Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Év Irodalmi Alkotása: Örök harc

Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat  2008Valamikor  a mult hajnalán,
a Fogoly madár riadtan szállt.
Mert  a remény hada arra járt,
fészkét össze taposván.



Elindultak a bátrak,
ha kell mindenkivel szembe szállnak.
Mert  kell a remény, a győzelem,
hogy a nemzet újra ébredjen.

Lelki pofonoktól edzett,
tarkított e tájon.
Vihar vert emlékek,
ébredését látom.

Van egy élet,
van egy álom.
Határát még nem találom,
de a nap már ránk  ragyog e tájon.

Őseink hitték a szív szavát,
meg kell védjék a hazát.
A földet hol születtek,
magyar szóra ébredtek.

A tiszt  már sok rohamot vezényelt,
s oly sok bátor szív kihalt.
Sokszor amikorra a csata véget ért,
a pap gyalogszerrel odaért.

Pedig hát napokon átt mendegélt .
Kezében a kereszt, szívében a bánat.
A halottakat kísérte utolsó útjukra,
 a hittel:  nem halltak meg hiába.

Kapitány, tiszt, s katona,
egy sírban fekszik azóta.
S egy tudattal halltak meg,
élni fog e nemzet.
 
Ránkhagyva  a híres multat,
a küzdeni tudás hatalmát.
Mert ember nincs miért félned,
míg van erőd és hited.

Ne felejts el soha ki vagy,
melyik úton hova tartasz.
Ne tagadd meg ön magad,
mert a lényed ebből fakad.

S ha úgy érzed elmerülsz,
a terhek súlya alatt.
Mindig van egy szikra,
mely az új reményt adja.

Padlót fogva, reményt vesztve,
a düh , fájdalom repítt előre.
S mikor úgyérzed mindennek vége,
Te ekkor kapsz új erőre.

Hoszú az út előtted,
Mindenért meg kell szenvedned.
Ma még  nagyon fáj ,
De holnap igaz se tán.

Elfújja a borút a szél,
Tova tűnik a bánat.
Az ember marad egyedül,
a lény, ki önmagával szembesül.

 S élhetsz  bárhol, más hazában,
Magyarként élsz e nagyvilágban.
Büszkén mondjad : magyar vagyok,
ezért élek,  s ezért vagyok.

2008.10.15






 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat 2008
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat 2008:

Ének az esőben

Hír értékelése
Értékelés: 2.2
Szavazat: 5


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat  2008

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.21 másodperc