöke, 1861-től Pozsony képviselője. | | Névmutató: Dessewffy József | Dessewffy Aurél | Széchenyi István | | |
|
| Pulszky Ferenc  1814. szept. 17-én Eperjesen szül. Pulszky Ferenc politikus, régész (megh. Bp., 1897. szept. 9.). 1834 tavaszán jurátus Pozsonyban, 1848-as szerepvállalását követően emigrációba ment, ahonnan 1866-ban térhetett haza, s újból bekapcsolódott a politikába. Régészeti munkássága jelentős, fontos műve önéletírása (Életem és korom I–IV., 1880–1882) is.... Tovább... | | | Gubernáth Antal 1814. november 2-án halt meg Pozsonyban Gubernáth Antal író (szül. Rajka, 1757), 1792-től Pozsonyban volt akadémiai tanár. | | | Tóth Lőrinc  1814. dec. 17-én szül. Komáromban Tóth Lőrinc író, költő, drámaíró, kritikus, jogtudós (megh. Bp., 1903. márc. 17.). Iskoláit szülővárosában kezdte, Pozsonyban folytatta, 1837-ben szerzett ügyvédi oklevelet Pesten. A 19. sz.-i magy. művelődés, szellemi és politikai élet fontos személyisége, figyelemreméltó romantikus drámák, színházi tanulmányok, színikritikák szerzője, útirajzíróként, ill. jogtudósként is a legjobbak közé tartozik. Szülőháza Komáromban (a református lelkészi lak épülete) ma is áll (ugyanebben a házban lakott Péczeli József, akinek itt szül. a fia, ifj. Péczely József is). Hármuk 1904-ben felavatott, ám a csehszlovák hatóságok által 1945-ben eltávolított emléktábláját 1993-ban visszahelyezték az épületre. | | | Rómer Flóris Ferenc  1815 ápr. 12-án szül. Pozsonyban Rómer Flóris Ferenc (Rammer) régész, művészettörténész (megh. Nagyvárad, 1889. márc. 18.), a magyar régészet egyik megteremtője. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Trencsénben, majd Tatán folytatta, 1830-ban Benedek-rendi szerzetes lett (Bakonybélen Ipolyi Arnold tanulótársa volt). 1845-től Pozsonyban tanított, a város közkedvelt személyisége volt, az ő kezdeményezésére alakították pl. át a pozsonyi ligetet növénykertté, de országos hírnévre is itt kezdett szert tenni. 1848–1849-ben honvédként vett részt a szabadságharcban, utána bebörtönözték, s csak 1854-ben szabadult, és kezdhetett újból tanítani, 1855-től magántanítóként Pozsonyban, később Győrben, Pesten, 1877-től nagyváradi kanonok volt. Első munkáina... Tovább... | | | Birányi Ákos 1816-ban szül. Selmecbányán Birányi Ákos (Schultz, August) író, Birányi István öccse (megh. Pest, 1855. jún. 10.). A középiskolát Léván, a teológiai főiskolát Nagyszombatban végezte, majd vidéki nevelősködés után Pesten, 1844–1845-ben Pozsonyban, azután ismét Pesten volt újságíró, elbeszéléseket, regényeket, humoros töténeteket írt, 1848-ban radikális szellemű röplapok szerzője. | | | Kisfaludy Károly  1816-ban, ill. 1817-ben Pozsonyban lakott Kisfaludy Károly (Tét, 1788. febr. 5. – Pest, 1830- nov. 21.) költő, drámaíró, szerkesztő, a magy. ir. jelentős alakja, Kisfaludy Sándor öccse. Életének válságos időszakában, mindkét alkalommal Bécset odahagyva remélt megnyugvást és megélhetést a várostól, ahol Ballus Pál tanácsos segítette őt, s akinek Kecske utcai házában lakott (a házon egészen a legutóbbi időkig látható volt az 1863-ban odahelyezett, magyar nyelvű emléktáblája). Kisfaludy több olyan drámát is írt, melynek tárgya a mai Szlov. területéhez kapcsolódik (Széchy Mária vagy Murányvár ostroma, Stibor vajda, Csák Máté). | | Névmutató: Ballus Pál | Széchy Mária | Stibor vajda | Csák Máté | Kisfaludy Sándor | | |
|
| Kossuth Lajos  1816–1819 között az eperjesi ev. líceum diákja, majd 1820–1821-ben itt volt joggyakornok Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. – Torino, 1894. márc. 20.) politikus, államférfi, Magyarország kormányzója, közíró, az 1848–1849-es magyarországi események egyik vezéregyénisége. Történelmi jelentőségűek többek között az 1832–1836. évi, valamint az 1847–1848. évi pozsonyi országggyíűléseken való fellépései, szónoklatai, 1848. márc. 3-i beszédének hatására alakult meg az első felelős magyar minisztérium (az első magyar kormány). Pozsonyban adta ki kézzel írott hírlapját, az Országgyűlési Tudósításokat (1832–1836), 1848. március 17-én a mai Carlton Szálló helyén levő Zöld fához címzett fogadó erkélyén jelentette be Batthyány Lajossal a jobbágyság e... Tovább... | | | Csecsetka Sámuel 1818. aug. 2-án szül. Besztercebányán Csecsetka Sámuel ev. egyházi író, jogi szakíró (megh.: ?). Szülővárosában, Miskolcon, Selmecbányán, Pozsonyban tanult, e két utóbbi helyen tanított, Pozsonyban jelent meg a tárgyban alapműnek számító kétkötetes magyar evangélikus egyházjogtana (1887–1889). | | | Kubriczky András 1819. febr. 21-én szül. Lökön Kubriczky András katolikus pap, egyházi író (megh. Pozsony, 1887. jan. 19.). Selmecbányán, Léván, Nagyszombatban tanult, a teológiát Pesten végezte, 1843-ban szentelték pappá. Nagysúron, Cseklészen, Taksonyban működött, 1885-től pozsonyi kanonok. Nevelésügyi cikkei, egyházi írásai kat. lapokban jelentek meg. | | | Thewrewk József 1820-tól Pozsonyban élt ponori Thewrewk József (Déva, 1739. febr. 20. – Pest, 1870. nov. 4.).költő, publicista, régiséggyűjtő, Thewrewk Árpád és Thewrewk Emil apja. Konzervatív politikai szemlélet jellemezte, elutasította a reformista eszméket, a cenzúra híve volt. Sokrétű, ám kevés maradandót tartalmazó életművet hagyott maga után. | | | Helységnévmutató: Déva (ma: Deva, Ro.) | Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Nagy Elek 1820. jan. 9-én szül. Komáromban Nagy Elek író, színműfordító (megh. Pozsony, 1875. márc. 27.). | | | Csaplár Benedek 1821. jan. 3-án Dunaszerdahelyen szül. Csaplár Benedek irodalomtörténész (megh. Bp., 1906. aug. 20.). Iskoláit Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyszombatban végezte, tanári pályáját 1838-tól a privigyei, a podolini és a besztercebányai piarista gimnáziumokban kezdte, később többek között Léván és Nyitrán is tanított (1851–1853-ban). Segítette Ipolyi Arnoldot a Magyar Mythologia munkálatai közben, nyelvészeti, történeti, irodalomtörténeti, pedagógiai tanulmányokat írt, jelentősek néprajzi gyűjtései, megfigyelései is, kutatott Bécsben és a Vatikánban, foglalkozott a piarista rend magyarországi történetével, négykötetes Révai Miklós-monográfiát készített stb. | | | Helységnévmutató: Érsekújvár (Nové Zámky, Szl.)-Nové Zámky (Érsekújvári j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Nagyszombat (Trnava, Szl.)-Trnava (Nagyszombati j.) | Privigye (Prievidza, Szl.)-Prievidza (Privigyei j.) | Podolin (Podolín, Szl.)-Podolinec (Ólublói j.) | Besztercebánya (Banská Bístrica, Szl.)-Banská Bystrica (Besztercebányai j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Bécs (Wien, A.) | Vatikán (Vatican, V.) | Dunaszerdahely-Bratislava | |
|
| Danielik József 1821. ápr. 5-én Murányban szül. Danielik József lexikográfus, szerkesztő, történetíró, Danielik János öccse (megh. Pozsony, 1886. jún. 18.). Tanulmányait Podolinban, ill. Rozsnyón kezdte, majd katona lett, részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, 1851-től Pesten, 1860-tól Egerben szerkesztő, 1878-tól a pozsonyi postaigazgatóság vezetője. Kétkötetes magy. írói életrajzi lexikon adott ki 1856–1858 között. | | | Samarjay Károly 1821. ápr. 6-án szül. Komáromban Samarjay Károly (Samarjai) költő (megh. Pozsony, 1894. ápr. 27.). Szülővárosa-beli, modori és vágúlyhelyi iskolák után a pozsonyi jogakadémián fejezte be tanulmányait 1843-ban, majd különböző helyeken működött. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Lisznyai Kálmán, Pákh Albert barátja volt. 1854-ben telepedett le Pozsonyban, s tevékenyen kivette részét a város művelődéséből, többek közt elnöke volt a Toldy Körnek is. | | | Pajor István 1821. máj. 20-án Ipolynyéken szül. Pajor István író, költő, publicista, műfordító (megh. Balassagyarmat, 1899. márc. 29.). Korponán, Selmecbányán, Pozsonyban, Losoncon tanult, 1849-ben a szabadságharc idején közvádlóként szerepelt, később Komárom várában volt, 1850-től nagycsalomjai birtokán gazdálkodott. Verseskötetei, nyelvészeti, jogi publikációi jelentek meg. Szülőfalujában emléktáblája van. | | | Berecz Károly 1821. okt. 12-én szül. Rimaszombatban Berecz Károly költő, író (megh. Miskolc, 1901. dec. 26.). Szülővárosában, Késmárkon és Sárospatakon tanult, 1841-ben Pesten jurátus, Eötvös József oldalán részt vett az 1843–1844. évi pozsonyi országgyűlésen, itt ismerkedett meg Petőfivel is. 1848-ban Pozsonyban megjelent Szabad hangok c. verseskötete a szabad sajtó első kiadványa lett. Megírta emlékiratát is (A régi „Fiatal Magyarország", 1898). | | | Dux Adolf 1822. okt. 25-én Pozsonyban szül. Dux Adolf író, műfordító (megh. Bp., 1881). Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Bécsben folytatta, itt végezte az egyetemet is, ezutáhn tanár, ill. újágíró lett Bécsben, majd Pozsonyban, később Pesten. Magy. írókat ültetett át németre, Petőfi verseinek első német fordítója volt. | | | Helységnévmutató: Bécs (Wien, A.) | Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Budapest (Mo.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Ipolyi Arnold  1823. okt. 20-án Ipolykeszin szül. Ipolyi (Stummer) Arnold történeti szakíró, régész, néprajzkutató, műgyűjtő (az ÚMIL Disznóst adja meg szül. helyeként, megh. Nagyvárad, 1886. dec. 2.). Gimnáziumba Korponán és Selmecbányán járt, teológiai tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban kezdte, 1847-ben szentelték pappá, majd előbb Szentpéteren segédlelkész, hitszónok Pozsonyban, lelkész Zohoron 1872–1886 között besztercebányai püspök. Sokrétű tudományos, valamint műemlékvédelmi és műtörténeti tevékenységével a 19. sz. legnagyobb hatású magyar alkotói közé tartozik. Legismertebb műve a számos újrakiadásban ismert Magyar mythológia (1854). Szlovákiai magyar kiadásai az utóbbi években: Csallóköz műemlékei (Kalligram,1994, 1996), Csallóközi úti-képe... Tovább... | | | Fényes Elek 1824–1826-ban Pozsonyban végezte jogi tanulmányait Fényes Elek statisztikus, földrajzi és közgazdasági szakíró (Csokaj, 1807. júl. 7. – Újpest, 1876. júl. 23.). Az 1830., valamint az 1832–36. évi pozsonyi országggyűléseken a távollevők képviseletében vett részt, ahol megismerkedett a reformeszmékkel, melyek hatására Mo. földrajzi és statisztikai feltérképezésére és leírására szánta el magát. | | | Helységnévmutató: Csokaj (ma: Ciocaia, R.) | Újpest (ma: Bp. része) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Jókai Mór  1825. febr. 18-án szül. Komáromban Jókai Mór író, szerkesztő (megh. Bp., 1904. máj. 5.), a 19. sz. magy. irodalmának egyik legnagyobb, ill. legnépszerűbb, s hatásában is egyik legfrekventáltabb, idegen nyelvekre legtöbbet fordított alkotója. Sok vonatkozásában ma is eleven, terjedelmes életművével folyamatosan gyarapodó könyvtárnyi irodalom foglalkozik, munkáinak színpadi és filmes feldolgozásai ugyancsak számosak, nevét az egész magyar nyelvterületen egyesületek, köz- és művelődési-művészeti intézmények, díjak, utcák, terek, alapítványok stb. viselik, sok helyen áll szobra, emléktáblája. Életében több felső-magyarországi – a mai Szlovákia területére eső – településen megfordult, sok műve itteni helyszíneken játszódik, itteni motívumokat, t... Tovább... | | | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) Miskolc (Mo.) | Betlér (Betliar, Szl.)-Betliar (Rozsnyói j.) | Dobsina (Dobšiná, Szl.)-Dobšiná (Rozsnyói j.) | Ekel (Okoličná na Ostrove, Szl.)-Okoličná na Ostrove (Komáromi j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Kingyes (Zlatá osada, ma: Vágfüzes – Vrbová nad Váhom része, Szl.) | Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie, Szl.) | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Stósz (Štos, Szl.)-Štos (Kassa vidéki j.) | Komárom-Komárno (Komáromi j.) | |
|
| Mártonffy Frigyes 1825. nov. 27-én szül. Mártonffy Frigyes (1961-ig Martin) író, műfordító, szerkesztő (megh. Újpest, 1895. júl. 23.). Tanulmányait Pozsonyban végezte, honvédként harcolt a szabadságharcban, majd 1860-ig emigrációban élt. Hazatérte után előbb vidéki színházaknál, majd fővárosi lapoknál helyezkedett el. | | | Szemere Bertalan  1826–1827-ben a késmárki líceum diákja volt Szemere Bertalan (Vatta, 1812. aug. 27. – Pest, 1869. jan. 18.) politikus, író, a reformkor és az 1848-as forradalom egyik legjelentősebb személyisége, 1832–1834-ben pozsonyi ügyvéd, 1848-ben belügyminiszter volt, később miniszterelnök. 1849. júl. 28-án a világon első ízben nemzetiségi törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, 1849 után emigrációba kényszerült, ahonnan 1865-ben tért haza. | | | Beöthy László  1826. máj. 1-jén szül. Komáromban Beöthy László író, humorista, Beöthy Zsigmond öccse (megh. Pest, 1857. máj. 20.). Tanulmányait szülővárosában, ill. Pozsonyban kezdte, Kecskeméten végzett jogot, ezután 1847-ben – joggyakorlaton – újból Komáromban volt, s honvédként itt tartózkodott a város ostromakor is 1849-ben. Rövid ideig a színészettel próbálkozott, amikor is 1850-ben Pestre ment, s ettől kezdve a hírlapírásnak és az irodalomnak szentelte idejét. Elbeszéléseket, regényeket írt, s rendkívül népszerűek voltak humorisztikus írásai (első jelentősebb könyvének, a Puncsnak három kötete is Komáromban jeléent meg 1853–1856-ban). Szülővárosa 1895-ben emléktáblát készíttetett számára, mely most a Rozália tér és a Beöthy u. sarkán levő ház falán ... Tovább... | | | Bedeő Pál 1827-ben Diószegen kezdte papi pályáját Bedeő Pál (Ásvány, 1805. jan. 29. – Buda, 1876. okt. 31.) kat. egyházi író, történetíró, majd Mihályfán, Illésházán, Pozsonyban, Királyréven, végül Szímőn működött, több teológiai és történeti műve is megjelent. | | | Dankó József Károly 1829. jan. 26-án szül. Pozsonyban Dankó József Károly hittudós, művészettörténész, trörténetíró (megh. uo., 1895. jan. 16.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Nagyszombatban, ill. Bécsben folytatta, ezt követően sokáig Bécsben tanított. Sokat utazott, bejárta Európát, főleg a művészettörténeti emlékeket tanulmányozta. 1889-től pozsonyi prépost. Különösen a magyarországi latin nyelvű egyházi költészet kiadásában szerzett nagy érdemeket, foglalkozott a reneszánsz művészetével, könyvet írt Dürerről stb. | | Névmutató: Dürer, Albrecht | | |
|
| Színi Károly 1829. aug. 5-én szül. Pozsonyban Színi Károly író, hírlapíró, folklorista (megh. Bp., 1896. nov. 16.), Sárospatakon tanult, az 1850-es évek derekától Pesten élt, 1865-ben népdalgyűjteményt jelentetett meg. | | | Helységnévmutató: Sárospatak (Mo.) | Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Budapest (Mo.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Boncz Ferenc 1829. dec. 2-án szül. Udvardon Boncz Ferenc jogi szakíró (megh. uo., 1901. ápr. 2.). A komáromi gimnázium után Pozsonyban, majd Nagyszombatban végzett teológiát, 1849-ben a komáromi várban honvédtiszt, majd Pozsonyban és Pesten a jogot is elvégezte. 1861-től ügyvéd Muzslán, Komáromban, Aranyosmaróton, végül Bp.-re került, közigazgatási kézikönyvet írt, államjoggal foglalkozott. | | | Kámory Sámuel 1830. febr. 6-án szül. Bakabányán Kámory Sámuel nyelvész, műfordító, ev. teológus (1861-ig Krump, megh. Pozsony, 1903). Selmecbányán, Osgyánban és Pozsonyban végezte tanulmányait. 1855-től a pozsonyi ev. líceum tanára volt. Az eredeti szövegek alapján lefordította a Bibliát és az apokrif könyveket. | | | Szinnyei József, id. (1830–1913)  1830. márc. 18-án szül. Komáromban id. Szinnyei József (Ferber) bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros, ifj. Szinnyei József apja (megh. Bp., 1913. aug. 9.). Tanulmányait Pesten, ill. Győrben végezte. Komáromban élte meg a császári hadak 1849-es ostromának napjait, erről naplója tartalmaz élvezetes leírásokat, forrásértékű adatokat. 1849–1853 között Komáromban, majd egy gancsházai kitérő után 1855–1864 között Pozsonyban működött (Samarjay Károlynál), s ezt követően Pesten élt, kezdetben mint tisztviselő, később könyvtárosként, könyvtárszervezőként, bibliográfusként tevékenykedett. Dokumentumértékük, adatgazdagságuk miatt különösen értékesek egymás után kiadott naplókötetei, rendszeresen összeállította a magyarországi hírlapok jegyzékét... Tovább... | | | Riedl Szende  1831. márc. 15-én szül. Besztercebányán Riedl Szende nyelvész, szerkesztő, Riedl Frigyes apja (megh. Bp., 1873. okt. 15.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta, Németországban fejezte be. Hazatérve szülővárosában nevelő, 1852-től Lőcsén, 1854–1860 között Prágában egyetemi tanár, itt Irodalmi Lapok címmel folyóiratot indított. Az összehasonlító nyelvészet jeles művelője, a szláv–magy. kulturális kölcsönösség egyik első szorgalmazója volt, könyvet írt a magy. nyelvrendszerről, német irodalmi kézikönyvet jelentetett meg, tudományos igényű, kritikai lapokat adott ki és szerkesztett. | | | Kölcsey Ferenc  1832-ben Szatmár megye követeként Pozsonyba jött az első reformországgyűlésre Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. aug. 8. – Szatmárcseke, 1838. aug. 24.) költő, író, politikus, a Himnusz szerzője, a magyar reformkor egyik legnagyobb hatású személyisége. A Magyar u. 495. sz. alatt (ma: Obchodná) lakott, a végrendeletét is itt készítette el. Pozsonyban írta híres Országgyűlési naplóját (1832. dec. 11. – 1833. aug. 19. között), s közszájon forgó Emléklapra c. epigrammája is itt született („Négy szócskát üzenek, / vésd jól kebeledbe, / s fiadnak hagy örökül, ha kihúnysz: / A haza minden előtt!" 1835-ben, mielőtt visszament volna birtokára gazdálkodni, nagy hatású, a haza és haladás szolgálatáról mondott beszéddel búcsúzott az országgyűléstől, s a... Tovább... | | | Vámbéry Ármin  1832. márc. 19-én szül. Dunaszerdahelyen Vámbéry Ármin (Wamberger Hermann) orientalista, filológus, utazó (megh. Bp., 1913. szept. 15.). Néhány hónapos volt, amikor apja meghalt, rendkívül nehéz körülmények között nevelkedett, csupán az első három elemit járhatta ki, amikor be kellett állnia szabóinasnak, ám később sikerült elszegődnie nevelőnek, így beiratkozhatott a szentgyörgyi alsó, majd a pozsonyi felső gimnáziumba, ahol magántanításból tartotta fenn magát. Már itt kiütközött rendkívüli nyelvi tehetsége, alig húszéves, amikor már számos európai nyelvet ismert és megtanult törökül is. Első tudományos célú közel-keleti utazására 1857–1861 között, báró Eötvös József támogatásával sikerült sort kerítenie, amikor is Konstantinápolyig jutott... Tovább... | | | Weber Simon Péter 1833 után Pozsonyban halt meg Weber Simon Péter nyomdász, költő (szül. Nagyszeben, a 18. sz. közepén). 1783-ban érkezett Pozsonyba, nyomdájában kora művelődéstörténeti értékű kiadványai, ill. a magyar felvilágosodás fontos termékei készültek, ő maga német verseket írt. | | | József Károly Lajos  1833. márc. 2-án szül. Pozsonyban József Károly Lajos királyi főherceg, botanikai író, nyelvész (megh. Fiume, 1905. jún. 13.). Fiatal korától katonáskodott, 1868-ban megszervezte a magy. honvédséget. Botanikai szakmunkái mellett főleg a cigányság kultúrájával, nyelvével, történetével foglalkozott, egy cigány nyelvtannak is a szerzője. | | | Kiss István 1836. aug. 11-énó szül. Ürményben Kiss István (Ilméri) jogi szakíró, szerkesztő (megh. Óbecse, 1918. máj. 10.). Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Nyitrán, Pesten végezte, majd gimnáziumi tanár lett. Később elvégezte a jogot is. Pesti lapok munkatársa volt, jogi szakkönyveket írt. | | | Csató Pál 1837-ben érkezett Pozsonyba a Hírnök segédszerkesztőjének s itt is halt meg 1841. febr. 15-én Csató Pál író, műfordító, szerkesztő (szül. Sarkad, 1804. jan. 7.). Kora ígéretes indulásai közé tartozott az övé, legismertebb művei – elbeszélései, színművei – már Pozsonyban születtek, egyik darabját húsz éven át játszotta a pesti Nemzeti Színház. Nyelvészeti értekezést is írt, magy.–német társalgási lézikönyvet állított össze, francia és német irodalmat fordított. | | | Eötvös József báró  1837–1839 között a Sáros megyei kerületi tábla tiszteletbeli ülnökeként több hónapot töltött Eperjesen Eötvös József báró (Buda, 1813 – Pest, 1871) író, politikus, a magyar reformkor kiemelkedő alkotója és közszereplője. Már 1832-ben ott volt a pozsonyi országgyűlésen. S bár az 1847-es országgyűlésen hivatalosan nem képviseltette magát, az események 1848 márciusában mégis Pozsonyba szólították, az első felelős magy. kormány vallás és közoktatásügyi minisztere lett. A forradalom bukása után háttérbe vonult, ám 1861-től újból nyílt politizálásba kezdett, és 1867-ben újból miniszterséget vállalt. Regényei, politikai értekezései, röpiratai kora legjelentősebb alkotásai közé tartoznak, színművei, színműfordításai és tanulmányai szintén jelentős ... Tovább... | | | Lisznyai Damó Kálmán  Losonci, majd pozsonyi tanulmányok után 1838–1842 közt az eperjesi ev. líceum diákja volt Lisznyai Damó Kálmán (Herencsény, 1823. okt. 13. – Buda, 1863. febr. 12.) költő. Itt kötött barátságot Kerényi Frigyessel, az 1843. évi pozsonyi országgyűlésen pedig – melyen jurátusként vett részt – Petőfi Sándorral. Palóc dalok c. verseskönyve az 1850-es évek egyik legnépszerűbb olvasmánya volt. | | | Petőfi Sándor  1838. aug. 31-től 1839 febr. 15-ig a selmecbányai ev. líceum diákja volt Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Fehéregyháza, 1849. júl. 31.) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mai Szlovákia területére eső vidékeken se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol életében megfordult. Fontos helyszín az életében pl. Pozsony, ahol először 1839–1840 telén, katonaként járt (valószínűleg többször is), majd 1841 márciusában, ill. szeptemberében, később 1843. máj. 12-től jún. 20-ig, az országgyűlés idején, amikor előbb színészettel próbálkozott, majd az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Végül 1848. márc. 25-én, a márciusi ifjak küldöttségének tagjaként járt Pozsonyban, ahol számos barátra és hívére tett szert, akik később élen ... Tovább... | | | Helységnévmutató: Kiskőrös (Mo.) | Fehéregyháza (ma: Albeşti, Ro.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Lőcse (Levoča, Szl.)-Levoča (Lőcsei j.) | , Szepesváralja (Spišské Podhradie, Szl.) | Késmárk (Kežmarok, Szl.)-Kežmarok (Késmárrki j.) | Igló (Spišská Nová Ves, Szl.)-Spišská Nová Ves (Iglói j.) | Nagyveszverés (Gemerská Poloma, Szl.) | Rozsnyó (Rožňava, Szl.)-Rožňava (Rozsnyói j.) | Berzéte (Brzotín, Szl.) | Pelsőc (Plešivec, Szl.)-Plešivec (Rozsnyói j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Sajógömör (Gemer, Szl.)-Gemer (Nagyrőcei j.) | Gortvakisfalud (Gortva, Szl.)-Gortva (Rimaszombati j.) | Várgede (Hodejov, Szl.) | Fülek (Fiľakovo, Szl.)-Fiľakovo (Losonci j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Vecseklő (Večelkov, Szl.) | Hajnácskő (Hajnáčka, Szl.) | Beje (Behynce, Szl.) | Gács (Halič, Szl.) | Tornalja (Tornaľa, Szl.)-Tornaľa (Nagyrőcei j.) | Királyhelmec (Kráľovský Chlmec, Szl.)-Kráľovský Chlmec (Tőketerebesi j.) | Lelesz (Leles, Szl.)-Leles (Tőketerebesi j.) | Murány (Muráň, Szl.) Búcs (Búč, Szl.)-Muráň (Nagyrőcei j.) | Gice (Hucín, Szl.) | Királyfiakarcsa (Kráľovské Kračany, Szl.) | Nyárasd (Topoľníky, Szl.) | Selmecbánya-Banská Štiavnica (Selmecbányai j.) | |
|
| Thewrewk Emil 1838. febr. 10-én szül. Pozsonyban ponori Thewrewk Emil költő, műfordító, klasszika-filológus, nyelvész, ponori Thewrewk József fia, Thewrewk Árpád bátyja (megh. Bp., 1917. febr. 24.), a moderrn klasszika-filológia egyik megalapítója, a klasszikus görög és latin költészet jeles magy. átöltetője. | | | Thewrewk Árpád 1839. dec. 30-én szül. Pozsonyban ponori Thewrewk Árpád irodalomtörténész, kritikus, nyelvészeti szakíró, ponori Thewrewk József fia, Thewrewk Emil öccse (megh. Bp., 1903. nov. 4.). Pesten végezte az egyetemet, 1862–1869 között Eperjesen, 1869–1875 között Pozsonyban, majd Bp.-en tanár, változatos tematikájú irodalomtörténeti és nyelvészeti tanulmányok, könyvek szerzője. | | | Gruber Károly Antal 1840. szept. 9-én Pozsonyban halt meg Gruber Károly Antal költő, színműíró (szül. 1760. jún. 28.). Pozsonyba az Apponyi könyvtár őreként került. Huszonöt verses-, ill. drámakötete jelent meg. | | | Piry Czirjék János  1842-ben lett az érsekújvári gimnázium tanára Piry Cirjék János (Rábapüspöki, 1810. ápr. 15. – Bp., 1880. okt. 6.) Ferenc-rendi egyházi író, történetíró. Kőszegi, pozsonyi és esztergomi tanulmányai után, 1833-tól néhány évig Komáromban, 1852-től Szentantalban is működött, 1866-ban Pestre került. 1848–1849-es érsekújvári naplója 1998-ban új kiadásban is megjelent. | | | Katona Mór 1845. máj. 5-én szül. Mihályfán (Szentmihályfa) Katona Mór jogi szakíró (megh. Bp., 1927. ápr. 6.). A középiskolát Pozsonyban kezdte, Bp.-en és Bécsben hallgatott jogot – 1892-től a kassai, 1899-től a pozsonyi jogakadémián is tanított, 1903-tól Bp.-en volt egyetemi tanár. Magánjogi, családjogi, birtokjogi, ill. büntetőjogi szakértő. | | | Dombay Hugó 1846. ápr. 1-jén Nyitraivánkán szül. Dombay Hugó költő (megh. Nyitra, 1931. jún. 20.). Nyitrán érettségizett, Pozsonyban jogot tanult, ezután 1871-től Nyitrán ügyvédi irodát nyitott. Jobbára helyi, felső-magyarországi és más vidéki lapok munkatársa volt, elbeszéléskötete és verseskönyve jelent meg. | | | Wagner Lajos 1846. aug. 1-jén szül. Besztercebányán Wagner Lajos (Zólyomi Lajos) irodalomtörténész, nyelvész (megh.: ?, 191?). A középiskolát szülővárosában és Selmecbányán, a teológiát Pozsonyban, bölcsészet- és nyelvtudományi tanulmányait Bp.-en végezte, tanított Besztercebányán, Bp.-en, Pozsonyban, Toldy Ferenc-, Vörösmarty Mihály-, Bessenyei György-, Báthory István-életrajzokat írt, tankönyveket és nyelvészeti, művelődéstörténeti munkákat tett közzé (pl. a német elöljárókról, a hónapok nevéről stb.). | | Névmutató: Toldy Ferenc | Vörösmarty Mihály | Bessenyei György | Báthory István | | |
|
| Böhm Károly 1846. szept. 17-én Besztercebányán szül. Böhm Károly filozófus (megh. Kolozsvár, 1911. máj. 19.), az első magy. filozófiai rendszer megalkotója. Tanulmányait Pozsonyban, valamint Németországban végezte, 1870-ben a pozsonyi ev. líceum tanára, 1873-tól Bp.-en gimnáziumi, 1896-tól Kolozsváron egyetemi tanár. A századforduló nagy hatású, iskolateremtő magy. kantiánus filozófusa volt. | | | Hörk József 1848. m árcius 7-én szül. Likéren Hörk József ev. egyházi író (megh. Pozsony, 1910. febr. 16.). 1870-ben Bp.-en szerzett tanári oklevelet, majd Losoncon, Eperjesen, Pozsonyban tanított. Feldolgozta többek közt Kossuth Lajos eperjesi éveit (1894). | | | Kürthy Emil  1848. márc. 13-án Endréden (Barsendréden) szül. Kürthy Emil író, újságíró (megh. Bp., 1920. dec. 27.). A gimnáziumot Pozsonyban, a jogakadémiát Győrben végezte. 1875-től Bp.-en újságíró, ismert lapok tárcaírója, színikritikusa. Egyidejűleg bajkai birtokán is sokat tartózkodott. Regényeket, színműveket írt és fordított. | | | Mérey Sándor 1848. okt. 9-én Pozsonyban hunyt el Mérey Sándor színműfordító (szül. Dunapentele, 1779. szept. 18.). | | | Wertner Mór 1849. júl. 26-án szül. Ispácán Wertner Mór történetíró, orvosi szakíró (megh. Párkány, 1921. jún. 8.). Bécsben végzett orvosi egyetemet, Csicsón, Szencen, Pozsonyban, Muzslán működött orvosként, orvostörténeti, közegészségügyi dolgozatokat írt, történeti, geneológiai kutatásokat folytatott. | | | Vermes Imre 1853-ban szül. valószínűsíthetően Budafán Vermes Imre (budafalvi Vermes Imre) irodalomtörténész (megh. Bp., 1886. júl. 21.). Az 1880-as évek első felében Pozsonyban volt gimnáziumi tanár, Virág Benedekről, Zrínyi Miklósról, Tinódi Sebestyénről, Gyöngyösi Istvánról jelentetett meg értekezéseket. | | | Moller Ede 1853. febr. 12-én szül. Nagyszombatban Moller Ede esztéta (megh. Sopron, 1882. ápr. 12.). Pozsonyi és nagyszombati gimnáziumi évek után Pesten végezte el az egyetem esztétika–filozófia szakát, majd előbb a fővárosban, azután Sopronban lett tanár. | | | Pap Kálmán 1853. ápr. 21-én szül. Kamocsán Pap Kálmán költő, író, jogi szakíró, hadbíró (megh. Pécs, 1934. jún. 4.). A pozsonyi ev. líceum, ill. a pápai ref. kollégium diákja volt, jogot Bp.-en végzett, majd hivatásos katona lett. Több verseskötete, ill. jogi szakkönyve is megjelent. Szülőfalujában emléktáblát állítottak neki. | | | Komlóssy Ferenc 1854. ápr. 23-án Nagytapolcsányban szül. Komlóssy Ferenc kat. egyházi író, történész (megh. Pozsony, 1915. okt. 3.). Többek között Nyitrán járt gimnáziumba, majd Bp.-en 1879-ben elvégezte a bölcsészetet, két évvel később pappá szentelték. Ezután többek közt Modorban, Nagyszombatban, Csúzon, Muzslán működött, 1893-ban esztergomi kanonok, 1905-től Pozsonyban prépost, majd pápai prelátus. Pedagógiai, politikai, irodalomtörténeti és egyházi tárgyú cikkeket, könyveket publikált, de megjelentek színművei is. | | | Bogdányi Mór 1854. febr. 11-én szül. Lakszakállason Bogdányi Mór író (megh. Bp., 1923. jún. 5.). Iskoláit Pécsen és Pozsonyban végezte, 1872-től jogász Bp.-en, magy. és német lapok munkatársa ugyanitt, elbeszélései, regényei, humoros életképei jelentek meg. | | | Reviczky Gyula  1855. ápr. 9-én szül. Vitkócon Revivzky Gyula költő, író, kritikus (megh. Bp., 1889. júl.11.), a 19. sz. második felének egyik legizgalmasabb költője, a magy. szimbolizmus előfutára. Születését különböző bonyodalmak kísérték, Nemesjácon keresztelték, hároméves koráig élt Vitkócon, ahonnan apja családjával Lestyénbe költöztek (Vitkócon hagyva édesanyját), majd Alsókubinban élt. Iskoláit 1865–1871-ben Léván kezdte, 1872–1873-ban Pozsonyban tanult jogot, azután 1873–1874-ben nevelő volt Garamújfalun, ám a következő esztendőben Pestre ment, de 1875-ben ismét nevelő, előbb a barsfüssi kastélyban, azután Dentán, 1877-től újból Pesten élt, különböző lapok munkatársa volt, színikritikákat, Apai örökség címmel önéletrajzi regényt írt, verseket fordí... Tovább... | | | Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Budapest (Mo.) | Nemesjác (Jác, Jacovce, Szl.) | Lestyén (Liešťany, Szl.) | Alsókubin (Dolný Kubín, Szl.)-Dolný Kubín (Alsókubini j.) | Léva (Levice, Szl.)-Levice (Lévai j.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Garamújfalu (Nová Dedina, Szl.) | Barsfüss (Trávnica, Szl.) | Denta (ma: Denta, Ro.) | Vitkóc-Kuzmice (Nagytapolcsányi j.) | |
|
| Mészáros Károly (1804–1870 k.) 1856-tól Pozsonyban törvényszéki tanácsos, majd az Esterházy-uradalom tisztviselője Mészáros Károly (?, 1804 k. – Pozsony, 1870 k.) író, szépirodalmi művek után gazdasági-politikai munkák írására tért át. | | | Szinnyei József, ifj. (1857–1943)  1857. máj. 26-án szül. Pozsonyban ifj. Szinnyei József nyelvész, szakíró, id. Szinnyei József fia (megh. Bp., 1943. ápr. 14.). Tanulmányait Pozsonyban, ill. Bp.-en végezte, 1879-ben egy évet Finnországban töltött. Jelentősek a finnugor összehasonlító nyelvtudományi, magy. történeti hangtani, valamint nyelvjáráskutatási eredményei, gimnáziumi nyelvtankönyvet, finn–magy. szótárt is szerkesztett. | | Névmutató: Szinnyei József, id. | | |
|
| Mokos Gyula  1857. máj. 27-én Búcson szül. Mokos Gyula író, egyháztörténész (megh. Bp., 1931. okt. I.). Gimnáziumba Pozsonyba járt 1867–1875 között, a teológiát Bp.-en végezte 1879-ben, az 1880-as évek végétől itt hitoktató, majd tanár. Értékesek ref. egyháztörténeti szak- és forrásközleményei (pl. Magyarországi tanulók a jenai egyetemen, 1890). | | | Dankovszky Gergely Alajos 1857. dec. 6-án halt meg Pozsonyban Dankovszky Gergely Alajos nyelvész, történetíró (szül. Telč, 1784. febr. 16.).), és Pozsonyban jelentek meg munkái is (pl. A magyar nemzet maradéki az ősi lakhelyeikben, 1826). | | | Koroda Pál 1858. márc. 6-án szül. Endréden (Kisendréd, Barsendréd) Koroda Pál költő, író, színműíró (megh. Bp., 1933. aug. 13.). Gyermekkorát Garamújfaluban töltötte, Léván, majd Pozsonyban járt iskolába, 1881-ben Bp.-en jogot végzett, s ettől kezdve itt élt. Verseskönyvei, színművei, regényei jelentek meg. | | | Rudnyánszky Gyula  1858. máj. 1-jén szül. Özdögén Rudnyánszky Gyula költő (megh. Bp., 1913. dec. 8.). 1876-ban félbehagyta pozsonyi jogi tanulmányait, s Bp.-re költözött, ahol újságíró lett. 1905 végén kivándorolt Amerikába, s már csak meghalni jött haza. Verseskönyvei mellett gyermek- és ifjúsági színműveket is írt. | | | Prohászka Ottokár  1858. okt. 10-én szül. Nyitrán Prohászka Ottokár katolikus egyházi író, politikus (megh. Bp., 1927. ápr. 2.). Gyermek- és ifjúkorát 1858–1861 között Nyitrán és Pozsonyban, 1961-től 1966-ig Rózsahegyen, 1866-tól 1869-ig Losoncon töltötte. A 19–20. sz. fordulójának, a 20. sz.elejének egyik meghatározó egyházi személyisége, katolikus politikusa volt. A két vh. között a csehszlov. magy. katolikus fiatalság körében is kibontakozott a Prohászka Körök erőteljes mozgalma. | | | Pechány Adolf 1859. febr. 15-én szül. Illaván Pechány Adolf pedagógiai szakíró, turisztikai szakíró, publicista (megh. Bp., 1942. jún. 15.). Znióváralján, Trencsénben, Nyitrán járt középiskolába, az egyetemet Pesten végezte el, majd többek közt Galgócon, Pozsonyban és Trencsénben is tanított. 1897-től Bp.-en működött, 1908-ban miniszterelnökségi tisztviselő, 1921- től a mo.-i szlovákok kormánybiztosa volt. Többek közt szerkesztette a Slovenské noviny c. szlovák nyelvű napilapot, s írt egy szlovák–magyar szótárt is. Számos neveléselméleti és oktatáspolitikai, ill. oktatástörténeti munkája mellett könyvet írt a szlovákságról, de ismertek észak-magyarországi turisztikai kalauzai is. A magyarországi tótok c. munkája 2000-ben Miskolcon új kiadásban is megjele... Tovább... | | | Stromp László 1860. febr. 27-én szül. Rozsnyón Stromp László ev. egyházi, ill. pedagógiai író (megh. Pozsony, 1907. máj. 12.). Bp.-en jogot és filozófiát, Pozsonyban teológiát tanult, 1887-től a pozsonyi ev. teológiai akadémia tanára. | | | Szarvas Gábor  1861–1869 között Pozsonyban tanított, s itt tette le közben tanári vizsgáját is Szarvas Gábor (Ada, 1832. márc. 22. – Bp., 1895. okt. 12.) nyelvész, műfordító, színműíró, a magy. nyelvtudomány kiemelkedő alakja. Pozsonyban kezdett behatóbban foglalkozni a magyar nyelvhelyesség kérdésével, itt írta Magyartalanságok (1867) c. tanulmányát, mellyel a szakmai figyelem középpontjába került. Létrehozta a Magyar Nyelvőr c. folyóiratot, alapvető munkája a Magyar nyelvtörténeti szótár (1890–1893). | | | Fischer-Colbrie Ágost  1863. okt. 16-án szül. Zselizen Fischer-Colbrie Ágost teológiai és filozófiai író, egyháztörténész, róm. kat. püspök (megh. Kassa, 1925. máj. 17.). Gimnáziumi tanulmányait Ausztriában, Pozsonyban, Esztergomban végezte, Bécsben járt teológiára. 1888-tól Esztergomban levéltáros, érseki titkár, hercegprímási szertartó, 1890-től Bécsben tanít, 1902-től a Pázmáneum rektora. 1904-ben került Kassára, 1907-től megyéspüspök. E tisztségében – 1919-ben hűségesküt tett az új csehszlovák államnak tett hűségesje után – a főhatalomváltást követően is megmaradhatott, ám tevékenységével, befolyásával teljes mértékben a csehszlov. magyarságot szolgálta. Márai Sándor is megemlékezik róla az Egy polgár vallomásaiban. Magyarra fordította XIII. Leó pápa Rerum no... Tovább... | | | Virág Béla, J. 1863. okt. 19-én szül. Motesicben Virág Béla (Jaskula, J. Virág) költő, író (megh.: ?). Trencsénben, Körmöcbányán, Pozsonyban tanult, verseskötetei mellett regénye is megjelent. | | | Hodinka Antal 1864. jan. 13-án szül. Ladomérban Hodinka Antal író, történész (megh. Bp., 1946. júl. 15.). Bp.-en végzett teológiát, majd bölcsészdoktorátust szerzett. 1906–1923 között Pozsonyban tanított, EZUTÁN a pécsi egyetem tanára lett. egyház- és nemzetiségtörténeti tanulmányokat írt, a magy.–szláv történelmi kapcsolatok szakértője volt. | | | Lőrinczi Lehr Zsigmond 1865-től haláláig a pozsonyi ev. líceum tanára Lőrinczi Lehr Zsigmond (Sárszentlőrinc, 1841. szept. 1. – Pozsony, 1871. szept. 3.) műfordító, Tolnai Vilmos apja, jelentős angol, francia, olasz művek fordítója. | | | Justh Béla 1867. jún. 14-én szül. Necpálban Justh Béla költő (megh. Bp., 1896). Többek között Kassán és Pozsonyban tanult, verseskötetei idegen nyelveken is megjelentek. | | | Kóbor Tamás  1867. aug. 28-án szül. Pozsonyban Kóbor Tamás (Bermann Adolf) író, színműíró, hírlapíró (megh. Bp., 1942. máj. 26.). Reáliskolai tanulmányai után banktisztviselő, 1890-től pedig hírlapíró lett Bp.-n, s íróként is elérték az első sikerek. Regényeiben, elbeszéléseiben szívesen foglalkozott a bp.-i zsidóság életével. | | | Kumlik Emil  1868. jún. 5-én szül. Pozsonyban Kumlik Emil író, történész, újságíró, műfordító (megh. Bp., 1944. dec. 31.). Iskoláit szülővárosában végezte, majd újságíró lett, helybeli magyar és német lapok szerkesztője (1894–1900 között Bp.-en volt miniszterelnökségi köztisztviselő). 1922-ben azután végleg Bp.-re költözött újságírónak, de szülővárosával továbbra is állandó kapcsolatot tartott. Ott volt a Toldy Kör megalakításánál, majd három évtizeddel később megírta annak addigi történetét. Több Pozsonnyal kapcsolatos könyvet tett közzé (pl. A szabadságharc pozsonyi vértanúi, 1905, 1998). | | Névmutató: Herczeg Ferenc | | |
|
| Csermely Gyula 1869. jún. 5-én szül. Dunaszerdahelyen Csermely Gyula (Bruck Juda) író (megh. Bp., 1939. aug. 24.). Pozsonyban érettségizett, jogot Bp.-en végzett, majd előbb vidéki városokban, 1912-től Bp.-en volt ügyvéd, népszerű regényeket s elbeszéléseket írt, színművét Nagyváradon játszották sikerrel, a két vh. között több regényét megfilmesítették. | | | Vutkovich Sándor  1870-ben került Pozsonyba gimnáziumi tanárnak, majd 1876-tól a jogakadémia tanára lett Vutkovich Sándor (Veszprém, 1845. szept. 12. – Pozsony, 1905. jan. 13.) irodalomtörténész, nyelvész. A város művelődésének egyik központi alakja, lapokat adott ki és szerkesztett, létrehozta a Toldy Kört, színpártoló egyesületet szervezett, irodalomtörténeti tanulmányokat, monográfiákat írt stb. | | | Tolnai Vilmos 1870. júl. 24-én szül. Pozsonyban Tolnai Vilmos nyelvész, filológus, irodalomtörténész. Lőrinczi Lehr Zsigmond fia (megh. Sopron, 1937. júl. 29.). Bp.-en járt egyetemre, előbb Pozsonyban, majd a magy. fővárosban, később Pécsett tanított. Az első magy. irodalomtörténeti módszertan kidolgozója, nyelvészeti és néprajzi kérdésekkel – a szavak, szólások, népdalok eredetével, a mesemotívumok vándorlásával – is foglalkozott. | | | Tichy Lajos 1871. aug. 25-én szül. Ciferen Tichy Lajos író (megh. Pozsony, 1925. júl. 1.). A modori tanítóképző után szülőhelyén, majd Pozsonyban tanított, történeti romantikától átitatott elbeszéléseket írt. | | | Jankó Zoltán  1871. dec. 30-án szül. Bakán Jankó Zoltán író, szerkesztő, múzeumalapító, művelődésszervező (megh. Pozsony, 1941. ápr. 12.). Pozsonyban végzett jogot, s itt élt haláláig. A két vh. közti csehszlov. magy. művelődés és közélet jellegzetes alakja volt, 1927-ben Somorján múzeumot alapított. 2006-ban szülőfalujában, a művelődési házban emléktábláját leplezték le.... Tovább... | | | Somló Bódog 1873-ban szül. Pozsonyban Somló Bódog jogi, filozófiai, társadalomtudományi szakíró (megh. Kolozsvár, 1920. szept. 28.), a magy. polgári jogbölcselet jeles művelője, Kolozsváron, Nagyváradon, Bp.-en működött. | | | Helységnévmutató: Kolozsvár (ma: Cluj, Ro.) | Nagyvárad (Oradea, Ro.) | Budapest (Mo.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Dobay István 1875-ben Eperjesen szül. Dobay István (Hungaricus Viator) publicista, lapszerkesztő (megh.: ?). Szülővárosában tanult, jogot is itt végzett, az 1900-as évek elején Pozsonyban, 1914–192 között Budapesten, majd 1921-től újból Pozsonyban újságíró, lapszerkesztő, útirajzok szerzője. | | | Szeberényi Lajos 1875. jún. 4-én halt meg Pozsonyban Szeberényi Lajos (Jenőfi) költő, műfordító (szül. Maglód, 1820. aug. 15.). A selmecbányai ev. líceumban kötött barátságot Petőfi Sándorral, amely 1845-ig tartott, amikor is durva támadást intézett a költő ellen. Később forrásértékű könyvet írt Petőfi selmecbányai napjairól. Pozsonyban teológiát, Pápán jogot végzett, szerepet vállalt az 1848-as forradalomban, amiért börtönbe került. Szabadulása után különböző helyeken és munkakörökben tevékenykedett, 1864-től ev. lelkész volt Pozsonyban. Szlovák népdalokat fordított magyarra, a magy.–szlov. és magy.–cseh ir. kapcsolatok elmélyítésén fáradozott. | | | Ortvay Tivadar  1875. október 11-től a pozsonyi jogakadémia tanára Ortvay Tivadar (1875-ig Ortmayr, Csiklovabánya, 1843. nov. 18. – Bp., 1916. júl. 8.) történész, régész, az MTA levelező tagja, eredeti feltárásokon alapuló régészeti, ill. történetírói munkássága egyként jelentős. Alapvető, ma is új és új kiadásokban megjelenő műve többek között a Pozsony város utcái és terei c. hatalmas munkája. | | | Helységnévmutató: Csikolvabánya (ma: Ciclova Montană, Ro.) | Budapest (Mo.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Rajcsányi Gyula 1875. nov. 8-án szül. Nagypetrösben Rajcsányi Gyula író (megh. Pozsony, 1949. jan. 2.). Kolozsváron végzett jogot, 1909-től Pozsonyban tanfelügyelő, bekapcsolódott a Toldy Kör munkájába is. | | | Kőszeghy Elemér  1882. jan. 3-án szül. Rózsahegyen Kőszeghy Elemér (Winkler) művészettörténész, festő, restaurátor (megh. Bp., 1954. szept. 4.). Előbb Pozsonyban jogot tanult, majd Bp.-en és Bécsben képzőművészetet. 1908-tól Kassán köztisztviselő, 1918-tól múzeumigazgató, 1919-től Tátraszéplakon élt, 1923–1935 között Lőcsén működött, majd kiutasították Csehszlovákiából. Bp.-en az Iparművészeti Múzeum igazgatója volt, könyvet adott ki a szepességi festők és szobrászok művészetéről (1937), Kassa műemlékeiről (1939) stb. ... Tovább... | | | Boleman István 1882. júl. 12-én Pozsonyban halt meg Boleman István ev. egyházi és tankönyvíró (szül. Kržichlice, 1795. máj. 9.). Selmecbányai érettségije után ev. teológiát végzett Pozsonyban, 1815-től Losoncon, 1820-tól Selmecbányán, 1840-től Pozsonyban tanított, A dicső szabadságra emelkedő oskola c. műve is itt jelent meg 1848-ban. Selmecbányán Petőfi is a tanítványai közé tartozott. | | | Aixinger László, ifj. 1883. aug. 6-án szül. Pozsonyban ifj. Aixinger László művelődés- és várostörténeti szakíró (megh. uo., 1944. márc. 22.). Iskoláit szülővárosában végezte, a helyi művelődés és politika tekintélyes képviselője, művelődéstörténeti kiadványok szerzője. | | | Csákos József János 1883. szept. 27-én szül. Pozsonyban Csákos József János történész, művészettörténész, levéltáros (megh. uo., 1957. febr. 20.). Egész életében szülővárosában élt, itt végezte iskoláit is, majd múzeumőr, később levéltáros lett. Elsősorban Pozsony történetével, művészettörténetével foglalkozott magyar, szlovák és német nyelven született írásaiban, könyveiben. | | | Sziklay Ferenc 1883. okt. 11-én szül. Aranyidán Sziklay Ferenc író, kritikus, drámaíró, irodalom- és művelődésszervező, a két vh. közti csehszlov. magy. közélet kiemelkedő képviselője, Sziklay László apja (megh. Kassa, 1943. dec. 19.). Kolozsváron szerzett tanár képesítést, majd több helyen, így többek közt Pozsonybam, 1913-tól Kassán tanított, s ez utóbbi helyen maradt a főhatalomváltást követően is, és a csehszlov. magy. ir. és művelődés mindenese, 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodájának kultúrreferense lett. A kassai Kazinczy Társaság újjászervezője, a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet létrehozója, s oroszlánrésze van a Magyar Nemzeti Párt, továbbá a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, s a Csehszlovákiai Magyar Daloss... Tovább... | | | Kemény Lajos (1864–1948) 1884-ben került Pozsonyba, és 1884-től nyugdíjazásáig a város főszámvevője volt Kemény Lajos történész, közíró (Károlyháza, 1864. aug. 8. – Pozsony, 1948. febr. 2.). Bátorkeszi gyermekkor után Esztergomban, Bp.-en volt középiskolás. Nyugdíjasként kezdett Pozsony történelmével, művészettörténetével foglalkozni. Pozsony 17. sz.-i történetéről írott monográfiája a Híradó 1928. évfolyamában jelent meg. | | | Orbók Loránd 1884. márc. 6-án Pozsonyban szül. Orbók Loránd (Lorenzo d’Azertis) drámaíró, Orbók Attila bátyja (megh. Barcelona, 1924. jún. 20.). 1911-ben ő alapította az első magy. művészi igényű bábszínházat, az I. vh. idején Spanyolországba került, spanyolra, katalánra és franciára fordított drámáival jelentős sikereket ért el. | | | Khín Antal 1884. ápr. 18-án szül. Vajkán Khín Antal, néprajzkutató, muzeológus (megh. Bp., 1973. nov. 26.). Bp.-i tanári oklevéllel többek között Pozsonyban és Somorján tanított, itt részt vett a Csallóközi Múzeum létrehozásában, melynek 1940-ig az igazgatója volt. 1945-ben Bp.-re került a Mezőgazdasági Múzeumba. Főleg a csallóközi népéletet, ill. az ősfoglalkozásokat, néphitet kutatta. | | | Klimits Lajos (1884–1951) 1884. aug. 23-én szül. Pozsonyban Klimits Lajos költő (megh. uo., 1951. jún. 2.). Kereskedelmi akadémiát, később jogot végzett, s köztisztviselő volt szülővárosában. Vallásos, ill. nemzeti érzületű verseket írt. | | | Komjáthy Jenő  1885-ben került Szenicre tanárnak Komjáthy Jenő (Komjáti, Szécsény, 1858. febr. 2. – Bp., 1895. jan. 26.) költő, a magyar szimbolizmus korai képviselője.. Apja Madách Imre, ill. Szontágh Pál barátja volt, fiát magánúton kezdte taníttatni, gimnáziumba többek közt Besztercebányára, Selmecbányára, ill. Pozsonyba járatta. Komjáthy Jenő ifjúkori lázongások után 1880-ban Balassagyarmaton szerzett tanári képesítést, 1885-ben többször meglátogatta Alsósztregován Madách Imre fiát, Madách Aladárt, 1887-ben került Szenicre tanítani, s onnan halálig nem tudott elkerülni. S bár bekapcsolódott a helyi társasági életbe, teljes elszigeteltségben érezte magát (Szenicen c. versét pl. így kezdi: „Itt élek megvetetten, / Mint egy elátkozott; / Már szinte elfel... Tovább... | | | Lesznai Anna  Ugyan Bp.-en szül. 1885. jan. 3-án, de egész gyermek- és ifjúkorát körtvélyesi családi birtokukon élte le Lesznai Anna (Moscovitz, megh. New York, 1966. okt. 3.) költő, író, festő- és iparművész, a magy. szecesszió, ill. a 20. sz.-i magyar szellemi és művészeti mozgalmak jelentős képviselője, egy időben Jászi Oszkár felesége. Művésznevét a Körtvélyessel szomszédos Leszna után választotta, családi birtokuk a századelő, ill. az 1930-as évek magy. szellemi életének kedvelt találkahelye, szellemi központja volt. 1919–1930 között bécsi emigrációban élt, majd 1939-ig ismét Bp.-en és Körtvélyesen, amikor újból emigrálni kényszerült, s New York-ban telepedett le. Versei, meséi, prózai írásai, képzű- és iparművészeti munkái kora jelentős teljesítmén... Tovább... | | Névmutató: Jászi Oszkár | | |
|
| Hoffmann Mária 1885. febr. 25-én Pozsonyban szül. Hoffmann Mária (Rédey Tivadarné, Rédei Mária) irodalomtörténész (megh. Bp., 1945). Egyetemi tanulmányait 1910-ben fejezte be Bp.-en, ahol az OSZK tud. munkatársa lett, több kéziratos mű sajtó alá rendezője. | | | Bárkány Jenő 1885. aug. 28-án szül. Eperjesen Bárkány Jenő műépítész, művészeti író (megh. Pozsony, 1967. nov. 3.). Bp.-en végezte a műegyetemet 1908-ben, utána tervezőirodája volt szülővárosában, ahol zsidó múzeumot létesített, a II. vh.-t Bp.-en vészelte át, 1952-ben költözött Pozsonyba, ahol az SZTA munkatársa lett. | | | Fehér Jenő 1885. okt. 15-én Fazekaszsaluzsányban szül. Fehér Jenő író, lapszerkesző (megh. Bp., 1944. márc. 22.). Részt vett az 1918–1919-es mo.-i forradalmakban, ezután Pozsonyba újságíró. 1938-ban kiutasították az országból. | | | Szeredai Gruber Károly 1886. jan. 6-án szül. Pozsonyban Szeredai Gruber Károly költő, író (megh. Pöstyén, 1956. febr. 20.). Bp.-en filozófiát, Pozsonyban jogot tanult, 1914-től a helybeli Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, pozsonyi magyar és német lapok kiadója, szerkesztője. Versei mellett folytatásos regényt is közölt, színműveket is írt. | | | Benyovszky Károly 1886. júl. 4-én szül. Pozsonyban Benyovszky Károly színház- és művelődéstörténész, művészeti író (megh. Bad Ischl, 1962. jan. 6.). Iskoláit szülővárosában végezte, s ugyanott volt magyar és német lapok munkatársa, megírta a pozsonyi, ill. a szlovenszkói magyar színészet történetét, német nyelvű könyvet adott ki Hummelről stb. 1945 után Ausztriában élt. | | Névmutató: Hummel, Johann Nepomuk | | |
|
| Orbók Attila 1887. szept. 17-én Pozsonyban szül. Orbók Attila író, színműíró, forgatókönyvíró, műfordító, Orbók Loránd öccse (megh. Bp., 1964. okt. 5.), színművei nemzetközi sikert arattak, A tünemény címűből 1922-ben Hollywoodban film is készült, de több forgatókönyvet is írt. | | | Gömöri Jenő Tamás 1890. okt. 31-én szül. Privigyén Gömöri Jenő Tamás lapszerkesztő, író, költő, közíró (megh. Bp., 1969. dec. 5.). A Magyar Tanácsköztársaság elbukása után Bécsben és Pozsonyban élt, ahol 1921-ben Tűz címmel ir. lapot adott ki. Később Szobráncon telepedett le, 1945 után Magyarországon élt. Több verseskötete jelent meg, Ítéletidő (1936) címmel élettársával, N. Jaczkó Olgával közösen regényt írt. | | Névmutató: Jaczkó Olga, N. | | |
|
| Darvas János 1891. ápr. 13-án Ipolymagyarin szül. Darvas János (Dézslik) költő, műfordító (megh. Bp., 1945. jan. 13.). Losoncon érettségizett, a debreceni, ill. a kolozsvári egyetemen szerzett magy.–latin szakos diplomát. Végigharcolta az I. vh.-t, orosz fogságba esett, s csak 1922-ben került haza. Losoncon lett újságíró, később házitanító a Szent-Iványi családnál Bején, újságíró Pozsonyban, 1926-tól Prágában. 1938 után Bp.-re költözött. Verseskönyei jelentek meg, szlov. költők kötetnyi versét fordította le (Hegyország hangja, 1934), újságíró-kézikönyvet adott ki (1941), tanulmányt írt a magyarországi kisebbségekről (1940). | | | Reményi József 1891. dec. 1-jén Pozsonyban szül. Reményi József (Joseph) író, kritikus, irodalomtörténész (megh. Cleveland, 1956. szept. 25.). Diplomataként került ki az Amerikai Egyesült Államokba 1914-ben, ahol később letelepedett, ám továbbra is rendszeresen tartotta a kapcsolatot a csehszlovákiai és magyarországi lapokkal, kiadókkal. Regényeket, elbeszéléseket, irodalomkritikákat írt, Amerikában angol nyelvű tanulmányokban népszerűsítette a magyar irodalmat. | | | Ungváry Ferenc 1892. máj. 31-én szül. Nyitrán Ungváry Ferenc színész, színházi és rádiós rendező, hangjátékszerző, műfordító (megh. Pozsony, 1984. jan. 14.). Szülővárosában érettségizett, majd a bp.-i színiakadémia hallgatója, 1919-től színész Pozsonyban, Magyarországon, majd újból Szlovákiában. 1934-től rádiórendező és -bemondó, később a pozsonyi magyar adás vezetője 1943-ig, 1945 után, a koncentrációs táborból hazatérve ismét a pozsonyi rádiónál helyezkedett el. Hangjátékok szerzője, szlovák színművek magyar fordítója, s megírta a pozsonyi magy. színjátszás történetét is. | | | Sebesi Ernő 1893. dec. 9-én szül. Sebeskellemesen Sebesi Ernő (Fried) költő, drámaíró, műfordító (megh. Mauthausen, 1944). Eperjesen tett érettségi után orvosnak tanult Bp.-en, Bécsben, Pozsonyban. Diplomája megszerzését követően hazatért Eperjesre. A zsidótörvények elől a fasiszta Szlovákiából 1941-ben Bp.-re ment, koncentrációs táborban halt meg. Verseket, novellákat, színműveket írt, vál. prózai, ill. drámai írásai Haláljáték címmel 1976-ban láttak napvilágot. | | | Bartók Béla  Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával – akinek családja eredetileg Pozsonyból származott – első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. – New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh Istvá... Tovább... | | Névmutató: Erkel László | Kodály Zoltán | Németh István László | Pásztory Ditta | Lipcsey György | Csehy Ágota | | Helységnévmutató: Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Ro.) | New York (USA) | Kassa (Košice, Szl.)-Košice | Eperjes (Prešov, Szl.)-Prešov (Eperjesi j.) | Losonc (Lučenec, Szl.)-Lučenec (Losonci j.) | Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szl.)-Rimavská Sobota (Rimaszombati j.) | Komárom (Komárno, Szl.)-Komárno (Komáromi j.) | Nyitra (Nitra, Szl.)-Nitra (Nyitrai j.) | Zólyom (Zvolen, Szl.)-Zvolen (Zólyomi j.) | Ipolyság (Šahy, Szl.)-Šahy (Lévai j.) | Nagymegyer (Veľký Meder, Szl.)-Veľký Meder (Dunaszerdahelyi j.) | Dunaszerdahely (Duansjká Streda, Szl.)-Bratislava | Pozsony-Bratislava | |
|
| Gaál Mózes, ifj. 1894-ben Pozsonyban szül. ifj. Gaál Mózes ifjúsági író, színházi rendező (megh. Bp., 1929. márc. 13.), az irodalmi szecesszió és szimbolizmus követője. | | | Balogh Elemér (1866–1938) 1895-ben került Pozsonyba ref. lelkésznek Balogh Elemér (Székesfehérvár, 1866. febr. 6. – Pozsony, 1938. ápr. 16.) egyháztörténész, ref. püspök. | | | Kúr Géza  1896. aug. 30-án Kulcsodon szül. Kúr Géza egyháztörténész, történész (megh. Niles, USa, 1981. dec. 23.). Iskoláit szülőfalujában, Pozsonyban, ill. Pápán végezte, majd Komáromszentpéteren, 1920-tól pedig Csicsón lelkészkedett. 1945-ben előbb Németországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba ment, ahol könyvkiadót alapított, folyóiratot szerkesztett, s számos egyéb könyve mellett (pl. A Komáromi Református Egyházmegye, 1936, 1993, Küzdelmeink. Három református egyház története, 1932, 2000) többet az etruszk–magyar rokonságnak szentelt. Halála után hamvait kívánságára a csicsói temetőben helyezték el. | | | Breznyik János 1897. máj. 8-án hunyt el Selmecbányán Breznyik János nyelvész, helytörténész (szül. Iklad, 1815). Aszódon, Selmecbányán, Pozsonyban, majd külföldön tanult, azután a selmecbányai ev. líceumba tért vissza tanítani, 1858-tól annak igazgatója lett. Könyvet írt a cigány nyev elemeiről, megírta a selmecbányai ev. líceum történetét stb. | | | Zobor Eszter 1897. jún. 8-án szül. Rózsahegyen Zobor Eszter (Klimko Valéria) író, mesíró, műfordító (megh. Pozsony, 1984).Iskoláit szülővárosában, ill. Liptóújváron végezte, az 1930-as évektől publikált, 1948 után főleg gyermekverseket, meséket. | | | Császár István 1897. jún. 11-én szül. Szentgyörgyön Császár István író, szerkesztő (megh. Bp., 1982). Szülővárosában, ill. Pozsonyban és Bp.-en tanult, majd különböző lapok szerkesztője Pozsönyban, Somorján, Dunaszerdahelyen, s szerkeszette a pozsonyi Toldy Kör Évkönyveit 1941–1943-ban. A II. vh. után Magyarországra került. Elbeszéléskötete, regénye, színműve jelent meg. | | | Fábry Zoltán 1897. aug. 10-én Stószon szül. Fábry Zoltán író, közíró, irodalomkritikus, szerkesztő (megh. uo., 1970. máj. 31.). Fiatal éveit kivéve (Rozsnyón érettségizett, 1915–1918 között katonaként megjárta a galíciai és az olasz frontot, 1918–1919-ben Bp.-re járt egyetemre) szinte egész életét szülőfalujában élte le, ahonnan azonban gyakran bejárt Kassára, számos alkalommal megfordult Pozsonyban, a II. vh. alatt Illaván politikai fogoly volt, a II. vh. után tüdőbaját Újtátrafüreden kezeltette, Dél-Szlovákia több városában előadásokat tartott stb. A két vh. közötti, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. emblematikus személyisége. Nagy hatású műve a csehszlov. magyarok II. vh. utáni üldözése ellen felszólaló memoranduma, A vádlott megszólal (194... Tovább... | | | Knauz Nándor 1898. ápr. 26-án halt meg Pozsonyban Knauz Nándor történész, szerkesztő (szül. Óbuda, 1831. okt. 13.). Nagyszombatban bölcsészetet, Esztergomban teológiát végzett, 1856–1860 között Pozsonyban volt káplán, majd visszakerült Esztergomba, ám 1895-től ismét Pozsonyban van mint prépost. Az MTA tagja, fontos történeti tanulmányok és forrásmunkák szerzője. | | | Egri Viktor 1898. dec. 23-án Nagyszombatban szül. Egri Viktor író, drámaíró, színházi író, kritikus, szerkesztő (megh. Pozsony, 1982. aug.6.). Iskoláit szülővárosában kezdte, Pozsonyban érettségizett, majd tisztviselő lett (közben, az I. vh.-ban megjárta az olasz és a francia frontot), 1945 után az újjászerveződő és új öntudatra ébredő csehszlov. magy. ir. termékeny és ügybuzgalommal tele alkotója és szervezője Pozsonyban. Regényei, elbeszélései legjava nyelvi hajlékonyságukkal, hiteles környezetrajzukkal, egy-egy alkujuk árnyalt ábrázolásával jelentenek értéket, színműveit gyakran játszották, három kötetet szánt önéletrajzának (Angyalbőrben, 1977, Társakkal és társtalanul, 1978, A hallgatás évei, 1980), könyv- és színikritikái széles körű tájékozottsá... Tovább... | | | Esterházy Lujza grófnő 1899. máj- 7-én szül. Nyitraújlakon Esterházy Lujza grófnő, közíró, emlékiratíró, Esterházy János testvére (megh. Párizs, 1966. márc. 30.). Pozsonyban végzett felső leányiskolát1916-ban, 1918 után a szlov. magy. kat. nőmozgalmakés kulturális közélet résztvevője, publicisztikája a keresztény értékeket, ill. a szlov.–magy. megbékélés eszméjét testesíti meg. 1946-ban Párizsba menekült, ahol bátyja kiszabadításán fáradozott. 1961-ben franciául megjelent emlékirata (magyarul: Szívek az ár ellen. Népek ütközése – Közép-európai tapasztalatok, 1991), családja 20. sz. történetének krónikája. | | Névmutató: Esterházy János | | |
|
| Benjámin Ferenc Az 1900-as évek elején Pozsonyban tett érettségit Benjámin Ferenc (Debrecen, 1880. márc. 2. – London, 1968. nov.) költő, író. Ezután Bp.-en lett újságíró, ahonnan a Tanácsköztársaság bukása után, 1919-ben visszatért Pozsonyba, ahol 1938-ig élt, amikor is Londonba emigrált. Verseskötetei, regényei jelentek meg. | | | Jankovics Marcell 1900–1939 között Pozsonyban élt Jankovics Marcell (Gárdospuszta, 1874. nov. 3. – Bp., 1949. nov. 12.) író. Szenvedélyes utazó volt, alpinista, a magyar hegymászósport kimagasló egyénisége a 20. sz. elején. Ügyvédként került a városba, s ott maradt a főhatalomváltás után is, ahol a formálódó csehszlov. magy. szellemi és közélet tevékeny részvevője – művelődési szervezetek elnöke (Toldy Kör, Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület), az Új Auróra almanach szerkesztője stb. – lett. Ismertek elbeszéléskötetei, regényei, útirajzai, Húsz év Pozsonyban c. emlékirata 2000-ben új kiadásban is megjelent. 1939-ben Bp.-re költözött. 2000-ben Budán, a Pauler u. 19. sz. alatti ház falán leplezték le emléktábláját. | | | Helységnévmutató: Buda (ma: Budapest része, Mo.) | Budapest (Mo.) | Gárdospuszta (Mo.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Győry Dezső 1900. márc. 19-én szül. Rimaszombatban Győry Dezső (Wallentinyi) költő, író, közíró (megh. Bp., 1974. febr. 1.), Wallentinyi Samu (1906–1968) bátyja. A két vh. közti csehszlov. magy. ir. emblematikus alakja, programadó költője, újságírója. Jelentős a Prágai Magyar Hírlapnál, ill. a pozsonyi Magyar Újságnál kifejtett tevékenysége. Első fontos verseskötetei (Százados adósság, 1923, A láthatatlan gárda, 1927) szülővárosában jelentek meg, számos verse, verskötete szinte kultikus jelleget nyert az 1920–1930-as évek kisebbségi magy. fiatalsága, értelmisége körében pl. A láthatatlan gárda, 1927, Újarcú magyarok, 1927, A hegyek árnyékában, 1936, Zengő Dunatáj, 1938), Emberi hang (1939) c. hosszúverse a fasizmussal való bátor szembenézés kordokument... Tovább... | | | Márai Sándor  1900. ápr. 11-én szül. Kassán Márai Sándor (Grosschmid) író, költő, Grosschmid Géza fia, a 20. század egyik legnagyobb magyar írója (megh. San Diego, 1989. febr. 21.). Kassai és eperjesi gimnáziumi tanulmányok után Bp.-re ment újságírónak, párhuzamosan publikál fővárosi és kassai lapokban. 1919 októberétől Németországban egyetemista, a legnagyobb német lapok munkatársa, miközben rendszeresen ír a bp.-i és a kassai lapoknak. Kafkát ő fordította elsőként magyarra (a Kassai Napló 1921-es évfolyamában), s ő írt róla elsőnek magyarul. 1923-ban megnősült, Párizsba költözött, ám kapcsolata a magyarországi és a csehszlov. magy. lapokkal, szellemi élettel megmaradt. Első verseskönyve (Az emberi hang, 1921), valamint első novelláskötete (Panaszköny... Tovább... | | | Esterházy János gróf  1901. márc. 14-én szül. Nyitraújlakon Esterházy János gróf, politikus, publicista, Esterházy Lujza öccse (megh. Mírov, 1957. márc. 8.), a két vh. közti csehszlov., ill. II. vh. alatti szlov. magy. történelem jelentős személyisége, a II. vh. után a csehszlov. magyarság elleni bosszúhadjárat mártírja. A gimnáziumot és a kereskedelmi akadémiát Bp.-en végezte, ahonnan hazatérve gazdálkodni, ill. politizálni kezdett, 31 évesen lett az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke, továbbá parlamenti képviselője, 1936-tól pedig az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke volt. Szlovákiában maradt Csehszlovákia 1938-as felbomlása, ill. az első Szlovák Köztársaság megalakulása után is, mint a Magyar Párt elnöke egyedüli magy. képviselője volt a szlov. pa... Tovább... | | Névmutató: Esterházy Lujza | Molnár Imre | Balassa Zoltán | Ébert Tibor | Siposhegyi Péter | Boráros Imre | Nagy János | Gáspár Péter | Szelekovszky Magdolna | Buják Vince | | |
|
| Kónya József  1902-ben szül. Léván Kónya József író (megh. Pozsony, 1977. nov. 10.). Nagysallón, ill. Oroszváron volt tanító, majd Pozsonyban élt. Mesék, karcolatok, elbeszélések, színművek, regények szerzője. | | | Szenes Erzsi 1902. jún. 5-én szül. Rajecen Szenes Erzsi költő, író (megh. Tel-Aviv, 1981. máj. ?), a két vh. közti csehszlov. magy. költészet Magyarországon is figyelemmel követett tehetsége. Nagymihályon nőtt fel, s élete első szakaszát itt, ill. Kassán élte le, csehszlovákiai és magyarországi lapok közölték írásait. 1942-ben a szlovákiai zsidóüldözések elől Bp.-re húzódott, innen került Auschwitzba, melyet sikerült túlélnie. Egy ideig a Pozsonyban maradással is próbálkozott, de 1949-ben kivándorolt Izraelbe. Verseskönyvein kívül regénye, napló-, továbbá emlékezéskötete is megjelent, Izraelben vál. versei, valamint vál. elbeszélései kerültek kiadásra. Versei a csehszlov. magy. költői antológiáknak ma is állandó opusai, f. m.: A lélek ellenáll (1966). | | | Zólyomi Antal 1902. jún. 24-én szül. Zólyomi Antal (Jacobs Ervin, Várkonyi Péter, Clementis Ervin) műfordító, író (megh. Pozsony, 1986. jún. 8.). Aszódon érettségizett, Bp.-en végzett jogot, 1946-tól Pozsonyban volt tisztviselő, regényt írt, operettlibrettót, cseh és szlov. irodalmi és ismeretterjesztő műveket fordított magyarra. | | | Kozma Ferenc 1902. okt. 17-én Galántán szül. Kozma Ferenc tanár, plébános, katolikus egyházi író, szerkesztő (megh. Szombathely, 1975. szept. 21.). Pozsonyban érettségizett, majd Szombathelyen és Innsbruckban tanult, 1925-ben szentelték pappá. Az 1930-as években többek közt Párizsban élt, s az itteni magyarok lelki gondozója volt. 1940-től ismét Magyarországon működött, számos lapban publikált. | | | Risnyovszky Endre 1903-ban Nyitrán szül. Risnyovszky Endre író, az 1930-as években jelentek meg regényei (megh. Pozsony, 1978). | | | Tamás Lajos 1903. máj. 24-én szül. Szereden Tamás Lajos (Tomaschek) költő, újságíró (megh. Bp., 1960. dec. 27.). Tanulmányait Pozsonyban kezdte, Bp.-en végzett közgazdaként, majd visszatérve Pozsonyba tisztviselő, később újságíró, lapszerkesztő lett. Megírta a Toldy Kört történetét, versesköteteket jelentetett meg, s írt egy ifjúsági regényt is. 1945 után Magyarországon élt. | | | Narancsik Imre 1904. jan. 25-én szül. Csallóközaranyoson Narancsik Imre ref. teológus, szerkesztő, publicista, tudománytörténész (megh. szovjet fogságban, 1948. ápr.). Komáromban érettségizett, Losoncon, ill. Németországban járt teológiára, majd Pozsonyban Balogh Elemér püspök titkára volt, 1930-tól Nagymuzsalyon lelkész, 1946-ban a szovjet hatóságok elhurcolták. A két vh. közti csehszlov. magy. tudományosság figyelemreméltó képviselője, alapvető összefoglalók szerzője. | | Névmutató: Balogh Elemér | | |
|
| Szalatnai Rezső  1904. okt. 23-án szül. Nagyszalatnán Szalatnai Rezső (Ráchel) író, irodalomtörténész, kritikus, műfordító (megh. Bp., 1977. márc. 23.). A (cseh)szlov. magy. irodalom és művelődés 1918–1948 közti szakaszának jeles személyisége, jelentős szerepet vállalt köz- és társadalmi életének alakításában, részt vett a Sarló, ill. a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság tevékenységében, a II. vh. alatti fasiszta Szlovákiában antifasiszta publicisztikájával tűnt ki, 1945–1948 között a csehszlov. magyarság üldözésével szembeni tiltakozások hangadója, segélyakciók szervezője, a magy.–szlov. kölcsönösség híve, a Szlovákia területére eső magy. irodalmi hagyományok kutatója. Könyvet írt Petőfi pozsonyi, Juhász Gyula szakolcai napjai... Tovább... | | | Czakó József (1905–1958) 1905-ben szül. Ipolynyitrán Czakó József pedagógiai író (megh. Ragyolc, 1958). Losoncon érettségizett, tanítói oklevelet Pozsonyban kapott, 1945–1955 között Magyarországon élt, ezután újból Csehszlovákiában – Füleken, Ragyolcon lett tanító. | | | Bólya Lajos 1905. jan. 9-én szül. Kolozsnémán Bólya Lajos (Feiszthammel) költő, jogi szakíró, Bólya Péter apja (megh. Bp., 1978. máj. 19.). Komáromban érettségizett, Prágában, ill. Pozsonyban végezte jogi tanulmányait, ezt követően Nyitrán volt vizsgálóbíró 1938-ig. A két vh. közti csehszlov. magy. kulturális-szellemi élet és kisebbségi önvédelem fontos szereplője, kezdeményezte a Tavaszi Parlament és a Kisebbségi Társaság létrejöttét. 1938 után Szegeden egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán, megbízott rektor. 1945–1948 között főszerepet vállalt Bp.-en az áttelepített és hazájukból elüldözött csehszlov. magyarok ügyének intézésében, elrendezésében. Verseskötetei az 1930-as években, jogi szakkönyvei az 1960-as évektől jelentek meg. | | | Bártfai László 1905. ápr. 6-án szül. Margonyán Bártfai László (Koncsek) műfordító (megh. Pozsony, 1980. dec. 19.). Szegeden végzett egyetemet, majd újságíró lett, a II. vh. után könyvkiadói szerkesztő, később újságíró, főleg cseh szépirodalmi műveket fordított. | | | Brogyányi Kálmán 1905. jún. 5-én szül. Felsőkocskócon Brogyányi Kálmán művészeti író, műkritikus, szerkesztő (megh. Yonkers, 1978. okt. 9.). Magyart, franciát és művészettörténetet tanult Pozsonyban, nyugat-európai tanulmányutakat tett, a két vh. között csehszlov. magy. lapok munkatársa, szerkesztője, a csehszlov., ill. a II. vh. alatt a szlov. magy. köz- és szellemi élet egyik meghatározó alkotója, 1946-ban népbíróság elé állították, 1947-ben megszökött fogságából, és 1951-től az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Két vh. közti művészettörténeti, fényképészet-elméleti munkássága, ill. könyvtártudományi műve ma is alapvető értékeket jelent. 2002-ben Albertini Béla monográfiát jelentetett meg Brogyányi Kálmánról. | | | Környei Elek 1905. júl. 15-én Selmecbányán szül. Környei Elek (Krepelka) költő, író, újságíró (megh. Bp., 1982. okt. 16.). Pozsonyi érettségi után főiskolára ment, de mérnöki tanulmányait nem fejezte be: újságíró lett 1927-ben Komáromban, majd 1931–1944 között Pozsonyban. 1945-ben Bp.-re került, s haláláig itt élt. Verseskönyvei, jegyzetkötetei, színművei, s később művelődéstörténeti munkái jelentek meg. | | | Manga János 1906. jún. 24-én szül. Pereszlényben Manga János néprajzkutató (megh. Bp., 1977. szept. 2.). Ipolysági érettségi után tanítói oklevelet szerzett Pozsonyban, ezt követően Szécsénkében, majd Pozsonyligetfaluban, 1940-től pedig Ógyallán tanított (közben bölcsészdoktori oklevelet szerzett Bp.-en). 1945 után előbb Balassagyarmaton működött, majd Bp.-en élt és dolgozott. Főleg a népszokások, a népzene, a népi hangszerek és a népművészet képezték kutatásai tárgyát. Születésének 100. évfordulóján, 2006-ban Manga János Emléknapot tartottak Ipolyságon. | | | Szabó Béla 1906. szept. 21-én szül. Nagymihályon Szabó Béla (Meller Bernard) író, költő (megh. Pozsony, 1980. okt. 16.). A hatodik elemi után szabóinasnak állt szülővárosában, ám hamarosan Pozsonyba ment, verseket, elbeszéléseket kezdett publikálni. 1949-től újságíró volt Pozsonyban, egymás után adta ki verseskönyveit, elbeszélésköteteit, regényeit, írt ifjúsági regényt, naplót, színművet. | | | Havas Márta 1907. máj. 29-én szül. Kassán Havas Márta (Šteklné) műfordító (megh. Pozsony, 1977. máj. 29.), 1957-től az Új Szó újságírója volt, a 20. sz-i szlov. és cseh ir. számos művét fordította le magy.-ra. | | | Juhász Gyula  1907. szept. 4-én Lévára érkezett tanárnak Juhász Gyula (Szeged, 1883. ápr. 4. – uo., 1937. ápr. 6.) költő, a 20. sz.-i magy. költészet jelentős alakja, de október 3-án már el is hagyta a várost, és Bp.-re utazott, hogy öngyilkos legyen, itt azonban váratlanul megtudta, hogy Szegeden megjelent az első verseskönyve, s ez visszaadta életkedvét. Később, Emlékek útján c. versében említi a várost: „Némán borongok az öreg Pozsonyban, / Hol ifjú lánnyal vígan kóboroltam. // A csöndes Léva holdas udvarában / Tűnt zongorát hall fölujjongni vágyam." 1911–1913 között Szakolcán a katolikus főgimnáziumban tanított. Itt-tartózkodásának hatszáz napja – a maga százhúsz versével és harmincnyolc prózai írásával – termékeny időszaknak számít a költő pályáján ... Tovább... | | | Ormos Gerő 1907. okt. 14-én Pozsonyban szül. Ormos Gerő (1934-ig Orlik Vilmos) író (megh. Szeged, 1987. dec. 18.). Gyermekkorát Nyitrán, majd Győrben töltötte, 1922-től Bp.-en, később Székesfehérváron, ill. Szegeden élt, regényeket írt. | | | Kellner József 1908. febr. 7-én Gesztetén szül. Kellner József (Kalász József) író, újságíró (megh. majdaneki koncentrációs tábor, Lublin mellett, 1942. aug. 24.). Rimaszombatban és Kassán végezte tanulmányait, az 1930-as években pozsonyi lapoknál dolgozott. Az Esti Újságban 1937–1939-ben álnéven közölt regénye (Ferenc József szerelmei), csupán fél évszázaddal később (1989) jelent meg könyv alakban. | | Névmutató: Ferencz József, I. | | |
|
| Kossányi József  1908. márc. 8-án szül. Komáromszentpéteren Kossányi József költő (megh. Bp., 1988. szept. 15.). Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett tanítói képesítést, majd szülőfalujában, ill. Bagotán és Komáromban tanított. A II. vh. idején a Gyöngyösbokréta-mozgalom egyik szervezője. 1945-ben emigrált, 1951-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1982-ben Budapesten telepedett le. Szülőfaluja alapiskolája 2003-tól viseli a nevét, s cserkészcsapatát is róla nevezték el. 2008-ban, születése 100. évfordulója alkalmából ugyanitt Kossányi-hetet tartottak, és az iskolánál felavatták a költő mellszobrát.... Tovább... | | | Madách Aladár 1908. júl. 26-án hunyt el Alsósztregován Madách Aladár költő, író, Madách Imre fia (szül. Csesztve, 1848. jan. 1.). Pozsonyban és Egerben volt joghallgató az 1860-as évek második felében, 1871-től alsósztregovai birtokukon gazdálkodott. Verseket írt, spiritualizmussal foglalkozott, édesapja hagyatékát gondozta. | | | Sellyei József 1909. jan. 1-jén szül. Vágsellyén Sellyei József (Miskovics) költő, író (megh. uo., 1941. márc. 6.). Nehéz körülmények között élt, 13 éves korától dolgoznia kellett, elbeszéléseit dokumentumértékük teszi ma is fontossá, legutóbb Mellnek szögezett bicska (2003) címmel jelent meg válogatás elbeszéléseiből Pozsonyban. | | | Betlen Oszkár 1909. szept. 13-án szül. Pozsonyban Betlen Oszkár történész, újságíró (megh. Bp., 1919. jan. 20.). Gyermekkorában Bp.-re került, szakmát tanult, bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába, bebörtönöztéjk, majd 1932-ben Pozsonyba toloncolták, ahol a szlovák munkásmozgalomhoz csatlakozott, s az itteni kommunista párt tagja lett, baloldali újságokat szerkesztett, 1939-ben koncentrációs táborba került, ahonnan 1945-ben szabadult, s visszatért Bp.-re. tért vissza újságírónak, párttörténésznek. | | | Arany A. László  1909. szet. 19-én szül. Betléren Arany A. László (Anzelm) nyelvész, néprajzkutató, fotográfus (megh. Rozsnyó, 1967. okt. 13.). Rozsnyón érettségizett, Pozsonyban végzett egyetemet, majd gimnáziumi tanár, később egyetemi előadó, ill. akadémiai kutató, a szlovák nyelvtudomány kontextusába is beilleszkedő nyelvész (Jozef Orlovskýval közösen ő írta az első szlovák nyelvű strukturalista grammatikát), a strukturalista nyelvtudomány egyik kiváló képviselője volt. A II. vh. éveiben bekapcsolódott a megkisebbedett Szlovákiában rekedt magyarság kulturális életébe is, néprajzi gyűjtőutakra járt, kis füzetet írt annak néprajzáról. A csehszlov. magyarság 1945–1948 közti üldözésének idején illegális szervezetet vezetett jogainak és érdekeinek képviseleté... Tovább... | | Névmutató: Orlovský, Jozef | | |
|
| Balogh Edgár 1910-ben került családjával Temesvárról Pozsonyba Balogh Edgár (Kessler, Temesvár, 1906. szept. 7. – Kolozsvár, 1996. jún. 19.) író, közíró, irodalomszervező. | | | Duka Zólyomi Norbert Kétéves korától, 1910-től élt Pozsonyban Duka Zólyomi Norbert (Esztergom, 1908. aug. 10. – Pozsony, 1989. szept. 21.) történész, orvos- és jogtörténész. Iskoláit Pozsonyban járta ki, itt végzett 1929-ben jogot, majd franciát és olaszt tanult (később zongora, majd akkordeon szakon is tanári oklevelet szerzett). A két vh. közti csehszlov., ill. a II. vh. alatt szlov. magy. közélet tevékeny szereplője, jelentős irodalomi és kisebbségjogi, ill. politológiai-társadalomtörténeti tanulmányok szerzője, szakmai és társadalmi szervezetek tisztségviselője. 1944–1945-ös szerepvállalásáért 1946-ban letartóztatták, elítélték. Szabadulása után 1949-től Nyitrabányán bányász, 1953-tól 1956-ig ugyanitt, majd Nagymegyeren, végül 1957–1969 között Pozsonyban ze... Tovább... | | | Kadosa Pál 1910-ben helyezték Pozsonyba mint banki alkalmazottat Kadosa Pál (Mohol, 1881. márc. 18. – ?) közgazdasági írót, s itt maradt a főhatalomváltás után is. Bekapcsolódott a Masaryk Akadémia munkájába, A Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap 1931. évi ir. és tudományos pályázatára ötezer koronás díjat ajánlott fel. | | | Páll Miklós Az 1900–1910-es évek fordulója tájától, gyermekkorától élt Pozsonyban Páll Miklós (Győr, 1901. dec. 14. – Pozsony, 1988. okt. 10.) író, költő, rádiójáték-szerző, szerkesztő. Íróként 1945 után elhallgatott, s már nem kapcsolódott be a II. vh. utáni csehszlov. magy. ir.-ba. | | | Pozsonyi Anna Az 1900–1910-es évek fordulóján, gyermekként került szüleivel Pozsonyba Pozsonyi Anna (Wildmoser Lajosné, Wimberger, W. Wimberger, W. Pozsonyi, Sármellék, 1901. márc. 31. – Budapest, 1992. dec. 16.) író, költő, újságíró. Gyermekkorában sokat tartózkodott a Csallóközben, Pozsonyban végzett kereskedelmi iskolát. 1945-től Bp.-en élt. Verseskötete, regénye, elbeszélése jelent meg. | | | Lőrincz Gyula (1910–1980) 1910. jan. 16-án szül. Diószegen Lőrincz Gyula festőművész, kommunista politikus, publicista, szerkesztő, L. Gály Olga férje (megh. Pozsony, 1980. dec. 14.). Képzőművészeti tanulmányai Pozsonyhoz, Komáromhoz, Bp.-hez kötik, 1936-tól Párizsban ösztöndíjas, 1939-től Bp.-en élt. 1946-ban tért haza Csehszlovákiába, Pozsonyba, ahol 1948–1954, valamint 1968–1975 között az Új Szó főszerkesztője, 1949–1968, ill. 1971–1980 között a Csemadok országos elnöke. Dunaszerdahelyen utcát neveztek el róla, az 1989-ig ugyanitt galéria viselte a nevét. Ifjú éveiről L. Gály Olga írt könyvet (Ördöglakat, 1990). | | | Gogolák Lajos 1910. március 18-án Pozsonyban szül. Gogolák Lajos történész, közíró, szerkesztő (megh. Bécs, 1987. szept. 22.). Bp.-en végzett jogot, majd itt lett egyetemi oktató, újságíró, 1956-tól Bécsben élt. A szlov.–magy. történelmi és kulturális kapcsolatok kutatója, a nemzetiségi kérdés tekintélyes szakértője volt. Főbb magy. nyelvű művei: Csehszlovákia (1935), Pánszlávizmus (1940). | | | Peéry Rezső  1910. márc. 27-én szül. Pozsonyban Peéry Rezső (Limbacher) esszéíró, közíró, kritikus (megh. Stuttgart, 1977. nov. 11.). A két vh. közti csehszlov. magy. és a II. vh. alatti szlov. magy. irodalom jelentős alakja volt, s 1945–1948 között egyike azoknak, akik a legtöbbet tették a jogfosztott csehszlov. magyarság sorsának enyhítéséért. 1946-tól Magyarországon, 1956-tól Ausztriában, majd Németországban élt, az emigráns magyar lapok és a nyugati magy. irodalom egyik vezető esszéírója, elemzője volt. Az 1990-es évek derekán a Kalligram Kiadó háromkötetes életmű-válogatásban adta ki műveit. | | | Jócsik Lajos 1910. máj. 4-én Érsekújvárban szül. Jócsik Lajos író, szociológus, politikus, közíró (megh. Bp., 1980. dec. 31.). Szülővárosában érettségizett, jogot Pozsonyban és Brünnben tanult. A két vh. közti csehszlov. magy. ifjúsági mozgalmak, ill. szellemi élet kiemelkedő képviselője. 1938 után Bp.-re költözött, 1945–1948 között országgyűlési képviselő, államtitkár, a jogfosztott csehszlov. magyarság ügyeinek magy. kormányzati képviseletét szolgáló kormánybiztos, kilenc hónapig a Magyar Áttelepítési Hivatal vezetője. 1949 után mezőgazdasági-közgazdasági-környezetvédelmi szakkérdésekkel foglalkozott. 1938-ban máig tanulságos városképet írt Érsekújvárról, s alapműveknek számítanak a csehszlov. magyarság életéhez, sorsához kapcsolódó könyvei (Iskola a ... Tovább... | | | Blaskovics József 1910. jún. 12-én szül. Imelyen Blaskovics József turkológus, nyelvész, műfordító (megh. Prága, 1990. júl. 6.). Komáromban érettségizett 1929-ben, Pozsonyban, ill. Szegeden végzett tanárképzőt, ezt követően Galántán, később, 1946 után Bazinban, Főréven tanított, közben Bp.-en, ill. Prágában elvégezte az orientalisztikát is. 1950-től Prágában hungarológia–turkológia szakos egyetemi tanár, a modern csah turkológia megalapozója, tankönyveket írt, török, tatár, kazah, azeri és bengáli szerzőket fordított csehre, magyarra, szlovákra. Lefordította nyelvünkre a magy. ősgeszta török változatát, a Tárih-i Üngürüszt, Rimaszombatra és Érsekújvárra, ill. ezek vidékére török történeti forrásokat tett közzé. Szülőfalujában emléktáblája van, és az ő nevét ... Tovább... | | | Varga Imre (1910–1990) 1910. szept. 13-án szül. Dunaszerdahelyen Varga Imre demográfiai, gazdasági és pedagógiai szakíró, történész (megh. Bp., 1990. jan. 6.). Komáromban érettségizett, Pozsonyban végzett jogot, majd a közművelődésben dolgozott, 1946-tól Bp.-en előbb tudományos intézeti, majd minisztériumi köztisztviselő. A két vh. között demográfiai, szociográfiai, gazdasági helyzetelemzéseket, később oktatáspolitikai áttekintéseket publikált, monográfiát írt a Csallóközről (Szülőföldem, Csallóköz, 1989). | | | Barsi Imre 1910. szept. 21-én Garamlökön szül. Barsi Imre (Bojsza) publicista, művészeti író (megh. Prága, 1996. jún. vége), az 1950–1960-as években pozsonyi magyar lapok szerkesztője, riportkönyvek szerzője volt | | | Mártonvölgyi László 1910. nov. 5-én szül. Turócszentmártonban Mártonvölgyi László (Martincsek) művelődéstörténész, kritikus (megh. Nyitra, 1984. nov. 11.). Tanulmányait Nyitrán, Pápán, Ipolyságon kezdte, Pozsonyban végzett jogot, majd Nyitrán nyitott ügyvédi irodát. Helytörténeti, művelődéstörténeti közleményeket írt, Dallos Istvánnal együtt létrehozta a nyitrai Híd egyesületet, 1939–1944 között szerkesztette a Magyar Albumot. a II. vh. évei alatt Fábry Zoltán nála helyezte letétbe a Palackposta kéziratát. | | | Balázs János, P. 1910. nov. 14-én szül. Pozsonyban P. Balázs János nyelvész (megh. Bp., 1990. jan. 1.): Gyakorlatilag Vízkeleten nőtt fel, Pozsonyban érettségizett, és itt szerzett magy.–latin szakos tanári képesítést is.. Ezután Érsekújvárra került tanítani, de 1947-ben áttelepítették Magyarországra, itt 1953-tól Bp.-en az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. Szótörténeti, nyelvtudományi értekezések szerzője, a kódexirodalom szakértője. | | | Czagány Iván 1911. márc. 28-én Zsolnán szül. Czagány Iván (Bóné András) műfordító, Hideghéty Erzsébet férje (megh. Pozsony, 1995. nov. 25.). Veszprémben, Komáromban járt középiskolába, Pozsonyban kereskedelmi akadémiát, Bp.-en közgazdaság szakon végzett, 1951-től Pozsonyban volt könyvkiadói szerkesztő. 20. sz.-i cseh és szlov. prózaírók többtucatnyi könyvét fordította magyarra. | | | Mohr Gedeon 1911. júl. 21-én szül. Kassán Mohr Gedeon író, ev. egyházi író, történész (megh. uo., 1974. nov. 23.). Kassán érettségizett, Pozsonyban ev. teológiát végzett, Klazányban, Kassán, Mengusfalván, Mateócon, Hosszúszón működött mint lelkész, az 1930-as évektől csehszlov. magy. lapokban publikált, kiadta prédikációit, ifjúsági, ill. történelmi regényet írt stb. | | | Szuchy M. Emil 1912. okt. 6-án szül. Csicsókán Szuchy M. Emil színházi és művészeti író, színműfordító, muzeológus, művelődésszervező (megh. Komárom, 2006. dec. 22.). Életének változatos – Eperjesen, Prágán, Varsón, Ungváron, Erdélyen keresztül vezető – első szakasza után 1956-tól újból Csehszlovákiában van: 1956–1959 között Pozsonyban, 1959-től 1969-ig Dunaszerdahelyen népművelő, ezután Komáromban élt, s nyugdíjazásáig, 1989-ig a Duna Menti Múzeum munkatársaaként. | | | Janics Kálmán 1912. dec. 29-én Vágkirályfán szül. Janics Kálmán történész, közíró (megh. 2003. aug. 20.). Pozsonyban érettségizett, s ugyanott szerzett orvosi diplomát 1937-ben, azóta Szlovákia különböző településein: Trencsénben, Komáromban, Nádszegen, 1946-tól 1978-ig Joslván dolgozott orvosként, majd miután politikai okból állásából elbocsátották, visszaköltözött szülőfalujába. A csehszlov. magyarság 1945–1948 közti üldöztetését feldolgozó, több kiadást megért A hontalanság évei első ízben ízben Nyugaton, Münchenben jelenhetett csak meg 1979-ben. Közíróként ugyancsak a csehszlov. magyarság helyzetével összefüggő kérdésekkel, illetve a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. 2006-ban szülőfalujában felavatták mellszobrát (Szabó László alkotását). | | | Dobai János 1913-ban Pozsonyban indult Dobai János (Szeged, 1888. ápr. 13. – Bp., 1954) szakíró, szerkesztő tanári pályája. 1928-ig élt itt, szerkesztette az Új Aurorát, dolgozott a Toldy Körben, 1911-ben Seneca jog- és állambölcselete címmel írt értekezést. | | Névmutató: Seneca, Lucius Annaeus | | |
|
| Faragó Ödön 1913–1916 között, majd 1918-tól Kassán működött Faragó Ödön színész, színig., színházi író (Dunaadony, 1876. júl. 21. – Bp., 1958. júl. 28.), s a városban maradt a Csehszlov. Közt. megalakulása után is, egészen 1926-ig. Pozsonyban színiiskola indításával próbálkozott. A csehszlov. magy. kisebbségi színészet megszervezője, dokumentumértékű színházi könyvek, emlékezések szerzője. | | | Vájlok Sándor 1913. nov. 17-én szül. Deákiban Vájlok Sándor irodalomkritikus, közíró (megh. Bp., 1991. dec. 31.). Komáromban érettségizett, Pozsonyban szlavisztikát végzett, s Prágában politikatudományokból diplomázott, majd Kassán kezdett tanítani 1939-ben, de 1940-tól már Bp.-en volt előbb miniszterelnökségi, majd külügyminisztériumi főhivatalnok, s mint ilyen, a párizsi béketárgyalások magy. küldöttségének is tagja lehetett. Később tisztviselő, majd – legfrissebben szerzett diplomájával – bányamérnök lett. A két vh. közti csehszlov. magy. ir. és művelődés tekintélyes kritikusa, elemzője volt, a II. vh. után a csehszlov. emigráciőó 1938–1941 közti londoni tevékenységéről írt egy kis füzetet. | | | Kovács Endre  1914-ben, hároméves korában került szüleivel Pozsonyba, s iskoláit is itt végezte Kovács Endre (Paks, 1911. máj. 19. – Bp., 1985. ápr. 18.) történész, író, irodalomkritikus. Az egyetem 1935. évi befejezése után Pozsonyban kezdett tanítani, 1938–1945 között Érsekújváron tanár, újságíró. Ezt követően szépíróként (versekkel, elbeszélésekkel, regényekkel) induló pályáját Bp.-en történészként teléjesítette ki (a magy.–szláv kapcsolatok és a nemzetiségi kérdés elismert kutatója volt). Emlékiratainak csehszlovákiai éveire vonatkozó első kötete (Korszakváltás) 1981-ben jelent meg, melynek a Petőfi Irodalmi Múzeumban letétbe helyezett második kötetét azonban végakarátban zárolta. | | | Nagy Jenő 1914. márc. 16-án szül. Pozsonyban Nagy Jenő rádiós újságíró, szerkesztő, riporter, Nagy Irén férje (megh. uo., 1992. szept. 8.). Komáromi érettségi után Prágában, Pozsonyban, Pécsett volt egyetemi hallgató, 1934-től rádiózott, különböző foglalkozásokat végigpróbált, 1951–1969 között rádiós szerkesztő, ill. riporter Pozsonyban, azután 1968-as szerepvállalásáért állásából elbocsátották, s csak 1989 után rehabilitálták. Emlékezései halála évében jelentek meg Emberek és élmények címmel.. | | | Szütsy Lóránt 1914. jún. 26-án szül. Pozsonyban Szütsy Lóránt vadászíró (megh. Nagytapolcsány, 1991. aug.). Tanulmányait szülővárosában és Prágában végezte, majd Pozsonyban, később Nagytapolcsányban tanított, szlov.–német, német–szlov. vadászati szótárt jelentetett meg, magyarul vadászemlékeit adta ki (Boldog vadászévek, 1980). | | | Ölvedi János 1914. júl. 20-án szül. Érsekújváron Ölvedi János történész, publicista (megh. München, 1983. ápr. 20.). Iskoláit szülővárosában kezdte, Pozsonyban, majd Bp.-en folytatta, ahol a Magyar Szemle munkatársa lett. Összeállításában jelent meg 1939-ben A visszatért Felvidék adattára. 1945-ben emigrált, a Szabad Európa Rádió munkatársa volt Münchenben, Napfogyatkozás (1984) c. könyvét a csehszlov. magyarság sorsproblémáinak, ill. helyzetének szentelte. | | | Gyurcsó István  1915. jan. 27-én Garamkövesden szül. Gyurcsó István költő, újságíró, közösségszervező. Az 1950-es években fontos riportokat írt, versei egyebek közt a csehszlovákiai magyarság II. vh. utáni sorsát, lélekállapotát tükrözik. Szinte megalakulásától a Csemadok KB munkatársa volt Pozsonyban, nyugdíjazása után Dunaszerdahelyen élt, s itt is halt meg 1984. márc. 16-án. Halálát követően hamvai hazakerültek szülőfalujába, ahol 1995-től gondosan ápolják emlékét. A faluban mellszobrot állítottak neki, s minden évben Gyurcsó István Napot rendeznek. Dunaszerdahelyen Gyurcsó István Alapítvány működik, s egy, a nevét viselő könyvsorozat jelenik meg Gyurcsó István Alapítvány Füzetek és Könyvek címmel. Legutóbbi is Dunaszerdahelyen jelent meg versválogatása... Tovább... | | | Verseghy Erzsébet 1915. márc. 12-én szül. Kürtön Verseghy Erzsébet (Kopasz Elemérné) költő, Kopasz Csilla anyja (megh. Érsekújvár, 2000. szept. 14.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban végezte, az 1950-es évek második felétől publikált, kizárólag gyermekverseket írt. | | | Kemény G. Gábor 1915. jún. 2-án szül. Kassán Kemény G. Gábor történész, irodalomtörténész (megh. Bp., 1981. nov. 8.). Szülővárosában érettségizett, Bp.-en szerzett magy.–francia–történelem szakos tanári oklevelet, majd Szegeden, ill. a magyar fővárosban mint működött kutató, szerkesztő, bibliográfus. Nevéhez fűződik az első csehszlov. magy. ir.történet megírása (Így tűnt el egy gondolat, 1940). Később a magyarországi nemzetiségi kérdés elismert kutatója lett, Kapcsolatok vonzásában c. tanulmánykötete 1977-ben Pozsonyban jelent meg. | | | Helységnévmutató: Budapest (Mo.) | Szeged (Mo.) Pozsony (Bratislava, Szl.) | Kassa-Košice | |
|
| Angyal Endre  1915. szept. 25-én szül. Pozsonyban Angyal Endre irodalomtörténész (megh. Pécs, 1976. márc. 28.). Az egyetemet Bp.-en végezte, a barokk színjátszás, az udvari kultúra; ill. a kelet-európai reneszánsz és barokk művelődéstörténet, valamint a magy.–szláv kulturális kapcsolatok nemzetközileg elismert kutatója. | | | Magyar Ferenc 1916. jan. 11-án szül. Ipolygalsán Magyar Ferenc író, újságíró, szerkesztő. Pozsonyban végzett pedagógiát, 1936–1937-ben szerkesztette a kassai Új Életet, részt vett a katolikus ifjúsági mozgalmakban, 1945-től Magyarországon él. | | | Csonka Ferenc 1916. ápr. 2-án szül. Garamkövesden Csonka Ferenc irodalomtörténész, műfordító (megh. Bp., 2000). Pozsonyban érettségizett, majd Bp.-en tett szert magy.–latin szakos egyetemi végzettségre. Főleg a humanizmus korával foglalkozott, Bocatiust, Erasmust fordított magyarra. | | | Wojatsek Károly 1916. szept. 29-én szül. Udvardon Wojatsek Károly (Wojatsek, Charles) nyelvész, történész (megh. Victoria, 2008. jan. 7.). Egyetemi tanulmányait Brünnben, Pozsonyban, Debrecenben végezte, majd középiskolákban tanított. 1948-ban Svájcba, majd Kanadába ment, kanadai és amerikai egyetemek oktatója volt. Magy., angol, francia nyelvű tanulmányokat, könyveket írt a Rákóczi-szabadságharc irodalmáról, Madách Imréről, Arany Jánosról, a klasszikus magy. ir. hatásáról a szomszéd népek irodalmára, angol nyelvű könyvben elemzi a csehszlov. magyarság sorsát Trianontól a bécsi döntésig (1981). | | | Hubik István 1916. nov. 9-én Garamkövesden szül. Hubik István műfordító (megh. Pozsony, 1994. júl. 7.). 1944-ben Pécsen szerzett jogi doktorátust, 1950-től Pozsonyban élt, csehszlovákiai magyar könyvkiadók szerkesztője volt. Jelentős műfordítói életművet hagyott maga után, a cseh és a szlovák irodalom legjobb alkotásait – mintegy hetven könyvet – fordította le magyarra. Szülőfalujában emléktábla őrzi a nevét. | | | Sima Ferenc 1917. márc. 28-án szül. Alsócsitáron Sima Ferenc nyelvész, szótáríró (megh. Pozsony, 2005. ápr. 24.). Elemi iskolába Nyitrán járt, a gimnáziumot Znióváralján kezdte, Pozsonyban fejezte be, itt szerzett szlov.–magy. szakos tanári oklevelet is (1944-ben), 1947-től előbb tisztviselő, majd kiadói szerkesztő volt, végül 1953-tól nyugdíjazásáig Pozsonyban egy. adjunktus volt. Főleg fonetikával, fonológiával, magy. és finnugor nyelvtörténettel, dialektikával, lexikológiával foglalkozott. | | | Komjáthy István 1917. márc. 30-án szül. Ekelen Komjáthy István író, műfordító (megh. Bp., 1963. dec. 20.). Iskoláit szülővárosában kezdte, egyetemi tanulmányait Pozsonyban, ill. Debrecenben végezte. Ezt követően Debrecenben tanított, majd 1951-től Bp.-en volt könyvkiadói szerkesztő. Közismertek ifjúsági könyvei, történelmi regényei, különösen magyar és hun mondafeldolgozásai népszerűek. | | | Kolmár József 1917. jún. 22-én Pozsonyban hunyt el Kolmár József költő, író, hírlapíró (szül. Magyaródpuszta, 1820. ápr. 3.). Mint az Országgyűlési Tudósítások másolója, részt vett az 1843–1844. évi pozsonyi országgyűlésen, itt kötött barátságot 1843 júlusában Petőfi Sándorral. 1845-től Pesten újságíró, majd 1849 utrán különböző magyarországi városokban tanár, 1861-től Pozsonyban. Verseket, epigrammákat, tankönyveket, ifjúsági műveket írt. Életútjáról, ill. Petőfivel való kapcsolatáról Kolmár és Petőfi címmel 1934-ben kis könyvecske jelent meg Pozsonyban | | | Helységnévmutató: Magyaródpuszta (Mo.) | Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Turczel Lajos  1917. szept. 2-án Ipolyszalkán szül. Turczel Lajos irodalomtörténész, kritikus, művelődéstörténész (megh. Érsekújvár, 2007. szept. 26.). Iskoláit szülőfalujában, ill. Ipolyságon kezdte, Érsekújvárban érettségizett, Bp.-en végzett jogot 1942-ben. 1951-től Komáromban gimnáziumi tanár, majd igazgató, 1954-ben Pozsonyban tanári oklelevet szerzett, ettől kezdve ugyanitt főiskolai, majd egyetemi tanár (egy időben tanszékvezető). A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom egyik legnagyobb hatású kritikusa és irodalom-, ill. művelődéstörténésze, a magyar irodalom- és művelődéstörténet-írást számos eredménnyel, korszakmonográfiával, forrásfeltárással, dokumentumközléssel gazdagította. Legfontosabb műve a Két kor mezsgyéjén (1967) c. az 1918–1938 kö... Tovább... | | | Lóska Lajos 1917. szept. 28-án Kassán szül. Lóska Lajos író ( megh. Losonc, 1987. jan. 16.). Losonci, bp.-i, pécsi, pozsonyi tanulmányok után 1953-tól Füleken tanított, regényei jelentek meg. | | | Király Péter 1917. nov. 22-én szül. Málcán Király Péter nyelvész. 1941-ben szerzett tanári oklevelet Pozsonyban, itt kezdett tanítani, 1945-től Bp.-en él, a 20. sz.-i magyarországi szlavisztika jeles képviselője. | | | Rácz Olivér  1918. jan. 21-én szül. Kassán Rácz Olivér író, költő, műfordító, politikus (megh. uo., 1997. júl. 4.). Kassán kezdett iskolába járni, 1941-ben Szegeden tanítóképzőt, 1955-ben Pozsonyban tanárképzőt végzett, 1953–1969 között gimnáziumi tanár, ill. igazgató Kassán, 1969-től iskolaügyi, 1974-től művelődésügyi miniszterhelyettes Pozsonyban. A II. vh. utáni csehszlov. magy. ir. pályája ellentmondásosságában is fontos alkotója. Megtudtam, hogy élsz c. regénye (1963), valamint Álom Tivadar hadparancsa (1975) c. elbeszéléskötete a csehszlov. magy. próza megújulásának jelentős állomásai. Szülővárosában a Márai Sándor Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola falán 2004-ben leplezték le emléktábláját (Lukács János alkotását). Születésének 90. évfordul... Tovább... | | Névmutató: Lukács János | | |
|
| Ordódy Katalin  1918. febr. 22-én szül. Léván Ordódy Katalin író, költő (megh. Pozsony, 2000. jún. 17.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. fontos elbeszélője volt az 1950–1970-es években. Szülővárosában, ill. Zselizen járt iskolába, 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett, évekig volt háztartásbeli, 1953-tól könyvterjesztő, 1964-től újságíró Pozsonyban. Pályája verses mesével indult, legjobb művei a női identitáskeresés regényei (Az idegen, 1968, A keskenyebb út, 1971, Kerekes kút, 1989), történelmi regényt, sci-fit, útirajzot is írt. | | | Turi András 1918. márc. 9-én szül. Pozsonyban Turi András (Turi Turgonyi) író (megh. Bp., 2002. jan.), az 1930-as évek végén Bp.-en indult, számottevő újságírói, szerkesztői munkássága mellett több regényt, elbeszéléskötetet, hangjátékot, filmforgatókönyvet írt. | | | Vigh Károly  1918. jún. 28-án Losoncon szül. Vigh Károly történész. Szülővárosában érettségizett, az egyetemet Pozsonyban kezdte, s 1942-ben Bp.-en fejezte be. Ettől kezdve a magy. fővárosban él. Könyvet írt Bajcsy-Zsilinszky Endréről, Teleki Pálról, de foglalkozik a szlov. magyarság sorskérdéseivel is (A szlovákiai magyarság sorsa, 1992). | | Névmutató: Bajcsy-Zsilinszky Endre | Teleki Pál | | |
|
| Szőnyi Endre  1919-ben jött Pozsonyba és nyitott tervezőirodát Szőnyi Endre (Zapletal, Jászberény, 1885. okt. 13. – Pozsony, 1968. aug. 23.) műépítész, művészeti író, szerkesztő. Monoron, Bp.-en, majd Pozsonyban tanult, ezt követően Zürichben, valamint Párizsban volt tanulmányúton. 1914-ben visszatért Magyarországra, az I. vh. után Pozsonyban telepedett le. A két vh. között Forum címmel magy.–német–szlov. nyelvű művészeti folyóiratot szerkesztett Pozsonyban, Pozsonytól Kassáig c., csupán 1995-ben megjelent könyvében a mai Szlovákia területére eső vidékek 1848–1918 közti építészettörténetét tekintette át. | | | Hervay Ferenc Levente 1919. jan. 7-én Pozsonyban szül. Hervay Ferenc Levente egyháztörténész, bibliográfus, cisztercita szerzetes. 1944-ben végzett Bp.-en történelem–földrajz szakon. | | | Szíjjártó Jenő 1919. júl. 17-én szül. Gölnicbányán Szíjjártó Jenő zeneszerző, karnagy, népdalgyűjtő, szakíró (megh. Pozsony, 1986. júl. 28.), a II. vh. utáni csehszlov. magy. zenei élet jelentős személyisége. 1941-től Pozsonyban, Bp.-en tanult zenét, zeneszerzést. 1945-ben visszatért Szlovákiába, 1948–1951 között karmesteri szakon folytatta tanulmányait Pozsonyban, majd zenei rendező a rádióban, karmester, művészeti vezető, továbbá a Csemadok, ill. a Népművelési Intézet munkatársa, végül, 1955-től, ismét zenei rendező. Közben népdalt gyűjtött, zenét szerzett, kórusokat vezetett. Zeneszerzői életművében jelentős hely illeti meg a magyar költők verseire írt énekkari műveit. Sírja a pozsonypüspöki temetőben található. Emlékének ápolására Szíjjártó Jenő Művés... Tovább... | | | Antal Sándor  1920-ban került a Tanácsköztársaság emigránsaként Pozsonyba s lett itteni magy. lapok szerkesztője, pl. a Nemzeti Kisebbségeké Antal Sándor (Adler, Nagyvárad, 1882. nov. 28. – koncentrációs tábor, 1944) költő, író, színműíró, műfordító, szobrász, éremművész, az Ady Endrééket 1908-ban elindító A Holnap antológia előszóírója. Elbeszéléseinél, regényeinél jelentősebbek a versei, különösen a ma is értékelhető Garabonciás ének (1925) c. kötetéből, Strindberget, Selma Lagerlöföt fordítötzt. | | Névmutató: Ady Endre | Strindberg, August | Lagerlöf, Selma | | |
|
| Petrőci Bálint  Az 1920-as évek második felében került gyermekként szüleivel Sőregre Petrőci Bálint (Popoff Cvetanov Borisz, Kolozsvár, 1924. szept. 1. – Pozsony, 2002. jan. 31.) író, újságíró. Elemi iskolába Sőregen, gimnáziumba Szegeden, ill. Losoncon járt, pozsonyi egyetemi tanulmnányait nem fejezte be. 1949-től újságíró volt Pozsonyban, regényeket, elbeszéléseket írt. | | | Fogarassy László 1920. jan. 1-jén Pozsonyban szül Fogarassy László történész, s szülővárosában hunyt el 1994. szept. 1-jén. Munkáiban főleg az 1918–1919-es magyarországi forradalmakkal foglalkozott, könyvet írt a csehszlov. magy. cserkészmozgalom 1919–1939 közötti történetéről. | | | Lehocky Teréz  1920. febr. 24-én szül. Pozsonyban Lehocky Teréz (Viezler) író. Szülővárosában érettségizett, Kolozsvárott klasszika-filológiát kezdett, ám 1945–1950 között végül jogot végzett Pozsonyban. Ezután egyetemi előadó, majd törvényszéki bíró ugyanitt, 1961–1970 között az SZTA Jogtudományi Intézetének munkatársa, amikor is 1968-as szereplése miatt állásából kitették, s a későbbiekben csak vállalati jogászként működhetett. Elbeszéléskötetek, jogi szaktanulmányok szerzője. | | | Zala József 1920. ápr. 10-én szül. Kislúcson Zala József költő, műfordító (megh. Pozsony, 1993. aug. 20.). Az 1950–1960-as években jelentek meg versei, 1963-tól az Új Szót szerkesztette Pozsonyban. | | | Kázmér Ernő 1920 májusában Pozsonyban telepedett le a Magyar Tanácsköztársaság emigránsaként Kázmér Ernő (1911-ig Klein, Máramarossziget, 1892. opkt. 5. – Pancsova, 1841. jún., más adat szerint: Belgrád, 1941. ápr.) kritikus, újságíró, ahonnan 1932-ben Jugoszláviába költözött. Szlov. és szlov. magy. lapok munkatársa volt, kapcsolatot tartott A Héttel és a Nyugattal is. Szlovákiai évei alatt a magy.–szlov., jugoszláviai évei alatt a magy.–délszláv ir. és kulturális kapcsolatok munkása volt. | | | Helységnévmutató: Máramarossziget (ma: Sighetu Marmąteji, R.) | Pancsova (Pančevo, Sze.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Cséplő Ferenc 1920. okt. 4-én szül. Rétén Cséplő Ferenc (Csúzi, Csúzi Cs.) író. Szencen, Pozsonyban tanult, Érsekújvárban, Trencsénben, Pozsonyban volt közgazdász, 1942-től publikál, könyvei – melyek közt van helytörténet, regény és elbeszéléskötet – az 1990-es évektől látnak napvilágot. | | | Gyönyör József 1920. okt. 25-én szül. Szalatnyán Gyönyör József politológus, jogtörténész, közíró (megh. Ipolyság, 2003. jan. 13.). Ipolyságon érettségizett, Bp.-en tanult jogot, 1969-től Pozsonyban működött. A II. vh. utáni csehszlov. magy. tudományosság kiemelkedő személyisége, legfőbb vizsgálódási területe a csehszlov. magyarság államjogi helyzete, valamint a kétnyelvűség, a nyelvhasználat kérdései stb. Alapvető műve az Államalkotó nemzetiségek (1989), további fontos publikációi: Határok születtek (1992), Közel a jog asztalához (1992), Terhes örökség (1994) stb. | | | Gály Olga, L. 1921. febr. 10-én Losoncon született L. Gály Olga (Lőrincz Gyuláné, Pócz) költő, műfordító, Lőrincz Gyula felesége. 1947-től Pozsonyban él, különböző szerkesztőségekben dolgozott. Verseskötetein kívül Ördöglakat (1990) címmel Lőrincz Gyuláról írt könyvet, 2004-ben regénye jelent meg (Néma madár). Főleg szlovák prózaírókat fordított magyarra. | | Névmutató: Lőrincz Gyula | | |
|
| Koller Gyula 1924. ápr. 1-jén szül. Pozsonypüspökin Koller Gyula (Kellő Gyula) egyházi író, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. katolikus egyház jelentős személyisége, szervezője. Iskoláit szülővárosában, ill. Pozsonyban, Komáromban, Esztergomban végezte, 1946-ban szentelték pappá Pozsonyban. Különböző beosztásokban számos helyen teljesített szolgálatot, 1950–2000 között Melleken, Vágkirályfán, Somorján, Vajkán, Boldogfán plébános. A rendszerváltás után katolikus egyházi könyvkiadót (Glória) hozott létre, 1990–2000 között a Remény c. szlov. magy. katolikus hetilap főszerkesztője volt. Hittan- és imakönyveket írt és fordított, megjelentek igemagyarázatai, életrajzai (Magvetők életútja, 2002). | | | Tóth Tibor 1921. máj. 29-én szül. Pozsonyban Tóth Tibor műfordító, kritikus, publicista, író, irodalomszervező (megh. uo., 1964. máj. 31.). Szülővárosában tanult, egyetemi tanulmányait azonban az újságírás kedvéért megszakította, az 1940-es években sajtóirodai fordító. A csehszlov. magy. szellemi-ir. életben az 1950-es évek elejétől vett részt, irodalom- és színikritikái művelt, érzékeny elemzőt mutatnak. A 20. sz.-i cseh és szlov. ir. legjelentősebb magy. fordítóinak egyike, Pozsonyi nyár c. ifjúsági regénye 1970-ben jelent meg. | | | Moyzes Ilona 1921. okt. 27-én szül. Deresken Moyzes Ilona költő, író (megh. Kanada, 2007). Deresken, majd Rimaszombatban járt iskolába, hivatalnok lett, 1959-ig Osztraván, 1989-ig Pozsonyban élt, majd Kanadába költözött. Verseskönyve, elbeszélés- és gyermekkönyvei jelentek meg. | | | Bihari Mihály 1922-től az 1940-es évek elejéig Pozsonyban élt a bécsi emigrációjából ide települő Bihari Mihály (Nagyvárad, 1892. febr. 25. – Budapest, 1969. ápr. 9.) író, drámaíró, rádiójáték-szerző, újságíró, különböző csehszlov. magy. lapok munkatársa. A II. vh. idején visszament Bp.-re, ahol 1945 után is újságíróként tartotta el magát. | | | Helységnévmutató: Bécs (Wien, A.) Nagyvárad (ma: Oradea, Ro.) | Budapest (Mo.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Putz Éva 1922-ben szül. Pozsonyban Putz Éva nyelvész, néprajzkutató (megh. uo., 1943). Tanulmányait szülővárosában végezte, egyetemistaként – Arany A. László ösztönzésére – néprajzi és nyelvészeti gyűjtőmunkába fogott a Zoboralján, A koloni lagzi (1944, 1989) c. munkája a magy. néprajztudomány értéke. | | | Farkas Jenő 1922. jan. 18-án Szencen szül. Farkas Jenő költő, műfordító (megh. Szenc, 1979. szept. 18.). Pozsonyban érettségizett, Esztergomban végzett teológiát, Pozsony, Csicsó, Kiskeszi, Bajta, Nagymegyer, Albár kat. papja volt, irodalmárként az 1950–1960-as években volt tevékeny vers- és versfordításkötetei ekkor jelentek meg. | | | Fügedi Elek 1922. máj. 7-én Komáromban szül. Fügedi Elek műfordító. 1949-től Pozsonyban élt, főleg szlovák és cseh költőket fordított magyarra. | | | Bertók Imre 1922. aug. 30-án szül. Kéménden Bertók Imre tankönyvíró, nyelvész, pedagógiai szakíró. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet 1956-ban. Ezt követően Kéménd, Párkány, Vágsellye, Komárom voltak működésének állomásai, míg végül 1965-ben Pozsonyba került előbb tanfelügyelőnek, később pedagógiai intézeti, majd szakkiadói vezető lett, kutatóként, szakíróként főleg a nyelvoktatás módszertanával, ill. különböző nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott | | | Mayer Judit  1923. júl. 14-én szül. Pozsonyban, s itt él Mayer Judit műfordító, nyelvművelő, szerkesztő, Mayer Imre lánya, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. nyelvművelés és műfordítás jelentős személyisége. Tanulmányait szülővárosában végezte, 1960-ban szerzett magy. szakos tanári képesítést, majd néhány éves hivatalnokoskodás után a csehszlov. magy. könyvkiadásban dolgozott 1954-től 1986-os nyugdíjba meneteléig. Nyelvművelő könyvei jelentek meg, s többtucatnyi műfordításkötete a cseh és a szlov. ir.-ból. | | | Csémy Lajos László 1923. júl. 15-én szül. Alsógelléren Csémy Lajos László ref. egyháztörténész, Csémy Tamás apja. A komáromi bencéseknél érettségizett 1942-ben, majd Pápán, Pozsonyban és Prágában folytatott teológiai tanulmányokat, ezt követően lelkipásztor Kassán, Ekelen, 1954-től egyetemi tanár Prágában. Megírta a szlovákiai ref. egyház történetét, Ján Hellerrel készített munkája az ószövetségi héber szóanyag összefoglalása görög, latin, angol, német, cseh és magyar megfelelőikkel együtt, az 1960-as években 1200 héber szót tartalmazó egyetemi jegyzete jelent meg, több ref. egyháztörténeti mű kiadásánál közreműködött. Nyolcvanadik születésnapjára tisztelői, tanítványai emlékkönyvvel köszöntötték 2003-ban. | | | Niederhauser Emil 1923. nov. 16-án szül. Pozsonyban Niederhauser Emil történész. Szülővárosában érettségizett, 1942-ben ugyanitt kezdett egyetemi tanulmányait 1948-ban Bp.-en fejezte be, azóta itt él, Közép-, ill. Kelet-Európa történelmének kutatója. | | | Stelczer Endre 1913. dec. 17-én Pozsonyban szül. Stelczer Endre költő (megh. uo., 1945. ápr. 6.). Iskoláit szülővárosában végezte, 1942-ben érettségizett, ugyanezen évben Kövesdi Szabó Lászlóval és Hentz Zoltánnal közös versesfüzetük jelent meg. Szovjet tüzérségi támadás áldozata lett. Posztumusz verseskötete: Üzentek értem (1993). | | Névmutató: Kövesdi Szabó László | Hentz Zoltán | | |
|
| Holbay László 1923. dec. 30-án szül. Érsekújvárban Holbay (Hlavicska) László költő, író. Pozsonyban végzett szlov.–testnevelés szakon. Első irodalmi próbálkozásait 1947-ben gépiratos formában gyűjtötte egybe, az 1990-es években verses-, ill. novelláskötete jelent meg. Szülővárosában él. | | | Mózsi Ferenc 1924. máj. 3-án szül. Pozsonyban Mózsi Ferenc pedagógiai szakíró, zeneesztéta, zenepedagógus, tankönyvíró. Érsekújvárban érettségizett, majd zene–képzőművészet, ill. magy.–történelem szakos végzettséget szerzett Pozsonyban. Komáromban pedagógiai iskolai tanár, Pozsonyban előbb minisztériumi főhivatalnok, majd tanszékvezető egyetemi tanár volt. Tankönyvek, módszertani kiadványok és segédkönyvek szerzője, összeállítója, főleg az irodalmi és művészeti nevelés, valamint az anyanyelvi oktatás, ill. a kétnyelvűség kérdéseivel foglalkozott. | | | Komáromi Ressl János 1924. júl. 13-án Komáromban szül. Komáromi Ressl János író (megh. uo., 1962. jan. 3.). Szülővárosában érettségizett, Bp.-en járt egyetemre, Pozsonyban kezdett tanítani, de súlyos betegsége miatt hazatért Komáromba. Posztumusz regénye a Ráckerti orgonák (1971, 2006). | | | Kovács István, Gömöri 1924. szept. 12-én szül. Sajógömörön Gömöri Kovács István költő. Iskoláit szülőhelyén, Tornalján, Rozsnyón végezte, Miskolcon tett kereskedelmi érettségit 1945-ben, ezután téglagyári könyvelő volt 1953-ig. A pozsonyi Pedagógiai Főiskola történelem–földrajz szakosaként 1957-ben szerzett diplomát. 1953-től szülőhelyén tanított. Újságcikkeket, helytörténetet, verseket, gyermekverseket írt. | | | Décsy Gyula 1925. márc. 19-én Negyeden szül. Décsy Gyula nyelvész (megh. Bloomington, 1994). Tanulmányait Pozsonyban, majd Bp.-en végezte, itt maradt 1956-ig, amikor Nyugatra ment, 1971-ig németországi egyetemek tanára, kutatója, 1977-től Amerikában az Indiana Egyetem munkatársa volt, számos nyelvészeti kiadványt és sorozatot gondozott, német és angol nyelvű tanulmányköteteket, monográfiákat jelentetett meg a magyar, az uráli–finnugor és szamojéd nyelvek, az általános nyelvészet, valamint a szláv nyelvek köréből. | | | Kövesdi László 1925. szept. 8-án szül. Pozsonyban Kövesdi László (Szabó László, Garamkövesdi Szabó, G. Szabó) költő, újságíró (megh. Bp., 1988). A pozsonyi magyar gimnáziumban érttségizett, húszéves korára már két önálló verseskötete is volt, ekkor a csehszlov. magyarság üldözése következtében Magyarországra került, ahol költői pályája – jóllehet itt is adott ki versesköteteket – megfeneklett. | | | Szénássy Zoltán 1925. okt. 10-án szül. Komáromban Szénássy Zoltán irodalom-, művelődés- és helytörténész, Komárom történetének, híres személyiségei életművének legalaposabb 20. sz.-i kutatója, számos tanulmánykötet, monográfia szerzője, szöveg- és dokumentumgyűjtemények összeállítója. Pápán érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári oklevelet, ezt követően nyugdíjazásáig gimnáziumi tanár volt szülővárosában, jelenleg is itt él. | | | Bábi Tibor 1925. okt. 30-án szül. Bábon Bábi Tibor (Poczkody) költő, publicista, kritikus, műfordító (megh. Pozsony, 1978. jún. 23.). Tanulmányait szülőfalujában és Vágtornócon kezdte, gimnáziumba Érsekújvárban, ill. Bp.-en járt, majd 1949 utáni főiskolai tanulmányait megszakítva újságíró, ill. szerkesztő lett pozsonyi magy. lapoknál (közben, az 1950-es évek első felében rövid ideig Komáromban színházi dramaturg, Szepsiben könyvesbolti eladó volt). A II. vh. utáni csehszlov. magy. ir. egyik számottevő indulása az övé, a csehszlov. magy. költőszet fontos darabjait és köteteit írta meg az 1950–1960-as években, később költőként elhallgatott s publicisztikai köteteket tett közzé. | | | Urbán Sándor  1925. dec. 3-án Zalabán szül. Urbán Sándor író, szakíró (megh. Zseliz, 2002. márc. 3.). Gyermekkorát családjával Calgaryban töltötte, ahonnan 1934-ben tértek haza. Pozsonyban kezdett gimnáziumba járni, Nyitrán érettségizett 1946-ban. Koncepciós perben – kémkedés vádjával – börtönbe zárták, kényszermunkára ítélték. Szabadulása után különböző hivatalokat látott el, Zselizen élt, kaktuszokról írt szakkönyve eddig csak szlovákul, ill., több kiadásban is, oroszul jelent meg. Fölparcellázott égbolt c. önéletrajzi regényében az 1950-es évek légkörét és kényszermunkatáborainak világát rajzolta meg. | | | Ébert Tibor 1926. okt. 14-én szül. Pozsonyban Ébert Tibor költő, író, drámaíró. Szülővárosában érettségizett, s itt kezdte el az egyetemet is, ám 1945-ben a csehszlov. nagy.-ok üldözése elől Bp.-re ment, ahol előbb zeneművészeti főiskolát végzett, majd filozófia–esztétika szakon is diplomázott. Számos verses- és kisprózakötete jelent meg, több könyvét, versét, színművét pozsonyi élményei, témái táplálják. | | | Csanda Sándor 1927. aug. 3-án szül. Kisújfalun Csanda Sándor irodalomtörténész, irodalomkritikus, Csanda Gábor apja (megh. Pozsony, 1989. júl. 10.). Tanulmányait szülőfalujában, Érsekújvárban, ill. Bp.-en kezdte, Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári képesítést 1952-ben, ettől kezdve főiskolai, ill. egyetemi tanár volt Pozsonyban, Nyitrán (mindkét helyen tanszékvezető is volt). A szlov.–magy. irodalmi kapcsolatok feltárásban, a kuruc költészet, valamint a Balassi-életmű vizsgálatában, továbbá Turczel Lajos mellett a két vh. közti csehszlov. magy. ir. hagyományok kutatásában és közzétételében szerzett nagy érdemeket. Számos tanulmánykötet, monográfia, tankönyv szerzője, hagyományközlő irodalmi gyűjtemények összeállítója. | | | Párkány Antal 1927. szept. 16-án szül. Galántán Párkány Antal tankönyvíró, irodalomtörténész (megh. Szenc, 2008. nov. 1.). Érsekújvárban, majd Bp.-en tanult, 1956-ban Pozsonyban szerzett levelező tagozaton magy.–történelem szakos oklevelet. 1951-től Hidaskürtön, 1953-tól Galántán, 1958-tól Szencen, 1961-től Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen tanított. Sas Andorról írt monográfiát, tankönyvszerzőként és fordítóként is ismert.. | | | Tolvaj Bertalan  1927. nov. 26-án Kistárkányban szül. Tolvaj Bertalan irodalomkritikus, pedagógiai szakíró, tankönyvíró, művelődésszervező (megh. Királyhelmec, 1975. jan. 25.).Kistárkányi, királyhelmeci, sárospataki iskolák után Pozsonyban szerzett magy.–orosz szakos tanári oklevelet, 1953-tól Királyhelmecen tanított. 2007-ben Királyhelmecen dombormű-emléktáblát kapott. | | | Krammer Jenő 1928-ban jött tanárnak Érsekújvárba Krammer Jenő (Kismarton, 1900. jún. 16. – Martonvásár, 1973. jan. 21.) pedagógus, szakíró, szociálpszichológus, irodalomtörténész, a két vh. közti csehszlov. magyarság kiemelkedő pedagógus személyisége, irodalomkritikusa. Pozsonyban érettségizett, majd berlini, prágai, bp.-i egyetemi évek után német–francia szakos tanári oklevelet szerzett. Ezután Pozsonyban, Lőcsén, Aranyosmaróton, 1928-tól Érsekújvárban tanított, s bár 1939-ben Szegedre helyezték, rövidesen visszakerült Érsekújvárba. Rokonszenvezett a Sarló-mozgalommal, nagy írókkal tartott kapcsolatot (Romain Rolland-nal, Karel Čapekkel, Móricz Zsigmonddal). Érsekújváron írta – itteni pedagógusi tapasztalatai alapján – maradandó könyvét, A szlovensz... Tovább... | | Névmutató: Rolland, Romain | Čapek, Karel | Móricz Zsigmond | Horváth, Ödön von | | |
|
| Paál Ferenc 1928-tól A Reggel munkatársa Pozsonyban Paál Ferenc (Győr, 1904. júl. 20. – Bp., 1969. júl. 11.) író, történész, publicista. A bécsi döntés után visszament Magyarországra, 1944-ben Mauthausenbe hurcolták, 1945-től bp.-i lapok vezető munkatársa, ill. főszerkesztője volt. | | | Sági Tóth Tibor 1928. márc. 27-én Léván szül. Sági Tóth Tibor (Tóth Tibor) műfordító, pedagógiai szakíró. Iskoláit szülővárosában és Ipolyságon kezdte, Kassán tanítói, Besztercebányán, ill. Pozsonyban tanári képesítést szerzett, 1953-tól az ipolysági magy. gimnáziumban tanított, szlovák irodalmat fordított magyarra. | | | Ág Tibor  1928. ápr. 13-án szül. Pozsonyban Ág Tibor (Obenau) népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Iskoláit szülővárosában járta ki, itt szerzett egyetemi diplomát is, majd népművészeti együttesekbe dolgozik, később a Csemadok Központi Bizottságán, ezt követően pedig Dunaszerdahelyen működik népzenei szakelőadóként. A II. vh. utáni (cseh)szlovákiai magyar népzenegyűjtés, zenei élet, ill. kórusmozgalom egyik legjelentősebb személyisége, aki szakíróként is sokat tett a népzenei hagyományok éltetése és a zenekultúra kiterjesztése, gazdagítása érdekében. Az általa gyűjtött dallamokat,. népdalokat, balladákat számos kötetben, gyűjteményben tette közzé. Nagymegyeren él. | | | Vadkerty Katalin  1928. ápr. 21-én szül. Érsekújvárban, s jelenleg is ott él Vadkerty Katalin történész. Kisvárdán érettségizett 1946-ban, Pozsonyban végzett történelem szakon 1955-ben. 1953-tól főiskolai oktató, majd 1987-ig a történettudományi intézet tudományos munkatársa volt ugyanitt. 1989-ig az 1848–1918 közti hét évtized gazdaság-, ill. mezőgazdaságtörténetével foglalkozott, a rendszerváltást követően a csehszlov. magyarság 1945–1948 közti üldöztetésének éveit kezdte kutatni, s e területen alapvető feltárásokat végzett. Idevágó trilógiája (A reszlovakizáció, 1993, A deportálások, 1996, A belső telepítések és a lakosságcsere, 1999 – együttes kiadásukban: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945–1948 közötti történe... Tovább... | | | Böszörményi János 1928. jún. 10-én szül. Perbetén Böszörményi János helytörténet-író, pedagógiai író, tankönyvíró (megh. Komárom, 1993. okt. 6.). Pápán érettségizett 1950-ben, Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári képesítést 1954-ben, Nagykeszin, Csallóközaranyoson, Dunamocson tanított, 1968-ban kormányhivatali főtisztviselő Pozsonyban, 1970 után állásából elbocsátották, s csak 1989-ben rehabilitálták, megírta Dunamocs történetét. | | | Szőke József  1928. szept. 16-án szül. Nagykéren (Nyitranagykér) Szőke József bibliográfus, lexikográfus, író, szerkesztő. Bp.-en érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanítói oklevelet 1955-ben, jelenleg is itt él, 1952-től újságíró, szerkesztő (az Új Ifjúság főszerkesztője), 1969-ben a Csemadok KB főtitkára, de rövidesen leváltották, ezt követően a Hétnél volt, majd 1972-től nyugdíjazásáig a Csemadok KB levéltárosa. Főműve A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiájának az 1945–1985 közti időszakot feldolgozó négy kötete, valamint a Ki kicsoda Kassától Prágáig c., általa főszerkesztett életrajzi lexikona. Szépíróként is ismert, publicisztikájából a csehszlov. magyarság történetével foglalkozó írásai tűnnek ki. | | | Jakab István  1928. szept. 29-én szül. Nagyráskán Jakab István nyelvész, nyelvművelő. 1958-ban szerzett magyar szakos tanári képesítést Pozsonyban. 1956–1961 közt Nagymegyeren tanított, majd nyugdíjazásáig, 1994-ig a pozsonyi Komenský (Comenius) Egyetem oktatója volt. Jelenleg Komáromban él. Tudományos munkássága mellett nyelvművelő tevékenysége is számottevő. Tucatnyi szakmonográfiát és nyelvművelő könyvet írt. | | | Viczay Pál 1930. ápr. 23-án szül. Pozsonyban Viczay Pál zenei szakíró, énekes (megh. uo., 1989. okt. 24.). Szülővárosában végzett konzervatóriumot, zenei események, hangversenyek, zeneműkiadások szervezője, 1981–1988 között Pforzheimben operaénekes. Több tankönyv, módszertani segédanyag, kórusmű-összeállítás szerzője, összefoglalta a csehszlov. magy. énekkari mozgalom történetét is (1973). | | | Duba Gyula  1930. jún. 8-án szül. Hontfüzesgyarmaton Duba Gyula író, humorista, kritikus, esszéíró, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom jelentős alkotója. Szülőfalujában, majd Léván kezdett iskolába járni, ám a II. vh., ill. a csehszlov. magyarok azt követő üldözése miatt tanulmányait csak 1950-ben folytathatta: 1954-ben érettségizett Kassán. Ugyanitt kezdett főiskolai tanulmányait megszakítva 1957-től újságíró, lap, majd könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban. Elbeszéléseivel, regényeivel a (cseh)szlovákiai magyar széppróza jelentős, a magyarországi kritika által is kedvezően fogadott alkotásait teremtette meg, szülőfalujáról írt ir. szociográfiája (Vajúdó parasztvilág), valamint humoreszkjei, szatírái, irodalmi paródiái (Káderezés a zs... Tovább... | | | Szeberényi Zoltán  1930. aug. 11-én szül. Komáromban Szeberényi Zoltán irodalomtörténész, kritikus. Gépészeti technikumban érettségizett szülővárosában 1953-ban, magyar szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban 1957-ben, ezt követően 1960-ig gimnáziumi tanár Galántán, majd nyugdíjazásáig, 1995-ig a nyitrai tanárképző főiskola tanára (két alkalommal is tanszékvezetője, majd docense) volt. Komáromban él, többek között Győry Dezsőről, Turczel Lajosról, Duba Gyuláról, Ozsvald Árpádról írt monográfiát, kétkötetes arcképcsarnokot tett közzé a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. írókról (Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999, 2000–221). | | | Dobos László  1930. okt. 28-án szül. Királyhelmecen Dobos László író, esszéíró, kritikus, irodalom- és művelődészervező, könyvkiadó, politikus, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. irodalom, szellemi élet és politizálás jelentős alakja, több szlov. magy. intézmény létrehozásában szerzett érdemeket (Irodalmi Szemle, Madách Könyvkiadó, Thália Színpad stb.). Tanulmányait szülővárosában, Sárospatakon, majd Pozsonyban magy.–történelem szakon végezte, ezt követően előbb főiskolai tanársegéd, azután lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban (az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Madách Könyvkiadó igazgatója). 1968–1978 között a Csemadok KB elnöke, parlamenti képviselő, tárca nélküli miniszter, 1970 után tisztségeiből leváltották (kiadójánál a műszaki-gyártási o... Tovább... | | | Fónod Zoltán  1930. okt. 29-én Ekecsen szül. Fónod Zoltán irodalomtörténész, irodalomkritikus, közíró. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. és közélet tevékeny alkotója, a két vh. közötti csehszlov.-i magy. ir. kutatója, Fábry Zoltán monográfusa, életműkiadásának gondozója. Csurgón érettségizett 1950-ben, majd magy.–történelem szakos tanári képesítést szerzett Pozsonyban. 1955-től újságíró, majd a Madách Kiadó igazgatója (1969–1970, 1972–1978, ill. főszerkesztője (1979–1983) ugyanitt. Ezt követően egyetemi tanár (1983–1998), majd újból újságíró, lapszerkesztő. Jelenleg is Pozsonyban él. | | | Török Elemér  1930. nov. 14-én szül. Leleszen Török Elemér költő (megh. Pozsony, 2006. máj. 30.). A pozsonyi pedagógiai gimnáziumban szerzett tanítói oklevelet, ezt követően 1961-ig újságíró Pozsonyban, később szülőfalujában nevelő, ill. tanító, 1977-től ismét Pozsonyban újságíró. Közel tucatnyi verseskönyve jelent meg. | | | Takács András 1931. jan. 8-án szül. Sajótibán Takács András néptáncgyűjtő, koreográfus, néprajzi és művelődéstörténeti szakíró, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. népitánc-gyűjtés, tánckultúra és népitánc-mozgalom jelentős személyisége. 1952-ben a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett, 1966-ban Nyitrán magy.–történelem szakon diplomázott, 1952–1955 között, ill. 1960-tól Pozsonyban a Csemadok szakelőadója, osztályvezetője, egy időben titkára, 1990 után fesztiváligazgató, ill. az Ifjú Szívek igazgatója. Külön köteteket szentelt a mátyusföldi, a gömöri, ill. a csallóközi népitánc-hagyományoknak, majd egyesülettörténet-írói tevékenysége került pályáján előtérbe. Pozsonypüspökin él. | | | Simkó Tibor  1931. febr. 8-án szül. Pozsonyban Simkó Tibor költő, író (megh. uo., 1998. ápr. 10.). Komáromban érettségizett, számos foglalkozást végigpróbált, az 1960-as évek második felében újságíró volt Pozsonyban. Verseket (Pólusok, 1967), elbeszéléseket (Akkor tavasszal, 2000) írt, gyermekverseivel a 20. sz.-i magy. gyermekvers-költészet legjobbjai közé tartozik, különösen a több kiadást megért Tikirikitakarak (1977, 1983, 1991, 2004) c. verseskötete közkedvelt. | | | Gyüre Lajos  1931. márc. 20-án Mokcsakerészen szül. Gyüre Lajos költő, színműíró, művelődéstörténész.1959-ben tanári oklevelet szerzett Pozsonyban, ettől Kassán műküdik: volt tanár, rádióriporter, közművelődési szakfelügyelő, színházi dramaturg. Ismertek verses-, ill. gyermekverskötetei, bemutatták mesejátékait és rádiójátékait, Kassai Napló 1918–1929 (1986), ill. Márai Sándor a Kassai Naplóban (2004) címmel monográfiát írt. | | | Mács József  1931. ápr. 18-án szül. Bátkán Mács József író, újságíró. Tanulmányait szülőfalujában, Rimaszombatban, Sárospatakon, Miskolcon, ill. Pozsonyban végezte, itt szerzett magy.–történelem–társadalomtudomány szakos tanári képesítést. Újságíró pályafutása pozsonyi tanulmányaival párhuzamosan kezdődött, különböző csehszlov. magy. lapok szerkesztője volt. Jelenleg is Pozsonyban él. Regényei a csehszlov. magyarság életének fontos szépirodalmi megképződései, publicisztikája a nemzetiségi ön- és valóságismeret kikerülhetetlen dokumentumai, önéletrajzi tetralógiája Öröködbe, Uram... 1–4. (1998–2001) címmel jelent meg. | | | Mikó Jenő 1931. máj. 17-én Felsőhutkán szül. Mikó Imre ref. egyházi író, püspök (megh. Pozsony, 2004. júl. 1.). 1950-ben érettségizett Kassán, majd Prágában végzett lelkészként, ezt követően Rimaszombatban, Érsekújvárban, Vágfarkasdon, Pozsonyban működött mint ref. lelkész, 1990-től parlamenti képviselő, püspök, magy. cseh. szlov. és német nyelven jelentek meg publikációi. | | | Hideghéty Erzsébet 1931. nov. 5-én Somorján szül. Hideghéty Erzsébet (Czagány Ivánné) műfordító, Czagány Iván felesége. Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári képesítést, majd könyvkiadói szerkesztő lett ugyanitt, s máig itt él. 20. sz.-o cseh és szlov. írók háromtucatnyi művét fordította magyarra. | | | Sas Andor 1932-ben költözött Munkácsról – ahová a Tanácsköztársaság emigránsaként került – Pozsonyba Sas Andor (Singer, Bp., 1887. jan. 22. – Pozsony, 1962. aug. 23.) történész, irodalomtörténész, kritikus, szakfordító, ahol a magy. tanítóképzőben kapott tanári állást. 1950 után Pozsonyban főiskolai, ill. egyetemi tanár, tanszékvezető. Részt vett a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság munkájában. 1948–1949-et követően tevékeny részese volt a II. vh. utáni csehszlov. magy. szellemi élet és művelődés újraszervezésében. Történeti monográfiák, tanulmánygyűjtemények megbecsült szerzője, jelentősek pozsonyi várostörténeti kutatásai. A szlovákiai zsidók üldözése 1939–1945 c. munkája kéziratos hagyatékából került elő, s csupán 199... Tovább... | | | Ozsvald Árpád  1932. jan. 28-án szül. Nemesorosziban Ozsvald Árpád költő, író, szerkesztő (megh. Pozsonypüspöki, 2003. jún. 15.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. költészet egyik legrangosabb, összmagy. viszonylatban is figyelemreméltó alkotója. Iskoláit szülőfalujában kezdte, 1950-ben Csurgón érettségizett, majd hazatérve Nyíren és Fegyverneken tanított, 1953–1957 között magy. szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban, 1956-tól újságíró, lapszerkesztő ugyanitt. Következetesen épített pályáján, gondolatvilágukban egyre mélyülő, nyelvezetükben egyre letisztultabb, képi világukban egyre sűrítettebb verseskötetei sorában a Földközelben (1965), ill. a Laterna magica (1967) hozta meg a fordulatot. A kis postás (1965, 1981, 1989) címmel sikeres ifjúsági reg... Tovább... | | | Garaj Lajos 1932. augusztus 25-én Miglészpatakán szül. Garaj Lajos műfordító, irodalomtörténész (megh. 2008. jan.). Jolsván, Nagyrőcén járt iskolába, Pozsonyban szerzett magy. szakos egyetemi diplomát, ugyanez évtől ugyanitt egyetemi tanársegéd, adjunktus, docens. Főként magyar prózaírókat fordított szlov.-ra, szlov. nyelven is publikált, szlov. nyelvű mongráfiát írt Gömör és Kis-Hont vm. magyar kulturális és irodalmi hagyományairól (1997) | | | Petrik József 1932. okt. 13-án szül. Sápon Petrik József költő, műfordító (megh. Pozsony, 2001. júl. 13.). Gimnáziumba Szencen járt, 1958-ban Pozsonyban pedagógiai végzettségre tett szert, ezt követően újságíró, ill. köztisztviselő ugyanitt. Verseskötete és gyermekverskötrete jelent meg. | | | Vércse Miklós  1932. nov. 26-án szül. Lidértejeden Vércse Miklós műfordító. Pozsonyban szerzett pedagógus képesítést, Nyékvárkonyban, majd Ipolyszalkán, 1964-től nyugdíjazásáig pedig Párkányban tanított. Ugyanitt él. Főleg szlovák irodalmi és ismeretterjesztő művek fordítója, népmese-átdolgozásai is ismertek. | | | Kaczér Illés 1933–1938 között Pozsonyban élt Kaczér Illés (Szatmárnémeti, 1887. okt. 12. – Tel-Aviv, 1980. márc. 20.) író, drámaíró, újságíró. Pályája szülővárosában indult, Bp.-en folytatódott, az 1918–1919-es forradalmak után bécsi, berlini emigrációba kényszerült (rövid ideig Pozsonyban is élt), s már több kötettel és színpadi bemutatóval a háta mögött érkezett 1933-ban ismét Pozsonyba, ahol a Magyar Újság belső munkatársa lett. Innen 1938-ban Londonba, 1945-ben Izraelbe ment, ahol pályája tovább folytatódott. Csehszlovákiában elbeszéléskötete, regénye és két mesekönyve jelent meg. | | | Kulacs Dezső 1933. júl. 20-án szül. Medvén Kulacs Dezső oktatáskutató, pedagógiai szakíró, tankönyvszerző (megh. 2002. nov. 27.). Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos tanári oklevelet 1958-ban. Galántán kezdett tanítani, majd haláláig Nyitrán volt főiskolai oktató. Módszertani szak- és kézikönyvek, főiskolai jegyzetek szerzője. | | | Ferenczy Anna  1933. aug. 16-án Nyitragerencséren szül. Ferenczy Anna (Sedilek Milánné) színész, író. 1949-től a pozsonyi Állami Faluszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház színésze (2008-tól Örökös Tag), a (cseh)szlovákiai magyar színjátszás jelentős alakja, a fiatal tehetségek jutalmazására 1993-ban létrehozta a Ferenczy Anna-díjat. Önéletrajzi regényeket (Napraforgók,1983–1984, Pitypangkoszorú, 1991), valamint mesekönyveket írt. | | | Liptay Lothar  1933. nov. 5-én szül. Dunamocson Liptay Lothar vallástörténész, valláskutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte, Komáromban érettségizett 1953-ban. 1959-ben Prágában végzett teológiát, majd Rimaszombatban, Perbetén, Pozsonyban, Vajánban, Érsekújvárban lelkész, 1969–1970-ben az edinburghi református teológia ösztöndíjasa. 1980-ban Svájcba emigrált. Vizsgálódásai főként a buddhizmusra és a hinduizmusra, valamint a vallások párbeszédére összpontosulnak. Magyarul két könyve ismert (A keresztyénség viszonya más vallásokhoz, 2003, Az Abszolútum odisszeája a buddhizmusban, 2005). | Forrás: CSSZMIL, SZŐKE–VICZIÁN, http://www.kalligram.com/start.php?id=4&id_row=160&detail=1&PHPSESSID=fd30dbbb0a8e48319ae01095f08e492c Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke | | Maléter István 1933. dec. 16-án Eperjesen elhunyt Maléter István közíró, jogi szakíró (szül. Pécs, 1870. ápr. 17.). Pozsonyi, pécsi, kassai, majd párizsi, londoni, bécsi, berlini tanulmányai után 1910-től az eperjesi ev. kollégium jogakadémiai tanára, 1916–1917-ben igazgatója, a főhatalomváltás után a kassai jogakadémia tanára 1922-ben történt nyugdíjaztatásáig. Az államelméleti és államjogi, valamint kisebbségjogi kérdések szakértője, a két vh. közti csehszlov. magy. tudományosság Magyarországon is magasan értékeltt tekintélye, a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi, Tudományos és Művészeti Társaság lapjának, a Magyar Figyelőnek a főszerkesztője. | | | Telekiné Nagy Ilona 1933. dec. 27-én szül. Terbeléden Telekiné Nagy Ilona nyelvész. Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett tanári oklevelet, Füleken, Ghymesen, Nyitrán tanított (itt előbb gimnáziumi, majd főisjkolai tanár volt), kutatói érdeklődése főleg a névtan területére összpontosult, szaktanulmányok, monográfiák, főiskolai és középiskolai tankönyvek szerzője. | | | Fukári Valéria  1934. dec. 4-én Pozsonypüspökin született Fukári Valéria művelődéstörténész, pozsonyi és pozsonypüspöki történeti és helytörténeti füzetek, könyvek szerzője. | | | Tankó László 1934. dec. 21-én szül. Rimaszombatban Tankó László tankönyvíró, szótáríró, pedagógiai szakíró, szerkesztő. Füleken érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet 1959-ben, előbb rövid ideig Nagymegyeren tanított, majd Pozsonyban tankönyvkiadói szerkesztő, később tudományos kutató. Tankönyvek, módszertani segédkönyvek, szlov.–magy. szótárak szerzője, társszerzője, kutatóként főleg a magy. irodalomtanítás kérdéseivel foglalkozik. | | | Ilku Pál 1935-ben Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet Ilku Pál (Bulcsú, 1912. okt. 8. – Bp., 1973. júl. 30.) író, újságíró, politikus. A Sarló tagja volt, Kárpátalján tanított. 1945 után Budapesten élt. F. m. a Lendület (1936, 1949-ben Az osztály zendülői, 19701-ben Zendül az osztály címen). | | | Somogyi Mátyás 1935. febr. 7-én szül. Amadékarcsán Somogyi Mátyás szerkesztő, helytörténeti író. Komáromban érettségizett, Pozsonyban végzett magy.–szlov. szakon, ezt követően előbb Pozsonyban, majd Prágában újságíró. | | | Klimits Lajos (1935–1996) 1935. márc. 27-én szül. Pozsonyban Klimits Lajos (Kisbán Lajos) színműíró, dramaturg, kiadóigazgató, színműfordító (megh. uo., 1996. ápr. 15.). Szülővárosában tanult, itt dramaturgiát is itt végzett, majd színházi dramaturg lett Komáromban. 1959-től rádiódramaturg és -rendező Pozsonyban, 1980-tól minisztériumi főhivatalnok, később a Madách Könyvkiadó igazgatója. Színműveket, rádiójátékokat írt. | | | Révész Bertalan  1935. máj. 14-én szül. Iskén Révész Bertalan irodalomtörténész, pedagógiai szakíró. Rozsnyón pedagógiai gimnáziumban érettségizett 1956-ban, magy.–szlov. szakos képesítést szerzett Pozsonyban 1960-ban, ettől kezdve Nyitrán főiskolai, ill. egyetemi tanár, egy időben tanszékvezető. Főleg Czuczor Gergely életművével foglalkozik, figyelemreméltó iskolapolitikai tanulmányokat közöl. | | | Nagy Lajos, Zs.  1935. szept. 28-án Szklabonyán szül. Zs. Nagy Lajos (Nagy Lajos, Zsélyi Nagy) költő, író (megh., uo., 2005. jún. 13.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. költészet jelentős alkotója. Iskoláit Zsélyben kezdte, Komáromban érettségizett 1954-ben, majd egyetemi tanulmányait félbehagyva, rövid vidéki tanítóskodás után 1958-ban újságíró lett Pozsonyban. Költői pályáján második kötete, az 1968-as Tériszony jelentett váltást, iróniája, ill. öniróniája, groteszk valóságszemlélete egyszersmind a II. vh. utáni csehszlov. magy. költészetbe is fordulatot hoztak. Jelentős verseskönyve volt még az Isapur panaszai (1977), karcolataiból, humorisztikus és szatirikus írásaiból ugyancsak több kötetet adott ki, ismertek gyermekverskötetei is (Megfogtam a tündér... Tovább... | | | Tőzsér Árpád  1935. okt. 6-án szül. Gömörpéterfalán Tőzsér Árpád költő, esszéista, irodalomkritikus és -történész, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező, a II. vh. utáni (cseh)szlov magy., ill. a magy. ir. jelentős alkotója. Komáromi érettségi után Pozsonyban szerzett 1960-ban magy.–szlov. szakos tanári képesítést. Ezután újságíró, ill. lapszerkesztő Pozsonyban (1960–1971 között), főiskolai tanár Nyitrán (1971–1976 között), könyvkiadói szerkesztő, valamint egyetemi tanár, majd újból szerkesztő Pozsonyban (1976-tól máig). Az 1958-as Fiatal szlovákiai magyar költők antológia hangadójaként mutatkozott be, azóta számos, a szlov. magy. ir.-ban fordulatot hozó, s a magy. kritika által is magasan értékelt vers-, tanulmány- és esszékötet szerzője, műfordításai... Tovább... | | | Dávid Teréz  1936-tól élt Pozsonyban Dávid Teréz (Davidovics Teréz, Bräuer Gézáné, Görgényszentimre, 1906. aug. 9. – Pozsony, 2002. jún. 11.) író, drámaíró, műfordító. Beregszászon érettségizett, fényképésznek tanult, 1936-tól élt Pozsonyban (1942–1946 között bujkálni kényszerült), a csehszlov. magy. ir. életbe 1957-ben került be, amikor két színművét is díjazták egy drámapályázaton. Színművei mellett regényeket, elbeszéléseket, humoreszkeket írt, szlovák drámaírókat fordított magyarra. | | Névmutató: Bräuer Géza | | Helységnévmutató: Görgényszentimre (ma: Gurghiu, Ro.) | Beregszász (Berehove, U.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Fundárek Magda 1996. febr. 17-én Pozsonyban halt meg Fundárek Magda (szül. Bp., 1938. dec. 1.). 1964-ben került Csehszlovákiába, pozsonyi magy. lapokat szerkesztett, cseh és szlov. irodalmat, ismeretterjesztő műveket fordított magyarra. | | | Chrenka Edit 1936. máj. 9-én szül. Érsekújvárban Chrenka Edit szótáríró, szótárszerkesztő, szakíró, műfordító. Szülővárosában érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–orosz szakos tanári képesítést 1959-ben, majd pedagógiai könyvkiadói szerkesztő lett. Magy. és szlov. nyelven egyaránt publikál, több magy.–szlov. szótárat készített. | | | Koncsol László  1936. jún. 1-jén Deregnyőn szül. Koncsol László író, költő, irodalomkritikus, esszéíró, művelődéstörténész, műfordító. Iskoláit Sárospatakon kezdte, Komáromban érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos képesítést. Jelenleg is itt él. Főképp esszéírói, irodalomkritikai és művelődéstörténeti munkássága hézagpótló, jelentős irodalom- és művelődésszervező, ill. szerkesztői tevékenysége is (szerk. többek között. Csallóközi Kiskönyvtár ), 2002–2007 között a Szlovákiai Református Keresztyén egyház főgondnoka, ill. világi elnöke volt. | | | Kubička Kucsera Klára 1936. aug. 15-én szül. Léván Kubicska Kucsera Klára művészeti író, művészettörténész. Komáromban érettségizett, majd pozsonyi és prágai egyetemi évei lezárásaként művészettörténet–esztétika szakon szerzett tanári oklevelet 1959-ben. Számos képzőművészeti kiadvány szerkesztője, monográfiák, összefoglaló tanulmányok, áttekintések szerzője, a csehszlov. magy. képzőművészet egyik legalaposabb ismerője, a csehszlov. magy. művészettörténet szaktekintélye. Pozsonyban él. | | | Kováts Miklós 1936. szept. 7-én szül. Kassán Kováts Miklós színház- és irodalomtörténész, tankönyvíró. Iskoláit szülővárosában kezdte, 1959-ben Pozsonyban szerzett magy.–történelem szakos oklevelet. Ezt követően gyári munkás, 1964-től tanár szülővárosában. Monográfiát írt a két vh. közti csehszlov. magy. színjátszásról, feldolgozta Kazinczy kassai éveit, művelődéstörténeti kalauzt készített szülővárosáról. | | | Méry Margit 1936. okt. 1-jén Tardoskedden szül. Méry Margit (Tóth Margit, Méryné Tóth Margit) néprajzkutató. Komáromban érettségizett 1954-ben, majd szülőfalujában tanított 1961-ig, ezt követően – 1963–1968 között távúton néprajz szakot végzett – a Csemadok KB néprajzi szakelőadója, később az SZTA Néprajzi Intézetének kutatója Pozsonyban. Jelenleg is itt él, főbb kutatási területeit elsősorban a népviseletek és a népszokások adták, f. m.: Szlovákiai magyar népviseletek (Jókai Máriával közöse, 1998). | | | Perhács János  1936. dec. 20-án szül. Bélyben Perhács János neveléstudományi szakíró. Királyhelmeci érettségi után magy.–szlov. szakos oklevelet szerzett Pozsonyban 1961-ben, s előbb Nagytárkányban, ill. Nyárasdon tanított, később Nyitrán főiskolai, továbbá Pozsonyban, ill. Nyitrán egyetemi tanár, a felnőttöktatás szakértője, szlov. nyelvű szakmonográfiák szerzője, társszerzője, egy többnyelvű pedagógiai szakszótár szerkesztője. | | | Németh István 1937. márc. 21-én szül. Vereknyén Németh István költő, publicista, művészeti író (megh. uo., 2005. jún. 5.). 1957-ben Prágában nyomdaipari szakérettségit, 1958-ban Somorján gimnáziumi érettségit tett, 1966-ban magy.–szlov. szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban. Ezt követően művelődésszervező ugyanitt, tanár Dunaszerdahelyen, 1969-től újságíró Pozsonyban. Megírta Csontváry Kosztka Tivadar családtörténetét (2005), verseskötete is megjelent (Dőrejárás, 2005). | | Névmutató: Csontváry Kosztka Tivadar | | |
|
| Dobi Géza 1937. márc. 26-án szül. Gútán zeneszerző, hegedűművész, zenei szakíró. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pilzenben folytatta, Pozsonyban hegedű szakot végzett, Komáromban él. Szlov. magy. költők gyermekverseit zenésítette meg (Fűben tücsök muzsikál, 1983; Szélhívogató, 1999), zenei lexikont írt (Magyar zeneszerzők lexikona tanulók számára, 2003, A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői A–Zs, 2004). | | | Molnár János (1938–) 1938. jan. 16-án szül. Garammikolán Molnár János vallástörténész, orientalista. Párkányi érettségi után Prágában végzett teológiát 1963-ban, közben szemitológiát és arabisztikát is tanult. Előbb Pozsonyban mint segédlelkész működött, 1968-tól Prágában tudományos kutató, többször járt a Közel-Keleten, később egyetemi tanár Prágában, Pozsonyban, Komáromban (itt tanszékvezető), mindeközben egy időben lelkipásztorként is tevékenykedett Rétén, Boldogfán, Szencen. | | | Cselényi László  1938. márc. 15-én Gömörpanyiton szül. Cselényi László költő, műfordító. Tornalján érettségizett, magy.–szlov. szakos egyetemi képesítést szerzett Pozsonyban, ezt követően újságíró, könyvterjesztő, 1965–1966-ban, ill. 1968–1970-ben hosszabb időt töltött Párizsban, évekig volt szabadfoglalkozásó, 1991–1998 között Nyitrán egyetemi oktatóként működött. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. egyik – Tőzsér Árpád mellett – leginkább hangadó alkotója, a kortárs magy. avantgárd törekvések kimagasló képviselője. | | | Csicsay Alajos  1938. ápr. 8-án szül. Csiliznyáradon Csicsay Alajos író, pedagógiai író. Pedagógiai gimnáziumot végzett Pozsonyban, majd Nyitrán kémia–biológia szakos képesítést szerzett, kezdetben Füzespusztán, ill. Muzslán, 1970-től Párkányban tanított, jelenleg is itt él. Elbeszéléskötetei, ismeretterjesztő művei, riportkönyvei jelentek meg, de mesekötetet is írt. | | | Sándor Károly 1938. szept. 9-én szül. Nagysallóban Sándor Károly helytörténész, muzeológus, költő. Gyermekkorát Sáróban töltötte, Párkányban érettségizett, Prágában ref. lelkészi, Pozsonyban történelem szakos képesítést szerzett. Léván él. Helytörténészi, muzeológusi, művelődés- és közösségszervezői tevékenysége mellett verseskötete, ill. gyermekverskötete is megjelent. | | | Kulcsár Tibor 1938. dec. 13-án szül. Hardicsán Kulcsár Tibor költő, műfordító, tankönyvszerző, irodalomtörténész (megh. Pozsony, 1993. jún. 11.). Királyhelmeci érettségi után 1960-ban Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, ettől kezdve a pozsonyi magy. gimnáziumban tanított, majd 1970–1991 között az Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttes igazgatója volt. Verseskötetei, tankönyvei mellett monográfiát írt Fábry Zoltán pályakezdéséről (1994). 2006-tól a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium évente megrendezésre kerülő s nevét viselő, a szlov. magy. irodalom alkotásait megszólaltató országos vers- és prózamondóversennyel őrzi emlékét. | | | Zsilka Tibor 1939. jan. 29-én szül. Paláston Zsilka Tibor (Tibor Žilka, Kálnássy) nyelvész, irodalomteoretikus, szakszótáríró. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, 1962-től Nyitrán főiskolai oktató, egyetemi tanár, 1993-tól Piliscsabán is tanít, jelenleg tanszékvezető. Kutatási területe a fordításelmélet, a stilisztika, nyelvészeti statisztika, szemiotika, lexikográfia. Magyar és szlovák nyelven egyaránt publikál, 1977-ben poétikai szótárt tett közzé. | | | Olexo Anna, P.  1939. okt. 12-én szül. Kenyhecen P. Olexo Anna (Polák Imréné) műfordító, szerkesztő. Pozsonyban végzett magy.–orosz szakon, 1968-tól lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő ugyanitt, a 20. sz.-i orosz, cseh és szlov. művek magyarra fordítója. | | | Presinszky Lajos 1939. dec. 10-én szül. Nagycétényben Presinszky Lajos helytörténész. 1957-ben érettségizett Párkányban, 1960-ban földrajz–történelem szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, ezt követően Nagycétényben, Nagylégen, Nagyszarván tanított, majd pártszolgálatba lépett Dunaszerdahelyen, 1990-től a városi honismereti ház vezetője Somorján. Tucatnyi falumonográfia szerzője, helytörténeti összeállítások szerkesztője. | | | Tóth Elemér  1940. jan. 14-én szül. Hanván Tóth Elemér költő, író, műfordító. Iskoláit Hanván kezdte, Rimaszécsen folytatta, Tornalján érettségizett, majd Pozsnyba került, ahol újságíró lett, s ahol azóta is él (közben 1969-ben Bp.-en újságírásból diplomázott). Az 1968 utáni tisztogatások őt is érintették, a szlov. ir. fordítójaként azonban aktív maradhatott. Gyermekversei a II. vh. utáni magy. gyermekirodalom fősodrában jelölik ki a helyét (pl. Tegnapelőtt kiskedden, 1982, Őszi kert, 1988, Szivárvány, 1996). | | | Kövesdi János 1940. jún. 12-én szül. Nagykövesden Kövesdi János (Vaszily) író, műfordító. Iskoláit szülőfalujában kezdte, Kassán folytatta, s Pozsonyban magy.–orosz szakos tanári oklevéllel fejezte be. Ezután könyvkiadói szerkesztő, ill. újságíró, 1990-ben Pannónia néven alapított kiadót. Elbeszélései, ill. intejúkötete mellett a 20. sz.-i cseh és szlov. ir. számos művét fordította le magyarra. | | | Zirig Árpád  1940. nov. 16-án Győrben született, de egész gyermekkorában Egyházgellében élt családjával Zirig Árpád költő, író. Dunaszerdahelyen érettségizett, 1964-ben földrajz–természetrajz szakon végzett Nyitrán, ezután Nagymegyeren, Nagymagyaron, Pozsonyeperjesen, Dunaszerdahelyen tanított, jelenleg is itt él. verseskötetei mellett elbeszéléskötete is megjelent. | | | Motesíky Árpád  1941. jan. 1-jén szül. Nagycétényben Motesíky Árpád vadászíró, művelődéstörténész. Pozsonyban szerzett tanítói képesítést 1959-ben, majd bányász Nyitranovákon, tanító Nagycétényben, művelődésszervező Nyitrán, anyagbeszerző Verebélyen, újságíró Pozsonyban. Verebélyen él, vadásztörténetei, művelődéstörténeti füzetei jelentek meg, 2001-ben kiadta a felévidéki vadászírók lexikonát. | | | Sidó Ágnes, D. 1941. jan. 17-én szül. Komáromban D. Sidó Ágnes (Duka Zólyomi Árpádné) műfordító. Érsekújvárban érettségizett, Nyitrán magy.–szlov,–képzőművészet szakos képesítést szerzett, ezt követően Kürtön, majd Hidaskürtön tanított, 1969-től kormányhivatali szakelőadó, később könyvkiadói, majd rádiós szerkesztő Pozsonyban. Főleg 20. sz.-i cseh írókat ületett át magyarra. | | | Pukkai László 1941. febr. 17-én szül Alsószeliben Pukkai László helytörténész, publicista. Galántán érettségizett, magy.–történelem szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban, 1964-től gimnáziumi tanár volt Galántán. Publikációiban, köteteiben főleg csehszlov. magy. munkásmozgalom-, ill. gazdaságtörténettel foglalkozik. | | | Gágyor József 1941. márc. 15-én Ipolynyéken született Gágyor József néprajzi szakíró, pedagógus. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. tudományosság kiemelkedő képviselője. Ipolysági érettségi után Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet, Tallóson, Diószegen, Hidaskürtön tanított. Ismertek népköltészeti szövegközlései, néprajzi szaktanulmányai, monográfiái. Nyelvjárásgyűjtéssel, helytörténettel is foglalkozik. Számos kötete közül máig kiemelkedik kétkötetes mátyusföldi gyermekjáték- és mondókagyűjteménye (Megy a gyűrű vándorútra, 1982). | | | Kopasz Csilla 1941. ápr. 3.án szül. Érsekújvárban Kopasz Csilla (Kopasz-Kiedrowska) újságíró, műfordító, Verseghy Erzsébet lánya. Pozsonyban végzett matematika–fizika szakon, 1962-től kiadói szerkesztő, ill. újságíró. Jelenleg Érsekújváron él. Kéttucatnyi mű fordítója a 20. sz.-i cseh és szlovák irodalomból. | | | Mészáros László  1941. okt. 23-án szül. Negyeden Mészáros László kritikus, drámaíró, író. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, Komáromban gépipari szakközépiskolában érettségizett, Pozsonyban közgazdasági főiskolát végzett 1969-ben, azóta itt él, rendszerelmélettel, informatikával foglalkozik. Elbeszéléseket, aforizmákat publikál, kritikakötete jelent meg, színművei, rádiójátékai kerültek bemutatásra. | | | Mácza Mihály  1942. febr. 24-én Kassán szül. Mácza Mihály történész, muzeológus. 1959-ben tett érettségit Szepsiben, Pozsonyban történelem–magy. szakot végzett 1964-ben, s néhány éves pozsonyi ténykedés után 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum szakdolgozója. A város történetének kutatója, idevonatkozó könyvek, szakközlemények szerzője. | | | Aich Péter  1942. szept. 30-án szül. Pozsonyban Aich Péter költő, író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Nagyszombatban szerzett tanítói képesítést, majd pedagógus, később szerkesztő lett Pozsonyban.1970-ben az Egyszemű éjszakában verseivel tűnt fel, újabban prózát ír. | | | Batta György 1943. jan. 10-én Rimaszombatban szül., de Tornalján nőtt fel, s itt is érettségizett Batta György költő, író, színműíró, publicista. Később Kassán szakérettségit tett, majd Nyitrán szerzett 1966-ban tanári oklevelet. Ezt követően Kassán, később Pozsonyban, végül Komáromban újságíró, több gyerekkönyve, ill. sportriportkötete is megjelent, Fábry Zoltánról is írt könyvet. | | | Bárczi István 1943. ápr. 11-én szül. Gömörpanyiton Bárczi István költő, Kovács Magda férje, Bárczi Zsófia apja. Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet 1966-ban, majd Fegyverneken, ill. Nagyölveden tanított, 1970–1973 között Pozsonyban újságíró, művelődésszervező, ezt követően Tornalján telepedett le, s felhagyott a publikálással. | | | Püspöki Nagy Péter 1944. ápr. 19-én szül. Pozsonypüspökin (ma: Pozsony része) Püspöki Nagy Péter történész, heraldikus, számos forrásértékű történeti monoráfia, tanulmány szerzője. Pozsonyban érettségizett 1962-ben, a teológián kezdett egyetemi tanulmányait 1971-ben történelem–levéltártan szakon fejezte be. Ez időtől szabad foglalkozású tudományos kutató volt, 1993-tól Bp.-en egyetemi tanár. Tudományos belépőjét (Püspöki mezőváros története, 1968) településtörténeti, ill. címertani tanulmányok követték (pl. Dunaszerdahely, Rozsnyó, Zseliz), monográfiát írt Boldogfáról, tanulmányt írt Nagymorávia fekvéséről, Csallóköz vízrajzi képének történetéről, ill. Csallóköz neveiről, feldolgozta az Árpád-kori vásártartás írott emékeit stb. | | | Kiss József (1944–)  1944. ápr. 28-án szül. Nagykaposon Kiss József történész, levéltáros, közíró. Szülővárosában érettségizett, Pozsonyban szerzett levéltárosi egyetemi diplomát (1967-ben), majd levéltárosként helyezkedett el. 1986–1995 között az Új Szó szerkesztője (1990-ig főszerkesztője) volt, ezután a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa. Pozsonyban él. A (cseh)szlov. magyarság történetével, politika-, irodalom- és művelődéstörténetével kapcsolatos köteteket adott ki. | | | Kmeczkó Mihály 1944. júl. 20-án szül. Buzitán Kmeczkó Mihály drámaíró, költő, színházi szakíró, dramaturg (megh. Komárom, 2004. jan. 21.). Szepsiben érettségizett, Nyitrán szerzett magy.–szlov. szakos tanítói oklevelet 1965-ben. Ezt követően tanító volt Nagyszarván, újságíró, ill. népművelő Pozsonyban, majd 1975–1991 között a komáromi Magyar Területi Színház és kassai Thália Színpada dramaturgja lett, ezután ismét újságíró. Bemutatott színművei, ill. színházi publikációi mellett verseskötete, novelláskönyve és regénye jelent meg. | | | Mikola Anikó  1944. júl. 29-én szül. Jókán Mikola Anikó költő, műfordító (megh. Pozsony, 1996. szept. 22.). Deákiban, Nagysallón, Zselizen járt iskolába, Tornalján végzett mezőgazdaásig szakiskolát, majd újságíró lett Pozsonyban (az 1960-as évek második felében egy ideig Szencen is lakott). Az 1960-as évek második felében indult csehszlov. magy. írónemzedék egyik legjelesebb alkotója, verseskötetein kívül a dél-amerikai irodalmakból és indián népköltészetből jelentek meg fordításai, elbeszélései láttak napvilágot. A pozsonyi Anima Társaság 2006-ban Mikola Anikó-díjat alapított. | | | Dénes Imre 1944. nov. 1-jén Köbölkúton szül. Dénes Imre nyelvész, irodalomteoretikus. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, Érsekújvárban érettségizett, Pozsonyban angol–spanyol szakon diplomázott 1968-ban. 1970-től Nyitrán volt főiskolai tanár, tudományos kutató (összehasonlítő nyelvészet, fordítás-, ill. szövegelmélet). 1982-ben emigrált. | | | Popély Gyula  1945. jún. 8-án szül. Abarán Popély Gyula történész, politikus, a csehszlov. magyarság két vh. utáni történetének, ill. iskolatörténetének kutatója, forrásértékű egyesület- és oktatástörténeti monográfiák szerzője. Nagymihályon érettségizett, magy.–szlov. szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban 1968-ban. Ezt követően gimnáziumi tanár Szencen, 1972-től különböző intézményeknél tudományos munkatársa volt, 1978-tól részt vett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság munkájában, 1992-ben politikai pártot alapított, 1991–1997 között iskolaigazgató volt Pozsonyban, ekkor kormányellenes magatartása miatt állásából elbocsátották, 2000-től egyetemi tanár, később tanszékvezető, majd rektorhelyettes Bp.-en. Egyesület-, iskola- és polit... Tovább... | | | Duray Miklós  1945. júl. 18-án szül. Losoncon Duray Miklós politikus, politológus, önéletrajzíró, író. Iskolába szülővárosában kezdett járni, Füleken érettségizett 1962-ben, egyetemi tanulmányait 1971-ben Pozsonyban fejezte be, majd 1990-ig geológusként dolgozott ugyanitt, 1988–1989 között az Amerikai Egyesült Államokban tartott előadásokat. A II. vh. utáni kisebbségi magy. politizálás jelentős alakja, 1978-ban létrehozta az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottságot, kisebbség- és jogvédő tevékenységéért kétszer is eljárást indítottak ellene és vizsgálati fogság alá helyezték. 1989 után politikai pártot szervezett (Együttélés), majd a Magyar Koalíció Pártján beklül folytatta poltikusi pályáját. Jeles kisebbségvédő és politológiai, il... Tovább... | | | Monoszlóy Dezső  1946–1968 között élt Csehszlovákiában, Pozsonyban Monoszlóy Dezső (Mackie, Monoszlóy M. Dezső, Budapest, 1923. dec. 28.) költő, író, kritikus, hangjátékszerző, műfordító, szerkesztő. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerzett 1946-ban jogi diplomát, itt jelentek meg első könyvei is. 1946-tól Szlovákiában élt, a csehszlov. magy. ir.-ba az 1950-es években kapcsolódott be, rádió-, majd lapszerkesztő volt. 1968-ban emigrált, rövid jugoszláviai kitérő után Bécsben telepedett le, ahonnan csupán az 1989-es rendszerváltás után vehette fel újra a kapcsolatot a (cseh)szlov. magy. irodalommal. Verses- és elbeszéléskötetei nagymértékben hozzájárultak a II. vh. utáni csehszlov. magy. ir. megújulásához, A milliomos halála (1969, csonkítatlan kiadá... Tovább... | | | Miklósi Péter  1946. júl. 4-én szül. Pozsonyban Miklósi Péter (Borsai M. Péter) közíró, újságíró, színikritikus, műfordító. Szülővárosában érettségizett 1963-ban, majd újságíró, ill. művelődésszervező lett ugyanitt (1998–2003 között a Szlovák Köztársaság kormányának alkalmazottja miniszterelnök-helyettesi tanácsadóként és szóvivőként). Csenkén él, könyvkiadót alapított, publicisztikakötetei jelentek meg, cseh és szlovák drámaírók színműveit fordította magyarra. | | | Strba Sándor 1946. okt. 18-án szül. Érsekújváron Strba Sándor helytörténész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett, 1974-től Pozsonyban magy.–német szakon tanult, 1972-ben Nyitrán magy.–történelem szakon végzett, 1988-ig Udvardon volt szaktanintézeti tanár, 1978-tól múzeumi szakdolgozó szülővárosában. Érsekújvár történeti múltjának, művelődésének feltárásával foglalkozik, f. m.: Az érsekújvári zsidóság története (Lang Tamással, 2004). | | | Böszörményi István 1947. márc. 30-án szül. Losoncon Böszörményi István helytörténeti író, néprajzkutató. Füleki érettségi, ill. magy.–svéd szakos pozsonyi diploma után 1972-től a füleki gimnázium tanára, fő kutatási területe a népi építészet, ezenkívül helytörténeti írások, kiadványok szerzője, megírta pl. a losonci ref. templom történetét, pályaképet tett közzé Mocsáry Lajosról, feldolgozta Petőfi, ill. Kármán József losonci vonatkozásait stb. | | | Keszeli Ferenc 1947. ápr. 14-én szül. Pozsonyban Keszeli Ferenc költő, író, közíró. Vágkirályfai gyermekkor után, tizenhét éves korától – előbb Galántán, majd Pozsonyban – újságíró (Hét, Új Ifjúság), jelenleg a Magyar Távirati Iroda szlovákiai munkatársa, Somorján él. Sikeres verseskötetek és népszerű gyermekkönyvek (Hókuszpókusz, Szóhancúr, Kajla Fülöp kalandjai, Furafalvi kajlaságok) szerzője, ez utóbbiak a 20. sz. második fele magy. gyermekirodalmának legjobb teljesítményai közé tartoznak. Fontosak művelődéstörténeti írásai, művei is. | | | Cséfalvay Eszter 1947. május 16-án szül. Somorján s azóta is ott él Cséfalvay Eszter (Kopaszné) műfordító. Szülővárosában érettségizett, Pozsonyban magy.–szlov. szakon végzett egyetemet 1970-ben, azóta könyvkiadói, ill. lapszerkesztő, cseh és szlov. ir. művek magy. fordítója. | | | Zalabai Zsigmond 1948. jan. 29-én szül. Ipolypásztón Zalabai Zsigmond irodalomkritikus, esszé- és közíró, szociográfus, szerkesztő, műfordító, irodalom-, művelődés- és könyvtárszervező (megh. Somorja, 2003. dec. 26.) Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban szerzett 1972-ben magy.–angol szakos tanári oklevelet, ezután lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő, majd egyetemi tanár, tanszékvezető volt Pozsonyban. Somorján élt. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. és művelődés egyik kiemelkedő alkotója, szervezője, kritikáit, irodalmi tanulmányait, a szülőfalujáról írt kétkötetes irodalmi szociográfiáját (Mindenekről számot adok, 1984, Hazahív a harangszó, 1985), a metaforáról írt költészetelméleti tanulmányát (Tűnődés a trópusokon, 1981), irodalomszervező és -rendszer... Tovább... | | | Grendel Lajos  1948. ápr. 6-án szül. Léván Grendel Lajos író, kritikus, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov., ill. összmagy. ir. jelentős alkotója. Alapiskolába, valamint gimnáziumba szülővárosában járt, 1973-ban magy.–angol szakon végzett Pozsonyban, azóta is itt él. Kezdetben kiadói szerkesztő, később lapszerkesztő volt, ma egyetemi tanár. Regényeit, novelláit mind a magyarországi, mind a szlovák kritika elismeréssel fogadta, számos művét lefordították idegen nyelvekre. Legnagyobb sikerét az Éleslövészet (1981), a Galeri (1982) és az Áttételek (1985) c. regényei alkotta trilógiájával érte el, kritikai, esszéírói és publicisztikai munkássága is jelentős. | | | Bodnár Gyula  1848. máj. 21-én Királyhelmecen szül. Bodnár Gyula író, közíró, kritikus, lap- és televíziós szerkesztő, amatőr színházi rendező. Iskoláit szülővárosában kezdte, itt érettségizett 1966-ban, majd néhány évi munkásélet után magy.–angol szakon végzett Nyitrán. Ezt követően rövid ideig Pozsonyban főhivatalnok, majd újságíró, 1994-től Dunaszerdahelyen. Nagymegyeren él. Karcolatai, tárcái, kulturális publicisztikai írásai a műfaj legjobbjai közé tartoznak, kritikai tevékenységével az 1970–1980-as években fontos művelődés- és értékszervező feladatokat látott el. | | | Brogyányi Judit  1948 okt. 3-án szül. Kassán Brogyányi Judit (Nagy Judit) műfordító, szerkesztő (megh. Pozsony, 2006. szept. 4.). Szülővárosában érettségizet, majd magy.–német szakon végzett Pozsonyba, ezt követően könyvkiadói, később lapszerkesztő, majd szabadfoglalkozású publicista, műfordító ugyanitt, főleg 20. sz.-i cseh és szlovák írókat fordított magyarra. | | | Lacza Tihamér  1948. nov. 29-én szül. Bátorkeszin Lacza Tihamér tudomány- és művelődéstörténész, irodalomkritikus, közíró, szerkesztő, Lacza Éva férje, Dénes György veje. Érsekújvárban érettségizett, Prágában lett vegyész 1972-ben, ám nem sokáig volt a szakmában: 1972-től újságíró, később rádiós szerkesztő Pozsonyban. Kezdetben főleg kritikákat írt, az utóbbi időben az ismeretterjesztő, valamint művelődés- és tudománytörténeti írásokra összpontosított. Természettudományi tankönyveket is fordított. | | | Nagy Irén 1949-től él Pozsonyban Nagy Irén (Zerinvári, Nagygorica, 1921. szept. 27.) író, Nagy Jenő felesége. Először 1941-ben került könyvelőnek Komáromba, majd 1945-ben visszatért a városba, ahonnan 1949-ben Pozsonyba vezetett az útja, itt 1951-től rádióbemondó lett. A II. vh. utáni csehszlov. magy. ir. első szakaszának sajátos hangú alkotója (regényei: Kiskisasszony, 1958, Fiatalok voltunk, 1965). | | | Végh László  1949. jan. 1-jén szül. Sárosfán Végh László szociológus, könyvtárszervező, politológus. Somorján érettségizett, majd politológia–szociológia szakot végzett Pozsonyban. 1972-től szociológus, majd kormányhivatali, ill. parlamenti főtisztviselő, művelődésszervező, részt vesz a somorjai Bibliotheca Hungarica létrehozásában, 1996-tól annak vezetője. Somorján él, szociológiai, politológiai tanulmányok szerzője, bibliográfiák összeállítója, tudományos kiadványok gondozója. | | | Szigeti László  1949. máj. 26-án szül. Dunaszerdahelyen Szigeti László író, publicista, szekersztő, könyvkiadó, művelődésszervező. Iskoláit szülővárosában, Pozsonyban, ill. Komáromban végezte, az 1970-es évek elejétől újságíró Dunaszerdahelyen és Pozsonyban (közben rövid ideig a kassai Thália Színpad dramaturgja volt). Az 1989-es rendszerváltás egyik szlovákiai főszereplője, 1992-ben Kalligram néven könyvkiadót, ill. folyóiratot alapított, azóta mindkettő az összmagyar szellemi élet fontos orgánuma lett. Publicisztikai munkássága mellett jelentős beszélgetőkönyveket készített (pl. Bohumil Hraballal, Mészöly Miklóssal). Szülővárosában él. | | | Mészáros András  1949. júl. 11-én szül. Bélvatán (ma: Illésháza része) Mészáros András filozófus. Pozsonyban érettségizett, itt végezte magy.–filozófia szakon az egyetemet is, majd tanársegéd, egyetemti előadó, adjunktus, docenc, tanszékvezető egy. tanár ugyanitt, közben tíz évig az SZTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa is volt. Főleg filozófiatörténettel foglalkozik (monográfiát írt Vandrák Andrásról, elkészítette a felső-magyarországi iskolai filozófia lexikonát), tanulmány- és esszékötetei számosak, ismert többek között A transzcendencia lehelete (2001) c. szerelemfilozófiai összefoglalója. | | | Nevizánszky Gábor 1949. aug. 18-án szül. Ipolyszakállason Nevizánszky Gábor régész. Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban tanult régészetet 1973-tól, ez időtől Nyitrán régész. Kutatásai fő területe a rézkor és a magy. honfoglalás kora. Összeállította Hont megye régészeti irodalmának jegyzékét, ill. Csallóköz régészeti bibliográfiáját. | | | Kulcsár Ferenc  1949. okt. 9-én szül. Bodrogszentesen Kulcsár Ferenc költő, író, szerkesztő. A kassai gépipari szakközépiskolában érettségizett 1968-ban, majd Pozsonyba került egyetemre, de tanulmányait félbehagyva újságíró, később lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő lett Pozsonyban, majd megalakulásától, 1993-tól a Lilium Aurum szerkesztője Dunaszerdahelyen. Az 1960-as évek második felében indult Vetés-nemzedék hangadó költője, sokoldalú alkotója, verseskötetek, gyermekkönyvek, gondolatgazdag esszék szerzője. | | | Bába Iván Az 1950-es évek elejétől Kassán nőtt fel, s itt járta iskoláit Bába Iván politikai elemző, politikus, műfordító, szerkesztő, kritikus (szül. Teplice, 1950. jún. 25.). Itt érettségizett 1968-ban, majd egyetemi tanulmányait Pozsonyban kezdte, ám Bp.-en fejezte be 1974-ben. 1974–1976 közt Pozsonyban kiadói szerkesztő, majd átköltözött Bp.-re, s ma is itt él, a magy. politikai és közélet egyik frekventált személyisége. Cseh és szlov. ir. és politikai művek fordítója. | | | Varga Imre (1950–) 1950. febr. 5-én szül. Kisgyarmaton Varga Imre költő, esszéíró, műfordító. Iskoláit szülőfalujában kezdte, Ipolyságon érettségizett 1968-ban, pozsonyi egyetemi tanulmányait félbehagyta. 1972-től Pozsonyban előbb korrektor, majd lapszerkesztő, 1982-ben áttelepült Magyarországra, jelenleg Tinnyén él. Az 1970-es Egyszemű éjszaka c. versantológia és nemzedéke egyik meghatározó költője, verseskötetei Magyarországon is kedvező kritikai fogadtatásra találtak. Gyermekvers- és mesekönyvein kívül többkötetnyi szociografikus mélyinterjút, élettörténet-rekonstrukciót is publikált. | | | Kiss László  1950. márc. 18-án Ipolyságon szül. Kiss László orvostörténész. Palásti gyermekkor után Ipolyságon érettségizett, majd 1975-ben orvosi egyetemet végzett Pozsonyban. Előbb kórházi orvos szülővárosában, 1990-től körzeti orvos Csilizradványon. A mai Szlovákia területéhez kapcsolódó orvostörténeti hagyományok kutatója, érdekfeszítőek az ismert emberek patográfiáját bemutató könyvei is. Egészségügyi felvilágosító és orvosi szaktanácsadással foglalkozó publicisztikája szintén népszerű az olvasók körében. | | | Varga Erzsébet 1951. jan. 12-én szül. Kisújfalun Varga Erzsébet költő, műfordító, szerkesztő (megh. Pozsony, 1999. ápr. 8.). Tanulmányait szülőfalujában és Köbölkúton kezdte, Párkányban érettségizett 1969-ben, majd Pozsonyban szerzett magy.–latin szakos oklevelet 1974-ben. Ettől kezdve újságíró, lapszerkesztő, 1990-től könyvkiadói szerkesztő volt ugyanitt. Verseskötetei, gyermekverskötetei jelentek meg, cseh és szlov. ismeretterjesztő és gyermekirodalmat fordított, Pozsony-, ill. Szlovákia-útikönyvet is írt. | | | Dusza István  1951. ápr. 12-én szül. Özörényben Dusza István író, irodalom- és színikritikus, publicista (megh. Pozsony, 2002. jan. 9.). Iskoláit Gömörhorkán kezdte, Kassán érettségizett 1970-ben, majd levelező tagoztaon Bp. a könyvtár szakot is elvégezte. Az 1970-es évek derekától korai haláláig újságíró Pozsonyban, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. szellemi és kritikai, ezen belül színházi élet jellegzetes és figyelemreméltó alakja. Színikritikai, ill. irodalomkritikai írásai, tanulmányai kötetben is megjelentek, írt egy tárcaregényt (Fapihék, 1999), s egy ir. monográfiát is (Zs. Nagy Lajos, 2000). Emlékére a szlov. magy. iskolai bábjátszók és színjátszók országos versenyének legtehetségsebb csoportjait a dunaszerdahelyi Duna Menti Tavasz évről évre D... Tovább... | | | Archleb Gály Tamara 1951. ápr. 28-án szül. Pozsonyban Archleb Gály Tamara (Gályová, Levická, Archlebová) költő, művészeti író, műfordító, Archleb Levicky Dániel anyja. Iskoláit szülővárosában végezte, művészettörténet szakon szerzett egyetemi diplomát 1976-ban, azóta szakmájában dolgozik különböző beosztásokban. Verseket is ír, szlovák szépprózát fordít. | | | Hunčík Péter  1951. máj. 25-én szül. Ipolyságon Hunčík Péter (Somos Péter) író, közíró, orvosi szakíró, etnopszichológus, szerkesztő. Szülővárosában tett érettségije után Pozsonyban szerzett orvosi diplomát, jelenleg Dunaszerdahelyen él. Széles körű publicisztikai és közéleti tevékenysége mellett a kisebbségi kérdés, ill. a különböző etnikumok együttélésének szakértője, társadalomelemzőként is jelentős eredményeket ért el, Határeset (2008) címmel regényt írt. | | Névmutató: Somos Péter, l. Hunčík Péter | | |
|
| Lacza Éva  1951. szeptember 11-én szül. Pelsőcön Lacza Éva (Dusík Éva, Laczáné Dusik Éva) újságíró, szerkesztő, Dénes György lánya, Lacza Tihamér felesége. Gyermekkorától Pozsonyban él, iskoláit is itt végezte. 1970-től rádióriporter, szerkesztő. Irodalmi riportjai mellett forrásértékű interjúkat, hangfelvételeket készített (cseh)szlov. magy. írókkal, melyek szerkesztett változatait külön kötetekben is kiadta (Jelek a porban I–II., 2006, 2007). | | | Kovács Klára, L. 1952. jan. 4-én szül. Fegyverneken (Kétfegyvernek) L. Kovács Klára (Lutsky) költő. Zselizen érettségizett, 1975-ben magy.–angol szakon végzett Pozsonyban, majd szerkesztő lett ugyanitt. 1978-tól az Amerikai Egyesült Államokban él, egyetemi oktató, Chicagóban verseskötete jelent meg. | | | Bertha Mária, O. 1952. nov. 25-én szül. Pozsonyban O. Bertha Mária (Orbán Jánosné) műfordító. Iskoláit szülővárosában végezte, itt szerzett magy.–angol szakos tanári oklevelet is 1976-ban, s itt lett lap- és könyvkiadói szerkesztő. Szlovák és cseh irodalmat fordít. | | | Peres Imre 1953. jan. 2-án szül. Beszteren Peres Imre nemzetközi elismertségű ref. teológus, egyháztörténész, ókorkutató, tanszékvezető egyetemi tanár. 1972-ben Kassán építészeti szakközépiskolában, 1973-ban Pozsonyban gimnáziumban érettségizett, 1978-ban ev. teológiát végzett Prágában. Lelkészi szolgálatot teljesített Pozsonyban, teológiai akadémiai, ill. tanszékvezető egyetemi tanár Komáromban, az újszövetségi teológia, a hellenisztikus vallás, az antik görög szövegek, ill. az ókori görög sírfeliratok nemzetközileg elismert szakértője, eddigi nyolc könyve közül a Görög sírfeliratok és az újszövetségi eszkatológia című 2003-ban német nyelven jelent meg. | | | Mihályi Molnár László  1953. ápr. 24-én szül. Rimaszombatban Mihályi Molnár László (Molnár László, Palócz György) költő, közíró, művelődésszervező. Kisgömöriben és Várgedén járt iskolába, Rimaszombatban érettségizett, Pozsonyban pszichológia–magy. szakot végzett, majd Tőketerebesen, ill. Királyhelmecen művelődésszervező, Szepsiben, később Kassán tanár. Publicisztikai írásai mellett verseskötete is megjelent. | | | Szarka László  1953. aug. 20-án szül. Klobusicban Szarka László történész. Az 1950-es évek végétől családjával Alsószeliben élt, Galántán érettségizett, Pozsonyban pedig 1976-ban történelem–magy. szakos tanári oklevelet szerzett, 1977-től Bp.-en él, itt 2000-től az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Fő tevékenységi és kutatási területei a 19–20. sz.-i cseh és szlovák történelem, a 19–20. sz.-i nemzetiségi kérdés Magyarországon és Közép-Európában, a magyar nemzeti kisebbségek története a 20. században, etnopolitikai konfliktusok a Magyarországgal szomszédos államokban, a (cseh)szlovákiai magyarság története. Számos tanulmány, tanulmánykötet, monográfia szerzője, kutatási programok szervezője, f. m., többek közt: Szlovák nemzeti fejlődés – magyar n... Tovább... | Forrás: CSSZMIL, http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/szarka_laszlo.htm, http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=667&enciklopedia=1 Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke | | Barak László  1953. szept. 8-án szül. Muzslán Barak László költő, közíró, könyvkiadó. Szülőfalujában járt alapiskolában, a kassai ipariban érettségizett 1973-ban, ezt követően újságíró lett Pozsonyban, majd népművelési szakelőadó Dunaszerdahelyen, később ismét lapot szerkeszt, 1992-től a dunaszerdahelyi NAP Kiadót vezeti, az utóbbi időben Kisudvarnokban él. Az 1980-as évektől a II. vh. utáni szlov. magy. költészet mind inkább hangadó alkotója, költészete a 2000-es években jut el csúcspontjára, a rendszerváltás utáni publicisztikájával a szlov. magy. közírás egyik vezető képviselője. Verseskönyveket, gyermekköteteket és publicisztikai köteteket jelenetett meg.... Tovább... | | | Fazekas József  1953. szept. 22-én szül. Bodrogszentesen Fazekas József szótáríró, műfordító, szerkesztő. Királyhelmeci érettségi után esztétika–magy. szakot végzett Pozsonyban 1978-ban, majd művelődésszervező, 1986-tól pedig könyvkiadói, később lapszerkesztő lett. Dunaszerdahelyen él, antológiák összeállítója, évtizedet igénybe vevő munkája a teljes szlovák szó- és szinonimakészletet felölelni kívánó szlov.–magy. nagyszótár írása (Szabómihály Gizellával). | | | Lehel Zsolt 1953. okt. 10-én szül. Pozsonyban Lehel Zsolt művészettörténész, építészeti és szobrászattörténeti szakíró, műemlékvédő. Riegele Alajosról írt monográfiát 1978-ban. | | Névmutató: Riege Alajos | | |
|
| Kövesdi Károly  1953. okt. 15-én szül. Mellétén Kövesdi Károly költő, újságíró. A tornaljai gimnázium után közgazdasági szakérettségitt tett Rimaszombatban, 1976-tól újságíró Pozsonyban (közben nyomdai korrektor is volt). Verseskötetein, publicisztikai kötetén kívül gyermekverseit és meséit is több ízben közreadta. | | | Kocsis Aranka  1953. dec. 8-án Bálványszakállason szül. Kocsis Aranka néprajzkutató, szerkesztő. Komáromi érettségi után magy.–néprajz szakot végzett Bp.-en 1977-ben, ezt követően Pozsonyban levéltáros, újságíró, néprajzi szakelőadó, lap-, ill. kiadói szerkesztő. Somorján él, elsősorban társadalomnéprajzzal, ill. a népművészet vizsgálatával foglalkozik. | | | Tóth László  1954-ben költözött Izsára édesanyjával Tóth László (Budapest, 1949. szept. 26.) költő, író, művelődéstörténész, műfordító, szerkesztő. Komáromban érettségizett, ezt követően újságíró, szerkesztő Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, színházi dramaturg Komáromban, 1986–2005 között ismét Bp.-en élt, azóta előbb Pozsonyban, majd 2008-tól újból Dunaszerdahelyen. Két kötetben feldolgozta a komáromi magy. színjátszás történetét („...miként hajdan az apostolok", 1997, Déryné nyomában, 1998), összegyűjtött verseit s azok kritikai recepcióját Átváltozás, avagy az „itt" és az „ott" (2003) c. kötete tartalmazza. | | Névmutató: Déryné Széppataki Róza | | |
|
| Balla Kálmán 1954. febr. 16-án bár Pozsonyban szül., de mint csallóközcsütörtöki család gyermeke, ez utóbbi helyen nevelkedett Balla Kálmán költő, irodalomkritikus, műfordító, szerkesztő. Pozsonyi érettségi után Bp.-en szerzett magy.–angol szakos tanári oklevelet, majd Pozsonyban könyvkiadói, ill. lapszerkesztő. Az 1980-as évek csehszlov. magy. irodalmának és szellemi életének igényes szervezője, alakítója, az 1989 utáni fejlődés egyik generátora, felfigyeltető kritikák, tanulmányok szerzője, tágabb viszonylatban is magasan értékelt költő. 1993-tól pályát módosított, s Magyarországon él. | | | Helységnévmutató: Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove, Szl.) | Budapest (Mo.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| Gyurgyík László  1954. jún. 18-án Ipolyságon szül. Gyurgyík László szociológus, demográfus. Szülővárosában érettségizett, Pozsonyban végzett szociológiát, azóta is itt él. Fontos tanulmányokat, monográfiákat tett közzé a (cseh)szlovákiai magyarság népességmozgásával, ill. demográfiai mutatóival kapcsolatban, pl. Magyar mérleg (1994), Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság tükrében (2004). | | | Bettes István  1954. aug. 15-én szül. Rimaszombatban, de Zádorházán nevelkedett Bettes István költő, műfordító. Pozsonyban vegyipari technikumban érettségizett, majd levéltáros szakon végzett 1981-ben. Ezután számos munkahelyet végigpróbált a szlovák fővárosban, ill. szülőhelyén, Gömörben, jelenleg szabadfoglalkozású. Az 1980-as évek elején indulók egyik legegyénibb hangú lépviselője. | | | Ozogány Ernő 1955-ben, négyéves korában települt át szüleivel Bp.-ről Csehszlovákiába, Tejfalura Ozogány Ernő tudományos szakíró, tudomány- és technikatörténész. Somorján érettségizett, Prágában szerzett hang- és képmérnöki diplomát 1975-ben, 1981-ig, ill. 1999-től a Szlov. Televízió vezető műszaki munkatársa Pozsonyban. Tudomány- és technikatörténeti tanulmányai, portréi több kötetének az anyagát teszik ki (A tudás almája, 2001, Magyar atomocska, 2002, A Lajtától keletre, 2002).. | | | Pašiaková, Jaroslava 1955-től él Pozsonyban, ill. volt a Komenský Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, adjunktusa Jaroslava Pašiaková (Machalická, Prága, 1931. jún. 9.) irodalomtörténész, a magyar avantgárd, ill. a cseh–magy. irodalmi kapcsolatok kutatója. | | | Danter Izabella 1955. márc. 27-én szül. Danter Izabella (Tóth) néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett 1974-ben, majd Pozsonyban végzett néprajz szakon 1978-ban. Előbb a dunaszerdahelyi, később a galántai múzeum néprajzosa, fő kutatási területe a népi gyógyászat és a népi gazdálkodás. | | | Szabó G. László 1955. aug. 30-án szül. Gútán Szabó G. László (Szabó László) újságíró, színházi és művészeti író, filmkritikus, műfordító. Szülővárosában kezdte tanulmányait, Komáromban érettségizett, Pozsonyban számítástechnika szakot végzett, azóta újságíró ugyanott. A kortárs szín-, film- és képzőművészet legjelesebbjeit megszólaltató művészinterjúiból, azok munkásságát elemző művészportréiból több kötetnyit is kiadott, bp.-i színházak részére színműveket fordított. | | | Szabómihály Gizella  1956. jan. 9-én szül. Sajószárnyán Szabómihály Gizella nyelvész, szótárszerkesztő. Nagymegyeren érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, Csilizradványon él, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda vezetője. Szakterületei közé főleg a nyelvpolitika, a nyelvtervezés, a kontaktusnyelvészet, a szociolingvisztika, valamint a fordításelmélet és -gyakorlat tartozik, évtizedet igénybe vevő munkája a teljes szlovák szó- és szinonimakészletet felölelni kívánó szlov.–magy. nagyszótár írása (Fazekas Józseffel). | | | Csáky Pál  1956. márc. 21-én szül. Ipolyságon Csáky Pál író, közíró, politikai szakíró, politikus. Szülővárosában érettségizett, Pardubicén 1980-ban vegyészmérnök lett, majd évtizedig Léván dolgozott a szakmájában. 1990-ben politikai pályára lépett, 1998–2006 között miniszterelnök-helyettes, jelenleg a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Pozsonyban. Írásai az 1980-as évek elejétől jelennek meg, elbeszélés- és publicisztikai kötetei láttak napvilágot. | | | Farnbauer Gábor  1957. máj. 6.án itt szül. Farnbauer Gábor költő, az 1980–1990-es évek (cseh)szlov. magy. irodalmának – különösen Az ibolya illata (1992) c. „gondolatregényével" – Mo.-n is nagy visszhangot keltett alkotója. Jelenleg Pozsonyban él. | | | Illés Anna 1957. jún. 7-én Tiszacsernyőn szül. Illés Anna (Hernádi Tiborné, Hernádi Anna) műfordító. Pozsonyban diplomázott szlov.–magy. szakon, 1984-től Komáromban él. Kortárs cseh és szlov. műveket fordít magyarra. | | | Öllős László  1957. júl. 14-én szül. Pozsonyban, de gyermekkorát Dunaszerdahelyen élte le Öllős László politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen kezdett iskolába járni, itt érettségizett, majd Pozsonyban diplomázott magy.–történelem szakon 1983-ban, ezután az itteni magy. gimnázium tanára volt. Az 1980-as években részt vett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság munkájában. A rendszerváltás után rövid ideig politizált, majd politológiai tanulmányokat folytatott, később egyetemi oktató volt Nyitrán, Komáromban. Somorján él, 1996-tól a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. | | | Orbán Gábor 1958. jan. 28-án halt meg Pozsonyban Orbán Gábor nyelvész (szül. Kőszeg, 1883. jan. 1.). 1907-ben végzett a bp.-i egyetemen magy.–latin szakon, s rövid privigyei kitérő után Pozsonyban lett 1945-ig gimnáziumi, 1949-től haláláig főiskolai tanár. Első elnöke volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémiának 1931-ben, tankönyvei mellett különböző nyelvészeti szakmunkák, értekezések szerzője (1935-ben Prágában megjelent, A magyar nyelv c. könyvéről Kosztolányi Dezső is elismeréssel írt), Mikuláš Mendreszórával magy.–szlov., szlov.–magy. szótárt írt. | | Névmutató: Kosztolányi Dezső | Mendreszóra, Mikuláš | | |
|
| Tallósi Béla 1958. dec. 22-én szül. Martoson Tallósi Béla író, költő, művészeti író. Magy.–szlov. szakon végzett Pozsonyban, azóta ugyanott újságíró az Új Szónál. Gyermekverskötete, elbeszéléskönyve jelent meg. | | | Hizsnyai Zoltán  1959. febr. 13-án szül. Rimaszombatban Hizsnyai Zoltán költő, szerkesztő, esszéíró. H. Tóth Ildikó férje. Kassán érettségizett, Pozsonyban él, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. összmagyar viszonylatban is magasan értékelt alkotója, az érsekújvári Iródia-mozgalom egyik vezéregynénisége 1983–1986-ban. Elismerő kritikai fogadtatásban részesült verseskönyvei mellett szerkesztői, kritikusi-esszéírói tevékenysége is jelentős. Jelenleg Kovácspatakon él. | | Névmutató: H. Tóth Ildikó | | |
|
| Tóth Károly  1959. febr. 27-én szül. Vágsellyén Tóth Károly irodalomkritikus, tudományszervező, szerkesztő, politikus. Szülővárosában kezdte iskoláit, Galántán érettségizett, Pozsonyban végzett magy.–történelem szakon. Ezután munkás, majd Pozsonyban szerkesztő, az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság aktivistája, az 1989-es rendszerváltás egyik főszereplője, a Független Magyar Kezdeményezés alapítója s egy ideig irányítója, 1996-ban megszervezte a jelenleg Somorján működő Fórum Kisebbségkutató Intézetet. Ir. esszéit, tanulmányait l. a Leányvári ébredés (1994) c. kötetében. | | | Lampl Zsuzsa  1959. ápr. 29-én Pozsonyban szül. Lampl Zsuzsa (Mészárosné) szociológus, író. Tanulmányai szülővárosához kötik, az egyetemet is itt járta ki (szociológia, ill. újságíró szakon), s azóta is itt él. 1982-től újságíró, 1992–1993-ban kiadóvezető, 1993-tól Nyitrán, a következő évtől Pozsonyban egyetemi tanár, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Forrásértékű szociológiai feltárásai, látleletei, tanulmányai mellett mesekönyve is megjelent (Móki meséi, 2002). | | | Lanstyák István  1959. júl. 13-án Losoncon szül. Lanstyák István nyelvész, nyelvművelő. Iskoláit szülővárosában kezdte, Selmecbányán érettségizett, majd 1983-ban Debrecenben szerzett magy.–angol szakos tanári oklevelet. Selmecbányán kezdett tanítani, 1986-tól a pozsonyi Komenský (Comenius) Egyetem oktatója. Dunaszerdahelyen él, ahol 2001-ben létrehozta a Gramma Nyelvi Irodát. Különösen a szociolingvisztika, a kétnyelvűség-kutatás és a dialektológia terén ért összmagyar viszonylatban is értékelt eredményeket. Alapvető műve A magyar nyelv Szlovákiában (2001) c. monográfiája, Szabómihály Gizellával a nyelvhasználat és nyelvtervezés kérdéseiről is fontos könyvet adtak közre (2002-ben). | | | Gyurovszky László 1959. szept. 30-án szül. Vágsellyén Gyurovszky László közíró, politikus, 2002–2006 között a szlovák kormány minisztere. 1983-ban Pozsonyban villamosmérnöki oklevelet szerzett. Az újságírást 1978-ban popzene- és jazzkritikusként kezdte, 1989-től politikai publicisztikát ír (Rendszerváltás vagy országváltás?, 1994). | | | Hushegyi Gábor  1959. nov. 14-én Pozsonyban szül. Hushegyi Gábor esztéta, művészettörténész, műkritikus, jelenleg is itt él, 20. sz.- i és kortárs képzőművészettel foglalkozik. | | | Haraszti Mária  1959. dec. 8-án született Alsószelin Haraszti Mária költő, író, szerkesztő. Pozsonyban érettségizett, és itt végezte magy.–orosz szakon az egyetemet. Jelenleg is itt él. Verseskötete (Mályvák és madarak, 1999) és regénye (Pimpimpáré, 2001) mellett meséskönyvei jelentek meg. | | | Kováts Piroska, F.  1960-ban Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet F. Kováts Piroska (Földesné, Bp., 1938. aug. 28.) műfordító, szerkesztő. Ezután középiskolai tanár volt Rozsnyón, majd Komáromban, 1974-től könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban. Számos könyvet fordított csehből és szlovákból. | | | Kovács László, G. 1961. aug. 23-án Pozsonyban szül. G. Kovács László történész, publicista, műfordító. Szülővárosában érettségizett, történelem szakos tanári oklevelet is a szülővárosában szerzett 1984-ben. 1987-től Bp.-en él, egyetemi előadó. A két vh. közti s a II. vh. alatti (cseh)szlovákiai magyarság történetét kutatja, csehből és szlovákból fordít. | | | Mayer Imre 1961. okt. 11-én halt meg Pozsonyban Mayer Imre nyelvész, Mayer Judit apja (szül. Kolozsvár, 1884. nov. 4.). Tanulmányait szülővárosában végezte, az ottani egyetemen diplomázott magy.–latin–német szakon 1907-ben, s ott kezdett el tanítani is, majd onnan került át 1913-ban Pozsonyba, ahol a kereskedelmi iskolában (később akadémián) tanított tovább 1945-ig, 1950–1959 között pedig főiskolai előadó volt. Különösen a II. vh. idején vette ki részét a szlov. magy. közéletből és művelődésből, idmeretterjesztő füzeteket írt Szlovákia neves magyar szülötteiről, később a nyelvművelés terén aktivizálta magát. | | | Jakubecz Mária  1962. ápr. 1-jén szül. Vágsellyén Jakubecz Mária író, publicista, szerkesztő. Pozsonyban végzett magy.–szlov. szakon 1986-ban, 1994-től hitoktató. Felsőszelin él. Vallásos elmélkedései, gyermekkönyvei jelentek meg. | | | Csanda Gábor  1963. márc. 2-án szül. Pozsonyban Csanda Gábor irodalomkritikus, tankönyvíró, szerkesztő, irodalomszervező, Csanda Sándor fia, Cs. Liszka Györgyi férje. Iskoláit szülővárosában járta ki, magy.–szlov. szakon szerzett tanári képesítést 1987-ben, ettől kezdve különböző lapok szerkesztőségében dolgozik, válogatásában, gondozásában számos kötet jelent meg. | | | Liszka Györgyi, Cs.  1963. okt. 2-án szül. Párkányban Cs. Liszka Györgyi szerkesztő, újságíró, Csanda Gábor felesége, Liszka József húga. Köbölkúton nőtt fel, Pozsonyban él, interjú-, ill. naplókötetet jelentetett meg (Ezüstszálon, 2003, Lilla naplója I–II., 2005). | | | Fellinger Károly  1963. nov. 20-án Pozsonyban szül. Fellinger Károly költő, az Iródia-mozgalom tagja 1983–1986-ban. Gyermekkorától Jókán él, verses- és, gyermekversköteteket adott ki. | | | Csehi Ágota 1966. márc. 27-én szül. Komáromban Csehi Ágota zongoraművész, zenei szakíró, zenepedagógis. Zenei tanulmányait Pozsonyban és Bp.-en végezte, majd zongoratanár Komáromban, egyetemi tanár Nyitrán. Bartók szlovákiai vonatkozásainak kutatója, szakktanulmányok szerzője. | | | Tóth Ildikó, H. 1966. márc. 30-án szül. Vágsellyén H. Tóth Ildikó, Hizsnyai Tóth) műfordító, kutató, Hizsnyai Zoltán felesége. Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári képesítést 1989-ben, jelenleg is itt él. Műfordítás-elmélettel, s oktatásmódszertannal foglalkozik, kortárs szlovák szépprózát és történeti szakirodalmat fordít magyarra. | | | Talamon Alfonz  1966. máj. 14-én Dunaszerdahelyen szül., de Diószegen nőtt fel Talamon Alfonz író (megh. Galánta, 1996. szept. 8.), az Iródia-nemzedék egyik legtehetségesebb, Magyarországon is nagy visszhangra talált alkotója. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban járt egyetemre, később a Csemadok szakelőadója, azután újságíró lett. Az Iródia tagja volt 1983–1986 között. Autóbaleset következtében halt meg. Diószegen 2006-ban szobrot kapott (Mag Gyula alkotása), a Szlovákiai Magyar Írók Társasága ugyanekkor a nevét viselő díjat alapított a legjobb szlov. magy. szépprózai teljesítmények jutalmazására (Talamon Alfonz-díj). | | | Hajtman Béla  1966. jún. 28-án Párkányban szül. Hajtman Béla író. Pozsonyban szerzett magy.–szlov. szakos tanári oklevelet, tanított Érsekújvárban, Udvardon, jelenleg Léván gimnáziumi igazgató. | | | Macsovszky Péter  1966. nov. 4-én Érsekújvárban szül. Macsovszky Péter költő, író, műfordító. Kettős kultúrájó alkotó, szlov. és magy. nyelven egyaránt ír, a szlovák és a (szlov.) magy. ir.-nak egyként része. Pozsonyban él, magyar és angol írókat fordít szlovákra. | | | Simon Attila  1966. dec. 9-én szül. Rimaszombatban Simon Attila történész, tankönyvszerző. Magy.–történelem szakot végzett Pozsonyban, doktori oklevelet Pécsett szerzett. Előbb Bátkán, majd Dunaszerdahelyen tanított, jelebnleg tanszékvezető egyetemi tanár Komáromban. ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Elsősorban a (cseh)szlovákiai magyarság történetét kutatja, Dunaszerdahelyen él. | | | Turczi Árpád  1966. dec. 20-án szül. Ipolyságon Turczi Árpád költő. Iskoláit szülővárosában kezdte, kereskedelmi főiskolát végzett Bp.-en. Előbb Ipolyságon tanít, később Pozsonyban, majd Dunaszerdahelyen szerkesztő, újságíró. Verseskönyvei jelentek meg, Madban él. | | | Bolemant László  1968. dec. 3-án Bajcson szül. Bolemant László költő, fotóművész. Pozsonyban szerzett gépészmérnöki oklevelet 1992-ben, később logisztikai, ill. számítácstechnikai tanulmányoikat folytatott, jelenleg Magyarországon dolgozik, verseskötetei jelentek meg. | | | Németh István, Z.  1969. márc. 28-án szül. Komáromban Z. Németh István (Zánkay N. István, Jonathan J. Joker) költő, író. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett 1987-ben, majd alsó tagozatos tanítói oklevelet szerzett Nyitrán 1991-ben. Ezt követően lap, majd könyvkiadói szerkesztő Pozsonyban, 2000-től Csicsón tanít. Verseskönyvei, elbeszéléskötetei, regényei, gyermekkönyvei jelentek meg, ir. paródiáit és humoreszkjeit Nincs meneqés címmel rendezte kötetbe (2001). | | | Juhász Katalin  1969. nov. 25-én szül. Rimaszombatban Juhász Katalin költő, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett, Pozsonyban szerzett magy.–angol szakos egyetemi oklevelet, azóta újságíró, művelődésszervező. Jelenleg a szlovák fővárosban él. | | | Németh Zoltán  1970. jan. 26-án szül. Érsekújvárban Németh Zoltán költő, irodalomkritikus, esszéista. Ipolybalogon nőtt fel, itt kezdte iskoláit, Zselizen érettségizett 1988-ban, 1993-ban magy.–történelem szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, majd évekig Ipolybalogon tanított, jelenleg Besztercebányán egyetemi oktató. Az 1990-es években indult szlov. magy. írónemzedék meghatározó jelentőségű akotója, aki egyebek közt erőteljes kísérleteket tett a (cseh)szlov. magy. ir. fogalmának újragondolására is. Verseskönyvei, kritika- és tanulmánykötetei, monográfiái (Talamon Alfonzról, 2001, Parti Nagy Lajosról, 2006) jelentek meg, nemzedékének tagjaival készített mélyinterjúkat publikált. | | | Popély Árpád  1970. júl. 24-én szül. Pozsonyban Popély Árpád történész, Popély Gyula fia. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1993-ban egyetemet is itt, ill. 2002-ben Bp.-en végzett. A somorjai Fórum Intézet munkatársa, a csehszlov. magyarság II. vh. utáni történetének kutatója, jelentős munkája A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992 (2006). | | | Vajda Barnabás  1970. aug. 10-én Dunaszerdahelyen szül. Vajda Barnabás irodalomkritikus, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Pozsonyban végzett magy.–történelem szakon, majd Pozsonyban kezdett tanítani, jelenleg egyetemi oktató Komáromban. Irodalom- és művelődéstörténeti érdeklődése mellett a történelemtanítás módszertanával is foglalkozik. Eddig Sigmund Freud és a XX. század eleji magyar irodalom (2005) címmel, ill. Monoszlóy Dezsőről (2006) írt monográfiát | | | Csehy Zoltán  1973. nov. 26-án szül. Pozsonyban, de Illésházán élte le gyermek és ifjúkorát Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész, irodalom- és zenekritikus, műfordító, szerkesztő, Polgár Anikó férje. Somorján érettségizett, Pozsonyban latin–magy. szakon végzett, majd könyvkiadói, ill. lapszerkesztő, továbbá egyetemi előadó Pozsonyban. Dunaszerdahelyen él, az 1990-es években indult szlov. magy. irodalmárok Magyarorzságon is széles körben magasan értékelt képviselője, klasszika-filolófusként is egyre jelentősebb eredményeket mondhat magáénak. Figyelemreméltó verseskötetel, műfordításkötetek, tanulmánykötetek szerzője. | | | Beke Zsolt  1973. dec. 25-én szül. Dunaszerdahelyen Beke Zsolt irodalomkritikus, Pozsonyban végzett magy.–esztétika szakot 1998-ban, jelenleg könyvkiadói szerkesztő ugyanott, szülővárosában él, tanulmánykötetei jelentek meg. | | | Vida Gergely  1973. dec. 31-én szül. Komáromban, de kezdettől Csiliznyáradon él Vida Gergely költő, kritikus. Pozsonyban végzett egyetemet, Dunaszerdahelyen középiskolai tanár. Versesköteteit mind Szlovákiában, mind Magyarországon kedvező szakmai visszhang fogadta. | | | Archleb Levicky Dániel  1975. júl. 3-án szül. Archleb Levicky Dániel (Upor Tonuzaba) író, Archleb Gály Tamara fia. Szülővárosában szerzett biológia szakos tanári oklevelet 1998-ban. Televíziós szerkesztő, magyarul, szlovákul egyaránt ír. | | | Gazdag József  1977. máj. 3-án Kassán szül. Gazdag József író, újságíró, Kilátás az ezüstfenyőkre (2004) c. első novelláskötete jelentős kritikai visszhangot keltett Magyarországon is. Pozsonyban és Komáromban él. | | | Kocur László  1977. jún. 16-án Komáromban szül. Kocur László irodalomtörténész, irodalomkritikus. Iskoláit szülővárosában kezdte, Szegeden szerzett magy.–komparisztika szakos oklevelet, majd újságíró lett Pozsonyban. Kritikusként kortárs szlov. magy. ir.-mal foglalkozik, több dolgozatot írt a Prágai Magyar Hírlapról. | | | Dömény Andrea  1982. febr. 19-én Dunaszerdahelyen szül. Dömény Andrea író. Egészségügyi középiskolában érettségizett szülővárosában, egészségügyi főiskolát végzett Pozsonyban. Elbeszéléskötete jelent meg. | | | Szalay Zoltán  1985. jún. 30-án szül. Dunaszerdahelyen, de Vajkán nőtt fel s jelenleg is ott él, s Pozsonyban joghallgató Szalay Zoltán író. Elbeszéléskötete, regénye jelent meg. | | | Baranyovics Borisz  1986. okt. 30-án szül. Pozsonyban Baranyovics Borisz költő, rapper. Iskoláit szülővárosában végezte, majd Bp.-en egyetemista (magy., ill. néprajz szak), Párkányban él, verskötete jelent meg. | | | Simkó Margit 1988. dec. 17-én halt meg Pozsonyban Simkó Margit költő, író (szül. Bp., 1901. jan. 13.). Szülővárosában végezte iskoláit, ott kezdett tanítani. 1921-ben került Csehszlovákiába, főleg az 1950–1960-as években publikált, a kritika által egyöntetűen bírált verseskötete jelent meg. | | | Balázs Attila, F.  1989-ben telepedett át Pozsonyba Csíkszeredáról Balázs F. Attila (Marosvásárhely, 1954. jan. 15.) költő, író, műfordító, könyvkiadó. Kezdetben újságíró, szlov. magy. lapok munkatársa Pozsonyban, 1994-ben AB-ART néven saját kiadót hozott létre. Romániában elhíresült antológiákban szerepelt verseivel, Szlovákiában verses- és novelláskötetei jelentek meg, s az ő jegyzi a Szlovákiai magyar ki kicsoda (2001) c. lexikont, ill. Görföl Jenő fotóival készült, szlov. magy. íróportrékat tartalmazó Arcképcsarnokot (2004). | | Névmutató: Görföl Jenő | | Helységnévmutató: Csíkszereda (ma: Miercuera-Ciuc, Ro.) | Marosvásárhely (ma: Târgu Mureş, Ro.) | Pozsony-Bratislava | |
|
| |
[ Vissza ]
|
|
|
|
