Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Év Irodalmi Alkotása: Máktea

Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat  2008
Bezárom az ajtót amennyire csak lehet, mégsem segít: hallom a gyereksírást. A szomszéd házának külső fala alig 5-6 méternyire van csak a mi házunkétól, így minden hangoskodás otthonunk nyugalmát zavarja meg. Már ha éppen nyugalom van otthonunkban. Öt gyerek a szomszédból – és az anyjuk még inkább – sok zajt tud produkálni.


Rövid hallgatózás után visszalépek a munkámhoz; éppen mákostésztát készítek ebédre. Mostanában igyekszem többféle mákból készült ételt készíteni, sok termett az idén, alig győzöm használni és bőven osztogathatok is belőle. Sógornőmnek, Évának is adtam egy tállal.
Idegesít a sírás, érzem, hogy egyre feszültebbé tesz. Hiába próbálok nem figyelni, már rég azon töröm a fejem, hogy melyik gyerektől származhat a sírás. Látom is, ahogy vörösre törölgeti egyik a nagyobbacskák közül a szemét. Eszembe jut, hogy kinyitom a rádiót, hadd nyomja el a kellemetlen hangokat, úgysem tehetek semmit. Hétfő van, a Petőfin kívánságműsor kettőtől ötig! Igaz, szinte mindig ugyanazokat a dalokat kérik a hallgatók, de ez egyfajta kellemes biztonságérzetet nyújt. Néhány dal pedig a kedvencem. Majdnem felszabadulttá tesz ez a gondolat, de nem érkezem a rádiót bekapcsolni – a kamra felől hirtelen egy hangos üvöltésféle hatol be a konyhába. Iszonyú érzés fut át rajtam, elfelejtem a mákostésztát, a kívánságműsort is, s már rohanok is ki a kapun, fejemben a legijesztőbb magyarázatok sora születik meg pillanatok alatt arra, mi lehet az oka a sírásnak. Ez nem egy normális sírás – ez ijesztően fájdalmas sírás! Talán valamelyik gyerek játszott a nagy konyhakéssel és véletlenül…
-    Gondoltam, hogy átjössz, szomszédasszony. Ezek az átkozott kölykök állandóan fesztivált rendeznek. Ennyi dög a nyakamon, a végén megőrülök, vagy kinyírom sorra mindet!
Nem emberi, amit magam körül látok. Az alacsony teljesítményű villanykörtének köszönhetően homályos-sárgás fény ömlik szét a konyhában. Ekkora rendetlenséget keresve is ritkán találok. Mosatlan edényekkel teli konyhaszekrény, ruhák mindenütt és… bűz. Keresem, melyik gyerek sír. A nagyobbak közül mind.
 - Állandóan éhesek, ilyet még nem láttál! Csak nyafognak, na de megfogadtam: amelyik ma még enni kér, vagy bőgni mer, annak odacsapok. Nézd meg, az egyik kapott, és mind bőg.
Az egyik… Már látom melyik. A négyéves Janika. Hatalmas vörös folt jelzi az arcán, hogy enni kért. Fuldoklik a sírástól, próbálja visszafogni a sírást. Éva valószínűleg megfenyegette, hogy kap még és különben is szégyelli magát előttem. Iszonyú kínlódás van bennem. Legszívesebben csatlakoznék a sírókhoz, de még szívesebben tépném ki ennek a piszkos dögnek a haját, aki csak szüli a gyerekeket sorra, de törődni nem akar velük. Szegény kölyköknek valahogy segíteni szeretnék. Rémült, kidülledt szemekkel állnak és várják, mi jön. A testvérem gyerekei. Nem értem, hogy engedheti, hogy ez a nő… verje őket csak azért, mert léteznek! Már majdnem kitörik belőlem a keserű vádaskodás, de eszembe jut, hogy két hónappal ezelőtt sem értem el vele semmit. Akkor is majdnem ez volt a helyzet. Akkor kirobbantam, a következményeket mindannyiunknak viselni kellett. Engem Éva kitiltott a házból, a gyerekek meg persze kikaptak (hogy máshogy?), amiért tönkreteszik a két család közti viszonyt. Személy szerint kicsit örültem is, hogy nem kell úgy tennem, mintha kicsit is kedvelném Évát, és kerültem a találkozást a családdal, mert kegyetlenül fájt látni a sovány gyerekeket. Micsoda viszony! Micsoda rokonság…
Most újra itt állok és újra azt érzem, hogy felelős vagyok ezekért a kölykökért, akiknek mindennapja kész átok ezzel a nővel. Elkérem őket Évától néhány órára azzal, hogy unatkozom és játszanék velük, míg a sógornő „megpihen” tőlük. Ebbe Éva azonnal belemegy.
-    Hol van a legkisebb? – Jut eszembe hirtelen. – Alszik. – Gyanús nekem ez a rövid válasz. – Hadd nézzem meg. – Szó nélkül sétál be Éva a szomszéd szobába, ahonnan most halk nyöszörgést neszelek. Bekukkantok, de meg is bánom – jobb az ilyen látványról lemaradni… Éva kilép, karján az alig egyéves kislány. Látom hogy ébren van, legörbül a szája, de csak halk nyöszörgésre képes. Emelgeti fejét, szeme sarkából felém néz, de csak picit fordítja el fejét. Kellemetlen érzésem van tőle. Biztos álmos. Álmos? Nem, inkább olyan, mintha lassított mozdulatai lennének. Mi ez? Éva hirtelen derült arccal fordul felém.
-    Képzeld el, mióta a mákodból főzöm neki a teát, alig hallom a hangját! Néha el is felejtem, hogy itt van. A nagyoknak is adom a teát, de a visítást mégsem hagyják abba.

Nem tudok megszólalni. Valami iszonyat uralkodik ebben a házban, elviselhetetlen. Szótlanul elindítom a gyerekeket hazafelé. Bénult agyamban megpróbálok ötleteket készíteni, milyen játékokkal töltsük majd el az időt, de szemem előtt végig a kislány tehetetlen, sápadt arca, a szeme sarkába ragadt könny látványa lebeg, s ahogy lassan, fejét alig mozdítva rám néz. Zsibbad a lábam, lüktet a halántékom; bezárom az ajtót, ami egy élő poklot rejt maga mögött. 




 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat 2008
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat 2008:

Ének az esőben

Hír értékelése
Értékelés: 2.72
Szavazat: 48


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat  2008

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.17 másodperc