 |
| Szolgáltatások | |
| Naptár | |
| Október |
| Vas |
Hét |
Ked |
Sze |
Csü |
Pén |
Szo |
| |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
| 6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
| 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
| 20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
| 27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
| | | Szavazás | |
| Linkajánló | |
| |
MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z
[1264]
Keresés a vezetéknév kezdetűje
szerint| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Keresés a magyar helységnév kezdőbetűje szerint (emelkedő időrendi sorrendben)| A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
T |
U |
V |
W |
X |
Y |
Z |
|
Személynév keresése
|
Magyar helységnév keresése
|
[ Vissza ]
|
|
Somorja (v. Pozsony vm.) - amorín (Dunaszerdahelyi j.) |
Szenci Csene Péter 1575 k. Szencen szül. Szenci Csene Péter ref. egyházi író (megh. Érsekújvár, 1622. jún. 14.), 1603-tól Jóka, Somorja, majd Érsekújvár lelkésze, 1615-től felsődunamelléki püspök. | | | Samarjai Máté János 1585. febr. 21-én szül. Galgócon Samarjai Máté János ref. egyházi író (megh. Halászi?, 1652). Galgócon, Nagyszombatban tanult, Szencen és Nagyszombatban iskolamester volt, 16111618 között Nagymegyeren lelkész, 1622-től a somorjai ref. egyházkerület szuperintendense. A protestáns egyházak közti megbékélést híve volt, később a kat. egyházzal való békességkötésre is javaslatot tett. | | | Pécseli Király Imre 16071609 között Komáromban tanított Pécsely Király Imre (Pécsely, 1590 k. Érsekújvár?, 1641 k.) ref. egyházi író, költő, százada írásbeliségének kiválósága, retorikai kézikönyvét Szenci Molnár Albert verssel üdvözölte. Előzőleg többek közt Somorján tanult, tanulmányait 16091612-ben Heidelbergben folytatta, majd 1615-től Komáromban lelkész, 1622-től Érsekújvárban a végvári katonaság prédikátora. | | | Szinnyei József, id. (18301913)  1830. márc. 18-án szül. Komáromban id. Szinnyei József (Ferber) bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros, ifj. Szinnyei József apja (megh. Bp., 1913. aug. 9.). Tanulmányait Pesten, ill. Győrben végezte. Komáromban élte meg a császári hadak 1849-es ostromának napjait, erről naplója tartalmaz élvezetes leírásokat, forrásértékű adatokat. 18491853 között Komáromban, majd egy gancsházai kitérő után 18551864 között Pozsonyban működött (Samarjay Károlynál), s ezt követően Pesten élt, kezdetben mint tisztviselő, később könyvtárosként, könyvtárszervezőként, bibliográfusként tevékenykedett. Dokumentumértékük, adatgazdagságuk miatt különösen értékesek egymás után kiadott naplókötetei, rendszeresen összeállította a magyarországi hírlapok jegyzékét... Tovább... | | | Bánfi János 1851. szept. 8-án Bazinban szül. Bánfi János (Wolfshörndl) író, neveléstudományi szakíró (megh.: ?). A modori tanítóképző után 1874-ben szerzett Bp.-en tanítói oklevelet, vidéki városokban tanított (egy ideig pl. Somorján is), s közben sűrűn publikálta regényeit, elbeszélésköteteit, műfordításait, magy. és német nyelvű cikkeit. | | | Jankó Zoltán  1871. dec. 30-án szül. Bakán Jankó Zoltán író, szerkesztő, múzeumalapító, művelődésszervező (megh. Pozsony, 1941. ápr. 12.). Pozsonyban végzett jogot, s itt élt haláláig. A két vh. közti csehszlov. magy. művelődés és közélet jellegzetes alakja volt, 1927-ben Somorján múzeumot alapított. 2006-ban szülőfalujában, a művelődési házban emléktábláját leplezték le.... Tovább... | | | Khín Antal 1884. ápr. 18-án szül. Vajkán Khín Antal, néprajzkutató, muzeológus (megh. Bp., 1973. nov. 26.). Bp.-i tanári oklevéllel többek között Pozsonyban és Somorján tanított, itt részt vett a Csallóközi Múzeum létrehozásában, melynek 1940-ig az igazgatója volt. 1945-ben Bp.-re került a Mezőgazdasági Múzeumba. Főleg a csallóközi népéletet, ill. az ősfoglalkozásokat, néphitet kutatta. | | | Reininger József 1886. okt. 18-án szül. Somorján Reininger József költő (megh. Bp., 1979. ápr. 19.). Tanító-, ill. tanárképzőt Modorban, Bp.-en végzett, 1919-ig többek közt Nagybiccsén, Somorján tanított, ezt követően csak magántanárként taníthatott tovább, 19251938 között ipartestületi titkár volt szülővárosában. Somorja Magyarországhoz való visszacsatolása után ismét tanító, később igazgató, tankerületi felügyelő, ám 1945-ben állásából ismét elbocsátották, 1947 elején áttelepült Magyarországra, innen küldték vissza Pozsonyba a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság előadójának. 1949-től Bp.-en élt. Verseskötete jelent meg, eszperantó nyelven is publikált, orosz nyelvkönyveket is írt. | | | Mécs László  1895. jan. 17-én szül. Hernádszentistvánon Mécs László (Martoncsik József) költő (megh. Pannonhalma, 1978. nov. 9.). Kassán járt középiskolába, majd belépett a premontrei rendbe. 1918-ban szentelték pappá Jászóváron. 19201929 között Nagykaposon, 19301944 között Királyhelmecen plébános. Ekkor egy Hitler-ellenes verse miatt emeltek vádat ellene, 1953-ban röpiratok terjesztésének vádjával került börtönbe, ahonnan 1956-ban szabadult. 1957-től ismét gyakorolhatta papi hivatását, 1961-től Pannonhalmán élt. A két vh. közti, ill. a második vh. alatti időszak rendkívül népszerű költője volt. A szlovákiai magyar kiadók közül a rendszerváltás után a Pannónia, ill. a Madách-Posonium jelentetett meg tőle egy-egy versválogatást, ez utóbbi kiadó mono... Tovább... | | | Császár István 1897. jún. 11-én szül. Szentgyörgyön Császár István író, szerkesztő (megh. Bp., 1982). Szülővárosában, ill. Pozsonyban és Bp.-en tanult, majd különböző lapok szerkesztője Pozsönyban, Somorján, Dunaszerdahelyen, s szerkeszette a pozsonyi Toldy Kör Évkönyveit 19411943-ban. A II. vh. után Magyarországra került. Elbeszéléskötete, regénye, színműve jelent meg. | | | Dömötör Teréz 1904. szept. 28-án szül. Somorján Dömötör Teréz (Szabó Juliska) autodidakta író (megh. Bp., 1980. jan. 25.), íróként az 1930-as években volt aktív, elbeszéléseket, ill. kisregényt írt. | | | Arany A. László  1909. szet. 19-én szül. Betléren Arany A. László (Anzelm) nyelvész, néprajzkutató, fotográfus (megh. Rozsnyó, 1967. okt. 13.). Rozsnyón érettségizett, Pozsonyban végzett egyetemet, majd gimnáziumi tanár, később egyetemi előadó, ill. akadémiai kutató, a szlovák nyelvtudomány kontextusába is beilleszkedő nyelvész (Jozef Orlovskýval közösen ő írta az első szlovák nyelvű strukturalista grammatikát), a strukturalista nyelvtudomány egyik kiváló képviselője volt. A II. vh. éveiben bekapcsolódott a megkisebbedett Szlovákiában rekedt magyarság kulturális életébe is, néprajzi gyűjtőutakra járt, kis füzetet írt annak néprajzáról. A csehszlov. magyarság 19451948 közti üldözésének idején illegális szervezetet vezetett jogainak és érdekeinek képviseleté... Tovább... | | Névmutató: Orlovský, Jozef | | |
|
| Siposs Jenő 1920. júl. 1-jén szül. Somorján Siposs Jenő színész, színműíró, színházi publicista (megh. Komárom, 1997. aug. 17.). Tanulmányait szülővárosában kezdte, Komáromban, Érsekújvárban, Dunaszerdahelyen folytatta, Bp.-en végzett jogot 1948-ban. 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház színésze, ill. irodalmi titkára volt. Színművei, bohózatai révén az 19501970-es évek műkedvelő színjátszó csoportjainak népszerű szerzője, színház-népszerűsítő írásai fontos szerepet töltöttek be. | | | Koller Gyula 1924. ápr. 1-jén szül. Pozsonypüspökin Koller Gyula (Kellő Gyula) egyházi író, szerkesztő, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. katolikus egyház jelentős személyisége, szervezője. Iskoláit szülővárosában, ill. Pozsonyban, Komáromban, Esztergomban végezte, 1946-ban szentelték pappá Pozsonyban. Különböző beosztásokban számos helyen teljesített szolgálatot, 19502000 között Melleken, Vágkirályfán, Somorján, Vajkán, Boldogfán plébános. A rendszerváltás után katolikus egyházi könyvkiadót (Glória) hozott létre, 19902000 között a Remény c. szlov. magy. katolikus hetilap főszerkesztője volt. Hittan- és imakönyveket írt és fordított, megjelentek igemagyarázatai, életrajzai (Magvetők életútja, 2002). | | | Szabó László, Z. 1927. márc. 10-én szül. Somorján Z. Szabó László győri író, dramaturg, versantológiák szerkesztője, városa irodalmi hagyományainak kutatója (megh. Győr, 1992). Írt egy Kazinczy-monográfiát is. | | | Párkány Antal 1927. szept. 16-án szül. Galántán Párkány Antal tankönyvíró, irodalomtörténész (megh. Szenc, 2008. nov. 1.). Érsekújvárban, majd Bp.-en tanult, 1956-ban Pozsonyban szerzett levelező tagozaton magy.történelem szakos oklevelet. 1951-től Hidaskürtön, 1953-tól Galántán, 1958-tól Szencen, 1961-től Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen tanított. Sas Andorról írt monográfiát, tankönyvszerzőként és fordítóként is ismert.. | | | Hideghéty Erzsébet 1931. nov. 5-én Somorján szül. Hideghéty Erzsébet (Czagány Ivánné) műfordító, Czagány Iván felesége. Pozsonyban szerzett magy.történelem szakos tanári képesítést, majd könyvkiadói szerkesztő lett ugyanitt, s máig itt él. 20. sz.-o cseh és szlov. írók háromtucatnyi művét fordította magyarra. | | | Németh István 1937. márc. 21-én szül. Vereknyén Németh István költő, publicista, művészeti író (megh. uo., 2005. jún. 5.). 1957-ben Prágában nyomdaipari szakérettségit, 1958-ban Somorján gimnáziumi érettségit tett, 1966-ban magy.szlov. szakos tanári oklevelet szerzett Pozsonyban. Ezt követően művelődésszervező ugyanitt, tanár Dunaszerdahelyen, 1969-től újságíró Pozsonyban. Megírta Csontváry Kosztka Tivadar családtörténetét (2005), verseskötete is megjelent (Dőrejárás, 2005). | | Névmutató: Csontváry Kosztka Tivadar | | |
|
| Presinszky Lajos 1939. dec. 10-én szül. Nagycétényben Presinszky Lajos helytörténész. 1957-ben érettségizett Párkányban, 1960-ban földrajztörténelem szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, ezt követően Nagycétényben, Nagylégen, Nagyszarván tanított, majd pártszolgálatba lépett Dunaszerdahelyen, 1990-től a városi honismereti ház vezetője Somorján. Tucatnyi falumonográfia szerzője, helytörténeti összeállítások szerkesztője. | | | Mészáros Károly (19412002) 1941. dec. 12-én szül. Felbáron Mészáros Károly író (megh. Dunaszerdahely, 2002. febr. 12.). Többek közt Karván, Dunamocson nevelkedett, itt kezdte iskoláit is, Somorján érettségizett 1959-ben, majd Nyitrán járt tanítóképzőbe, de tanulmnányait nem fejezte be. 1965-től Dunaszerdahelyen tanított, majd oktatásügyi szakelőadó, 1970-től pedig újságíró volt ugyanitt. Novelláskötetei mellett regénye és verseskötete is megjelent. Sírja a felbári temetőben található. | | | Szilvássy József 1946. júl. 25-én szül. Somorján Szilvássy József újságíró, szerkesztő, színikritikus. Szülővárosában érettségizett, történelemszlov. szakos oklevelet szerzett Pozsonyban, attól kezdve pozsonyi, ill. dunaszerdahelyi lapok szerkesztője, főszerkesztője (ez utóbbit illetően 19901998 és 20012004 között az Új Szóé, 19981999-ben a Katedráé, 2004-től a Csallóközé. A rendszerváltás utáni publicisztikai írásai javát l. Kisebbség a határon (1998) c. kötetében. Somorján él. | | | Keszeli Ferenc 1947. ápr. 14-én szül. Pozsonyban Keszeli Ferenc költő, író, közíró. Vágkirályfai gyermekkor után, tizenhét éves korától előbb Galántán, majd Pozsonyban újságíró (Hét, Új Ifjúság), jelenleg a Magyar Távirati Iroda szlovákiai munkatársa, Somorján él. Sikeres verseskötetek és népszerű gyermekkönyvek (Hókuszpókusz, Szóhancúr, Kajla Fülöp kalandjai, Furafalvi kajlaságok) szerzője, ez utóbbiak a 20. sz. második fele magy. gyermekirodalmának legjobb teljesítményai közé tartoznak. Fontosak művelődéstörténeti írásai, művei is. | | | Cséfalvay Eszter 1947. május 16-án szül. Somorján s azóta is ott él Cséfalvay Eszter (Kopaszné) műfordító. Szülővárosában érettségizett, Pozsonyban magy.szlov. szakon végzett egyetemet 1970-ben, azóta könyvkiadói, ill. lapszerkesztő, cseh és szlov. ir. művek magy. fordítója. | | | Zalabai Zsigmond 1948. jan. 29-én szül. Ipolypásztón Zalabai Zsigmond irodalomkritikus, esszé- és közíró, szociográfus, szerkesztő, műfordító, irodalom-, művelődés- és könyvtárszervező (megh. Somorja, 2003. dec. 26.) Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban szerzett 1972-ben magy.angol szakos tanári oklevelet, ezután lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő, majd egyetemi tanár, tanszékvezető volt Pozsonyban. Somorján élt. A II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. és művelődés egyik kiemelkedő alkotója, szervezője, kritikáit, irodalmi tanulmányait, a szülőfalujáról írt kétkötetes irodalmi szociográfiáját (Mindenekről számot adok, 1984, Hazahív a harangszó, 1985), a metaforáról írt költészetelméleti tanulmányát (Tűnődés a trópusokon, 1981), irodalomszervező és -rendszer... Tovább... | | | Végh László  1949. jan. 1-jén szül. Sárosfán Végh László szociológus, könyvtárszervező, politológus. Somorján érettségizett, majd politológiaszociológia szakot végzett Pozsonyban. 1972-től szociológus, majd kormányhivatali, ill. parlamenti főtisztviselő, művelődésszervező, részt vesz a somorjai Bibliotheca Hungarica létrehozásában, 1996-tól annak vezetője. Somorján él, szociológiai, politológiai tanulmányok szerzője, bibliográfiák összeállítója, tudományos kiadványok gondozója. | | | Vajkai Miklós  1950. dec. 4-én szül. Vajkán Vajkai Miklós (Nagy, V. Nagy) író, a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. széppróza sajátos hangú, egyéni utakat járó képviselője. Alapiskolába szülőfalujában járt, péknek tanult, jelenleg is a szakmájában dolgozik Somorján. 1982-től, első kötete (A másnapos város) megjelenésétől mintegy másfél tucatnyi könyvet regényeket, novellás- és meséskönyveket jelentetett meg. | | | Ozogány Ernő 1955-ben, négyéves korában települt át szüleivel Bp.-ről Csehszlovákiába, Tejfalura Ozogány Ernő tudományos szakíró, tudomány- és technikatörténész. Somorján érettségizett, Prágában szerzett hang- és képmérnöki diplomát 1975-ben, 1981-ig, ill. 1999-től a Szlov. Televízió vezető műszaki munkatársa Pozsonyban. Tudomány- és technikatörténeti tanulmányai, portréi több kötetének az anyagát teszik ki (A tudás almája, 2001, Magyar atomocska, 2002, A Lajtától keletre, 2002).. | | | Öllős László  1957. júl. 14-én szül. Pozsonyban, de gyermekkorát Dunaszerdahelyen élte le Öllős László politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen kezdett iskolába járni, itt érettségizett, majd Pozsonyban diplomázott magy.történelem szakon 1983-ban, ezután az itteni magy. gimnázium tanára volt. Az 1980-as években részt vett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság munkájában. A rendszerváltás után rövid ideig politizált, majd politológiai tanulmányokat folytatott, később egyetemi oktató volt Nyitrán, Komáromban. Somorján él, 1996-tól a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. | | | Tóth Károly  1959. febr. 27-én szül. Vágsellyén Tóth Károly irodalomkritikus, tudományszervező, szerkesztő, politikus. Szülővárosában kezdte iskoláit, Galántán érettségizett, Pozsonyban végzett magy.történelem szakon. Ezután munkás, majd Pozsonyban szerkesztő, az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság aktivistája, az 1989-es rendszerváltás egyik főszereplője, a Független Magyar Kezdeményezés alapítója s egy ideig irányítója, 1996-ban megszervezte a jelenleg Somorján működő Fórum Kisebbségkutató Intézetet. Ir. esszéit, tanulmányait l. a Leányvári ébredés (1994) c. kötetében. | | | Lampl Zsuzsa  1959. ápr. 29-én Pozsonyban szül. Lampl Zsuzsa (Mészárosné) szociológus, író. Tanulmányai szülővárosához kötik, az egyetemet is itt járta ki (szociológia, ill. újságíró szakon), s azóta is itt él. 1982-től újságíró, 19921993-ban kiadóvezető, 1993-tól Nyitrán, a következő évtől Pozsonyban egyetemi tanár, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Forrásértékű szociológiai feltárásai, látleletei, tanulmányai mellett mesekönyve is megjelent (Móki meséi, 2002). | | | Popély Árpád  1970. júl. 24-én szül. Pozsonyban Popély Árpád történész, Popély Gyula fia. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1993-ban egyetemet is itt, ill. 2002-ben Bp.-en végzett. A somorjai Fórum Intézet munkatársa, a csehszlov. magyarság II. vh. utáni történetének kutatója, jelentős munkája A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 19441992 (2006). | | | Csehy Zoltán  1973. nov. 26-án szül. Pozsonyban, de Illésházán élte le gyermek és ifjúkorát Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész, irodalom- és zenekritikus, műfordító, szerkesztő, Polgár Anikó férje. Somorján érettségizett, Pozsonyban latinmagy. szakon végzett, majd könyvkiadói, ill. lapszerkesztő, továbbá egyetemi előadó Pozsonyban. Dunaszerdahelyen él, az 1990-es években indult szlov. magy. irodalmárok Magyarorzságon is széles körben magasan értékelt képviselője, klasszika-filolófusként is egyre jelentősebb eredményeket mondhat magáénak. Figyelemreméltó verseskötetel, műfordításkötetek, tanulmánykötetek szerzője. | | | |
[ Vissza ]
|
|
|
|
