Barabás Zoltán az elmúlt tizenöt esztendő költői terméséből válogatta hetedik, gyűjteményes verseskönyvét, amely új, kötetben eddig publikálatlan kőlteményeket is tartalmaz. Verseire egyaránt jellemző a szubjektivitás, a személyes érintettség és a közösségi felelősségvállalás. A költő – mint elmondta – ezzel a kötetével, mely sorskönyvvé sikeredett, lezárja a múltat, és más irányba készül elindulni.

     „Elvonatkoztathatatlan költői attitűd: más, avagy mások helyett vállalni a világot. Ezt az igencsak nehéz súlyt, alapállást tette magáévá Barabás Zoltán, értelmezésem szerint. A »ki vagyok, s mi dolgom e világi létben« kérdésre mindenkinek keresnie kellene a választ. Aki szerencsés, az maga is meg tudja fogalmazni, aki szerencsésebb, ahelyett megfogalmazzák mások. Hogy Fortuna istenasszony kegyének számít-e ma az a tudás, hogy valaki verset tud írni? Nos ez diszkutabilis kérdés. Mert aki mások helyett is képes érezni, vállalni, gondolkodni és megfogalmazni, az máris sokszorozott felelősséget vesz magára. S van, akinek ez szárnyakat ad, van, akit lehúz a földre, s elhallgattat mindörökre” – hangzott el Szászi Zoltán méltatásában.

     Barabás Zoltán elmondta, nagyon boldog, hogy ismét eljöhetett Dunaszerdahelyre, mert úgy érzi, hazajött, hogy befogadták. Mint megtudhattuk, tavasszal lesz öt éve, hogy megjelent a nagyváradi Ady Társaság alapította Várad kulturális folyóirat, melynek ő az egyik alapítója és szerkesztője.

     Szászi Zoltán ezekkel a mondatokkal zárta a könyv bemutatását: „Hölderlin és Nietzsche árnyai, az istennel való vitatkozás, a teremtés kritikája, a jelen viszonya a teremtéshez, a teremtés viszonya a jelenhez s még oly sok megválaszolásra váró, átgondolást, értelmezést követelő kérdés maradt bennem Barabás Zoltán kötetének elolvasása után. Sok éjszakát borultunk egymásra ezzel a kötetettel, miként Nietzsche borult a véresre vert öszvér nyakába. Lehet, nekem is szükségem lesz néhány évre, míg megtalálom mindazon kérdésekre a választ, amelyeket Barabás Zoltán oly tömör koncentráltsággal fogalmazott meg Kútbanézők című, most bemutatásra kerülő kötetében.”

     A költő verseiből két fiatal előadó, Csánó Szabina és Nagy Tibor nyújtott ízelítőt. Hodossy Gyula, a SZMĺT elnöke zárszavában kitért a Csallóköz és a Partium gyümölcsöző kulturális kapcsolataira. A több éves együttműködés termése például a közösen kiadott 1111 című antológia is, melyben 11 csallóközi és 11 partiumi szerző írása szerepel, Barabás Zoltán előző versgyűjteménye pedig Dunaszerdahelyen jelent meg, vagyis a Vámbéry törzsközönsége valóban régi ismerősként köszönthette a költőt.