Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Fiatal írók rovata: Nagy Csilla prózája (mentor: Csapody Kinga)

Fiatal írók rovata 2010/2011Gesztenye

Régen gesztenyét és színes faleveleket szedni jártunk a temetőbe. Kíváncsian méregettük a sírokat, mosolyogtunk a hosszú, fekete kabátot viselő, szomorú [túl sok a jelző] arcú nénikre, mert úgy tűnt, szükségük van egy mosolyra. Eszünkbe se jutott a rengeteg foszladozó [jaj, a testek nem foszladoznak; a textil tud foszladozni, a kalács, emberek nem] a test, alkalmi lélekraktárak, alig két méterrel pici talpacskáink [hobbitok? ide valami semlegesebbet inkább] [User1] alatt. Anyuci szemében valamivel fájdalmasabb megértés lapult, de egyikünk se tudta, hogy mi vagyunk az okosabbak.

Kiskorunkban aprócska, csámpás [a csámpás elég]lábnyomokat hagytunk a temetőben. Ma könnyeket és sóhajokat. Mi változott? Egy halottal több vagy kevesebb? [ide inkább pont] Nem, nem mindegy.

Egészen Rozsnyóig autóztunk mindenszenteken, gyertyát égetni nagyin, nagyapán, a többi rokonon, akiket már névből is alig ismertünk, de elmormoltunk egy miatyánkot[vessző] miközben cipőnk orrával köveket gyűrögettünk a sárba [síroknál Az Úr imáját?]. Ó, a gyertyák! [User2] Testvériesen megosztottuk[User3] , ki mennyit gyújt[User4]  meg. Persze[User5] , a lapos fehér gyertyácskákat belerakni a mécsesbe, az már keményebb feladat volt. Mindig hamar elengedtük, félrecsúszott, eloltódott, de még úgy is megperzselte a tenyerünket.

Régen izgalmas volt mécsest gyújtani, s bár mindig [a második mindig három soron belül; ez itt kieshet] tudtuk, hogy meg fogjuk égetni magunkat, harcoltunk érte, hogy mi gyújthassuk[User6] . Ma nem fáj a tűz. Két ujjam közé csípem a fémszegélyt, és kényelmesen leeresztem a mécsesbe. Nem hibázok, nem ejtem mellé, nem égek meg, nem érdekel. Nem fáj, más fáj.

Amikor gyerekszemmel értünk a temetőbe [a gyerekszemmel értünk, az egy képzavar], mindig céltalannak éreztem magam. A hatalmas fák mind engem néztek sokat-látott leveleikkel. Hová igyekszel, kicsi lány, ezt [User7] kérdezték. Megyek a többiek után, feleltem[User8] . [itt már nagyon zsáner] Nem éreztem azt a szomorúságot, amit másokon láttam. Aggasztó volt persze, a sok hosszú, fekete kabát a sok magas, fekete felnőttön. Árnyként maradtak meg emlékezetemben, mert a temetőbe árnyak járnak. Oda ma már én sem mehetek be teljes egészemben, nem bírnám elviselni. Még a mécses is megégetne, talán.[User9] 

Árnyékomat küldöm magam helyett. Törökülésben leülök a ferde macskakőre[User10] , menj, árnyék, szólok, megvárlak. Ő se szívesen, de belibeg. Súlytalan, fénytelen az egész lényege. Vizet hoz a virág alá, száraz faleveleket szedeget a koszorúkról, gyertyákat gyújt. Aztán, mikor már nincs dolga, mégsem tud csakúgy felállni és visszalebegni. Egy darabig céltalanul nézelődik. Csak aztán indul vissza. Súlytalan, ötlettelen, élettelen[User11] . Lábnyomai mégis mélyek, gondterheltek.[ha libeg, mitől vannak lábnyomai?] Én[User12]  megvártam.

Évekkel ezelőtt kincs volt a gesztenye. Sötétbarna, sárgás hasú csodácska [a kicsinyítőt inkább ne, itt][User13] . Ma már nem hajolok le érte, talán nem kellenek a kincsek. Felnőttem.


 [User1]Kettő együtt túl sok, egyenként is kifejezi, hogy gyerek

 [User2]Ez így mesterkélt, az Ó! Oh  nem hat jól

 [User3]felosztottuk? Beosztottuk?

 [User4]gyújtson

 [User5]Mitől egyélrtelmű, hogy a "persze" indokolt legyen?

 [User6]szóismétlés- helyette¨csinálhassuk? tehessük

 [User7]nem kell, mrgtöri

 [User8]ez is

 [User9]szórend! még talán a ...

 [User10]hol van az a ferde macskakő? pl a temetőkapu előtt?

 [User11]az árnyak azok

 [User12]kell itt a személyes névmással külön hangsúlyozni??

 [User13]kis csoda inkább, a kicsi8nyítős slak túl sok-nekem





 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Fiatal írók rovata 2010/2011
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Fiatal írók rovata 2010/2011:

Hajtman Kornél versei (mentor: Z. Németh István)

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Híreink

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.25 másodperc