I.

– La campanella

nincs már a 

múltnak 

hova rakodni

–Liebestraum

mint féltő anya 

rohan velünk szemünk is 

kilötyögteti

–Prelude and Fugue on Bach

öregek csak a 

halál a biztos talaj 

a lábuk alatt

–La lugubre gondola

az elmúlás 

páncélszekrény

–Magyar rapszódia

  /Bogdán Józsefnek/

Válasszon fenyőfát, 

ne legyen kend bugris, 

adunk mellé ingyen 

síró kisjézust is.

Elemre működőt, 

nem is egyet, kettőt, 

leárazott angyal 

hozzon újesztendőt.

II.

–Sonetto 104 del Petrarca

Szomjas madár az 

ég csőrében egy korty a 

halhatatlanság 

Az elmúlás kárpótol 

törleszt mindenért 

mindig kitalál 

valami újat 

Szívem fekete 

holló elrabolta meg-

fáradt életem

Elporlad a test 

eldicsekszik a földnek 

kibeszéli az 

élet titkát hallgatás-

ra bírja a szabadság

III.

–Totentanz

   /In memoriam Latinovits Zoltán/

(perzsel a lángja 

porcelánbabát 

babusgat) 

Röpke kis verset 

írok hozzá nem merem 

elfelejteni 

És csiripelnek 

fülemben kárognak a 

repülőgépek

Verdesnek a szögek 

karácsonykor a 

csúszós megfoghatatlan 

halak 

eldobott 

mankóként 

szégyenkezik