Munkásságának méltatását és elbírálását a szakértőkre bízom, mint volt tanítványa  az
ember és a tanár emlékének szeretnék tisztelettel fejet hajtani.
Milyen volt Gergely József? - kérdezték tőlem.
„Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb.“ -írja Szophoklész  az Antigonéjában, majd így folytatja:
„Akinek jó, ami  nem szép.
Tűzhelyemnél nics helye,
Ne ossza meg tervét sem az velem, ki így cselekszik“
/Trencsényi - Waldapfel Imre  fordítása/
           „ Der Seelen  Sokrates“ „ Szókratész szelleme“ - mondaná  Goethe. Homérosz költői intuíciói lengték körül, mély barna szemeiben Szophoklész  tragédiái voltak olvashatók, Senecai tálentummel elmélkedett, rebellis volt mint Schiller, lánglelkű mint Petőfi, izzó mint Ady, senzibilis és introverz mint József Attila, de mégis  erdeti személyiség.
            Négy kiváltságos, boldog, de egyben  „Godóra váró“ év volt ez. Ö volt számunkra  a kezdet, általa lettünk, vagyunk és leszünk. A Gergely kód hordozói vagyunk  időnként  kiközösítettként, de büszkén.
             Zürichben járván  Pestelozzi szobránál kérdeztem, vajon lesz-e Neked  méltó síremléked, netán emléktáblád, vagy Gergely József emlékdíj amit a fiatal irodalmi szinpad rendezőinek, vagy csoportjainak adhatnának át évente Komáromban.
- látod -
„Nyomodban ért a
mindent látó Idő,“....
                
„Hangosan sírok:
Senkiért sem sírtam így,
Mint ma teérted, mert te adtad
vissza belém a lelket hajdan
S bús szemeink
álmát is visszahoztad.
/Szophoklész:Oidipus király, Babits Mihály fordítása/


                Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Jublilánsok, tisztelt Auditórium, kérem Önöket, hogy adózzunk Gergely József  költő és tanár emlékének felállással, egyperces néma fejhajtással,
köszöm Silvia M. volt tanítvány.